Röviden
- A közintézmény bankszámláján tartott pénzre is a 22/2002. sz. kormányrendelet hathónapos határideje vonatkozik. A 205/2026. sz. törvény egyetlen cikkel, a 21. cikkel egészíti ki a kormányrendeletet, amely egyetlen mondatból áll: a 2. cikk rendelkezéseit „megfelelően” alkalmazni kell a közintézmények és hatóságok hitelintézeteknél nyitott számláin lévő összegekre is, „ideértve a letiltás útján történő végrehajtási intézkedéseket is”.
- A 2. cikk, amelyre az új rendelkezés utal, hat hónapot ad az adós intézménynek a fizetéshez szükséges lépések megtételére, a határidő pedig attól a naptól számít, amikor az adós megkapta a hitelező kérésére a végrehajtó által kézbesített fizetési felszólítást. A hitelező csak a határidő leteltét követően kérheti a végrehajtást a Polgári Eljárási Törvénykönyv szerint, ahogy ugyanezen kormányrendelet 3. cikke előírja. A törvény hatálybalépésének napján, 2026. november 2-án kézhez vett felszólítás esetén a hat hónap 2027. május 2-án telik le, vagyis 181 nap elteltével.
- A változás egyetlen irányba hat: a hitelező kevesebb eszközhöz fér hozzá, nem többhöz. A kormányrendelet eddig sehol nem szólt a bankszámlákról, a Polgári Eljárási Törvénykönyv 781. cikkének (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a letiltás kiterjedhet a bankszámla egyenlegére és a jövőbeli bevételekre is. 2026. november 2-tól a hathónapos határidő ezekre az összegekre is alkalmazandó, a letiltás kifejezett megnevezésével.
- Az érintettek először is a hitelezők, akik végrehajtható okirattal rendelkeznek az állammal szemben: jogerős ítélettel kártérítést megítélt magánszemélyek és cégek, kórházak vagy polgármesteri hivatalok által ki nem fizetett számlák beszállítói, a bíróságon kiharcolt bérjellegű járandóságokra jogosult alkalmazottak, kisajátított tulajdonosok, ítélettel megállapított díjra jogosult ügyvédek. Másodsorban a minisztériumok, prefektúrák, polgármesteri hivatalok, megyei tanácsok, kórházak, iskolák, egyetemek és ügynökségek, valamint az autonóm közigazgatási hatóságok, amelyeket a kormányrendelet 8. cikke ugyanazon rendszer alá von. A harmadik kör a bankoké, amelyek harmadik adósként megkapják a letiltást elrendelő értesítést.
- A törvény 2026. november 2-án lép hatályba, a kihirdetést követő 3. napon, mert nem állapít meg későbbi időpontot. A korábban megindult végrehajtási eljárásokra a régi jog marad érvényes a Polgári Eljárási Törvénykönyv 24. cikke és 25. cikkének (1) bekezdése alapján, így az október 30-án vagy 31-én elrendelt letiltás nem szűnik meg.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) I. rész, 907. szám, 2026. október 30., 2. oldal, a kihirdetésről szóló, Románia elnökének 824/2026. sz. elnöki rendeletével együtt
Hatálybalépés: 2026. november 2., a kihirdetést követő 3. napon, Románia Alkotmánya (újraközölt) 78. cikke alapján, mivel a törvény nem állapít meg későbbi időpontot
Az a hitelező, aki jogerős ítélettel rendelkezik egy kórházzal, egy polgármesteri hivatallal vagy egy minisztériummal szemben, és pénzt talál az intézmény bankszámláján, már nem érvényesítheti azonnal a letiltást. A Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 907. számában, 2026. október 30-án, pénteken megjelent 205/2026. sz. törvény új cikkel, a 21. cikkel egészíti ki a 22/2002. sz. kormányrendeletet, amely a 2. cikk hathónapos határidejét a hitelintézeteknél nyitott számlákon lévő összegekre is kiterjeszti, a letiltást kifejezetten megnevezve. Ez az elmúlt hetek második beavatkozása abba, ahogyan az állam a bírák által megállapított tartozásait fizeti, azután a rendelet után, amely kimondta, hogy az igazságszolgáltatási dolgozók bíróságon kiharcolt járandóságait öt évenkénti részletben fizetik ki.
