Röviden
- A Kormány egyetlen napon öt 2026-os költségvetést hagyott jóvá: az IOR, az Avioane Craiova, a Romarm, a Gazdasági Minisztérium privatizációs tevékenysége és az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) költségvetését. Együtt 23,77 milliárd lej bevételt jelentenek, ebből a CNAIR adja a 95,6 százalékot.
- A CNAIR 19,5 milliárd lejt költ beruházásokra, csaknem teljes egészében állami költségvetési juttatásból, és 1,05 milliárd lej lejárt követelése van, több, mint az utak karbantartására kapott éves átutalás.
- Az Avioane Craiovának 39,2 millió lej kifizetetlen számlája van, két és félszerese a betervezett nyereségének, a teljes 15,96 millió lejes nyereség pedig a korábbi évek veszteségeinek fedezésére megy el.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 719. szám, 2026. augusztus 28.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 28.
Öt állami cég az év vége előtt 126 nappal tudta meg, mennyit költhet 2026-ban. A 2026. augusztus 27-i 666., 667., 668., 669. és 670. sz. kormányhatározat jóváhagyja a bevételi és kiadási költségvetést az IOR, az „Avioane Craiova”, a Romarm nemzeti társaság, a Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztérium privatizációs tevékenysége, valamint a CNAIR számára. Kettő közülük, a Romarm és az Avioane Craiova, pontosan az a fajta gyártó, amely felé a megrendeléseknek folyniuk kellene a másnap a SAFE eszközön keresztül felosztott 16,68 milliárd euróból.
Egy állami cég bevételi és kiadási költségvetése az a dokumentum, amellyel a Kormány egy évre rögzíti a kiadási plafonokat, az alkalmazotti létszámot, az átlagkeresetet, a beruházásokat, és azt, mi lesz a nyereséggel. Kormányhatározattal hagyják jóvá, a pénzügyi fegyelem megerősítéséről szóló, a Kormány 26/2013. sz. rendelete alapján, a mellékletben szereplő számok pedig kötelezővé válnak a cég vezetése számára.
Az öt melléklet fakszimilében jelenik meg, 59 mutatósoros táblázatként. Az alábbi számokat közvetlenül a hivatalos kiadásból olvastuk ki, és mindegyik táblázat ellenőrző összegeivel vetettük össze.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a csomag valós mérete. Az öt költségvetés összesen 23,77 milliárd lej bevételt tesz ki, a megoszlás azonban lesújtó: a CNAIR 22,73 milliárd, vagyis 95,6 százalék, a Romarm 680 millió, az Avioane Craiova 222,8 millió, a privatizációs tevékenység 61,7 millió, az IOR pedig 78,4 millió. Az összesen betervezett 19,59 milliárd lej beruházásból 19,51 milliárd, vagyis 99,6 százalék a CNAIR-é.
A második hatás az utakat érinti. A CNAIR 19 509 285,76 ezer lej beruházási kiadást tervez, 21 385 171,96 ezer lej finanszírozási forrás mellett, ebből 21 044 788 ezer lej állami költségvetési juttatás, vagyis 98,4 százalék. Ezen felül 1 051 178,20 ezer lej átutalást kap, ebből 995 966 ezer lejt az útinfrastruktúra karbantartására. A társaságnak átlagosan 6 805 alkalmazottja van, havi 11 286,31 lej átlagkeresettel, és az évet 159 015,16 ezer lej betervezett nettó nyereséggel zárja, amelyből 143 113,64 ezer lej osztalékként az állami költségvetésbe kerül, vagyis 90 százalék.
Ugyanezen az országos úthálózaton a Kormány közben külön beruházási célt is jóváhagyott: 300 pont, ahonnan a rovinietăt és a TollRo-t ellenőrzik, 1258 kamerával és 132 millió lejjel áfával.
A harmadik hatás egy szám, amelyet a CNAIR a lejárt követelések közé ír: 1 049 461,24 ezer lej, azaz 1,05 milliárd. Ez több, mint az az éves átutalás, amelyet a társaság az utak karbantartására kap. A lejárt tartozásoknál ezzel szemben a társaság nullát ír.
