Röviden
- A kanyarójárvány idején dolgozó egészségügyi személyzet nem kap kötelező választ arra a kérdésre, hogy jár-e neki a különösen súlyos járványokra fenntartott munkakörülményi pótlék.
- A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elfogadhatatlanként utasította el az előterjesztést, mert éppen ebben a kérdésben még nincs eltérő és megszilárdult joggyakorlat.
- A konkrét ok: a hivatkozott ítéletek a COVID-19-világjárványra vonatkoztak, amelynek más volt a szabályozási és ténybeli kerete, nem pedig a 2023-ban kihirdetett kanyarójárványra.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 695. szám, 2026. augusztus 21.
Kihirdetve: 2026. június 22.
Az a kérdés, hogy a miniszteri rendelettel kihirdetett kanyarójárvány beletartozik-e a pótlékra jogosító „különösen súlyos járványok” közé, egységes válasz nélkül marad, és minden bíróság maga dönti el. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék jogkérdések eldöntésére hivatott tanácsa a 2026. június 22-i 77. sz. határozatával, amelyet a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 21-i 695. számában tettek közzé, elfogadhatatlanként elutasította a Bukaresti Ítélőtábla előterjesztését. Ez a második ilyen határozat, amelyet ugyanaz a tanács ugyanazon a napon hirdetett ki, az első után, amelyben kimondta, hogy nyugdíjat és állást nem lehet egyszerre kérni.
Az előterjesztés a Bukaresti Ítélőtábla munkaügyi és társadalombiztosítási perek VII. szekciójától érkezett, olyan ügyben, amely a 153/2018. sz. kormányhatározattal jóváhagyott keretszabályzat 2. sz. mellékletében szereplő munkakörülményi pótlékról szólt, az „Egészségügy és szociális ellátás” foglalkozási családra vonatkozóan.
A kérdés az volt, hogy a „különösen súlyos járványok és más hasonlók, amelyeket az Egészségügyi Minisztérium állapít meg és rendelettel hirdet ki” fogalom kiterjed-e a 4.128/2023. sz. egészségügyi miniszteri rendelettel országos szinten kihirdetett kanyarójárványra is, a 136/2020. sz. törvény 6. cikke a) pontjára tekintettel.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az érdemi döntés hiánya. Az előterjesztést elfogadhatatlanként elutasították, tehát a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék nem mondta ki, hogy a kanyarójárvány beletartozik-e a szabályzat fogalmába, vagy sem.
A második hatás az elutasítás oka, és ez számít a jövőre nézve. A hiányzó elfogadhatósági feltétel az eltérő és megszilárdult joggyakorlat megléte az eldöntendő kérdésben. A legfelsőbb bírói fórum megállapította, hogy pontosan ebben a kérdésben ilyen gyakorlat gyakorlatilag nem létezik.
A harmadik hatás a járványok közötti különbségtételhez kapcsolódik. Az előterjesztő végzésben és a bíróságok által megküldött joggyakorlatban azonosított ítéletek olyan jogvitákból származtak, amelyek a pótléknak a COVID-19-világjárvány idején történő megadásából fakadtak, ez a világjárvány pedig eltérő szabályozási és ténybeli keretet jelentett, ideértve azt is, hogy a világjárványt az Egészségügyi Világszervezet hirdette ki, és hogy akkor rendkívüli intézkedéseket vezettek be.
A negyedik hatás az elméleti vélemények súlyát érinti. A megkérdezett bíróságok bíráitól érkezett álláspontok nem voltak egységesek, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék azonban rámutatott, hogy elméleti vélemények puszta egységtelensége nem indokolja a mechanizmus működésbe hozatalát. Konkrét, eltérő megoldások felé mutató joggyakorlati tendenciákra van szükség.
Az ötödik hatás elvi jellegű. Az előzetes döntés rendeltetése az, hogy elvi iránymutatást adjon, nem pedig az, hogy átvegye az ügyet tárgyaló bíróság hatáskörét. A legfelsőbb bírói fórum szerepe nem válhat azzá, hogy közvetlenül ő döntse el az ügyet.
A hatodik hatás eljárási. A határozat a polgári perrendtartás 521. cikke (3) bekezdése szerint kötelező, az ügy tehát visszakerül a Bukaresti Ítélőtáblához, amely a saját értelmezése alapján bírálja el.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi. A 2018-as keretszabályzat változatlan marad, a különösen súlyos járványokról szóló fordulat pedig pontosan úgy marad, ahogy volt.