A beiktatott szöveg egyetlen mondat: „A 2. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a közintézmények és hatóságok hitelintézeteknél nyitott számláin lévő összegekre is, ideértve a letiltás útján történő végrehajtási intézkedéseket is.” A törvényt Románia Alkotmánya 76. cikkének (2) bekezdésében előírt többséggel fogadták el, vagyis rendes törvényként, kihirdetése a 824/2026. sz. elnöki rendelettel történt, amely ugyanazon az oldalon jelent meg.
Hogy lássuk, mit jelent ez, el kell olvasni a hivatkozott cikket. A kormányrendelet 2. cikke így szól: „Ha a végrehajtható okirattal megállapított követelés végrehajtása pénzeszközök hiányában nem kezdődik meg vagy nem folytatódik, az adós intézmény köteles 6 hónapon belül megtenni a fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges lépéseket. Ez a határidő attól a naptól számít, amikor az adós megkapta az illetékes végrehajtó szerv által a hitelező kérésére kézbesített fizetési felszólítást.” Ezt a szövegezést a 110/2007. sz. törvény adta, és 2007. május 8. óta alkalmazandó. Közvetlenül utána a 3. cikk zárja le a mechanizmust: ha az intézmény a 2. cikkben megállapított határidőn belül nem fizet, a hitelező kérheti a végrehajtást a Polgári Eljárási Törvénykönyv szerint.
A kormányrendelet ennél többet is tartalmaz. Az 1. cikk (1) bekezdése szerint a végrehajtható okirattal megállapított tartozásokat a költségvetésekben erre a célra jóváhagyott összegekből rendezik, a (2) bekezdés pedig tiltja, hogy a szervezésre, működésre és személyzetre szánt pénzből fizessék ki őket. A 4. cikk értelmében a fő előirányzat-felhasználók kötelesek elvégezni a szükséges előirányzat-átcsoportosításokat a költségvetési év egésze során. Az 5. cikk lehetővé teszi, hogy a hitelező és az adós más határidőben állapodjon meg. A 6. cikk jogot ad az intézménynek, hogy a bíróságtól fizetési haladékot vagy részletfizetést kérjen, a bíróság pedig felfüggesztheti a végrehajtást a kérelem jogerős elbírálásáig, óvadék nélkül. A 7. cikk értelmében az intézmény a végrehajtás során előterjesztett bármely kérelem esetén mentesül a bírósági illeték és az óvadék alól.
Milyen hatásokkal jár
A közvetlen hatás egyetlen műveletre vonatkozik: egy közintézmény bankszámlájának letiltására. 2026. november 2-ig a kormányrendelet nem szólt a számlákról, sem a kincstárról, sem a bankokról. A letiltás szabályozása a Polgári Eljárási Törvénykönyvből származott, amelynek 781. cikke (2) bekezdése szerint a bankszámlákon lévő összegek letiltásakor az egyenleg és a jövőbeli bevételek is érvényesíthetők. 2026. november 2-tól az a hitelező, aki ezekhez az összegekhez akar hozzáférni, kénytelen végigjárni a 2. cikk hathónapos határidejét.
A második hatás a naptárat érinti. A számítás nem akkor indul, amikor az ítélet jogerőssé válik, és nem is a végrehajtási kérelem benyújtásakor, hanem azon a napon, amikor az adós megkapja a fizetési felszólítást. Ha a felszólítás a törvény hatálybalépésének napján érkezik meg az intézményhez, a hat hónap 2027. május 2-án telik le. Ez 181 nap, amely alatt a számla elérhetetlen marad a letiltás számára, és ebben az időszakban az intézménynek nem puszta lehetősége, hanem kötelezettsége megtenni a fizetéshez szükséges lépéseket.
