Röviden
- Két eredmény, nem egy. A rendelkező rész 1. pontja elfogadhatatlanként utasítja el a polgári perrendtartás 488. cikkét, vagyis a hatályon kívül helyezési okokat felsoroló cikket érő kifogást, mert az indokolás elmaradt, és mert két jogszabályt állított egymással szembe ahelyett, hogy a törvényt az Alkotmánnyal vetette volna össze. A 2. pont megalapozatlanként utasítja el a 76/2012. sz. törvény 72. cikkét és a polgári perrendtartás 634. cikkét érő kifogást, és e rendelkezéseket a megfogalmazott kifogásokhoz képest alkotmányosnak mondja ki.
- Kit érint: mindenkit, akinek nyugdíj- vagy társadalombiztosítási ügye folyamatban van. Ezen a területen nincs felülvizsgálat. A törvényszék határozata csak az ítélőtáblához benyújtott fellebbezéssel támadható, az ítélőtábla határozata pedig a kihirdetés napjától jogerős, és végrehajtható okirattá válik. Aki felülvizsgálati kérelmet nyújt be ellene, olyan jogorvoslatban veszít időt, amely nem létezik.
- A vizsgált szöveget hatályon kívül helyezték, a szabály megmaradt. A 263/2010. sz. törvény 155. cikke, vagyis az a rendelkezés, amelyet a 76/2012. sz. törvény 72. cikke tett vitatottá, 2024. szeptember 1-jén az egész törvénnyel együtt kikerült a hatályos jogból. Az állami nyugdíjrendszerről szóló 360/2023. sz. törvény 131. cikkének (1) bekezdése szóról szóra megismétli a szabályt, így a határozat nem archív darab.
- 2088 nap az Alkotmánybíróságon és 281 nap a megjelenésig. A kifogás 2020. április 28-án érkezett az Alkotmánybírósághoz, 2026. január 15-én döntöttek róla, és 2026. október 23-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, noha az Alkotmánybíróság a végén maga állapítja meg, hogy a saját gyakorlatához képest nem merültek fel új elemek.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 891. szám, 2026. október 23., 3-6. oldal
Hatálybalépés: 2026. október 23., a megjelenés napja, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése alapján, amely szerint az Alkotmánybíróság határozatai a megjelenés napjától általánosan kötelezőek, és csak a jövőre nézve hatnak
Ha nyugdíjügyben perel, és az ítélőtábla határozatára vár, az a határozat az utolsó: utána nem következik semmi. A Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2026. október 23-i 891. számában megjelent, 2026. január 15-i 14. sz. alkotmánybírósági határozattal a nyolc bíróból álló testület egyhangúlag elutasította azt az alkotmányellenességi kifogást, amellyel egy nyugdíjas a társadalombiztosítási perekben próbálta újra megnyitni a felülvizsgálat útját. A kifogást Alexandru Țăranu emelte a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék II. polgári tagozata előtt, egy öregségi nyugdíj újraszámítása iránti ügyben. A határozat az Alkotmánybíróság ugyanazon üléséről származik, amelyen a 2026. január 15-i 15. sz. határozat is megszületett a bírósági per nélkül végrehajtott bérleti díjról, és amely egy nappal korábban jelent meg.
Figyelmet az érdemel, hogy a rendelkező rész két pontból áll, két különböző eredménnyel, különböző rendelkezésekre. Nem egyetlen elutasítás, két bekezdésbe írva. Az első elfogadhatatlanként utasítja el a polgári perrendtartás 488. cikkét érintő kifogást, a második megalapozatlanként a 76/2012. sz. törvény 72. cikkét és ugyanazon törvénykönyv 634. cikkét érintő kifogást. A különbség lényegi: az elfogadhatatlanság azt jelenti, hogy az alkotmánybíróság nem vizsgálta meg a rendelkezést, a megalapozatlanság pedig azt, hogy megvizsgálta és helybenhagyta.
