Röviden
- Mostantól minden hidrogéntöltő állomáshoz, termelő vagy tároló kapacitáshoz olyan kockázatelemzés kell, amelyet a településrendezési igazolás vagy az építési engedély előtt készítenek el.
- Az elemzés kockázati hatásterületet jelöl ki, kataszteri alaptérképen ábrázolva, amelyen belül a lakások, az iskolák, a kórházak és a többi, nagy közönséget fogadó rendeltetés korlátozható vagy megtiltható.
- A polgármesteri hivatal nem számolja újra a számításokat: csak azt ellenőrzi, hogy a jelentés létezik-e és hogy megfelel-e a módszertannak. Ha a jelentés szerint a javasolt rendeltetés összeegyeztethetetlen, az engedély nem adható ki.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 711. szám, 2026. augusztus 26.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 26.
Hidrogéntöltő állomást már nem lehet bárhová felhúzni, ahol éppen elfér: az állam előbb olyan kockázatszámítást kér, amely megmondja, milyen messze kell maradnia a lakótömböktől, az iskoláktól és a kórházaktól. A fejlesztési, közmunkaügyi és közigazgatási miniszter, valamint az energiaügyi miniszter, ügyvivőként, 938/944/2026. sz. közös rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 26-i, 711. számában jelent meg, jóváhagyja a hidrogéninfrastruktúra településrendezési és építésengedélyezési eljárásaiban alkalmazandó kockázatértékelés műszaki utasítását. Egy nappal azután érkezik, hogy hatályba lépett a területrendezésről, a településrendezésről és az építésügyről szóló új törvénykönyv.
Az utasítás egy vállalást teljesít a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből, a C.6 Energia komponensből, az R4 reformból, a 126. mérföldkőből, és a 855/2025. sz. kormányhatározattal jóváhagyott, 2025-2030 közötti időszakra szóló, 2050-ig kitekintő nemzeti hidrogénstratégiából.
Az új létesítményekre, a bővítésekre és a technológiai korszerűsítésekre vonatkozik a hidrogéntöltő állomások esetében, a többüzemanyagú töltőállomásokat is beleértve, valamint a termelő és a tároló kapacitásokra. Nem vonatkozik a hidrogén közúti, vasúti vagy vízi szállítására, sem azokra a földgázelosztó hálózatokra, amelyekbe a hidrogént keverékben táplálják be, az ANRE által jóváhagyott határok között.
2026. augusztus 28-án a keret a kereslet felől is teljessé vált: a 181/2026. sz. törvény kötelező megújulóhidrogén-kvótákat állapít meg, az ANRE pedig ugyanezen a napon jóváhagyja a hidrogénkódexet.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy a kockázatelemzés kötelező megalapozó dokumentummá válik. Vagy a településrendezési dokumentáció jóváhagyása előtt készül el, ha a telephely ezt megkívánja, vagy az építési engedély kiadása előtt, ha a telken már összeegyeztethető településrendezési előírások vannak érvényben.
A második hatás az, hogy a településrendezési igazolás lesz az a hely, ahol a kötelezettséget közlik. Fel kell tüntetnie az elemzés szükségességét, azt a tilalmat, hogy a kapacitásokat az elemzésből adódó biztonsági távolságoknál közelebb helyezzék el, valamint az ISCIR, vagyis a kazánok, a nyomástartó edények és az emelőberendezések állami felügyeleti hatósága, műszaki előírásainak betartására vonatkozó kötelezettséget.
A harmadik hatás a további szakhatósági állásfoglalások listája. A szokásosakon túl a településrendezési igazolás legalább a robbanási és tűzkockázat értékelésére szolgáló elemzést, a nyomástartó berendezésekre vonatkozó ISCIR-állásfoglalást vagy műszaki hozzájárulást, valamint a környéken lévő közművek üzemeltetőinek állásfoglalásait kéri.
A negyedik hatás a három szintbe sorolás. Az elemzés eredményei szerint az infrastruktúra alacsony, közepes vagy magas kockázatú besorolást kap, mennyiségi kockázatelemzés alapján, illetve a kisebb összetettségű létesítmények esetében európai szinten elismert, ezzel egyenértékű módszerrel.
