Röviden

  • Új szerződés rögzíti, hogy 2027 egész évében milyen feltételekkel halad a kőolaj, a gazolin, a kondenzátum és az etán az állam csővezetékeiben. 2027. január 1-jétől alkalmazandó, és felváltja a 2026. évi keretszerződést. Érinti a Conpetet, az országos szállítási rendszer egyetlen üzemeltetőjét, valamint azokat a cégeket, amelyek terméket adnak át szállításra, vagyis a finomítókat és a kőolaj, a gazolin, a kondenzátum és az etán kereskedőit.
  • A tervezett karbantartási leállás már nem csökkenti azt a mennyiséget, amelynek elszállítására a megrendelő kötelezettséget vállalt. A szerződés évente legfeljebb 45 naptári nap szünetre ad jogot, de most már kifejezetten kimondja, hogy a szünet nem kisebbíti a szerződött mennyiséget, és nem változtat a kötbérszámítás módján. Egyenletes elosztás mellett a 45 nap az éves mennyiség 12,33%-a, miközben a kártérítésmentes tűréshatár mindössze 10%, vagyis 36,5 napnyi mennyiség.
  • Az át nem adott mennyiség utáni kártérítés euróról lejre vált, a számlázás szabálya viszont a régi maradt. A 2026. évi szerződés euróban meghatározott összeget írt elő minden át nem adott tonnára, a számlát pedig az aznapi euró/lej árfolyamon állították ki. A 2027. évi szöveg lejben adja meg az összeget, és ugyanabban a mondatban megtartja az euró/lej árfolyamon történő számlázást.
Jogi aktus: a bányászat, a kőolajipar és a szén-dioxid geológiai tárolása terén illetékes Országos Szabályozó Hatóság elnökének 2026. szeptember 14-i 546. sz. rendelete a kőolaj, a gazolin, a kondenzátum és az etán 2027. évi szállítására vonatkozó keretszerződés jóváhagyásáról
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 787. szám, 2026. szeptember 16., a melléklet pedig a 787 bis szám, 2026. szeptember 16.
Hatálybalépés: 2027. január 1., a rendelet 3. cikkében kifejezetten megjelölt időpont

A kőolajágazat szabályozó hatósága jóváhagyta azt a szerződést, amely szerint 2027-ben a romániai finomítókba érkező kőolaj csaknem egésze halad majd. A dokumentum 42 oldalas, és nem árakat állapít meg, hanem kötelezettségeket: ki adja át az árut és mikor, ki felel a veszteségért és a minőségért, mennyi idő alatt kell kifizetni a számlákat, mi történik, ha a vezeték leáll, és mennyit kell fizetni minden megígért, de le nem szállított tonnáért. A kútnál tankoló autósnak éppen azért számít, mert ez a láncszem köti össze az importot a finomítóval, a költségei pedig beépülnek az üzemanyag végső árába, olyan évben, amelyben az állam már odáig jutott, hogy a gázolajtámogatást a kőolajpiaci válság miatti jövedékiadó-csökkentéshez kösse.

Maga a rendelet három cikkből áll, és elfér egyetlen oldalon. Az 1. cikk jóváhagyja a mellékletben szereplő keretszerződést. A 2. cikk ugyanattól a naptól hatályon kívül helyezi a 849/2025. sz. rendeletet, amely a 2026. évi keretszerződést tartalmazta. A 3. cikk 2027. január 1-jében rögzíti a hatálybalépést. A rendeletet Adriana Petcu, a hatóság elnöke írta alá 2026. szeptember 14-én, és két nappal később jelent meg.

A szállítót a szerződés név szerint megnevezi, székhellyel, adószámmal, bankszámlaszámmal és jegyzett tőkével: a ploiești-i Conpet S.A., az országos szállítási rendszer koncessziós jogosultja. A megrendelő rovata üresen marad, mert ugyanazt a szöveget írják alá minden olyan céggel, amelynek szállításra van szüksége. A rendelet által hivatkozott jogalap az ásványi erőforrások hatósága és a Conpet között létrejött, a 793/2002. sz. kormányhatározattal jóváhagyott kőolaj-koncessziós megállapodás 5.9. és 7.2. cikke.