A kifogás szerzője egyszerre három dolgot támadott. Elsőként a 76/2012. sz. törvény 72. cikkét, azt a cikket, amely újraírta az egységes állami nyugdíjrendszerről szóló 263/2010. sz. törvény 155. cikkét, és egyetlen jogorvoslatot hagyott ezen a területen: „Împotriva hotărârilor tribunalelor se poate face numai apel la curtea de apel competentă.”, azaz a törvényszékek határozatai ellen csak az illetékes ítélőtáblához lehet fellebbezni. Másodikként a polgári perrendtartás 634. cikkét, a jogerős határozatok felsorolását. Harmadikként ugyanazon törvénykönyv 488. cikkét, vagyis azt a nyolc törvénysértési okot, amelyre a határozat hatályon kívül helyezése kérhető. A 488. cikkre vonatkozó érvelés szokatlanul nyílt volt: jogi képzettség nélküli ember nem tud nyolc szigorúan megfogalmazott okba beilleszkedni, ezért nem tudja ugyanúgy használni a felülvizsgálatot, mint az, akit ügyvéd segít.
Milyen hatásokkal jár
A törvény szövegén a határozat nem változtat semmit. Egyetlen cikk sem esik ki, nem indul új határidő, egyetlen intézmény sem kap új kötelezettséget. Amit létrehoz, az megerősítés, és a hasznos kérdés az, hogy a két eredmény meddig terjed.
A 2. pontban szereplő, megalapozatlanság miatti elutasítás lezárja az érdemi vitát. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a 76/2012. sz. törvény 72. cikkét és a polgári perrendtartás 634. cikkét, és a megfogalmazott kifogásokhoz képest alkotmányosnak találta őket. Az indokolás, amelyet a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2024. június 19-i 570. számában megjelent, 2024. január 30-i 50. sz. határozatból vett át, három lépésből áll. Az első: az eljárási rend kizárólagosan a törvényhozó előjoga, mert az Alkotmány 126. cikkének (2) bekezdése szerint „competența instanțelor judecătorești și procedura de judecată sunt prevăzute numai prin lege”, a bíróságok hatáskörét és az eljárási rendet csak törvény állapítja meg. A második: a munkajogi és társadalombiztosítási perekben a törvényhozó két bírósági fokot választott, a fellebbezés pedig devolutív hatályú jogorvoslat, így az ügyet kétszer tárgyalják érdemben, a törvényszéken és az ítélőtáblán. A harmadik: a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat marad, amelyben csak a határozat törvényességét vizsgálják, és az Alkotmány senkinek nem biztosít három bírósági fokot. Az Alkotmány 129. cikke csak annyit mond, hogy az érintett felek és az ügyészség „pot exercita căile de atac, în condițiile legii”, vagyis a törvényben meghatározott feltételek szerint élhetnek a jogorvoslatokkal.
Az 1. pontban szereplő, elfogadhatatlanság miatti elutasítás semmit nem erősít meg a 488. cikkről. Ennek két oka van. Az első: a kifogás nem az Alkotmánnyal vetette össze a 488. cikket, hanem ugyanazon törvénykönyv más rendelkezéseivel, a felülvizsgálati kérelem tartalmáról szóló 486. cikk (1) bekezdésének d) pontjával és a kérelem indokolásáról szóló 487. cikkel. Az alkotmányossági vizsgálat arra irányul, hogy egy rendelkezés összeegyeztethető-e az Alkotmánnyal, nem pedig több jogszabály egymáshoz mérésére, és ezt a szabályt az Alkotmánybíróság a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2013. október 31-i 669. számában megjelent, 2013. szeptember 24-i 343. sz. határozatából idézi. A második ok: a kifogás formálisan hivatkozott az Alkotmány cikkeire, de nem mutatta meg konkrétan, hol van az ellentét, miközben a 47/1992. sz. törvény 10. cikkének (2) bekezdése megkívánja, hogy a megkeresések „să fie făcute în formă scrisă și motivate”, vagyis írásban és indokolással készüljenek. A gyakorlati következmény az, hogy az ajtó nyitva marad mindenki előtt, aki másként fogalmaz: egy indokolt, közvetlenül az Alkotmánnyal szembeállított kifogás ugyanarról a 488. cikkről még egyszer eljuthat az Alkotmánybíróság elé.
