Röviden

  • Az Országos Integritási Ügynökség anélkül is elindíthat egy vizsgálatot, hogy bárki bejelentést tett volna, az Alkotmánybíróság pedig megerősítette, hogy megvan ez a joga. A 2026. január 15-i, 8. sz. határozat megalapozatlanként elutasította a 176/2010. sz. törvény 12. cikkének (1) és (2) bekezdése ellen előterjesztett kifogást, és 2026. szeptember 21-én jelent meg.
  • A törvény pontosan két utat ír elő, amelyen az ügynökség hivatalból indít eljárást. Az ügynökség elnöke által készített kezdeményező jelentést vagy az integritási felügyelő feljegyzését, amelyet az integritási felügyelők vezetése hagy jóvá. Ha ez a vezetés elutasítja a javaslatot, az indokolt megtagadás az ügynökség elnökéhez kerül, aki vagy a vizsgálatok megkezdéséről, vagy a javaslat fenntartásáról dönt.
  • Az az érv mentette meg a szöveget, hogy az ügynökség nem bírál el, hanem értékel. A Bíróság megállapította, hogy az ügynökség nem hoz ítélt dolog hatályával rendelkező határozatokat, hanem jelentéseket készít, nem bírál el jogvitás eseteket, és nem szankcionálja a törvénysértéseket, eljárása pedig nyilvánosság, szóbeliség és kontradiktórius jelleg nélküli. Az értékelt személy garanciái a törvényben szereplők maradnak, köztük a jelentés megtámadása 15 napon belül a közigazgatási pert elbíráló bíróságon.
Jogi aktus: 2026. január 15-i, 8. sz. alkotmánybírósági határozat a közhivatalok és köztisztségek gyakorlása során tanúsított integritásról, az Országos Integritási Ügynökség létrehozásáról, szervezéséről és működéséről szóló 144/2007. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről, valamint más normatív aktusok módosításáról és kiegészítéséről szóló 176/2010. sz. törvény 12. cikke (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkotmányellenességére vonatkozó kifogásról
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 799. szám, 2026. szeptember 21.
Hatálybalépés: a határozat a közzététel napjától, 2026. szeptember 21-től általánosan kötelező

Két helyi választott tisztségviselő, egy polgármester és egy alpolgármester, azért került a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elé, mert az Országos Integritási Ügynökség olyan értékelési jelentéseket készített róluk, amelyekben összeférhetetlenségi állapotot állapított meg: a mandátumuk idején tagjai voltak néhány általános iskola igazgatótanácsának. Mindketten nem a megállapított cselekményt támadták meg, hanem azt a mechanizmust, amellyel az ügynökség saját kezdeményezésére elindította a vizsgálatot. Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazattal elutasította a kifogásukat, egy 2026. szeptember 21-én közzétett határozatban. Az összeférhetetlenségi szabályok gyakran változnak, 2026 augusztusában pedig visszamenőleg érvénytelenné váltak a közigazgatási alkalmazottakra kirótt szabályok; ami állandó marad, az a mód, ahogyan az ügynökség megtudja, hogy van mit vizsgálnia.

A megtámadott szöveg két bekezdésből áll, amelyeket a határozat teljes egészében idéz. Az első azt mondja, hogy az ügynökség a 8. cikkben előírt értékelési tevékenységet „hivatalból vagy bármely természetes vagy jogi személy bejelentésére” végzi, a beadványok elbírálásáról szóló 27/2002. sz. kormányrendelet betartásával. A második felsorolja a hivatalból való eljárásindítás két módját: az ügynökség elnöke által készített kezdeményező jelentést, illetve az integritási felügyelő feljegyzését, amelyet az integritási felügyelők vezetése hagy jóvá, azzal a pontosítással, hogy ha ez a vezetés elutasítja a javaslatot, az indokolt megtagadást megküldik az ügynökség elnökének, hogy vagy a vizsgálatok megkezdéséről, vagy a javaslat fenntartásáról rendelkezzen.

