Röviden
- Akit két külön ügyben ítéltek el 2014. február 1-je előtt elkövetett cselekményekért, továbbra is jogosult arra, hogy a büntetések összbüntetésbe foglalásakor a bíróság újra megkeresse az enyhébb büntetőtörvényt. A gyakorlatban az összbüntetés kisebb lehet, mint ha gépiesen az új Büntető Törvénykönyvet alkalmaznák.
- Az alkotmányellenességi kifogást az ügyész emelte, nem egy elítélt. Az ügyészség azt szerette volna, hogy az összbüntetésbe foglaláskor közvetlenül a művelet időpontjában hatályos törvényt alkalmazzák. Az Alkotmánybíróság a bírálatot megalapozatlanként elutasította, és megállapította, hogy a szövegek alkotmányosak.
- Kit érint: azokat a személyeket, akiket különböző határozatokkal jogerősen elítéltek az 1969. évi Büntető Törvénykönyv hatálya alatt elkövetett, halmazatban álló bűncselekményekért, valamint azokat a bíróságokat, amelyek a büntetés módosítása iránti kérelmeket bírálják el. A határozat 2026. július 24-től végleges és általánosan kötelező.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 607. szám, 2026. július 24.
Hatálybalépés: 2026. július 24.
Egy ügyész azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek azt a szabályt, amely szerint két, külön ügyben kiszabott büntetés összbüntetésbe foglalásakor a bíró még egyszer megkeresi az enyhébb büntetőtörvényt. Az Alkotmánybíróság ezt egyhangú szavazattal megtagadta. A szabály nem a törvény szövegében található, hanem abban, ahogyan azt a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék a 2015. november 19-i 29. sz. határozatában értelmezte, a jogkérdés eldöntésére irányuló eljárásban, ugyanabban az eljárásban, amelyben a legfelsőbb bíróság nemrég azt is megállapította, hogy a bűnösség beismerésére vonatkozó megállapodás nem vonja maga után a köztisztviselő felfüggesztését a tisztségéből. A 2026. február 12-i 115. sz. határozatot a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 24-i 607. számában tették közzé.
A szóban forgó helyzet gyakoribb, mint amilyennek látszik. Valaki két bűncselekményt követ el 2014. február 1-je, a jelenlegi Büntető Törvénykönyv hatálybalépésének napja előtt, de külön ügyekben ítélik el értük: az elsőért az 1969. évi Büntető Törvénykönyv szerinti büntetést kap, a másodikért, amelyet később bírálnak el, az új Büntető Törvénykönyv szerintit. Mivel a cselekmények halmazatban állnak, a büntetéseket egyetlen büntetésbe kell foglalni, az összbüntetésbe foglalás pedig a büntetőeljárási törvénykönyv 585. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban történik.
A kérdés, amelyre a legfelsőbb bíróság 2015-ben válaszolt, az volt, hogy melyik törvény szerint történik ez az összbüntetésbe foglalás. A válasz: a Büntető Törvénykönyv 5. cikke szerint meg kell határozni az elítéltre nézve enyhébb büntetőtörvényt, mert az összbüntetést megállapító bíróság alkalmazza első ízben a bűnhalmazatra vonatkozó szabályokat, azok pedig anyagi jogi, nem pedig eljárási normák.
A Bukaresti 5. Kerületi Bíróság mellett működő ügyészség éppen ezt az értelmezést támadta meg, a Bukaresti 5. Kerületi Bíróság előtt folyamatban lévő ügyben. Azzal érvelt, hogy így egymást követő törvények rendelkezéseinek keveréséhez jutunk, amit a 2014. május 6-i 265. sz. alkotmánybírósági határozat tilt, hogy sérül a jogerő, és hogy pozitív megkülönböztetés keletkezik a külön elbírált személyek javára, akik a szankcionálás harmadik formáját kapnák. Olyan eredményre is hivatkozott, amelyet természetellenesnek tartott: a végső büntetés kisebb lehetne annál, amelyet csak a bűncselekmények egy részéért állapítottak meg. Maga az előterjesztő bíróság mutatott rá azonban, hogy a konkrét ügyben ilyesmi nem történt.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 2015-ös értelmezése hatályban és kötelező marad. Amikor egy, az 1969. évi Büntető Törvénykönyv szerint kiszabott büntetést a jelenlegi Büntető Törvénykönyv szerint kiszabottal foglalnak összbüntetésbe, olyan cselekményekért, amelyeket mindkét esetben a régi törvény hatálya alatt követtek el, a bíró a Büntető Törvénykönyv 5. cikke szerint határozza meg az enyhébb büntetőtörvényt. Nem alkalmazza automatikusan az összbüntetésbe foglalás napján hatályos törvényt.
