Röviden

  • A Romániai Fizioterapeuták Kollégiuma teljesen újraírta azt a módszertant, amely szerint a hosszú szünetet tartó fizioterapeuták visszatérnek a szakmájukba. A kötelező szakmai gyakorlat 420 óráról 150 órára csökken az 5 és 10 év közötti megszakításnál, és 700 óráról 250 órára a 10 évnél hosszabbnál. A területek szerinti kötelező elosztás, a mozgásszervi, a neurológiai és a légzőszervi, kardiovaszkuláris vagy gyermekgyógyászati terület között, megszűnik, és egyszerű ajánlás marad.
  • Az is változik, ki kerül be az eljárásba. A küszöb az „5 évnél hosszabb” helyett „legalább 5 egymást követő év” lesz, és megszűnik az a mentesség, amelyet az a fizioterapeuta élvezett, aki az utóbbi öt évben legalább egy évet dolgozott. Cserébe azoknak a köre, akik kihagyják a szakmai gyakorlatot, és csak az elméleti vizsgát teszik le, egyetlen esetről, a gyermeknevelési szabadságról, négyre bővül.
  • Valamelyik vizsgarész nem teljesítése többé nem választás kérdése. A 9. cikk (7) bekezdése szerint az eljárás teljes egészében megismétlődik, tehát a már letett elméleti vizsga is, szemben a korábbi szöveggel, ahol a megismétlés a jelölt kérésére történt. A 2026. szeptember 11. előtt benyújtott kérelmeket az új szabályok szerint bírálják el.
Jogi aktus: a Romániai Fizioterapeuták Kollégiuma Országos Tanácsának 123/2026. sz. határozata a Romániai Fizioterapeuták Kollégiuma Országos Tanácsának a fizioterapeuták szakmai kompetenciájának újratanúsítási módszertana jóváhagyásáról szóló 82/2026. sz. határozata melléklete módosításáról
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 771. szám, 2026. szeptember 11.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 11., a közzététel napja

Az a fizioterapeuta, aki több mint tíz évre abbahagyta a szakmáját, és most vissza akar térni, mostantól 250 óra felügyelt gyakorlatot végez, nem 700-at. A Romániai Fizioterapeuták Kollégiuma teljes egészében kicserélte a szakmai kompetencia újratanúsítási módszertanát, amelyet 65 nappal korábban hagyott jóvá, és az új forma mindkét szolgálatiidő-kategóriában csaknem kétharmadával vágja meg a szakmai gyakorlatot. A díj ugyanaz marad: az augusztusban bevezetett 750 lejt, amelyről a MonitorLegal az Új, 750 lejes díjat fizetnek a szakmájukba visszatérő fizioterapeuták című cikkben számolt be, ugyanúgy kell megfizetni egy csaknem háromszor rövidebb gyakorlatért.

Az újratanúsítás az az eljárás, amellyel az a fizioterapeuta, aki hosszabb ideig nem dolgozott, visszakapja a szabad gyakorlásra való jogát. Nélküle nem kapja meg a praxisengedélyt és az éves engedélyt, tehát nem gyakorolhatja legálisan a szakmáját. A kollégium a 229/2016. sz. törvény 19. cikke szerint a terület hatáskörrel rendelkező hatósága, ugyanennek a törvénynek a 21. cikke pedig feladatává teszi a szakma gyakorlásának engedélyezését és ellenőrzését.

A módszertan 2026. július 8-án került a romániai Hivatalos Közlönybe, a 82/2026. sz. határozat mellékleteként. Augusztus 27-én az Országos Tanács elfogadta a 123/2026. sz. határozatot, amely a mellékletet egy másikra, cikkről cikkre újraírt szövegre cseréli. A közzététel 2026. szeptember 11-én érkezett, a romániai Hivatalos Közlöny I. részének 771. számában, a 11-16. oldalon. Az aktus nem ír elő későbbi alkalmazási időpontot, tehát a közzétételtől fejt ki hatást.

Milyen hatásokkal jár

Az első következmény az időtartam. Az 5 és 10 év közötti szünetet tartó fizioterapeuta 150 óra gyakorlatot végez a korábbi 420 helyett. Tíz évnél hosszabb szünetnél 250 órát 700 helyett. A 250 órát legfeljebb 6 hónapos időszakon belül kell összegyűjteni, ami indokolt esetben legfeljebb 3 hónappal hosszabbítható, a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint. Hat hónapos időszakra vetítve ez körülbelül heti tíz órát jelent, szemben a csaknem 27 órával, amit a 700 óra követelt ugyanennyi idő alatt.

