Röviden

  • A súlyos hiányossággal közlekedő jármű vezetéséért járó bírság pontosan úgy marad a törvényben, ahogy van, anélkül hogy a jogalkotó meghatározta volna, mit jelent a „súlyos” és mit a „kisebb” hiányosság akkor, amikor az autót az úton megállítják.
  • Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként elutasította egy nagyszebeni sofőr kifogását, aki éppen a kritériumok hiányát tette szóvá. Az elfogadhatatlanság nem jelent alkotmányosságot: az Alkotmánybíróság nem hagyta jóvá a szöveget, hanem azt állapította meg, hogy valójában a törvény kiegészítését kérték tőle, amire csak a Parlament jogosult.
  • Kit érint: minden gépjárművezetőt, akit a jármű műszaki állapota miatt megállítanak az úton. A szabálysértést az I. szankcióosztály szerinti bírsággal sújtják. A határozat 2026. július 24-től végleges és általánosan kötelező.
Jogi aktus: 615/2025. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 606. szám, 2026. július 24.
Hatálybalépés: 2026. július 24.

Az, hogy mi számít „súlyos hiányosságnak” egy az úton megállított autónál, továbbra is az intézkedő rendőr megítélésén múlik, az Alkotmánybíróság pedig nem hajlandó ő maga felállítani a kritériumokat. Az Alexandru Csiki által a Nagyszebeni Törvényszék 6.309/257/2019. sz. ügyiratában emelt kifogást elfogadhatatlanként elutasították, mert az Alkotmánybíróság olvasatában a kérés a törvény kiegészítésére irányult, nem annak ellenőrzésére. Az elmúlt hónapokban ez a második eset, amikor az Alkotmánybíróság nem avatkozik be közúti közlekedési kérdésben, miután már megállapította, hogy a bíróság nem rövidítheti le a jogosítvány felfüggesztésének időtartamát. A 2025. november 20-i 615. sz. határozatot a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 24-i 606. számában tették közzé.

A vitatott szöveg a közúti közlekedésről szóló, a Kormány 195/2002. sz. sürgősségi rendelete 99. cikke (1) bekezdésének 18. pontja. Ez az I. szankcióosztály szerinti bírsággal sújtja a közúton olyan jármű vezetését, amelynek súlyos hiányosságai vannak, a 101. cikk (1) bekezdésének 11. pontjában felsoroltakon kívül, vagyis a fékrendszert, a kormányművet, a világítást vagy a hangjelző berendezést érintő hiányosságokon, illetve ezek hiányán kívül, amelyeket külön és szigorúbban szankcionálnak.

A jelzett probléma könnyen megfogalmazható és nehezen megoldható. A törvény súlyos hiányosságokról beszél, tehát ellenkezőjéből következően a kisebb hiányosságok nem valósítanak meg szabálysértést. Csakhogy a szöveg nem mondja meg, hol húzódik közöttük a határ, és az autót megállító rendőr a helyszínen dönt. A kifogás előterjesztője azzal érvelt, hogy kritériumok nélkül sem a sofőr nem tudja ehhez igazítani a magatartását, sem a bíró nem kap támpontot, amikor a szabálysértési jegyzőkönyv elleni panaszt bírálja el; az Alkotmány 1. cikkének (5) bekezdésére és a törvény minőségéről a szabálysértési jogban szóló, 2020. május 6-i 152. sz. alkotmánybírósági határozatra hivatkozott.

Szokatlan, hogy az előterjesztő bíróság igazat adott neki. A Nagyszebeni Törvényszék II. polgári, közigazgatási és adóügyi peres részlege megalapozottnak találta a kifogást, és saját érvvel egészítette ki: a kritériumokat nem csupán a hiba jellegéhez kellene viszonyítani, hanem a konkrét forgalmi körülményekhez is. Az ügyészség a kifogás elutasítását kérte. A Parlament két házának elnökei, a Kormány és a Nép Ügyvédje nem közölt álláspontot.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatást helyesen kell olvasni. A megoldás elfogadhatatlanság, nem pedig érdemi elutasítás. Az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy a 99. cikk (1) bekezdésének 18. pontja kellően világos, vagy hogy megfelel a törvény minőségével szemben támasztott követelményeknek. Azt mondta, hogy nem tudja vizsgálni a bírálatot, mert annak konkrét célja a szöveg kiegészítése vagy módosítása volt.

