Röviden
- Törlik azokat az áfakülönbözeteket és a hozzájuk tartozó járulékos adókötelezettségeket, amelyeket adómegállapító határozattal róttak ki azokra a cégekre, amelyek áfaszámát a hatóság hivatalból törölte, a 2019. január 1-jétől a törvény hatálybalépéséig tartó adóidőszakokra.
- Törlik a mezőgazdasági szövetkezetek által gépvásárláskor levont áfát is, a 2024. január 9-től számított időszakokra.
- Aki ezeket az összegeket már befizette, vissza is kérheti, a visszatérítés elévülési ideje pedig csak a törvény hatálybalépésének napján kezdődik.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 700. szám, 2026. augusztus 24.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 27.
Azok a cégek, amelyek elveszítették az áfaszámukat, majd az adóhatóságtól adómegállapító határozatot kaptak a fizetendő áfáról, megszabadulnak a tartozástól, aki pedig már fizetett, visszakérheti a pénzét. Az egyes adókötelezettségek törléséről szóló, a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 24-i, 700. számában megjelent 177/2026. sz. törvény kivezeti a nyilvántartásokból a 2019 óta gyűlő tartozáscsoportot, és rendezi egyúttal azoknak a mezőgazdasági szövetkezeteknek a helyzetét is, amelyeket a gépvásárláskor levont áfa miatt marasztaltak el. A törvényt a 730/2026. sz. elnöki dekrétummal hirdették ki, és a megjelenéstől számított harmadik napon lép hatályba. Azoknak a beavatkozásoknak a sorába tartozik, amelyekkel a Parlament nem kívánt adóhatásokat korrigál, mint a nyugdíjak újraszámítására vonatkozó, az Alkotmánybíróság által nemrég megerősített szabályok esetében.
Az érintett helyzet minden könyvelő számára ismerős. Amikor az adóhatóság hivatalból törli egy cég áfaalanyként való nyilvántartásba vételét, az adótörvénykönyv 316. cikke (11) bekezdésének a), d) és e) pontja szerinti esetekben, a cég a 11. cikk (6) vagy (8) bekezdése alapján továbbra is köteles áfát fizetni azok után a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után, amelyeket az érvényes szám nélküli időszakban teljesített, adólevonási jog nélkül. Az eredmény egy adómegállapító határozat lett olyan adóról, amelyet a cég a legtöbb esetben be sem szedett az ügyfeleitől.
A törvény a régebbi eseteket is lefedi, amikor az áfaszám törlése még a korábbi adótörvénykönyv, az 571/2003. sz. törvény alapján, annak 153. cikke (9) bekezdésének a), b), d) és e) pontja szerint történt.
Az ANAF egyik friss rendelete más úton hasonló eredményre jut: azok a cégek, amelyek nem nyújtják be a 300-as áfabevallást, hivatalból kapnak adómegállapítási határozatot, amely felezi a levonható áfájukat.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás maga a törlés. Az áfa formájában fennálló fő adókötelezettség-különbözeteket és a rájuk eső járulékos adókötelezettségeket, amelyeket kibocsátott és az adózóval közölt adómegállapító határozat állapított meg, a 2019. január 1. és a törvény hatálybalépésének napja közötti adóidőszakokra törlik.
A második hatás a mezőgazdasági szövetkezeteket érinti. Törlik azokat az áfakülönbözeteket és járulékos kötelezettségeket, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezésről szóló 566/2004. sz. törvény alapján létrejött szövetkezetekre róttak ki, és amelyek a mezőgazdasági gépek beszerzését terhelő adóra vonatkoznak, ahol a szövetkezetek éltek az adólevonási joggal, a 2024. január 9. és a törvény hatálybalépésének napja közötti adóidőszakokra.
A harmadik hatás a visszatérítés. Az adóeljárási törvénykönyv 22. cikkében meghatározott bármely módon rendezett, tehát befizetett, beszámított vagy végrehajtás útján behajtott összegeket visszatérítik az adózóknak. A visszatérítés nem történik meg automatikusan, hanem az adózó kérésére, a visszatérítés kérésére vonatkozó jog elévülési ideje pedig csak a törvény hatálybalépésének napjától kezd telni.