A harmadik hatást a bank érzi. A hitelintézet harmadik adós, és ő kapja meg a letiltást elrendelő értesítést. 2026. november 2-tól egy közintézmény számlájára érkező letiltási értesítés olyan kérdést vet fel, amelyet a banknak eddig nem kellett feltennie: letelt-e a hathónapos határidő? A válasz nem derül ki a végrehajtó értesítéséből, mert az a végrehajtható okiratot tartalmazza, a felszólítás történetét nem.
A negyedik hatás az, amely nem következik be. A bérekre szánt pénz már eddig is védett volt a letiltástól, bárhol tartották. A Polgári Eljárási Törvénykönyv a 781. cikk (5) bekezdésének c) pontja alapján mentesíti a letiltás alól a letiltás elrendelésétől számított három hónapra a jövőbeli bérjellegű járandóságokat fedező összegeket, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék pedig a törvény érdekében benyújtott fellebbezés alapján hozott, a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 184. számában, 2020. március 6-án közzétett 1/2020. sz. határozatával kimondta, hogy a bérjellegű járandóságok kifizetésére szánt, kincstári egységeknél és bankoknál nyitott számlákon lévő összegek nem képezhetik letiltás útján történő végrehajtás tárgyát. A 2026. október 30-i törvény a többi pénzt érinti: egy kórház saját bevételét, egy iskola bevételeit, egy polgármesteri hivatal bérleti díjait, egy lezárt projektben maradt összegeket.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A 22/2002. sz. kormányrendelethez 2011. június 11. óta nem nyúltak, amikor hatályba lépett a 92/2011. sz. törvény, amely az 1. cikknek a mai szövegezést adta, és beiktatta a 6., 7. és 8. cikket. Az az időpont és 2026. október 30. között 5620 nap telt el, vagyis több mint tizenöt év. A 2. cikk hathónapos határidővel megfogalmazott szövege 2007. május 8. óta változatlan, ez 7115 nap.
Ennyi éven át a szöveg hallgatott arról, hol található a pénz. Költségvetési előirányzatokról, kiadási jogcímekről, előirányzat-átcsoportosításokról és az adós intézmény által megteendő lépésekről beszélt, a bankszámlákról viszont egy szót sem szólt. Még a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 2020-as határozata is abból indul ki, hogy a közintézmények a kincstárnál és bankoknál egyaránt vezetnek számlát, és csak a bérösszegeket mentesíti a letiltás alól. A többi így a Polgári Eljárási Törvénykönyv általános rendszere alatt maradt.
A 2026. október 30-i kiegészítés éppen ezt változtatja meg, egyetlen irányban. A hitelező semmit sem nyer: sem rövidebb határidőt, sem szankciót a nem fizető intézménnyel szemben, sem kamatot, sem gyorsabb utat. Az intézmény nyer egy időszakot, amely alatt bankszámlájához nem lehet hozzányúlni, és amely eddig nem következett a szövegből.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Lezár egy kérdést, amelyre a kormányrendelet szövege eddig nem adott választ: kiterjed-e a hathónapos határidő a kincstáron kívül tartott pénzre is. Az intézmények, a bankok és a végrehajtók számára jobb egy leírt szabály, mint egy kikövetkeztetett.
- Védi a közszolgáltatás folytonosságát olyan esetekben, amikor egy kórház vagy egy iskola működési számlájának letiltása blokkolná a folyó kifizetéseket. A kormányrendelet 1. cikkének (2) bekezdése a költségvetési pénz tekintetében régóta ugyanezt a célt követi.
- Nem érinti a bérjellegű járandóságok védelmét, amely továbbra is a Polgári Eljárási Törvénykönyv 781. cikke (5) bekezdésének c) pontjából és a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 1/2020. sz. határozatából következik, így nem hoz létre kifizetetlen alkalmazottak új kategóriát.
