Röviden

  • 2026. október 28-tól már nem csak a pénzről és a szolgáltatásokról van szó: az európai rendelet magukat az árukat is tiltja. Az 1183/2005/EK rendelet 1a. cikkébe beiktatott új bekezdés tiltja katonai termékek és polgári lőfegyverek értékesítését, szállítását, átadását vagy kivitelét a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) területén tevékenykedő bármely nem kormányzati szervezetnek vagy személynek, „függetlenül attól, hogy az Unióból származnak-e”. Addig a rendelet a műszaki segítségnyújtást, a közvetítést és a finanszírozást állította meg, magát a szállítást nem.
  • Romániában konkrétan érintett: a fegyverek és a lőszer gyártói és exportőrei, a közvetítők, a bankok, a biztosítók és viszontbiztosítók, a szállítmányozók. Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő tilalom a katonai tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozásra és pénzügyi segítségnyújtásra terjed ki, az 1. cikk új k) pontjában szereplő fogalommeghatározás pedig egyetlen mondatban sorolja fel a támogatásokat, a kölcsönöket, a garanciákat, a készfizető kezességeket, a kötvényeket, az akkreditíveket, a szállítói hiteleket, a vevői hiteleket, az import- vagy exportelőlegeket és „a biztosítás és viszontbiztosítás minden típusát, beleértve az exporthitel-biztosítást is”.
  • A két hivatkozott jegyzék nem fedi egymást, hanem kiegészíti. Az Európai Unió Közös Katonai Jegyzéke az ML1-től az ML22-ig terjedő kategóriákat tartalmazza, a pisztolytól a hadihajóig és a gyártástechnológiáig. A 258/2012/EU rendelet pontosan a maradékot fedi: a polgári használatú lőfegyvereket, azok alkatrészeit, lényeges összetevőit és lőszerét, mert saját (8) preambulumbekezdése kizárja a hatálya alól a kifejezetten katonai célra szántakat. Együtt véve sem a vadászpuska, sem a töltényes doboz nem marad kívül.
  • Egy kötelezettség megszűnik: az ENSZ szankciós bizottságának előzetes értesítése. Az 1a. cikk (2) bekezdését, amely a katonai tevékenységekhez kapcsolódó műszaki segítségnyújtás, finanszírozás és közvetítés előzetes bejelentését írta elő a végfelhasználó, a szállítás időpontja és a szállítmányok útvonala megadásával, törlik. Az alap az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2667 (2022) számú, 2022. december 20-án elfogadott határozata, amelyet az uniós jog 1408 nappal később követ.
  • A szakmai titoktartás már nem mentesít az információszolgáltatás megtagadása alól, a megkerülést pedig akkor is szankcionálják, ha a résztvevő csak elfogadta a lehetőséget. A 6. cikk (1) bekezdésében szereplő régi, tág fenntartás, amely „a bejelentésre, a bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó alkalmazandó szabályokra” hivatkozott, megszűnik, helyébe szűk fenntartás lép, amely csak az igazságügyi hatóságokra és az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikációra vonatkozik. Az újraírt 7b. cikk pedig a megkerülésben való részvételt közvetlen szándék nélkül is eléri, ha a résztvevő „tisztában volt azzal, hogy a részvételnek lehet ilyen célja vagy hatása”, és ezt a lehetőséget elfogadta.
Jogi aktus: A Tanács (EU) 2026/2374 rendelete (2026. október 26.) a Kongói Demokratikus Köztársaság helyzetére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 1183/2005/EK rendelet módosításáról
Megjelent: Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/2374, 2026. október 27.; CELEX 32026R2374, 7 oldal
Hatálybalépés: 2026. október 28., a közzétételt követő nap, a 2. cikk alapján
Alkalmazandó: közvetlenül minden tagállamban, átültető jogi aktus nélkül, valamint az Unió területén kívül a tagállamok állampolgáraira és a tagállami jog szerint alapított társaságokra, az 1183/2005/EK rendelet új szövege szerinti 11. cikk alapján

Az Európai Unió Tanácsa 2026. október 26-án Luxembourgban olyan rendeletet fogadott el, amely a Kongói Demokratikus Köztársaságra vonatkozó korlátozó intézkedések szerkezetét változtatja meg, nem pedig az érintettek névsorát. A listafrissítésekkel ellentétben, mint amilyen az, amellyel az Unió 2026 októberében újraírta a Líbia elleni fegyverembargó tengeri ellenőrzéseinek rendszerét, itt maga a szabály módosul: tizenegy ponton nyúl bele az 1183/2005/EK rendeletbe, abba a jogi aktusba, amely 2005. július 23. óta, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel napja óta hordozza ezeket az intézkedéseket.

A szöveg az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában, 2026/2374 számon jelent meg 2026. október 27-én, és 2026. október 28-án lép hatályba. A 2. cikk nem hagy teret az értelmezésnek: „Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba”. A közzététel és az alkalmazás között egyetlen nap telik el, vagyis a gazdasági szereplőknek nincs felkészülési idejük, és a 2026. október 27-én futó szerződésnek 28-án rendben kell lennie.

A jogi aktus a kereskedelmi és pénzügyi oldalon hatályt ad a Tanács (KKBP) 2026/2372 határozatának, amelyet ugyanazon a napon fogadtak el, és a rendeletnél egy nappal korábban, 2026. október 26-án tettek közzé. A mechanizmus az Unió külpolitikájában megszokott: a politikai döntést egyhangúlag hozzák meg az Európai Unióról szóló szerződés alapján, a kereskedelmet, a tőkét és a szolgáltatásokat érintő részt pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikkén alapuló rendelet viszi át, hogy egységesen és közvetlenül alkalmazandó legyen minden tagállamban. Az (5) preambulumbekezdés pontosan ezt mondja: az Unió szintjén szabályozó fellépésre van szükség, „különösen az összes tagállamban való egységes alkalmazás biztosítása érdekében”.

A két európai jogi aktus mögött az ENSZ Biztonsági Tanácsának két határozata áll. A 2667 (2022) számú, 2022. december 20-i határozat megszüntette az 1807 (2008) számú határozat 5. bekezdésében előírt bejelentési követelményeket a KDK területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetekkel és személyekkel szemben elrendelt fegyverembargó esetében. A 2825 (2026) számú, 2026. június 29-i határozat módosította a személyek és szervezetek listára vételének feltételeit. Az első 1408 nap után ér el az uniós jogba, a második 121 nap után.

