Röviden
- Az állam 3 214 négyzetméter erdőt vesz el, hogy elkezdődhessenek a Gyilkos-tó feltöltődését megállító munkálatok. A telek Gyergyószentmiklós municípium határában, Harghita megyében fekszik, művelési ága erdő, és a 2. mellékletben öt tételen szerepel, az 56303., az 56304., az 56305., az 56306. és az 56307. telekkönyvi számmal.
- Az aktus tartalmazza az összeget: 48 357,96 lej, ebből 13 305,96 lej a telekre és 35 052,00 lej a rajta álló faanyagra. A pénz az állami költségvetésből jön, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium költségvetésén keresztül, és az „Apele Române” Országos Vízügyi Igazgatóság nevére nyitott számlára kerül, a tulajdonosok rendelkezésére.
- Az ügy 29 magánszemélyt érint, mindegyiket családi és utónévvel felsorolva a mellékletben. A jegyzékben egyetlen tételnek sincs azonosítatlan jogosultja. A határozatba írt utalási határidő legfeljebb 30 nap, de olyan időponttól telik, amely a kihirdetett aktusból nem olvasható ki.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 803. szám, 2026. szeptember 22.
Hatálybalépés: a kihirdetés napján, 2026. szeptember 22-én, a 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése alapján, amely a 11. cikk (1) bekezdésében szereplő, a törvényektől és a kormányrendeletektől eltérő normatív aktusokra vonatkozik
A Gyilkos-tó (Lacul Roșu) évtizedek óta telik fel hordalékkal, a 2026. szeptember 22-én kihirdetett határozat pedig az első olyan aktus, amely a tulajdont is érinti abban a programban, amelynek meg kellene állítania a folyamatot. A kormány jóváhagyta a „Gyilkos-tó megőrzési munkálatai, Harghita megye” elnevezésű beruházás helyszínét, és megindította a folyosóra eső magánterületek kisajátítását, ugyanazon a mechanizmuson, amelyet a nagy infrastruktúra-beruházásoknál használnak, a 255/2010. sz. törvényén, amelyet akkor is követtünk, amikor a Bacău-Pașcani autópálya további 2,2 hektárt vett el a 3. szakaszon. A nagyságrendi különbség óriási: itt egyharmad hektárnyi erdősávról van szó.
Mit sajátítanak ki, pontosan. A 2. mellékletnek öt tétele van, mind Gyergyószentmiklós közigazgatási-területi egység határában, Harghita megyében, mind a IV. termelési egységben, a 74LEG% parcellában, mind erdő művelési ágban. A kisajátítandó területek 629, 748, 764, 683 és 390 négyzetméteresek, összesen 3 214 négyzetméter. Az okiratok szerinti teljes terület oszlopában minden tételnél ugyanaz a szám áll, 6 476 négyzetméter, ami azt mutatja, hogy az 56303-tól 56307-ig terjedő telekkönyvi számok ugyanabból az ingatlanból származnak. A folyosó tehát egyetlen erdőparcella csaknem felét vágja ketté: 6 476-ból 3 214 négyzetmétert, vagyis 49,6%-ot.
Kitől veszik el. Az öt tétel társtulajdonosoké, összesen 29 magánszemélyé, mindegyikük családi és utónévvel szerepel a mellékletben. Az első tételnek önmagában 16 társtulajdonosa van, akik 9 463,96 lej kártalanításon osztoznak. A jegyzékben nincs olyan tétel, amelynek azonosítatlan jogosultja, lezáratlan hagyatéka vagy fel nem lelhető tulajdonosa volna; ezeket a helyzeteket a 255/2010. sz. törvény külön kezeli, a 9. cikk (3) bekezdésében és a 19. cikk (5) bekezdésében. A folyosó többi része már az államé, és nem sajátítják ki: a 3. melléklet 13 016 négyzetméter erdőt tartalmaz, amelyet a Romsilva Országos Erdészeti Vállalat kezel, a Harghita Megyei Erdészeti Igazgatóságon és a Tulgheș-i erdészeten keresztül, valamint az „Apele Române” Országos Vízügyi Igazgatóság, a Siret Vízgyűjtő Vízügyi Igazgatóság ingatlanjainak egy részét, amelyből a melléklet lábjegyzete szerint 45 301 négyzetméter esik a folyosóba.
