Röviden

  • Az Egyiptomból behozott üvegrostra kivetett 13,1%-os vám nem veszti hatályát, hanem hatályban marad. Az intézkedésnek 2025 júniusában, a kivetéstől számított öt év után kellett volna elesnie. Az Európai Bizottság két nappal a határidő előtt nyitott felülvizsgálatot, 15 hónapig tartotta nyitva, és 2026. szeptember 22-én úgy döntött, hogy a vám fennmarad, pontosan ugyanazon a szinten.
  • Fölötte egy 11%-os dömpingellenes vám áll, amelyet 2026 áprilisában vetettek ki, tehát a vámnál 24,1% többletet fizetnek. A 2024-es átlagos importáron, tonnánként 712 eurón, a két vám együtt tonnánként 171,6 eurót tesz ki: 93,3 euró a kiegyenlítő vám és 78,3 euró a dömpingellenes. A két aktus közül egyik sem ír elő kölcsönös beszámítási szabályt, tehát a százalékok összeadódnak.
  • Senkinek nincs kedvezményes szintje. A táblázatban egyetlen név áll, a Jushi Egypt for Fiberglass Industry S.A.E., kiegészítő TARIC-kód C540, 13,1%-kal, a maradékszint pedig, vagyis a „minden más, Egyiptomból származó behozatal”, C999-es kóddal, szintén 13,1%. A megnevezett társaság és a többiek közötti rés nulla, mert Egyiptomban a Jushi Egypt az egyetlen üvegrostgyártó.
Jogi aktus: A Bizottság (EU) 2026/2107 végrehajtási rendelete (2026. szeptember 22.) az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
Megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/2107, 2026. szeptember 23.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 24., vagyis a kihirdetést követő napon, a rendelet 2. cikke szerint

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Egyiptomból behozott üvegrost továbbra is 13,1%-os kiegyenlítő vámot fizet a vámnál, és a döntés az utolsó napon született, amelyet az európai jogszabályok még hagytak neki. A gépezet ugyanaz, amelyet az Unió a Kínából behozott vízkezelő adalék esetében is használt, ahol a vám 192,2%-ig terjed, egyetlen érdemi különbséggel: ott a vám új volt, itt hatéves, és semmi nem változott rajta. A termék neve az aktusban „folytonosüvegrostszál termékek”, és három konkrét dolgot fed: a legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott üvegrostszálat, az előfonatot és a szálas szövedéket. A 36. preambulumbekezdés úgy írja le, mint a kompozitipar gyantáinak erősítésére leggyakrabban használt alapanyagot, a kompozitok pedig szélturbinalapátokba, autóalkatrészekbe, vízi járművekbe, elektromos berendezésekbe, tartályokba, csővezetékekbe és építőanyagokba épülnek be. Aki ezt az árut Egyiptomból vásárolja, a 7019 11 00, ex 7019 12 00, 7019 14 00 vagy 7019 15 00 kód valamelyikével jelenti be a vámnál, és a vámkezelés pillanatában fizeti meg a vámot.

A táblázatban szereplő szám viszont nem mondja meg, mennyibe kerül valójában egy szállítmány. A 13,1%-os kiegyenlítő vámot az uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti nettó árra számítják, és a szokásos vám fölé kerül. Hozzáadódik egy 11%-os dömpingellenes vám ugyanarra a termékre és ugyanarra a származásra, amelyet a 2026. április 14-i (EU) 2026/831 végrehajtási rendelettel vetettek ki, és amely Bahreint, Egyiptomot és Thaiföldet fedi. Az új aktus 2. preambulumbekezdése mindkét szintet megerősíti, a szöveg pedig sehol nem ír elő a kettős kivetést kizáró szabályt, vagyis az egyik vámnak a másik értékével való csökkentését. Az eredmény, amelyet mi a 2024-es átlagos importáron számoltunk: tonnánként 712 eurónál a két vám tonnánként 171,6 eurót tesz ki, az ugyanabban az évben nyilvántartott mennyiségen, 151 285 tonnán pedig nagyjából 14,1 millió euró kiegyenlítő vámot és 11,8 millió euró dömpingellenes vámot jelentene az egész Unió szintjén, tehát csaknem 26 millió eurót évente.