A negyedik hatás a jövőbeli adómegállapítások leállítása ezekre az időszakokra. Az adóhatóság a törvény által lefedett időszakokra már nem bocsát ki ilyen jellegű kötelezettségekről adómegállapító határozatot, sem a 2019-től számított időszakra, sem a szövetkezeteknél a 2024-től számítottra.
Az ötödik hatás eljárási, és megkíméli az adózót egy úttól. A törlést az illetékes adóhatóság hivatalból végzi el, az adókötelezettségek törléséről szóló határozat kibocsátásával, amelyet közöl az adózóval. A törléshez semmilyen kérelmet nem kell benyújtani, csak a visszatérítéshez.
A hatodik hatás a folyamatban lévő határozatokat érinti. Ha az adóhatóság a törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, de nem közölt ilyen adómegállapító határozatot, akkor azt már nem közli, a kötelezettségeket pedig csökkentési jegyzék alapján kivezetik az adózónkénti analitikus nyilvántartásból.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Eddig az a cég, amely elveszítette az áfaszámát, adósa maradt az adott időszak ügyleteire eső adónak, még akkor is, ha azt nem szedte be az ügyfeleitől, és akkor is, ha időközben újra aktiválta a számát. A törvény hét évnél hosszabb időszakra megszünteti ezeket az összegeket.
A második változás a mezőgazdasági szövetkezeteket érinti, ahol a probléma más természetű volt. Ők éltek az adólevonási joggal a mezőgazdasági gépek után, az adóhatóság pedig utóbb adómegállapító határozatokkal vitatta ezt a levonást. A törvény 2024. január 9-től kezdődően törli ezeket a különbözeteket.
A harmadik változás határidőbeli. Rendes esetben az adóhatóságnak befizetett összeg visszatérítésére vonatkozó jog a keletkezés évét követő év január 1-jétől számított öt év alatt évül el. Itt a törvény újraindítja az órát: a határidő a hatálybalépés napjától telik, tehát senki nem veszíti el a jogát azért, mert a fizetés régen történt.
A negyedik változás a kedvezmény egyértelmű korlátja. A törvény nem alkalmazandó azokra a kötelezettségekre, amelyek olyan ügyletekhez kapcsolódnak, ahol az adózó a számlákon vagy azokkal egyenértékű bizonylatokon külön feltüntette az áfát, vagy egészben, illetve részben beszedte az adót a beszerzőktől, és ezt az adóhatóság megállapítja. Aki beszedte az áfát az ügyfelétől, továbbra is adósa marad.
Ami nem változik, az az áfaszám törlésére vonatkozó anyagi jogi szabályozás. Az adótörvénykönyv 316. cikkének (11) bekezdése, valamint a 11. cikk (6) és (8) bekezdése hatályban marad, tehát a mechanizmus a jövőben ugyanúgy működik. A törvény csak a múltra vonatkozik.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Eltörli a 2019 óta felgyűlt áfatartozásokat azoknak a cégeknek, amelyek az adót nem szedték be az ügyfeleiktől.
- A törlés hivatalból történik, tehát az adózónak semmilyen kérelmet nem kell benyújtania ahhoz, hogy megszabaduljon az összegtől.
- Újraindítja a visszatérítés elévülési idejét, ami megmenti azok jogát, akik több évvel ezelőtt fizettek.
- Pontszerűen megoldja a gépvásárláskor levont áfa miatt elmarasztalt mezőgazdasági szövetkezetek problémáját.
- Leállítja az ugyanezekre az időszakokra még folyamatban lévő adómegállapító határozatok kibocsátását és közlését.
Mi marad probléma
- A már befizetett összegek visszatérítése nem automatikus, csak az adózó kérésére történik, tehát aki nem szerez tudomást a törvényről, semmit nem kap vissza.
- A tényleges eljárás csak az Országos Adóügynökség elnökének rendeletével jelenik meg, a hatálybalépéstől számított 30 napon belül.