A negyedik hatás az Avioane Craiova helyzete. A társaság 222 757 ezer lej bevételt és 15 959 ezer lej nettó nyereséget tervez, nyereségadót viszont nem fizet, mert a teljes nyereség, a 798 ezer lejes törvényes tartalék levonása után, a megelőző évek számviteli veszteségeinek fedezésére megy: 15 161 ezer lej. Az e művelet után maradó számviteli nyereség nulla. Ugyanakkor a társaság 39 203 ezer lej lejárt tartozást vall be, ami két és félszerese a betervezett nyereségnek, és a teljes kiadásainak 19 százaléka.
Az ötödik hatás az emberek és a pénz arányához kötődik. A Romarm 680 millió lej bevételt termel 79 alkalmazottal, vagyis fejenként 8 322 ezer lejt, és ő fizeti őket a legjobban mind az öt közül: havi 16 201 lej bruttó átlagban. A másik végén az IOR áll 215 alkalmazottal, havi 8 200,39 lejjel és fejenként 353,12 ezer lejes termelékenységgel. Kettejük között az Avioane Craiova 12 049 lejt fizet 305 embernek, a CNAIR pedig 11 286,31 lejt 6 805-nek.
A hatodik hatás az IOR beruházási programja, amely aránytalan a társaság méretéhez képest. A beruházási kiadásokat 50 528,83 ezer lejre tervezik, vagyis a 78 420 ezer lejes összbevétel 64 százalékára, 59 384,91 ezer lej finanszírozási forrás mellett, a „költségvetési juttatások” sor pedig üres. A betervezett nettó nyereség 1 510,08 ezer lej, a határozat pedig nem mondja meg, honnan jön a finanszírozás többi része.
A hetedik hatás a privatizációs tevékenység költségvetése, amely másként épül fel, mint a másik négy: nincs benne alkalmazott és nincs benne nyereség, csak bevétel és kiadás, nulla többlettel. A 61 717 ezer lej bevételből 61 628 ezer tulajdonból származik, vagyis osztalékból és hasonló összegekből, és mindössze 89 ezer lej magából a privatizációból. A kiadások 2 692 ezer lej igazgatási költséget tesznek ki, ebből 1 526 ezer társaságok önkéntes feloszlatására és felszámolására, 1 166 ezer pedig az állami cégek humánerőforrás-toborzásában közreműködő szakértőkre, továbbá 59 025 ezer lej befizetést az államkincstárba.
A nyolcadik hatás egy régi hátralék, amely az állami költségvetésbe történő átutalásra vonatkozó információk között szerepel: 49 202 ezer lej, azaz 49,2 millió behajtandó követelés, amely a minisztérium által a Romplumb Baia Mare társaságnak nyújtott pénzügyi támogatást jelenti, és amelyet egy 2012-es ítélet állapított meg. Ugyanott jelenik meg 4 904 ezer lej késedelmi pótlék, kamat és az osztalékokhoz kapcsolódó büntetőkamat.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A legszembeötlőbb dolog az időzítés. A költségvetések a 2026-os évre vonatkoznak, és 2026. augusztus 27-én fogadták el őket, vagyis akkor, amikor abból a pénzügyi évből, amelyet szabályoznak, csaknem nyolc hónap eltelt. A társaságok eddig az ideiglenes költségvetési végrehajtás szabályai szerint működtek, a jóváhagyott plafonok pedig egy kétharmad részben elfogyott évre vonatkoznak.
A késés szeptemberben is folytatódott, amikor a Kormány jóváhagyta a constanțai és a galați kikötői igazgatóság költségvetését, az év 264. napján.
Megváltozott a jogalap is, és nem csak az öt közül az egyiknél. Három határozat, az IOR-é, az Avioane Craiováé és a Romarmé, kizárólag az alkotmány 108. cikkére és a Kormány 26/2013. sz. rendelete 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjára támaszkodik. A privatizációs tevékenységről szóló határozat egyáltalán nem hivatkozik arra a rendeletre, hanem a társaságok privatizációjáról szóló 88/1997. sz. sürgősségi kormányrendelet 9. cikkének (1) bekezdésére. A CNAIR-ről szóló határozat ezen felül hivatkozik az adótörvénykönyvről és a költségvetési-adóügyi intézkedésekről szóló 89/2025. sz. sürgősségi kormányrendelet XXXV. cikkére, valamint a 2026. évi állami költségvetésről szóló 43/2026. sz. törvényre, ami azt mutatja, hogy a költségvetése közvetlenül függ a költségvetési törvény juttatásaitól.