A román vásárló számára 2026. szeptember 24-én semmi nem változik, és éppen ez a hír. Az (EU) 2016/1037 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése azt mondja, hogy az intézkedések a felülvizsgálat eredményének megállapításáig hatályban maradnak, tehát a vámot megszakítás nélkül beszedték a vizsgálat 15 hónapja alatt is. Innen jön egy olyan rendelkezés hiánya is, amelyet minden importőrnek meg kellene keresnie egy ilyen aktusban: a rendelet nem veszi nyilvántartásba a behozatalt, és nem ír elő visszamenőleges hatályú beszedést, mert nem volt olyan ablak, amelyben az áru vám nélkül érkezhetett volna be. Összehasonlításul: a 2020-as eredeti rendeletnek volt egy 2. cikke, külön 8,7%-os szinttel az előzetesen nyilvántartásba vett behozatalra. Itt a 2. cikk csak a hatálybalépést tartalmazza.

Milyen hatásokkal jár

A közvetlen hatás költséghatás, amelyet az importőr a vámkezelésnél visel, és amely láncban továbbterjed a kompozitfeldolgozókhoz. A 13,1% minden Egyiptomból származó behozatalra alkalmazandó, a szállítótól függetlenül, a kiegészítő TARIC-kód pedig, amelyet a vám a nyilatkozatnál megkíván, C540 a Jushi Egypt árujára és C999 a többire. Mivel a szint azonos, a kód megválasztása nem változtatja meg a fizetendő összeget, ami ezt az aktust kivétellé teszi a kereskedelemvédelmi intézkedések között: a maradékszint általában a legnagyobb, és egy téves kód pénzbe kerül.

A második hatás a piachoz tartozik. Az európai üvegrostipar tíz gyártóval lépett be a figyelembe vett időszakba, és nyolccal jött ki belőle: a Krosglass S.A. leállította a termelést Lengyelországban, az Electric Glass Fiber NL, B.V. pedig csődbe jutott, ahogyan a 271. preambulumbekezdés mutatja. Az alkalmazottak száma 3240-ről 2681-re csökkent, vagyis három év alatt 559 munkahellyel, ami 17,3%-os csökkenés, és amelyet a 8. táblázatból számoltunk újra. A termelés 616 388 tonnáról 529 828 tonnára esett, a beépített kapacitás pedig 711 692 tonnáról 665 311 tonnára. Ugyanebben az időszakban az Egyiptomból származó behozatal 102 756 tonnáról 151 285 tonnára emelkedett, 47,2%-kal, és az uniós szabadpiacon elért részesedése 12%-ról 18%-ra változott.

A harmadik hatás az, amelyet az aktus indokként felhív: a vám fenntartása árteret hagy az európai gazdasági ágazatnak. A vizsgálati időszakban az uniós átlagos eladási ár tonnánként 1182 euró volt, az egységnyi termelési költség pedig 1435 euró, tehát az ár a költség 82,4%-át fedte, tonnánként 253 eurós veszteséggel. Az eladások jövedelmezősége mínusz 10,6% volt, a 2023-as mínusz 7,3% és a 2022-es plusz 8% után. Az európai árakhoz képest megállapított áralákínálás 24,2% volt, és abban a számításban a 13,1%-os kiegyenlítő vám már benne volt az importárban.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A vám szintje nem változott. Az (EU) 2020/870 végrehajtási rendelet, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában, a 2020. június 25-i 201. számban jelent meg, ugyanazt a 13,1%-ot írta elő a Jushi Egyptre és ugyanazt a 13,1%-ot a maradékszintre. A TARIC-kódok sem változtak, a C540 és a C999 ugyanazok, mint 2020-ban.

