Röviden
- Az egyetemi sportklubok igazgatóit évente 100 pontból értékelik, nyilvános pontozási rács szerint: 45 pont a sportteljesítményért, 20 a gazdasági és pénzügyi teljesítményért, a többi a vezetésért, az emberi erőforrásokért és az arculatért.
- A 71 pont alatti eredmény „Nem kielégítő” („Nesatisfăcător”) minősítést jelent, amely a tisztségből való felmentéshez vezethet. A két egymást követő évben kapott „Kielégítő” („Satisfăcător”) ugyanezzel a hatással jár.
- A tevékenységi jelentést január 31-ig kell benyújtani, az értékelés március 31-ig lezárul, a fellebbezést 5 munkanapon belül kell benyújtani, és 10 munkanap alatt bírálják el.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 710. szám, 2026. augusztus 26.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 26.
Egy egyetemi sportklub igazgatója mostantól pontról pontra tudja, mi dönt a tisztségéről: a sporteredmények az éves jegy csaknem felét adják. Az oktatási és kutatási miniszter 4.703/2026. sz. rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 26-i 710. számában jelent meg, jóváhagyja az egyetemi sportklubok igazgatói egyéni szakmai teljesítményének éves értékelésére vonatkozó módszertant. Ez a minisztérium negyedik aktusa ugyanazon a napon, az után, amelyik a hallgatói helyek számát javasló bizottságról szól.
A módszertan közvetlenül a minisztérium alárendeltségébe tartozó klubokra vonatkozik. Az egyetemek alárendeltségében működő kluboknak referenciamodell, amelyet egyetemi szenátusi határozattal, az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával lehet hozzáigazítani és elfogadni.
A jogalap az egyetemi hallgatói sportklubok szervezéséről és működéséről szóló keretszabályzat, amelyet a tanügyi, kutatási, ifjúsági és sportminiszter 3.696/2012. sz. rendelete hagyott jóvá.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a naptár. Az értékelés egy naptári évre vonatkozik, és a következő év január 1. és március 31. között zajlik, csak azoknál az igazgatóknál, akik az értékelt évben legalább 6 hónapot ténylegesen dolgoztak.
A második hatás a részleges értékelés. Ez ezen az időablakon kívül történik, a munkaviszony megszűnésekor, felfüggesztésekor vagy módosításakor, ha a ténylegesen ledolgozott időszak legalább 30 egymást követő naptári nap, az eseménytől számított 10 munkanapon belül, és beleszámít a következő éves értékelésbe.
A harmadik hatás a bizottságok összetétele. Az értékelő bizottságnak egy elnöke és 2 tagja van, akiket miniszteri rendelet jelöl ki. A fellebbezéseket elbíráló bizottságnak szintén egy elnöke és 2 tagja van, akik kötelezően más személyek, mint az értékelő bizottság tagjai.
A negyedik hatás a pontozási rács. Az öt vezetői célkitűzésnek kötött pontszáma van: stratégiai vezetés 15 pont, sportteljesítmény 45, gazdasági és pénzügyi vezetés 20, emberi erőforrások és belső vezetői kontroll 10, intézményfejlesztés és arculat 10. Összesen 100.
Az ötödik hatás a pontozás módja. Minden teljesítménymutatóra a bizottság a kiosztható maximális pontszám 0 és 100 százaléka között ítél meg pontot, a végső pontszám pedig az öt célkitűzés összege, amely nem haladhatja meg a 100-at.
A hatodik hatás a minősítések rendszere: 91-100 „Nagyon jó” („Foarte bine”), 81-90 „Jó” („Bine”), 71-80 „Kielégítő”, 71 alatt „Nem kielégítő”. Az utóbbi kettőnél a bizottság köteles ajánlásokat és javító intézkedéseket megfogalmazni.
A hetedik hatás a legkeményebb. A „Nem kielégítő” minősítés miniszteri rendelettel a tisztségből való felmentés indoka lehet. A két egymást követő évben szerzett „Kielégítő” minősítés ugyanilyen hatással jár.
A nyolcadik hatás a fellebbezési eljárás. Az eredményt az értékelés lezárásától számított 5 munkanapon belül közlik, az igazgató a közléstől számított 5 munkanapon belül fellebbezhet, a fellebbezést pedig 10 munkanap alatt bírálják el. Az eredmény közigazgatási értelemben végleges, és a közigazgatási bíróság előtt támadható meg.
A kilencedik hatás a bizonyítási teher. Az igazgató január 31-ig elkészíti a tevékenységi jelentést, és az igazoló dokumentumokkal együtt nyújtja be. A bizottság kizárólag az értékelt időszakra vonatkozó iratokat vizsgálja, és pontosítást, további iratokat kérhet, ha a benyújtottak nem teszik lehetővé egy mutató teljes körű ellenőrzését.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Az első változás az, hogy az értékelés közzétett pontozási rácsot kap. Eddig a 2012-es keretszabályzat rendelkezett az igazgatói tisztségről, de nem szólt azokról a számszerű kritériumokról, amelyekkel a munkáját évente mérik.