A második következmény azt a helyet érinti, ahol a gyakorlat zajlik. A régi módszertan a területek szerinti elosztást magában a szövegében rögzítette: az első kategóriánál 200 óra mozgásszervi, 150 óra neurológiai és 70 óra légzőszervi, kardiovaszkuláris vagy gyermekgyógyászati, a másodiknál 350, 245, illetve 105 óra. Az új forma a kötelező részben már semmit sem mond az elosztásról, és a 9. cikk (6) bekezdésébe helyezi át a kérdést, a gyakorlati tervhez intézett ajánlás formájában. A tervet továbbra is a területi kollégium elnöke állapítja meg.

A harmadik következmény az eljárásba való belépés. Az új módszertan 2. cikke a „legalább 5 egymást követő éves” megszakításhoz köti az újratanúsítást, míg a korábbi szöveg „5 évnél hosszabb” megszakításról beszélt. A különbség árnyalatnyinak tűnik, de éppen a határon álló eseteket dönti el: aki pontosan öt év szünetet tartott, most bekerül az eljárásba, nem esik ki belőle.

A negyedik következmény a mentességekhez tartozik. A 10. cikk négy olyan helyzetet sorol fel, amelyben a fizioterapeuta csak az elméleti vizsgát teszi le: a szülési, valamint a gyermeknevelési vagy gyermekgondozási szabadság, a rokkantsági nyugdíj vagy a súlyos betegség és egy gondozásra szoruló személy ápolása, a szakma tényleges gyakorlása anélkül, hogy a 3. cikk c) pontjában szereplő törvényes feltételeket igazolni tudná, valamint a balneofizioterápiás, balneofiziokinetoterápiás és rehabilitációs szakasszisztensi álláson végzett munka. A korábbi szövegben egyetlen ilyen helyzet szerepelt, a gyermekhez kötődő szabadságokkal kapcsolatban.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Megszűnik a régi 8. cikk (2) bekezdésében szereplő általános mentesség, amely szerint az a fizioterapeuta, aki az utóbbi öt évben legalább egy évig ténylegesen, legálisan és megszakítás nélkül gyakorolta a szakmáját, nem esik az újratanúsítási eljárás alá. Az új 8. cikk semmi ezzel egyenértékűt nem tartalmaz. Aki erre a mondatra támaszkodott az eljárás elkerüléséhez, annak most a 8. cikk (1) bekezdését kell néznie, amely semmi alól nem mentesít, csak felsorolja a folytonosság megállapításánál figyelembe vett időszakokat.

Azok a feltételek is változnak, amelyekből a folytonosság összeáll. A régi szöveg mennyiségi küszöböket követelt: legalább 2 000 óra önkéntes munkát 12 egymást követő hónap alatt és legalább 800 órát az önálló tevékenységnél, a 8690-es vagy 8695-ös CAEN-kódú társaságnál betöltött ügyvezetői időszak pedig legfeljebb két évig számított. Ezeket a korlátokat mind eltörölték. Helyettük a 8. cikk (2) bekezdése új feltételt vezet be az egy tekintet alá eső időszakokra, vagyis az oktatói tevékenységre, a speciális iskolák gyógytornatanári állására, az ügyvezetői tisztségre és a tudományos kutatásra: ezek csak „a CFZRO-tagság és az érvényes éves engedély meglétére vonatkozó feltételek betartásával” vehetők figyelembe. A fizioterápiai tudományos kutatás egyébként új kategória, amely a júliusi formából hiányzott.

A 3. cikk c) pontja két olyan dátumot választ szét, amely korábban egy volt. A júliusi szöveg azt mondta, hogy a kollégiumi tagságra és az érvényes éves engedélyre vonatkozó kötelezettség 2018-tól alkalmazandó. Az új szöveg szerint a tagsági kötelezettség 2018-tól, az éves engedélyé pedig 2019-től él. Annak, aki 2018-tól számolja a tevékenységi időszakait, az az év most számíthat, noha korábban nem számított.