- Nincs visszaható hatálya: a 2026. november 2. előtt megindított végrehajtási eljárások a régi jog hatálya alatt maradnak, a Polgári Eljárási Törvénykönyv 24. cikke és 25. cikkének (1) bekezdése értelmében.
Mi marad probléma
- A beiktatott mondat a 2. cikkre hivatkozik, amely kötelezettséget ró az intézményre és határidőt állapít meg, de a hitelezőnek semmit sem tilt meg. Az a tilalom, hogy a hitelező a határidő lejárta előtt végrehajtást kérjen, a 3. cikkből következik, amelyet a törvény nem említ.
- A hathónapos határidő a fizetési felszólítástól számít, miközben a Polgári Eljárási Törvénykönyv 783. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a letiltást felszólítás nélkül rendelik el. Abban az eljárásban, amelyre az új szöveg utal, hiányzik a határidőt elindító esemény.
- A 2. cikk akkor alkalmazandó, „ha a végrehajtás pénzeszközök hiányában nem kezdődik meg vagy nem folytatódik”, az új cikk pedig kiterjeszti a számlán ténylegesen meglévő összegekre. Az alkalmazás feltétele és az új eset ellentmond egymásnak.
- A hat hónap nem a várakozás felső határa. Ha letelt, az intézmény a 6. cikk alapján fizetési haladékot vagy részletfizetést kérhet a bíróságtól, a bíróság pedig óvadék nélkül felfüggesztheti a végrehajtást, akár ideiglenesen és a felek idézése nélkül is.
- A törvény nem fűz következményt ahhoz az intézményhez, amely hagyja letelni a hat hónapot anélkül, hogy bármit tenne. A 2. cikk szerinti kötelezettség, ahogy korábban is, saját szankció nélkül marad.
- A szöveg csak a hitelintézeteket nevezi meg. Az Államkincstárnál vezetett számlákat a kormányrendelet továbbra sem említi, és az egyik kategóriára írt szabály ellenkező érvelést szülhet a másikra.
Hasznos tanácsok
- Ha végrehajtható okirata van egy közintézménnyel szemben, és a végrehajtás még nem indult meg, ellenőrizze a dátumot: a 2026. november 1-jéig, ezt a napot is beleértve megindított ügyekben a régi jog marad alkalmazandó, a Polgári Eljárási Törvénykönyv 24. cikke és 25. cikkének (1) bekezdése alapján.
- Kérje meg a végrehajtót, hogy közölje a pontos napot, amikor az intézmény megkapta a fizetési felszólítást. A hat hónap attól a naptól számít, nem az ítélet jogerőre emelkedésétől és nem a végrehajtás engedélyezésétől.
- Abban az ügyben, ahol csak letiltást kértek, a felszólítás teljesen hiányozhat, mert a Polgári Eljárási Törvénykönyv 783. cikkének (1) bekezdése nem követeli meg. Beszélje meg a végrehajtóval, érdemes-e mégis kiadni egyet, hogy a határidőnek bizonyítható kezdőpontja legyen.
- Éljen a kormányrendelet 5. cikkével. A hitelező és az intézmény írásban megállapodhat a hat hónaptól eltérő határidőben és más fizetési feltételekben. Az előirányzat-felhasználó által aláírt megállapodás jobban megrövidíti az utat, mint bármilyen végrehajtás elleni kifogás.
- Kövesse tovább az ügyet a hat hónap leteltével is. Az intézmény a 6. cikk alapján részletfizetést kérhet, a végrehajtás felfüggesztését pedig óvadék nélkül engedélyezik, így az intézménynek semmibe sem kerül, és akár ideiglenesen is megadható, a felek idézése nélkül.