Milyen hatásokkal jár

Az áruk is a tilalom alá kerülnek, nem csak a szolgáltatások. Az új, (-1) számú bekezdés, amelyet azért számoztak így, hogy a meglévő előtt álljon, tiltja, hogy „közvetlenül vagy közvetve” értékesítsék, szállítsák, átadják vagy kivigyék „a Kongói Demokratikus Köztársaság területén tevékenykedő bármely nem kormányzati szervezet[nek] vagy személy[nek]” az Európai Unió Közös Katonai Jegyzékében felsorolt árukat és technológiát, valamint a 258/2012/EU rendeletben meghatározott lőfegyvereket, azok alkatrészeit és lényeges összetevőit, továbbá lőszert. Két kifejezés nyom itt sokat. A „közvetlenül vagy közvetve” a közvetítők láncát is eléri, nem csak a végső eladót. A „függetlenül attól, hogy az Unióból származnak-e” azt jelenti, hogy egy román társaság nem menekül a felelősség alól azzal, hogy az árut a világ más pontján vásárolta, és sosem érintette az Unió területét: a tilalmat a műveletet végző személy váltja ki, nem a termék származása.

A tilalom a magánoldalt célozza, nem a kongói államot. Ami megáll, az a Kongói Demokratikus Köztársaság területén tevékenykedő nem kormányzati szervezeteket és személyeket érinti. Az ország fegyveres erőinek és állami szerveinek szállítását ez a bekezdés nem érinti. A megkülönböztetés a lényegre tartozik, és ez választja el az általános embargót a fegyveres csoportokra célzottól: aki a KDK-ban lévő szerződő partnernek ad el, annak előbb meg kell állapítania, hogy a partner az állam szerve-e vagy sem, és ennek bizonyítása a kivitelezőt terheli.

Mit tartalmaz a Közös Katonai Jegyzék annak, aki nem a védelmi iparban dolgozik. A legutóbbi közzétett változat, amelyet a jogi aktus idéz, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában jelent meg C/2026/1640 számon, 2026. március 13-án. Huszonkét kategóriája van. Az ML1 és az ML2 maguk a fegyverek: az első legfeljebb 12,7 mm-es kaliberig és 20 mm alatti sima csövűekig, a második ezek fölött, a lövegekkel együtt. Az ML3 a lőszer és a gyújtószerkezet-beállító eszközök. Az ML4 a bombákat, torpedókat, gránátokat, aknákat, irányított és irányítatlan rakétákat és robbanótölteteket gyűjti össze. Az ML5 a tűzvezetés, a megfigyelés és a figyelmeztetés. Az ML6 a katonai szárazföldi járművek. Az ML7 a vegyi és biológiai harcanyagokat, a tömegoszlató anyagokat és a radioaktív anyagokat fedi le. Az ML8 az energiahordozó anyagok, vagyis a robbanó- és hajtóanyagok. Az ML9 a hadihajók. Az ML10 a légi járművek, a pilóta nélküli légi járművek és a légijármű-hajtóművek. Tovább, az ML11-től az ML22-ig a jegyzék az elektronikát és az űrjárműveket, a kinetikus energiájú fegyvereket, a páncélzatot és a védőfelszerelést, a katonai kiképzés szimulátorait, a képalkotó berendezéseket, a fenti tételekhez tartozó kovácsolt és öntött munkadarabokat, a gyártó- és környezeti vizsgálóberendezéseket, az irányított energiájú fegyvereket, a kriogén és szupravezető berendezéseket, valamint bármelyikük fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához szükséges szoftvert és technológiát fedi le.

Mit tesz hozzá a 258/2012/EU rendelet. Ez a második európai jogi aktus, amely 2012. március 14-i, az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve 10. cikkét hajtja végre, és a lőfegyverek, azok alkatrészei, lényeges összetevői és lőszere kiviteli engedélyezését, behozatalát és átszállítását szabályozza. A 2. cikkben szereplő fogalommeghatározások azok, amelyekre az új tilalom mutat. „Lőfegyver” minden hordozható csöves fegyver, amely hajtóanyag hatására lövedéket lő ki, a rendelet I. mellékletében felsoroltak közül, valamint minden olyan tárgy, amely lőfegyver külsejével bír és azzá alakítható. „Alkatrészek” a cső, a váz vagy a závárzatház, a tolózár vagy a forgótár, a zárszerkezet és a lövés hangjának csökkentésére tervezett minden eszköz. „Lényeges összetevők” a zárszerkezet, a töltényűr és a cső, külön tárgyként véve. „Lőszer” a teljes töltény vagy annak alkotóelemei: a hüvely, a gyutacs, a hajtóanyag-por, a golyók és a lövedékek. Az I. melléklet tizenhárom tételt számlál, a félautomata pisztolytól a sima csövű vadászfegyverig, a hozzájuk tartozó vámtarifaszámokkal.

A finanszírozás végre írott fogalommeghatározást kap. Az 1. cikk új k) pontja a rendelet tizenegyedik fogalommeghatározása a meglévő tíz után, a „követeléstől” az „Unió területéig”. Azt mondja, hogy a finanszírozás vagy pénzügyi segítségnyújtás „bármely, a választott eszköztől független intézkedés”, amellyel valaki saját pénzeszközeit vagy gazdasági erőforrásait folyósítja, vagy kötelezi magát folyósításukra, feltételesen vagy feltétel nélkül. A következő felsorolás nyitott, a megfogalmazás „többek között, de nem kizárólag”, és kiterjed a támogatásokra, kölcsönökre, garanciákra, készfizető kezességekre, kötvényekre, akkreditívekre, szállítói hitelekre, vevői hitelekre, import- vagy exportelőlegekre, valamint a biztosítás és viszontbiztosítás minden típusára, az exporthitel-biztosítást kifejezetten megnevezve. Egy romániai bank vagy biztosító számára ez azt jelenti, hogy nincs többé helye vitának arról, hogy egy bankgarancia vagy egy viszontbiztosítási kötvény a tilalom alá tartozik-e: tartozik, névszerint.

