Röviden
- Alkotmányos az a szabály, amely szerint a költségvetési személyzetet 2010 januárjában a 2009 decemberében betöltött tisztségre és szolgálatiidő-sávba sorolták vissza, mondta ki az Alkotmánybíróság. A szöveg, a 330/2009. sz. kerettörvény 30. cikkének (3) bekezdése, 2011. január 1-jén hatályát vesztette, vagyis 5745 napja, mégis folyamatosan nyugdíj-újraszámítási pereket dönt el. A 2025. november 11-i, 589. sz. határozat 2026. szeptember 24-én jelent meg, és ettől a naptól általánosan kötelező, egyhangú szavazattal.
- Veszít az a nyugdíjas, aki a kifogást a Kolozsvári Ítélőtábla előtti fellebbezésben emelte, az érvét pedig pontról pontra elutasították. A 2020. február 4-i, 51. sz. határozatra hivatkozott, amellyel a Bíróság alkotmányellenesnek mondta ki azt az értelmezést, amelyet a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék adott egy csaknem azonos tartalmú szövegnek. A Bíróság azt válaszolta, hogy az a határozat a doktori címért járó kompenzációs összegekre vonatkozott, nem magára az újrabesorolási megoldásra, tehát az érvek nem vihetők át.
- Amit mindenkinek tudnia kell, akinek újraszámítási ügye van folyamatban: ez a jogalap most lezárult, de csak a megfogalmazott kritikák tekintetében. A rendelkező rész szerint a szöveg „în raport cu criticile formulate”, vagyis a megfogalmazott kritikákhoz mérten alkotmányos, ebben az ügyiratban pedig a kritikák egyetlen másik határozatra való hivatkozásra szorítkoztak. Egy másként felépített, kifejezetten megjelölt alkotmányos alapokra épülő kifogás nincs elzárva.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 813. szám, 2026. szeptember 24.
Hatálybalépés: a határozat a közzététel napjától, 2026. szeptember 24-étől általánosan kötelező
Az Alkotmánybíróság megalapozatlanként elutasította a Gigi Sorin Sasu által emelt kifogást, és megállapította, hogy a közpénzből fizetett személyzet egységes bérezéséről szóló 330/2009. sz. kerettörvény 30. cikkének (3) bekezdése a megfogalmazott kritikákhoz mérten alkotmányos. Az alapügy nyugdíj-újraszámítási kérelem, amely a fellebbezési szakaszba jutott, a szóban forgó szöveg pedig az, amely 2010 januárjában eldöntötte, melyik tisztségre és melyik szolgálatiidő-sávba sorolták vissza a közszféra minden egyes alkalmazottját. A határozat azoknak az ügyeknek a sorát gyarapítja, amelyekben az alkotmánybíróság nem hajlandó újraírni a nyugdíjszámítás módját, azután, hogy kimondta: a katonai nyugdíjak inflációhoz igazítása bíróság előtt nem érhető el.
A megtámadott szöveg rövid, és nem hagy teret az értelmezésnek: „Reîncadrarea personalului se face corespunzător tranșelor de vechime în muncă și pe funcțiile corespunzătoare categoriei, gradului și treptei profesionale avute în luna decembrie 2009.”, vagyis a személyzet újrabesorolása a munkaviszonyban eltöltött idő szerinti sávoknak megfelelően és a 2009 decemberében betöltött kategóriának, fokozatnak és szakmai fokozatnak megfelelő tisztségekre történik. A törvény IV. fejezetében áll, amelynek címe „Modul de stabilire a salariilor în primul an de aplicare a legii”, vagyis a fizetések megállapításának módja a törvény alkalmazásának első évében, az a fejezet pedig a II. részhez tartozik, amelyről a törvény maga mondja, hogy egy átmeneti időszakra szabályozza az egységes bérezési rendszert.
Az átmeneti időszak egy évig tartott. A 330/2009. sz. kerettörvény a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2009. november 9-i 762. számában jelent meg, 2010. január 1-jétől volt alkalmazandó, és 2011. január 1-jén hatályát vesztette a 284/2010. sz. kerettörvény 39. cikkének w) pontja alapján, amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2010. december 28-i 877. számában jelent meg. A hatályvesztés napja éppen az új törvény hatálybalépésének napja, amelyet annak 46. cikke rögzít. Azóta a határozat közzétételéig 5745 nap telt el, vagyis 15 év, 8 hónap és 23 nap. A szövegben szereplő referenciahónap, 2009 decembere, 16 éve és 9 hónapja volt.