Egy dolgot a szerződés nem tesz meg: nem állapít meg díjszabást. A 9. cikk (1) bekezdése az illetékes hatóság által külön jóváhagyott díjakra utal, a (9) bekezdés pedig hozzáteszi, hogy az új díjak az azokat jóváhagyó rendelet megjelenésének napjától alkalmazandók, a felek közötti kiegészítő megállapodás nélkül. A keretszerződés tehát azt mondja meg, hogyan folyik a munka, nem azt, hogy mennyibe kerül.

Milyen hatásokkal jár

2027. január 1-jétől a Conpettel kőolajra, gazolinra, kondenzátumra vagy etánra kötött minden szállítási szerződés ezt a szöveget veszi át. A felek kitöltik az üresen hagyott számokat, a kikötések szerkezetén viszont nem változtathatnak, mert azt rendelet hagyta jóvá.

A megrendelő első kötelezettsége mennyiségi. Az éves és a havi programot a 3. sz. melléklet tartalmazza, az év végén pedig a szállító összeveti a szerződött mennyiséget a ténylegesen átadottal. Ha a megrendelő a program kevesebb mint 90%-át adta át, a 90%-os küszöbig hiányzó minden tonna után kártérítéssel tartozik, külön az importból és külön a belföldről származó kőolajra. A tonnánkénti összeg alku tárgya, a szerződés üresen hagyja a helyét.

A második kötelezettség a fizetés. A számlázás tíznaponként vagy hetente történik, a rendeltetési helyen ténylegesen átadott mennyiségek után, a számla pedig a RO e-Factura rendszeren halad át, és a közlés napja az, amelyen a dokumentum letölthetővé válik. A késedelem napi 0,04%-ba kerül, vagyis évi 14,6%-ba. Ha egy nem vitatott fizetési kötelezettség kiegyenlítetlen marad, a szállító írásban közli, hogy 5 naptári nap múlva leállítja a szivattyúzást, és a leállás következményei kizárólag a megrendelőt terhelik. A szivattyúzás a fizetés igazolásától számított legfeljebb 24 órán belül folytatódik.

Van olyan kötbér is, amelyet nem napra, hanem órára számolnak. A 27. cikk arra kötelezi a megrendelőt, hogy a rendeltetési helyre érkezett kőolajat a megállapodott óraszámon belül átvegye, ellenkező esetben a szállítási szolgáltatás értékének 0,04%-át fizeti minden késedelmes óra után. Ugyanez a kulcs óránként alkalmazva napi 0,96%-ot jelent.

Az áruért viselt felelősség az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásának pillanatában száll át az egyik félről a másikra; a jegyzőkönyv az ideiglenes bizonylat és a vizsgálati jelentés alapján készül. Az átvétel és az átadás között a szállító felel a mennyiségért és a minőségért, kivéve a normatív technológiai veszteséget, amelynek éves felső határát a 4. sz. melléklet rögzíti. Az e határon felüli veszteség őt terheli.

Szállítani nem lehet üzemi készlet nélkül, vagyis az a termékmennyiség nélkül, amely kitölti a vezetéket és a tartályokat, és amely soha nem jut el a rendeltetési helyre. Ezt a megrendelő köteles rendelkezésre bocsátani, a szállító pedig csak akkor egészítheti ki saját kőolajjal, ha az a rendszer technológiai biztonsági szükségletén felül áll rendelkezésére.

A szerződés felsorolja azokat az eseteket is, amelyekben a szállító megtagadhatja a szolgáltatást: nincs szabad kapacitás, műszaki vagy biztonsági ok áll fenn, a termékek minősége nem megfelelő, közszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni, a megrendelőnek pénzügyi tartozása van, elmarad az átvételi értesítés, illetve vasúti szállításnál hiányzik a kirakodási kapacitás.

