Röviden
- Az Editura Didactică și Pedagogică, az a nyomtatott tankönyveket előállító állami társaság, 2026-ra 7,38 millió lej bevétellel és 6,63 millió lej kiadással számol. A bruttó nyereség 747 930 lej, ebből az állami költségvetés 345 550 lej osztalékot vesz el. A társaság semmilyen támogatást és semmilyen átutalást nem kap: minden pénze az eladásokból jön.
- A nyereség megduplázódik 2025-höz képest, noha a bevételek csökkennek. Tavaly a nettó nyereség 289 630 lej volt, most 628 260, vagyis 116,92%-kal több, miközben a teljes bevétel 0,43%-kal csökken. A különbség a melléklet egyetlen sorából jön, az „egyéb működési kiadások” sorából, amely a 2025-ös plusz 34 000 lejről 2026-ban mínusz 615 000 lejre vált.
- A kiadó átlagosan 34 alkalmazottal működik, a tavalyi 42 helyett. A havi átlagkereset 6979,73 lejről 8323,30 lejre emelkedik, 19,25%-kal. Érintett a 34 alkalmazott, az Oktatási és Kutatási Minisztérium, amely az állam részvényesi jogait gyakorolja, és az állami költségvetés, amely az osztalékot beszedi. A költségvetés 2026. szeptember 25-én jelenik meg, 98 nappal abból az évből, amelyet szabályoz.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 819. szám, 2026. szeptember 25., 14-16. oldal
Hatálybalépés: a kihirdetéstől, 2026. szeptember 25., mert a jogalkotási technikai normákról szóló 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése szerint a normatív aktusok, a törvények és a rendeletek kivételével, a romániai Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) való közzététel napjától fejtenek ki joghatást, ha maguk nem írnak elő későbbi időpontot, ez a rendelet pedig nem ír elő
Az Editura Didactică și Pedagogică az a társaság, amelyen keresztül az állam évtizedek óta iskolai tankönyveket nyomtat. 2018 óta részvénytársasági formában működik, amikor a 612/2018. sz. kormányhatározat átalakította a régi önálló gazdálkodó vállalatot, a részvényesi jogokat pedig az Oktatási és Kutatási Minisztérium gyakorolja. Tevékenysége közvetlenül attól függ, mit tanítanak az iskolában, 2026 szeptemberében pedig a minisztérium újraírta azokat a szabályokat, amelyek szerint az iskolai tanterveket készítik, vagyis éppen azt az alapot, amelyre a tankönyveket megrendelik. A most jóváhagyott költségvetés kicsi, nyereséges és emberszámban zsugorodó kiadót mutat.
Az év számai: teljes bevétel 7 376 070 lej, ebből 7 366 070 működési és 10 000 kamatból. Teljes kiadás 6 628 140 lej. Bruttó eredmény 747 930 lej, nyereségadó 119 670, nettó nyereség 628 260. A nettó nyereségből 62 830 lej megy a munkavállalók nyereségrészesedésére, 345 550 az állami költségvetést megillető osztalékra, a többi pedig a társaságnál marad saját finanszírozási forrásként. Az előírt beruházások 210 000 lejt tesznek ki, a finanszírozási forrásaik pedig 499 680-at.
A 2025-ös költségvetéssel való összehasonlítás, amelyet ugyanannak a három minisztériumnak a rendeletei hagytak jóvá, és amely 2025. november 4-én jelent meg, megmagyarázza, honnan jön az ugrás. A bevételek 7 407 850-ről 7 376 070 lejre csökkennek, 0,43%-kal. A kiadások viszont 7 063 050-ről 6 628 140-re csökkennek, 6,16%-kal, és az egész különbség egyetlen sorban áll: az „egyéb működési kiadások” 2025-ben 34 000 lej volt, és 2026-ban mínusz 615 000 lejjé válik. A mínuszjellel írt kiadás hozzáadódik a nyereséghez, nem levonódik belőle. A 649 000 lejes átfordulás nélkül a bruttó eredmény 98 930 lej lett volna, nem 747 930. Más szóval az év bruttó nyereségének 86,8%-a abból a sorból jön, a melléklet pedig nem mondja meg, mit tartalmaz.