A kifogás szerzője nyugdíjas, az ügye pedig a Kolozsvári Ítélőtábla munkaügyi és társadalombiztosítási pereket tárgyaló IV. szekciója előtt folyik, a 496/100/2019* sz. ügyiratban. A bíróság a 2020. október 21-i polgári végzésével fordult az Alkotmánybírósághoz, a Bíróságon pedig az ügy az 522D/2021. sz. ügyiratszámot kapta. Sem a Parlament két Házának elnökei, sem a Kormány, sem a Nép Ügyvédje nem küldött álláspontot.
A szerző érve egyetlenegy volt, analógia jellegű. A 2020. február 4-i, 51. sz. határozatával, amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2020. március 13-i 204. számában jelent meg, a Bíróság helyt adott egy kifogásnak, amely a Kormány 1/2010. sz. sürgősségi kormányrendelete 4. cikkének (1) bekezdését érintette, azt a szöveget, amely csaknem ugyanazokkal a szavakkal mondja ki, hogy a költségvetési személyzetet a 2009. december 31-én betöltött tisztségekre és szolgálatiidő-sávokba sorolják vissza. Ha az a szöveg elbukott, érvelt a szerző, ennek is el kell buknia. A szerző egyetlen alkotmánycikket sem jelölt meg, beérte azzal a hivatkozással. Az Ügyészség képviselője éppen ezért a kifogás elfogadhatatlanként való elutasítását kérte.
Az alkotmánybíróság mégis az érdemi vizsgálatig ment el, és megmagyarázta, miért nem áll meg az analógia. Az 51/2020. sz. határozat nem az újrabesorolást mint jogalkotói megoldást érintette, hanem azt az értelmezést, amelyet a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék adott a 2016. november 21-i, 21. sz. határozatával, amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2016. december 13-i 1002. számában jelent meg, egy együtt olvasott szövegcsoportnak, és kizárólag a doktori cím birtoklásáért járó kompenzációs összegek tekintetében. Ott a probléma a legfelsőbb bírói fórum és a Bíróság saját joggyakorlata közötti eltérés volt. Itt az ügy tárgya nyugdíj újraszámítása, tehát, a határozat megfogalmazásában, az érvek nem alkalmazhatók mutatis mutandis.
Milyen hatásokkal jár
A határozat végleges, és 2026. szeptember 24-étől, a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 813. számában való közzététel napjától általánosan kötelező. Az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése a kötelező erőt a közzétételhez köti, nem a kihirdetéshez, a két időpont között pedig 317 nap telt el.
Az első hatást a kolozsvári fellebbezés érzi meg, amely a talpon maradt szöveggel folytatódik. A felperes továbbra is vitathatja, konkrétan hogyan számították ki a nyugdíját, milyen szolgálati időt ismertek el neki, és milyen összegeket vettek be a számítási alapba, de többé nem állíthatja, hogy a 2009. decemberi állapot szerinti újrabesorolás szabálya önmagában alkotmányellenes lenne.
A második hatás túlmutat az ügyiraton. A 2010. januári újrabesorolás egyszeri művelet volt, egyetlen alkalommal, a 2009. decemberi helyzet alapján végezték el. Ez rögzítette azt a tisztséget, fokozatot, szakmai fokozatot és szolgálatiidő-sávot, amelyből minden későbbi emelés elindult, beleértve a 284/2010. sz. kerettörvény és a 153/2017. sz. kerettörvény szerintieket is. Aki akkor olyan pozícióba került vissza, amelyet tévesnek tart, és most újraszámíttatja a nyugdíját, azzal a kiindulóponttal marad, a Bíróság pedig megerősítette, hogy ez nem alkotmányossági kérdés.