A vis maior a fennállása alatt felfüggeszti a teljesítést, de 5 naptári napon belül közölni kell, és a következő 15 napon belül okiratokkal igazolni. Bármelyik fél 30 naptári napos felmondási idővel egyoldalúan felmondhatja a szerződést, a jogviták pedig a rendes bíróságok elé kerülnek.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

2026. december 31-ig a 849/2025. sz. rendelettel jóváhagyott keretszerződés alkalmazandó, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2025. október 13-i 943. számában jelent meg. Az új szöveg megtartja a régi felépítést, de 55-ről 56-ra növeli a cikkek számát, és több kikötéssel egészül ki.

A legsúlyosabb következményekkel járó változás a 3. cikk (3) bekezdésében van. Tavaly a megrendelő azon joga, hogy legfeljebb 45 karbantartási napra törölje a szállítási programot, magában állt, mindenféle megjegyzés nélkül arról, hogy ez milyen hatással van a szerződött mennyiségre. Most kifejezetten bekerült, hogy a törlés nem érinti a 3. és a 3.1. sz. mellékletben szereplő éves mennyiséget, és nem változtat a 11. cikk szerinti kötelezettségek számításának módján. A kétértelműséget eldöntötték, az eldöntés pedig a szállító javára szól.

A kártérítés pénzneme is megváltozott. A 2026. évi szerződésben az át nem adott tonna utáni kártérítést euróban fejezték ki, a számlát pedig a kiállítás napján érvényes euró/lej árfolyamon állították ki. A 2027. évi szerződésben az összeg lejben szerepel, az árfolyamról szóló mondat viszont érintetlen maradt.

Ugyanez a 11. cikk új bekezdést kap, amely megmondja, mi történik, ha a szerződés év közben szűnik meg: a számítás alapjául szolgáló mennyiségeket csak arra az időszakra állapítják meg, amelyben a szerződés hatályban volt, a megszűnés hónapjára pedig a programot a napok számával arányosan veszik figyelembe. A korábbi szöveg ezt az esetet egyáltalán nem szabályozta.

A megrendelő műszaki kötelezettségei bővülnek. A 13. cikk (2) bekezdése előírja, hogy a kőolajat a fogadótartályokba juttatás előtt szűrje meg, nehogy károsítsa a szállító szivattyúit és mérőegységeit. A 18. cikk két új bekezdéssel egészül ki a tartályok tisztításáról, a hitelesítési táblázatok olvashatóságáról és az iszaplerakódás észlelése esetén közösen kidolgozandó intézkedési tervről. A 27. cikk arra kötelezi, hogy biztosítsa a szállító hozzáférését a tartályokhoz, a kiegészítő berendezésekhez és a közművekhez, a világítást és a technológiai csatornázást is beleértve, és ne akadályozza az átvételi műveleteket.

A szállító egyik kötelezettsége viszont szűkült. A 34. cikk tavaly még azt kívánta tőle, hogy legalább 30 naptári nappal előre jelentsen be minden tervezett karbantartást vagy javítást. Most a bejelentés csak akkor jár, ha a szivattyúzási programok érintettek, a 28. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségek értelmében.

Megjelennek olyan kikötések is, amelyek eddig nem léteztek. A 44. cikk a titoktartási kötelezettséget kiegészíti a személyes adatoknak az európai rendelet szerinti védelmével. Az 56. cikk lehetővé teszi a szerződés minősített elektronikus aláírással, egyetlen PDF-fájlon történő aláírását, a sajátkezű aláírással azonos joghatással. A 8. cikk három új bekezdést kap, amelyek alapján a megrendelő dönt a szállító őrizetében lévő saját készleteiről, amennyiben a döntés nem érinti a tárolókapacitást és a folyó műveleteket.

A naptár is megváltozott. A 2025. évi keretszerződés 2024. november 25-én jelent meg, a 2026. évi 2025. október 13-án, a 2027. évi pedig 2026. szeptember 16-án. A január 1-jéig hátralévő idő 37 napról 80-ra, majd 107-re nőtt.