A megmaradó kivétel, és mennyire szűk. Ugyanez a k) pont kiveszi a fogalommeghatározásból „az áru vagy szolgáltatás megállapodás szerinti árának kifizetését, valamint annak fizetési feltételeit, a szokásos üzleti gyakorlatnak megfelelően”. Egy kereskedelmi számla kiegyenlítése tehát önmagában nem finanszírozás. A szó, amely az egész terhet viseli, a „szokásos”: a harmincnapos fizetési határidő szokásos gyakorlat, a bankgaranciával kísért hároméves hitelkeret nem az, és a kettő között a jogi aktus semmilyen határvonalat nem húz.

A tiltott szolgáltatások köre szélesebb lesz. Az újraírt (1) bekezdés tiltja, hogy közvetlenül vagy közvetve „műszaki segítségnyújtást, közvetítői szolgáltatást vagy egyéb, katonai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatást” nyújtsanak, vagy a (-1) bekezdés szerinti tételek szállításához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódót, valamint hogy finanszírozást vagy pénzügyi segítségnyújtást adjanak ugyanezekhez a műveletekhez. Az „egyéb szolgáltatások” kifejezés korábban nem létezett, és nyitott kategória: szállítás, raktározás, szállítmányozás, szállítmánybiztosítás, tanácsadás, karbantartás. Az a) pont a tilalmat általában a „katonai tevékenységekhez” is köti, nem csak a felsorolt tételekhez, így a fegyveres csoportnak nyújtott kiképzés vagy karbantartás akkor is a hatálya alá kerül, ha egyik jegyzékbeli tétel sem cserél gazdát.

Négy eltérés, előzetes engedéllyel. Az 1b. cikk, amelyet teljes egészében újraírtak, felhatalmazza az illetékes hatóságokat olyan műveletek engedélyezésére, amelyek egyébként tiltottak lennének. Az a) pont azt fedi, ami kizárólag a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő ENSZ Stabilizációs Misszió (MONUSCO) vagy az Afrikai Unió Regionális Munkacsoportja támogatására vagy általuk történő használatra szolgál. A b) pont, amely új a rendeletben, a védőruházatot fedi, beleértve a golyóálló mellényeket és a katonai sisakokat is, amelyeket az ENSZ személyzete, a média képviselői, valamint a humanitárius és fejlesztési segítők ideiglenesen visznek ki a KDK-ba, kizárólag személyes használatra. A c) pont a kizárólag humanitárius vagy védelmi célra szánt, nem halálos katonai felszerelést fedi. A d) pont minden mást, de csak az 1533 (2004) számú biztonsági tanácsi határozat 8. bekezdése alapján létrehozott szankciós bizottság előzetes jóváhagyásával. A cikk második mondata bezárja a hátsó ajtót: „Nem adható engedély olyan tevékenységekre, amelyek már megtörténtek”.

Új listára vételi feltétel. A 2a. cikk (1) bekezdésében, ahol tizenegy pont sorolja fel a listára vétel indokait, a fegyverembargó megsértésétől a rögtönzött robbanószerkezetekben való érintettségig, új l) pont kerül be: „a MONUSCO megbízatása végrehajtásának szándékos és súlyos akadályozása, ideértve a hozzáférés megtagadását, a szabad mozgás korlátozását vagy a járőr- és megfigyelő tevékenységekbe való beavatkozást”. Ez közvetlenül a 2825 (2026) számú határozatból következik. A gyakorlati következmény az európai szereplőkre nézve közvetett, de valós: a befagyasztott pénzeszközökkel érintett személyek listája bővülhet egy járőr blokkolásához kötődő nevekkel, a fegyverkereskedelemmel való bármilyen kapcsolat nélkül.

Az információszolgáltatási kötelezettséget nehezebb kikerülni. A 6. cikk (1) bekezdése előírja a természetes és jogi személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek, hogy „haladéktalanul” szolgáltassanak a lakóhelyük vagy székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságának minden olyan információt, amely elősegíti a rendelet betartását, például a befagyasztott számlákra és összegekre vonatkozókat, ugyanezt az információt továbbítsák a Bizottságnak közvetlenül vagy a tagállamon keresztül, majd működjenek együtt minden ellenőrzésben. Az új (1a) bekezdés csak két fenntartást tart meg: az igazságügyi hatóságok birtokában lévő információk bizalmas jellegét, valamint az ügyvédek és ügyfeleik közötti kommunikáció bizalmas jellegét, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke véd, kiterjesztve az ügyfelet bírósági eljárásban képviselni jogosult más tanúsított szakemberekre, és csak folyamatban lévő vagy jövőbeli eljárásokra.

A hatóságok összevonják az adataikat. Ugyanezen cikk (3) bekezdése előírja az információk késedelem nélküli cseréjét, a személyes adatokat is beleértve, az illetékes hatóságok, a végrehajtó hatóságok, az (EU) 2026/2108 rendelet szerinti vámhatóságok (az új uniós vámkódex, amelyet 2026. szeptember 16-án fogadtak el a 952/2013/EU rendelet helyébe), az 575/2013/EU rendelet szerinti illetékes hatóságok, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv szerintiek és a pénzmosás megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv szerintiek között, továbbá a személyek, valamint az ingatlan- és ingó vagyon hivatalos nyilvántartásainak kezelői között. A szöveg kifejezetten megnevezi a célt: a jogsértések, a megkerülés vagy a megkerülési kísérlet eseteinek feltárását.

A megkerülés most a kockázat elfogadását is eléri. A 7b. cikk a régi formájában tiltotta a „tudatos és szándékos” részvételt olyan tevékenységekben, amelyek célja vagy hatása az 1a. cikkben és a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt intézkedések megkerülése. A 2026. október 28-tól hatályos szöveg tiltja a részvételt olyan tevékenységekben, amelyek célja vagy hatása a rendelet bármely tilalmának megkerülése, és hozzátesz egy mondatot, amely a mércét eltolja: azt a részvételt is eléri, amely „anélkül történik, hogy a cél vagy hatás elérése szándékos lenne, de a résztvevő tisztában van azzal, hogy a részvételnek lehet ilyen célja vagy hatása, és ezt a lehetőséget elfogadja”.