Az ötödik hatás a kockázati hatásterület. Az elemzésből adódó kockázati kontúrok jelölik ki, a helyszínrajzon és kataszteri alaptérképen ábrázolják, és megalapozó elemmé válik a településrendezési dokumentációk és a műszaki dokumentációk számára.
A hatodik hatás a szomszédságot érinti. Azoknál a telkeknél, amelyek egészben vagy részben a hatásterületre esnek, a településrendezési dokumentációnak vizsgálnia kell a rendeltetések összeegyeztethetőségét, a sérülékeny rendeltetések korlátozására szolgáló intézkedéseket, az elhelyezési távolságokat és a beépítési feltételeket pedig az elemzés következtetései alapján állapítják meg.
A hetedik hatás a polgármesteri hivatal szerepét rögzíti. A hatóság kizárólag azt ellenőrzi, hogy a jelentés megvan-e, hogy azonosítja-e a telephelyet és a létesítményt, hogy kijelöli-e a védőterületet, és hogy mik a következtetései. A műszaki megoldásokat nem értékeli újra. Ha a jelentés további intézkedéseket kér, azok kötelező feltétellé válnak az engedélyben; ha összeegyeztethetetlenséget állapít meg, az engedélyt nem adják ki.
A nyolcadik hatás a tervben kötelező műszaki intézkedések listája: a hidrogénszivárgás automatikus érzékelése, az áramlás automatikus leállításához kapcsolva, robbanásbiztosra minősített villamos és gépészeti berendezések, valamint olyan természetes vagy gépi szellőzés, amely megakadályozza a felhalmozódást a zárt vagy félig zárt terekben.
A kilencedik hatás a többüzemanyagú töltőállomásokat érinti. A helyi egyéni kockázatot a telephelyen lévő valamennyi üzemanyagrendszer hozzájárulásának összegzésével számítják ki, a dominóhatás mindkét irányú kifejezett kezelésével, egy hidrogénrendszer meglévő benzinkútra való telepítése pedig bővítésnek minősül, és a halmozott kockázat újraértékelését kívánja meg.
A tizedik hatás a tömegközlekedést támogatja. Az autóbuszokat kiszolgáló állomások elhelyezhetők a meglévő garázsok, autóbuszbázisok vagy autóbusz-állomások területén, közhasznú és helyi érdekű létesítménynek minősülnek, a fenntartható városi mobilitási tervekbe illesztett projektek pedig elsőbbséget kapnak a településrendezési igazolások és az állásfoglalások kiadásánál.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Az első változás az, hogy a hidrogén saját településrendezési eljárást kap. Eddig egy állomás elhelyezését az általános építési, tűzvédelmi és nyomástartó berendezésekre vonatkozó szabályok szerint bírálták el, a településrendezési szakaszban külön kockázatértékelési lépés nélkül.
A második változás az, hogy a kockázatelemzést nem kell újra elkészíteni. A jóváhagyott településrendezési dokumentációhoz készültet kötelező megalapozó elemként veszik át a műszaki tervhez és az építési engedélyhez, újraértékelés nélkül.
A harmadik változás az, hogy az ISCIR-biztonsági távolságok csökkentése lehetségessé válik, de szigorú feltételekkel. Csak akkor engedhető meg, ha az ISCIR műszaki előírásai megengedik az ilyen indokolást, ha a mennyiségi elemzés igazolja, hogy az egyéni és a társadalmi kockázat elfogadható határok között marad, és ha a megoldást független műszaki szakvélemény vagy olyan ISCIR-minősítéssel rendelkező szakértő ellenőrzése hitelesíti, aki nem dolgozott az eredeti dokumentáción.
A negyedik változás a meglévő hálózatokat védi. Az új hidrogénlétesítmény által létrehozott hatásterület nem írhat elő visszamenőleges korlátozásokat az üzemeltetésre, a karbantartásra, a bővítésre vagy a rákötésre azoknál az ANRE által engedélyezett földgáz- és villamosenergia-hálózatoknál, amelyek az elemzés időpontjában jogszerűen léteztek a telephelyen.