A nem teljesítés rendje szigorodik. A régi 9. cikk (6) bekezdése azt mondta, hogy nem teljesítés esetén az eljárás a jelölt kérésére indul újra. Az új 9. cikk (7) bekezdése szerint teljes egészében megismétlődik, a jelölt akaratára való mindenféle utalás nélkül. Aki átmegy az elméleti vizsgán, és elbukik a szakmai gyakorlaton, az elméleti vizsgát is elveszíti.

A mellékleteket átdolgozták. A 3. sz. mellékletben szereplő értékelőlap neve most „a fizioterápiai szakmai gyakorlat értékelőlapja”, megtartja a tíz, 1-től 10 pontig osztályozott szempontot, és kap egy pontosítást, amely a júliusi formában nem szerepelt: „Az összpontszám az egyes szempontokra adott pontszámok összege, a végső jegy pedig ezek átlaga”. Szintén a 3. sz. mellékletből tűnt el az a lábjegyzet, amely a három kötelező képzési terület mindegyikére külön lap kitöltését kérte, ami a területek szerinti elosztás megszüntetésének természetes következménye. Az 1. sz. melléklet, a jelentkezési kérelem, már nem tartalmazza a büntetlen előéletről szóló, saját felelősségre tett nyilatkozatot, a 7. cikk (4) bekezdésének f) pontjában kért irat pedig továbbra is az erkölcsi bizonyítvány.

A határozat II. cikke egyetlen mondatban rendezi az átmenetet: a hatálybalépésig benyújtott kérelmeket a módosított módszertan szerint bírálják el. Aki 2026. szeptember 10-én már az eljárásban volt, az tehát az új szabályok alá kerül, vagyis a rövidebb gyakorlat alá.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A szakmai gyakorlat teljesíthetővé válik egy kötelezettségekkel élő felnőtt számára. A 250 óra hat hónap alatt elvégezhető munkaidőn kívül, amit a 700 óra szinte senkinek sem engedett meg úgy, hogy ne mondjon le a jövedelméről.
  • A szakmai gyakorlat alóli mentességek most olyan helyzeteket fednek le, amelyek a valóságban léteztek, és hiányoztak a szövegből: a rokkantsági nyugdíj, a súlyos betegség, egy gondozásra szoruló személy ápolása, a balneofizioterápiás szakasszisztensi álláson végzett munka.
  • A 10. cikk c) pontja megold egy eddig figyelmen kívül hagyott kategóriát, azokét a fizioterapeutákét, akik ténylegesen dolgoztak, de az adott időszakra nem tudják igazolni a tagságot vagy az éves engedélyt. Ők csak az elméleti vizsgát teszik le.
  • Megszűnnek a merev óraküszöbök az önkéntes munkára és az önálló tevékenységre, amelyek a 2 000, illetve a 800 órás évi határ alatt valódi munkával töltött időszakokat zártak ki a folytonosság számításából.
  • Az átmenet egyértelmű. Az átmeneti rendelkezés nem hagyja bizonytalan rendben a folyamatban lévő kérelmeket, és a kedvezőbb formát alkalmazza rájuk.

Mi marad probléma

  • A teljesítési küszöb továbbra is „legalább 7 pontszámként” szerepel, noha a 3. sz. melléklet most kifejezetten megkülönbözteti az összpontszámot, amely összeg, és a végső jegyet, amely átlag. A két olvasat ellentétes eredményt ad.
  • Az elméleti vizsga 40 kérdésből áll, a küszöb 7, és semmilyen szabály nem mondja meg, hogyan alakulnak a helyes válaszok pontokká. A jelölt nem tudhatja meg az aktusból, hány válaszra van szüksége.
  • A gyakorlatra szabott legfeljebb 6 hónapos határidőnek nincs kezdő időpontja, a kollégiumnak pedig 60 napja van arra, hogy közölje, hol végezhető el a gyakorlat.
  • A 3 hónapos hosszabbítást „indokolt esetben” adják meg, anélkül hogy kiderülne, ki hagyja jóvá és milyen szempontok szerint. Így minden területi kollégium más gyakorlatra juthat.
  • Az utóbbi öt évben legalább egy évnyi tevékenységért járó mentesség megszűnése csendben bővíti az újratanúsításra kötelezettek körét, egy lazításként bemutatott aktusban.
  • A 8. cikk (2) bekezdésének új feltétele kiveszi a számításból annak az egyetemi oktatói vagy kutatói éveit, aki az adott időszakban nem volt a kollégium tagja.