Egy második felépítésbeli különbség a privatizációs tevékenységről szóló határozatot érinti, az egyetlent, amelynek két cikke van. A 2. cikk kimondja, hogy az összkiadás olyan felső határ, amelyet csak indokolt esetben és kizárólag a Kormány jóváhagyásával lehet túllépni. A másik négy határozatnak egyetlen cikke van, amely a mellékletet hagyja jóvá, a jogi aktus testében ezzel egyenértékű kikötés nélkül.
Végül megváltozott az aláírók összetétele. A Gazdasági Minisztérium portfóliójába tartozó társaságok négy határozatát az a miniszterelnök-helyettes ellenjegyzi, aki egyben nemzetvédelmi miniszter is, ami kereskedelmi társaságok költségvetésénél nem szokásos, a CNAIR-ről szóló határozatot pedig egy ügyvivő miniszterelnök-helyettes és egy államtitkár ellenjegyzi, aki a szintén ügyvivő közlekedési miniszter nevében ír alá. Ugyanaz a személy, Marius-Andrei Miftode, ír alá a gazdasági miniszter nevében az első négynél, és a közlekedési miniszter nevében az ötödiknél.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A számok mutatószintig nyilvánossá válnak: alkalmazotti létszám, átlagkereset, beruházások, lejárt tartozások és követelések, társaságonként.
- Az ellenőrző összegek mind az öt mellékletben kijönnek a bevételek, a kiadások és a bruttó eredmény szintjén, tehát a táblázatok számtanilag következetesek.
- A CNAIR és a Romarm osztalékot fizet az állami költségvetésbe, 143,1 millió, illetve 8,3 millió lejt, tehát az állami cégek nyeresége részben visszatér a költségvetésbe.
- Az Avioane Craiova az év nyereségéből teljes egészében fedezi a megelőző évek veszteségeit, ami költségvetési pénz nélkül tisztítja meg a mérleget.
- A privatizációs tevékenység költségvetése az információk között külön mutatja a régi behajtandó követeléseket és az osztalékokhoz kapcsolódó pótlékokat.
- Az ötből három nulla lejárt tartozást vall be, a Romarmnál pedig a sor kifejezetten 0-val van kitöltve, nem üresen hagyva.
Mi marad probléma
- A 2026-os költségvetéseket 2026. augusztus 27-én hagyják jóvá, amikor abból az évből, amelyet szabályoznak, 126 nap van hátra.
- Az Avioane Craiova 39,2 millió lej lejárt tartozást tervez be, vagyis a teljes kiadásainak 19 százalékát, anélkül hogy a határozat megmondaná, hogyan és mikor szűnnek meg.
- A CNAIR-nek 1,05 milliárd lej lejárt követelése van, több, mint az utak karbantartására kapott éves átutalás, a jogi aktusban minden magyarázat nélkül.
- A CNAIR-nél 17,96 milliárd lej, vagyis a kiadások 79 százaléka egyetlen, „egyéb működési kiadások” nevű soron áll, csaknem négyszer akkora összeggel, mint az összes többi működési sor együttvéve.
- Az IOR a nettó árbevételének 64 százalékát kitevő beruházást tervez, üres költségvetési juttatási sorral és 1,5 millió lej nettó nyereséggel, anélkül hogy a jogi aktus megjelölné a finanszírozás fennmaradó részének forrását.
- A privatizációs tevékenységből a tényleges privatizációs bevétel 89 000 lej, vagyis 0,14 százaléka egy olyan költségvetésnek, amelyet éppen erről a tevékenységről neveztek el.
Hasznos tanácsok
- Ha az Avioane Craiova beszállítója, számoljon a 2026-ra betervezett 39,2 millió lej lejárt tartozással, és kérjen írásban rögzített fizetési határidőket. A számot kormányhatározat vállalja fel.
- Ha vállalkozóként dolgozik a CNAIR-rel, kövesse a lejárt követelések sorát, 1,05 milliárd lejt. Ez azt mutatja, mennyi pénzt kell a társaságnak beszednie, nem pedig kifizetnie; a CNAIR lejárt tartozásai nullára vannak tervezve.
- Ha a védelmi ipar megrendelései érdeklik, vesse össze a három költségvetést: a Romarm 566,9 millió lejt költ termékekre és szolgáltatásokra, vagyis négyszer annyit, mint az Avioane Craiova a maga 129,1 millió lejével.
