Röviden
- A szakmai kompetenciák értékelőjének tanúsítása 2026. október 26-tól pénzbe kerül. A díj 400 lej a beiratkozásért, a kiválasztásért, az értékelésért, a tanúsításért és az Értékelők Országos Nyilvántartásába való bejegyzésért, illetve 100 lej az újratanúsításért és a nyilvántartásban maradásért. Mindkét esetben az összeget egységcsoportonként vagy képesítésenként kell megfizetni, nem személyenként egyszer, és az Országos Képesítési Hatóság költségvetésének saját bevétele lesz.
- A díjat a képesítések számával kell megszorozni. Az az értékelő, aki három képesítésre kér értékelési jogot, a bejegyzéskor 1200 lejt fizet, minden újratanúsításkor pedig 300 lejt. A Módszertan által szabályozott mindhárom kategóriát terheli a fizetési kötelezettség: a szakmai kompetenciák értékelőit, az értékelők értékelőit és a külső értékelőket.
- A külső értékelők, vagyis az értékelő központokat ellenőrző személyek díjazását bruttó minimálbérben fejezik ki. Kilenc tevékenységtípust, az auditálástól és az időszakos nyomon követéstől egy új telephely értékeléséig, a bruttó minimálbér 1, 0,75 vagy 0,5 szorosával díjaznak. A pénzt a Hatóság a külső minőségértékelési jelentésnek az intézmény elnöke általi jóváhagyásától számított 15 napon belül folyósítja.
- Ugyanannak a díjazásnak ugyanabban a rendeletben két különböző számítási alapja van. Az újraírt cikk az országos bruttó minimálbérhez köti, a díjakat tartalmazó melléklet pedig a bruttó átlagbérhez, csakhogy a mondat alatti táblázatmagyarázat ismét a minimálbérre tér vissza. Egyetlen értékelés esetén a fizetendő összeg attól függ, melyik szöveget kell alkalmazni.
- A már folyamatban lévő kérelmekre a rendelet nem tartalmaz rendelkezést. A díjak a közzététel napjától alkalmazandók, a jogi aktus pedig nem mondja meg, hogy az az értékelő, aki 2026. október 26. előtt belépett a kiválasztási eljárásba, fizet-e vagy sem.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial), I. rész, 892. szám, 2026. október 26., 8-9. oldal
Hatálybalépés: 2026. október 26., a közzététel napja, mert a rendelet nem ír elő későbbi időpontot
Aki más szakemberek képesítését akarja tanúsítani, az 2026. október 26-tól egységcsoportonként vagy képesítésenként 400 lejt fizet, minden újratanúsításkor pedig 100 lejt. A díjakat az oktatási és kutatási miniszter 5.832/2026. sz. rendelete vezeti be, és az Értékelők Országos Nyilvántartását vezető Országos Képesítési Hatóság költségvetésének saját bevételét képezik. A szakmai kompetenciák értékelésének megfizettetése nem új az idén ősszel: öt nappal korábban az uniós tagállamokon kívül szerzett fogszakorvosi cím elismerésének értékelési díját 1000 euróban állapították meg.
A szakmai kompetenciák értékelője az a személy, aki az iskolarendszeren kívül eldönti, hogy egy felnőtt valóban ért-e egy szakmához. A munka közben tanult hegesztő, a diploma nélküli szakács, a húsz évig papírok nélkül dolgozó vízvezeték-szerelő mind elmegy egy, a nem formális vagy informális tanulási környezetben szerzett kompetenciák értékelésére létrehozott központba, és egy ilyen értékelő előtt gyakorlati vizsgát tesz. Ha megfelel, olyan bizonyítványt kap, amely képesítésnek számít. A most módosított Módszertan azt szabályozza, ki lehet ez az értékelő, hogyan választják ki, és hogyan marad a nyilvántartásban.