Ki fizet és milyen forrásból. A kisajátító a román állam, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium képviseletében, az „Apele Române” Országos Vízügyi Igazgatóságon keresztül. A 48 357,96 lejt a 43/2026. sz., 2026. évi állami költségvetési törvény szerint különítik el, az állami költségvetésből, a minisztérium költségvetésén keresztül, a 70.01. „Lakások, szolgáltatások és közfejlesztés” fejezetből, a 71. „Nem pénzügyi eszközök” címről, a 01. „Tárgyi eszközök” cikkről, a 01. „Építmények” bekezdésről. A minisztérium az összeget a Siret Vízgyűjtő Vízügyi Igazgatóság nevére nyitott bankszámlára utalja, a tulajdonosok rendelkezésére, nem közvetlenül az ő számlájukra.
Milyen határidőn belül. A határozat 3. cikkének (3) bekezdése szerint az utalás „a hitelnyitási kérelem jóváhagyásától számított legfeljebb 30 napon belül” történik. Ez az időpont sehol nem szerepel a kihirdetett aktusban, és nem is közérdekű adat, tehát a hivatalos lapból nem deríthető ki, mikor kezd telni a 30 nap. Erre a határidőre rárétegződik a 255/2010. sz. törvény menetrendje: a tulajdonosokat postán értesítik, és 20 naptári napjuk van, hogy a tulajdoni okiratokkal jelentkezzenek, a 8. cikk (2) bekezdése szerint; a kártalanítás kifizetésére irányuló kérelmet a jegyzéknek a helyi tanács székhelyén való kifüggesztésétől számított 10 napon belül kell benyújtani, a 19. cikk (2) bekezdése szerint; a kisajátító e határidők lejártától számított 5 munkanapon belül bocsátja ki a kisajátítási határozatot, a 9. cikk (1) bekezdése szerint; a jogosultságokat vizsgáló bizottságot a határozattól számított 5 napon belül nevezik ki, a 18. cikk szerint; a tényleges kifizetés pedig a kártalanítás mértékét megállapító határozattól számított legfeljebb 90 napon belül történik, a 21. cikk szerint.
Az összeg tehát benne van az aktusban, méghozzá kétszer: végösszegként a 3. cikk (1) bekezdésében, és az öt tételre bontva a 2. mellékletben. Ami nincs benne, azok az egységárak, amelyekből a számok kijöttek. Ezek az oszlopok elosztásával adódnak: négyzetméterenként 4,14 lej erdőterületre és köbméterenként 276,00 lej lábon álló faanyagra, mind az öt tételnél azonos értékkel.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az eljárás megindulása. 2026. szeptember 22-étől az „Apele Române” Országos Vízügyi Igazgatóság értesítheti a tulajdonosokat, kifüggesztheti a jegyzéket a helyi tanács székhelyén és saját honlapján, a határozat 4. cikke szerint, és kibocsáthatja a kisajátítási határozatot. A tulajdonjog átszállása nem a kormányhatározat kihirdetésekor következik be, hanem később: a 255/2010. sz. törvény 9. cikkének (4) bekezdése a kisajátítási határozat kibocsátásának napjához köti, a kártalanítási összegek letétbe helyezését követően.
A második hatás a faanyagot érinti, és nem azonos az egész sávra. A magánterületen a kártalanítás a faanyag értékét is magában foglalja, a 255/2010. sz. törvény 14. cikkének (7) bekezdése szerint, a határozat pedig a telek értékétől elkülönítve tünteti fel, ahogy ugyanennek a cikknek a (8) bekezdése megkívánja: 35 052,00 lej 127,0000 köbméterre. Az állami köztulajdonban álló, Romsilva kezelésében lévő erdőterületen a faanyag az erdőalap kezelőjét illeti, a 14. cikk (4) bekezdése szerint, és az aktus semmilyen értéket nem rendel hozzá.
A harmadik hatás az átláthatóságé, fordított értelemben. A helyszínrajzok és a domborzati térképek, vagyis az 1. melléklet, nem jelennek meg a hivatalos lapban, olyan okokból, amelyeket az aktus műszaki-szerkesztési akadályoknak nevez. Ezeket az érdekelt természetes és jogi személyekkel kérésre a Siret Vízgyűjtő Vízügyi Igazgatóság közli. Annak a tulajdonosnak tehát, aki térképen szeretné látni, merre halad a folyosó, a vízgyűjtő-igazgatóságtól kell kérnie a dokumentumot, mert a hivatalos lap lapszámából nem tudja kikövetkeztetni.