A második hatás eljárási. A határozat a közzétételtől végleges és általánosan kötelező, ugyanez a kifogás pedig a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése szerint többé nem terjeszthető elő. A folyamatban lévő szabálysértési panaszok elveszítik ezt az érvet, a többi védekezésüket azonban nem.

A harmadik hatás az intézmények közötti szerepmegosztást érinti, és érdemes megjegyezni. Az Alkotmánybíróság a 47/1992. sz. törvény 2. cikkének (3) bekezdésére utalva rámutatott, hogy kizárólag a hozzá benyújtott aktusok alkotmányosságáról dönt, azokat módosítani vagy kiegészíteni nem tudja. Egy norma tartalmának módosítása az Alkotmány 61. cikkének (1) bekezdése szerint a Parlament kizárólagos jogköre, és ezt az elvet a 2014. április 15-i 225. sz. határozat is kimondta.

A negyedik hatás megmutatja, hová lehet fordulni az Alkotmánybíróság helyett. A bíróságok által eltérően alkalmazott norma értelmezésére ott van a jogegységi óvás és a jogkérdés eldöntésére irányuló előzetes határozat, mindkettő a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéknél. Ezzel a megkülönböztetéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 2021. május 11-i 317. sz. határozat 25. bekezdésére utal.

Az ötödik hatás gyakorlati, és minden az úton megállított sofőrt érint. Annak bizonyítása, hogy a hiba nem volt súlyos, a panaszt elbíráló bíróság előtt bizonyítási kérdés marad, nem alkotmányossági kérdés. A bírónak, az Alkotmánybíróság szavaival, megvannak a szükséges eszközei ahhoz, hogy azonosítsa az alkalmazandó normát, elemezze annak tartalmát, és hozzáigazítsa a megállapított tényálláshoz, a 2009. május 27-i 838. sz. határozat szerint.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Jogilag semmi nem változik. A szöveg megmarad abban a formájában, amelyben volt, az ellenőrzési gyakorlat pedig a korábbi marad. Ami változik, az azoknak a sofőröknek az eljárási helyzete, akik abban reménykedtek, hogy a kritériumok hiánya a szabálysértési tényállás megdöntéséhez vezet.

Érdemes világosan kimondani, mi maradt megoldatlanul, mert itt van a tét. A közlekedési törvénykönyv nem határozza meg a súlyos hiányosság fogalmát, és a 99. cikk (1) bekezdésének 18. pontjában nem utal semmilyen kritériumlistára. A hibák kisebb, súlyos és veszélyes kategóriákba sorolása mégis létezik az időszakos műszaki vizsgálatra vonatkozó RNTR 1 szabályzatban, amelyet a közlekedési miniszter 2133/2005. sz. rendelete hagyott jóvá, és amely a 2014/45/EU irányelvet ülteti át. Ez a besorolás azonban a vizsgálóállomásra készült, műszerekkel és eljárásokkal, nem az út szélén végzett ellenőrzésre, az Alkotmánybíróság pedig nem tárgyalta, hiszen a bírálat érdeméig nem jutott el.

A megkülönböztetés, amelyet a törvény mégis megtesz, a 99. cikk 18. pontja és a 101. cikk (1) bekezdésének 11. pontja között húzódik. A fékezést, a kormányzást, a világítást és a hangjelzést érintő hiányosságokat, illetve ezek hiányát kiveszik az első szövegből, és súlyosabbként külön kezelik. A többi súlyos hiányosság az I. szankcióosztályba tartozik.