Megváltozott viszont a maradéksor megfogalmazása, és a különbséget érdemes figyelmesen elolvasni. 2020-ban a sor úgy szólt, hogy „minden más vállalat”, vagyis gyártókra utalt. 2026-ban úgy szól, hogy „minden más, Egyiptomból származó behozatal”, vagyis árura. Ez egy gyakorlati kérdés kitörlése: mi történik azzal a szállítmánnyal, amelynél nem állapítható meg a származási gyár. Az új megfogalmazással a válasz világos, a vám a behozatalra alkalmazandó. Mivel mindkét szint amúgy is 13,1%, a változás most egyetlen összeget sem mozdít el, de elmozdítana, ha a két szint valaha elválna egymástól.

Megváltozott a környezet is, háromféleképpen. Egyfelől 2026 áprilisától ugyanaz az áru 11%-os dömpingellenes vámot is fizet, ami e felülvizsgálat 2024. december 31-én zárult vizsgálati időszakában nem így volt. Másfelől a Jushi Egypt a figyelembe vett időszakban 200 000 tonnával növelte a kapacitását, és 2025-ben további bővítési terveket hirdetett, ahogyan a 226. preambulumbekezdés mutatja. Végül a vizsgálati időszak után, 2024 harmadik és 2025 második negyedéve között az egyiptomi behozatal átlagára még 25%-kal csökkent, egészen tonnánként 709 euróig.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A szint egységes és kiszámítható: 13,1% minden Egyiptomból származó behozatalra, számlanyilatkozat és olyan formai feltételek nélkül, amelyeket el lehetne rontani, az egyedi szintekkel dolgozó intézkedésekkel szemben.
  • Nincs visszamenőleges hatályú beszedés és nincs nyilvántartásba vétel, tehát egyetlen importőrt sem lehet utólag újra megszámláztatni helyesen vámkezelt áruért.
  • Azok az európai kompozitgyártók, amelyek az Unióból vásárolnak rostot, megnövelt importárral szemben maradnak versenyben, a Bizottság által ellenőrzött három gyártó pedig az európai termelés körülbelül 63%-át fedi, tehát belső kínálat létezik.
  • A Bizottság megállapította, hogy az európai gazdasági ágazatnak van kihasználatlan kapacitása és műszaki felkészültsége a finom előfonatokra, a felhasználók ellenkező érvét pedig a 345-347. preambulumbekezdésben elutasította, tehát a beszerzési alternatíva nem elméleti.

Mi marad probléma

  • A két vám mindenféle egymás közötti kiigazítási szabály nélkül összegződik, és a 24,1% egy alapanyagon megjelenik a turbinalapátok, a csövek és a kompozit alkatrészek költségében.
  • Az alkalmazási határidő hiányzik az aktusból. Az időtartam csak az (EU) 2016/1037 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének elolvasásából tudható meg, amely öt évet szab a felülvizsgálat befejezésétől, tehát 2031 szeptembere körül.
  • Romániából egyetlen importőr, kereskedő vagy felhasználó sem vett részt a vizsgálatban. Az a két felhasználó, amely válaszolt a kérdőívre, a magyarországi Tolnatext és a lengyelországi Rymatex, a román vásárlók érdekei pedig sehol nem jelennek meg a dossziéban.
  • A vám 2020 óta létezik, és azokban az években az egyiptomi piaci részesedés nőtt, nem csökkent. A 348. preambulumbekezdés egyenesen azt mondja, hogy az intézkedés nem akadályozza meg a Jushi Egyptet abban, hogy ellássa az Uniót, ami visszafelé is olvasható: a 13,1%-os szint nem változtatta meg a menetirányt.