A kifogás előterjesztőinek érve a törvény történetéből jött. 2010-ben az Alkotmánybíróság a 2010. április 14-i 415. sz. határozatával alkotmányellenesnek mondta ki a 144/2007. sz. törvény 4. cikkét, a hivatalból való eljárásindítás vonatkozásában is. Az Alkotmány 147. cikkének (1) bekezdése szerint az alkotmányellenesnek kimondott szöveg a határozat közzétételétől 45 napra felfüggesztődik, és ha nem hozzák összhangba az alaptörvénnyel, megszűnik a hatása. Az előterjesztők azt állították, hogy ugyanennek a mechanizmusnak a 176/2010. sz. törvény 12. cikkében való újrafelvétele egy már kiiktatott szöveg újbóli hatályba léptetését jelenti. A 415/2010. sz. határozat 2010. május 5-én jelent meg, a 176/2010. sz. törvény pedig 2010. szeptember 2-án, 120 nap távolságra.

A két ügyet, amelyeket különböző előterjesztők vetettek fel a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék ugyanazon szekciója előtt, az Alkotmánybíróság hivatalból egyesítette, a 47/1992. sz. törvény 53. cikkének (5) bekezdése alapján, a tárgy azonossága miatt.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás egy, az integritási perekben gyakran használt védekezési út elzárása. 2026. szeptember 21-től, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint, a határozat általánosan kötelező, tehát bíróságon többé nem lehet azt állítani, hogy egy értékelési jelentés semmis azért, mert a vizsgálat hivatalból indult, bárkinek a bejelentése nélkül.

A második hatás egy elhatárolás, amely ezen az ügyön túl is számít. A Bíróság megismétli a 2012. június 26-i 663. sz. határozatból vett megállapítást: az ügynökség nem jogszolgáltató, hanem közigazgatási tevékenységet folytat, „mert hivatalból is megvalósul, nyilvánosság, szóbeliség és kontradiktórius jelleg nélküli eljárás keretében, és mert a hatáskörébe nem tartozik jogvitás esetek elbírálása, sem a törvénysértések szankcionálása”. Az ügynökség nem hoz ítélt dolog hatályával rendelkező határozatokat, hanem jelentéseket készít, ezek célja pedig az a jog, hogy bíróságokhoz vagy más hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz fordulhasson. A gyakorlati következmény az, hogy egy per garanciái, a kontradiktórius jelleg és a szóbeliség, az értékelési szakaszban nem követelhetők; ezek csak a közigazgatási pert elbíráló bíróságon jelennek meg.

A harmadik hatás arra vonatkozik, ami megtámadható marad. A határozat nem érinti sem az értékelés érdemét, sem azokat a garanciákat, amelyeket a 176/2010. sz. törvény az értékelési eljárásban előír. Az integritási felügyelőnek tájékoztatnia kell az értékelt személyt, és fel kell hívnia, hogy ismertesse az álláspontját, a közlés ajánlott levéllel történik, a személy mellett ügyvéd járhat el vagy képviselheti, joga van bármilyen bizonyítékot, adatot vagy információt előadni, amelyet szükségesnek tart, és az átvételi elismervénytől számított 15 nap áll a rendelkezésére a válaszadásra. Az értékelési jelentést a lezárástól számított 5 napon belül közlik, a megtámadást pedig az átvételtől számított 15 napon belül kell benyújtani a közigazgatási pert elbíráló bíróságon. Mindez érintetlen marad, és továbbra is azok a semmisségi okok, amelyekre hivatkozni lehet.

A negyedik hatás az, hogy az elindítás mechanizmusa két változatra zárva marad. A törvény nem engedi meg, hogy hivatalból bármilyen úton elinduljon egy értékelés: vagy az ügynökség elnökének jelentése, vagy a felügyelő feljegyzése, amelyet az integritási felügyelők vezetése hagyott jóvá. Aki megtámad egy jelentést, annak tehát egy konkrét kérdést kell feltennie: a két út melyikén indult a vizsgálat, és megvan-e az ügyiratban a megfelelő aktus.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvény szövegében semmi. A 12. cikk (1) és (2) bekezdése úgy marad, ahogyan 2010. szeptember 2-a óta volt, a határozat egyetlen szót sem tesz hozzá és nem vesz el. A történeti érv státusa változik: azt a tételt, amely szerint a 176/2010. sz. törvény 12. cikke egy, a 415/2010. sz. határozattal kiiktatott szöveget léptetett újra hatályba, 2026. szeptember 21. után nem lehet bíróság előtt fenntartani.