A tagállamoknak elkobzást kell előírniuk. A 10. cikk újraírt változata szankciós szabályokat ír elő, „adott esetben büntetőjogi szankciókat is beleértve”, amelyeknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és olyan kötelezettséget tesz hozzá, amely korábban nem létezett: a tagállamok „megfelelő intézkedéseket is előírnak az ilyen jogsértésekből származó bevétel elkobzására”. Romániában ez az oldal már két szinten lefedett. A nemzetközi szankciók alkalmazásáról szóló 202/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet a 26. cikk (1) bekezdésében 10 000 és 30 000 lej közötti közigazgatási bírságot, valamint a bűncselekményre szánt, ahhoz használt vagy abból származó javak elkobzását írja elő, a 26. cikk (4) bekezdésében pedig az engedély vagy a jóváhagyás egy–hat hónapra történő felfüggesztését vagy visszavonását. A katonai termékekkel végzett kiviteli, behozatali és egyéb műveletek ellenőrzési rendszeréről szóló 158/1999. sz. sürgősségi kormányrendelet, amelyet Románia romániai Hivatalos Közlönyének (Monitorul Oficial) I. részében, 749. szám alatt, 2021. augusztus 2-án újra közzétettek, ennél tovább megy: a 32. cikk az ML1, ML2, ML3, ML4, ML6, ML9 és ML10 kategóriába tartozó tételekkel végzett jogellenes műveleteket a hozzájuk tartozó tartozékok és alkatrészek kivételével 5–12 év szabadságvesztéssel, a többi katonai termékkel végzett műveleteket pedig 1–5 év szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal bünteti, a kísérlet is büntethető.

Hová fordul a román exportőr. Az 1183/2005/EK rendelet II. melléklete Romániára vonatkozóan a Külügyminisztérium egy oldalát adja meg, az új 8a. cikk pedig előírja, hogy a tagállamok jelöljék ki az illetékes hatóságaikat, azonosítsák őket ezeken az oldalakon, és minden változásról értesítsék a Bizottságot. A katonai termékekkel végzett műveletek nemzeti hatósága a Külügyminisztérium az Exportellenőrzési Főosztályon keresztül, amelynek rövidítése ANCEX, és amelyet a 158/1999. sz. sürgősségi kormányrendelet 7. cikkének (1) bekezdése és 9. cikke jelöl ki erre. Itt történik a kötelező előzetes regisztráció, és itt szerezhetők be az engedélyek, amelyek egyedi, globális vagy általános jellegűek lehetnek a 13. cikk (1) bekezdése alapján. A rendszer a kivitelt, a behozatalt és az átadást, állandó vagy ideiglenes jelleggel, a közvetítést, a Románián át történő átszállítást és a román területen történő átrakodást fedi, az 1. cikk (1) bekezdése szerint.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

2026. október 27-ig az európai rendelet nem tiltotta a szállítást. Az 1a. cikk addig hatályos formájában egyetlen tiltó bekezdéssel rendelkezett, és a Közös Katonai Jegyzékben szereplő tételekhez kapcsolódó műszaki segítségnyújtás vagy közvetítői szolgáltatás nyújtását állította meg, valamint e tételek értékesítésének, szállításának, átadásának vagy kivitelének finanszírozását és pénzügyi segítségnyújtást hozzájuk. Maguk az áruk nem szerepeltek a rendeletben tilalom tárgyaként; a tételekre vonatkozó embargó a 2010/788/KKBP határozatban állt, vagyis a közös kül- és biztonságpolitika egyik jogi aktusában, amely a tagállamokat köti, nem közvetlenül a személyeket. A különbség a címzettben van: a külpolitikai határozatnak a nemzeti jog adja meg a hatályát, a rendelet közvetlenül alkalmazandó a társaságra és a magánszemélyre, közvetítő nélkül.

A pénzügyi eszközök felsorolása kikerült a tilalomból és bekerült a fogalommeghatározásba, és megduplázódott. Az 1a. cikk (1) bekezdése b) pontjának régi tilalma példaként említette „a támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást, valamint a biztosítást és viszontbiztosítást”, vagyis négyféle műveletet. Az 1. cikk k) pontjában szereplő új fogalommeghatározás tizenegy kategóriát nevez meg, és hozzáadja a nyitott megfogalmazást. Ráadásul, mivel fogalommeghatározás, mindenhol alkalmazandó, ahol a kifejezés a rendeletben előfordul, az 1b. cikk szerinti eltéréseket is beleértve, nem csak az 1a. cikk tilalmára.

Az előzetes értesítés 1408 nap után szűnik meg. Az 1a. cikk (2) bekezdése a módosításig előírta a szankciós bizottság előzetes értesítését minden olyan műszaki segítségnyújtás, finanszírozás, pénzügyi segítségnyújtás vagy közvetítői szolgáltatás esetén, amely katonai tevékenységekhez kapcsolódik, és nem kormányzati szervezetnek vagy a KDK-ban lévő más személyeknek, szervezeteknek vagy testületeknek szól, kivéve a MONUSCO-nak, az Afrikai Unió Regionális Munkacsoportjának vagy a nem halálos katonai felszerelésnek szólókat. Az értesítésnek szó szerint tartalmaznia kellett a végfelhasználót, a javasolt szállítási időpontot és a szállítmányok útvonalát. A bekezdést teljes egészében törlik, mert a 2667 (2022) számú határozat 2022. december 20-án megszüntette ezt a követelményt az ENSZ szintjén.

Az eltérések korábban csak a szolgáltatásokra vonatkoztak, most az árukra is. Az 1b. cikk korábbi formájában a műszaki segítségnyújtás, a finanszírozás, a pénzügyi segítségnyújtás vagy a közvetítői szolgáltatások engedélyezését tette lehetővé, és semmi mást, mert semmi mást nem tiltott a rendelet. Az 1b. cikk új formája a tételek értékesítésének, szállításának, átadásának vagy kivitelének engedélyezését is lehetővé teszi a kapcsolódó szolgáltatások mellett. A b) pont, az ENSZ személyzetének, az újságíróknak és a humanitárius segítőknek szóló védőruházattal, új a rendeletben.

