Röviden

  • Az Alkotmánybíróság elutasított tíz egyesített ügyet, amelyekben forradalmárok a járadékuk 2022-es és 2023-as plafonozásának megsemmisítését kérték, mert azt az előző év decemberi szintjén rögzítették.
  • Az egyetlen felhozott kifogás formai volt: hogy a kormány már nem hivatkozhat rendkívüli helyzetre egy évről évre megismételt intézkedés esetében. Az Alkotmánybíróság válasza az, hogy egy intézkedés gyakorisága nem szünteti meg annak kivételes jellegét.
  • Az érdemi indok, amelyet a testület megismétel: a forradalmári járadéknak erkölcsi alapja van, de nem alapvető jog, a jogalkotó pedig megadhatja, plafonozhatja, sőt a jövőben vissza is vonhatja.
Jogi aktus: 46/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 601. szám, 2026. július 23.
Kihirdetve: 2026. január 20.

A hála törvénye alapján járó járadékok plafonozva maradnak, és az Alkotmánybíróság szerint a kormánynak joga volt ezt sürgősségi kormányrendelettel megtenni. Az ország kilenc törvényszékén indult tíz ügyet egyesítették, és ugyanazon az ülésen mindet elutasították. Ezen a nyáron másodszor fordul elő, hogy a testület nem hajlandó kiterjeszteni egy különtörvénnyel biztosított jóvátételi jogot, miután azt is megállapította, hogy nem bővítheti új kategóriákkal a kommunista rendszer üldözötteinek kárpótlásáról szóló törvényt.

A 341/2004. sz. törvény, amelyet a hála törvényeként ismernek, járadékot biztosít azoknak, akik részt vettek az 1989. decemberi forradalomban, az 1987. novemberi brassói antikommunista munkásfelkelésben, valamint az 1977 augusztusában a Zsil völgyében, Lupeniben zajlott felkelésben. Az összegeket a megyei nyugdíjpénztárak folyósítják, a kifogás előterjesztői pedig ezek újraszámítását kérték.

A két támadott szöveg rövid, és ugyanazt teszi. A 130/2021. sz. sürgősségi kormányrendelet IX. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy 2022-ben a járadékokat a 2021 decemberében járó vagy folyósításban lévő összegben kell megállapítani. A 168/2022. sz. sürgősségi kormányrendelet XVIII. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerint 2023-ban a 2022. decemberi szinten maradnak. A kifogás előterjesztőinek állítása szerint az évenkénti plafonozások láncolata egészen a 2010 decemberében kifizetett szintig nyúlik vissza.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás az, hogy a plafonozás a 2022-es és a 2023-as évre nézve érvényben marad. Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazattal megállapította, hogy a két szöveg a megfogalmazott kifogásokhoz képest alkotmányos, a határozat pedig az alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint végleges és általánosan kötelező. Azok a perek, amelyekben ezen az alapon kérték az újraszámítást, elveszítik a fő érvüket.

A második hatás egy perbeli stratégiát érint, nem csupán egy költségvetési évet. Az előterjesztők nem a plafonozás tartalmát támadták, hanem az eljárást: azt állították, hogy ha a kormány minden évben megismétli ugyanazt az intézkedést, a helyzet többé nem lehet rendkívüli. Az Alkotmánybíróság válasza az volt, hogy sürgősségi kormányrendeletek egymást követő elfogadása egy adott területen nem zárja ki azok rendkívüli jellegét, amíg minden egyes aktust objektív körülmények indokolnak. Az ismétlődésre alapított érv így önmagában többé nem használható.

A harmadik hatás a felülvizsgálat terjedelmére vonatkozik. Az Alkotmánybíróság nem volt hajlandó a két rendeletet a maguk teljességében elemezni, és a vizsgálat tárgyát a két kifogásolt bekezdésre korlátozta, mert a többi szöveg önálló, egymással belső összefüggésben nem álló társadalmi viszonyokat szabályoz. Aki a rendkívüli helyzet hiánya miatt támad meg egy sürgősségi kormányrendeletet, annak pontosan meg kell jelölnie az érintett rendelkezéseket.