A rendelet két cikkből és öt módosító pontból áll, mindegyik az I. cikkben található. Az 1. pont új bekezdéssel egészíti ki a 6. cikket, amely a díjat előírja. A 2. pont hatályon kívül helyezi a 14. cikk (4) bekezdését. A 3. pont átírja a 16. cikk egyik pontját, így a külső értékelés első tevékenysége így szól: „a központ ideiglenes engedélyezése/engedélyezése/akkreditálása céljából végzett értékelés”. A 4. pont teljes egészében átírja a 17. cikket, a külső értékelőkről szólót. Az 5. pont két új mellékletet fűz a Módszertanhoz, a 8. és a 9. számút, amelyek maguk a díjtáblázatok.
A két melléklet két különböző fizetőt érint. A 8. sz. melléklet a bevétel: a díjat az fizeti, aki értékelő akar lenni. A 9. sz. melléklet a kiadás: a díjazás, amelyet a Hatóság a külső értékelőnek fizet egy központnál végzett minden értékelésért, auditért vagy nyomon követő látogatásért. Az elsőt lejben, a másodikat egy bér törtrészeiben adják meg, és a különbség nem csupán formai: a lejben megadott összeg a következő rendeletig változatlan marad, a bérhez kötött összeg viszont magától emelkedik, valahányszor a vonatkoztatási bér változik.
Ugyanebben a, 2026. október 26-i számban az oktatási és kutatási miniszternek két másik rendelete is megjelent, mindkettő a középfokú oktatásról szól: az 5.831/2026. sz. rendelet, amely a 2027-2028-as tanévre szóló felvételi naptárat határozza meg, és az 5.808/2026. sz. rendelet, amely a mesterséges intelligenciával és a fenntarthatósággal bővíti a választható tantárgyak országos kínálatát.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás új kiadás egy szűk kör számára. Az az értékelő, aki egyetlen képesítésen akar dolgozni, a bejegyzéskor 400 lejt fizet. Három képesítés esetén az összeg 1200 lej, öt esetén 2000 lej, mert a díjat „egységcsoportonként/képesítésenként” írják elő, nem személyenként. Az újratanúsítás és a nyilvántartásban maradás 100 lejbe kerül, a bejegyzési díj negyedébe, minden megtartott egységcsoportra vagy képesítésre.
A második hatás az értékelő központokat éri, amelyek közvetlenül nem fizetnek semmit, a közvetett költséget viszont viselik. Az ideiglenes engedélyt, az akkreditációt vagy az akkreditáció megújítását kérő központnak külső értékelőkre van szüksége, és ezek díjazását most díjszabás rögzíti: egy bruttó minimálbér egy oktatási terület, egy foglalkozási terület és egy tanulmányi program teljes értékeléséért, 0,75 bér ott, ahol az oktatási terület már eljárás alatt áll, 0,5 ott, ahol csak a tanulmányi programot értékelik. Ugyanennyi, egy bruttó minimálbér jár az auditálásért, az időszakos nyomon követésért, egy új telephely értékeléséért és az intézményi bizalmi fokozat odaítéléséért.
A harmadik hatás az Országos Képesítési Hatóság költségvetését érinti. A díj az intézmény saját bevétele, nem az állami költségvetés bevétele, így a Hatóság közvetlenül azoktól szedi be a pénzt, akiket tanúsít, és ő fizeti a szerződtetett külső értékelőket is. Ugyanabba a kasszába folyik be és ugyanabból fizetnek ki, a jogi aktus pedig nem kapcsolja össze a két pénzáramot: a szöveg sehol nem mondja, hogy a beszedett díjak fedezik a kifizetett díjazást.
A negyedik hatás az időzítésé. A rendelet a közzététellel lép hatályba, az egyetlen határidő pedig, amelyet tartalmaz, az a 15 nap, amelyen belül a Hatóságnak a külső értékelőnek fizetnie kell. A határidő a jelentésnek az intézmény elnöke általi jóváhagyásától számít, nem a benyújtásától, a jóváhagyásra viszont a szöveg nem szab végső határidőt.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. október 26-ig az oktatási miniszter 7.432/2024. sz. rendeletével jóváhagyott, a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 1.224. számában, 2024. december 5-én közzétett Módszertannak egyáltalán nem volt díjmellékletre. A 6. cikk pénz kérése nélkül szabályozta a kiválasztási eljárást, a 17. cikk pedig a külső értékelő munkájára hivatkozott anélkül, hogy a díjazást táblázatban rögzítette volna. A most hozzáadott táblázatok tehát az eljárás első árjegyzékét jelentik.
