Röviden

  • Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazattal elutasította egy nyugdíjas kifogását, aki azt állította, hogy hátrányos megkülönböztetés éri, mert 2011 előtt vonult nyugdíjba, és megerősítette, hogy a 263/2010. sz. törvény 169^1. cikkében foglalt újraszámítási szabály alkotmányos.
  • A tét az újraszámításnál alkalmazott teljes járulékfizetési idő, vagyis az az évszám, amellyel a pontszámot elosztják. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 2018-ban kimondta, hogy az újraszámítás időpontjában hatályos törvény szerinti időtartamot kell alkalmazni, nem pedig a nyugdíjazáskor hatályos törvényét. A hosszabb járulékfizetési idő alacsonyabb éves átlagpontszámot, tehát kisebb nyugdíjat jelent.
  • A Bíróság válasza szerint a nyugdíjazás időpontja eltérő jogi helyzeteket teremt, ezért az eltérő bánásmód indokolt, és emlékeztet arra, hogy a 169^1. cikk (4) bekezdése garantálja a folyósított nyugdíj megtartását, ha az újraszámítás kisebb eredményt adna. Az újraszámítás nem csökkentheti a nyugdíjat.
Jogi aktus: 126/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 609. szám, 2026. július 27.
Hatálybalépés: 2026. július 27.

Azok, akik 2011 előtt vonultak nyugdíjba, nem kérhetik, hogy az újraszámításnál a később bevezetett, kedvezőbb járulékfizetési időt alkalmazzák. Az Alkotmánybíróság megalapozatlanként elutasította azt a kifogást, amelyet Florin Rusu emelt a Kolozsvári Ítélőtábla előtt folyó ügyben, és megállapította, hogy a 263/2010. sz. törvény 169^1. cikke (3) bekezdésének záró mondata alkotmányos abban az értelmezésben, amelyet a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék a 69/2018. sz. határozatában adott. Az utóbbi hónapokban másodszor fordul elő, hogy a Bíróság helybenhagy egy nyugdíjasok által vitatott számítási szabályt, miután korábban már kimondta, hogy az állami katonai nyugdíj számítási szabályai alkotmányosak maradnak. A 2026. február 12-i 126. sz. határozatot a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 27-i 609. számában tették közzé.

A tét megértéséhez ismerni kell a számítás mechanizmusát. A nyugdíjat úgy kapjuk meg, hogy a felhalmozott összpontszámot elosztjuk egy évszámmal, amelyet teljes járulékfizetési időnek neveznek. Minél nagyobb ez a szám, annál kisebb az éves átlagpontszám, tehát annál kisebb a nyugdíj. Bizonyos csoportok esetében a törvény rövidebb időtartamot ír elő, éppen azért, hogy a nyugdíj magasabb legyen.

A 263/2010. sz. törvény 169^1. cikke, amelyet a 192/2015. sz. törvény vezetett be, és amely 2016. január 1-jétől alkalmazandó, pontszámnövelést biztosított azoknak, akik az I. vagy a II. munkacsoportban, illetve fokozottan megterhelő vagy különleges munkakörülmények között dolgoztak, és 2011. január 1-je előtt mentek nyugdíjba. Az újraszámítás hivatalból, kérelem nélkül történt. A bíróság elé került kérdés az volt, hogy melyik teljes járulékfizetési idővel kell elvégezni ezt az újraszámítást: a nyugdíjazáskor hatályos régi törvény szerintivel, vagy az újraszámítás időpontjában hatályos 263/2010. sz. törvény szerintivel.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás eljárásjogi. A határozat a közzétételtől kezdve végleges és mindenkire kötelező, ezért az azonos tárgyú perekben eljáró bíróságokat köti a Bíróság következtetése, és ugyanezt a kifogást a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése alapján többé nem lehet felvetni.