A negyedik hatás hosszú távon a legfontosabb, és nem korlátozódik a forradalmárokra. Az Alkotmánybíróság négy korábbi határozatára hivatkozva megismétli, hogy a jóvátételi jellegű járadékoknak nincs alkotmányos alapjuk. A következtetés, amelyet kifejezetten levon: a jogalkotó megadhatja őket vagy sem, és ha úgy döntött, hogy megadja, meghatározhatja a gyakoriságukat és a folyósítás konkrét módját, ideértve a jövőbeli visszavonásukat is.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvényszövegek szintjén semmi. Mindkét rendelkezés időben korlátozott hatályú volt, az első csak 2022-ben, a második csak 2023-ban, tehát az ítélkezés napján már nem voltak hatályban. Az Alkotmánybíróság mégis megvizsgálta őket a 2011. június 15-i 766. sz. határozata alapján, mert joghatásaik továbbra is érvényesülnek azokban a perekben, amelyekben a kifogást emelték.

Megváltozott viszont a központi érv kezelése. Az előterjesztők a 2022. december 15-i 650. sz. határozatra támaszkodtak, amelyben a testület helyt adott egy formai kifogásnak. Ezúttal az Alkotmánybíróság ugyanazt a határozatot ellenkező irányban használja: csak azt a technikai szabályt veszi át belőle, amely szerint a formai alkotmányossági vizsgálat egy heterogén rendelet pontosan megjelölt rendelkezéseire is elvégezhető, nem pedig azt a következtetést, hogy az ismételt plafonozások alkotmányellenesek volnának.

Az is tisztázódott, hogy pontosan mit vizsgál a testület, amikor a sürgősséget elemzi. Az Alkotmánybíróság nem azt nézi, milyen gyakran ismételték meg az intézkedést, hanem az egyes rendeletek preambulumát. A 130/2021. sz. sürgősségi kormányrendelet esetében a konszolidált államháztartás bruttó hazai termék 6,2 százalékára becsült hiányát, a költségvetési bevételek bruttó hazai termék 0,5 százalékának megfelelő csökkenését és az Egységes Országos Egészségbiztosítási Alap elégtelen forrásait vette figyelembe, az egészségügyi válság közepette. A 168/2022. sz. sürgősségi kormányrendelet esetében az energiaválságot, az inflációt és azt a hiányt, amely 2023-ban a bruttó hazai termék 10,3 százalékát is elérhette volna.

Végül a határozat olyan megkülönböztetést rögzít, amely minden jövőbeli, különtörvénnyel biztosított pénzbeli jogról szóló perben számít. A nyugdíjhoz való jogot az alkotmány 47. cikkének (2) bekezdése előírja és garantálja. A 341/2004. sz. törvény szerinti járadéknak nincs ilyen alapja: törvényi jog, amelyet a jogalkotó saját döntése alapján biztosít. A kettő védelme nem azonos.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A szabály világossá válik: egy sürgősségi kormányrendelet megtámadása a rendkívüli helyzet hiánya miatt az aktus preambuluma alapján dől el, nem azon, hogy az intézkedés ismétlődik.
  • Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy egy terjedelmes rendeletből pontosan megjelölt cikk is támadható, anélkül hogy az egész aktust vitatni kellene.
  • Kilenc megyéből származó tíz ügy ugyanazon a napon egységes megoldást kapott, ami kizárja az egymásnak ellentmondó értelmezések kockázatát az érdemben eljáró bíróságokon.
  • A határozat nem érinti a folyósításban lévő összeget, tehát senki nem veszít pénzt miatta.

Mi marad probléma

  • A jogosultak olyan járadékkal maradnak, amelynek reálértéke erodálódott, mert a plafonozás magas inflációjú évekkel esett egybe.
  • Az indokolás kifejezetten megnyitja e járadékok jövőbeli visszavonásának lehetőségét, ami alkotmányos védelem nélkül hagy egy jóvátételi jogot.
  • Az évenkénti ismétlődésre alapított érv, amelyre mind a tíz ügyben a védekezés épült, mostantól le van zárva, és egy új kifogást más alkotmányos alapra kellene építeni.
  • A perek sokáig tartottak: az első ügyeket 2023 októberében küldték az Alkotmánybírósághoz, és az egyik előterjesztő időközben elhunyt.