A harmadik hatás a megoldás határait érinti. A rendelkező részben szereplő fordulat szűk: a szöveg „în raport cu criticile formulate”, vagyis a megfogalmazott kritikákhoz mérten alkotmányos. Ebben az ügyiratban a kritikák egyetlen másik határozatra való hivatkozásból álltak, egyetlen megjelölt alkotmányos alap nélkül. Ennélfogva az a tér, amely egy másként, az Alkotmány 16., 44. vagy 47. cikkére felépített kifogás számára marad, nincs lezárva e határozattal.
A negyedik hatás az ugyanazon a napon közzétettekkel való összevetésből látszik. Szintén 2026. szeptember 24-én tette közzé a romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) a 419/2026. sz. határozatot, amellyel a Bíróság az indokolás hiánya miatt elfogadhatatlanként utasított el egy kifogást a katonák és a rendőrök javadalmazásáról. Ott a szerző 43 hivatkozási szöveget sorolt fel anélkül, hogy bármit megmagyarázott volna. Itt a szerző egyetlen hivatkozási szöveget sem jelölt meg, a Bíróság mégis megvizsgálta az érdemet. Aki kifogást készít elő, jól teszi, ha tudja: az indokolási küszöböt nem minden ügyiratban olvassák egyformán.
Az ötödik hatás egy ugyanazon az ülésen kihirdetett és ugyanazon a napon közzétett határozathoz kötődik. 2025. november 11-én, ugyanazzal a nyolctagú tanáccsal és ugyanazzal a magistrat-asistenssel, vagyis a Bíróság mellé beosztott bírósági titkárral, a Bíróság meghozta az 591/2025. sz. határozatot is, amellyel megerősítette az orvosi ügyeletek díjazásának 2018. januári szinten való befagyasztását. A gépezet ugyanaz, mint itt: egy több mint egy évtizede rögzített naptári hónap dönti el, mennyit kap ma egy közpénzből fizetett ember, a Bíróság pedig mindkét ügyben a jogalkotó mérlegelési mozgásterébe helyezi.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A törvények szövegében semmi nem változott, és nem is volt mi változzon: a 330/2009. sz. kerettörvény 30. cikkének (3) bekezdése 2011. január 1-je óta hatályon kívül van, egy elutasító határozat pedig nem helyezi vissza hatályba, és nem módosítja. Ami megváltozott, az a kolozsvári ügyirat állapota és az ott használt érv státusa.
E határozatig a joggyakorlat látszólag szilárd kapaszkodót kínált. Az 51/2020. sz. határozat a legfelsőbb bírói fórum által adott értelmezésben alkotmányellenesnek mondta ki a 330/2009. sz. kerettörvény 30. cikkének (6) bekezdését és 48. cikke (1) bekezdésének 7. pontját, a Kormány 1/2010. sz. sürgősségi kormányrendelete 4. cikkének (1) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését, a 285/2010. sz. törvény 1. cikkének (5) bekezdését, valamint a 63/2011. sz. törvény 5. sz. mellékletének 8. cikkét. Az a lista két szöveget is tartalmaz éppen abból a törvényből, amelynek az itt megtámadott bekezdés is része, és az egyikük, a Kormány 1/2010. sz. sürgősségi kormányrendelete 4. cikkének (1) bekezdése, csaknem azonos tartalmú. A szövegbeli hasonlóság elégségesnek látszott.
A mostani határozat leszűkíti ezt a kapaszkodót. Azt mondja, hogy a 2020-ban elvégzett vizsgálat kizárólag a szövegeknek a doktori címért járó kompenzációs összegekhez való jogosultság szempontjából vett jelentőségére vonatkozott, nem a költségvetési személyzet újrabesorolási megoldására. Más szóval az alkotmányellenesség kimondása a norma egyfajta olvasatát érintette, amelyet egy jogegységi eljárásban adtak, egyetlen pénzbeli jogosultsági kategóriára, nem pedig magát a normát. Minden más helyzetre, beleértve a nyugdíj újraszámítását, a szöveg akadálytalanul alkalmazandó.
A második változás védekezési technikai. E határozat után az 51/2020. sz. határozatra való hivatkozás önálló érvként többé nem használható a nyugdíjügyiratokban, aki pedig meg akarja támadni az újrabesorolás szabályát, annak saját kritikát kell írnia, az Alkotmány cikkeit egyenként megjelölve. A mérce közvetve éppen ebből az ügyiratból olvasható ki: itt a Bíróság az érdemet vizsgálta, noha egyetlen alkotmányos alapot sem jelöltek meg neki, az eredmény azonban elutasítás lett.