A negyedik hatás a felelősség. A határozat 5. cikke a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumra rója, az „Apele Române” Országos Vízügyi Igazgatóságon keresztül, a felelősséget mindkét jegyzék adatainak valóságáért, az alapjukul szolgáló iratok helyességéért és az elkülönített összegek felhasználásának módjáért. Ez az aktus egyetlen olyan helye, amely jogi személyt köt össze a mellékletek számaival.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A kihirdetésig a munkálat jóváhagyott beruházásként létezett, de nem volt kormányhatározattal jóváhagyott kisajátítási folyosója. A minisztérium indokolása szerint a létesítmény fő műszaki-gazdasági mutatóit a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter 739/2026. sz. rendeletével hagyták jóvá ismét, 42 531 670,71 lej áfával számított teljes beruházási értékkel, amelyből 25 670 439,03 lej az építés és szerelés, a projekt pedig az 1566/2024. sz. kormányhatározattal jóváhagyott, frissített közép- és hosszú távú országos árvízkockázat-kezelési stratégia keretében zajlik. Amit a 2026. szeptember 22-i határozat hoz, az a jóváhagyott helyszín és a kártalanítandó tulajdonosok jegyzéke.
Megváltozott annak a problémának a mérete is, amelyet az állam hivatalosan elismer. A folyosó 61 531 négyzetméteres, ebből 58 317 már köztulajdon, és csak 3 214, vagyis 5,22%, van magántulajdonban. Ez a három szám nem szerepel a kihirdetett aktusban; a két melléklet területeinek összeadásából adódik, és azonos formában megtalálható az indokolásban. Más szóval a kisajátítási eljárás a folyosó huszadrészéért indul meg, a többi állami intézmények közötti kezelési kérdés.
Magáról a munkálatról az indokolás folyamatosan romló helyzetet ír le. A Gyilkos-tó Románia legnagyobb természetes gátképződéssel keletkezett tava, a Bicaz völgyében fekszik, a Cheile Bicazului-Hășmaș Nemzeti Parkban, valamint a ROSCI0027 és a ROSPA0018 Natura 2000 területen. Térfogatát mintegy 600 000 köbméterre becsülik, átlagos mélysége 5,40 méter. Egy 2008-as domborzati tanulmány 107 036 négyzetméteren mérte a tó tükrét, szemben a 2004-es 116 500 négyzetméterrel, ami 9 464 négyzetméteres veszteséget jelent, vagyis négy év alatt 8,12%-ot, jóllehet az indokolás 9,2%-ról beszél. A felvízi hordalékfogó gátakat, az Oaia patakon és a Bicazon, Piatra Roșiénél állót, leromlottként írja le, a hallépcsők működésképtelenek. Az indokolásban idézett hidraulikai számítás szerint a munkálatok után a tó tározótérfogata 102 év alatt merülne ki.
A határozattervezetet a minisztérium 2026. július 7-én bocsátotta közvitára, 10 nap észrevételezési idővel, a kormány 2026. szeptember 18-án fogadta el, és négy nappal később hirdették ki.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az összeg benne van az aktusban, nem halasztják későbbre. A 3. cikk (1) bekezdése megadja a végösszeget, 48 357,96 lejt, a 2. melléklet pedig tételenkénti mértéket, így a tulajdonos az első naptól látja a maga számát.
- A telek és a faanyag külön látszik, ahogy a 255/2010. sz. törvény 14. cikkének (8) bekezdése megkívánja. Aki vitatja az értékelést, pontosan tudja, a két összetevő közül melyiket tartja alulértékeltnek.
- Minden jogosult azonosítva van. A jegyzékben az öt tételen 29 társtulajdonos szerepel családi és utónévvel, tehát az eljárás nem ismeretlen tulajdonosos helyzetekkel indul, amelyek évekkel nyújtják meg a kifizetést.
- A magántulajdont érintő beavatkozás minimális a munkálat tétjéhez képest. A folyosó 61 531 négyzetméteréből mindössze 3 214-et vesznek el magánszemélyektől, a kártalanítás értéke pedig a beruházás 42,5 millió lejének 0,11%-a.
Mi marad probléma
- A fizetési határidő láthatatlan időponttól indul. A 3. cikk (3) bekezdésének 30 napja a hitelnyitási kérelem jóváhagyásától telik, ez pedig belső aktus, amelyet nem hirdetnek ki, tehát a tulajdonos nem tudja kiszámítani az esedékességet.