Akinek folyamatban van az ügye, annak a konkrét útvonal így néz ki. A társadalombiztosítási perekben a törvényszék tárgyalja az ügyet első fokon, és az egyetlen jogorvoslat az ítélőtáblához benyújtott fellebbezés. Az ítélőtábla határozata a polgári perrendtartás 634. cikke (1) bekezdésének 4. pontja alá tartozik, a „date în apel, fără drept de recurs”, vagyis a fellebbezés nyomán, felülvizsgálati jog nélkül meghozott határozatok közé, és ugyanazon cikk (2) bekezdése szerint a kihirdetés napján válik jogerőssé. Nincs már olyan határidő, amelynek le kellene telnie. Attól a pillanattól a határozat végrehajtható okirat, tehát végrehajtásba adható, a pervesztes félnek pedig nincs többé rendes jogorvoslata.
Azokon a területeken, ahol a felülvizsgálat létezik, a határozat érintetlenül hagyja a 488. cikk legköltségesebb bekezdését is, azt, amelyet a felülvizsgálati kérelmek a leggyakrabban elvétenek. A 488. cikk (2) bekezdése szerint a hatályon kívül helyezési okok „nu pot fi primite decât dacă ele nu au putut fi invocate pe calea apelului sau în cursul judecării apelului ori, deși au fost invocate în termen, au fost respinse sau instanța a omis să se pronunțe asupra lor”, vagyis csak akkor fogadhatók el, ha a fellebbezésben vagy a fellebbezés tárgyalása során nem lehetett őket felhozni, illetve ha határidőben felhozták őket, de elutasították, vagy a bíróság elfelejtett dönteni róluk. Egyszerűen szólva: amit a fellebbezésben elmondhatott volna, de nem mondott el, azt a felülvizsgálatban már nem mondhatja el. A felülvizsgálat nem második esély az elfelejtett érvekre.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A törvényben semmi. A törvény körül annyi, hogy a határozatot könnyű félreérteni, és éppen ezt a pontot nem mondja ki az Alkotmánybíróság.
Az a rendelkezés, amelyet a kifogás szerzője támadott, már nem létezik. Az egységes állami nyugdíjrendszerről szóló 263/2010. sz. törvényt a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2023. december 4-i 1.089. számában megjelent, az állami nyugdíjrendszerről szóló 360/2023. sz. törvény 168. cikkének (1) bekezdése helyezte hatályon kívül, a hatályon kívül helyezés pedig 2024. szeptember 1-jén lépett életbe, azon a napon, amelyen a 167. cikke szerint az új törvény hatályba lépett. Az Alkotmánybíróság a 14. bekezdésben rögzíti a hatályon kívül helyezést, és megmagyarázza, miért vizsgálja mégis a rendelkezést: a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2011. augusztus 3-i 549. számában megjelent, 2011. június 15-i 766. sz. határozatát alkalmazza, amelyben megállapította, hogy a már nem hatályos törvények alkotmányossági vizsgálat alá tartoznak, amíg joghatásaik tovább érvényesülnek. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék előtti ügyben a nyugdíjat a régi törvény szerint számítják újra, tehát a régi törvény alkalmazandó.
Amit a határozat nem mond ki, az az, hogy a szabály érintetlenül fennmaradt. A 360/2023. sz. törvény 131. cikkének (1) bekezdése betűről betűre megismétli a hatályon kívül helyezett törvény 155. cikkének szövegét: „Împotriva hotărârilor tribunalelor se poate face numai apel la curtea de apel competentă.”. A társadalombiztosítási ügyekben az igazságszolgáltatást továbbra is a törvényszékek és az ítélőtáblák gyakorolják, a felülvizsgálat pedig kívül marad. Aki csak a határozat rendelkező részét olvassa el, azzal a benyomással maradhat, hogy történelmi kérdésről van szó, amely csak a 2024 szeptembere előtt megnyitott ügyek szempontjából érdekes. Nem erről van szó: a 2026. január 15-én megerősített jogalkotói megoldás pontosan az, amely ma mindenkire vonatkozik, aki nyugdíjpert kezd.