A határozat nem nyit új utat, hanem egy tizennégy éve kitaposottat erősít meg. A Bíróság felsorolja saját határozatait ugyanezen a szövegen: a 2012. június 26-i 663. sz. határozatot, a 2015. február 26-i 72. sz. határozatot, a 2015. szeptember 15-i 566. sz. határozatot és a 2025. május 15-i 243. sz. határozatot, amelyekhez a 2011. december 15-i 1.606. sz. határozat járul, ugyanebben az értelemben idézve. A Kormány az álláspontjában további hármat tesz hozzá. Az elsőtől, a 2012. június 26-itól, e határozat kihirdetéséig több mint tizenhárom és fél év telt el, a használt formula pedig a szokásos: „nem merültek fel olyan új elemek, amelyek az Alkotmánybíróság gyakorlatát megváltoztatnák”.

Valami viszont megváltozik a két alapügy számára. A megtámadott értékelési jelentések 2016-ból és 2017-ből valók, a felülvizsgálati kérelmek pedig a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közigazgatási és adóügyi szekciójánál állnak, 2017-ben nyilvántartásba vett ügyekből. A határozat közzététele után ezek a felülvizsgálati kérelmek folytathatók, és ha a jelentések jogerőssé válnak, csak akkor kezd telni a 176/2010. sz. törvény 25. cikkének (2) bekezdésében előírt 3 éves eltiltás, vagyis 1 096 nap, amely alatt a személy többé nem tölthet be a törvény által érintett közhivatalt vagy köztisztséget, a választás útján elnyertek kivételével.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Biztos alapra helyezi az ügynökség tevékenységének jelentős részét. A hivatalból indult értékelés többé nem támadható meg pusztán azért, mert hivatalból indult, ami lerövidíti a pereket, és kiiktat egy védekezést, amely nem az érdemet érintette.
  • Két írásos módra korlátozza az elindítást, és mindkettő nyomot hagy az ügyiratban: az ügynökség elnökének jelentése vagy a felügyelő feljegyzése, amelyet az integritási felügyelők vezetése hagyott jóvá. Harmadik, informális út nincs.
  • Belső kontrollmechanizmust ír elő a megtagadásra. Amikor a felügyelők vezetése elutasítja a hivatalból való eljárásindítás javaslatát, a megtagadást indokolni kell, és az ügynökség elnökéhez kerül, tehát a nem vizsgálásról szóló döntés sem marad ellenőrzés nélkül.
  • Világosan elválasztja az értékelést az elbírálástól. Az ügynökség jelentésének nincs ítélt dolog hatálya, és nem szankcionál, csak megnyitja mások jogát a cselekvésre. Az értékelt személy számára ez azt jelenti, hogy az értékelés végén semmi nem véglegesült.
  • Érintetlenül hagyja a 176/2010. sz. törvényben szereplő garanciákat: a tájékoztatást, az álláspont ismertetésére szóló felhívást, a válaszadásra szánt 15 napot, az ügyvédi közreműködéshez való jogot és a jelentés megtámadását 15 napon belül a közigazgatási pert elbíráló bíróságon.

