Röviden
- Az állam 2 729 négyzetméter magánföldet vesz el Ploiești északi határában, hogy átépítsen egy csomópontot a DN 1 országúton. Huszonkét tételről van szó, mind a Prahova megyei Păulești község területén, mind belterületen kívüli szántó, a becsült teljes kártalanítás pedig 40 106,62 lej. Az eljárás 2026. szeptember 23-án, a határozat kihirdetésének napján indul.
- A kártalanítást egységes négyzetméterár alapján számolják. A megítélt összeg és az elvett terület hányadosa mind a 22 tételnél 14,69 és 14,71 lej között marad négyzetméterenként. A legnagyobb összeg 8 142,12 lej, a legkisebb 176,36 lej, a legnagyobb kedvezményezett pedig maga Păulești község, 8 567,74 lejjel két, a magántulajdonába tartozó telekért.
- Aki megkapja az értesítést, 20 napon belül reagálhat, az államnak viszont 90 napja van a fizetésre. A tulajdonosnak az értesítéstől számított 20 naptári napon belül kell megjelennie az iratokkal, és a jegyzék polgármesteri hivatali kifüggesztésétől számított 10 napon belül kell benyújtania a kifizetési kérelmet. A kártalanítások pénze a hitelnyitási kérelem jóváhagyásától számított legfeljebb 30 napon belül jut el az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság számlájára, ez a dátum viszont a határozatból nem olvasható ki.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 806. szám, 2026. szeptember 23.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 23., a kihirdetés napja, mivel az aktus nem ír elő későbbi időpontot
A 2026. szeptember 23-án kihirdetett 746/2026. sz. kormányhatározat kisajátítási eljárást indít egy kicsi és nagyon kézzelfogható munkálathoz: annak a csomópontnak az átépítéséhez, amelyben a DN 1 országút a 66+500 kilométerszelvénynél összeér a DN 1B országútra vezető összekötő ággal, Ploiești északi kijáratánál, Păulești és Blejoi község területén. Ez a második kisajátítás két egymást követő napon. Egy nappal korábban, a Gyilkos-tó megőrzését szolgáló munkálatokhoz az állam 3 214 négyzetméter erdőt vett el, 48 357,96 lej kártalanítással. Itt a terület is kisebb, és az összeg is: 2 729 négyzetméter és 40 106,62 lej.
Az aktusnak hat cikke és három melléklete van. Az 1. cikk a megvalósíthatósági tanulmány végleges változata szerint hagyja jóvá a munkálat helyszínét, maga a terv pedig az 1. sz. melléklet, amelyet a romániai Hivatalos Közlöny hasonmásban közöl. A 2. cikk megindítja a kisajátítást, és jóváhagyja a két jegyzéket: a 2. sz. mellékletet a magántulajdonú ingatlanokkal, a tulajdonosaikkal és az egyéni összegekkel, valamint a 3. sz. mellékletet az ugyanabba a folyosóba eső, állami köztulajdonú ingatlanokkal. A 3. cikk az állami költségvetésből, a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium költségvetésén keresztül különíti el a pénzt, a 43/2026. sz., 2026. évi állami költségvetési törvény alapján. A kisajátító a román állam, e minisztérium képviseletében, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság, rövidítve a CNAIR útján, amely az országutakat kezeli.
A jogalap az Alkotmány 108. cikke, valamint a közérdekű kisajátításról szóló, a romániai Hivatalos Közlöny 2010. december 20-i 853. számában megjelent 255/2010. sz. törvény 5. cikkének (1) és (11) bekezdése. Kormányhatározat lévén a kihirdetés napján lép hatályba, a jogalkotási technika normáiról szóló, újraközölt 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése szerint, mivel a szövegében nem szerepel későbbi időpont.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy 22 telek olyan eljárásba kerül, amelyből a tulajdonos nem léphet ki. A 255/2010. sz. törvény senkinek a hozzájárulását nem kéri: a kormányhatározat jóváhagyja a jegyzéket, a kisajátító értesít, a tulajdonjog átszállása pedig a kisajátítási határozattal következik be. A törvény 9. cikkének (2) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a határozat végrehajtható okirat az ingatlan átadására, és hogy a megtámadása nem függeszti fel az átszállást. Megtámadni csak az összeget lehet.
