Röviden

  • Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazattal elutasította négy bank támadását a teljesítés helyetti átadásról szóló törvény ellen. A 2020-ban bevezetett megdönthetetlen előreláthatatlansági vélelmek hatályban maradnak: az árfolyam emelkedésére vonatkozó 52,6 százalékos és a változó kamatlábból eredő havi részletemelkedésre vonatkozó 50 százalékos küszöb.
  • Egyetlen szöveg került ki a vitából, a 77/2016. sz. törvény 8. cikke (5) bekezdésének második és harmadik fordulata, de nem azért, mert a bankok most nyertek volna. Azt a 432/2021. sz. határozat már korábban alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért a kifogást utóbb elfogadhatatlanná váltként utasította el a testület.
  • A hét ügy 2021 telén és tavaszán érkezett a testülethez. A határozat 2025. november 25-én született, és 2026. szeptember 3-án jelent meg, 282 nappal később. A megjelenés napjától végleges és valamennyi bíróságra kötelező.
Jogi aktus: az Alkotmánybíróság 644. sz. határozata, 2025. november 25.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 743. szám, 2026. szeptember 3.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 3., a megjelenés napja, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint, amelyre a testület a határozat alapjaként hivatkozik

Négy bank azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg azt a szabályt, amely szerint az ügyfél a jelzáloggal terhelt lakás átadásával szabadul a hátralékos hiteltől, a testület pedig egy tömbben utasította el a kérésüket. A 2025. november 25-i, 644. sz. határozat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 3-i, 743. számában jelent meg, megerősíti, hogy az 52/2020. sz. törvény, vagyis az, amely újraírta a teljesítés helyetti átadásról szóló törvényt, egészében alkotmányos. Ez a második egymást követő nap, amelyen ugyanaz a törvény átmegy a testület szűrőjén: 2026. szeptember 2-án jelent meg az a határozat, amely a 250 000 eurós felső határról és az elfogadhatósági feltételek együttes jellegéről szólt, most pedig az jön, amely a mechanizmus szívét érinti, az előreláthatatlansági vélelmeket.

Ahhoz, hogy a tét érthető legyen, egy tízéves vonalat kell követni. A 77/2016. sz. törvény 2016. május 13-án lépett hatályba, és megadta a fogyasztónak azt a jogot, hogy a jelzáloggal terhelt lakás hitelezőnek való átadásával megszüntesse a teljes hitelét, minden járulékával együtt. A testület még ugyanabban az évben kiigazította, a 2016. október 25-i, 623. sz. határozattal, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2017. január 18-i, 53. számában jelent meg: a törvény állva marad, de csak akkor, ha a bíró minden egyes ügyben megvizsgálja az előreláthatatlanság fennállását, vagyis azt a körülményváltozást, amely a szerződés teljesítését túlzottan terhessé teszi. Négy évvel később a parlament ezt a vizsgálatot két számra cserélte.

Az 52/2020. sz. törvény, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2020. május 13-i, 386. számában jelent meg, és 2020. május 16-án lépett hatályba, kiegészítette a 77/2016. sz. törvény 4. cikkét az (1^1) és az (1^3) bekezdés közötti rendelkezésekkel. A szöveg szerint előreláthatatlanságnak minősül egyfelől az a helyzet, amelyben a hitel devizanemének vételi árfolyama több mint 52,6 százalékkal emelkedik a szerződéskötés napjához képest, másfelől az, amelyben a havi részlet több mint 50 százalékkal nő a változó kamatláb emelkedése miatt. Az (1^2) bekezdés megköveteli, hogy a küszöb fennmaradjon az értesítést megelőző utolsó 6 hónapban, az (1^3) bekezdés pedig hozzáteszi azt a mondatot, amely az egész alkotmányossági pert kiváltotta: „Az (1^1) bekezdésben előírt vélelmek megdönthetetlen jellegűek”. A megdönthetetlen azt jelenti, hogy a bank már nem bizonyíthatja az ellenkezőjét.