A szakmai titoktartás már nem védekezés. A 6. cikk (1) bekezdése a régi formájában tág fenntartással kezdődött: „A bejelentésre, a bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó alkalmazandó szabályok sérelme nélkül”. Ez a megfogalmazás lefedte a banktitkot, valamint a könyvelő, a könyvvizsgáló és a biztosításközvetítő szakmai titoktartását. Megszűnik, és az új (1a) bekezdés a helyén csak az igazságügyi hatóságok bizalmas kezelését és az ügyvédi titoktartást hagyja meg, utóbbit a folyamatban lévő vagy jövőbeli bírósági eljárásokra vonatkozó jogi tanácsadásra szűkítve.

A hatóságok közötti információcsere az udvariassági szabályból a címzettek listájává válik. A 6. cikk (2) bekezdésének régi szövege csak annyit mondott, hogy a közvetlenül a Bizottsághoz érkezett információkat a tagállamok rendelkezésére bocsátják, a (3) bekezdés pedig azt, hogy az információt csak arra a célra használják, amelyre megadták vagy kapták. A második szabály lényegében változatlanul átkerült az új 8b. cikkbe. A helyére lépett (3) bekezdés előírja, hogy az információ keringjen a vámhatóságok, a prudenciális felügyelet, a pénzügyi piacok, a pénzmosás elleni hatóságok és a vagyonnyilvántartások között.

A megkerülés vétkességi mércéje lejjebb száll. A „tudatos és szándékos” megfogalmazástól a lehetőség tudatát és elfogadását magában foglaló képletig való elmozdulás a tilalmat a közvetlen szándék köréből az eshetőleges szándék körébe helyezi. Egy pénzügyi szereplő vagy egy fuvarozó számára a különbség az, hogy a „nem ezt akartuk” már nem elégséges válasz, ha a jelek ott voltak, és figyelmen kívül hagyták őket.

A területi hatály modernizálódik és bővül. 2026. október 27-ig a 11. cikk „a Közösség területéről, légterét is beleértve” beszélt, és „a Közösségen belül üzleti tevékenységet folytató jogi személyre, szervezetre vagy testületre” vonatkozott. Az új szöveg az Unió területéről beszél, és bármely jogi személyre, szervezetre vagy testületre vonatkozik „az Unión belül egészben vagy részben végzett üzleti tevékenység tekintetében”. Az angol változatban a tevékenység üzleti jellege mindkét formában megmarad, így az esik el, hogy az üzletnek a Közösség egészén belül kellene zajlania: egy része már elég. A rendelet román változatában a változás ennél tágabbnak látszik, mert a régi szöveg ott „gazdasági tevékenységet folytató” jogi személyről beszélt, az új pedig csak a végzett tevékenységről, így a gazdasági jelleg is elesni látszik.

A 8. cikk egyetlen mondatból szerkezetté válik. A régi forma egyetlen bekezdés volt a Bizottság és a tagállamok közötti kölcsönös tájékoztatásról. Az új 8. cikk (1) bekezdése három kötelező információkategóriát sorol fel: a 2. cikk (1) bekezdése alapján befagyasztott pénzeszközöket, az eltérések alapján megadott engedélyeket, valamint a jogsértési és végrehajtási problémákat a nemzeti bíróságok által hozott ítéletekkel együtt. A második bekezdés előírja minden olyan információ azonnali közlését, amely befolyásolhatja a hatékony végrehajtást.

A személyes adatok kezelése végre saját cikket kap. Az új 9a. cikk a Tanácsot, a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét jelöli ki az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti adatkezelőnek, és meghatározza a feladataikat: az I. és az Ia. melléklet módosításainak előkészítését és elfogadását, a Bizottság esetében pedig azok tartalmának felvételét az Uniós pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek elektronikus konszolidált listájára és a nyilvánosan elérhető interaktív szankciós térképre, továbbá a befagyasztott pénzeszközök értékére és a megadott engedélyekre vonatkozó információk kezelését.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A szállítás megállítása közvetlenül alkalmazandó rendeletben áll, így egy romániai exportőrnek, banknak vagy biztosítónak nem kell külpolitikai határozatot, majd nemzeti jogot olvasnia ahhoz, hogy megtudja, mit nem tehet.
  • Az 1. cikk k) pontjában szereplő fogalommeghatározás tizenegy pénzügyi eszközt nevez meg, az akkreditívtől a viszontbiztosításig, és lekerül a napirendről a kérdés, hogy egy kötvény vagy egy garancia a tilalom alá tartozik-e.
  • Az ENSZ szankciós bizottságának előzetes értesítése megszűnik mindazzal együtt, amit megkövetelt: a végfelhasználóval, a szállítás időpontjával és a szállítmány útvonalával. Az engedélyezett műveletek megszabadulnak egy olyan közigazgatási lépéstől, amelynek már nincs alapja a nemzetközi jogban.
  • A védőruházatra vonatkozó új eltérés valós helyzetet rendez: a golyóálló mellénnyel és sisakkal a KDK-ba belépő újságíró vagy humanitárius segítő 2026. október 28-tól a rendeletbe írt alapot kap, nem csak a külpolitikai határozatban.
  • A „függetlenül attól, hogy az Unióból származnak-e” megfogalmazás lezárja azt az utat, amelyen az Unión kívül vásárolt és közvetlenül onnan szállított áruk származási okokból kiestek a vitából.
  • A tagállamok kötelezettsége, hogy előírják a jogsértésekből származó bevétel elkobzását, európai szintre emeli azt az intézkedést, amelyet a román jog már ismer, így Románia olyan mércével kerül szembe, amelynek megfelel, nem olyannal, amellyel tartozik.