Hasznos tanácsok

  1. Számolja meg pontosan a szünetet, egymást követő években, addig a napig, amikor a praxisengedélyt vagy az éves engedélyt kéri. 5 év alatt nem kerül be az eljárásba, 5 évtől fölfelé bekerül. A régi szöveg 5 évnél többet kért, tehát egy olyan eset, amelyet júliusban „nem indokolt” címén elutasítottak, most másképp állhat.
  2. Ha 10 évnél hosszabb szünete van, és a régi szabályok szerint már megkezdte a gyakorlatot, kérje a területi kollégiumtól a 250 órára való újraszámítást. Az átmeneti rendelkezés az új módszertan alá helyezi Önt, ha a kérelmet 2026. szeptember 11. előtt nyújtotta be.
  3. Mielőtt beütemezné a gyakorlatot, ellenőrizze, hogy beletartozik-e a 10. cikk négy helyzetének valamelyikébe. A gyakorlat alóli mentesség csak elméleti vizsgát jelent, tehát sokkal rövidebb utat.
  4. A 8. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti időszakok bizonyítékait a jelentkezési dossziéval párhuzamosan gyűjtse össze: szerződéseket, intézményi igazolásokat, a külföldi tevékenység bizonyítékait, önkéntes szerződéseket és tanúsítványokat. Az egy tekintet alá eső időszakokhoz tegye hozzá a tagság és az éves engedély igazolását azokra az évekre.
  5. A jelentkezéskor kérjen írásban két olyan dolgot a területi kollégiumtól, amelyet az aktus nem tisztáz: mely naptól számít a 6 hónap, és hogy az eljárás teljes megismétlése egy sikertelen vizsga után újra megköveteli-e a 750 lejes díjat. Az írásbeli válasz megvédi Önt, ha kifogásra kerül sor.
  6. Az elméleti vizsgára való jelentkezés előtt kérje el a CFZRO Országos Tanácsa által megállapított tematikát és szakirodalmat. A 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja előírja őket, de az aktus nem szab határidőt a nyilvánosságra hozatalukra.

Gyakori kérdések

Mikortól alkalmazandók az új szabályok?
2026. szeptember 11-től, a romániai Hivatalos Közlöny 771. számában való közzététel napjától. A határozat nem ír elő későbbi alkalmazási időpontot, a közzétételtől számított 3 napos határidő pedig a törvényekre és a kormányrendeletekre vonatkozik, nem egy szakmai kollégium aktusaira.
Hány óra gyakorlatot végzek, ha nyolc éve nem dolgoztam?
150 órát. Az 5 és 10 év közötti megszakításokat a 9. cikk (5) bekezdésének a) pontja fedi le. 10 év fölött 250 óra jön ki, a b) pont szerint.
Augusztusban nyújtottam be a kérelmet. Melyik módszertan vonatkozik rám?
Az új. A 123/2026. sz. határozat II. cikke szerint a hatálybalépés napjáig benyújtott kérelmeket a módosított módszertan szerint bírálják el, tehát a 150, illetve 250 órás gyakorlattal.
Létezik még a mentesség annak, aki az utóbbi öt évben egy évet dolgozott?
Nem. A rendelkezés a júliusban jóváhagyott forma 8. cikkének (2) bekezdésében szerepelt, és az új szövegbe nem került át. Aki erre támaszkodott, most bekerül az eljárásba.
Mi történik, ha elbukom a szakmai gyakorlatot?
Az újratanúsítási eljárás teljes egészében megismétlődik, a 9. cikk (7) bekezdése szerint, tehát a korábban letett elméleti vizsga is. Nem derül ki, hogy a megismétlés újra megköveteli-e a 750 lejes díj megfizetését, noha a 7. cikk (4) bekezdésének g) pontja minden jelentkezésnél kéri a befizetés igazolását.
Ki lehet mentor a szakmai gyakorlaton?
Olyan fizioterapeuta, akinek legalább 7 év szakmai tapasztalata van, legalább 5 éve tagja a kollégiumnak, és nincs fegyelmi büntetése, a 9. cikk (5) bekezdésének d) pontja szerint. Az újratanúsítási bizottság tagjai nem lehetnek mentorok vagy gyakorlatvezetők.
Mennyi idő alatt állítják ki a tanúsítványt?
Az eljárást lezáró utolsó vizsgarész teljesítésének napjától számított 10 napon belül, a 11. cikk (2) bekezdése szerint. A területi kollégium állítja ki, a 4. sz. mellékletben szereplő minta szerint.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