Ami nem változott, az a törvény és a nyugdíj viszonya. Egy tizenkét hónapig hatályban volt törvény csaknem tizenhét év múltán is eldönti folyósítás alatt álló nyugdíjak összegét. A határozat egyetlen rendelkezése sem nyúl ehhez a gépezethez.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Lezár egy ügyiratot, amely 2164 napja, vagyis 5 éve, 11 hónapja és 3 napja várt, az előterjesztő végzéstől a közzétételig. A kolozsvári fellebbezés mehet tovább.
- Pontosan tisztázza, mit döntött el az 51/2020. sz. határozat, és mit nem. Annak a különbsége, hogy egy normát mondanak alkotmányellenesnek, vagy a norma egy értelmezését, itt olyan ember számára is érthetően van leírva, aki nem alkotmányjoggal foglalkozik.
- Megvizsgálja az érdemet, noha az ügyész az indokolás hiánya miatt elfogadhatatlanként való elutasítást kért. A szerző, egy nyugdíjas, aki a kérelmében nem jelölt meg alkotmányos alapokat, mégis választ kapott az érvére.
- Szó szerint idézi a megtámadott szöveget, és elhelyezi a törvény szerkezetében, a fejezettel és a résszel együtt, amelyhez tartozik. Azok az ügyiratok, amelyek a törvény 2010-es formájával dolgoznak, közvetlenül használhatják a határozatot.
- Nyitva hagyja a teret más kritikák előtt, a „megfogalmazott kritikákhoz mérten” fordulattal. Nem zárja el az ugyanarra a szövegre vonatkozó jövőbeli kifogásokat.
Mi marad probléma
- A közzététel 317 nappal a kihirdetés után érkezett, vagyis több mint tíz hónappal. A megoldás 2025. november 11-e óta létezett, de nem váltott ki joghatást, a kolozsvári fellebbezés pedig nem alkalmazhatta.
- Az érdemi indokolás hét bekezdést tesz ki, és a szöveget egyetlen alkotmánycikkel sem veti össze, mivel egyet sem hívtak fel. Az eredmény alkotmányossági megállapítás, leírt összehasonlítási alap nélkül.
- Az indokolási küszöb egyenetlenül alkalmazottnak látszik. Az ugyanazon a napon közzétett 419/2026. sz. határozatban az ellentét viszonyának megmagyarázatlansága elfogadhatatlansághoz vezetett; itt bármilyen alkotmányos alap hiánya érdemi vizsgálathoz.
- A határozat semmit nem mond arról, mi történik azokkal, akiket 2010 januárjában tévesen soroltak be. A probléma valós, de a törvény alkalmazásához tartozik, az olvasó pedig útmutatás nélkül marad arról, hogy az érdemi bíróság elé kell vinnie.
- A törvény saját szerkezetére való hivatkozás hibás: a határozat az átmeneti időszak szabályát a 2. cikk (3) bekezdésének tulajdonítja, holott az az 1. cikk (3) bekezdésében áll, a 2. cikk (3) bekezdése pedig egészen mást határoz meg.
Hasznos tanácsok
- Ha olyan nyugdíj-újraszámítási ügye van, amely azon alapul, hogyan sorolták be Önt 2010 januárjában, vigye át a vitát alkotmányossági térről ténykérdésekre. Kérje el az újrabesorolási okiratot, ellenőrizze a benne szereplő tisztséget, fokozatot, szakmai fokozatot és szolgálatiidő-sávot, és vesse össze a 2009. decemberi helyzetével.
- Ne építsen alkotmányellenességi kifogást két norma puszta szövegbeli hasonlóságára. A Bíróság itt megmutatta, hogy ha a felhívott határozat egy jogegységi eljárásban adott értelmezést érintett, a következtetés nem vihető át egy másik jogosultsági kategóriára.
- Ha mégis meg akarja támadni az újrabesorolás szabályát, kifejezetten jelölje meg az Alkotmány cikkeit, és mindegyiknél magyarázza el, mennyiben sérülnek. A rendelkező részben szereplő „megfogalmazott kritikákhoz mérten” fordulat nyitva hagyja azokat a kritikákat, amelyeket ebben az ügyiratban nem fogalmaztak meg.