- A szakszervezetek és az álláskeresők közvetlenül ellenőrizhetik a személyi plafont: az év végén 249 az IOR-nál, 305 az Avioane Craiovánál, 79 a Romarmnál, 6 921 a CNAIR-nél. A betervezett átlaglétszám az IOR-nál és a CNAIR-nél kisebb, tehát mindkettő felvételt tervez.
- Ha a privatizációkat követi, jegyezze meg, hogy az ehhez a tevékenységhez tartozó költségvetés az egész évre 89 000 lej privatizációs bevételt ír elő, önkéntes feloszlatásokra és felszámolásokra viszont 1,526 millió lejt.
- A helyes összehasonlításhoz a számokat „ezer lejként” olvassa, ahogy az minden melléklet fejlécében szerepel. Egy 22 730 371,70-es sor 22,73 milliárd lejt jelent, nem 22,7 milliót.
Gyakori kérdések
Miért augusztusban hagyják jóvá a 2026-os költségvetést?
Melyik a legnagyobb szám az egész csomagban?
Mennyit fizetnek ezek a társaságok az állami költségvetésbe?
Mit jelent a táblázatokban a „lejárt tartozás” és a „lejárt követelés”?
Miért nem fizet nyereségadót az Avioane Craiova?
Hol olvashatom el a teljes táblázatokat?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A 668/2026. sz. kormányhatározat melléklete, 32-38. sor. A Romarm nyereségfelosztása pontosan 832 ezer lejjel haladja meg a rendelkezésre álló nyereséget. A törvényes tartalék levonása után maradó számviteli nyereség, a 32. sor, 15 790 ezer lej. Ebből 832 ezret osztanak fel az alkalmazottak nyereségrészesedésére, a 33. sorban, és 8 311 ezret az állami költségvetést megillető osztalékként, a 34. sorban. A 38. sornak, vagyis a fel nem osztott, egyéb tartalékokba kerülő nyereségnek a különbözetnek kellene lennie, azaz 6 647 ezer lejnek, a mellékletben viszont 7 479 áll. A három rendeltetés összege 16 622 ezer lej, 832-vel több, mint a rendelkezésre álló 15 790, vagyis pontosan az alkalmazotti részesedés értékével. A 7 479-es szám az alkalmazotti részesedés levonása után maradó 14 958 fele, tehát 50 százalékos osztalékként helyesen kiszámítottnak tűnik, míg a 8 311 a 16 622 fele. Bármelyik legyen is a hibás szám, a költségvetés így, ahogy jóváhagyták, nem hajtható végre: egy összeget kétszer osztottak ki.
A szerkesztőség elemzése
Öt 2026-os költségvetés jóváhagyása augusztus utolsó hetében nem késve elvégzett formalitás, hanem a dokumentum rendeltetésének kifordítása. A bevételi és kiadási költségvetés egy következő évre rögzít plafonokat; itt egy csaknem kétharmad részben elfogyott évet szentesít. A mellékletek számai jórészt engedélyezésnek öltöztetett végrehajtás. A gyakorlati következmény az, hogy ezek a határozatok már csak a hátralévő 126 napra hathatnak, a CNAIR esetében pedig ez azt jelenti, hogy egy 19,5 milliárd lejes beruházási program egyetlen utolsó negyedévbe sűrűsödik.
Ami az öt melléklet végigolvasásából nem látszik, akkor tűnik elő, ha ugyanabban a sorban tesszük őket egymás mellé. A havi átlagkereset az IOR 8 200,39 lejétől a Romarm 16 201 lejéig terjed, vagyis csaknem kétszeres a különbség, két olyan társaságnál, amely ugyanannak a minisztériumnak az alárendeltségében áll. A különbség a szerkezetükkel magyarázható, hiszen a Romarm holding jellegű társaság 79 emberrel, aki egy csoportot igazgat, míg az IOR-nál 215 alkalmazott dolgozik termelő tevékenységben. Csakhogy ugyanebből az egymás mellé helyezésből olyan összevetés is adódik, amelyet a jogi aktusok nem tesznek meg: a Romarm 79 embere fejenként 8 322 ezer lej bevételt kezel, a CNAIR 6 805 embere pedig fejenként 3 335,93 ezer lejt, 30 százalékkal kisebb átlagkereset mellett.