A második dolog, amely a megkeresés és a döntés között megváltozott, a szerző egyik előfeltevését érinti. Azzal érvelt, hogy a 76/2012. sz. törvényt a rendes törvényekhez szükséges többséggel fogadták el, noha olyan területet módosított, amelyet az Alkotmány 73. cikke (3) bekezdésének p) pontja az organikus törvénynek tart fenn: a munkaviszonyok, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a szociális védelem általános rendjét. A válasz a 20. bekezdésben rövid: a törvény hitelesítő formulájából kiderül, hogy organikus törvényként fogadták el. A parlamenti eljárásra vonatkozó kifogás ténybeli hibán bukott el, nem jogi kérdésen.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Bizonyosság mindenkinek, akinek nyugdíjügye van: az ítélőtábla határozata az utolsó, a kihirdetés napjától, és nincs értelme olyan felülvizsgálatra várni, amely nem létezik.
- A társadalombiztosítási perek hamarabb zárulnak, mint a három bírósági fokot ismerő perek, és éppen a gyorsaság miatt hagyott a törvényhozó egyetlen jogorvoslatot, ahogy az Alkotmánybíróság a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2021. május 18-i 514. számában megjelent, 2021. január 14-i 13. sz. határozatában is kimondta.
- A jogerős határozat azonnal végrehajtható okirat, tehát a pernyertes nyugdíjas végrehajtást kérhet anélkül, hogy egy felülvizsgálati határidő leteltét kivárná.
- A 488. cikkről semmi nem dőlt el, így egy megfelelően indokolt kifogás újra felhozható anélkül, hogy ezt a határozatot szembe lehetne vele állítani.
- A joggyakorlat kiszámítható marad: ugyanerre a kérdésre négy korábbi határozat is ugyanezt a választ adta, és az Alkotmánybíróság a 28. bekezdésben kifejezetten megerősíti őket.
Mi marad probléma
- A szerző érdemi érve, hogy a nyolc szigorúan megfogalmazott hatályon kívül helyezési ok az ügyvéddel rendelkező felet kedvezőbb helyzetbe hozza annál, aki maga védi magát, nem kapott választ. Formai okból utasították el.
- A határozatot a megkeresés után 2088 nappal hozták meg, és további 281 nap múlva jelent meg, noha az Alkotmánybíróság maga állapítja meg, hogy nem merültek fel új elemek. Az alapügyben eljáró bíróság csaknem hat évet várt egy válaszra, amelyet a joggyakorlat már tartalmazott.
- A nyugdíjas, aki feltette a kérdést, elveszítette az ügyet, de nem tudta meg, miért: azt a rendelkezést, amely elzárja előle a felülvizsgálatot, úgy hagyták helyben, hogy a jogorvoslathoz való tényleges hozzáférés kérdését nem vizsgálták.
- A határozat egyetlen helyen sem mondja ki, hogy a szabály a 360/2023. sz. törvény 131. cikkének (1) bekezdésében él tovább, így a felületes olvasó elavultnak hiheti.
- A 15. bekezdésben felsorolt hivatkozási normák nem fedik a határozat többi részében elemzett kifogásokat, a rendelkező rész 1. pontja pedig szélesebb, mint az alapjául szolgáló indokolás.
Hasznos tanácsok
- Ha nyugdíj- vagy társadalombiztosítási pere van, tekintse az ítélőtábla határozatát az utolsónak. Ne nyújtson be felülvizsgálati kérelmet, és ne fizessen érte illetéket: a 360/2023. sz. törvény 131. cikkének (1) bekezdése szerint az egyetlen jogorvoslat az ítélőtáblához benyújtott fellebbezés.