Végül a megjelenés helye is megváltozott. 2025-ben a teljes szerződés a romániai Hivatalos Közlöny rendes számában, a 943. szám 15-32. oldalán jelent meg. Idén a rendelet a 787. számba került, a szerződés pedig egy bis számba, amelyről a lábjegyzet azt írja, hogy a romániai Hivatalos Közlöny ügyfélszolgálati központjában szerezhető be.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A szöveg 107 nappal az általa szabályozott év előtt ismertté válik, 27 nappal korábban, mint tavaly, és 70 nappal korábban, mint két éve. A 2027. évi szállítási igényeket 2026. november 30-ig hagyják jóvá, tehát a cégek még azelőtt látják a kikötéseket, hogy összeállítanák a programjukat.
  • A szerződés év közbeni megszűnése már nem hagy teret értelmezésnek a számítás terjedelmét illetően. A kártérítés alapjául szolgáló mennyiségeket csak a működés időszakára állapítják meg, a töredékhónapot pedig a napok arányában veszik figyelembe.
  • A minősített elektronikus aláírást kifejezetten elfogadják, mindkét fél által aláírt egyetlen PDF-fájlon, ami kiiktatja két papírpéldány utaztatását Ploiești és a megrendelő székhelye között.
  • A személyes adatok védelme a felek vállalt kötelezettségeként kerül be a szerződésbe, nem marad kívülről alkalmazandó általános szabály.
  • Az a szabály, amely szerint bármelyik fél kérheti az átadás-átvételi eljárás megismétlését, ha alappal gyanítja, hogy a készletmeghatározás hibás, benne marad a szövegben, és mindkét irányban érvényesül.

Mi marad probléma

  • A karbantartási szünet és a 90%-os küszöb nem illik egymáshoz. A szerződés elismeri a 45 nap tervezett leálláshoz való jogot, ami az év 12,33%-a, de csak 10%-os eltérést tűr el a szerződött mennyiségtől. Egy teljes egészében kihasznált karbantartás önmagában felemészti az egész tűréshatárt, sőt túl is lépi.
  • A szöveg félig üres marad. Az 56 cikkből 20-ban összesen 32 kitöltetlen hely van, köztük a tonnánkénti kártérítés összege, a számla fizetési határideje, a rendeltetési helyen történő átadás határideje és a szállítási mérleg megtámadásának határideje. A keretszerződés rögzíti a mechanizmusokat, de a fájó számokat minden megrendelővel külön kell megtárgyalni.
  • Annak a három időablaknak, amelyben a megrendelő hallgatása elfogadásnak minősül, vagyis a 9. cikk (6) bekezdésének, a 19. cikk (2) bekezdésének és a 21. cikknek, szabadon maradt a határideje. Az a két időablak viszont, amelyben a szállító hallgatása minősül elfogadásnak, a 15. cikk (2) bekezdésében és a 28. cikk (2) bekezdésében, 10 munkanapban rögzítve szerepel a szerződésben.
  • A késedelmes átvétel kötbérét órára, nem napra számolják. Ugyanaz a 0,04%-os kulcs óránként alkalmazva napi 0,96%-ot ad, azaz huszonnégyszer annyit, mint a fizetési késedelem kötbére, amellyel bármelyik fél tartozhat.
  • A szállító karbantartási bejelentése feltételessé vált. A megrendelő továbbra is köteles a saját leállásait 30 munkanappal előre bejelenteni, ami nagyjából 42 naptári nap, miközben a szállító 30 naptári nappal előre jelent be, és csak akkor, ha a szivattyúzási programok érintettek.
  • A szerződés kikerült a romániai Hivatalos Közlöny rendes számából, és bis számba került, amelyet a lábjegyzet szerint a pultnál kell megvásárolni. A 2026. évi szerződésnél a teljes szöveget bárki elolvashatta az aznapi számban.