A második hatás az a naptár, amely 2026. szeptember 23-án indul. A kihirdetés után a kisajátító kifüggeszti az ingatlanok jegyzékét és a folyosó tervét a păuleștii és a blejoi polgármesteri hivatalban, valamint a saját honlapján, majd postán elküldi az értesítéseket. Az értesítés napjától a tulajdonosnak a törvény 8. cikkének (2) bekezdése szerint 20 naptári napja van arra, hogy megjelenjen a kisajátító székhelyén a jogát igazoló iratokkal. Ugyanez az értesítés állapítja meg az ingatlan kiürítésének határidejét is, amely nem lehet rövidebb 30 munkanapnál. E határidők lejártától számított 5 munkanapon belül a kisajátító kibocsátja a kisajátítási határozatot, további 5 napon belül pedig kijelöli azt a bizottságot, amely a tulajdonjogot ellenőrzi.
A harmadik hatást az érzi meg, aki a pénzt akarja. A kifizetési kérelmet a 19. cikk (2) bekezdése szerint a határozatnak a helyi tanács székhelyén való kifüggesztéssel történő közzétételétől számított 10 napon belül kell benyújtani. Aki nem nyújtja be a kérelmet, nem veszíti el az összeget: a 19. cikk (5) bekezdése kötelezi a kisajátítót arra, hogy a pénzt a kisajátított nevére nyitott számlán helyezze letétbe, a felszabadítására viszont csak a jog igazolásakor kerül sor. A tényleges kifizetés a 21. cikk szerint a kártalanítás összegét megállapító határozat kibocsátásától számított legfeljebb 90 napon belül történik.
A negyedik hatás költségvetési, és saját határidőlánca van. A határozat 3. cikkének (2) bekezdése szerint az összegeket a hitelnyitási kérelem jóváhagyásától számított legfeljebb 30 napon belül utalják a CNAIR nevére nyitott államkincstári számlára. Ezt a jóváhagyást a Pénzügyminisztérium adja meg, a kisajátító kérelmére, a határozat kihirdetésétől számított 30 napon belül, az 53/2011. sz. kormányhatározattal jóváhagyott módszertani normák 4. cikkének (8) bekezdése szerint. A két határidő egymás után 2026. október 23-ra viszi a költségvetési hitel megnyitásának plafonját, és 2026. november 22-re a pénz átutalásáét.
Az ötödik hatás nem a magántulajdonosokat érinti. A 3. sz. melléklet 25 tételnyi állami köztulajdonú földet tesz a folyosóba, a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium kezelésében és a CNAIR koncessziójában, 1 450 átadásra kerülő négyzetméterrel. Itt semmit nem fizetnek, mert az állam nem kártalanítja saját magát. E tételek közül kettő, mindkettő Blejoi területén és mindkettő „út” művelési ággal, 974 négyzetmétert hoz, vagyis a folyosó közterületének kétharmadát.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. szeptember 23-ig a munkálat csak papíron létezett. A műszaki-gazdasági mutatóit a közlekedési és infrastrukturális miniszter 148/2025. sz. rendelete hagyta jóvá, amelyre a határozat preambuluma hivatkozik, a megvalósíthatósági tanulmány pedig eljutott a végleges változatig. Hiányzott viszont az a darab, amely nélkül idegen földön semmit nem lehet építeni: az az aktus, amellyel a Kormány jóváhagyja a helyszínt, és megindítja a kisajátítást. A 746/2026. sz. határozat éppen ez a darab.
A 2. sz. melléklet 18 különböző tulajdonosa számára az a változás, hogy a földjük egyik napról a másikra kisajátítási folyosóba eső földdé vált. A hatás azonnal látszik a településrendezésben: a 255/2010. sz. törvény 5. cikkének (1) bekezdése kötelezi a helyi hatóságokat arra, hogy a folyosó koordinátáit felvegyék az általános településrendezési tervbe, a helyszínt pedig a határoló pontok kitűzésével a terepen is megjelölik. A folyosóba eső parcellát nem lehet úgy eladni vagy beépíteni, mint bármely másikat.