A második észrevétel az egész csomag legnagyobb sorát érinti, amely nem a bér és nem is a beruházás. A CNAIR-nél 17 955 090,66 ezer lej, vagyis csaknem 18 milliárd áll az „egyéb működési kiadások” soron. A szám a társaság összkiadásának 79 százalékát teszi ki, és csaknem négyszerese a termék- és szolgáltatásvásárlásnak, az adóknak és a személyi jellegű ráfordításnak együttvéve, amelyek összege 4 609 346,91 ezer lej. A másik négy társaságnál ugyanez a sor a kiadások 5,8 és 9 százaléka között mozog. A költségvetési űrlap nem kéri ennek a sornak a részletezését, a határozat pedig nem teszi hozzá, így a csomag legnagyobb társaságának legnagyobb kiadása nyilvánosan egyetlen, tartalom nélküli szám marad.
A harmadik annak a két pénzügyi állapotmutatónak az összevetéséből adódik, amelyet a táblázatok kifejezetten kérnek. Az Avioane Craiova 39 203 ezer lej lejárt tartozást és 1 446 ezer lej lejárt követelést vall be, vagyis 27-szer annyival tartozik, mint amennyit be kell szednie, miközben 15 959 ezer lej nyereséget tervez, amelyet teljes egészében régi veszteségekre fordít. A pénzügyi kiadásai, 13 495 ezer lej, a 4 022 ezer lej pénzügyi bevétellel szemben, 9 473 ezer lej nettó finanszírozási költséget jelentenek, vagyis a bruttó nyereség 59 százalékát. A másik póluson a CNAIR-nek nulla lejárt tartozása és 1,05 milliárd lej lejárt követelése van, vagyis pontosan a fordított profil: nem tartozik, de nem is szed be. A két helyzet eltérő intézkedéseket kíván, az öt határozat egyike sem tartalmaz azonban a melléklet jóváhagyásán kívül semmilyen rendelkezést.
A negyedik ahhoz kötődik, mi történik a nyereséggel. A négy nyereséges társaság közül kettő részben az állami költségvetésbe küldi, a CNAIR 90 százalékot, a Romarm nagyjából a felét, az Avioane Craiova teljes egészében régi veszteségekre használja, az IOR pedig teljes egészében egyéb tartalékokba viszi, saját finanszírozási forrásként, anélkül hogy bármit befizetne. Mind a négy rendeltetés lehetséges a törvény szerint, a határozatok viszont nem mondják meg, miért éppen azt választották, jóllehet a választás közvetlen hatással van az állami költségvetésre.
Mit kellene megváltoztatni
- A Romarm nyereségfelosztásának kijavítása. A kétszer kiosztott 832 ezer lej így, ahogy van, végrehajthatatlanná teszi a költségvetést; a helyreállítás vagy az osztalék 7 479 ezer lejre, vagy a fel nem osztott összeg 6 647 ezer lejre való újraszámítását kívánja.
- Törvényi határidő az állami cégek költségvetésének jóváhagyására. Az az éves költségvetés, amelyet az év vége előtt 126 nappal hagynak jóvá, már semmit nem tud elrendelni; egy szankcionált határidő, például az első negyedév vége, helyreállítaná a dokumentum funkcióját.
- Az „egyéb működési kiadások” sor kötelező részletezése egy bizonyos küszöb felett. A CNAIR-nél ez az egyetlen sor a kiadások 79 százalékát és 18 milliárd lejt jelent, a nyilvánosság pedig a jogi aktusból nem tudhatja meg, mi van benne.
- Magyarázó megjegyzés a küszöb feletti lejárt tartozásokhoz és követelésekhez. Az Avioane Craiova 39,2 millió lej esedékes adóssága és a CNAIR 1,05 milliárd lej követelése olyan számok, amelyeket a határozat jóváhagy, de semmilyen tervvel nem kísér.
- A nyereség rendeltetésének indokolása. Ha egy nyereséges állami cég semmit nem fizet be a költségvetésbe, a határozatnak meg kellene mondania, miért, különösen akkor, ha ugyanabban a csomagban mások 90 százalékot fizetnek be.
- A Romplumb Baia Mare felé fennálló követelés állásának közzététele. Egy 2012-es ítélettel megállapított, 49,2 millió lejes összeg a 2026-os költségvetésben ugyanazon a behajtandó rovaton bukkan fel újra, minden információ nélkül arról, mit próbáltak közben.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 719. szám, 2026. augusztus 28. 16 oldal PDF, 208 KB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.