Mi marad probléma

  • Az az érv mentette meg a szöveget, hogy éppen nincsenek eljárási garanciák. A Bíróság azért állapítja meg, hogy az ügynökség nem jogszolgáltatást folytat, mert az eljárása nyilvánosság, szóbeliség és kontradiktórius jelleg nélküli. E tényezők hiánya így az alkotmányosság alapjává válik, nem megoldandó problémává.
  • A szöveg nem ír elő küszöböt a hivatalból való eljárásindításhoz. Nem mondja meg, mit kell tartalmaznia az elnök jelentésének vagy a felügyelő feljegyzésének, milyen jelek szükségesek, és azt sem, hogy az indokokat közölni kellene az értékelt személlyel, noha ugyanez a törvény az ügynökségen belül megkívánja a megtagadás indokolt közlését.
  • A b) pontban szereplő megfogalmazást még egy jogász is nehezen olvassa. Amikor a felügyelők vezetése elutasítja a javaslatot, az ügynökség elnöke „vagy a vizsgálatok megkezdéséről, vagy a javaslat fenntartásáról” rendelkezhet, ami tisztázatlanul hagyja, mi történik valójában a második változatban.
  • Az eljárások hossza kiüríti a szankciót. Az ezekben az ügyekben megtámadott jelentések 2016-ból és 2017-ből valók, 2026 szeptemberében pedig a felülvizsgálati kérelmeket még nem bírálták el. A 3 éves eltiltás csak akkor kezd telni, amikor a jelentés jogerőssé válik, tehát egy évtizeddel a megállapított cselekmény után.
  • Az első megkeresésről szóló, 2020. november 19-én hozott végzéstől a határozat közzétételéig 2 132 nap telt el, ebből 249 csak a 2026. január 15-i kihirdetés és a 2026. szeptember 21-i közzététel között.

Hasznos tanácsok

  1. Ha felhívást kap az Országos Integritási Ügynökségtől, először ellenőrizze, milyen úton indult az értékelés. A törvény a hivatalból való eljárásindításnak csak két módját engedi meg, és a megfelelő aktusnak, az elnök jelentésének vagy a felügyelő feljegyzésének, amelyet az integritási felügyelők vezetése hagyott jóvá, ott kell lennie az ügyiratban.
  2. Válaszoljon határidőn belül. A tájékoztatás után az átvételi elismervénytől számított 15 napja van az álláspontja ismertetésére, mellette ügyvéd járhat el vagy képviselheti, és bármilyen bizonyítékot, adatot vagy információt benyújthat, amelyet szükségesnek tart. A hallgatás nem állítja meg az értékelést.
  3. Számolja a napokat az értékelési jelentés átvételétől. A megtámadást az átvételtől számított 15 napon belül kell benyújtani a közigazgatási pert elbíráló bíróságon. Ez a határidő dönti el, hogy a jelentés jogerőssé válik-e, a túllépése pedig már nem javítható érdemi érvekkel.
  4. Ne építse többé a védekezést arra a gondolatra, hogy a hivatalból induló vizsgálat alkotmányellenes. A törvény nem tiltja új kifogás előterjesztését, mert a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése csak a már alkotmányellenesnek kimondott szövegekre irányuló kifogásokat zárja ki, de az előre látható eredmény egy újabb elutasítás, erre a határozatra való hivatkozással.
  5. A helyi választott tisztségviselőknek érdemes minden, a mandátum alatt megszerzett további tisztséget ellenőrizniük, mielőtt elfogadják. Az ebben a határozatban szereplő mindkét esetnek ugyanaz a hétköznapi oka: egy iskola igazgatótanácsához való tartozás, a polgármesteri, illetve az alpolgármesteri mandátum idején.
  6. Jegyezze meg, mit nem tehet az ügynökség: nem hoz határozatokat, nem bírál el jogvitákat, és nem alkalmaz szankciókat. A jelentése olyan közigazgatási aktus, amely mások jogát nyitja meg a cselekvésre, a valódi védekezés pedig a közigazgatási pert elbíráló bíróságon történik, ahol működik az a kontradiktórius jelleg, amely az értékelési szakaszból hiányzik.