Mi marad probléma

  • A közzététel és a hatálybalépés között egyetlen nap telik el. A 2026. október 27-én futó szerződésnek, szállításnak vagy kötvénynek 28-án meg kell felelnie, átmeneti időszak és a már megkezdett műveleteket védő kikötés nélkül.
  • A finanszírozás fogalommeghatározásában szereplő „szokásos üzleti gyakorlat” kivételének nincs mércéje. A megrendeléskor kért előleg lehet az ár kifizetése vagy vevői hitel, és a kettő között húzódik a megengedett művelet és egy európai rendelet megsértése közötti különbség.
  • A 6. cikk (1) bekezdése szerinti információszolgáltatási kötelezettségnek nincs napokban megadott határideje. A „haladéktalanul” nem mérhető, így a szereplő nem tudja, mikor hibázott, a hatóság pedig nem tudja bizonyítani, hogy késett.
  • Az 1a. cikk (1) bekezdése a) pontjában szereplő „egyéb szolgáltatások” kifejezés nyitott és meghatározatlan, noha a rendelet többi része részletesen meghatározza a műszaki segítségnyújtást és a közvetítői szolgáltatásokat. A fuvarozónak, a raktárosnak vagy a tanácsadónak egyedül kell eldöntenie, hogy beletartozik-e.
  • A rendelet román változatában a (-1) bekezdés szövege „Republicii Democrate Congo” formát ír, míg a rendelet címe és a szöveg többi része „Republica Democratică Congo” formát használ, így a hivatalos név nem található meg éppen abban a bekezdésben, amely a tilalmat hordozza. Az angol változatban nincs ilyen szakadás: ott ugyanaz a bekezdés „the Democratic Republic of the Congo” formát használ, pontosan úgy, mint a cím.
  • Annak megállapítása, hogy a kongói partner nem kormányzati szervezet, a kivitelezőre hárul, nyilvános európai nyilvántartás és a jogi aktusban megírt kritérium nélkül.

Hasznos tanácsok

  1. Ha a KDK-beli partnerekkel szerződései, ajánlatai vagy közbeszerzési pályázatai futnak, ellenőrizze őket a címzett besorolása szerint: ha nem a kongói állam szerve, a művelet 2026. október 28-tól az 1a. cikk (-1) bekezdésében szereplő tilalom alá tartozik, és az ezen időpont után teljesített szállítást nem menti meg a szerződés kelte.
  2. Az árukat mindkét jegyzékkel vesse össze, ne csak eggyel. A katonai oldalt az Európai Unió Közös Katonai Jegyzéke fedi, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában, C/2026/1640 számon, 2026. március 13-án közzétett változatban, a polgári használatú lőfegyvereket, azok alkatrészeit, lényeges összetevőit és lőszerét pedig a 258/2012/EU rendelet I. melléklete. A hangtompító és a vadászlőszeres doboz a második jegyzéken van, nem az elsőn.
  3. Bankoknak, biztosítóknak, viszontbiztosítóknak és exporthitel-ügynökségeknek: az 1. cikk k) pontjában szereplő tizenegy eszközt névszerint vegyék fel a belső ellenőrző listájukba, ne kategóriák szerint. Az akkreditív, a készfizető kezesség, a szállítói hitel, a vevői hitel, az exportelőleg és a viszontbiztosítás kifejezetten szerepel, az exporthitel-biztosítást pedig külön megnevezi.
  4. Ha eltérésre van szüksége, az engedélyt a művelet előtt kérje, ne utána. Az 1b. cikk (2) bekezdése szerint nem adható engedély már megtörtént tevékenységekre, így a szállítás után benyújtott kérelem semmilyen módon nem rendezhető. A katonai termékek esetében a hatóság a Külügyminisztérium az Exportellenőrzési Főosztályon, az ANCEX-en keresztül, és az előzetes regisztráció a 158/1999. sz. sürgősségi kormányrendelet alapján kötelező.
  5. Ha a művelethez az ENSZ szankciós bizottságának előzetes jóváhagyása kell, vagyis az 1b. cikk d) pontja szerinti esetben, építse be a projekt naptárába a nemzeti engedélytől elkülönített lépésként: két engedély van, nem egy, és a nemzetközit nem az ANCEX-hez benyújtott kérelemmel szerzik meg.
  6. A megfelelőségi osztályoknak: vizsgálják felül a jelentési szabályzatukat abból kiindulva, hogy a szakmai titoktartás már nem megtagadási ok. 2026. október 28. után a 6. cikk (1a) bekezdésében az egyetlen fenntartás az igazságügyi hatóságok bizalmas kezelése és az ügyvéddel folytatott, folyamatban lévő vagy jövőbeli bírósági eljárásokra vonatkozó kommunikáció.
  7. Dokumentálja az elvégzett ellenőrzéseket, ne csak a következtetést. Az új 7b. cikk a megkerülésben való részvételt akkor is eléri, ha azt nem akarták, amennyiben a résztvevő elfogadta a lehetőséget; az az akta, amely megmutatja, mit ellenőrzött és mit talált, az egyetlen bizonyíték arra, hogy a jeleket nem hagyta figyelmen kívül.
  8. Tartsa szem előtt, hogy a rendelet az Unión kívül is követi Önt. A 11. cikk új formájában a tagállamok állampolgáraira bárhol, és a tagállami jog szerint alapított társaságokra vonatkozik, az Unión belül csak részben végzett üzleti tevékenységet is beleértve. Az Unión kívül teljes egészében működő leányvállalat nem veszi ki a műveletet a szabály alól, ha az anyavállalat román, és ő döntött róla.