- Mindent tegyen bele a fellebbezésbe. Ha a törvényszéken veszít, a fellebbezés az egyetlen alkalom, amikor az ügyet még érdemben tárgyalják, új bizonyítékokkal és a tények újbóli értékelésével. Utána nem marad bíróság, amely a tényeket mérlegelje.
- A határidőket a kihirdetés napjától számolja, ne várja meg a határozat kézbesítését. Az ítélőtábla fellebbezés nyomán, felülvizsgálati jog nélkül meghozott határozata a polgári perrendtartás 634. cikkének (2) bekezdése szerint a kihirdetés napjától jogerős. Ha ön nyert, attól kezdve kérhet végrehajtást; ha veszített, attól a pillanattól önnel szemben is végrehajtható.
- Azokon a területeken, ahol a felülvizsgálat létezik, a hatályon kívül helyezési okokat a 488. cikk (1) bekezdésének nyolc pontjára hivatkozva írja meg, és először ellenőrizze, hogy felhozta-e őket a fellebbezésben. Azt az okot, amelyet a fellebbezésben felhozhatott volna, de nem hozott fel, a 488. cikk (2) bekezdése szerint a felülvizsgálatban már nem fogadják el.
- Ne vegye megerősítésnek az elfogadhatatlanság miatti elutasítást. Ha erre a határozatra hivatkozik, azt a pontot idézze, amely önt érinti: a 488. cikkről az Alkotmánybíróság nem döntött, a 76/2012. sz. törvény 72. cikkéről és a 634. cikkről igen.
- Ha a határozat már jogerős, és ön tévesnek tartja, az egyetlen lehetséges jogorvoslatok azok, amelyeket a polgári perrendtartás a jogerős határozatok ellen biztosít. Rövid határidővel és szigorú feltételekkel járnak, ezért minden kérelem előtt kérdezzen meg ügyvédet, ne utána.
Gyakori kérdések
Pontosan miről döntött az Alkotmánybíróság?
Mi a különbség az elfogadhatatlan és a megalapozatlan között?
Nyújthatok-e még felülvizsgálati kérelmet nyugdíjperben?
Mikortól jogerős az ítélőtábla határozata?
Mi az a nyolc hatályon kívül helyezési ok a 488. cikkben?
Változtat-e a határozat valamit a folyamatban lévő ügyekben?
Mely korábbi határozatokra támaszkodott az Alkotmánybíróság?
Mennyi ideig tartott az ügy?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A 15. bekezdés olyan hivatkozási normákat állapít meg, amelyeket a határozat sehol nem elemez. A bekezdés szerint a kifogás szerzője az Alkotmány 21. és 148. cikkére hivatkozik, és az Alkotmánybíróság hivatkozási normaként a magán- és családi élethez, valamint az intim szférához fűződő jogról szóló 26. cikket tartja fenn, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. cikkén keresztül. A határozat egyetlen más része sem foglalkozik a magánélettel vagy az európai uniós integrációval: az 5-7. bekezdés a jogegyenlőségre, az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférésre, a tulajdonjogra, a bíró aktív szerepére és a törvény elfogadásának eljárására vonatkozó kifogásokat idézi, a 24-26. bekezdés pedig az Alkotmány 16. cikkét az egyezmény 14. cikkével együtt, a 21. cikket az egyezmény 6. cikkének (1) bekezdésére utalva és az Alkotmány 129. cikkét elemzi. Mivel a rendelkező rész 2. pontja „în raport cu criticile formulate”, vagyis a megfogalmazott kifogásokhoz képest mondja ki a rendelkezések alkotmányosságát, a hivatkozási normákat megállapító bekezdés határozza meg az eredmény terjedelmét. Ahogy meg van írva, az olvasó nem tudja megállapítani, mi került a vizsgálat körébe: a 15. bekezdésben szereplő normák, amelyeket sehol nem elemeznek, vagy a 24-26. bekezdésben elemzettek, amelyek a 15. bekezdésben nem szerepelnek. A kiadás 5. oldalán ellenőrizve, ez nem a PDF-ből való kinyerés vesztesége.