Hasznos tanácsok

  1. Minden nyilatkozat előtt ellenőrizze a TARIC-ban a kiegészítő kódot. Egyiptomra csak kettő van, a C540 és a C999, ugyanazzal a 13,1%-os szinttel, de a téves kód akkor is bejelentési szabálytalanság marad, ha a fizetendő összeg azonos.
  2. Számolja újra a beszerzési árat mindkét vámmal, ne csak az egyikkel. Tonnánként 712 eurónál a 24,1% tonnánként 171,6 eurót tesz hozzá, egy 25 tonnás kamionnál pedig ez körülbelül 4290 eurót jelent, ebből 2332 eurót a kiegyenlítő vám.
  3. Tartsa észben, hogy az importra kivetett hozzáadottérték-adó alapja tartalmazza a vámokat is, tehát a tonnánkénti 171,6 euró az áfaalapba is bekerül, nem csak a költségbe.
  4. Ha folyamatban lévő szerződései vannak egyiptomi szállítókkal, ellenőrizze, ki viseli a vámot a szállítási feltétel szerint. DDP szállításnál a költség az eladóé, FOB vagy CIF esetén a vásárlóé.
  5. Vesse össze a malajziai, az egyesült királyságbeli és az uniós ajánlatokat, mielőtt Egyiptomot tekinti a legolcsóbb forrásnak. A vizsgálati időszakban a más harmadik országokból származó behozatal átlagára 34%-kal volt magasabb az egyiptominál, de az a 24,1% vám előtti ár volt.
  6. Jegyezze fel a 2031. szeptemberi időhorizontot. Az (EU) 2016/1037 rendelet 18. cikkének (4) bekezdése szerint az utolsó évben értesítést tesznek közzé a közelgő hatályvesztésről, és az az a pillanat, amikor egy vásárló észrevételeket küldhet az eljárásban.

Gyakori kérdések

Összesen mennyit fizetek a vámnál az Egyiptomból származó üvegrostért?
A szokásos vámon felül 13,1% kiegyenlítő vámot fizet, e rendelet alapján, plusz 11% dömpingellenes vámot, a 2026. április 14-i (EU) 2026/831 végrehajtási rendelet alapján. Együtt 24,1%-ot tesznek ki az uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti nettó árból. A két aktus közül egyik sem írja elő az egyik vám csökkentését a másik értékével.
Változik számomra valami 2026. szeptember 24-én?
Nem. A 13,1%-os vám 2020 óta létezett, és megszakítás nélkül beszedték, a felülvizsgálat 15 hónapja alatt is, mert az (EU) 2016/1037 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése a vizsgálat befejezéséig hatályban tartja az intézkedéseket. Az újdonság az, hogy a vám nem vesztette hatályát, nem az, hogy megjelent.
Van olyan egyiptomi cég, amelynek kisebb a vámja?
Nincs. Az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő táblázatban egyetlen megnevezett társaság áll, a Jushi Egypt for Fiberglass Industry S.A.E., C540-es kiegészítő TARIC-kóddal és 13,1%-kal, a maradéksor pedig, vagyis a „minden más, Egyiptomból származó behozatal”, C999-es kóddal, szintén 13,1%. A 226. preambulumbekezdés szerint a Jushi Egypt az egyetlen üvegrostgyártó Egyiptomban, ami megmagyarázza, miért esik egybe a két szint.
Megadóztathatnak visszamenőleg a kihirdetés előtt behozott áruért?
E rendelettel nem. Az aktus semmilyen nyilvántartásba vételi rendelkezést és semmilyen visszamenőleges hatályú beszedést nem tartalmaz, mert az intézkedések soha nem szűntek meg. A 2020-as eredeti rendeletnek volt ilyen rendelkezése, 8,7%-os szint az előzetesen nyilvántartásba vett behozatalra, de az a 2020-as behozatalt érintette, nem a 2026-ost.
Meddig alkalmazandó a vám?
A rendelet nem mondja meg. Az időtartam az (EU) 2016/1037 rendelet 18. cikkének (1) bekezdéséből következik: a végleges kiegyenlítő intézkedés öt évvel azután veszti hatályát, hogy befejeződött az a legutóbbi vizsgálat, amelynek tárgya a szubvenció és a kár is volt. Ez a felülvizsgálat 2026. szeptember 22-én zárult, tehát a határidő 2031 szeptembere körül jár le, ha addig nem nyitnak új felülvizsgálatot.
Miért fizet vámot az egyiptomi áru, ha a szóban forgó szubvenciók kínaiak?
Mert az egyiptomi gyártót végső soron a kínai CNBM csoport irányítja, és a szuezi kínai-egyiptomi gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetben működik, a Bizottság pedig úgy tekintette, hogy a kínai támogatás a két állam közötti megállapodás hatálya alá tartozik, tehát Egyiptomnak tudható be. Egyiptom kormánya vitatta ezt a felépítést, arra hivatkozva, hogy megsérti a Kereskedelmi Világszervezet szubvenciókról szóló megállapodását, a Bizottság pedig a 13-18. preambulumbekezdésben elutasította az érveit. A 229. preambulumbekezdés egyenesen azt mondja, hogy a kínai beruházásokat Egyiptomban a kínai üvegrostra alkalmazott intézkedések kijátszása céljából tették.