- Aki a számlákon külön feltüntette az áfát, vagy beszedte az adót a beszerzőktől, teljesen kimarad a kedvezményből, még akkor is, ha csak részben szedte be.
- Az ezeket a tartozásokat előállító mechanizmus benne marad az adótörvénykönyvben, tehát ugyanez a helyzet a következő időszakokra megismétlődhet.
- A törvény nem ír elő kamatot a visszatérített összegekre, pedig az adózók éveken át előlegezték meg őket az államnak.
Hasznos tanácsok
- Ellenőrizze az adófolyószámláján, van-e az áfaszám törlése után kibocsátott adómegállapító határozata. Csak az adómegállapító határozattal megállapított összegek tartoznak a törvény hatálya alá.
- Ha már fizetett, nyújtson be visszatérítési kérelmet. A törlés hivatalból történik, a pénzt viszont csak kérésre adják vissza.
- Ne siessen a kérelem benyújtásával az Országos Adóügynökség elnöki rendeletének megjelenése előtt. Az eljárás a hatálybalépéstől számított 30 napon belül jelenik meg, és az határozza majd meg a formát és a szükséges iratokat.
- Ellenőrizze, hogy az adott időszakban bocsátott-e ki külön feltüntetett áfát tartalmazó számlákat. Ha igen, azok az ügyletek kimaradnak a törlésből, és a rájuk vonatkozó kérelmet elutasítják.
- Ha mezőgazdasági szövetkezetet vezet, gyűjtse össze a 2024. január 9-től végzett gépbeszerzésekre és az érvényesített levonásokra vonatkozó iratokat. Az Ön esetében ez a lefedett időszak.
- Ha folyamatban lévő pere van egy ilyen adómegállapító határozat ellen, az első tárgyaláson jelezze a bíróságnak a törvényt. A per tárgya lényegesen megváltozhat.
- Azt is nézze meg, van-e kibocsátott, de nem közölt határozata. Ebben az esetben már semmit nem közölnek Önnel, az összeget pedig csökkentési jegyzék alapján kivezetik a nyilvántartásból.
Gyakori kérdések
Ki részesül a törlésben?
Mely időszakokra terjed ki?
Kérelmet kell benyújtanom ahhoz, hogy töröljék a tartozásomat?
Már fizettem. Visszaadják a pénzt?
Vannak olyan helyzetek, amelyekre a törvény nem vonatkozik?
Mikor jelennek meg a konkrét alkalmazási szabályok?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A két betűfelsorolás nem fedi egymást, jóllehet a törvény azt mondja, hogy „în mod corespunzător”, vagyis megfelelően alkalmazandó. Az (1) bekezdés az áfaszám olyan törlésére vonatkozik, amely a 227/2015. sz. törvény 316. cikke (11) bekezdésének a), d) és e) pontja alapján történt. A (2) bekezdés kiterjeszti a megoldást a régi törvénykönyv szerinti törlésekre, az 571/2003. sz. törvény 153. cikke (9) bekezdésének a), b), d) és e) pontja alapján. A b) pont csak a második felsorolásban szerepel, holott mindkét törvénykönyvben ugyanazt a tényállást fedi le, a cégjegyzékbe bejegyzett ideiglenes szünetelést. Az eredmény a szöveg jelenlegi formájában az, hogy az az adózó, akinek 2016 előtt ideiglenes szünetelés miatt törölték a számát, megkapja a törlést, aki viszont pontosan ugyanabban a helyzetben van 2016 után, nem kapja meg.
- A hatálybalépéskor folyamatban lévő adóidőszak eldöntetlen marad. A „perioadele fiscale cuprinse între 1 ianuarie 2019 și data intrării în vigoare a prezentei legi” fordulat, vagyis a 2019. január 1. és a törvény hatálybalépésének napja közötti adóidőszakok, az (1), a (4) és a (8) bekezdésben szerepel, a 2024. január 9-i változat pedig a (3), az (5) és a (9) bekezdésben. A törvény 2026. augusztus 27-én lép hatályba, egy hónap és egy negyedév közepén. Egyetlen bekezdés sem mondja meg, hogy az ezt a dátumot magában foglaló adóidőszak egészében a törlés alá esik-e, augusztus 26-án véget ér-e, vagy teljesen kimarad. A havi adóidőszakú adózónál a bizonytalanság egy teljes hónap áfáját érinti.