A naptár is megérdemel egy pillantást. Az oktatási miniszter 2026. május 21-én írta alá, a munkaügyi miniszter július 6-án, a pénzügyminiszter szeptember 17-én. Az első és az utolsó aláírás között 119 nap telt el, a megjelenés pedig nyolc nappal az utolsó után érkezett. A 2025-ös költségvetést a három minisztérium tizenöt nap alatt írta alá, 2025. október 14. és 29. között, és november 4-én jelent meg.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás egy kiadási felső határ. A három minisztérium közös rendeletével jóváhagyott költségvetés az a korlát, amelyen belül a társaság 2026-ban kiadásokat vállalhat, a főbb kategóriák szerint: 3 231 850 lej javakra és szolgáltatásokra és 4 001 290 a személyzetre, a beruházásokra pedig külön, 210 000 lejes plafon vonatkozik.
A második hatás egy fizetési kötelezettség a költségvetés felé. Az állami költségvetést megillető osztalék, 345 550 lej, átutalandó összeggé válik, és a társaság nettó nyereségének 55,00%-át teszi ki. A helyi költségvetés és a többi részvényes semmit nem kap, ami megerősíti, hogy az állam az egyetlen beszedő részvényes.
A harmadik hatás a munkavállalókat érinti. A nyereségrészesedés 62 830 lej, vagyis a nettó nyereség 10%-a, a megengedett legnagyobb felső határ. A 34 átlagos alkalmazottra elosztva ez körülbelül 1848 lejt jelent fejenként egy évre, adózás előtt.
A negyedik hatás a pénzügyi fegyelem. A rendelet az állami tulajdonú gazdasági szereplőknél a pénzügyi fegyelem megerősítéséről szóló 26/2013. sz. kormányrendelet alapján kerül kiadásra, a melléklet mutatói pedig, a havi átlagkeresettől a munkatermelékenységig, azok, amelyeket a társaság a végrehajtásnál jelenteni fog.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Az első változás az embereknél van. Az alkalmazottak átlagos száma 42-ről 34-re csökken, 19,05%-kal, az év végére előrejelzett személyzeti szám pedig 43-ról 38-ra. Ugyanakkor a bérjellegű kiadások gyakorlatilag változatlanok maradnak, 2025-ben 3 542 780 lej, 2026-ban 3 549 810, tehát ugyanaz a bértömeg kevesebb ember között oszlik meg. Innen jön a havi átlagkereset emelkedése is, 6979,73 lejről 8323,30-ra.
A második változás a kiadások szerkezete. A javak és szolgáltatások 3 022 780-ról 3 231 850 lejre emelkednek, 6,92%-kal. A személyzeti kiadások szinte azonosak maradnak, 3 994 270 a 4 001 290-hez. Az egyetlen nagy mozgás az „egyéb működési kiadások” sorában van, plusz 34 000-ről mínusz 615 000 lejre.
A harmadik változás a hozadéknál van. A munkatermelékenység 176,11-ről 216,65 ezer lejre emelkedik egy alkalmazottra, 23,02%-kal, de a növekedés abból jön, hogy ugyanazokat a bevételeket kevesebb ember között osztják el, nem nagyobb eladásokból. Az 1000 lej bevételre eső kiadások 953,45-ről 898,60 lejre csökkennek.
A negyedik változás a naptárnál van. A 2025-ös költségvetés 2025. november 4-én jelent meg, a 2026-os 2026. szeptember 25-én, tehát 40 nappal korábban az évben. Az aláírások útja viszont tizenöt napról 119-re hosszabbodott.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A társaság nem kér közpénzt. A támogatások és az átutalások rubrikái üresek, és a 7,38 millió lej bevétel a saját tevékenységből jön.
- Az állami költségvetés beszed, nem fizet: 345 550 lej osztalék, plusz 119 670 lej nyereségadó.
- A költségvetés 40 nappal korábban jelenik meg az évben, mint a 2025-ös, ami több időt hagy a végrehajtásra a szabályozott évben.
- Nincs sem lejárt tartozás, sem lejárt követelés, mindkét rubrika üres.
- A beruházások 160 000-ről 210 000 lejre nőnek, 31,25%-kal, és teljes egészében saját forrásból vannak fedezve, költségvetési előirányzat nélkül.
Mi marad probléma
- A nyereség egy mínuszos soron áll. Az „egyéb működési kiadások” sor átfordulása, plusz 34 000-ről mínusz 615 000 lejre, a bruttó eredmény 86,8%-át termeli, a melléklet pedig nem mutatja meg, mit foglal magában ez a tétel.