Gyakori kérdések

Tilt a rendelet minden fegyverszállítást a KDK-ba?
Nem. Az 1a. cikk (-1) bekezdése szerinti megállítás a Kongói Demokratikus Köztársaság területén tevékenykedő nem kormányzati szervezeteket és személyeket célozza. Az ország fegyveres erőinek és állami szerveinek szállítása nem tartozik e bekezdés alá. A címzett státuszának megállapítása a műveletet végzőre hárul.
Mi történik a 2026. október 28. előtt aláírt szerződéssel?
A rendelet nem ír elő védőkikötést a folyamatban lévő szerződésekre, és a közzététel után egy nappal lép hatályba. A szerződés kelte tehát nem menti meg a hatálybalépés után teljesített szállítást, kifizetést vagy kiállított kötvényt. Ráadásul az 1183/2005/EK rendelet 7a. cikke nem engedi azokat a követeléseket, amelyek olyan szerződésekhez kapcsolódnak, amelyek teljesítését a rendelet alapján elrendelt intézkedések befolyásolták, ha ezeket a megjelölt személyek vagy az ő nevükben eljárók terjesztik elő.
Teljesíthet-e egy bank kereskedelmi számla kifizetését a KDK-beli partnernek?
A fogalommeghatározás kiveszi a finanszírozás fogalmából az áru vagy szolgáltatás megállapodás szerinti árának kifizetését, a szokásos üzleti gyakorlatnak megfelelően. Egy számla kiegyenlítése tehát önmagában nem finanszírozás. Ha viszont a kifizetéshez hitel, garancia, akkreditív vagy a szokásos gyakorlaton túlmenő előleg társul, a művelet a fogalommeghatározás alá esik. Az 1a. cikk (1) bekezdése b) pontjában szereplő megállítás a katonai tevékenységekhez és a két jegyzéken szereplő tételekhez kapcsolódó finanszírozásra vonatkozik, nem minden, az országba irányuló kifizetésre.
Érintettek-e a polgári használatú vadászfegyverek és lőszer?
Igen, a 258/2012/EU rendeletre való hivatkozás révén. Ez a jogi aktus pontosan a polgári használatú lőfegyverekre, azok alkatrészeire, lényeges összetevőire és lőszerére vonatkozik, mert saját (8) preambulumbekezdése kizárja a hatálya alól a kifejezetten katonai célra szántakat. A rendelet I. melléklete tizenhárom tételt számlál, köztük az egylövetű sima csövű fegyvereket és a lövés hangját csökkentő eszközöket.
Kell-e még a szankciós bizottságot értesíteni a művelet előtt?
A műszaki segítségnyújtás, a finanszírozás, a pénzügyi segítségnyújtás és a közvetítői szolgáltatások esetében nem: az 1a. cikk (2) bekezdését, amely az előzetes értesítést írta elő a végfelhasználóval, a szállítás időpontjával és a szállítmány útvonalával, törlik. Ami marad, az a szankciós bizottság előzetes jóváhagyásának követelménye az 1b. cikk (1) bekezdése d) pontja szerinti eltéréshez, amely a másik három pontba nem illő értékesítéseket és szállításokat fedi.
Ki az illetékes hatóság Romániában?
Az 1183/2005/EK rendelet II. melléklete Romániára vonatkozóan a Külügyminisztérium egy oldalát adja meg, az új 8a. cikk pedig előírja a tagállamoknak, hogy ott azonosítsák az illetékes hatóságaikat. A katonai termékekkel végzett műveletek esetében a nemzeti hatóság a Külügyminisztérium az Exportellenőrzési Főosztályon, az ANCEX-en keresztül, a módosított és újra közzétett 158/1999. sz. sürgősségi kormányrendelet 7. cikkének (1) bekezdése és 9. cikke alapján. A befagyasztott pénzeszközök és gazdasági erőforrások bejelentéséhez a 202/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet 18. cikkének (2) bekezdése azonnal az Országos Adóügyi Hivatalra (ANAF) és a 17. cikk (1) bekezdésében szereplő felügyeleti hatóságokra utal.
Mivel jár a tilalom megsértése?
A rendelet 10. cikke a szankciókat a tagállamokra bízza, előírva, hogy hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, adott esetben büntetőjogi szankciókat is tartalmazzanak, és kísérje őket a jogsértésekből származó bevétel elkobzására irányuló intézkedés. Romániában a 202/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet 26. cikkének (1) bekezdése 10 000 és 30 000 lej közötti közigazgatási bírságot, valamint a bűncselekményre szánt, ahhoz használt vagy abból származó javak elkobzását írja elő, míg a 158/1999. sz. sürgősségi kormányrendelet 32. cikke az ML1, ML2, ML3, ML4, ML6, ML9 és ML10 kategóriába tartozó tételekkel végzett jogellenes műveleteket 5–12 év szabadságvesztéssel, a többi katonai termékkel végzett műveleteket pedig 1–5 év szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal bünteti.
Mit jelent, hogy a tilalom „függetlenül attól, hogy az Unióból származnak-e” alkalmazandó?
Azt, hogy az áru származása már nem kritérium. Egy román társaság vagy egy tagállam állampolgára nem menekül a tilalom alól azzal, hogy a tételeket az Unión kívül vásárolta, és közvetlenül harmadik országból szállította. A szabályt a műveletet végző személy hozza működésbe, a 11. cikk kritériumai szerint, nem az áru útvonala.
A tilalom alá tartozik-e egy szállítási kockázat viszontbiztosítása?
Az 1. cikk fogalommeghatározása megnevezi „a biztosítás és viszontbiztosítás minden típusát, beleértve az exporthitel-biztosítást is”, az 1a. cikk (1) bekezdése b) pontjában szereplő tilalom pedig a katonai tevékenységekhez és a két jegyzéken szereplő tételekhez kapcsolódó finanszírozást és pénzügyi segítségnyújtást fedi. Tehát a tiltott tételek KDK-beli nem kormányzati szervezetnek szóló szállítmányának viszontbiztosítása a hatálya alá esik, és a viszontbiztosítás megnevezése a fogalommeghatározásban leveszi a napirendről azt az érvet, hogy a viszontbiztosító túl messze van a művelettől.

A szerkesztőség elemzése

A jogi aktus valós problémát old meg, és helyesen oldja meg: 2026. október 27-ig a KDK-ra vonatkozó európai rendelet a pénzt és a szolgáltatásokat tiltotta, az árukat nem, a tételekre vonatkozó embargó pedig külpolitikai határozatban állt, amely az államokat köti, nem a társaságokat. Annak a szereplőnek, aki tudni akarta, mit nem tehet, három réteget kellett elolvasnia: a határozatot, a rendeletet és a nemzeti jogot. 2026. október 28-tól a tilalom a rendeletben van, vagyis abban a szövegben, amely közvetlenül köti. Ugyanez mondható el a finanszírozás fogalommeghatározásáról: tizenegy megnevezett eszköz, köztük a viszontbiztosítás, helyettesíti a négyes felsorolást, amely minden megfelelőségi aktában teret hagyott az alkudozásnak.