Az ötödik változás a már működő létesítményeket érinti. Nekik nem kell azonnal elkészíteniük az elemzést, hanem az első olyan bővítés, technológiai korszerűsítés vagy módosítás alkalmával, amely engedélyköteles.
A hatodik változás a folyamatban lévő ügyeket érinti. A hatálybalépés előtt benyújtott dokumentációkat a benyújtás napján érvényes szabályok szerint bírálják el, a már kiadott településrendezési igazolások pedig megőrzik érvényességüket.
Ami nem változik, az a Seveso-rendszer. Azoknál a telephelyeknél, ahol legalább 5 tonna hidrogén van, ez az alsó küszöb, illetve 50 tonna, a felső küszöb, az 59/2016. sz. törvény, amely a Seveso-irányelvet ülteti át, kötelezettségei teljes egészében alkalmazandók, az ott elkészített dokumentáció pedig elegendő a településrendezéshez, ugyanazokra a forgatókönyvekre nem kell második elemzés.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A beruházó a településrendezési igazolásból, már az első lépésnél megtudja, milyen tanulmányokat kell elkészíttetnie és milyen távolságokat nem sérthet meg.
- Az egyszer, a településrendezési szakaszban elkészített elemzést az engedélyezésnél nem kell újra elkészíteni, ami lerövidíti az eljárást és csökkenti a költséget.
- A polgármesteri hivatal nem kérhet második kockázatelemzést olyan forgatókönyvekre, amelyeket a Seveso-biztonsági jelentés már értékelt.
- A hatóság szerepe világosan el van határolva: a meglétet és a módszertant ellenőrzi, a számításokat nem végzi el újra, tehát a döntés nem a helyi szakértelemtől függ.
- A meglévő létesítményeknek nem kell azonnal elkészíteniük az elemzést, csak az első engedélyköteles módosításnál.
- Az autóbuszokat kiszolgáló állomások elhelyezhetők a meglévő garázsokban és elsőbbséget kapnak az állásfoglalások kiadásánál, ami segíti a tömegközlekedés dekarbonizálását.
Mi marad probléma
- Az utasítás egyetlen számszerű értéket sem tartalmaz az elfogadható kockázatra, jóllehet ettől függ az engedély kiadása.
- A Seveso-telephelyekre vonatkozó alkalmazási kört ugyanannak a jogi aktusnak két helyén másképp írják le.
- Egy mennyiségi kockázatelemzés költsége, terjedésmodellezéssel és gyakoriság-áldozatszám görbékkel, egy kis beruházó számára nem viselhető el.
- Nincs nyilvántartás a felkészült szakértőkről, a meghatározásuk pedig leíró jellegű, nem minősítésen alapul.
- A hivatkozott szabványok, az ISO 19880 sorozat és az EIGA útmutatói, megvásárolandók, tehát a kötelező szabály olyan szövegekre utal, amelyek nem hozzáférhetők nyilvánosan.
- A szomszédoknak semmilyen szerepük nincs az eljárásban, jóllehet a kockázati hatásterület korlátozhatja a jogukat arra, hogy a saját telkükön építkezzenek.
Hasznos tanácsok
- Ha hidrogéntöltő állomást, termelő vagy tároló kapacitást tervez, kérje a településrendezési igazolást azelőtt, hogy megrendelné a tervet. Ott jelennek meg a kötelező tanulmányok és a legkisebb távolságok.
- A kockázatelemzést a településrendezési dokumentáció előtt szerződtesse, ne utána. Ha a településrendezési szakaszban készül el, az engedélyezésnél már nem kell újra elkészíteni.
- Ellenőrizze, hogy az elemzést készítő csapatnak van-e tapasztalata biztonsági jelentésekben vagy veszélyes anyagokkal dolgozó létesítmények következményértékelési tanulmányaiban. Az utasítás pontosan ezt a profilt kéri.
- Ha csökkenteni szeretné a biztonsági távolságokat, a független műszaki szakvéleményt kezdettől készítse elő. Az a szakértő, aki az eredeti dokumentációt készítette, nem hitelesítheti a saját megoldását.
- Ha meglévő benzinkúthoz ad hozzá hidrogént, a projektet bővítésként kezelje: a telephelyen lévő valamennyi üzemanyagra vonatkozóan a halmozott kockázat újraértékelését kérik.