Itt támadott a négy bank. A hollandiai Credit Europe Bank NV három ügyben emelt kifogást, az Exim Banca Românească, a korábbi Banca Românească kettőben, a BRD Groupe Société Générale és a Banca Transilvania pedig egy-egy ügyben. A megkeresések Bukarest 3. kerületi Járásbíróságától, Bukarest 4. kerületi Járásbíróságától, a Botoșani-i Járásbíróságtól és a Cornetu-i Járásbíróságtól érkeztek, hét végzéssel, amelyeket 2020. december 16. és 2021. március 8. között hoztak. A testület valamennyit egyesítette a 824D/2021. sz. ügyben, amelyet elsőként iktattak.

A bankok bírálatai három szintre épültek. Az első formai: a törvényt a Román Nemzeti Bank véleménye és hatásvizsgálat nélkül fogadták el, a „előreláthatatlanságnak minősül” fordulat pedig szerintük homályos és kétértelmű. A második gazdasági: az 52,6 és az 50 százalékos küszöb megalapozatlan, és egy 20 vagy 30 évre felvett hitel utolsó 6 hónapjára szűkített elemzés nem mutathatja meg, hogy egy részletemelkedés visszafordíthatatlan. A harmadik vagyoni: a megdönthetetlen vélelem a hitelezőre tolja az árfolyamkockázatot, megfosztja az ellenbizonyítás lehetőségétől, a 10. cikk (1) bekezdése és a 11. cikk útján pedig visszamenőlegesen alkalmazandó a régi törvény alatt megszerzett követelésekre.

Az ügyeket felterjesztő bíróságok nem álltak azonos állásponton. A Botoșani-i Járásbíróság, a Cornetu-i Járásbíróság és két ügyben Bukarest 3. kerületi Járásbírósága megalapozatlannak tartotta a kifogást. Bukarest 4. kerületi Járásbírósága a 896D/2021. sz. ügyben megalapozottnak minősítette, a 623/2016. sz. határozatra, a 2018. június 19-i, 405. sz. határozatra és a 2019. november 6-i, 731. sz. határozatra támaszkodva. Bukarest 3. kerületi Járásbírósága a 824D/2021. sz. ügyben egyáltalán nem fejtette ki a véleményét, amit a testület kifejezetten rögzít mint a 47/1992. sz. törvény 29. cikke (4) bekezdésével ellentétes helyzetet. A parlament két házának elnökei, a kormány és a Nép Ügyvédje (ombudsman) nem küldtek álláspontot.

A testület döntése pontosan az ügyész indítványát követi. A 8. cikk (5) bekezdésének második és harmadik fordulatára vonatkozó kifogást utóbb elfogadhatatlanná váltként utasította el, mert azokat a fordulatokat a 2021. június 17-i, 432. sz. határozat, amely 2021. szeptember 21-én jelent meg, már alkotmányellenesnek nyilvánította, a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése pedig tiltja, hogy egy már alkotmányellenesnek nyilvánított szöveg újabb kifogás tárgya legyen. A többit, vagyis az 1. cikk (1) bekezdését, a 4. cikk (1^1) és (1^3) közötti, valamint (3) és (4) bekezdését, az 5. cikk (3) és (3^1) bekezdését, a 7. cikk (4) és (5^1) bekezdését, a 8. cikk (5) bekezdésének első fordulatát, a 10. cikk (1) bekezdését, a 11. cikk első fordulatát és az 52/2020. sz. törvény egészét megalapozatlanként utasította el, korábbi határozatok listájára utalva, és annak megállapításával, hogy új elem nem merült fel.

Milyen hatásokkal jár

Az első következmény az, hogy a törvény érintetlen marad. Az elutasító határozat semmit nem helyez hatályon kívül és semmit nem függeszt fel. 2026. szeptember 3-tól a testület által megvizsgált tizenhárom bekezdés és fordulat, valamint az 52/2020. sz. törvény egésze valamennyi bírósággal szemben érvényesíthető alkotmányossági bizonyítványt visel.

A második következmény a bankok védekezését érinti a folyamatban lévő perekben. A teljesítés helyetti átadásról szóló értesítés elleni kifogás, amelyet a 77/2016. sz. törvény 7. cikke szabályoz, továbbra is rendelkezésre áll, de eggyel kevesebb érvvel. A hitelező már nem kérheti a bíróságtól az 52,6 százalékos küszöb félretételét arra hivatkozva, hogy a szöveg alkotmányellenes. Csak a 4. cikk (1^3) bekezdésének második fordulata szerinti terep marad neki, vagyis annak bizonyítása, hogy az értesítés nem felel meg a 4. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontja közötti elfogadhatósági feltételeknek, továbbá a küszöbök tényleges ellenőrzése, beleértve azt is, hogy fennmaradtak-e az (1^2) bekezdés által megkövetelt 6 hónapon át.