- Ha bérjellegű járandóságokat követel, először ellenőrizze, hogy a számlán lévő összegek nem mentesek-e már. A Polgári Eljárási Törvénykönyv 781. cikke (5) bekezdésének c) pontja és a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 1/2020. sz. határozata a letiltás hatókörén kívül helyezi őket, akár a kincstárnál, akár bankban van a pénz.
- Az adós intézményeknek érdemes a naptárba felvenniük a saját határidejüket. A 2. cikk szerinti kötelezettség az övék, és attól a naptól indul, amikor megkapják a felszólítást, a 4. cikk pedig megadja hozzá az eszközt: a költségvetési előirányzatok átcsoportosítását, amely a költségvetési év egésze során lehetséges.
Gyakori kérdések
Mikortól nem lehet már azonnal letiltani egy közintézmény bankszámláját?
Mikortól számít a hat hónap?
Mi történik a már elrendelt letiltásokkal?
A törvény az Államkincstárnál vezetett számlákra is vonatkozik?
Alkalmazott vagyok, és pénzbeli követeléseket nyertem a bíróságon a közszférabeli munkáltatómmal szemben. Érint ez engem?
Mit tehetek, ha az intézmény hagyja letelni a hat hónapot fizetés nélkül?
Az intézmény a hat hónapon túl is húzhatja az időt?
A törvény az állami közműcégekre vagy társaságokra is vonatkozik?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- Egyetlen cikk, a 21. cikk szövege: a 2. cikk alkalmazásának feltétele kölcsönösen kizárja azt az esetet, amelyre kiterjesztik. A kormányrendelet 2. cikkének szövege így kezdődik: „Dacă executarea creanței stabilite prin titluri executorii nu începe sau continuă din cauza lipsei de fonduri”, vagyis ha a végrehajtás pénzeszközök hiányában nem kezdődik meg vagy nem folytatódik. Az új 21. cikk ezt a szöveget alkalmazza a „sumelor aflate în conturile instituțiilor și autorităților publice deschise la instituțiile de credit” összegekre, vagyis a közintézmények és hatóságok hitelintézeteknél nyitott számláin lévő összegekre, azaz olyan pénzre, amely létezik. A jóhiszemű olvasó két különböző megoldásra jut: vagy az „în mod corespunzător”, vagyis „megfelelően” kifejezés eltörli a pénzeszközök hiányára vonatkozó feltételt, és akkor a hathónapos határidő még a fedezettel rendelkező számlán is akadályozza a letiltást, vagy a feltétel fennmarad, és akkor az új cikk csak az üres számlákra vonatkozik, ahol semmit sem tesz hozzá.
- Egyetlen cikk, a 21. cikk szövege: a kiterjesztett határidőnek nincs kezdőpontja a letiltási eljárásban. A 2. cikk szerint a hathónapos határidő „curge de la data la care debitorul a primit somația de plată comunicată de organul competent de executare, la cererea creditorului”, vagyis attól a naptól számít, amikor az adós megkapta az illetékes végrehajtó szerv által a hitelező kérésére kézbesített fizetési felszólítást, miközben a Polgári Eljárási Törvénykönyv 783. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „poprirea se înființează fără somație”, vagyis a letiltást felszólítás nélkül rendelik el. Ugyanezen törvénykönyv 667. cikkének (1) bekezdése csak „dacă legea nu prevede altfel”, vagyis ha a törvény másként nem rendelkezik, ír elő felszólítást. Ismét két megoldás adódik: vagy a határidő letiltási ügyben sosem indul el, így a közintézmény bankszámlájának letiltása időbeli korlát nélkül ellehetetlenül, vagy a végrehajtónak olyan felszólítást kell kiadnia, amelyet a törvénykönyv a végrehajtás e formájára nem követel meg, anélkül hogy az új törvény megmondaná, ki rendeli el és milyen határidőn belül.