- A nyereség felosztása nem zárul le. A munkavállalók részesedése, az osztalék és a más tartalékokban maradó összeg 691 090 lejt ad össze, 62 830-cal többet, mint a felosztásra kerülő 628 260 lejes nyereség.
- A bevételek stagnálnak. 2025-ben 7,41 millió lej volt, most 7,38, vagyis nominális csökkenés egy olyan évben, amelyben az infláció nem volt nulla.
- Az átlagos személyzeti jegyzék 19,05%-kal csökken, az aktusban minden magyarázat nélkül, és kompenzációs kifizetésekre szánt kiadás nélkül, mert az a rubrika üres.
- A 8323,30 lejes összeg, amelyet a melléklet havi átlagkeresetként ad meg, a közzétett sorokból nem állítható helyre: a bérjellegű kiadások 34 alkalmazottal és 12 hónappal elosztva 8700,51-et adnak. A lábjegyzet egy olyan megalapozó mellékletre utal, amelyet nem tesznek közzé.
- Egy év költségvetését akkor hagyják jóvá, amikor abból 267 nap eltelt, a három miniszteri aláírás pedig 119 napra nyúlik.
Hasznos tanácsok
- Ha az állami társaságokban lévő közpénzt követi, olvassa el az állami költségvetést megillető osztalék sorát. Itt 345 550 lej, és ez az egyetlen áramlás, amely valóban eljut a költségvetésbe, a nyereségadó mellett.
- Ne olvassa a nyereséget a kereskedelmi növekedés jeleként. A működési bevételek csökkennek, az ugrás pedig egy negatív értékű kiadási tételből jön.
- Mindig hasonlítsa össze az előző év költségvetésével, amely szintén a romániai Hivatalos Közlönyben jelent meg. Nélküle sem a 649 000 lejes átfordulás, sem a személyzetcsökkentés nem látszik.
- Jegyezze meg, hogy a melléklet számai ezer lejben vannak. Az a sor, amely 7376,07-et mutat, 7 376 070 lejt jelent, nem 7376-ot.
- Ha a bérek érdeklik, kérje el a 2. sz. megalapozó mellékletet. Ott számolják ki a közzétett költségvetésből az átlagkeresetet, és az a dokumentum nem jelenik meg a romániai Hivatalos Közlönyben.
Gyakori kérdések
Mennyi nyereséget termel az Editura Didactică și Pedagogică 2026-ban?
Mennyit vesz el az állam?
Kap a kiadó pénzt a költségvetésből?
Miért nő a nyereség, ha a bevételek csökkennek?
Hány ember dolgozik ott?
Mikortól alkalmazandó a költségvetés?
Miért ír alá három minisztérium?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A melléklet 38. sora a 32., a 33. és a 34. sorhoz mérve. A felosztásra maradó könyvelési nyereség 628,26 ezer lej (32. sor). Ebből levonódik a munkavállalók nyereségrészesedése, 62,83 ezer lej (33. sor), és az állami költségvetést megillető osztalék, 345,55 ezer lej (34. sor), tehát a más tartalékokban 219,88 ezer lejnek kellene maradnia. A melléklet 282,71-et ír, vagyis pontosan az osztalék levonásának eredményét, a munkavállalók részesedése nélkül. A három úti cél 691,09 ezer lejt ad össze, 62,83-mal többet, mint a felosztásra kerülő nyereség, a különbség pedig éppen a munkavállalók része. Ugyanennek a társaságnak a 2025-ös költségvetésében, amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2025. november 4-i, 1018. számában jelent meg, ugyanez a művelet lezárul: 289,63 mínusz 28,96 mínusz 159,30 pontosan 101,37-et ad, és ennyi szerepel ott a 38. sorban.
A szerkesztőség elemzése
Az Editura Didactică și Pedagogică kicsi társaság: átlagosan 34 alkalmazott, 7,38 millió lej bevétel, 210 000 lej beruházás egy évre. A költségvetése semmit nem változtat az államháztartás léptékén. Mégis érdemes elolvasni, mert tiszta példa arra, mennyire függhet egy bejelentett eredmény egyetlen indokolatlan sortól. A 747 930 lejes bruttó nyereség megduplázódik 2025-höz képest, az állam osztaléka pedig ugyanolyan arányban emelkedik, 345 550 lejre. A növekedés forrása nem a tankönyveladás: a működési bevételek 30 360 lejjel csökkennek 2025-höz képest. A forrás a melléklet 18. sora, az „egyéb működési kiadások”, mínusz 615 000 lejes értékkel.