Hasznos tanácsok

  1. Ha folyamatban van pere a 341/2004. sz. törvény szerinti járadék 2022-es vagy 2023-as újraszámítása iránt, beszélje meg ügyvédjével, milyen más jogalapra lehet még hivatkozni: az eddig használt érvet véglegesen elutasították.
  2. Ellenőrizze, hogy kérelme valóban a plafonozásra vonatkozik-e, vagy valójában az alapösszeg megállapításának módjára. A második esetet ez a határozat nem érinti.
  3. Ha a rendkívüli helyzet hiánya miatt kíván megtámadni egy sürgősségi kormányrendeletet, a kérelemben pontosan jelölje meg az érintett bekezdéseket. Az Alkotmánybíróság kifejezetten megtagadta a rendeletek teljességükben való vizsgálatát.
  4. Az érvelést a rendelet preambulumából kiindulva építse fel, ne az intézkedés előtörténetéből. Ott ellenőrizhető, hogy a felhívott helyzet objektív és számszerűsíthető-e.
  5. Őrizze meg a megyei nyugdíjpénztár által minden évre kibocsátott megállapító és folyósítási határozatokat. Az ilyen típusú perekben az előző év decemberi szintje a viszonyítási pont.
  6. Ha a plafonozás feloldását szeretné, az út a jogalkotásé. Az Alkotmánybíróság kifejezetten kimondta, hogy e járadékok feltételeinek és összegének megállapítása a parlament hatáskörébe tartozik.

Gyakori kérdések

Ki kapja a 341/2004. sz. törvény szerinti járadékot?
Azok a személyek, akiket elismertek az 1989. decemberi román forradalomban, az 1987. novemberi brassói antikommunista munkásfelkelésben, valamint az 1977 augusztusában a Zsil völgyében, Lupeniben zajlott antikommunista munkásfelkelésben való részvételükért. A törvényt a hála törvényeként ismerik.
Csökkennek-e a járadékok e határozat nyomán?
Nem. A határozat csak azt erősíti meg, hogy a 2022-ben és 2023-ban alkalmazott plafonozás alkotmányos volt. Egyetlen ma folyósításban lévő összeget sem módosít.
Miért nem számít, hogy a kormány évről évre megismételte ugyanazt az intézkedést?
Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy sürgősségi kormányrendeletek egymást követő elfogadása egy adott területen nem zárja ki azok rendkívüli jellegét. Az ellenőrzés aktusonként történik, a preambulumban felhívott körülmények elemzésével, nem az ismétlődések megszámolásával.
Alkotmányos jog-e a forradalmári járadék?
Nem. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy erkölcsi alapja van, de nem jelent az állam számára alkotmányos szabályozási kötelezettséget. Jóvátételi jellegű jog, amelyet a jogalkotó saját döntése alapján biztosít, szemben a nyugdíjhoz való joggal, amelyet az alkotmány 47. cikkének (2) bekezdése garantál.
Vissza lehet-e vonni a járadékot a jövőben?
Az Alkotmánybíróság indokolásából az következik, hogy igen: mivel nem alkotmányos jogról van szó, a jogalkotó a jövőbeli visszavonása mellett is dönthet. A testület nem azt mondja, hogy ez a visszavonás kívánatos vagy valószínű volna, csak azt, hogy az alkotmány nem akadályozná meg.
Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy sürgősségi kormányrendeletnek?
Az alkotmány 115. cikkének (4) bekezdése szerint háromnak, együttesen: legyen rendkívüli helyzet, annak szabályozása ne legyen halasztható, a sürgősséget pedig a rendelet szövegében indokolni kell. Az Alkotmánybíróság azt is leszögezte, hogy a sürgősség nem azonos a rendkívüli helyzettel.
Miért bírált el az Alkotmánybíróság olyan szövegeket, amelyek már nem voltak hatályban?
Mert a 2011. június 15-i 766. sz. határozatával megállapította, hogy alkotmányossági vizsgálat alá vonhatók azok a rendelkezések is, amelyek joghatásai a hatályvesztés után is érvényesülnek. A két szöveget csak 2022-ben, illetve 2023-ban alkalmazták, de az akkor indult perek még folyamatban vannak.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 601. szám, 2026. július 23. 16 oldal PDF, 116 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.