- A térképet nem hirdetik ki. Az 1. melléklet a Siret Vízgyűjtő Vízügyi Igazgatóságnál marad, és csak kérésre hozzáférhető, így a hivatalos lapból nem ellenőrizhető, hol halad ténylegesen a folyosó.
- Az állami ingatlanok jegyzékében lehetetlen terület szerepel, a Romsilva tételénél üresen marad a telekkönyvi szám oszlopa, a végösszeg pedig nem tartalmazza azt a 45 301 négyzetmétert, amelyet a lábjegyzet a folyosó részének nyilvánít.
- Az egységárak sehol nem jelennek meg. A négyzetméterenkénti 4,14 lej és a köbméterenkénti 276,00 lej csak a melléklet oszlopainak elosztásával deríthető ki, és az aktus nem mondja meg, hogyan állapították meg őket.
Hasznos tanácsok
- Ellenőrizze, hogy az Ön telkének telekkönyvi száma szerepel-e a 2. melléklet öt száma között, 56303-tól 56307-ig. Ha nem, a határozat nem érinti Önt, bármilyen közel legyen is az erdeje a folyosóhoz.
- Figyelje a jegyzék kifüggesztését Gyergyószentmiklós municípium polgármesteri hivatalának székhelyén és az „Apele Române” Országos Vízügyi Igazgatóság honlapján. A kifüggesztés napjától telik az a 10 nap, amely alatt a kártalanítás kifizetésére irányuló kérelmet be kell nyújtani, a 255/2010. sz. törvény 19. cikkének (2) bekezdése szerint.
- Készítse elő időben a tulajdoni okiratokat. A postai értesítés után 20 naptári napja van, hogy velük együtt megjelenjen a kisajátító székhelyén, a 8. cikk (2) bekezdése szerint, a határidőt pedig naptári napokban számítják, nem munkanapokban.
- Ne tévessze össze a pénz utalását az Önnek szóló kifizetéssel. Az összeget a Siret Vízgyűjtő Vízügyi Igazgatóság nevére nyitott számlán helyezik letétbe, a tulajdonosok rendelkezésére, a kiadása pedig kérelem és a jog igazolása alapján történik.
- Ha társtulajdonos, kérje időben a részesedések tisztázását. A kártalanítást tételenként állapítják meg, nem személyenként, az első tételnél pedig a 9 463,96 lej 16 társtulajdonos között oszlik meg, ami fejenként 591,50 lejt jelent, de csak akkor, ha minden részesedés egyenlő.
- Ha kevésnek tartja az összeget, számolja ki külön a két összetevőt. Az Ön tételénél a telket négyzetméterenként 4,14 lejre, a faanyagot köbméterenként 276,00 lejre értékelték, tehát mindkét számot összevetheti a környékbeli árakkal, mielőtt eldönti, bírósághoz fordul-e.
- A kifogás csak a mértékre vonatkozik, a telek elvételére nem. A 255/2010. sz. törvény 22. cikkének (1) bekezdése világosan kimondja, hogy az elégedetlen kisajátított a kártalanításért bírósághoz fordulhat, de a tulajdonjog átszállását nem vitathatja, és a jogorvoslat semmit nem függeszt fel.
- A kártalanítás megállapítására irányuló kérelmek mentesek a bírósági illeték alól, a 23. cikk (1) bekezdése szerint, tehát a bírósághoz fordulás költsége nem ok arra, hogy lemondjon róla.
Gyakori kérdések
Megmondja a határozat, mennyit kapnak a tulajdonosok?
Mennyi telket vesznek el és honnan?
Az állam erdejét is kisajátítják?
Mennyi idő alatt érkezik meg a pénz?
A határozat a kihirdetéstől számított három nap múlva lép hatályba?
Mikor veszítem el a telek tulajdonjogát?
Miért nem látszik a folyosó térképe?