A második hatás e művelet korlátjára vonatkozik. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a bíróság nem keverheti a két törvénykönyv rendelkezéseit, hanem globálisan az egyik, a kedvezőbb rendelkezéseit alkalmazza. Pontosan ez a 2014. május 6-i 265. sz. határozattal meghúzott vonal, és az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság értelmezése ezt tiszteletben tartja, nem pedig megsérti.
A harmadik hatás arra vonatkozik, mit nem lehet újratárgyalni az összbüntetésbe foglaláskor. A bíróság nem vizsgálja felül a jogerős elítélések törvényességét vagy megalapozottságát, és nem módosíthatja egyik olyan határozatot sem, amellyel az egyedi büntetéseket megállapították. Azok ítélt dologgá váltak. Csak az összbüntetést állapítják meg, technikai jellegű összbüntetésbe foglalási művelettel.
A negyedik hatás a naptárra vonatkozik. Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy az átmeneti helyzet a bűncselekmények elkövetésének napján keletkezik, és addig tart, amíg végre nem hajtják a külön eljárásban első ízben megállapított összbüntetést. Az a nap, amelyen a két elítélés jogerőre emelkedett, nem számít az alkalmazandó törvény meghatározásánál.
Az ötödik hatás olyan határvonal, amely ezen az ügyön túl is érvényesül. Ha a halmazatban álló bűncselekmények közül legalább egyet 2014. február 1-je után követtek el, az összbüntetésbe foglalás kötelezően az új Büntető Törvénykönyv szerint történik, a 187/2012. sz. törvény 10. cikke alapján. Az enyhébb törvény keresése csak akkor marad lehetséges, ha valamennyi cselekmény korábbi ennél a napnál.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi nem változik. A szövegek maradnak, ahogy voltak, a 2015-ös értelmezés pedig kötelező marad a bíróságok számára. Ami változik, az az, hogy ez az értelmezés az alkotmányossági ellenőrzés próbáját is kiállta, tehát ezen az úton már nem támadható.
Az Alkotmánybíróság szokásos határozataitól az különbözteti meg, hogy pontosan mit vizsgáltak. Itt nem egy törvényszöveget elemeztek önmagában, hanem egy szöveget a legfelsőbb bíróság által adott értelmezésében. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy ilyen esetben két lépcsőben vizsgálódik: először azt ellenőrzi, hogy az értelmezés belefér-e a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéknek az Alkotmány 126. cikke (3) bekezdésében meghatározott alkotmányos hatáskörébe, majd azt, hogy az így értelmezett norma megfelel-e az Alkotmánynak. Mindkét lépcsőn átment.
Az ügyész központi érvét, a megkülönböztetést, egyszerű okfejtéssel utasították el. A megkülönböztetés eltérő jogi megoldásokat feltételez hasonló helyzetben lévő személyekre, a bírált szöveg viszont ugyanazt a megoldást írja elő minden elítéltre, aki a büntetés módosítására irányuló eljárásban van. Az, hogy egyeseket egyetlen ítélettel, másokat külön ítéletekkel bíráltak el, önmagában nem teremt megkülönböztetést.
Marad egy megjegyzés a háttérről. A kifogást 2021 májusában emelték, a határozat 2026 februárjában született, és 2026 júliusában jelent meg. Ez alatt az egész idő alatt a bíróságok a 2015-ös értelmezést alkalmazták, mert az alkotmányellenességi kifogás emelése nem függeszti fel a bírált szöveg alkalmazását.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Megerősít egy, az elítéltre nézve kedvező elvet: az összbüntetésbe foglaláskor újra meg kell keresni az enyhébb büntetőtörvényt, ahelyett hogy gépiesen a művelet napján hatályos törvényt alkalmaznák.