- Nézze meg, hogy az Ön esetében a doktori címért járó pótlékról van-e szó. Ott, és kizárólag ott, az 51/2020. sz. határozat alkalmazandó marad, a legfelsőbb bírói fórum által 2016-ban adott értelmezést pedig félretették.
- Kérje el a nyugdíjpénztártól a számítás részletezését, ne csak a határozatot. A számítási alap az időszak bérjogosultságaiból épül fel, a 2010-es újrabesorolás pedig csak egy a bele belépő viszonyítási pontok közül.
- Tartsa észben, hogy a szöveg 2011. január 1-je óta hatályon kívül van, és hogy egy elutasító határozat nem helyezi vissza hatályba. Csak azokra a helyzetekre alkalmazandó, amelyek a hatálya alatt, vagyis 2010-ben történtek, minden későbbi időszakra vonatkozó igénynek pedig más a jogalapja.
Gyakori kérdések
Mit döntött el röviden az Alkotmánybíróság?
Mit mond konkrétan a megerősített szöveg?
Ha a törvény hatályon kívül van, miért számít még?
Miért nem alkalmazták az 51/2020. sz. határozatot, ha a szövegek csaknem azonosak?
Megtámadhatom még ugyanazt a szöveget egy másik ügyiratban?
Melyik naptól vált ki joghatást a határozat?
Mennyi ideig tartott az eljárás?
Hány bíró vett részt?
A szerkesztőség elemzése
Az az észrevétel, amely megváltoztatja az ügyirat tétjét, két, ugyanazon a napon közzétett határozat egymás mellé állításából adódik, nem ennek az elejétől végéig való elolvasásából. 2026. szeptember 24-én a romániai Hivatalos Közlöny a 419/2026. sz. határozatot is tartalmazta, amellyel a Bíróság elfogadhatatlanként utasított el egy kifogást azon az alapon, hogy a szerző hivatkozási szövegeket sorolt fel anélkül, hogy az ellentét viszonyát megmagyarázta volna, hivatkozva a 47/1992. sz. törvény 10. cikkének (2) bekezdésére, amely megköveteli a beadványok indokolását. Az itteni ügyiratban a szerző még egyetlen alkotmánycikket sem jelölt meg, az Ügyészség képviselője pedig kifejezetten elfogadhatatlanként való elutasítást kért, pontosan ezért. A Bíróság túllépett az ügyész indítványán, és megvizsgálta az érdemet. A két megoldás összebékíthető, mert az itteni ügyiratban volt egy azonosítható érv, az 51/2020. sz. határozattal vont analógia, amelyet a Bíróság ellenőrizni tudott. Az az olvasó viszont, aki egymás mellé teszi őket, nem tudja meg, hol húzódik a határvonal: egy alkotmányos alapok nélküli érv átmegy, alkotmányos alapok érv nélkül pedig nem.
A második észrevétel a Bíróság szervezeti törvényének kinyitását kívánja. A 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (1) bekezdése csak „hatályban lévő” törvény vagy kormányrendelet ellen engedi a kifogást. A 330/2009. sz. kerettörvény 30. cikkének (3) bekezdése sem a megkeresés napján, 2020. október 21-én, sem a kihirdetéskor nem volt hatályban: csaknem tíz évvel korábban hatályon kívül helyezték. A Bíróság hatásköre itt is a 2011. június 15-i, 766. sz. határozaton nyugszik, amely kiterjesztette a felülvizsgálatot azokra a rendelkezésekre, amelyek hatásai tovább élnek. Érdemes megjegyezni, hogy a 284/2010. sz. kerettörvény ugyanazon 39. cikke, amely a w) pontban a törvényt hatályon kívül helyezte, az x) pontban a Kormány 1/2010. sz. sürgősségi kormányrendeletét is hatályon kívül helyezte, vagyis éppen azt a jogi aktust, amelyre a szerző analógiája támaszkodott. A két összevetett norma ugyanazon a napon, 2011. január 1-jén vesztette hatályát, és mindkettő joghatást vált ki 2026-os perekben.