- Egyetlen cikk: a hivatkozás a 2. cikkre mutat, a kiterjesztett szabály azonban a 3. cikkben van. A hivatkozott cikk kötelezettséget ró az adós intézményre és határidőt állapít meg, a hitelezőnek szóló tilalmat nem tartalmaz. Az a szabály, hogy a hitelező csak a határidő lejárta után kérheti a végrehajtást, a 3. cikkben áll: „În cazul în care instituțiile publice nu își îndeplinesc obligația de plată în termenul prevăzut la art. 2, creditorul va putea solicita efectuarea executării silite”, vagyis ha a közintézmények a cikkben megállapított határidőn belül nem teljesítik fizetési kötelezettségüket, a hitelező kérheti a végrehajtást. A 3. cikket az új szöveg nem említi. Szigorúan olvasva a 21. cikk a bankszámlákra az adós kötelezettségét terjeszti ki, nem a hitelezőre vonatkozó korlátot, az „inclusiv în ceea ce privește măsurile de executare silită prin poprire”, vagyis „ideértve a letiltás útján történő végrehajtási intézkedéseket is” szavak pedig szabály nélkül maradnak, amely alátámasztaná őket.
A szerkesztőség elemzése
A valódi probléma létezik, és régi. A jogerős ítélettel rendelkező hitelezőnek az állammal szemben választania kell: vagy a költségvetésre vár, vagy ott keresi a pénzt, ahol megtalálja, az intézménynek pedig azt kell választania, hogy egy régi tartozást fizet ki, vagy fenntartja a szolgáltatását. A 2002-es kormányrendelet e konfliktus felét rendezte, a költségvetési pénzre vonatkozót, a másik felét, a kincstáron kívül tartott pénzt rendezetlenül hagyta. A mostani kiegészítés ezt a második felet kezeli, egyetlen mondatban, 5620 nap után, amely alatt a kormányrendeletet nem módosították, és 7115 nappal a 2. cikk utolsó módosítása után.
A mondat túl rövid ahhoz, amit megkövetelnek tőle. Az a megfigyelés, amely az aktus olvasásából nem látszik, csak akkor bukkan elő, ha az új 21. cikket a kormányrendelet 6. cikke mellé tesszük. A hat hónap nem a várakozás vége, hanem a kezdete: ha letelt, az intézmény fizetési haladékot vagy részletfizetést kérhet a bíróságtól, a bíróság pedig óvadék nélkül felfüggesztheti a végrehajtást, sürgős esetben akár ideiglenesen és a felek idézése nélkül is, jogorvoslattal nem támadható végzéssel. Ugyanez a 6. cikk a (6) bekezdésben hozzáteszi, hogy az ilyen kérelmek mentesek a bírósági illeték alól, és „soron kívül” tárgyalják őket, a 7. cikk pedig az intézményt a végrehajtás során minden illeték és óvadék alól mentesíti. Az arány világos: a hitelező 181 napos határidőt kap a 2026. november 2-án kézbesített felszólítás esetén, a határidő végén pedig az intézmény ingyenes, soron kívüli eljárást kap, amellyel a végrehajtást ismét megállíthatja. E kedvezmények egyikének sincs párja a hitelező oldalán.
A második megfigyelés azt érinti, mennyi pénzről van valójában szó. A törvény úgy tűnik, mindent lefed, ami a közintézmények bankszámláin van, de a legérzékenyebb rész már eddig is védve volt a letiltástól. A Polgári Eljárási Törvénykönyv 781. cikke (5) bekezdésének c) pontja három hónapig védi a jövőbeli bérjellegű járandóságokat, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék pedig az 1/2020. sz. határozatával, amelyet a törvény érdekében benyújtott fellebbezés alapján hozott, ezt a védelmet kiterjesztette a kincstárnál és bankoknál nyitott számlákon lévő bérösszegekre is. Az új szöveg a maradékkal foglalkozik, vagyis a saját bevételekkel, bérleti díjakkal, beszedett díjakkal, szponzorizációkkal és projektegyenlegekkel, és hat hónap haladékot ad nekik, kétszer annyit, mint a három hónap, amelyet a törvénykönyv a béreknek biztosít. A kihirdetett törvény nem magyarázza meg, miért jut a leghosszabb haladék a számla kevésbé érzékeny részének, és nem hangolja össze a két határidőt.