Megváltozik az is, mit jelent a „saját földem”. A 22 tételből 20-nál csak egy sávot vesznek el: a mellékletbe bejegyzett teljes területek összegéből, 107 940 négyzetméterből 2 729-et sajátítanak ki, vagyis 2,53 százalékot. A legnagyobb parcella, az Oro Invest társaság 26 200 négyzetmétere, 554 négyzetmétert veszít. Van azonban egy teljes egészében elvett tétel is, a 11. számú, ahol Păulești község az egész, 227 négyzetméteres földjét elveszíti, és egy olyan, ahol csaknem a harmadát veszik el: a 22. tétel, szintén a községé, 356 négyzetmétert az 1 103-ból.
Blejoin viszont semmi nem változik a magántulajdont illetően. Noha a 2. cikk (1) bekezdése mindkét község területén fekvő magáningatlanokról beszél, a 2. sz. melléklet egyetlen blejoi tételt sem tartalmaz. Ott a folyosó csak állami földet érint, amely már a minisztérium kezelésében van.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A jegyzék teljes és névre szóló. Mind a 22 tételnek van azonosított tulajdonosa, dűlője, parcellája, telekkönyvi száma és saját összege. Nincs egyetlen ismeretlen tulajdonosú tétel sem, ami lerövidíti az eljárást, és csökkenti annak a kockázatát, hogy a pénz letétben ragad.
- A területek kicsik és kiszámíthatók. A 22 tételből 20-nál a parcella kevesebb mint 10 százalékát veszik el, a maradék föld pedig a mezőgazdasági művelésben marad, ráadásul arra az útra nyílik, amelyet a munkálat átépít.
- A folyosó jó részben olyan földön fekszik, amely már az államé. A folyosó 4 179 négyzetméteréből 1 450 köztulajdon, tehát a munkálat 35 százaléka nem igényel kisajátítást.
- A pénzt az eljárás megindításával egyidejűleg különítik el, nem utána. A 3. cikk rögzíti az összeget, a költségvetési fejezetet és a kiadási címet, a kifizetés pedig nem függ egy későbbi költségvetés-módosítástól.
- Az egyéni összegek egyenként ellenőrizhetők. A melléklet a kisajátított területet és az értéket is megadja, tehát bármelyik tulajdonos újra elvégezheti a számítást, és összevetheti a szomszédjáéval.
- Aki nem elégedett, annak nyitva áll a bírósági út. A 255/2010. sz. törvény 22. cikke az általános elévülési határidőt adja neki a kártalanítást megállapító határozat közlésétől, a bíróság pedig háromtagú szakértői bizottságot jelöl ki, amelynek egyik tagját a kisajátítottak javasolják.
Mi marad probléma
- A kártalanítás nem értékelés, hanem tarifa. Az összeget tételenként elosztva a területtel négyzetméterenként 14,69 és 14,71 lej közötti értékek jönnek ki, a különbségek pedig csak a kerekítésből származnak. A DN 1-re nyíló föld és a mögötte fekvő föld ugyanazt az árat kapja.
- Egyetlen összeg sem veszi figyelembe azt, ami megmarad. Amikor egy parcellából egy sávot vesznek el, a maradék nehezen használhatóvá vagy eladhatóvá válhat, a melléklet viszont egyetlen tételt sem tartalmaz a megmaradó föld értékcsökkenésére.
- A határidők a tulajdonost sürgetik, a kisajátítót viszont semmi pontosra nem kötelezik. Az embernek 20 naptári napja van az iratok összeszedésére és 10 napja a kifizetési kérelem benyújtására, miközben a fizetésre 90 nap áll rendelkezésre, a pénz átutalása pedig egy belső aktustól, a hitelnyitási kérelem jóváhagyásától telik, amelynek a dátuma sehol nem szerepel a határozatban.
- A szöveg nem mondja meg, hol van ténylegesen a csomópont. A DN 1 66+500 kilométerszelvénye és a DN 1B felé vezető összekötő ág szakmai megjelölések, a păuleștii tulajdonos pedig az aktusból sehogy nem tudhatja meg, hogy a munkálat az udvarán vagy a dűlő végén halad-e át, hacsak el nem megy a polgármesteri hivatalba megnézni a kifüggesztett tervet.
- A 3. cikkben szereplő végösszeg nem egyezik a melléklet végösszegével. Az aktus 40,2 ezer lejt ír, a 2. sz. melléklet pedig 40 106,62 lejt ad össze, vagyis 93,38 lejjel többet annál, mint ami ténylegesen jár.