- A (7) bekezdés olyan helyzetet zár ki, amely a (3) bekezdés esetében elő sem fordulhat. A kizárás azokat az ügyleteket célozza, amelyeknél az adózó „a înscris distinct taxa pe valoarea adăugată în facturi sau în documente echivalente ori a colectat, integral sau parțial, taxa pe valoare adăugată de la beneficiari”, vagyis a hozzáadottérték-adót elkülönítve tüntette fel a számlákon vagy azzal egyenértékű iratokon, illetve egészben vagy részben beszedte azt a vevőktől, tehát a fizetendő adót. A (3) bekezdés viszont pontosan a fordítottjával foglalkozik, a levonható adóval, amelyet a mezőgazdasági szövetkezetek a gépek beszerzésekor vontak le. Az egész törvényre alkalmazandóként megfogalmazva a bekezdés nyitva hagyja, hogy a szűrő a szövetkezetekre is vonatkozik-e, ahol nincs mire vonatkoznia.
- A törvény szövegében szereplő első utalás nem azonosítja azt az aktust, amelyre hivatkozik. Az (1) bekezdés olyan határozatokról beszél, amelyek „în aplicarea art. 11 alin. (6) sau alin. (8), după caz” születtek, vagyis a 11. cikk (6) vagy (8) bekezdésének alkalmazásában, esettől függően, anélkül hogy megmondaná, melyik aktusból való az a 11. cikk. Az aktus megnevezése, a 227/2015. sz. törvény, csak néhány sorral lejjebb jelenik meg, a 316. cikkre való utaláshoz kapcsolva. Egy olyan törvényben, amelynek érdemi szövege egyetlen cikkbe fér, az olvasónak mégis magának kell kikövetkeztetnie, melyik törvénykönyvre vonatkozik az első rendelkezés.
A szerkesztőség elemzése
Az a probléma, amelyet a törvény orvosol, azok közé tartozik, amelyek csak a könyvelésben látszanak, és csak a bankszámlán fájnak. Az a cég, amelynek az adóhatóság törölte az áfaszámát, továbbra is tartozott az adóval a szám nélküli időszakban teljesített értékesítések után, levonási jog nélkül, még akkor is, ha az ügyfeleitől semmit nem szedett be. A szankció nem állt arányban a mulasztással, a két-három évvel később érkező adómegállapító határozat pedig egy bejelentési mulasztásból olyan tartozást csinált, amely bezárta a céget. Az, hogy a Parlament ezt elismerte, méghozzá visszamenőlegesen több mint hét és fél évre, jó dolog.
A gond az, hogy a törvény eltörli a múltat, a mechanizmust viszont a helyén hagyja. Az adótörvénykönyv 11. cikkének (6) és (8) bekezdése, valamint 316. cikkének (11) bekezdése változatlan marad, a (8) és a (9) bekezdés pedig csak azokra az időszakokra állítja le a határozatok kibocsátását, amelyek 2026. augusztus 27-én érnek véget. Augusztus 28-tól ugyanaz a norma ugyanazokat az adómegállapító határozatokat hozza létre, ugyanazokból az okokból, ugyanazoknál az adózóknál. Néhány év múlva új törlő törvényre lesz szükség, ami már megtörtént: az adóamnesztiáról szóló törvények éppen azért váltak visszatérő eszközzé, mert a tartozást előidéző szabályhoz soha nem nyúlnak hozzá.