- A rendelkező rész 1. pontja szélesebb, mint az alapjául szolgáló indokolás. A 19. bekezdés arra a következtetésre jut, hogy „excepția de neconstituționalitate a prevederilor art. 488 alin. (1) din Codul de procedură civilă este inadmisibilă”, vagyis a cikk első bekezdésének rendelkezéseit érintő alkotmányellenességi kifogás elfogadhatatlan, miközben a rendelkező rész 1. pontja az „art. 488 din Codul de procedură civilă” rendelkezéseit érintő kifogást utasítja el elfogadhatatlanként, bekezdés megjelölése nélkül. A 488. cikknek pontosan két bekezdése van, és a (2) bekezdés önálló szabály, amely a hatályon kívül helyezési okok elfogadását attól teszi függővé, hogy felhozták-e őket a fellebbezésben. A 7. bekezdésben idézett kifogás csak az (1) bekezdés kimerítő felsorolására vonatkozik. A rendelkező rész így olyan bekezdésre is kiterjed, amelyet sem nem kifogásoltak, sem nem elemeztek, és a határozat olvasója nem tudja megállapítani, hogy a (2) bekezdés a vizsgálat körébe került-e. A kiadás 5. és 6. oldalán ellenőrizve.
A szerkesztőség elemzése
A legfontosabb információ erről a határozatról nincs benne. Az Alkotmánybíróság egy olyan törvény szabályát hagyja helyben, amelyet a döntés előtt 501 nappal helyeztek hatályon kívül, és helyesen magyarázza meg, miért vizsgálja mégis: a régi törvény hatásai tovább érvényesülnek a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék előtti ügyben. Egyetlen bekezdés sem mondja ki, hogy ugyanazt a jogalkotói megoldást szóról szóra átvette a 360/2023. sz. törvény 131. cikkének (1) bekezdése, vagyis a 2024. szeptember 1-je óta hatályos nyugdíjtörvény. Az olvasatban nagy a különbség. Egy halott rendelkezésről szóló határozat néhány ezer, 2024 szeptembere előtt megnyitott ügyet érint; egy ma is alkalmazandó szabályról szóló határozat mindenkit érint, aki ezután pert indít a nyugdíjpénztárral szemben. Hogy a kettő közül melyikről van szó, azt az olvasónak úgy kell kiderítenie, hogy kinyitja az új törvényt, és két cikket összehasonlít.
A második elem az ügy számtanából jön ki, és nehezebb ránézni. Az Alkotmánybíróság a 28. bekezdésben arra a következtetésre jut, hogy „nu au intervenit elemente noi, de natură să ducă la reconsiderarea jurisprudenței”, vagyis nem merültek fel új elemek, amelyek a gyakorlat újragondolásához vezethetnének, a 2. pont teljes indokolása pedig hosszú idézet a 2024. január 30-i 50. sz. határozatból. Azt a korábbi határozatot magát is 1372 nappal azután hozták meg, hogy az ügy az Alkotmánybírósághoz érkezett. Attól a pillanattól, amikor a válasz megvolt, az Alkotmánybíróságnak további 716 napra volt szüksége ahhoz, hogy döntsön, és még 281 napra ahhoz, hogy megjelentesse. Összehasonlításul: az 50/2024. sz. határozat a döntés után 141 nappal jelent meg, gyakorlatilag feleannyi idő alatt. Közben az alapügyben eljáró bíróság alvó üggyel ült, a kifogást emelő fél pedig a 2. bekezdés szerint meg sem jelent a tárgyaláson. Egy 2369 napos eljárás, a megkereséstől a megjelenésig, változatlan gyakorlatra zárva, többet mond a kifogás útjáról, mint magáról a jogi kérdésről.