A második változás csendesebb, és azt a pillanatot érinti, amelyben a jogszabályt olvasni kell. Az újraírt 17. cikk a külső értékelők díjait a „a szolgáltatásnyújtási szerződés aláírásának napján” hatályos jogszabályokhoz köti. Amíg a díjazást nem melléklet szabályozta, ennek a pillanatnak nem volt gyakorlati jelentősége. 2026. október 26-tól van: ha a vonatkoztatási bér a központ kérelme és a szerződés aláírása között emelkedik, a fizetendő összeg megváltozik.
A harmadik változás a 14. cikk (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése. A rendelet a szöveget úgy törli, hogy nem idézi, és a Módszertant nem teszi közzé egységes szerkezetben, így akinek tudnia kell, melyik szabály szűnt meg, annak be kell szereznie a 2024-es változatot, és össze kell hasonlítania. Az ilyen, rövid és hivatkozásos módosítás gyakori, de a szöveg helyreállításának munkáját az olvasóra hárítja.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A külső értékelők díjazása először szerepel nyilvános táblázatban, kilenc tétellel és három díjszinttel, ahelyett hogy szerződésenként alkudnák ki.
- A skála kiszámítható: a díj pontosan az ellenőrzött területek számával nő, így a központ a kérelem benyújtása előtt megbecsülheti az értékelés költségét.
- A díj vonatkoztatási bérhez kötése megkíméli a Módszertant attól, hogy évente új rendelettel kelljen frissíteni, ami a lejben rögzített összegekhez elkerülhetetlen lett volna.
- Az újratanúsítás a kezdeti tanúsítás negyedébe kerül, 100 lejbe 400 helyett, ami nem veszi el a kedvét a már képzett értékelőnek attól, hogy a nyilvántartásban maradjon.
- A külső értékelőnek járó kifizetésnek írásban rögzített, 15 napos határideje van, nem az intézmény belátására van bízva.
- A külső értékelőnek kifejezetten a vonatkozó foglalkozási vagy képesítési szabványok szerint kell dolgoznia, nem csupán a Hatóság belső eljárásai szerint.
Mi marad probléma
- A díjazás számítási alapját ugyanaz a rendelet kétféleképpen írja le: a cikk a bruttó minimálbért, a melléklet a bruttó átlagbért, és a különbség közvetlenül a kifizetett összegben jelenik meg.
- Az az időpont is eltér, amelyben a számítási alapot olvasni kell: a cikkben a szolgáltatásnyújtási szerződés aláírásának napja, a mellékletben a külső értékelési kérelem benyújtásának napja.
- A 15 napos fizetési határidő a jelentés jóváhagyásától számít, a jóváhagyásnak pedig nincs végső határideje, így a határidő kezdete annak a kezében van, aki fizet.
- A 400 lejes díj egységcsoportonként vagy képesítésenként fizetendő, a jogi aktus azonban nem mondja meg, ki állapítja meg, hány egységcsoport vagy képesítés jut egy értékelőre.
- A 2026. október 26. előtt megkezdett eljárásokra egyáltalán nincs szabály.
- A 9. sz. melléklet a 3. tételnél magyarázat nélkül használja az „SO” rövidítést, miközben másik két rövidítését megmagyarázza, szókincse pedig, a „tanulmányi program” és az „oktatási eredményesség” kifejezéssel, az egyetemi értékelésből származik, nem a munka közben szerzett kompetenciák értékeléséből.
Hasznos tanácsok
- Ha az Értékelők Országos Nyilvántartásába készül belépni, előbb számolja össze, hány képesítésre kér értékelési jogot, és szorozza meg 400 lejjel. A díj egységcsoportonként vagy képesítésenként értendő, így a négy képesítésre benyújtott dosszié 1600 lejbe kerül, nem 400-ba.