A harmadik következmény eljárási naptár kérdése, és ez a legnehezebb a hitelezőknek. Az 5. cikk (3) bekezdését a 7. cikk (4) bekezdésével összeolvasva az értesítés pillanatától felfüggesztésre kerül minden banknak teljesítendő fizetés és minden végrehajtási eljárás, a letiltásokat is beleértve, legalább 30 szabadnapra, majd a kifogás jogerős elbírálásáig, amelynek időpontja felett a bank nem rendelkezik. Ugyanebben az időszakban az 5. cikk (3^1) bekezdése megtiltja, hogy az adóst felvegyék a Biroul de credit hitelnyilvántartásába vagy más, rossz adósokat tartalmazó adatbázisba. Mindhárom szöveget most alkotmányosnak nyilvánították.

A negyedik következmény azt a perkockázatot érinti, amelyet a kifogást előterjesztő és pervesztes bank fut. A szintén jóváhagyott 7. cikk (5^1) bekezdése szerint az értesítési eljárásból eredő kötbérek és kártérítések csak akkor követelhetők, ha a kifogást előterjesztő hitelező bizonyítja az adós rosszhiszeműségét az értesítés benyújtásakor. A gyakorlatban tehát az elutasított kifogás a legtöbb esetben a bank költségén marad.

Az ötödik következmény azoknak a fogyasztóknak szól, akiknek már benyújtott értesítésük vagy folyamatban lévő perük van. Semmi nem változik abból, ami rájuk vonatkozott, de a jogalap megerősödik. Az a bíró, aki fel akarta volna függeszteni a tárgyalást a testület döntésére várva, az itt megvizsgált szövegek egyikén sem talál többé okot rá.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvény szövegében semmi. Ezt a részt értik félre a leggyakrabban, amikor az Alkotmánybíróság egy címben feltűnik. A 77/2016. sz. törvény hatályos, 2021. szeptember 21-én egységes szerkezetbe foglalt formája pontosan ugyanúgy néz ki ma, mint egy héttel ezelőtt: a 4. cikk (1^1) és (1^3) közötti bekezdései ott vannak, az 52,6 és az 50 százalékos küszöbbel, a 6 hónapos fennmaradás követelményével és a megdönthetetlennek nyilvánított vélelmekkel.

Megváltozott viszont az, hogy mi támadható meg még. 2026. szeptember 3-ig egy banknak volt egy elméletben elérhető érve: a megdönthetetlen vélelem ellentmond a testület 2016-os konstrukciójának, amelyben az előreláthatatlanságot a bírónak kellett megvizsgálnia. Most ez az érv a megvizsgált szövegeken már nem vethető fel alkotmányellenességi kifogásként, mert kifejezetten elutasították.

Megváltozott a bírói gyakorlat sűrűsége is. A testület a 42. bekezdésben öt korábbi határozatot sorol fel ugyanebben a tárgykörben: a 623/2016. sz., a 2017. december 7-i, 806. sz., a 432/2021. sz., a 2023. december 14-i, 749. sz. és a 2025. január 30-i, 36. sz. határozatot. Ezzel hat lesz. A teljesítés helyetti átadásról szóló törvény az elfogadása után tíz évvel az egyik legtöbbször az alkotmánybíráskodás elé vitt jogi aktus, és minden alkalommal talpon maradt, kivéve a 8. cikk (5) bekezdésének két fordulatát és a 11. cikk egyik fordulatát.