- A munkálat értéke nem szerepel a határozatban. A műszaki-gazdasági mutatókat a preambulumban felhívott, de nem közölt miniszteri rendelettel hagyták jóvá, tehát az olvasó nem tudja a 40 106,62 lej kártalanítást a beruházás költsége mellé tenni.
Hasznos tanácsok
- A jegyzéket a telekkönyvi szám alapján ellenőrizze, ne a név alapján. A 2. sz. melléklet minden tételt a dűlővel, a parcellával és a telekkönyvi számmal azonosít, az aktusban szereplő név pedig a földhivatali nyilvántartásból származik, tehát lehet egy elhunyt jogelődé vagy egy korábbi tulajdonosé.
- Menjen el a păuleștii vagy a blejoi polgármesteri hivatalba megnézni a folyosó tervét. A határozat 5. cikke kötelezi a kisajátítót arra, hogy kifüggessze a helyi tanácsok székhelyén és a saját honlapján, a terv pedig az egyetlen hely, ahol pontosan látszik, merre halad a vonal.
- Ne mulassza el az értesítéstől számított 20 naptári napot. Az a levél átvételétől telik, nem a határozat kihirdetésétől, a kisajátító székhelyén való megjelenés pedig az a lépés, amelyben az összegről még a formális megállapítás előtt lehet beszélni.
- Készítse elő időben a hagyatéki iratokat. Ha a föld örökölt, és a hagyatéki eljárás nincs megnyitva, a kártalanítást a hagyaték javára helyezik letétbe, és csak a hagyatékátadó végzéssel szabadítják fel, ami hónapokat tehet hozzá.
- Számolja ki maga a négyzetméterárat, és vesse össze a környéken kötött valódi adásvételekkel. Ossza el a mellékletben szereplő összeget a kisajátított területtel. Ha az eredmény messze van attól, amennyiért Păuleștiben adnak-vesznek, dokumentált érve van a bizottsággal folytatott beszélgetéshez és szükség esetén a bírósághoz.
- Kérje a kártalanítást akkor is, ha nem ért vele egyet. A 255/2010. sz. törvény 19. cikkének (11) bekezdése megengedi a kisajátító által megállapított összeg felszabadítását, és ha a bíróság utóbb többet ítél meg, a különbözet kifizetését. Az átvétel megtagadása nem helyettesíti a keresetet.
- Ha a föld jelzáloggal vagy zárlattal terhelt, értesítse időben a hitelezőt. A 9. cikk (31) és (32) bekezdése a határozat előtt 30 nappal küldendő értesítést ír elő, és ha 15 napon belül nem érkezik válasz, az eljárás a biztosíték figyelembevétele nélkül halad tovább.
- Ellenőrizze, hogy a parcella maradéka a munkálat után is elérhető marad-e útról. A megmaradó terület értékcsökkenése nem szerepel a mellékletben, és csak az ellenőrző bizottság vagy a bíróság előtt, saját értékbecsléssel támasztható alá.
Gyakori kérdések
Hol van pontosan a munkálat?
Mennyit vesznek el, és mennyit fizetnek?
Honnan jön a négyzetméterenkénti 14,70 lej?
Megtagadhatom a kisajátítást?
Megtámadhatom az összeget, és mennyi időn belül?
Mikor érkezik meg a pénz?
Az én földem Blejoin van. Érintett vagyok?
Mi történik a földemnek azzal a részével, amely megmarad?
Miért „országos érdekű munkálat” egy egyszerű csomópont?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A 2. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdése a 2. cikk (2) bekezdéséhez és a 2. sz. melléklethez viszonyítva. A 2. cikk (1) bekezdése „valamennyi magántulajdonú ingatlan” kisajátítását indítja meg Păulești és Blejoi település területén. A 2. cikk (2) bekezdése viszont ugyanezeknek az ingatlanoknak a jegyzékét, „az (1) bekezdés szerint”, csak Păulești település területére hagyja jóvá, a 2. sz. melléklet pedig egyetlen blejoi tételt sem tartalmaz. A 3. cikk (1) bekezdésében a két lehatárolás egyetlen mondaton belül, egymás után jelenik meg: az összegeket azokra az ingatlanokra különítik el, amelyek „a Prahova megyei Păulești és Blejoi település területén fekszenek, az 1. cikkben meghatározott helyszínen, Păulești település területén”. Egy blejoi magánföld-tulajdonos, akit a folyosó érint, az aktusból nem tudja megállapítani, hogy az eljárás rá vonatkozik-e. Ha igen, akkor az aktus úgy indítja meg vele szemben, hogy az ingatlanát nem veszi jegyzékbe, és semmilyen összeget nem különít el rá, noha a 255/2010. sz. törvény 5. cikkének (1) bekezdése megköveteli, hogy a határozat jóváhagyja a tulajdonosok jegyzékét és az egyéni összegeket. Ha nem, akkor a 2. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdésének első fele szélesebb alkalmazási kört ír le annál, mint amit az aktus ténylegesen szabályoz. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. évi 806. számának 4. oldala.