Gyakori kérdések

Vizsgálhat-e engem az ügynökség anélkül, hogy bárki bejelentett volna?
Igen. A 176/2010. sz. törvény 12. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az értékelés „hivatalból vagy bármely természetes vagy jogi személy bejelentésére” történik, az Alkotmánybíróság pedig 2026. szeptember 21-én megerősítette, hogy ez a lehetőség alkotmányos.
Konkrétan mi indít el egy hivatalból induló vizsgálatot?
A törvény két módot ír elő, harmadik nélkül. Az ügynökség elnöke által készített kezdeményező jelentést vagy az integritási felügyelő feljegyzését, amelyet az integritási felügyelők vezetése hagy jóvá. A második változatban, ha ez a vezetés elutasítja a javaslatot, az indokolt megtagadást megküldik az ügynökség elnökének, aki elrendelheti a vizsgálatok megkezdését.
Milyen garanciáim vannak az értékelés során?
A 176/2010. sz. törvény előírja, hogy az integritási felügyelő tájékoztatja Önt, és felhívja az álláspontja ismertetésére, ajánlott levéllel, hogy az átvételi elismervénytől számított 15 napja van a válaszadásra, hogy mellette ügyvéd járhat el vagy képviselheti, és hogy bármilyen bizonyítékot, adatot vagy információt benyújthat. A jelentést a lezárástól számított 5 napon belül közlik.
Miért mondta a Bíróság, hogy a szöveg megáll?
Mert az ügynökség nem jogszolgáltatást folytat, hanem közigazgatást. Nem hoz ítélt dolog hatályával rendelkező határozatokat, nem bírál el jogvitás eseteket, és nem szankcionálja a törvénysértéseket, hanem olyan jelentéseket készít, amelyek megnyitják a bíróságokhoz vagy más hatóságokhoz fordulás jogát. Ezért a Bíróság úgy tekintette, hogy a tisztességes eljárás értékelési szakaszban való hiányára vonatkozó érvek nem alkalmazandók.
De a 415/2010. sz. határozat nem iktatta már ki a hivatalból való eljárásindítást?
A kifogás előterjesztői pontosan ezt állították, arra mutatva rá, hogy a 144/2007. sz. törvény 4. cikkét alkotmányellenesnek mondták ki, ebben a vonatkozásban is. A Bíróság elutasította az érvet, megállapítva, hogy a 415/2010. sz. határozat olyan tevékenységet érintett, amelyben voltak elbírálási elemek, és amelyet a 176/2010. sz. törvény már nem ír elő, tehát a két helyzet nem ugyanaz.
Mi történik, ha az értékelési jelentés jogerőssé válik?
A 176/2010. sz. törvény 25. cikke szerint a cselekmény fegyelmi vétségnek minősül, a személyt pedig megfosztják attól a jogtól, hogy a törvény által érintett közhivatalt vagy köztisztséget töltsön be, a választás útján elnyertek kivételével, a tisztségből való felmentéstől vagy a mandátum megszűnésétől számított 3 évig.
Volt-e különvélemény vagy párhuzamos vélemény?
Nem. A határozatot egyhangú szavazattal, nyolctagú tanácsban hozták, sem különvélemény, sem párhuzamos vélemény nélkül.
Mikortól vált ki joghatást a határozat?
2026. szeptember 21-től, a romániai Hivatalos Közlöny 799. számában való közzététel napjától. Az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozatai a közzététel napjától általánosan kötelezők, és csak a jövőre nézve van erejük.

A szerkesztőség elemzése

A megoldás előre látható, és a kapott érvhez mérten helyes. A kifogás előterjesztői egy 2010-es határozatot, amely más tartalmú törvényt érintett, a hivatalból való eljárásindítás szabályozásának örökös tilalmává akartak átalakítani. A Bíróság azt válaszolja nekik, hogy a 415/2010. sz. határozat a 144/2007. sz. törvényben szereplő elbírálási elemeket büntette, nem azt a puszta tényt, hogy egy közigazgatási hatóság saját kezdeményezésére vizsgálatot indíthat. A megkülönböztetés szilárd: az állam ellenőrző szerveinek szinte mindegyike hivatalból dolgozik, és ezt megtiltani azt jelentené, hogy valakinek a panaszától függjenek.

Érdekes viszont az érv felépítése, amely csak akkor látszik, ha a 19. bekezdést a kritikával szembeolvassuk. A Bíróság azt állapítja meg, hogy az ügynökség nem folytat jogszolgáltatást, mert az eljárása „nyilvánosság, szóbeliség és kontradiktórius jelleg nélküli”. Más szóval éppen az eljárási garanciák hiánya az, ami az értékelést kiemeli a tisztességes eljárás követelményei alól, és ezzel megmenti a szöveget. Az érvelés jogilag érvényes, de van egy gyakorlati hatása, amelyen érdemes elidőzni: minél közelebb állna az értékelési eljárás egy perhez, annál inkább ki lenne téve az alkotmányellenességi kritikának. Az ösztönző, amelyet létrehoz, nem több garancia felé mutat, hanem kevesebb felé.