Ami nem változott, pedig kellett volna, az a törvény teste. A 8. cikk (5) bekezdésének második és harmadik fordulata 2021. november 5-én szűnt meg joghatást kifejteni, 45 nappal a 432/2021. sz. határozat megjelenése után, mert a parlament nem lépett közbe. Ma is ott vannak kinyomtatva a törvény szövegében, magyarázó jegyzettel követve. Ugyanígy a 11. cikk első fordulatában szereplő „valamint az ingatlanok elértéktelenedéséből” fordulat 2017. március 4-én szűnt meg joghatást kifejteni, és a helyén maradt.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Lezár egy több mint hat éve tartó bizonytalanságot. Az 52/2020. sz. törvény 2020. május 16. óta van hatályban, vagyis a határozat megjelenésének napján 2 301 napja. Ez alatt az egész idő alatt a törvény központi mechanizmusa kérdőjellel működött.
  • Egyhangúság, különvélemény nélkül. A tanács kilenc bírája egyformán szavazott, ami valószínűtlenné teszi a bírói gyakorlat megfordulását a következő években.
  • A devizahiteles fogyasztónak most már szilárd viszonyítási pontja van. Ha az 52,6 százalékos küszöböt eléri, és az 6 hónapon át fennmarad, a vélelmet a bank érdemben már nem cáfolhatja, és a szöveg alkotmányellenességére sem hivatkozhat többé.
  • A hét ügy egyesítése elkerülte az egymásnak ellentmondó döntéseket. Négy eltérő véleményű bíróság, köztük egy a bankok javára, egyetlen választ kapott hét, különböző napokon meghozott határozat helyett.

Mi marad probléma

  • Az érdemi indokolás két bekezdést tesz ki. A határozat 44 bekezdéséből és mintegy 5 200 szavából az érdemi bírálatok tényleges vizsgálata, vagyis a 42. és a 43. bekezdés, 145 szó, a szöveg 2,8 százaléka. A többi eljárás, a megtámadott szövegek idézése és a bankok érveinek összefoglalása.
  • A megjelenés 282 napig tartott. Az az öt határozat, amelyre a testület támaszkodik, a meghozataltól számított 85, 159, 96, 259, illetve 153 nap alatt jelent meg, átlagosan 150 nap alatt. Ez a leglassabb mind a hat közül.
  • A két küszöb közötti különbség magyarázat nélkül marad. Az árfolyamra vonatkozó 52,6 százalék és a változó kamatlábból eredő részletre vonatkozó 50 százalék két azonos jogi természetű vélelem, amelyeket 2,6 százalékpont választ el, és ezt sem a törvény, sem a határozat nem indokolja.
  • Hét ügyből egy a bíróság véleménye nélkül marad. A határozat hat egyesített ügyben rögzíti a bíróságok álláspontját. A 895D/2021. sz. ügyről semmit nem mond.
  • A 405/2018. sz. és a 731/2019. sz. határozat nem szerepel a testület saját érvelésében. A bankok és Bukarest 4. kerületi Járásbírósága hivatkoznak rájuk, de a 40. és a 43. bekezdés között nem esik szó róluk, pedig a 731/2019. sz. határozat éppen a vélelmeket bevezető törvény kihirdetés előtti vizsgálata volt.

Hasznos tanácsok

  1. A küszöböt 6 hónapra ellenőrizze, ne csak az értesítés napjára. A 4. cikk (1^2) bekezdése megköveteli, hogy az 52,6 vagy az 50 százalékos emelkedés fennmaradjon az értesítés megküldését megelőző utolsó 6 hónapban. Egyetlen nap, amelyen a küszöb teljesül, nem elég, és ez az első dolog, amit a bíróság ellenőrizni fog.
  2. A százalékot a Nemzeti Bank árfolyamaival számolja, ne a kereskedelmi bankéival. A szöveg kifejezetten kimondja: a Román Nemzeti Bank által az értesítés megküldésének napján közzétett árfolyam, viszonyítva az ugyanezen intézmény által a hitelszerződés megkötésének napján közzétett árfolyamhoz.
  3. Ne keverje össze a két vélelmet. Az első az árfolyamra vonatkozik, és csak azokra a hitelekre alkalmazandó, amelyek devizaneme eltér a jövedelemétől. A második a havi részletnek a változó kamatláb emelkedése miatti növekedésére vonatkozik, és a lejben felvett hiteleknél is működik.
  4. A bankoknak: az elfogadhatóságra készítsék a kifogást, ne az alkotmányosságra. A 4. cikk (1^3) bekezdésének második fordulata Önökre hagyja annak bizonyítását, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontja közötti feltételek nem teljesülnek, ezek között a folyósításkori 250 000 eurós felső határ. Ez marad az egyetlen nyitva hagyott kapu.
  5. Jegyezze meg, mely naptól fejt ki hatást a határozat. 2026. szeptember 3-tól, a megjelenés napjától, nem 2025. november 25-től, a meghozatal napjától. A különbség számít a két időpont közötti 282 napban benyújtott írásbeli észrevételek szempontjából.
  6. A törvényt az egységes szerkezetű formájában olvassa, ne abban, amely a határozatban van kinyomtatva. A 38. bekezdés úgy adja vissza a szövegeket, ahogyan azokat 2020-ban és 2021-ben bírálták. A 8. cikk (5) bekezdésének második és harmadik fordulata 2021. november 5. óta nem fejt ki joghatást, a 11. cikk első fordulatában szereplő „valamint az ingatlanok elértéktelenedéséből” fordulat pedig 2017. március 4. óta nem.

