Röviden
- Két állampolgár kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy bővítse a 118/1990. sz. törvényerejű rendelet szerinti jogosultak körét; ez az a jogszabály, amely a kommunista rendszer politikai üldözötteit, a deportáltakat és a hadifoglyokat kárpótolja.
- A testület a kérelmet elfogadhatatlanként utasította el: a kifogások nem a törvény és az Alkotmány ütközését érintették, hanem egy jogalkotói megoldás hiányát, vagyis egy további jogosulti csoport felvételét.
- Az elvi érv: a jogosulti csoportok meghatározása a jogalkotó döntése, és az alkotmányossági felülvizsgálat nem alakítható a törvény kiegészítésének eszközévé.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 659. szám, 2026. augusztus 10.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 10.
Az 1990-es törvény, amely a kommunista elnyomás áldozatait kárpótolja, taxatíve sorolja fel, kinek jár pénz. Két Fehér megyei ember a bíróságon azt állította, hogy a lista túl szűk, és az ő helyzetük hasonló a felsoroltakéhoz. Az Alkotmánybíróság azt felelte, hogy nem írhatja meg a törvényt a Parlament helyett. A 2026. március 12-i 239. sz. határozat a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 10-i 659. számában jelent meg, és két egyesített, a Fehér Megyei Törvényszéktől érkezett ügyet zár le. Ez a testület harmadik határozata ugyanabban a közlönyben, a nyugdíjpont emelésének halasztásáról szóló mellett, és mindhárom a pénzbeli jogosultságokkal kapcsolatos alkotmányossági felülvizsgálat korlátait erősíti meg.
A támadott szöveg a 118/1990. sz. törvényerejű rendelet 1. szakasza (2) bekezdésének b) pontja, amely az 1945. március 6-tól bevezetett diktatúra által politikai okból üldözött, valamint a külföldre deportált vagy hadifogságba vetett személyeknek biztosít jogokat. A kifogás előterjesztői Viorica Sicoe és Vasile Goia, két, a Fehér Megyei Törvényszék előtt folyó ügyben, amelyeket a testület hivatalból egyesített.
Egy eljárási részlet sokat elárul e perek hosszáról: a segédmagisztrátus jelezte, hogy az egyik előterjesztő időközben elhunyt, és örökös perbe vonására nem érkezett kérelem. A beadványok 2021 szeptemberéből és novemberéből származnak, a határozat 2026 márciusában született, a közzététel pedig 2026 augusztusában.
Az ügyészség képviselője megalapozatlanság miatti elutasítást kért, kifejtve, hogy a törvény olyan csoportot vesz figyelembe, amely a román állam által 1944. augusztus 23-án megkezdett fegyverszüneti tárgyalások joghatásai felől releváns, és hogy a jogalkotó döntése azt tükrözi, hogy a Szovjetunió románokat továbbra is fogságban tartott az 1944. szeptember 12-i fegyverszüneti megállapodás után is.
Milyen hatásokkal jár
A jogosultak listája pontosan úgy marad, ahogy van. Új csoport nem kerül be. Aki nem fér bele a 118/1990. sz. törvényerejű rendelet jelenlegi szövegébe, e határozat alapján nem szerez jogokat.
A testület a kérelmet jogalkotás-politikainak minősítette, nem alkotmányossági kérdésnek. A kifogások a norma alkalmazási körének korlátozottságát érintették; az előterjesztők szerint a jogalkotónak más, általuk hasonlónak ítélt helyzetben lévő személyeket is fel kellett volna vennie. Ez a támadott normából hiányzó jogalkotói megoldás hozzáadását jelenti.
A korlát kifejezetten a törvényben áll, nem csupán a gyakorlatban. A 47/1992. sz. törvény 2. szakaszának (3) bekezdése szerint a testület csak azon aktusok alkotmányosságáról dönt, amelyekkel megkeresték, anélkül hogy a vizsgált rendelkezéseket módosíthatná vagy kiegészíthetné. A testület e körben a 438/2011. sz. határozatra hivatkozott.