Mi lesz a telkemről kivágott faanyaggal?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- 3. melléklet, 1. tétel, 8. és 9. oszlop. A Tulgheș-i erdészet kezelésében lévő telek okiratok szerinti teljes területe 43 951 919 601 négyzetméterként szerepel, vagyis csaknem 4,4 millió hektárként, Románia területének nagyjából 18%-aként, egyetlen gheorgheni termelési egység egyetlen tételére. Ugyanakkor a 8., „Telekkönyvi szám/Topográfiai szám” oszlop üres ennél a tételnél, holott a második tételnél három földhivatali szám áll benne. A folyosóba eső állami ingatlan így telekkönyvi azonosító nélkül és olyan területtel marad, amely nem lehet valós, miközben a határozat 5. cikke éppen ezeknek az adatoknak a valóságát rója az „Apele Române” Országos Vízügyi Igazgatóság felelősségére.
- 3. melléklet, „ÖSSZESEN” sor. A bejegyzett végösszeg 13 016 négyzetméter, és csak az 1. tételt fedi le. Ugyanennek a mellékletnek a lábjegyzete viszont azt mondja, hogy a második tétel területéből 45 301 négyzetméter „a munkálatok által érintett, és a kisajátítási folyosó részét képezi”. A folyosóba eső köztulajdonú terület, 58 317 négyzetméter, sehol nem jelenik meg az aktusban, az az olvasó pedig, aki a kinyomtatott oszlopot összeadja, négyszer kisebb folyosót kap annál, mint amit a lábjegyzet leír. Az első lábjegyzet magyarázata pedig, amely szerint a terület „nem adódik hozzá az ebbe az oszlopba írt végösszeghez”, a 9. oszlophoz kapcsolódik, amelynek nincs végösszege; a melléklet egyetlen végösszege a 10. oszlopon áll.
A szerkesztőség elemzése
A 2. melléklet számai zárnak, és ezt minden bírálat előtt ki kell mondani: a kisajátítandó területek pontosan 3 214 négyzetmétert adnak ki, a telekértékek 13 305,96 lejt, a kitermelendő térfogatok 127,0000 köbmétert, a 3. cikk (1) bekezdésének 48 357,96 lejes végösszege pedig éppen a két értékoszlop összege. Az egyetlen eltérés két végösszegnél egy-egy bani, kerekítésből. Ami nem látszik az aktus olvasásakor, az az, hogy az értékelés két rögzített egységáron halad: négyzetméterenként 4,14 lej a telekre és köbméterenként 276,00 lej a faanyagra, mind az öt tételnél azonosan. A kettő aránya teljesen átrajzolja a kártalanítás képét. A telek hektáronként 41 400 lejt ér, a rajta álló faanyag hektáronként 109 060 lejt, tehát a 48 357,96 lej 72,5%-a a kivágandó fákért jár, nem a véglegesen elvesztett földért. Az ebből adódó 395 köbméter hektáronkénti sűrűség egy érett lucfenyvesé.
A második észrevétel a két melléklet összevetéséből jön. A Romsilva kezelésében lévő állami erdősáv, 13 016 négyzetméter, négyszer nagyobb a magánsávnál, és szintén erdő. Az aktus semmilyen értéket nem rendel hozzá, mert a 255/2010. sz. törvény 14. cikkének (4) bekezdése szerint a folyosóra eső, állami köztulajdonban álló erdőterületek faanyaga az erdőalap kezelőjét illeti. A 2. melléklet sűrűségét és árát alkalmazva, vagyis hektáronként 395 köbmétert és köbméterenként 276,00 lejt, az 1,3016 hektárra mintegy 514 köbméter jön ki, nagyjából 142 000 lej értékben. Ez a szerkesztőség becslése, nem az aktus száma, de megmutatja az arányokat: ugyanaz a kitermelés ugyanazon a sávon csaknem 142 000 lejt termel, amely a Romsilvánál marad, és 35 052 lejt, amelyet a 29 magántulajdonosnak fizetnek ki. A szabály világos a törvényben, csakhogy az eljárást megnyitó aktus sehol nem teszi láthatóvá ezt a második értéket, pedig a folyosó egy és ugyanaz.