Hasznos támpont az összeg megértéséhez: a Kormány 195/2002. sz. sürgősségi rendeletének 98. cikke szerint az I. osztály 2 vagy 3 bírságpontot jelent, egy bírságpont pedig a kormányhatározattal megállapított bruttó országos minimálbér 10 százaléka. A lejben kifejezett érték tehát a minimálbérrel együtt változik, anélkül hogy a szabálysértést leíró szöveghez hozzá kellene nyúlni.

Az az előzmény, amelyre a kifogás előterjesztője támaszkodott, a 2020. május 6-i 152. sz. határozat, a törvény minőségével szemben támasztott követelményekre és a szabálysértési jogban érvényesülő ártatlanság vélelmére vonatkozott. Az Alkotmánybíróság nem vetette össze a jelen szöveggel, éppen azért, mert a vizsgálatot az elfogadhatóságnál megállította.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Világosan meghúzza a határt az alkotmányossági ellenőrzés és a jogalkotás között, olyan területen, ahol gyakran merül fel az igény kritériumok törvénybe iktatására.
  • Megmutatja az eltérő gyakorlat valódi megoldásait: a jogegységi óvást és a jogkérdés eldöntésére irányuló előzetes határozatot, mindkettőt a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéknél.
  • Emlékeztet arra, hogy a szabálysértési panaszt elbíráló bírónak megvannak a szükséges eszközei annak megítéléséhez, hogy a cselekmény úgy valósult-e meg, ahogy a jegyzőkönyv leírja.
  • Mivel elfogadhatatlanságról szóló döntés, nem hagyja jóvá a szöveget, így egy jobban felépített kifogás vagy a jogalkotó beavatkozása továbbra is lehetséges marad.

Mi marad probléma

  • Az érdemi kérdés érintetlen marad: a törvény nem mondja meg, hol ér véget a kisebb és hol kezdődik a súlyos hiányosság, a mérlegelés pedig az út szélén történik.
  • Az előterjesztő bíróság megalapozottnak tartotta a kifogást, tehát a homályosság jelzése egy törvényszéktől érkezett, nem csupán egy elégedetlen sofőrtől.
  • Az eltelt idő tetemes. A Nagyszebeni Törvényszék 2021 februárjában kereste meg az Alkotmánybíróságot, a határozat 2025 novemberében született, és 2026 júliusában jelent meg, vagyis a megkeresés után több mint öt évvel.
  • A sofőrre marad, hogy a bíróságon, gyakran szakértői véleménnyel bizonyítsa: a hiba nem volt súlyos, ami többe kerülhet, mint maga a bírság.
  • Törvényi kritériumok nélkül érintetlen marad annak kockázata, hogy a szabályt rendőrönként és megyénként eltérően alkalmazzák.

Hasznos tanácsok

  1. Kérje, hogy a jegyzőkönyv konkrétan írja le a megállapított hibát, ne csak a törvény szövegét ismételje meg. A homályos leírás éppen az a gyenge pont, amelyet a bíróságon ténykérdésként megtámadhat.
  2. Az észrevételeit a helyszínen, az erre szolgáló rovatban rögzítse. Ez az egyetlen pillanat, amikor az Ön változata anélkül kerül be az iratba, hogy bárki emlékezetén múlna.
  3. Fényképezze le a járművet a helyszínen, több szögből, a kifogásolt alkatrésszel együtt. Egy dátummal ellátott fénykép sokkal többet nyom a latban, mint egy hónappal később készült leírás.
  4. Ellenőrizze, hogy a kifogásolt hiba valójában nem a 101. cikk (1) bekezdésének 11. pontja alá tartozik-e, vagyis a fékezéshez, a kormányzáshoz, a világításhoz vagy a hangjelzéshez. Ott más a jogalap, a téves besorolás pedig megtámadható.
  5. Őrizze meg a legutóbbi időszakos műszaki vizsgálat jegyzőkönyvét, és ha van, a javítási költségbecslést. Ezek mutatják a jármű műszaki állapotát az ellenőrzés időpontjához képest.
  6. A panaszt a jegyzőkönyv átadásától vagy kézbesítésétől számított 15 napon belül nyújtsa be, és a tényekre építse, ne a szöveg alkotmányellenességére, amelyre e határozat után már nem lehet hivatkozni.