A második észrevétel a két kezdődátumra vonatkozik. Sem a 2019. január 1-jét, sem a 2024. január 9-ét nem magyarázza meg a szöveg, és az olvasónak nincs miből kikövetkeztetnie, mi történt akkor. Az elsőnek ráadásul furcsa gyakorlati hatása van: a 2019-es és 2020-as időszakokra az adóhatóság követelés-megállapítási joga főszabály szerint 2026 előtt elévült, az adóeljárási törvénykönyv ötéves határidejének megfelelően. Azokra az évekre a törvény szinte kizárólag a (4) bekezdésen keresztül számít, vagyis a már befizetett összegek visszatérítésén keresztül, nem a törlésen. Ezt érdemes lett volna kifejezetten leírni, mert teljesen megváltoztatja, mit kell keresnie az adózónak a saját adófolyószámláján.
A harmadik észrevétel az ütemről szól. A törlés hivatalból történik augusztus 27-től, az alkalmazási eljárás az Országos Adóügynökség elnökének rendeletével érkezik 30 napon belül, a törvény pedig sem a törlő határozatok kibocsátására, sem a visszatérítési kérelmek elbírálására nem szab határidőt. Az egyetlen határidő az egész szövegben az, amelyet az adóhatóság kapott a saját eljárására. Az adózónak ezzel szemben csak a (6) bekezdés jut, amely újraindítja javára az elévülést, tehát ideje van, bizonyossága nincs.
Mit kellene megváltoztatni
- A két betűfelsorolás összehangolása. A 316. cikk (11) bekezdése b) pontjának beillesztése az (1) bekezdés felsorolásába megszünteti a bánásmódbeli különbséget ugyanazon tényállás 2016 előtti és utáni előfordulása között. E javítás nélkül a kérdés egyenként, bíróság előtt dől el, adózóról adózóra.
- Kifejezett szabály a folyamatban lévő adóidőszakra. Egyetlen mondat, „perioada fiscală în care intră în vigoare prezenta lege se ia în calcul integral” típusú, vagyis hogy azt az adóidőszakot, amelyben a törvény hatályba lép, teljes egészében figyelembe kell venni, lezár egy bizonytalanságot, amely különben az Országos Adóügynökség elnökének rendeletével dől el, azaz alacsonyabb szinten annál, amelyen keletkezett.
- Határidők az adóhatóságnak, ne csak az eljárására. Határidő a törlő határozatok kibocsátására, a rendelet megjelenésétől számított 60 nap nagyságrendben, és határidő a visszatérítési kérelmek elbírálására. A jelenlegi megfogalmazásban a törvény az állam számára azonnal hat, az adózó számára pedig meghatározatlan időpontban.
- Egyedi értesítés az adóhatósági online felületen. Az adóhatóság már tudja, kinek bocsátotta ki az érintett adómegállapító határozatokat és ki fizette be őket, mert mindez ott van az adózónkénti analitikus nyilvántartásban. Egy automatikus értesítés a Virtuális Magánterületen, a törölt összeggel és a visszatéríthető összeggel, egy elméleti jogból ténylegesen gyakorolt jogot csinálna, ahelyett hogy attól függne, milyen gyorsan értesül minden cég a törvény létezéséről.
- A tartozást előidéző norma módosítása, ne csak a hatásainak eltörlése. Az adótörvénykönyv 11. cikkének (6) és (8) bekezdése ki kellene hogy vegye az adóalapból azt az adót, amelyet a vevőktől ténylegesen nem szedtek be, vagyis pontosan azt a szempontot, amelyet ez a törvény a (7) bekezdésben használ annak elválasztására, mely esetek érdemelnek elengedést és melyek nem. Különben ugyanazok a dossziék 2026. augusztus 28-tól újra felépülnek.
- A két kezdődátum megmagyarázása. Akár a törvényben, akár a végrehajtási rendeletben, utalva arra az eseményre, amely létrehozta őket. Annak az adózónak, aki a folyószámláját ellenőrzi, értenie kell, miért 2024. január 9. és nem más nap, annál is inkább, mert éppen ettől a dátumtól függ, hogy a dossziéja a törlés alá esik-e.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 700. szám, 2026. augusztus 24. 16 oldal PDF, 114 KB a jogi aktus a(z) 9. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.