A szerkesztőség elemzése
Az első észrevétel 22 osztásból jön. Ha a kártalanítást elosztjuk a kisajátított területtel, a 2. sz. melléklet minden tétele négyzetméterenként 14,6891 és 14,7086 lej közötti eredményt ad, a végösszeg pedig 14,6965-öt. Két század a szóródás, 22 olyan telken, amelyek méretben több mint százszorosan különböznek egymástól, 227-től 26 200 négyzetméterig, és amelyeknek sem az úthoz viszonyított fekvésük, sem a szomszédságuk nem azonos. Amit az aktus „a kártalanításra jutó egyéni összegeknek” nevez, az valójában egy egységár, megszorozva a területtel. A képlet jogszerű, mert a 255/2010. sz. törvény 5. cikkének (1) bekezdése a közjegyzői kamarák szakvéleményeire utal, azok pedig művelési ágakkal és övezetekkel dolgoznak, nem parcellákkal. Kiindulási becslés marad azonban, nem méltányos kártalanítás, és az egyetlen hely, ahol két szántó közötti különbséget bizonyítani lehet, a 22. cikk szerinti bíróság.
A második észrevétel a pénz elosztására vonatkozik. A 40 106,62 lej legnagyobb kedvezményezettje Păulești község, 8 567,74 lejjel a magántulajdonába tartozó két tételért, vagyis a végösszeg 21,4 százalékával. Ezzel megelőzi az Oro Invest társaságot, amely 8 142,12 lejt kap a legnagyobb kisajátított sávért, 554 négyzetméterért. A jegyzékben szereplő három gazdasági társaság együtt 12 918,62 lejt kap, vagyis 32,2 százalékot, a magánszemélyekre pedig, akik a tulajdonosok túlnyomó többségét adják, 18 620,26 lej jut, az összeg kevesebb mint fele. Az állami költségvetés így a kártalanítások egyötödét egy másik közhatóságnak fizeti ki, olyan földért, amely kikerül a község magántulajdonából, és belép az állam köztulajdonába.
A harmadik észrevétel azokat a határidőket méri össze, amelyeket az aktus és a törvény a két félre ró. A tulajdonosnak az értesítéstől számított 20 naptári napja van a megjelenésre az iratokkal, a kifüggesztéstől számított 10 napja a kifizetési kérelem benyújtására, és ha a dokumentáció kiegészítését kérik tőle, további 15 napja. Rövid határidők, amelyek földhivatali és közjegyzői iratokat, olykor egy hagyatéki eljárást is feltételeznek. A másik oldalon a kisajátítónak 5 munkanapja van a határozatra, 5 napja a bizottság kijelölésére és legfeljebb 90 napja a kifizetésre, a határozat 3. cikkének (2) bekezdése pedig a pénz átutalását „a hitelnyitási kérelem jóváhagyásának napjához” köti, egy olyan belső közigazgatási aktushoz, amelynek a dátuma nem jelenik meg a romániai Hivatalos Közlönyben, és amelyről a tulajdonos nem szerezhet tudomást. A módszertani normák 30 napja a kihirdetéstől telik, tehát az elméleti plafon 2026. november 22., de ez csak két aktus összevetéséből jön ki, nem a határozat elolvasásából. Annak, aki a pénzre vár, a közzétett aktusban látható egyetlen határidő is egy olyan dokumentumhoz van kikötve, amelyet a közigazgatáson kívül senki nem lát.