Gyakori kérdések

Mit döntött konkrétan az Alkotmánybíróság?
Két pontban utasította el a kifogást. Az első: a 77/2016. sz. törvény 8. cikke (5) bekezdésének második és harmadik fordulatára vonatkozó kifogást utóbb elfogadhatatlanná váltként utasította el. A második: a többi bírálatot megalapozatlanként utasította el, és alkotmányosnak nyilvánította az 1. cikk (1) bekezdését, a 4. cikk (1^1) és (1^3) közötti, valamint (3) és (4) bekezdését, az 5. cikk (3) és (3^1) bekezdését, a 7. cikk (4) és (5^1) bekezdését, a 8. cikk (5) bekezdésének első fordulatát, a 10. cikk (1) bekezdését, a 11. cikk első fordulatát, valamint az 52/2020. sz. törvény egészét. A szavazás egyhangú volt.
Mit jelent a megdönthetetlen előreláthatatlansági vélelem?
Azt jelenti, hogy ha a törvényben leírt tényállás bizonyítást nyer, az előreláthatatlanság fennállónak tekintendő, és ellenbizonyítással már nem cáfolható. A bank kimutathatja, hogy a küszöböt nem érték el, de nem mutathatja ki, hogy a küszöb elérése ellenére a szerződés nem vált túlzottan terhessé. A szabály a 77/2016. sz. törvény 4. cikkének (1^3) bekezdésében szerepel.
Honnan jön az 52,6 százalékos szám?
Ez az a küszöb, amelyet a jogalkotó az 52/2020. sz. törvénnyel a hitel devizanemének vételi árfolyamára vonatkozó emelkedésre rögzített. Sem a törvény, sem a testület határozata nem magyarázza meg, miért ezt a számot választották. Gyakorlati értelemben: egy szerződéskötéskori 2 lejes árfolyamnak 3,052 lejre kell felmennie ahhoz, hogy a küszöb teljesüljön.
Ki használhatja a teljesítés helyetti átadást?
Az a fogyasztó, aki együttesen teljesíti a 77/2016. sz. törvény 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételeket: hitelintézettel, nem banki pénzügyi intézménnyel vagy követelés engedményesével álljon jogviszonyban; a felvett összeg a folyósításkor ne haladta meg a 250 000 euró egyenértékét; a hitelt lakásra vették fel, vagy lakás biztosítja; ne legyen jogerős elítélés az adott hitellel összefüggő bűncselekményért; és teljesüljön az előreláthatatlanságra vonatkozó feltétel. A „Prima casă” hiteleket a törvény kifejezetten kizárja.
Mi történik a fizetésekkel, miután elküldöm az értesítést?
Az 5. cikk (3) bekezdése az értesítés pillanatától felfüggeszt minden hitelezőnek teljesítendő fizetést és minden, a fogyasztó ellen indított bírósági vagy bíróságon kívüli eljárást. A közjegyzői megjelenés első napja nem lehet korábbi 30 szabadnapnál, és nem lehet későbbi 90 napnál. Ha a bank kifogást terjeszt elő, a 7. cikk (4) bekezdése a felfüggesztést annak jogerős elbírálásáig fenntartja.
Bekerülhetek ez idő alatt a Biroul de credit nyilvántartásába?
Nem. Az 5. cikk (3^1) bekezdése az értesítés időtartamára és a 7. és 8. cikk szerinti kérelmek elbírálásának időtartamára megtiltja, hogy az adóst felvegyék a Biroul de credit nyilvántartásába vagy más, kockázatos vagy rossz adósokat tartalmazó adatbázisba, bárki is végezné a felvételt. A szöveget ez a határozat alkotmányosnak nyilvánította.
Támadhatják még a bankok a törvényt?
Az itt megvizsgált szövegeken nem, és ugyanazokkal a bírálatokkal sem. Nyitva marad a 7. cikkre alapított kifogás útja, amelyben a bank bizonyítja, hogy az értesítés nem felel meg az elfogadhatósági feltételeknek, valamint minden ténykérdés a küszöbök kiszámításáról. A 4. cikk (1^1) és (1^3) közötti bekezdéseinek alkotmányellenessége eredményesen már nem hívható fel.
Mi történt a 8. cikk (5) bekezdésével?
A második és a harmadik fordulatot, amelyek előreláthatatlansági vélelmet állítottak fel arra az adósra nézve, akivel szemben a jelzáloggal terhelt ingatlanra már végrehajtást vezettek, a 2021. június 17-i, 432. sz. határozat alkotmányellenesnek nyilvánította, és 2021. november 5-én megszűntek joghatást kifejteni. A mostani határozattal az ezekre a fordulatokra vonatkozó kifogást utóbb elfogadhatatlanná váltként utasították el, az első fordulatot pedig, amely a tartozások megszüntetésének kérésére ad jogot, alkotmányosnak nyilvánították.
Miért tartott csaknem hat évig?
Az első megkereső végzés a Cornetu-i Járásbíróságé, 2020. december 16-i keltezéssel. Az utolsó Bukarest 4. kerületi Járásbíróságáé, 2021. március 8-i keltezéssel. A testület 2025. november 25-én hozta meg a döntést, és 2026. szeptember 3-án tette közzé. Az első megkereséstől a megjelenésig 2 087 nap telt el, és a határozat nem magyarázza meg ezt az időtartamot.
Változtat valamit a határozat annak, akinek már folyamatban van a pere?
Az alkalmazandó szövegeken nem változtat, de lezár egy védekezési szálat. Azok a bíróságok, amelyek felfüggesztették a tárgyalást vagy a tisztázásra vártak, folytathatják. A más ügyekben emelt, azonos alkotmányellenességi kifogásokat elfogadhatatlanként fogják elutasítani, mert már eldöntött bírálatok nem vehetők elő újra.
Mely naptól alkalmazandó a határozat?
2026. szeptember 3-tól, a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenés napjától, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint, amelyre a testület a határozat alapjaként hivatkozik. A határozat végleges és általánosan kötelező, tehát valamennyi bíróságra és hatóságra kötelező.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