Hasznos tanácsok

  1. Ha a cég az országos rendszeren ad át terméket szállításra, a 90%-os küszöböt a 3. sz. mellékletben szereplő éves program aláírása előtt kell kiszámolni, nem utána. Minden tervezett karbantartás belefér a 10%-os tűréshatárba, mert a program időtartamára szóló törlése már nem kisebbíti a szerződött mennyiséget.
  2. A kiegészítő megállapodással kért havi csökkentés az egyetlen olyan eszköz, amely ténylegesen kisebbíti az éves mennyiséget. Legalább 5 munkanappal a hónap kezdete előtt kell kérni, és nem haladhatja meg az eredeti havi program 5%-át, tehát idejében kell élni vele, nem decemberben.
  3. A 9. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében és a 21. cikkben szabadon hagyott határidőket olyan számokkal töltsék ki, amelyeket be is lehet tartani. Ez az a három helyzet, amelyben a megrendelő válaszának hiánya azt jelenti, hogy elfogadta a számlát, a többletköltségeket vagy a szállítási mérleget.
  4. A fizetési határidő attól a naptól számít, amelyen a számla elérhetővé válik a RO e-Factura rendszerben, nem attól, amelyen a könyvelésen valaki meglátja. Egy riasztás a számlaletöltésre többet ér, mint egy utólagos vita a kötbérekről.
  5. A tartályokat az átvétel előtt kell előkészíteni. A szerződés a 18. cikkben megengedi a szállítónak, hogy megtagadja az általa nem megfelelőnek talált tartály használatát, és tisztítást, olvasható hitelesítési táblázatokat, a szelepek plombálhatóságát és a technológiai víz elvezető vezetékének működését kívánja meg.
  6. A tonnánkénti kártérítés összegének megtárgyalásakor kérjék írásban a 11. cikk euró/lej árfolyamról szóló mondatának tisztázását. Az összeg lejben szerepel, a devizaárfolyamon történő számlázás pedig már nem illik hozzá.
  7. A következő évre szóló becsléseket a szerződésben meghatározott októberi időpontig kell benyújtani, a szállító pedig november 30. előtt dönt a kérelmekről. Aki elmulasztja az időablakot, azzal a szabad kapacitással marad, ami éppen akad.

Gyakori kérdések

Drágul a kőolaj szállítása 2027-től?
A rendelet semmit nem mond a pénzről. A szállítási díjakat külön, ugyanennek a hatóságnak egy másik rendelete hagyja jóvá, és a szerződés 9. cikkének (1) bekezdése azokra utal. A keretszerződés a munka szabályait állapítja meg, nem az árat. Ha a díjak változnak, az új értékek az azokat jóváhagyó rendelet megjelenésének napjától alkalmazandók, a felek közötti kiegészítő megállapodás nélkül.
Kit kötelez ez a szerződés?
A Conpet S.A.-t, az országos szállítási rendszer koncessziós jogosultját, valamint minden olyan céget, amely kőolajat, gazolint, kondenzátumot vagy etánt ad át szállításra, elsősorban a finomítókat és e termékek kereskedőit. A szerződést minden megrendelővel külön kötik meg, de a rendelettel jóváhagyott szövegből indul ki, és a kikötések szerkezete nem változik.
Mikortól alkalmazandó?
2027. január 1-jétől, a rendelet 3. cikke szerint. Addig a 849/2025. sz. rendelettel jóváhagyott 2026. évi keretszerződés marad hatályban, amelyet pontosan azon a napon helyeznek hatályon kívül, amelyen az új hatályba lép. Az új szöveg alapján kötött szerződések a felek által megállapodott kezdőnaptól 2027. december 31-ig bezárólag terjedő időszakra szólnak.
Mi történik, ha a megrendelő kevesebbet szállíttat, mint amennyit vállalt?
Ha az év végén a ténylegesen átadott mennyiség az éves program kevesebb mint 90%-a, a 90%-os küszöbig hiányzó minden tonna után kártérítéssel tartozik. A számítás külön történik az importból és külön a belföldről származó kőolajra, a számlát pedig az év utolsó napján állítják ki. A tonnánkénti összeget nem a keretszerződés állapítja meg, hanem alku tárgya.
Csökkenti a szerződött mennyiséget, ha a finomító karbantartás miatt leáll?
Nem. A megrendelő tervezett karbantartás miatt évente legfeljebb 45 naptári napra kérheti a szállítási program törlését, de a 3. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a törlés nem érinti az éves szerződéses mennyiséget, és nem változtat a 11. cikk szerinti kötelezettségek számításának módján. Az éves mennyiséget egyedül a kiegészítő megállapodással kért, legfeljebb 5%-os havi csökkentés kisebbíti.
Ki felel, ha útközben termék vész el?
A szállító, az átvételi ponton aláírt átvételi iratoktól az átadási ponton történő aláírásukig, kivéve a normatív technológiai veszteséget, amelynek éves felső határát a 4. sz. melléklet állapítja meg. Ha a veszteség a megrendelő bizonyított hibájából ered, például a vezetékek megrongálásából, a szállító nem felel.
Hol olvasható el a teljes szöveg?
A rendelet a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 16-i 787. számában található, a keretszerződés pedig a kilenc mellékletével együtt az ugyanaznapi 787 bis számban. A hivatalos kiadás PDF formátumban és a jogi aktus teljes szövege a cikk mellékleteként érhető el.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