- Megszünteti a bizonytalanságot a gyakorlatban. A legfelsőbb bíróság értelmezése kiállta az alkotmányossági ellenőrzést, tehát a bíróságoknak nincs többé okuk eltérni tőle.
- Világosan elhatárolja a szerepeket: a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék tisztázza a törvény értelmét, az Alkotmánybíróság pedig azt vizsgálja, hogy az így értelmezett norma megfelel-e az Alkotmánynak.
- Újra megerősíti a különböző törvénykönyvek rendelkezéseinek keverésére vonatkozó tilalmat, vagyis a 2014. május 6-i 265. sz. határozat szabályát, amely kiszámíthatóan tartja a büntetést.
- Védi a jogerőt: az egyedi büntetések érintetlenek maradnak, csak az összbüntetést állapítják meg.
Mi marad probléma
- Az időtartam. A 2021. májusi megkereséstől a 2026. júliusi közzétételig több mint öt év telt el, és ez alatt az egész idő alatt a szabályt eldöntetlen bírálat árnyékában alkalmazták.
- Az ügyészség által jelzett eltérő bánásmód nem tűnik el: két, ugyanolyan cselekményekért elítélt személy különböző összbüntetéshez juthat aszerint, hogy együtt vagy külön bírálták-e el őket.
- A két büntető törvénykönyv közötti átmeneti helyzetek bonyolultak és nehezen kiszámíthatók maradnak egy nem szakember számára, több mint tíz évvel a jelenlegi Büntető Törvénykönyv hatálybalépése után.
- Az alkalmazási kör természetes módon szűkül: a szabály csak a 2014. február 1-je előtt elkövetett cselekményeket érinti, tehát az ügyek száma évről évre csökken.
- A határozat semmit nem mond azokról az esetekről, amelyekben az egyik bűncselekményt már az új törvény hatálya alatt követték el, ahol a 187/2012. sz. törvény 10. cikke amúgy is a jelenlegi Büntető Törvénykönyvet írja elő.
Hasznos tanácsok
- Először a cselekmények időpontját ellenőrizze, ne a határozatok időpontját. Ha valamennyi halmazatban álló bűncselekményt 2014. február 1-je előtt követték el, meg kell keresni az enyhébb büntetőtörvényt. Ha akár csak egy is későbbi, az összbüntetésbe foglalás a jelenlegi Büntető Törvénykönyv szerint történik.
- Kérje a bíróságtól a büntetőeljárási törvénykönyv 585. cikke szerinti eljárásban a bűnhalmazat kezelésének kifejezett összehasonlítását az 1969. évi és a jelenlegi Büntető Törvénykönyv szerint, mindkét változatban kiszámított összbüntetéssel.
- Tartsa szem előtt, hogy az enyhébb törvényt globálisan kell alkalmazni, vagyis teljes egészében egyetlen törvénykönyvből. Az egyik törvény szerinti büntetésnövelés és a másik szerinti maximum keverése tilos, és megtámadható.
- Ne használja ezt az eljárást magának az elítélésnek a megtámadására. A bíróság nem vizsgálhatja felül a bűnösséget vagy az egyedi büntetések mértékét, az így megfogalmazott kérelmet pedig elutasítják.
- Ha a büntetést már végrehajtották vagy végrehajtottnak tekintik, az eljárásnak nincs többé tárgya. Az a határozat végrehajtásba vételekor vagy a büntetés végrehajtása során lép be.
- Ellenőrizze, hogy időközben született-e más jogerős határozat halmazatban álló cselekményekért. Az összbüntetésbe foglalást egy másik jogerős határozat alapján lehet kérni, tehát minden új elítélés újranyithatja a számítást.
Gyakori kérdések
Mit döntött konkrétan az Alkotmánybíróság?
Mit jelent a büntetések összbüntetésbe foglalása?
Miért támadott meg az ügyész egy, az elítéltekre nézve kedvező szabályt?
Mikor kérhető még az enyhébb büntetőtörvény az összbüntetésbe foglalásnál?
Keverheti a bíróság a két törvénykönyvet, hogy kisebb büntetés jöjjön ki?
Módosíthatók a jogerős határozatokkal megállapított büntetések?
Mi a 29/2015. sz. legfelsőbb bírósági határozat, és miért számít?
Mikortól vált ki joghatást a határozat?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 607. szám, 2026. július 24. 8 oldal PDF, 83 KB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.