  • A rendelkező rész 2. pontja alkotmányosnak nyilvánítja a 77/2016. sz. törvény 11. cikkének első fordulatát, jóllehet ennek a szövegnek egy része 2017. március 4. óta nem fejt ki joghatást. A 2016. október 25-i, 623. sz. határozattal, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2017. január 18-i, 53. számában jelent meg, a testület helyt adott a 11. cikk első fordulatában szereplő „precum și din devalorizarea bunurilor imobile” (magyarul: „valamint az ingatlanok elértéktelenedéséből”) fordulatra vonatkozó alkotmányellenességi kifogásnak, és a fordulat 2017. március 4-én megszűnt joghatást kifejteni, az Alkotmány 147. cikkének (1) bekezdése szerint, mert a jogalkotó nem lépett közbe a 45 napos határidőn belül. A mostani határozat a 38. bekezdésben teljes egészében, a fordulattal együtt és mindenféle jegyzet nélkül adja vissza a 11. cikk első fordulatát, a rendelkező rész 2. pontjában pedig minden fenntartás nélkül alkotmányosnak nyilvánítja. Ugyanez a határozat a 42. bekezdésben bírói gyakorlati viszonyítási pontként idézi a 623/2016. sz. határozatot. A 8. cikk (5) bekezdésének második és harmadik fordulata esetében, amely a 2021. június 17-i, 432. sz. határozat után azonos helyzetben van, a testület alkalmazta a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdését, és a 40. és a 41. bekezdésben utóbb elfogadhatatlanná váltként utasította el a kifogást. A határozatból nem állapítható meg, hogy a 11. cikk szóban forgó fordulata hatályban van-e még, a két lehetséges válasz pedig megváltoztatja azt a jogalapot, amelyen a törvény a 2016. május 13-án folyamatban lévő szerződésekre alkalmazandó.