A második megfigyelés számolást kér. A 2020. november 19-i végzéstől, amellyel a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék az első ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, a határozat közzétételéig 2 132 nap telt el, ebből 249 csak a kihirdetés és a közzététel között. Az összevetést a romániai Hivatalos Közlöny ugyanazon napján el lehet végezni: a Bíróság másik két, 2026. szeptember 21-én közzétett határozatát, a 194. és a 209. sz. határozatot, 2026. március 5-én hirdették ki, tehát 200 nappal korábban. Egy január 15-én kihirdetett határozat többet várt, mint két, csaknem két hónappal később kihirdetett. A két alapügyben pedig az értékelési jelentések 2016-ból és 2017-ből valók: a törvény által előírt 3 éves eltiltás, vagyis 1 096 nap, 2026-ban sem kezdett telni, mert a jelentések nem váltak jogerőssé. Az a szankció, amelyet egy évtizeddel a cselekmény után alkalmaznak, sem megelőző hatással, sem jóvátételi értelemmel nem bír többé.

A harmadik elem egy aszimmetria, amelyet maga a megerősített szöveg ír le. A törvény megkívánja, hogy a felügyelők vezetésének a vizsgálat elindítására vonatkozó megtagadása indokolt legyen, és hogy megküldjék az ügynökség elnökének, tehát a nem vizsgálásról szóló döntésnek van belső ellenőrzése. A vizsgálatról szóló döntésnek nincs megfelelője: sem az elnök jelentésének, sem a felügyelő feljegyzésének nem kell a törvény által előírt tartalmi feltételnek megfelelnie, és nem is közlik az értékelt személlyel. Az állam a tétlenség fölötti ellenőrzést szervezte meg, nem a kezdeményezés fölöttit.

Mit kellene megváltoztatni

  • A hivatalból való eljárásindítás aktusát a tájékoztatással együtt közöljék az értékelt személlyel. Ma ő megtudja, hogy vizsgálják, de azt nem, milyen úton indult a vizsgálat és milyen jelek alapján. A közlés ellenőrizhetővé tenné a formai feltételt, és kiiktatná azoknak a megtámadásoknak egy részét, amelyek ma a nem tudásból indulnak.
  • A törvény írja elő a kezdeményező jelentés és a felügyelő feljegyzésének minimális tartalmát. Az a követelmény, hogy megjelöljék a cselekményeket és az információ forrását, a hivatalból való elindítást ahhoz a mércéhez igazítaná, amelyet ugyanez a törvény a megtagadásra ír elő, amelyet indokolni kell.
  • A 12. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő megfogalmazást írják át. A „vagy a javaslat fenntartásáról” fordulat tisztázatlanul hagyja, miről dönt az ügynökség elnöke a második változatban, egy olyan eljárási norma pedig, amelynek hatásai a szövegből nem következtethetők ki, széttartó gyakorlatot szül.
  • Legyen törvényi határidő az integritási perek elbírálására. A 2016-ból és 2017-ből származó, 2026-ban még felülvizsgálat alatt álló jelentések a 3 éves eltiltást kezdőnap nélküli szankcióvá változtatják. Egy elbírálási határidő, akár tájékoztató jellegű is, csökkentené azt az időszakot, amelyben sem a személy, sem a hatóság nem tudja, mi alkalmazandó.
  • A 47/1992. sz. törvény állapítson meg határidőt a határozatok kihirdetés utáni közzétételére. A 2026. január 15. és 2026. szeptember 21. közötti 249 nap olyan nap, amelyen a határozat létezett, de nem váltott ki joghatást, a rá várakozó ügyek pedig minden eljárási ok nélkül álltak.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 799. szám, 2026. szeptember 21., 2-4. oldal 8 oldal PDF, 80 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.