A második változás a bizottságok szétválasztása. A fellebbezés nem kerülhet ugyanazokhoz az emberekhez, akik a jegyet adták: a módszertan kifejezetten tiltja az átfedést.
A harmadik változás a súlyozásé. A sportteljesítmény önmagában 45 pontot ér a 100-ból, ezen belül pedig a versenyeken elért eredmények 25-öt. Más szóval egy igazgató jegyének negyede közvetlenül a klub érmein múlik.
A negyedik változás a pénzről szól. A bevételi és kiadási költségvetés végrehajtása, harmadlagos utalványozói minőségben, valamint a saját bevételek bevonzása 10-10 pontot hoz, vagyis a jegy ötödét.
Az ötödik változás az iratőrzés. Az eljárás valamennyi dokumentumát az Iskolai és Egyetemi Sport Szövetsége őrzi, nem a klub és nem a minisztérium.
Ami nem változik, az az egyetemi autonómia. Az egyetemek alárendeltségében működő klubok nem kötelesek alkalmazni a módszertant; hozzáigazítva, egyetemi szenátusi határozattal elfogadhatják.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az igazgató előre tudja, mire kapja a jegyet, és milyen iratokkal támaszthatja alá.
- A fellebbezéseket elbíráló bizottság kötelezően más személyekből áll, mint az értékelő.
- A határidők rövidek és kötöttek: 5 nap a közlésre, 5 a fellebbezésre, 10 az elbírálásra.
- A gyenge minősítések ajánlások megfogalmazására kötelezik a bizottságot, nem csak szankcionálásra.
- A fellebbezés eredménye a közigazgatási bíróság előtt megtámadható, tehát az eljárás nem zárul le a hivatal ajtajánál.
- A részleges értékelés megakadályozza, hogy elvesszen az év közepén távozó igazgató ledolgozott időszaka.
Mi marad probléma
- Az értékelő űrlap rácsa öt célkitűzésből kettőnél ellentmond a saját címének.
- A jegy negyede a sporteredményekből jön, anélkül hogy bármilyen korrekció lenne a klub méretére vagy a rendelkezésre álló költségvetésre.
- A módszertan nem mondja meg, mi történik azzal az igazgatóval, aki az értékelt évben 6 hónapnál rövidebb ideje van a tisztségben.
- A bizottság dönt „minden előre nem látott helyzetben”, ami nyílt végű kitétel egy olyan eljárásban, amely a tisztségből való felmentéssel zárulhat.
- Nincs célkitűzésenkénti minimális küszöb, tehát egy igazgató nulla pontot kaphat sportteljesítményre, és mégis 71 pont felett maradhat, ha mindenhol máshol a maximumot viszi.
- A mutatónkénti százalékos pontozásnak, a 0 és 100 százalék közötti sávnak nincsenek leírt kritériumai, tehát az értékelés minden rovaton belül mérlegelésen múlik.
Hasznos tanácsok
- Ha egyetemi sportklub igazgatója, január 31-ig nyújtsa be a tevékenységi jelentést. Ez a módszertanban szereplő határidő, nem ajánlás.
- Csatoljon igazoló dokumentumokat mind a tíz mutatóhoz. A bizottság kizárólag az értékelt időszakra vonatkozó iratokat vizsgálja.
- A jelentést az öt célkitűzés szerint tagolja, az 1. sz. melléklet sorrendjében. Az űrlapon külön rovat van az elvégzett tevékenységeknek, az eredményeknek és az igazoló dokumentumoknak.
- Az év tervezésekor tartsa szem előtt a súlyokat: a versenyeken elért sporteredmények 25 pontot érnek, a legtöbbet az összes mutató közül.
- Ha nem elégedett a jeggyel, a közléstől számított 5 munkanapon belül fellebbezzen, a 3. sz. melléklet mintája szerint, megjelölve a megítélt és a kért pontszámot minden vitatott mutatónál.
- Ha „Kielégítő” minősítést kap, tekintse munkatervnek a bizottság ajánlásait: ugyanez a minősítés két éven át a tisztségből való felmentéshez vezethet.
- Ha év közben távozik a tisztségből, kérjen részleges értékelést. Ez 10 munkanapon belül megtörténik, ha legalább 30 egymást követő napot dolgozott.
- Ha rektor, tartsa észben, hogy a módszertan az egyetem klubja számára csak referenciamodell. Elfogadása egyetemi szenátusi határozattal történik, és hozzáigazítható.
Gyakori kérdések
Kit értékelnek?
Mikor zajlik az értékelés?
Hogyan számítják ki a jegyet?
Melyek a minősítések?
Mi történik gyenge minősítés esetén?
Hogyan támadhatom meg az eredményt?
Végleges a fellebbezés eredménye?