  • A 11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja: az összeg lejben van, a számlát viszont euró/lej árfolyamon állítják ki. Mindkét pont „în cuantum de ………. lei, pentru fiecare tonă nepredată” összegű kártérítést ír elő, vagyis lejben adja meg az összeget minden át nem adott tonnára, a közvetlenül következő mondat pedig azt mondja, hogy a szállító a számlát „în ultima zi a anului, la cursul euro/leu din ziua emiterii facturii” állítja ki, azaz az év utolsó napján, a számla kiállításának napján érvényes euró/lej árfolyamon. A 849/2025. sz. rendelettel jóváhagyott 2026. évi keretszerződésben az összeg euróban szerepelt, és az átváltásnak volt értelme. A pénznem megváltozása után egy jóhiszemű olvasó két különböző eredményre juthat: a lejben megadott összeget vagy úgy számlázzák, ahogy van, vagy megszorozzák az aznapi árfolyammal. A kettő között nagyjából ötszörös a különbség.
  • A 18. cikk (3) bekezdése olyan mellékletre utal, amely nem létezik. A bekezdés azt kívánja, hogy a tárolótartályokat „conform Normelor privind calitatea, condițiile de pompabilitate, recepția și predarea Produselor prevăzute în Anexa 1 și 1.1 la prezentul Contract” tisztítsák meg, vagyis a jelen szerződés 1. és 1.1. mellékletében előírt, a termékek minőségére, szivattyúzhatóságára, átvételére és átadására vonatkozó normák szerint. Az 55. cikk kimerítően felsorolja a szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékleteket: 1., 2., 3., 3.1., 4., 5., 6., 7.1. és 7.2. Egy 1.1. sz. melléklet nem szerepel a listán, és nem jelent meg a romániai Hivatalos Közlöny 787 bis számában sem, ahol csak az 1. sz. melléklet és annak alcsatolmányai, az A1, A2, A3, B, C1-C4 és D1-D5 találhatók. A tartályok állapotára vonatkozó kötelezettség tehát, amelynek megszegése feljogosítja a szállítót a tartály elutasítására, nem létező szövegre hivatkozik.
  • A 11. cikk (2) bekezdése két különböző időpontot jelöl meg ugyanazon számítási időszak kezdeteként. A szöveg szerint a szerződés megszűnésekor a mennyiségeket „pentru intervalul cuprins între data începerii executării Contractului respectiv, data de 1 ianuarie a anului calendaristic și data efectivă a încetării Contractului” kell megállapítani, vagyis a szerződés teljesítése megkezdésének napja, a naptári év január 1-je és a szerződés megszűnésének tényleges napja közötti időszakra, és a megfogalmazás megismétlődik az a) és a b) pontban is. A 2. cikk viszont megengedi, hogy egy szerződés bármely napon kezdődjön, ne csak január 1-jén. Az év közben induló szerződésnél a két viszonyítási pont eltérő időszakot ad, tehát eltérő szerződött mennyiséget és eltérő kártérítést is.