A harmadik gond jogalkotástechnikai. A 24/2000. sz. törvény 13. cikkének a) pontja előírja, hogy a normatív aktus tervezetét össze kell hangolni a vele kapcsolatban álló, magasabb vagy azonos szintű normatív aktusok rendelkezéseivel. Itt a kormányrendeletbe beiktatott mondat olyan cikkre hivatkozik, amely a felszólítástól számító határidőt állapít meg, miközben a Polgári Eljárási Törvénykönyv a 783. cikk (1) bekezdésében kimondja, hogy a letiltást felszólítás nélkül rendelik el. A két szöveget minden ügyben együtt fogják olvasni, és nem illeszkednek. Az előrelátható eredmény eltérő bírói gyakorlat, és néhány év múlva újabb, a törvény érdekében benyújtott fellebbezés pontosan abban a kérdésben, amelyet a törvény le akart zárni.
Mit kellene megváltoztatni
- A hivatkozásnak a 3. cikket is tartalmaznia kellene, nem csak a 2. cikket. Ha az a szándék, hogy a letiltás ne legyen elrendelhető a határidő leteltéig, akkor a bankszámlákra a 3. cikket kellene kiterjeszteni, azt, amely meghatározza, mikortól kérheti a hitelező a végrehajtást. Enélkül a bíróságoknak a szöveg betűje és célja között kell választaniuk.
- A határidő kezdőpontját külön kellene megírni a letiltásra. A 21. cikkbe felvett új mondat, nagyjából így: „letiltás esetén a határidő attól a naptól számít, amikor az adós intézménynek kézbesítették a letiltást elrendelő értesítést”, az ügyben amúgy is létező iratot használna, a Polgári Eljárási Törvénykönyv 783. cikke (1) bekezdésének második mondata alapján, és kivenné a vitából azt a felszólítást, amelyet a törvénykönyv nem követel meg.
- A pénzeszközök hiányára vonatkozó feltételt kifejezetten ki kellene venni az új esetre. Különben minden végrehajtás elleni kifogás azzal a kérdéssel kezdődik majd, hogy a 2. cikk alkalmazandó-e olyan számlára, amelyen a pénz megvan, és a válasz a bírói tanácstól fog függeni.
- A határidő túllépésének következménye kellene, hogy legyen. A hat hónap alatt a törvény erejénél fogva járó késedelmi kamat, vagy az, hogy az intézmény elveszíti a 6. cikk szerinti részletfizetés kérésének jogát, ha ez idő alatt semmilyen lépést nem tett, a 2. cikk szerinti kötelezettséget puszta kinyilatkoztatásból ára is lévő szabállyá tenné. Jelenlegi formájában az az intézmény, amely hat hónapig semmit sem tesz, pontosan ugyanabba a helyzetbe kerül, mint az, amely megpróbálta.
- A két védelmi rendszert számszerűen is össze kellene hangolni. A Polgári Eljárási Törvénykönyvben három hónap a bérjellegű járandóságokra, a kormányrendeletben hat hónap a többi összegre: ez fordított hierarchia, a számla legérzékenyebb része fele akkora védelmet kap, mint a kevésbé érzékeny. Vagy az általános határidőt kell három hónapra csökkenteni, vagy a különbséget indokolni kell a törvény indokolásában.
- Az Államkincstárnál vezetett számlákat ugyanabban a szövegben meg kellene nevezni. Ha a szabályt csak a hitelintézetekre írják, az megnyitja az érvelést, hogy a kincstárra más szabály vonatkozik, noha a kormányrendeletben semmi sem utal erre. Egyetlen említés lezárja a vitát, mielőtt kialakulna.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 907. szám, 2026. október 30., 2. oldal 16 oldal PDF, 108 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.