Hol őrzik a dokumentumokat?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A módszertan 2. sz. melléklete, az értékelő rács: két célkitűzés címe ellentmond az ugyanabban a táblázatban és a módszertan szövegében szereplő pontszámoknak. A rács első célkitűzésének címe így szól: „Obiectivul I. Management strategic și organizarea activității clubului (20 de puncte)”, vagyis I. célkitűzés. Stratégiai vezetés és a klub tevékenységének szervezése (20 pont), az alatta lévő három mutató viszont 5-5 pontot ér, és az ugyanabban a táblázatban szereplő „Subtotal obiectivul I” sor 15-öt mutat. A második címe így szól: „Obiectivul II. Performanță sportivă (40 de puncte)”, vagyis II. célkitűzés. Sportteljesítmény (40 pont), miközben a mutatói 5 meg 15 meg 25 pontot adnak ki, a részösszeg pedig 45-öt mutat. A rács végén lévő összesítő táblázat megerősíti a 15-öt és a 45-öt, akárcsak a módszertan 12. cikke, amely kifejezetten 15 pontot ír elő az I. célkitűzésre és 45-öt a II.-ra. A bizottság éppen ezt az űrlapot tölti ki, és az egyik célkitűzésről a másikra átvitt 5 pont eldöntheti a „Kielégítő” és a „Jó”, illetve a „Nem kielégítő” és a „Kielégítő” közötti átmenetet, vagyis azt, hogy valaki megtartja vagy elveszti a tisztségét.
A szerkesztőség elemzése
A módszertan régi hiányt pótol. Az egyetemi sportklubok egy 2012-es keretszabályzat szerint működnek, az igazgatóikat pedig közzétett rács nélkül értékelték. Az új szöveg kiszámíthatóvá teszi az eljárást: öt célkitűzés, tíz mutató, kötött pontszámok, rövid határidők, két külön bizottság és bírósági út. Az a szabály, hogy a fellebbezéseket elbíráló bizottság tagjai más személyek legyenek, mint akik a jegyet adták, magától értetődőnek tűnik, sok román közigazgatási eljárásból mégis hiányzik.
A gyenge pont éppen az az űrlap, amelyet a bizottság kitölt. A 2. sz. melléklet rácsa öt célkitűzésből kettőnél ellentmond a saját részösszegeinek. Ez nem következmény nélküli hiba: a minősítések küszöbei 71, 81 és 91 pontnál vannak, a két olvasat közötti 5 pontos különbség pedig egyik kategóriából a másikba mozdíthat egy igazgatót. Annál is inkább, mert a 20. és a 21. cikk közvetlenül a tisztségből való felmentéshez köti a gyenge minősítéseket.
A második észrevétel a rács méltányosságára vonatkozik. A hazai és nemzetközi versenyeken elért sporteredmények 25 pontot érnek, a jegy negyedét, anélkül hogy bármilyen kiigazítás lenne a klub méretére, a szakosztályok számára vagy a rendelkezésre álló költségvetésre. Egy kis klub igazgatóját, két szakosztállyal és szerény finanszírozással, ugyanazzal a mércével mérik, mint egy nagyét. A módszertanban van viszont mutató a saját bevételek bevonzására, ami helyes, de nem pótolja az induló feltételek különbségét.
A harmadik észrevétel a mérlegelési mozgástérről szól. A 14. cikk szabadon hagyja a bizottságnak, hogy minden mutató pontszámának 0 és 100 százaléka között ítéljen meg pontot, leírt kritériumok nélkül. Az űrlap „Motivarea comisiei”, vagyis a bizottság indokolása oszlopa segít, mert indoklásra kényszerít, de nem pótol egy pontozási útmutatót. Egy olyan eljárásban, amely a tisztség elvesztésével zárulhat, a rovatonkénti tág mérlegelést nehéz érdemben megtámadni.
Mit kellene megváltoztatni
- Az I. és a II. célkitűzés címének javítása a 2. sz. melléklet rácsában, 15-re és 45-re. Az űrlap ezzel következetes lenne a saját részösszegeivel, az összesítő táblázattal és a módszertan 12. cikkével.
- Tájékoztató pontozási útmutató az egyes mutatókra megítélt százalékokhoz. Nélküle ugyanaz a teljesítmény 40 vagy 90 százalékot kaphat különböző bizottságoktól, a fellebbezésnek pedig nincs mire támaszkodnia.
- A sporteredmények súlyozása a klub mérete és a kiutalt költségvetés szerint. Az érmekért járó 25 pont jelenleg az induló feltételeket is méri, nem csak az igazgató munkáját.
- Kifejezett szabály azokra az igazgatókra, akik az értékelt évben 6 hónapnál rövidebb ideje vannak a tisztségben. A módszertan kizárja őket az éves értékelésből, de nem mondja meg, mi lesz a ledolgozott időszakkal, ha a részleges értékelés feltételeinek sem felelnek meg.
- A 23. cikk kitételének szűkítése, amely minden előre nem látott helyzetet a bizottságra bíz. Egy olyan eljárásban, amely a tisztségből való felmentéshez vezethet, az előre nem látott helyzeteket a módszertan kibocsátójának kellene rendeznie, nem az értékelő szervnek.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 710. szám, 2026. augusztus 26. 8 oldal PDF, 74 KB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.