Egy negatív kiadás önmagában nem hiba. A gazdasági szereplők költségvetési formanyomtatványán ez a tétel az értékcsökkenést, a kiigazításokat és a céltartalékokat foglalja magában, és az előző években képzett céltartalékok visszaírása meghaladhatja az év értékcsökkenését, ami negatív egyenleget ad. A következmény azonban az, hogy egy visszaírásokból származó könyvelési bevétel mínuszként jelenik meg a kiadásoknál, nem pluszként a bevételeknél, és eltűnik minden bevételre épített mutatóból. A munkatermelékenység, 216,65 ezer lej egy alkalmazottra, a működési bevételeken számolódik, tehát nem látja. Az 1000 lej bevételre eső kiadások sem, 898,60, nem mutatnák meg ilyenként. Az egyetlen hely, ahol látszik, az eredmény, és az 116,92%-kal nő.
A második észrevétel az emberekre vonatkozó összehasonlításból jön ki. Az alkalmazottak átlagos száma 42-ről 34-re csökken, 19,05%-kal, miközben a bérjellegű kiadások 3,55 millió lejen maradnak, 0,2%-os növekedéssel. Ugyanaz a bértömeg nyolc emberrel kevesebb között elosztva megmagyarázza a havi átlagkereset ugrásának irányát, 6979,73 lejről 8323,30-ra, a méretét viszont nem. Nem béremelés, hanem ugyanannak az összegnek a besűrűsödése. Annál nehezebben olvasható, hogy a költségvetés semmilyen kiadást nem ír elő a létszámcsökkentésekhez járó kompenzációs kifizetésekre, noha a jegyzék nyolc átlagos álláshellyel zsugorodik.
A harmadik észrevétel a naptárhoz tartozik. A három miniszteri aláírás 2026. május 21-én, július 6-án és szeptember 17-én született, tehát a körút 119 napig tartott, közel nyolcszor annyi ideig, mint az a tizenöt nap, amely alatt a 2025-ös költségvetést aláírták. A megjelenés mégis 40 nappal korábban jön az évben, szeptember 25-én, amikor a szabályozott évből 267 nap eltelt. A társaság tehát háromnegyed évig egy csak most jóváhagyott költségvetés szerint működött, azokat a mutatókat pedig, amelyeket a végrehajtásnál jelenteni fog, akkor rögzítik, amikor az üzleti évből 98 nap marad.
Mit kellene megváltoztatni
- Az „egyéb működési kiadások” sort fel kellene bontani, amikor negatív értéke van. Három szám, az értékcsökkenés, a kiigazítások és a visszaírt céltartalékok, megmutatná, hogy egy év nyeresége a tevékenységből vagy egy könyvelési műveletből jön, itt pedig ettől függ az állam osztaléka.
- A nyereség felosztását aláírás előtt számtanilag ellenőrizni kellene. A három úti cél összege 62,83 ezer lejjel meghaladja a felosztásra kerülő nyereséget, az ellenőrzés pedig egyetlen összeadást kér, amelyet a formanyomtatvány ugyanennek a társaságnak a 2025-ös költségvetésében magától elvégez.
- Az állami társaságok költségvetését az év kezdete előtt kellene jóváhagyni. Egy olyan költségvetés, amelyet 365-ből 267 nap eltelte után hirdetnek ki, már semmilyen döntést nem irányít, csak rögzíti, ami már megtörtént, és megállapítja az osztalékot.
- A mellékletnek meg kellene mutatnia az előző év teljesítéseinek oszlopát. A formanyomtatványon megvan a rubrika, a kitöltése pedig szükségtelenné tenné, hogy az előző év költségvetését a romániai Hivatalos Közlöny egy másik számában keresse bárki, aki összehasonlítani szeretne.
- A havi átlagkeresetnek helyreállíthatónak kellene lennie a közzétett sorokból. Most egy olyan megalapozó mellékletre utal, amelyet nem tesznek közzé, az eredményül kapott szám pedig, 8323,30 lej, nem egyezik a bérjellegű kiadásoknak az alkalmazottak átlagos számával való elosztásával.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 819. szám, 2026. szeptember 25., 14-16. oldal 16 oldal PDF, 143 KB a jogi aktus a(z) 14. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.