A harmadik elem az a paradoxon, amelyet a határozat nem nevez meg, bár tartalmazza. A kifogást a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék előtt emelték, olyan ügyben, amelynek tárgya „soluționarea recursului formulat într-o cauză privind recalcularea pensiei pentru limită de vârstă”, vagyis egy öregségi nyugdíj újraszámítása iránti ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása volt. Ha azt a felülvizsgálati kérelmet az ítélőtábla fellebbezés nyomán meghozott határozata ellen nyújtották be, akkor éppen az a rendelkezés teszi elfogadhatatlanná, amelyet a rendelkező rész 2. pontja helybenhagyott. Az Alkotmánybíróság több mint öt és fél évet töltött azzal, hogy helybenhagyja azt a szabályt, amely elzárja azt a jogorvoslatot, amelyben a kérdést feltették neki. Ez nem a határozat szemrehányása: abból a mechanizmusból következik, amelyben az alkotmányellenességi kifogás felfüggeszti a pert, de csak akkor változtathat az ügy kimenetén, ha helyt adnak neki.
Egy utolsó részlet annak hasznos, aki a határozatra fog hivatkozni. A 488. cikkről nincs érdemi eredmény, és az elfogadhatatlanság oka nem az, hogy a rendelkezés rendben van, hanem az, hogy a kifogás rosszul volt felépítve: a 488. cikket ugyanazon törvénykönyv 486. és 487. cikkével hasonlította össze, nem az Alkotmánnyal. Az érdemi érvet, hogy a nyolc szigorúan megfogalmazott hatályon kívül helyezési ok más helyzetbe hozza az ügyvéd nélküli embert, mint azt, akit segítenek, az Alkotmánybíróság még soha nem mérlegelte. Nyitott kérdés marad, amelyet az első jól megírt kifogás visszahoz a bíróság elé.
Mit kellene megváltoztatni
- Amikor az Alkotmánybíróság olyan hatályon kívül helyezett rendelkezést hagy helyben, amelynek jogalkotói megoldását új törvény vette át, az indokolásnak meg kellene jelölnie az új törvény cikkét. Gyakorlati hatás: az olvasó és a bíróság magából a határozatból tudja meg, hogy a szabály ma is alkalmazandó-e, anélkül hogy két törvényt cikkenként összevetne.
- A rendelkező résznek bekezdésenként, az indokolással azonos módon kellene megjelölnie azt a normatív egységet, amelyre az eredmény kiterjed. Gyakorlati hatás: eltűnik ennek a rendelkező résznek az 1. pontjában rejlő bizonytalanság, ahol a kifogást az „art. 488” alapján utasítják el, noha a 19. bekezdés az „art. 488 alin. (1)” rendelkezéséről beszél, és senkinek nem kell kitalálnia, hogy a (2) bekezdést megvizsgálták-e.
- A hivatkozási normákról szóló bekezdést aláírás előtt össze kellene vetni az ugyanabban a határozatban idézett kifogásokkal. Gyakorlati hatás: a 15. bekezdés nem sorol fel többé olyan normákat, amelyeket a határozat nem érint, a 26. és a 148. cikket, és nem hagyja ki azokat, amelyeket elemez: a 16., a 21. és a 129. cikket.
- Az Alkotmánybíróság határozatainak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésére legkésőbbi határidőt kellene szabni, a döntés napjától számítva. Gyakorlati hatás: az eljárását felfüggesztő bíróság nem vár többé 281 napot egy már meghozott szövegre, és az 50/2024. sz. határozat 141 napjához mért különbség nem függ többé olyan dologtól, amely kívülről nem látható.
- Egyszerűsített eljárás kellene a már eldöntött kifogást megismétlő megkeresésekre, csökkentett létszámú tanács döntésével és a korábbi határozatra utaló indokolással. Gyakorlati hatás: egy ilyen ügy, amelyet teljes egészében a 2024 januárja óta létező gyakorlat alapján oldottak meg, nem ül többé 2088 napot az Alkotmánybíróság előtt, és az alapügyet időben tárgyalják.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 891. szám, 2026. október 23., 3-6. oldal 16 oldal PDF, 107 KB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.