- Ha már a nyilvántartásban van, jegyezze be a naptárába az újratanúsítás időpontját. A bennmaradás egységcsoportonként vagy képesítésenként 100 lejbe kerül, a nyilvántartásból való kiesés pedig visszavezeti a négyszer magasabb bejegyzési díjhoz.
- Ha 2026. október 26. előtt nyújtott be kiválasztási kérelmet, kérjen írásban tájékoztatást a díjról az Országos Képesítési Hatóságtól. A rendeletnek nincs átmeneti rendelkezése, az írásbeli válasz pedig hasznos lesz, ha később mégis kérik a fizetést.
- Ha külső értékelőként köt szolgáltatásnyújtási szerződést, kérje, hogy a szerződésben számmal írják ki az összeget, kifejezetten megnevezve a számítási alapot és azt a napot, amelyen azt olvasták. A rendelet két szövege eltérő összegekhez vezet, és a szerződés az a hely, ahol ezt a különbséget le lehet zárni.
- Ha értékelő központot vezet, a külső értékelés költségét az ellenőrzött területek száma szerint becsülje meg, ne az eljárás neve szerint: egy terület 0,5 bruttó minimálbért jelent, kettő 0,75-öt, három egy egész bért.
- Ha egy már elvégzett külső értékelés díjára vár, kérdezze meg, melyik napon hagyta jóvá a Hatóság elnöke a jelentést. A 15 nap attól a naptól számít, nem attól, amelyen a jelentést leadta.
Gyakori kérdések
Mennyibe kerül a szakmai kompetenciák értékelőjének tanúsítása?
Mikortól kell fizetni ezeket a díjakat?
Ki fizeti a díjat: az értékelő vagy az értékelő központ?
Mennyit kap egy külső értékelő egy értékelésért?
Milyen gyorsan fizetik a külső értékelő díját?
Mi változott a Módszertan 17. cikkében?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- I. cikk 4. pont, 17. cikk (3) bekezdés, szemben a rendelet 2. sz. mellékletével, a táblázatfej alatti megjegyzéssel: a külső értékelő díjazásának két különböző számítási alapja van, és a melléklet önmagának is ellentmond. A 17. cikk (3) bekezdésének új szövege szerint a díjak „sunt stabilite prin raportare la salariul minim brut pe economie conform legislației în vigoare la data semnării contractului de prestări servicii”, vagyis az országos bruttó minimálbérhez viszonyítva, a szolgáltatásnyújtási szerződés aláírásának napján hatályos jogszabályok szerint állapítják meg őket. A rendelet 2. sz. melléklete, amely a Módszertan 9. sz. mellékletévé válik, és éppen ezeket a díjakat tartalmazza, közvetlenül a táblázatfej alatt kimondja, hogy „valoarea tarifelor se calculează în raport cu salariul mediu brut”, vagyis a díjak értékét a bruttó átlagbérhez viszonyítva számítják. Két sorral lejjebb ugyanez a melléklet megadja a díjoszlop magyarázatát, ahol az „SMinB” rövidítés a bruttó minimálbért jelenti, és mind a kilenc tétel SMinB-ben van kifejezve. A bruttó átlagbér definíció szerint magasabb a bruttó minimálbérnél, így egyetlen külső értékelés fizetendő összege ugyanabba az irányba és jelentősen eltér attól függően, hogy a három megfogalmazás közül melyik érvényesül. A rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megmutatná, melyik szöveg az irányadó, a szolgáltatásnyújtási szerződés két fele pedig ugyanabból a jogi aktusból, egyenlő alappal, más-más szövegre hivatkozhat.