A szerkesztőség elemzése

A 2027. évi keretszerződés jobb annál, amelyet felvált. Olyan helyzeteket fed le, amelyeket a régi szöveg a levegőben hagyott, a szerződés év közbeni megszűnésétől a két vállalat találkozási pontján álló tartályok állapotáig, és 107 nappal az általa szabályozott év előtt eljut a címzettekhez, szemben a tavalyi 80 és a két évvel ezelőtti 37 nappal. Aki a 2027. évi szállítási programját állítja össze, annak van ideje elolvasni a szabályokat, mielőtt aláírja őket, ami 2024-ben nem így volt: akkor a szöveg öt nappal az előtt jelent meg, hogy a szállítónak döntenie kellett volna a beérkezett kérelmekről.

Az a megfigyelés, amely nem látszik a jogi aktus elejétől a végéig olvasva, az, hogy a szerződés által a mennyiségre adott tűréshatár kisebb annál a szünetnél, amelyet ugyanez a szerződés megenged. A 3. cikk (3) bekezdése elismeri a megrendelő jogát, hogy tervezett karbantartás miatt évente legfeljebb 45 naptári napra törölje a szállítási programot. A 11. cikk az éves program 90%-os küszöbe alatt indítja a kártérítést, vagyis 10%-os eltérést hagy, ami egy 365 napos évből 36,5 napnak felel meg. A 45 nap 12,33%, tehát önmagában 8,5 nappal lépi túl a tűréshatárt. A korábbi szövegben a dolgokat a megrendelő javára lehetett olvasni, mert semmi nem mondta ki, hogy a törölt időszak benne marad a szerződött mennyiségben. A most beillesztett mondat kifejezetten kimondja, hogy benne marad. Az eredmény az, hogy az a finomító, amely teljes egészében él a karbantartáshoz való jogával, minden további eltérés nélkül a kártérítés sávjába kerül.

Az egyetlen kiutat a 3. cikk (3) bekezdése szerinti havi csökkentés kínálja, amely legfeljebb az adott hónap eredeti programjának 5%-a, és legalább 5 munkanappal előre kell kérni. Minden hónapban alkalmazva az éves mennyiséget 95%-ra viszi le, a 90%-os küszöböt pedig az új alapon számolják, vagyis az eredeti program 85,5%-ánál. Egy 45 napos karbantartás mellett a teljesítés 87,67%, tehát a megrendelő megússza, de 2,17 százalékpontos ráhagyással. Az eszköz létezik, de tizenkét, határidőre benyújtott írásbeli kérelmet kíván, és aki egy hónapot elfelejt, elveszíti a ráhagyást.

A második megfigyelés a szimmetriát érinti. A szerződés hatszor él azzal a mechanizmussal, amelyben a hallgatás elfogadásnak minősül: a 9. cikk (6) bekezdésében, a 15. cikk (2) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikkben, a 28. cikk (2) bekezdésében és a 42. cikkben. Ebből három a megrendelő ellen hat, és mindháromnak szabadon maradt a határideje, az alkun kitöltendőnek. Az a kettő, amely a szállító ellen hat, magában a rendelettel jóváhagyott szövegben rögzítve szerepel, egyenként 10 munkanapban. Egy szabályozó hatóság által jóváhagyott keretszerződésnek éppen az volna a dolga, hogy kivegye az alkuból azokat a határidőket, amelyek a gyengébb felet védik. Itt bent hagyja őket, de csak azokat, amelyek a másik felet érintik. Szintén a szimmetria köréből való a 27. cikk óránkénti 0,04%-os kötbére, amellyel egyedül a megrendelő tartozik, miközben a rendeltetési helyen az átadással késlekedő szállító napi 0,04%-kal tartozik, vagyis ugyanarra az időegységre huszonnégyszer kevesebbel.