A második hatás közvetlenül a számítást érinti. Érvényben marad a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 2018. október 15-i 69. sz. határozatában adott értelmezés: a „törvényben előírt, az egyes helyzeteknek megfelelő teljes járulékfizetési idők” fordulat az újraszámítás időpontjában hatályos törvényre, vagyis a 263/2010. sz. törvényre utal. Az a nyugdíjas, aki a régi törvény hatálya alatt ment nyugdíjba, nem kérheti az abban a törvényben szereplő időtartam alkalmazását.

A harmadik hatás a legfontosabb a nyugdíjasok nyugalma szempontjából, és a közbeszédben gyakran elsikkad: az újraszámítás nem csökkentheti a nyugdíjat. A Bíróság emlékeztet arra, hogy a 263/2010. sz. törvény 169^1. cikkének (4) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi az éves átlagpontszám, valamint az újraszámítás időpontjában folyósított vagy járó összeg megtartását. Más szóval, ha az új számítás kisebb eredményt ad, a korábbi marad érvényben.

Egy másik újraszámítás, amely 2026 szeptemberében jutott a testület elé, egy tizenkét hónapig élt törvényen múlik: a 2009. decemberi újrabesorolás dönti el a ma számított nyugdíjat, a szabályt pedig az Alkotmánybíróság megerősítette.

A negyedik hatás az ügyben szereplő konkrét csoportot érinti. A sugárterhelésnek kitett övezetekben dolgozók esetében a 263/2010. sz. törvény 57. cikkének (3) bekezdése eredetileg 22 év 6 hónapos teljes járulékfizetési időt írt elő az I. övezetre és 25 év 6 hónaposat a II. övezetre. A 155/2016. sz. törvény ezeket 15, illetve 17 évre csökkentette, ami lényegesen kedvezőbb. E csökkentés kedvezményét kérelemre csak azokra terjesztették ki, akiknek a nyugdíjjogosultsága 2011. január 1-je és a 155/2016. sz. törvény hatálybalépése között nyílt meg. A 2011 előtt nyugdíjba vonultak kimaradtak belőle, és a Bíróság most megerősíti, hogy ez a határvonal alkotmányos.

Az ötödik hatás jogtechnikai jellegű. Bár a vizsgált rendelkezést az állami nyugdíjrendszerről szóló 360/2023. sz. törvény hatályon kívül helyezte, a Bíróság mégis döntött róla, mert az továbbra is joghatást vált ki a már megindult ügyekben, a 2011. június 15-i 766. sz. határozat alapján. A hatályát vesztett norma alkotmányossága mindaddig vizsgálható, amíg tőle függ egy folyamatban lévő per kimenetele.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Jogi értelemben semmi nem változik. A Bíróság olyan értelmezést erősít meg, amely már 2018 óta érvényesült, és amelyet korábban legalább kétszer helybenhagyott: a 2021. március 9-i 169. sz. határozattal és a 2025. február 27-i 104. sz. határozattal. Ami változik, az a felperesek helyzete: az alkotmányellenességre alapozott támadási irány lezárul.

A nyugdíjas érvelése három lábon állt: a visszaható hatály tilalma az Alkotmány 15. cikkének (2) bekezdése alapján, a 16. cikkben foglalt jogegyenlőség, valamint a 47. cikkben rögzített tisztes megélhetéshez való jog. A Bíróság mindhármat elutasította.

Az egyenlőség kérdésében a válasz a tempus regit actum elvén nyugszik: a két összehasonlított csoport eltérő szabályozás alapján, eltérő nyugdíjazási feltételek mellett szerezte meg a nyugdíjjogosultságot, ezért nincsenek azonos helyzetben. Az, hogy egy adott pillanattól kezdve mindkettőre ugyanaz az 57. cikk (3) bekezdése vonatkozik, nem teszi őket összehasonlíthatóvá. A Bíróság következetesen, többek között a 2021. február 9-i 76. sz. határozatában megállapította, hogy a nyugdíjazás időpontja eltérő jogi helyzeteket teremt, amelyek indokolják az eltérő jogi bánásmódot.