A szerkesztőség elemzése

Az aktus valódi problémát old meg, és a lehető legkisebb zajjal oldja meg: a számhoz nem érnek hozzá, a táblázat nem lesz bonyolultabb, az importőrnek pedig semmi újat nem kell megtanulnia. Olyan területen, ahol a formalizmus pénzbe kerül, ez számít. Az érdekes rész viszont máshol van, abban, milyen kevés mozgástere volt a Bizottságnak. Az eredeti intézkedések 2020. június 26-án léptek hatályba, tehát a 18. cikk (1) bekezdésének öt éve 2025. június 26-án telt be. A kérelmező, a Glass Fibre Europe szövetség, 2025. március 21-én adta be a kérelmet, öt nappal a 18. cikk (4) bekezdésében előírt három hónapos határidő előtt. A Bizottság 2025. június 24-én nyitotta meg a felülvizsgálatot, két nappal a hatályvesztés előtt. Ugyanezen rendelet 22. cikkének (1) bekezdése pedig a megnyitástól számított legfeljebb 15 hónapon belüli befejezést írja elő, vagyis 2026. szeptember 24-éig, különben, az a) pont szerint, az intézkedések hatályukat vesztik. A rendeletet 2026. szeptember 22-én fogadták el, 23-án hirdették ki, és 2026. szeptember 24-én lépett hatályba, pontosan a határidő utolsó napján. A vizsgálat 455 napja semmilyen tartalékot nem hagy: egy 48 órás késés eltörölte volna a vámot, nem elnapolta.

A második észrevétel a táblázat szintjei közötti résre vonatkozik, vagyis pontosan arra a helyre, ahová egy importőr nézni szokott. Itt a rés nulla, és ez nem szövegezési baklövés, hanem annak a következménye, hogy Egyiptomban egyetlen üvegrostgyártó van. Érdemes mégis világosan kimondani, mert a kereskedelemvédelmi aktusoknál a szokásos szabály ennek az ellenkezője, és aki analógia útján olvassa, feltételezheti, hogy van egy jobb, megszerezhető szint. Nincs. Nem kell sem számlanyilatkozat, sem kötelezettségvállalás, sem gyártói kód egy magasabb maradékszint elkerülésére, mert a maradékszint nem magasabb. Ennek az aszimmetriának az egyetlen nyoma a táblázat fejében marad, amely egyes számban beszél az „alább megnevezett vállalatról”, noha a két sor közül az egyik behozatali kategóriát jelöl, nem céget. Jogi következmény nélkül, hiszen mindkettő 13,1%-hoz vezet, de a megfogalmazást éppen azért változtatták meg 2020-hoz képest, hogy a maradéksor az árut fogja meg, ne a céget, és a táblázat feje nem követte a változást.