- Ugyanez a két szöveg két különböző időpontot is megjelöl, amelyen a számítási alapot olvasni kell. A 17. cikk (3) bekezdése a „la data semnării contractului de prestări servicii” napján, vagyis a szolgáltatásnyújtási szerződés aláírásának napján hatályos jogszabályokra utal, a 2. sz. melléklet megjegyzése pedig a „data depunerii cererilor de evaluare externă” napjára, vagyis a külső értékelési kérelmek benyújtásának napjára. A két időpont nem esik egybe, sőt nem is ugyanahhoz a féléhez tartozik: a külső értékelési kérelmet az értékelő központ nyújtja be, a szolgáltatásnyújtási szerződést pedig később a Hatóság köti a külső értékelővel. Ha a vonatkoztatási bér a kettő között megváltozik, a két szöveg pontosan ugyanarra a tevékenységre két különböző összeget ad, és a jogi aktus nem ad szempontot a választáshoz. Annak, akinek a szabály szól, a következmény ugyanaz, mint az első pontnál: a díjazás összege a jogi aktusból nem állapítható meg.
A szerkesztőség elemzése
A rendelet valós problémát old meg, és helyes irányban teszi. 2026. október 26-ig a külső értékelő díjazásának nem volt nyilvános skálája, ezért szerződésenként alakult ki egy olyan eljárásban, amely azt dönti el, kiállíthat-e egyáltalán egy központ képesítési bizonyítványokat. A 9. sz. melléklet kilenc tételének közzététele a kiszámíthatóság nyeresége a központoknak és az egyenlő bánásmódé az értékelőknek. A jogi aktus nem abban téved, hogy díjat szed. Abban téved, hogy egyszerre két mértékegységben szedi, és ez az egyetlen kérdés az egész szövegben, amelyet értelmezéssel nem lehet rendezni.
A 9. sz. melléklet skálája valójában sokkal egyszerűbb, mint amit kilenc sora sugall, és ez csak az oszlopok együttes olvasásakor látszik. A díj szigorúan az egyes sorokban felsorolt értékelési területek számát követi, nem az eljárás típusát és nem a tevékenység nevét: egy terület 0,5 bruttó minimálbér, két terület 0,75, három terület egy egész bér. A szabály mind a kilenc tételre kivétel nélkül érvényes, az auditálásra és az időszakos nyomon követésre is, mindkettő három területtel és mindkettő egy bérrel. Ebből következik, hogy az egész táblázatot egyetlen sorban, képletként is meg lehetett volna írni, ennek a megállapításnak a gyakorlati következménye pedig nem esztétikai: a mostani skálán a területenkénti díj a mennyiséggel csökken. Egy terület 0,5 bért hoz, kettő területenként 0,375-öt, három területenként 0,333-at. Aki keveset értékel, munkaegységenként jobban jár, mint aki sokat, és a kilenc tétel összege, ha egy központ mindegyiken végigmenne, 7,75 bruttó minimálbér.
A második észrevétel a határidők aszimmetriájára vonatkozik, és a cikkek sorrendben olvasásából nem derül ki. Az értékelő a 400 lejes díjat „az eljáráson való átmenetelért” fizeti, vagyis még azelőtt, hogy bármit kapna, és a rendelet alkalmazásának első napjától fizet. A Hatóság ezzel szemben egyetlen határidőt ró magára, a 17. cikk (4) bekezdésének 15 napját, és az a külső értékelési jelentés saját elnöke általi jóváhagyásától indul, nem olyan tényből, amelyet az értékelő egyedül bizonyítani tudna. A jóváhagyásra a jogi aktus nem ír elő végső határidőt. A közigazgatás órája tehát akkor indul, amikor a közigazgatás úgy dönt, a címzett órája viszont éppen a kérelem benyújtásának pillanatában. A 15 nap nem a 15 napon belüli fizetés garanciája, hanem a 15 napon belüli fizetésé egy meghatározatlan pillanattól számítva.