A visszaható hatály kérdésében a Bíróság a gyakorlati lényegre tereli a vitát: a törvény akkor visszaható hatályú, ha csökkenti a már folyósított nyugdíjat. Mivel a 169^1. cikk (4) bekezdése garantálja a korábbi összeg megtartását, a számítási elemek megváltozása nem érinti a megszerzett jogot.

A megélhetési szint kapcsán a Bíróság a jogalkotó kizárólagos jogára hivatkozik, amely szerint a jogalkotó állapítja meg a nyugdíj megállapításának feltételeit és kritériumait, beleértve a számítás módját is; ezt a jogot az Alkotmány 47. cikkének (2) bekezdése ismeri el, és a Bíróság már a 2006. október 24-i 736. sz. határozatában kimondta.

Az indokolás egyik részlete külön is megjegyzést érdemel, mert megmutatja, hogy a problémát végül orvosolták, de csak a jövőre nézve. A jogalkotó a 263/2010. sz. törvény 169^2. cikkével avatkozott be, amelyet a 221/2018. sz. törvény vezetett be, és amely 2018. október 1-jétől egyszerre biztosítja a pontszámnövelést és a különös törvényekben előírt rövidített járulékfizetési idő alkalmazását az újraszámításnál. A régi 169^1. cikk csak a pontszámnövelést adta meg. A kifogást előterjesztő által sérelmezett különbséget tehát a jogalkotás kiigazította, de a már elvégzett újraszámításokra visszaható hatály nélkül.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Kifejezetten megerősíti, hogy az újraszámítás nem csökkentheti a folyósított nyugdíjat; ezt a garanciát a 169^1. cikk (4) bekezdése tartalmazza, és a jogosultak gyakran nem is tudnak róla.
  • Lezár egy pervonalat, amely párhuzamosan több bíróságon is folyt, azzal a kockázattal, hogy törvényszékenként ellentmondó döntések születnek.
  • Újra megerősíti, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezés alkotmányossága mindaddig vizsgálható, amíg tőle függ egy folyamatban lévő per kimenetele, ami védi a régi ügyekkel rendelkező peres feleket.
  • Az indokolás rávilágít arra, hogy a 169^2. cikkel a jogalkotó 2018 októberétől mégis mindkét kedvezményt megadta, tehát az érdemi kérdés a későbbi nyugdíjazások esetében nem maradt megoldatlan.

Mi marad probléma

  • A 2011 előtt nyugdíjba vonultak számára valós bánásmódbeli különbség marad a később nyugdíjazottakhoz képest; ezt az indokolás elismeri, de indokoltnak tekinti.
  • Azok, akik sugárterhelésnek kitett övezetekben dolgoztak és 2011 előtt mentek nyugdíjba, továbbra is 22 év 6 hónapos vagy 25 év 6 hónapos teljes járulékfizetési idővel maradnak, szemben a rendszerbe később belépők 15, illetve 17 évével.
  • A 169^2. cikk hozta kiigazítás csak 2018. október 1-jétől hatályos, tehát nem orvosolja a 2016-ban és 2017-ben hivatalból elvégzett újraszámítások helyzetét.
  • A határozat nem dönti el azok helyzetét, akik időközben a 360/2023. sz. törvény hatálya alá kerültek, ahol a számítás felépítése más, ami teret enged új, más alapokon nyugvó pereknek.