Végül két gond a szöveghez való hozzáféréssel. A rendelet a szerződés tartalmára nézve a 793/2002. sz. kormányhatározattal jóváhagyott kőolaj-koncessziós megállapodás 5.9. és 7.2. cikkét jelöli meg jogforrásként. Annak a kormányhatározatnak egyetlen cikke van és egy lábjegyzete, amely szerint a melléklet, vagyis maga a megállapodás, „se comunică Ministerului Industriei și Resurselor”, azaz megküldik az ipari és erőforrás-minisztériumnak. Más szóval az éves keretszerződés jóváhagyásának kötelezettsége olyan szövegből ered, amelyet soha nem tettek közzé. Idén ehhez egy második akadály is társult: a szerződés, amely 2025-ben teljes egészében a romániai Hivatalos Közlöny rendes számában jelent meg, bis számba került, amelyet a lábjegyzet szerint a Panduri úti pultnál kell megvásárolni. Szintén idén a hivatkozott jogalap a 81/2024. sz. sürgősségi kormányrendelet 2. cikke (5) bekezdésének a) pontja, amely a hatóság elnökének az intézmény tevékenységének megszervezésére és vezetésére ad hatáskört, nem pedig keretszerződések jóváhagyására.

Mit kellene megváltoztatni

  • Hozzák összhangba a karbantartási szünetet a 90%-os küszöbbel. Vagy a törölt karbantartási időszakot vonják le az éves programból a kártérítés számításakor, vagy a küszöb menjen 87,5% alá azokban az években, amelyekben a megrendelő határidőben bejelentette a karbantartást. A gyakorlati hatás az volna, hogy a szerződés által megengedett műszaki leállás önmagában, pusztán azért, mert éltek vele, ne keletkeztessen kártérítést.
  • Javítsák ki a 11. cikk pénznemét, és töröljék az euró/lej árfolyamra való utalást. Amíg az összeg lejben van, az árfolyamról szóló mondatnak nincs tárgya. Egy háromsoros helyesbítő aktus megkímélné a feleket egy olyan vitától, amelynek eredménye a megtárgyalt összeg ötszöröse is lehet.
  • Rögzítsék a keretszerződésben a 9. cikk (6) bekezdésének, a 19. cikk (2) bekezdésének és a 21. cikknek a határidejét. Ez az a három helyzet, amelyben a megrendelő válaszának hiánya egy számla, többletköltségek vagy a szállítási mérleg elfogadását jelenti. Ha a szállítót védő határidők benne állnak a szövegben, nincs ok arra, hogy ezek az alkun maradjanak.
  • Igazítsák egymáshoz a 27. cikk és a 28. cikk (2) bekezdése szerinti kötbérek időegységét. A késedelmes átvételt órára, a késedelmes átadást napra szankcionálják, holott mindkettő ugyanannak a szállításnak a teljesítésében beálló késedelem. Egy közös időegység megmutatná, hogy a bánásmódbeli különbség szándékos-e, és mennyit ér.
  • A mellékletet a romániai Hivatalos Közlöny rendes számában tegyék közzé, ne bis számban. Ugyanez a szerződés 2025-ben elfért a lap 18 oldalán, az aznapi számban, és olyan gazdasági szereplőknek szól, akik alá is írják. A rendes számban való közzététel idén előtt szabály volt, és semmivel nem kerül többe.
  • Írják a preambulumba a valódi jogalapot. A 81/2024. sz. sürgősségi kormányrendelet 2. cikke (5) bekezdésének a) pontja a hatóság elnökének az intézmény megszervezésének és vezetésének feladatát adja, nem a keretszerződések jóváhagyásának hatáskörét. Ha az utóbbi a 793/2002. sz. kormányhatározattal jóváhagyott koncessziós megállapodásból ered, a preambulumnak arra kellene jogalapként hivatkoznia, az idézett kikötéseket pedig nyilvánossá kellene tenni.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 787. szám és 787 bis szám, 2026. szeptember 16. 16 oldal PDF, 171 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

A további hivatkozott lapszámok: nr. 787 bis/2026

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.