A harmadik észrevétel a jogi aktus saját naptárára és arra vonatkozik, ami hiányzik belőle. A jóváhagyási feljegyzés kelte 2026. október 12., a rendeletet október 19-én írták alá, és október 26-án tették közzé: hét nap a feljegyzéstől az aláírásig, újabb hét az aláírástól a Romániai Hivatalos Közlönyig, összesen tizennégy nap a feljegyzéstől az alkalmazásig. A címzett számára egyetlen nap sincs: a díj a közzététel napjától esedékes, a jogi aktus pedig nem mondja meg, mi lesz a már benyújtott kérelmekkel és a folyamatban lévő kiválasztási eljárásokkal. Ugyanígy a 14. cikk (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése hivatkozással történik, a Módszertan egységes szerkezetű újraközlése nélkül, noha a rendelet öt helyen módosítja, és két mellékletet fűz hozzá. A 2024-es Módszertan így csak két, közel két év különbséggel megjelent kiadvány egymás mellé tételével olvasható.
Mit kellene megváltoztatni
- Egyetlen számítási alap, a cikkben és a mellékletben azonos néven. A 9. sz. melléklet megjegyzésének szó szerint meg kellene ismételnie a 17. cikk (3) bekezdésének képletét, „az országos bruttó minimálbér”, ha ez a szándék, vagy a cikket kellene a melléklet értelmében kijavítani. A javítás gyakorlati hatása, hogy a külső értékelés fizetendő összege a jogi aktusból kiszámíthatóvá válik, a szolgáltatásnyújtási szerződést pedig nem lehet többé azzal az érvvel megtámadni, hogy a számítási alapot rosszul választották meg.
- Egyetlen vonatkoztatási időpont a bér olvasásához. A két változat közül a külső értékelési kérelem benyújtásának napja jobb a központnak, mert minden kötelezettségvállalás előtt megadja a költséget, a szerződés aláírásának napja pedig jobb az értékelőnek. Akármelyiket választják, a jogi aktusban csak egyszer szerepeljen. Az eredmény, hogy az eljárás alatti béremelés nem mozgatja el az összeget aszerint, hogy a felek melyik szövegre hivatkoznak.
- Határidő a külső értékelési jelentés jóváhagyására. Ha a Hatóság elnöke mondjuk 15 napot kapna a jelentés beérkezésétől a jóváhagyásra, a 15 napos fizetési határidőnek ellenőrizhető kezdőpontja lenne, a külső értékelő pedig tudná, hogy a fizetés legkésőbb a jelentés leadásától számított 30 napon belül megérkezik. A közzétett szövegben a második határidő le van írva, de nem számítható ki.
- Átmeneti rendelkezés a 2026. október 26-án folyamatban lévő eljárásokra. Egyetlen mondat arról, hogy a díj vonatkozik-e a hatálybalépés előtt benyújtott kérelmekre, megkímélné a Hatóságot attól, hogy esetenként döntsön, az értékelőt pedig a visszamenőleges fizetési felszólítás kockázatától. Enélkül az egyetlen út a tisztázáshoz az írásbeli megkeresés, amelyre következetlenül válaszolnak.
- A kilencsoros táblázat helyett területenkénti szabály, olyan skálával, amely nem bünteti a mennyiséget. Mivel a díj már most is valójában 0,25 plusz értékelt területenként 0,25, képletként leírva az új értékelési tevékenységhez többé nem kellene a melléklet módosítása. Ugyanakkor az egyenlő területenkénti díjazás, akárhány területet fed le egy tevékenység, megszüntetné azt a helyzetet, amelyben a teljes értékelést munkaegységenként egyharmaddal kevesebbel díjazzák, mint egyetlen tanulmányi program értékelését.
- Magyarázat arra az egységre, amelyen a 400 lejes díjat felszámítják, és az „SO” rövidítésre. A 8. sz. melléklet „egységcsoportonként/képesítésenként” számít díjat, anélkül hogy megmondaná, ki állapítja meg ezek számát egy értékelőnél, a 9. sz. melléklet pedig a 3. tételnél az „SO” rövidítést használja, noha másik két rövidítését megmagyarázza. Egy dosszié, amelynek költségét a benyújtója nem tudja kiszámítani, és egy táblázatsor, amelynek neve nem olvasható, egyaránt olyan vitaforrás, amelyet egyetlen meghatározó mondat elkerülhetővé tenne.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 892. szám, 2026. október 26., 8-9. oldal 16 oldal PDF, 122 KB a jogi aktus a(z) 8. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.