  • A melléklet 9. cikke (5) bekezdésének g) pontja, a 3. sz. melléklethez viszonyítva. A g) pont szerint „a szakmai gyakorlat teljesítéséhez szükséges minimális pontszám 7”. A 3. sz. melléklet, amelyet ez az aktus dolgozott át, tíz értékelési szempontot tartalmaz, mindegyiket 1 és 10 pont között osztályozva, és kimondja, hogy „Az összpontszám az egyes szempontokra adott pontszámok összege, a végső jegy pedig ezek átlaga”; a nyomtatványon két külön rovat áll, az „ÖSSZPONTSZÁM” és a „JEGY”. Összpontszámként olvasva a 7-es küszöböt senki sem ronthatja el, mert tíz, legalább 1 ponttal értékelt szempont legalább 10 pontot ad. Végső jegyként olvasva ugyanez a küszöb minden 7 alatti átlagot elutasít. Ugyanaz az egyformán kitöltött lap az egyik olvasatban teljesítéshez, a másikban elutasításhoz vezet. A szövegnek azt kellett volna mondania, hogy „a szakmai gyakorlat teljesítéséhez szükséges minimális végső jegy 7”.
  • A melléklet 9. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja. Az elméleti vizsga „a tudás ellenőrzéséből áll, 40 kérdésből álló feleletválasztós teszt útján”, és „az elméleti vizsga teljesítéséhez szükséges minimális pontszám 7”. A módszertanban sehol nem szerepel, mennyit ér egy helyes válasz, mennyi a maximális pontszám, és hogyan alakul át a 40 kérdés pontokká. A küszöb két, nagyon eltérő eredményű olvasatot enged meg: 7 helyes válasz a 40-ből, vagyis 17,5 százalék, vagy a 3. sz. mellékletben használt tízes skála szerinti 7-es jegy, amely 28 helyes választ követelne. A szöveget változatlanul vették át a 82/2026. sz. határozattal jóváhagyott mellékletből, és ez az aktus, amely a mellékletet teljes egészében újraírja, nem zárta be a hézagot.
  • A melléklet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja a 9. cikk (1) bekezdéséhez viszonyítva. A szakmai gyakorlatot „legfeljebb 6 hónapos időszak alatt” kell elvégezni, de az aktus nem mondja meg, mely naptól számít a határidő, a 9. cikk (1) bekezdése pedig 60 napot ad a kollégiumnak az elméleti vizsga teljesítése után arra, hogy közölje a jelölttel, hol végezheti el a gyakorlatát. Ha a 6 hónap az elméleti vizsga teljesítésétől számít, a hozzávetőleg 182 napból akár 60 is, vagyis az időszak harmada, elmehet a kollégium közlésére. Ha a határidő a gyakorlat megkezdésétől számít, egészen más a végső dátum. Hogy mi történik a 6 hónap túllépésekor, arról sehol nincs rendelkezés, az eljárás teljes megismétlését pedig a 9. cikk (7) bekezdése kizárólag a nem teljesítéshez köti.

A szerkesztőség elemzése

Az aktus valódi problémát old meg, és jó irányba oldja meg. Egy 700 órás gyakorlat, amelyet olyan felnőttől kérnek, akinek időközben másik munkája és családi kötelezettségei vannak, nem biztonsági intézkedés, hanem belépési korlát. A gyakorlatban a legtöbben egyáltalán nem térnek vissza, a szakma pedig olyan képzett emberek nélkül marad, akik dolgozhatnának. A 250 órára csökkentés az eljárást akadályból ellenőrzéssé alakítja.

Az azonban, ahogyan a csökkentést elvégezték, sokat mond arról, mennyire számolták újra. A 420-ból 150 és a 700-ból 250 pontosan ugyanazt a törtet adja, öt tizennegyedet, vagyis mindkét esetben mínusz 64,3 százalékot. Más szóval nem abból a kérdésből indultak ki, hogy hány órára van szüksége annak, aki hét évig hiányzott, ahhoz képest, aki tizenöt évig, hanem ugyanazt az arányos vágást alkalmazták mindkét régi számra. A két kategória közötti arány 1 az 1,67-hez marad, júliusból örökölve, felülvizsgálat nélkül.