Hasznos tanácsok

  1. Ha folyamatban lévő pere kizárólag e rendelkezés alkotmányellenességén alapul, kérje meg ügyvédjét, hogy értékelje újra a jogalapot: a határozat kötelező a bíróságra, és ugyanezt a kifogást többé nem lehet felvetni.
  2. Ellenőrizze a nyugdíjhatározatában, hogy ténylegesen milyen teljes járulékfizetési időt alkalmaztak Önre. Külön fel van tüntetve, és ez az a szám, amely az összpontszám elosztásával meghatározza az éves átlagpontszámot.
  3. Ha 2011. január 1-je előtt ment nyugdíjba, és az I. vagy a II. munkacsoportban dolgozott, ellenőrizze, hogy megkapta-e a 169^1. cikkben előírt hivatalbóli újraszámítást. Nem kellett kérni, automatikusan alkalmazták, de érdemes megerősíttetni a nyugdíjpénztárnál vezetett aktájában.
  4. Ne keverje össze a pontszámnövelést a rövidített járulékfizetési idővel. Két különböző kedvezményről van szó, és a 169^1. cikk csak az elsőt adta meg. A második a 169^2. cikkel érkezett, 2018 októberétől.
  5. Ha az újraszámítás a folyósított nyugdíjnál kisebb eredményt adott, kérjen a nyugdíjpénztártól írásbeli megerősítést arról, hogy a korábbi összeget megtartották, a 169^1. cikk (4) bekezdésének megfelelően. Ez jog, nem kegy.
  6. Őrizze meg a munkacsoport-igazolásokat és az eredeti nyugdíjhatározatot. Ezek azok az iratok, amelyek alapján megállapítják mind a besorolást, mind az alkalmazandó járulékfizetési időt, utólagos pótlásuk pedig nehéz.

Gyakori kérdések

Mit döntött konkrétan az Alkotmánybíróság?
Megalapozatlanként elutasította a kifogást, és megállapította, hogy a 263/2010. sz. törvény 169^1. cikke (3) bekezdésének záró mondata alkotmányos abban az értelmezésben, amelyet a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék jogkérdések eldöntésére létrehozott tanácsának 2018. október 15-i 69. sz. határozata adott. A döntés egyhangú szavazattal született, és nem tartalmaz különvéleményt.
Csökkenhet a nyugdíjam egy újraszámítás nyomán?
Nem. A 263/2010. sz. törvény 169^1. cikkének (4) bekezdése kifejezetten előírja, hogy fenntartható az éves átlagpontszám és az újraszámítás időpontjában folyósított vagy járó összeg. Ha az új számítás kisebb eredményt adna, a korábbi marad érvényben. A Bíróság éppen erre a garanciára támaszkodva utasítja el a visszaható hatályra vonatkozó kifogást.
Miért számít ennyire a teljes járulékfizetési idő?
Mert ez a nyugdíjképlet nevezője. A felhalmozott összpontszámot elosztják a teljes járulékfizetési idővel, így adódik az éves átlagpontszám, amelyet aztán megszoroznak a nyugdíjpont értékével. A 17 év helyett alkalmazott 25 év 6 hónap érzékelhetően kisebb éves átlagpontszámot, tehát ugyanannyi felhalmozott pont mellett kisebb nyugdíjat jelent.
Mi a különbség a 169^1. cikk és a 169^2. cikk között?
A 192/2015. sz. törvénnyel bevezetett és 2016. január 1-jétől alkalmazandó 169^1. cikk csak az I. és a II. munkacsoportban végzett munka éves pontszámainak növelését adta meg, az újraszámításnál a 263/2010. sz. törvény szerinti teljes járulékfizetési időt alkalmazva. A 221/2018. sz. törvénnyel bevezetett 169^2. cikk 2018. október 1-jétől egyszerre biztosítja a pontszámnövelést és a különös törvényekben előírt rövidített járulékfizetési idő alkalmazását. A második változat kedvezőbb, de a korábban elvégzett újraszámításokra nem alkalmazandó visszamenőlegesen.
Nem helyezték hatályon kívül ezt a rendelkezést? Hogyan dönthetett róla mégis a Bíróság?
De igen, az állami nyugdíjrendszerről szóló 360/2023. sz. törvény hatályon kívül helyezte. A Bíróság mégis döntött, a 2011. június 15-i 766. sz. határozat alapján, mert a norma továbbra is joghatást vált ki azokban az ügyekben, amelyekben a kifogást már felvetették. E szabály nélkül a régi törvény hatálya alatt indult perek válasz nélkül maradnának.
Mikortól hatályos a határozat?
A romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől, vagyis 2026. július 27-től. Az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozatai a közzététel napjától mindenkire kötelezőek, és csak a jövőre nézve hatnak.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 609. szám, 2026. július 27. 32 oldal PDF, 176 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.