A szerkesztőség elemzése

A döntés senkit nem lep meg. A testület a 77/2016. sz. törvényt már öt alkalommal jóváhagyta, a bankok pedig 2020-ban és 2021-ben nagyrészt olyan bírálatokat hoztak, amelyeket korábban már megfogalmaztak. A határozat problémája nem az, amit mond, hanem az, hogy milyen keveset mond, és hogy mennyi ideig tartott, amíg kimondta. A 44 bekezdésből és mintegy 5 200 szóból a testület saját vizsgálata a 40. és a 43. bekezdés közötti részt foglalja el. Ebből kettő a 8. cikk (5) bekezdése második és harmadik fordulatának elfogadhatatlanságával foglalkozik, az egész érdemi rész pedig, vagyis tizenhárom bekezdés és fordulat, plusz egy egész törvény, a 42. és a 43. bekezdésben dől el: 145 szó, a szöveg 2,8 százaléka. A 42. bekezdés öt korábbi határozatot sorol fel, a 43. bekezdés megállapítja, hogy új elem nem merült fel. Sehol nem derül ki, hogy az öt határozat közül melyik melyik szöveget fedi le a tizenháromból.

A naptár a második probléma, és csak akkor látszik, ha a testület saját mércéihez hasonlítjuk. A 2025. november 25-i meghozatal és a 2026. szeptember 3-i megjelenés között 282 nap telt el. Az az öt határozat, amelyre ez a döntés támaszkodik, a meghozataltól számított 85 nap (623/2016. sz.), 159 nap (806/2017. sz.), 96 nap (432/2021. sz.), 259 nap (749/2023. sz.) és 153 nap (36/2025. sz.) alatt jelent meg, átlagosan 150 nap alatt. A 644/2025. sz. határozat 88 százalékkal lassabb, mint az általa hivatkozott saját bírói gyakorlat átlaga. Ha pedig az első megkereső végzéstől számolunk, a Cornetu-i Járásbíróság 2020. december 16-i végzésétől, 2 087 nap jön ki, öt év és csaknem kilenc hónap, amely alatt a bíróságok úgy tárgyalták az értesítések elleni kifogásokat, hogy nem tudták, kibírják-e a szövegek, miközben a fizetések felfüggesztése végig az adósok javára telt.

A harmadik észrevétel az, amely nem látszik, ha az ember elejétől a végéig elolvassa a határozatot, és két pillanat egymás mellé tételét igényli. 2016-ban a testület egész konstrukciója ezen a törvényen egy értelmezési fenntartás volt: a 2016. október 25-i, 623. sz. határozattal a 77/2016. sz. törvény 4., 7. és 8. cikkét csak annyiban nyilvánították az Alkotmánynak megfelelőnek, amennyiben a bíróság konkrétan megvizsgálja az előreláthatatlanság feltételeit. 2020-ban a parlament ezt a vizsgálatot két számszerű küszöbre cserélte, és a 4. cikk (1^3) bekezdésébe azt írta, hogy a vélelmek megdönthetetlen jellegűek, vagyis pontosan azt, hogy a bíró a számon túl semmit nem vizsgál. 2025-ben a testület jóváhagyja a megdönthetetlen vélelmeket, és az azokat alátámasztó határozatok közé sorolja éppen a 623/2016. sz. határozatot, amelyet több mint három és fél évvel azelőtt hoztak, hogy a jóváhagyott szövegek egyáltalán léteztek volna. A kettő szó szerint nem alkalmazható egyszerre. Az a bíró, aki ma kap egy kifogást, és el kell döntenie, vizsgálhatja-e még az előreláthatatlanságot az 52,6 százalékos küszöbön túl, két kötelező határozatot lát maga előtt, amelyek mást mondanak, az újabb pedig sehol nem jelenti ki, hogy eltér a régitől, sőt idézi azt.