A harmadik észrevétel kényelmetlenebb. A vám 2020 óta létezik, és mindezen idő alatt az egyiptomi részesedés az uniós szabadpiacon 12%-ról 18%-ra nőtt, a behozatal 47,2%-kal, az átlagos importár 10%-kal csökkent, két európai gyártó pedig eltűnt. A Bizottság azzal indokolja a fenntartást, mi történne nélküle, és joga van így tenni, de a 13,1%-os számot nem értékelték újra egy olyan eredményhez képest, amely a saját táblázatainak mutatóin mérve vereség. A vizsgálati időszakban megállapított 24,2%-os áralákínálást úgy számolták, hogy a kiegyenlítő vám már benne volt az importárban, ami egyszerű dolgot jelent: a mostani szinten a vám a rést még félig sem zárta be. A 2026 áprilisában hozzátett 11% dömpingellenes vám megváltoztatja a számtant, de az más dossziéból jön. A hatályvesztési felülvizsgálat nem engedi meg a szint újraszámítását, csak a fenntartását vagy a hatályon kívül helyezését, az újraszámítás eszköze pedig a 19. cikkben szereplő időközi felülvizsgálat. Az, hogy hat év alatt nem használták, miközben az egyiptomi kapacitás közben 200 000 tonnával nőtt, választás, nem kényszer.

Mit kellene megváltoztatni

  • Az intézkedés időtartamát bele kellene írni a rendeletbe, nem kikövetkeztetni. Egy cikk, amely kimondja, hogy a vám a felülvizsgálat befejezésétől öt évig alkalmazandó, minden importőrt megkímélne egy alaprendeleti hivatkozástól a 18. cikk (1) bekezdésére. Gyakorlatilag a hatályvesztés dátumát a jogász számításából abba a szövegbe helyezné át, amelyet a vásárló olvas.
  • Az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő táblázat fejének a termékről kellene beszélnie, nem a társaságról. Az „alább megnevezett vállalat által gyártott” megfogalmazás nem fedi a maradéksort, amely nem társaság. Egy olyan megfogalmazás, mint „az (1) bekezdésben leírt termék, az alábbi kategóriák szerint”, bezárná a rendelkező rész egyetlen olvasási kétértelműségét.
  • A dömpingellenes vámmal való viszonyt kifejezetten ki kellene mondani, legalább egy preambulumbekezdésben. Az aktus a 2. preambulumbekezdésben megemlíti a 11%-ot, és a 336. preambulumbekezdésben visszatér rá, de sehol nem erősíti meg, hogy a vámok kiigazítás nélkül összeadódnak. Egy sor megkímélné az importőröket egy vámnál feltett kérdéstől, és a 24,1%-ot idézhető számmá tenné, nem kikövetkeztetettté.
  • A piaci részesedést arra az alapra kellene vetíteni, amelyet a táblázat valóban használ. A 245. preambulumbekezdés szerint a részesedést a behozatalnak az uniós szintű fogyasztással való összevetésével állapították meg, de a 2. táblázat számai csak a szabadpiaci fogyasztáshoz vetítve jönnek ki: 151 285 a 841 354 tonnából 18%-ot ad, míg a teljes fogyasztáshoz, 936 119 tonnához vetítve 16,2%-ot. Mindkettő jogos, de az első nem az, amelyet bejelentettek, és az 1,8 százalékpontos különbség az egész kárelemzésben továbbterjed. Négy szavas pontosítás a 245. preambulumbekezdésben bárki számára ellenőrizhetővé tenné a táblázatot.
  • Egy olyan érdeket, amelyet senki nem védett meg, legalább meg kellene keresni. A dossziéban két felhasználó válasza van, Magyarországról és Lengyelországból, és nulla importőré. Egy olyan intézkedésnél, amelyet másodszor hosszabbítanak meg öt évre, a saját rostgyártás nélküli tagállamok kompozitfeldolgozó szövetségeihez küldött közvetlen megkeresés bevinné az uniós érdek elemzésébe azt a felet, amely a vámot fizeti, és amely most kimarad belőle.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/2107, 2026. szeptember 23. 49 oldal PDF, 1,3 MB

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.