A harmadik észrevétel egy téves hivatkozásra vonatkozik, amely a törvény szövegében ellenőrizhető. A 14. bekezdésben a Bíróság elmagyarázza a 330/2009. sz. kerettörvény II. részének átmeneti jellegét, és ezt a pontosítást „a 2. cikk (3) bekezdésének ugyanabból a normatív aktusból” tulajdonítja. A törvényben az a mondat az 1. cikk (3) bekezdésében áll; a 2. cikk (3) bekezdése egészen mást mond, nevezetesen azt, mely személyzeti kategóriák tartoznak a költségvetési szférába. A Bíróság által idézett tartalom helyesen van reprodukálva, a megoldás pedig nem függ a cikk számától, ezért nem soroltuk az észrevételt a hibák közé: senki, aki jóhiszeműen olvassa, nem jut két különböző jogi következtetésre. Marad viszont az a tény, hogy a Bíróság határozatait szó szerint idézik, és az az ügyvéd, aki kinyitja a 2. cikk (3) bekezdését, hogy ellenőrizze a törvény átmeneti jellegét, ott a költségvetési személyzet meghatározását találja.
A negyedik észrevétel olyan mérés, amely többet mond az indokolásnál. A 330/2009. sz. kerettörvény tizenkét hónapig volt hatályban, 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig. A megerősített szöveg által használt referenciahónap, 2009 decembere, éppen az alkalmazásba lépése előtti hónap. Attól a hónaptól a határozat közzétételéig 16 év és 9 hónap telt el, a hatályvesztéstől pedig 5745 nap. Más szóval egy 2009 egyetlen hónapjában készült pillanatfelvétel a személyzeti helyzetről dönti el 2026-ban folyósítás alatt álló nyugdíjak összegét, e pillanatfelvétel alkotmányossági felülvizsgálata pedig 2164 napnyi eljárás után zárult le. A törvény élettartama és a belőle indult per időtartama közötti arány itt körülbelül egy a hathoz.
Mit kellene megváltoztatni
- A Bíróságnak ugyanazt az indokolási küszöböt kellene alkalmaznia az azonos időszakban elbírált ügyiratokban. Két, ugyanazon a napon közzétett határozat eltérően kezel egy megmagyarázott alkotmányos alapok nélküli kérelmet. Egy egyszer, elvi határozatban kimondott mérce megkímélné az ügyvédeket attól, hogy találgassák, az ügyiratukat érdemben olvassák-e el, vagy elfogadhatóságon zárják le.
- A 2. cikk (3) bekezdésére való hivatkozást helyesbíteni kellene, helyreigazítással vagy egy későbbi határozatban, az 1. cikk (3) bekezdésére. A javítás nem változtat a megoldáson, de megállítja a hiba továbbterjedését azokban az ítéletekben, amelyek a 14. bekezdést szó szerint fogják idézni, ahogyan a Bíróság indokolását idézni szokás.
- A 2010-es újrabesorolási szabályt hatályos jogi aktusban kellene újrafogalmazni, a nyugdíj-újraszámítások használatára. Amíg a kiindulószám egy 15 éve hatályon kívül helyezett törvényben áll, minden ügyiratnak újra kell építenie, miért vált ki még mindig hatást egy nem létező szöveg, a nyugdíjpénztárak és a bíróságok pedig azonos helyzetekben eltérő megoldásokra jutnak.
- A kihirdetés és a közzététel közötti időt kifejezett normával kellene korlátozni. Itt 317 nap telt el úgy, hogy a megoldás létezett, de nem váltott ki hatást, a fellebbviteli bíróság pedig nem alkalmazhatta. Egy, a 47/1992. sz. törvénybe írt határidő kiszámíthatóvá tenné a várakozó ügyiratok újraindulásának pillanatát.
- Azoknak a határozatoknak, amelyek analógiára épülő kifogást utasítanak el, kifejezetten meg kellene mondaniuk, mi marad alkalmazandó a felhívott határozatból. Itt az 51/2020. sz. határozat hatályban marad a doktori címhez kapcsolódó kompenzációs összegekre. Egy elhatároló mondat megelőzné a lemondásokat azokban az ügyiratokban, amelyekben az valójában alkalmazandó.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 813. szám, 2026. szeptember 24., 2-3. oldal 16 oldal PDF, 113 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.