Gyakori kérdések

Mit döntött konkrétan az Alkotmánybíróság?
Elfogadhatatlanként elutasította a Kormány 195/2002. sz. sürgősségi rendelete 99. cikke (1) bekezdése 18. pontjának alkotmányellenességi kifogását, amelyet Alexandru Csiki emelt a Nagyszebeni Törvényszék II. polgári, közigazgatási és adóügyi peres részlegének 6.309/257/2019. sz. ügyiratában. A döntés egyhangú szavazattal született.
Miért elfogadhatatlan, és miért nem megalapozatlan?
Mert az Alkotmánybíróság olvasatában a bírálat konkrét célja a szöveg kiegészítése vagy módosítása volt, vagyis elhatároló kritériumok hozzáadása. A 47/1992. sz. törvény 2. cikkének (3) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság nem módosíthatja és nem egészítheti ki az ellenőrzés alá vont rendelkezéseket, ez ugyanis a Parlament kizárólagos jogköre.
Azt jelenti ez, hogy a szöveget alkotmányosnak nyilvánították?
Nem. Az elfogadhatatlanságról szóló döntés az érdemi vizsgálat előtt megállítja az elemzést, tehát az Alkotmánybíróság sem meg nem erősítette, sem nem cáfolta, hogy a szöveg megfelel az Alkotmány 1. cikkének (5) bekezdéséből következő világossági és előreláthatósági követelményeknek.
Mit jelent végül a súlyos hiányosság?
A közlekedési törvénykönyv a 99. cikk (1) bekezdésének 18. pontjában nem határozza meg. A hibák kisebb, súlyos és veszélyes kategóriákba sorolása létezik az időszakos műszaki vizsgálatra vonatkozó RNTR 1 szabályzatban, amelyet a 2133/2005. sz. rendelet hagyott jóvá, de azt a vizsgálóállomásra tervezték. Az Alkotmánybíróság ezt az összefüggést nem vizsgálta, mert a bírálat érdeméig nem jutott el.
Mekkora a bírság?
Az I. szankcióosztály szerinti. A Kormány 195/2002. sz. sürgősségi rendeletének 98. cikke szerint az I. osztály 2 vagy 3 bírságpontot jelent, egy bírságpont pedig a kormányhatározattal megállapított bruttó országos minimálbér 10 százaléka. A lejben kifejezett érték a minimálbérrel együtt változik.
Mi történik, ha a hiba a féket vagy a kormányművet érinti?
Akkor ez a szöveg nem alkalmazandó. A fékrendszert, a kormányművet, a világítást vagy a hangjelző berendezést érintő súlyos hiányosságokat, illetve ezek hiányát kifejezetten kiveszik a 99. cikk (1) bekezdésének 18. pontjából, és a 101. cikk (1) bekezdésének 11. pontja alapján külön szankcionálják.
Megtámadhatom-e még a bírságot?
Igen, de ténybeli okokból és a jegyzőkönyv jogszerűségére hivatkozva, nem a szöveg alkotmányellenességére. Továbbra is használható a cselekmény elégtelen leírása, a téves jogi besorolás, a kötelező tartalmi elemek hiánya vagy azok a bizonyítékok, amelyek szerint a hiba nem volt súlyos.
Mikortól fejti ki hatását a határozat?
A romániai Hivatalos Közlönyben való közzétételtől, vagyis 2026. július 24-től. Az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozatai a közzététel napjától általánosan kötelezők, és csak a jövőre nézve hatnak.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 606. szám, 2026. július 24. 16 oldal PDF, 117 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.