A negyedik észrevétel az aktus formáját érinti. Az 53/2011. sz. kormányhatározattal jóváhagyott módszertani normák 4. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerint a munkálat műszaki-gazdasági mutatóit magával a kisajátítást megindító határozattal kell jóváhagyni. A 746/2026. sz. határozat beéri azzal, hogy a preambulumban felhívja a közlekedési és infrastrukturális miniszter 148/2025. sz. rendeletét, anélkül hogy a mutatóit jóváhagyná, és anélkül hogy bármit átvenne belőle. A gyakorlati következmény az, hogy a közzétett aktusban sehol nem jelenik meg a beruházás értéke. Az olvasó megtudja, hogy az állam 40 106,62 lejt ad a földért, de nem tudja az összeget összevetni annak a munkálatnak a költségével, amelyért a földet elveszik, és azt sem tudja ellenőrizni, hogy a kisajátítás mérete illik-e a jóváhagyott beruházáshoz. Egy 4 179 négyzetméteres, vagyis az állami résszel együtt 0,42 hektáros munkálatnál éppen a ráfordítás és az eredmény aránya lett volna a hasznos információ.
Mit kellene megváltoztatni
- A területi lehatárolást egyszer és mindenütt ugyanúgy kellene leírni. Ha Blejoin nincs magántulajdon a folyosóban, akkor a 2. cikk (1) bekezdésének és a 3. cikk (1) bekezdésének „Păulești”-t kellene mondania, ahogyan a 2. cikk (2) bekezdése teszi. Ha van, akkor azokat az ingatlanokat saját összeggel fel kell venni a 2. sz. mellékletbe. A javítás minden blejoi tulajdonost megkímélne egy polgármesteri hivatali úttól, amelyen kideríti, hogy érintett-e.
- A 3. cikkben szereplő összeget lejben kellene kiírni, nem kerekített ezer lejben. A „40,2 ezer lej” 93,38 lejjel tér el a melléklet végösszegétől, a 40 106,62 lejtől. A különbség senkitől nem vesz el pénzt, mert az előirányzat nagyobb a tartozásnál, de egy olyan határozatnak, amely két tizedesjegyre hagy jóvá egyéni összegeket, nincs oka a saját végösszegét kerekíteni.
- Az aktusnak olyan tájékozódási pontot is meg kellene adnia, amelyet a tulajdonos felismer. Egy említés az érintett falvakról, a keresztezett községi utakról, vagy legalább egy utalás a kisajátító honlapjának arra a pontos címére, ahol a terv megtalálható, az 5. cikkből többet csinálna egy kifüggesztési kötelezettségnél. A 66+500 kilométerszelvény semmit nem mond annak, akinek ott van a dűlője.
- Az átutalási határidőt a kihirdetéshez kellene kötni, nem egy belső aktushoz. A „hitelnyitási kérelem jóváhagyásától számított 30 nap” fordulat a kisajátítási határozatokban ismétlődik, és a kiindulópontot egy nem közzétett dokumentumba helyezi át. Egy „a jelen határozat kihirdetésétől számított legfeljebb 60 nap” megfogalmazás ugyanazt mondaná, meghagyná a közigazgatás mozgásterét, és a tulajdonosnak olyan dátumot adna, amelyet maga is ellenőrizhet.
- A beruházás értékének meg kellene jelennie az aktusban. Vagy úgy, hogy a műszaki-gazdasági mutatókat éppen ez a határozat hagyja jóvá, ahogyan a módszertani normák megkövetelik, vagy úgy, hogy említi a felhívott rendelettel jóváhagyott teljes értéket. Nélküle a kisajátítás úgy jelenik meg, hogy hiányzik az az összehasonlítási alap, amely megmutatná, megéri-e a munkálat az elvett földet.
- A mellékletnek meg kellene mondania, mi lesz a megmaradó területtel. A 22 tételből 20-nál egy nagyobb parcellából vesznek el egy sávot, a 22. tételnél pedig csaknem a harmadát. Egy oszlop a megmaradó területtel és egy említés az útkapcsolatról már az elején megmutatná, hol hagy a részleges kisajátítás nehezen használható földet, ahelyett hogy a kérdést a keresetek szakaszába tolná.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 806. szám, 2026. szeptember 23. 16 oldal PDF, 467 KB a jogi aktus a(z) 4. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.