Ami a jogi aktus elejétől a végéig történő olvasásakor nem látszik, az az, hogy az új bekezdésben hivatkozott két jegyzék nem fedi egymást, hanem kiegészíti, és együtt semmit sem hagynak kívül. Az Európai Unió Közös Katonai Jegyzékének ML1–ML22 kategóriái a katonai oldalt fedik. A 258/2012/EU rendelet pontosan a maradékot, mert saját (8) preambulumbekezdése kimondja, hogy nem vonatkozik a lőfegyverekre, azok alkatrészeire és lényeges összetevőire, illetve a lőszerre, „amelyek kifejezetten katonai célra készültek”. Más szóval a Tanács két olyan jogi aktusra hivatkozott, amelyek hatályuk szerint kizárják egymást, és összeadásukkal teljes lefedettséget kapott: a hadihajó gyártási technológiájától a vadászpuska hangtompítójáig. A rendelet egyetlen mondata sem mondja ezt ki, de egy román polgári lőfegyver-kereskedő, aki csak a Közös Katonai Jegyzékre való hivatkozást olvassa el, tévesen azt fogja hinni, hogy mindez nem érinti őt.

A második megfigyelés a sebességről szól. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2667 (2022) számú határozata, amely megszüntette az előzetes bejelentési követelményt, 2022. december 20-án született, az uniós jog pedig 1408 nappal később követi. A 2825 (2026) számú határozat, amely hozzáadta a listára vételi feltételt, 2026. június 29-i, és 121 nap után ér el a rendeletig. Ugyanaz a Tanács, ugyanaz az eljárás, a két késés között majdnem tizenkettő az egyhez az arány, és a különbség nem technikai: az első határozat egy kötelezettséget könnyített a szereplőkön, a második a szankciók alatt álló személyek körét bővítette. Négy év, amely alatt egy formaság az ENSZ szintjén megszűnt, az uniós jogban pedig még hatályban volt, nem fogalmazási elírás, hanem prioritási sorrend.

A harmadik a határidőkről és arról szól, ki viseli őket. A szereplő az információt „haladéktalanul” szolgáltatja, a 6. cikk (1) bekezdése alapján. A tagállamok az illetékes hatóságokat és a szankciós szabályokat „késedelem nélkül” jelentik a Bizottságnak, a 8a. cikk (2) bekezdése és a 10. cikk (2) bekezdése alapján. Egyetlen naptári nap sincs egyik esetben sem. Ráadásul az új értesítési kötelezettségek kiindulópontja úgy van megírva, hogy „e rendelet hatálybalépését követően”, és „e rendelet” a módosított szövegben az 1183/2005/EK rendelet, amely 2005. július 23. óta hatályos, vagyis a kötelezettség megjelenésének napjáig 7767 napja. A formulát mechanikusan átvették a szankciós rendeletek mintájából, és nem okoz ellentmondást, mivel a „késedelem nélkül” úgyis lefedi az értelmet, de mond valamit a ráfordított figyelemről: ugyanaz a jogi aktus, amely azt kéri az exportőrtől, hogy írott kritérium nélkül sorolja be kongói partnerét, nem vette észre, hogy a saját kötelezettségeit egy 2005-ös dátumra küldi vissza.

Egy rendezési részlet említést érdemel, mert ugyanennek a sablon szerinti fogalmazásnak a bizonyítéka. A 11. cikk a) pontja most az Unió területére hivatkozik, és elhagyja a régi „légterét is beleértve” kiegészítést. Semmi sem vész el: ugyanazon rendelet 1. cikkének j) pontja az Unió területét a tagállamok területeként határozza meg, légterüket is beleértve. Másfelől a „Közösség” szó, amely 2005 óta a cikk szövegében maradt, 6175 nappal túlélte a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését, és csak most, a cikk újraírásával tűnt el.

Mit kellene megváltoztatni

  • Napokban megadott határidő a 6. cikk (1) bekezdése szerinti információs kötelezettségre. A „haladéktalanul” nem mérhető, így a szereplő nem tudja, mikor hibázott, a hatóság pedig nem tudja bizonyítani a késést. Az információ megismerésétől számított öt vagy tíz munkanapos határidő ellenőrizhetővé és kikényszeríthetővé tenné a kötelezettséget, ami most nem az.
  • Mérce az 1. cikk k) pontjában szereplő „szokásos üzleti gyakorlat” kivételhez. Jelenlegi formájában a megrendeléskor kért harmincszázalékos előleg lehet az ár kifizetése vagy vevői hitel, és e két olvasat között húzódik a megengedett művelet és egy európai rendelet megsértése közötti különbség. A Bizottság időtartam- és arányküszöbökre vonatkozó iránymutatása kivenné a döntést minden megfelelőségi tisztviselő irodájából.
  • Az „egyéb szolgáltatások” kifejezés meghatározása az 1a. cikk (1) bekezdése a) pontjában. A rendelet részletesen meghatározza a műszaki segítségnyújtást és a közvetítői szolgáltatásokat, majd hozzáad egy nyitott kategóriát, minden korlát nélkül. A fuvarozónak, a raktárosnak és a tanácsadónak magának kell eldöntenie, hogy beletartozik-e, a 7b. cikk új vétkességi mércéje pedig megbünteti őket, ha rosszul tippelnek.
  • Az eltérési kérelmeket az 1b. cikk alapján fogadó hatóság, az űrlap és a válaszadási határidő közzététele a II. mellékletben Romániára megjelölt oldalon. Annak az exportőrnek, aki védőfelszerelést küld a KDK-ban lévő humanitárius segítőnek, tudnia kell, kihez fordul, és mennyi idő a válasz; a 8a. cikk csak a hatóság azonosítását kéri, az eljárást nem.
  • Az 1b. cikk alapján megadott engedélyek nyilvános összesített nyilvántartása kategóriánként, kereskedelmi adatok nélkül. A 8. cikk (1) bekezdése b) pontja már most keringteti őket a Bizottság és a tagállamok között. A számuk közzététele megmutatná, hogy a humanitárius eltérés működőképes-e, vagy papíron marad, olyan információ, amellyel most sem a humanitárius szervezetek, sem az exportőrök nem rendelkeznek.
  • Az állam nevének összehangolása az új bekezdésben, a román változatban. Ott a (-1) bekezdés „Republicii Democrate Congo” formát ír, míg a rendelet címe és a szöveg többi része „Republica Democratică Congo” formát használ, így a hivatalos névre a jogi korpuszban végzett keresés nem találja meg éppen azt a bekezdést, amely a tilalmat hordozza. Az angol változat e ponton következetes, így a javítás csak a román szöveget illeti.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/2374, 2026. október 27.; CELEX 32026R2374 7 oldal PDF, 884 KB

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.