A megmaradt út a parlamenti. Ha valaki úgy véli, hogy a jogosulti kört bővíteni kellene, a megoldás nem az alkotmányossági kifogás, hanem a törvényerejű rendelet módosítása. A testület nem pótolhatja egy norma hiányát.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi nem változik. Elfogadhatatlanságot megállapító határozat lévén nem hat ki a támadott szövegre, amely változatlanul hatályban marad.
Ami tisztázódik, az e kérelemtípus természete. Az a kifogás, amely nem azt rója fel a törvénynek, amit mond, hanem azt, amit nem mond, vagyis egy csoport kihagyását, nem alkotmányossági kifogás a testület által gyakorolt felülvizsgálat értelmében. A megkülönböztetés minden olyan perben számít, amelyben kárpótlási jogosulti csoportok közötti eltérő bánásmódra hivatkoznak.
A testület nem vizsgálta, hogy az előterjesztők által hivatkozott helyzet valóban hasonlít-e a szabályozotthoz. Odáig nem jutott el, mert a kérdést a jogalkotó hatáskörébe tartozónak minősítette, a jogszabályi rendelkezések módosítása és kiegészítése értelmében.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Világos és ellenőrizhető határt húz az alkotmányossági felülvizsgálat és a jogalkotás közé, ami messze túlmutat ezen az egyedi ügyön.
- Megakadályozza, hogy az alkotmánybíráskodás gyakorlati úton hozzon létre meghatározatlan költségvetési hatású jogosulti csoportokat.
- Megerősíti, hogy a jogalkotó az általa megállapított történeti és jogi szempontok szerint körülhatárolhatja a kárpótlásra jogosultak körét.
- Kifejezett, tehát kiszámítható választ ad a bíróságok előtt folyó hasonló perekre.
Mi marad probléma
- Aki sérelmezettnek érzi magát, gyakorlati jogorvoslat nélkül marad: a bírói út lezárult, a jogalkotói a Parlament akaratán múlik.
- Az eljárás hossza, a beadványtól a közzétételig csaknem öt év, nehezen igazolható egy jórészt idős kérelmezői kör esetében. Az egyik előterjesztő időközben elhunyt.
- A testület nem dönt a hivatkozott összehasonlítás érdemében, tehát azt sem mondja meg, hasonlók-e a helyzetek, így a vita viszonyítási pont nélkül marad.
- A kihirdetés utáni öt hónapos közzététel tovább késlelteti a folyamatban lévő ügyek tisztázását.
- A határozat nem jelzi a Parlamentnek a felvetett kérdést, holott az elfogadhatatlansági határozatok mechanizmusa olykor megenged ilyen észrevételeket.
Hasznos tanácsok
- Ha a 118/1990. sz. törvényerejű rendelet alapján kér jogokat, először nézze meg, hogy helyzete belefér-e az 1. szakasz pontjaiba úgy, ahogy meg vannak írva. Az analógián alapuló kiterjesztő értelmezésnek nincs esélye.
- Ne arra építse a kérelmet, hogy a törvénynek más csoportokat is tartalmaznia kellene. A testület kifejezetten kimondta, hogy ez jogalkotás-politikai, nem alkotmányossági érv.
- Ha a gondja a tények bizonyítása (a fogság időtartama, a deportálás, az üldözés), ott folyik a hasznos küzdelem, az érdemi bíróság előtt, iratokkal és tanúkkal, nem az Alkotmánybíróságon.
- Ha a jogosult a per során elhunyt, kérje az örökösök perbe vonását. Az itt elbírált egyik ügyben ilyen kérelem nem érkezett.
- A jogosulti kör bővítéséhez az egyetlen út a törvényjavaslat. Az illetékes parlamenti bizottságokhoz intézett beadványok a megfelelő eszköz, nem az alkotmányossági kifogás.
Gyakori kérdések
Mit kértek a kifogás előterjesztői?
Miért utasították el a kifogást elfogadhatatlanként?
Változik valami a jelenlegi jogosultaknak?
Ki bővítheti a jogosulti kört?
Kimondja a határozat, hogy a hivatkozott helyzetek nem hasonlók?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul, a közzététel hivatalos nyelvén olvasható.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 659. szám, 2026. augusztus 10. 16 oldal PDF, 185 KB a jogi aktus a(z) 6. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.