A negyedik észrevétel az ügyirat rendezettségére vonatkozik. A testület hét ügyet egyesített, de közülük hatnál rögzíti a megkereső bíróságok véleményét: 824D/2021, ahol Bukarest 3. kerületi Járásbírósága nem foglalt állást, és a testület megjegyzi a 47/1992. sz. törvény 29. cikke (4) bekezdésének megsértését, majd 854D, 880D, 894D, 896D és 897D. A 895D/2021. sz. ügyről semmi nem szerepel, sem vélemény, sem annak említése, hogy hiányzik. Ide tartozik az is, ahogyan a felek által kitartóan hivatkozott két határozatot kezelik: a 2018. június 19-i, 405. sz. és a 2019. november 6-i, 731. sz. határozatot. A második éppen a vélelmeket bevezető törvény kihirdetés előtti alkotmányossági vizsgálata volt, a bankok pedig azt állították, hogy az akkor kifogásolt jogalkotási megoldás az újratárgyalás után visszakerült a törvény testébe. A 40. és a 43. bekezdés között egyik sem jelenik meg. Az egyetlen bíróság, amely a bankoknak adott igazat, Bukarest 4. kerületi Járásbírósága a 896D/2021. sz. ügyben, éppen ezekre alapozta a véleményét.

Mit kellene megváltoztatni

  • A testületnek kifejezetten meg kellene mondania, hogyan fér össze a 4. cikk (1^3) bekezdése szerinti megdönthetetlen vélelem a 623/2016. sz. határozat értelmezési fenntartásával. Gyakorlati hatás: az alapfokú bíróságoknak nem kellene saját felelősségükre választaniuk ugyanannak a testületnek két kötelező határozata között. Egyetlen indokolásbeli mondat, amely kimondja, hogy a fenntartást meghaladták, vagy hogy a küszöb felett is alkalmazandó, több száz azonos ügyet zárna le.
  • Kifejezetten ki kellene zárni a kifogás tárgyából a 11. cikk első fordulatának már alkotmányellenesnek nyilvánított fordulatát. Gyakorlati hatás: a rendelkező részt nem lehetne úgy olvasni, mint egy 2017 óta joghatást nem kifejtő szöveg jóváhagyását. A testület pontosan így járt el a 8. cikk (5) bekezdésének második és harmadik fordulatával, tehát a mechanizmus a kezében van.
  • A parlamentnek össze kellene hangolnia a 77/2016. sz. törvényt a 432/2021. sz. és a 623/2016. sz. határozattal. Gyakorlati hatás: aki ma kinyitja a törvényt, olvas a 8. cikk (5) bekezdéséből két fordulatot, amely 2021. november 5. óta nem fejt ki joghatást, és a 11. cikkből egy fordulatot, amely 2017. március 4. óta nem, mindkettőt hatályos szövegként kinyomtatva, a magyarázattal egy lábjegyzetbe rejtve. Csaknem öt év késés az első szövegnél, több mint kilenc év a másodiknál, ugyanabban a jogi aktusban.
  • Nyilvánosan meg kellene indokolni a két küszöböt, az 52,6 és az 50 százalékot. Gyakorlati hatás: eltűnne a bankok fő szemrehányása, hogy a számok önkényesek. Amíg sem a törvény, sem az indokolás, sem a határozat nem magyarázza meg, honnan jön a két szám, és miért tér el egymástól 2,6 százalékponttal, addig minden fogyasztó, aki 51 százalékos árfolyam-emelkedésnél tart, úgy marad jog nélkül, hogy nem érti, miért.
  • Legfeljebb ennyi idő telhessen el az alkotmányellenességi kifogásokban hozott határozatok meghozatala és megjelenése között. Gyakorlati hatás: az azonos pereket tárgyaló bíróságok nem dolgoznának hónapokon át olyan döntéssel, amelyet csak a közleményből ismernek, és elérhetetlen indokolással. Egy 90 napos küszöb tágabb lenne annál az időnél, amely alatt az ebben az ügyben idézett öt határozatból négyet megírtak.
  • Minden egyesítő határozatban rögzíteni kellene valamennyi megkereső bíróság álláspontját vagy annak hiányának okát. Gyakorlati hatás: eltűnne a 895D/2021. sz. ügynél tátongó űr, és ellenőrizhetővé válna, hogy a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (4) bekezdését minden ügyben betartották-e, nem csak abban, amelyikben a testület úgy döntött, hogy kimondja.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 743. szám, 2026. szeptember 3. 16 oldal PDF, 173 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.