Ami változik, az a várakozás. Aki egységes, minden kórházra és minden bíróságra érvényes értelmezésben reménykedett, azt ezen az úton nem fogja megkapni. Minden ügyet külön bírálnak el.
A második változás az elfogadhatósági feltételhez kapcsolódik, amelyet itt egy konkrét példa világít meg. Nem elegendő, hogy egy kérdés új és vitatható legyen. Az kell, hogy a bíróságok éppen abban a kérdésben jussanak már eltérő megoldásokra, ne pedig egy hasonlóban.
A harmadik változás árnyalatnyi, de hasznos. A határozat világosan kimondja, hogy a COVID-19 időszakának joggyakorlata nem használható automatikusan viszonyítási pontként a kanyarójárványra, mert eltér a jogi rendszer és a ténybeli helyzet.
Ami nem változik, az a pótlék igénylésének joga. Az egészségügyi alkalmazottak továbbra is bírósághoz fordulhatnak, a kérelem helyt adása vagy elutasítása pedig az eljáró bíróság értelmezésétől függ.
Az egészségügy egy másik bérelemén a válasz viszont érdemben megszületett: az orvosi ügyeletek díjazása a 2018. januári szinten marad, a szakszervezet kifogását pedig az Alkotmánybíróság elutasította.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Világosan elmagyarázza, mikor fogadható el az előzetes döntés iránti előterjesztés és mikor nem, egy konkrét példával az elégtelenül kirajzolódott joggyakorlatra.
- Megakadályozza, hogy általános szabály alakuljon ki egy más összefüggésben, a világjárvány idején felépült joggyakorlatból.
- Meghagyja az ügyben eljáró bíróságnak azt a szabadságot, hogy minden egészségügyi intézmény és minden alkalmazott konkrét helyzetét külön elemezze.
- Tisztázza, hogy a bírák eltérő elméleti véleményei nem azonosak az egységtelen joggyakorlattal.
Mi marad probléma
- A kanyarójárvány idején dolgozó egészségügyi alkalmazottak egységes válasz nélkül maradnak a pótlékra való jogosultságukról.
- Egy per eredménye attól függ, melyik bíróság tárgyalja, ami azonos helyzetekben eltérő megoldásokhoz vezethet.
- A határozat nem mondja meg, mit kellene tennie az Egészségügyi Minisztériumnak vagy a kormánynak a szöveg tisztázásáért, jóllehet a kétértelműséget éppen egy ítélőtábla jelezte.
- Az eljárási paradoxon megmarad: egységes tisztázás csak azután válik lehetségessé, hogy elegendő ellentmondó megoldás születik, vagyis azután, hogy a kiszámíthatóságban esett kár már bekövetkezett.
Hasznos tanácsok
- Ha a kanyarójárvány idején dolgozott és a pótlékot kéri, az ügyet a saját intézményében fennálló konkrét helyzetre építse, ne a COVID-19-időszakkal vont párhuzamra.
- Ellenőrizze, hogy a hivatkozott egészségügyi miniszteri rendelet lefedi-e azt az időszakot és azt a helyet, ahol dolgozott. A 4.128/2023. sz. rendelet Románia területére hirdette ki a kanyarójárványt.
- Ne várjon előzetes döntésre ebben a témában. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasította az előterjesztést, az Ön ügyét pedig érdemben bírálja el a hatáskörrel rendelkező bíróság.
- Ha már perben áll, beszélje át az ügyvédjével a 153/2018. sz. kormányhatározattal jóváhagyott szabályzatból és a 136/2020. sz. törvényből következő érveket, ne csak a világjárvány idejéből származó joggyakorlatot.
- Tartsa észben az elfogadhatatlan és a megalapozatlan közötti különbséget. Az elfogadhatatlan azt jelenti, hogy a kérdést érdemben nem vizsgálták, nem pedig azt, hogy a válasz nemleges lenne.
Gyakori kérdések
Mit döntött a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék?
Miért utasították el?
Azt jelenti ez, hogy nem jár nekem a pótlék?
Milyen pótlékról van szó?
Melyik rendelet hirdette ki a kanyarójárványt?
Mi lesz azzal az üggyel, amelyből az előterjesztés indult?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 695. szám, 2026. augusztus 21. 16 oldal PDF, 177 KB a jogi aktus a(z) 10. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.