A harmadik észrevétel a 3. melléklet jogalapját érinti. A preambulum a 255/2010. sz. törvény 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, a vízgazdálkodási munkálatokra, a 2. cikk (3) bekezdésének b) pontjára és az 5. cikk (1) bekezdésére hivatkozik. Az a szöveg viszont, amely lehetővé teszi, hogy az eljárást megindító határozattal a folyosóba eső állami köztulajdonú ingatlanok jegyzékét is jóváhagyják, az 5. cikk (1^1) bekezdése, és ez kifejezetten csak a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő munkálatokra vonatkozik, vagyis utakra, vasútra, metróra, repülőterekre és hajózási infrastruktúrára. A Gyilkos-tó megőrzése a b) pont szerinti munkálat. A határozat nem hivatkozik az (1^1) bekezdésre, és azt sem magyarázza meg, mire támaszkodik a 3. melléklet, így két olvasat marad: vagy az 5. cikk (1) bekezdése, amely a folyosó minden ingatlanáról beszél, lefedi a jegyzéket is, vagy az (1^1) bekezdést éppen azért illesztették be, mert az (1) bekezdés nem fedte le, és akkor a b) pont szerinti jegyzéknek nincs saját jogalapja. Ugyanebbe a sorba illik, hogy a határozat 3. cikkének (2) bekezdése a 14. cikk (9) bekezdésére utal annak alátámasztására, hogy az összegek magukban foglalják a faanyag értékét, holott a (9) bekezdés azt szabályozza, ki és hogyan állapítja meg ezt az értéket, az érdemi szabály pedig, amely szerint a magánerdőterületek kártalanítása a faanyagra is kiterjed, a (7) bekezdésben áll.
Az utolsó észrevétel az időről és az arányokról szól. A tulajdonosnak 10 napja van a kifizetést kérni és 20 napja a jogát igazolni, rögzített és könnyen elszalasztható határidők. A hatóságnak 90 napja van a mérték megállapításától fizetni, plusz 30 nap egy olyan hitelnyitási jóváhagyástól, amelynek dátumát nem hirdetik ki, tehát olyan időköz, amely kívülről nem mérhető. Ennek az aszimmetriának a teljes pénzügyi tétje pedig 48 357,96 lej, vagyis a beruházás 42 531 670,71 lejének 0,11%-a. Az az eljárás tehát, amely hónapokat késhet, olyan összegről szól, amelyet a projekt egyetlen munkanapból kifizetne.
Mit kellene megváltoztatni
- Az utalási határidőt nyilvános időponthoz kellene kötni. A hitelnyitási kérelem jóváhagyásától számított 30 nap helyett a határozat mondhatná azt, hogy a kihirdetésétől vagy a kisajátítási határozat kibocsátásától számított 30 nap; mindkét pillanatot ellenőrizheti a tulajdonos, és mindkettőtől ki tud számolni egy esedékességet.
- A 3. mellékletnek a folyosó teljes végösszegét kellene tartalmaznia, nem részlegeset. Egy további sor a ténylegesen bevont köztulajdonú területtel, 58 317 négyzetméterrel, és a folyosó teljes területével, 61 531 négyzetméterrel, minden olvasót megkímélne attól, hogy két mellékletben és egy lábjegyzetben szétszórt három számot adjon össze.
- Az értékbecslési jelentés egységárainak meg kellene jelenniük az aktusban. Egy oszlop vagy egy megjegyzés a négyzetméterenkénti és a köbméterenkénti lejjel első olvasásra ellenőrizhetővé tenné az egész jegyzéket, és csökkentené azoknak a kifogásoknak a számát, amelyek pusztán abból fakadnak, hogy az összeg nem rekonstruálható.
- Az állami ingatlanok jegyzékét jóváhagyó határozatoknak kifejezetten meg kellene jelölniük e jóváhagyás jogalapját. Az 5. cikk (1^1) bekezdésének beillesztése a preambulumba, a 2. cikk (1) bekezdésének minden munkálatára való kiterjesztésével együtt, lezárná azt a vitát, amelyet ma az a) és a b) pont közötti különbség nyit meg.
- A helyszínrajzokat elektronikusan közzé kellene tenni, akkor is, ha nyomtatásban nem jelenhetnek meg. A műszaki-szerkesztési akadályok a hivatalos lap nyomdájára vonatkoznak, nem egy fájlra, amelyet a határozat kihirdetésének napján a kisajátító honlapjára tesznek, a címét pedig magában az aktusban jelölik meg.
- A folyosóra eső köztulajdonú területek faanyagának értékét fel kellene tüntetni, akkor is, ha senkinek nem fizetik ki. Egy megjegyzés a becsült térfogattal és a jogosultjával nyilvánossá tenné, mit vágnak ki a folyosó teljes szélességében, nem csak azon a sávon, amelyért fizetnek.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 803. szám, 2026. szeptember 22. 16 oldal PDF, 111 KB a jogi aktus a(z) 10. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.