A következő észrevétel ugyanannak a tanácsnak két aktusa közelítéséből jön. A 750 lejes újratanúsítási díjat 2026. augusztus 13-án tették közzé, a 114/2026. sz. határozattal, vagyis olyan pillanatban, amikor a gyakorlat 420 vagy 700 órás volt. Tizennégy nappal később, augusztus 27-én ugyanaz az Országos Tanács csaknem kétharmadával megvágta az órákat, és a díjhoz nem nyúlt. Felügyelt gyakorlati órára vetítve a nagy szünetet tartó jelölt költsége óránként 1,07 lejről 3 lejre emelkedik. Az összeg önmagában nem nagy, de megmutatja, hogy a két, kéthetes különbséggel hozott döntést nem együtt gondolták végig.

Zavaróbb, hogy egy lazításként bemutatott aktus két olyan szigorítást tartalmaz, amely nem látszik, ha nem hasonlítja össze a két formát. Az első: eltűnik az utóbbi öt évben legalább egy évnyi tevékenységért járó mentesség, amely egy aktív szakembert teljesen kivett az eljárásból. A második: a 8. cikk (2) bekezdésének feltétele, amely kollégiumi tagságot és érvényes éves engedélyt követel ahhoz, hogy az egy tekintet alá eső időszakok számítsanak, tehát az az egyetemi oktató, aki fizioterápiát tanított anélkül, hogy a CFZRO tagja lett volna, már semmivel nem tudja igazolni a folytonosságot. Adja hozzá a küszöb leszállítását az „5 évnél több” szintjéről a „legalább 5 év” szintjére, és látszik, hogy az eljáráson átesni köteles személyek száma nő, még ha maga az eljárás könnyebb is lett.

Mit kellene megváltoztatni

  • A „pontszám” szó „végső jegyre” cserélése a 9. cikk (5) bekezdésének g) pontjában. Hatás: az újratanúsítási bizottságnak nem kell választania egy olyan küszöb között, amelyet senki sem ronthat el, és egy olyan között, amely minden 7 alatti átlagot elutasít, az elutasított jelölt pedig tudja, milyen alapon utasították el.
  • Átváltási szabály a 9. cikk (2) bekezdésében, amely megmondja, mennyit ér egy helyes válasz, és mennyi a 40 kérdéses teszt maximális pontszáma. Hatás: a jelölt a vizsga előtt megtudja, hány helyes válaszra van szüksége, és ugyanaz a dolgozat nem mehet át 7 válasszal az egyik területi kollégiumban, miközben 27-tel elutasítják a másikban.
  • Annak a pillanatnak a rögzítése, amelytől a 6 hónapos gyakorlat számít, a 9. cikk (1) bekezdésében előírt közlésre való kifejezett utalással. Hatás: a kollégium rendelkezésére álló legfeljebb 60 nap többé nem a jelölt idejéből megy el, a határidő túllépése pedig ellenőrizhetővé válik.
  • Annak pontosítása a 6. cikk (2) bekezdésében, hogy ki hagyja jóvá a 3 hónapos hosszabbítást, és milyen szempontok szerint. Hatás: az „indokolt eseteket” nem ítéli meg másképp minden területi kollégium, az elutasítás pedig konkrét indok alapján megtámadható.
  • Az önkéntes munka, vagyis a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontja, hozzáadása a 10. cikk c) pontjában szereplő felsoroláshoz. Hatás: az a fizioterapeuta, aki önkéntesként dolgozott, de a 3. cikk c) pontjában szereplő feltételeket nem tudja igazolni, ugyanúgy jár, mint az, aki ugyanabban az időszakban egyéni munkaszerződéssel dolgozott, nem rosszabbul.
  • Kifejezett rendelkezés a díjról a 9. cikk (7) bekezdésében, amely megmondja, hogy az eljárás teljes megismétlése maga után vonja-e a 750 lej újbóli megfizetését. Hatás: a jelölt előre ismeri egy sikertelen vizsga költségét, a területi kollégiumok pedig nem döntenek mindegyik másképp, a 7. cikk (4) bekezdésének g) pontjából kiindulva, amely minden jelentkezésnél kéri a díj befizetésének igazolását.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 771. szám, 2026. szeptember 11. 16 oldal PDF, 107 KB a jogi aktus a(z) 11. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.