- Ha a telephelyen legalább 5 tonna hidrogén van, az 59/2016. sz. törvény hatálya alá kerül. Használja a már elkészített biztonsági jelentést; a hatóság ugyanazokra a forgatókönyvekre nem kérhet külön elemzést.
- Ha hidrogénlétesítmény mellett van telke, kérje el a polgármesteri hivataltól a kockázati hatásterületet tartalmazó tervlapot. Kataszteri alaptérképen ábrázolják, és korlátozhatja, hogy Ön mit építhet.
- Ha polgármesteri hivatal, és a projekt fenntartható városi mobilitási tervbe illeszkedik, az utasítás azt kéri Öntől, hogy adjon neki elsőbbséget a településrendezési igazolásnál és az állásfoglalásoknál.
- A folyamatban lévő ügyeknél őrizze meg a benyújtás napjának bizonyítékát. Az augusztus 26. előtt benyújtottakat a régi szabályok szerint bírálják el.
Gyakori kérdések
Kinek kell elkészítenie a kockázatelemzést?
Mikor kell elkészíteni?
Mi a kockázati hatásterület?
Mit tehet a polgármesteri hivatal a jelentéssel?
Vonatkozik a már működő létesítményekre is?
Mi lesz a korábban benyújtott ügyekkel?
Vonatkozik azokra a gázhálózatokra, amelyekbe hidrogént táplálnak be?
Milyen műszaki intézkedések kötelezők a tervben?
Csökkenthetők a biztonsági távolságok?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A melléklet 2. cikkének (3) bekezdése a 15. cikkel szemben: nem állapítható meg, hogy az utasítás alkalmazandó-e a Seveso-telephelyekre. A 2. cikk (3) bekezdése szerint a rendelkezések „nu se aplică amplasamentelor care intră sub incidența Legii nr. 59/2016 […], cu excepția situațiilor prevăzute la art. 15 alin. (3)”, vagyis nem alkalmazandók az 59/2016. sz. törvény hatálya alá tartozó telephelyekre, a 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével. A 15. cikk (3) bekezdése azonban egyetlen kivételes esetet sem ír le, hanem a fordított szabályt mondja ki: „Prezenta instrucțiune tehnică se aplică în mod complementar față de prevederile Legii nr. 59/2016”, vagyis a jelen műszaki utasítás az 59/2016. sz. törvény rendelkezéseit kiegészítve alkalmazandó. A 15. cikk (4) bekezdése ráadásul részletesen szabályozza, hogyan kell a Seveso-dokumentációt a településrendezésben felhasználni, tehát abból indul ki, hogy az utasítás alkalmazandó. Az a beruházó, akinek a telephelyén 5 tonnánál több hidrogén van, a szövegből nem tudja megállapítani, hogy a 4-14. cikk szerinti kötelezettségek vonatkoznak-e rá vagy sem.
- A melléklet 12. cikke a 3. cikk j) pontjával összevetve: az elfogadható kockázati szintet sehol nem határozzák meg, jóllehet ez dönti el az engedélyt. A 12. cikk (1) bekezdése „criterii cantitative privind riscul individual și riscul societal” szerinti, vagyis az egyéni és a társadalmi kockázatra vonatkozó mennyiségi kritériumokra utal, az utasítás azonban egyetlen értéket sem tartalmaz. A 3. cikk j) pontja az elfogadható kockázati szintet úgy határozza meg, hogy az „nivelul de risc individual și societal considerat admisibil potrivit prezentei instrucțiuni tehnice”, vagyis a jelen műszaki utasítás szerint megengedhetőnek tekintett egyéni és társadalmi kockázati szint, tehát önmagára hivatkozik. A 12. cikk (2) bekezdése szerint a nemzeti kritériumok megállapításáig az értékelés „criterii orientative”, vagyis tájékoztató jellegű kritériumok alapján történik, a (3) bekezdés pedig kötelezővé teszi ugyanezeknek a kritériumoknak a használatát anélkül, hogy felsorolná őket. Ugyanakkor a 12. cikk (4) bekezdésének a) pontja megengedi az elhelyezés elutasítását „risc neacceptabil”, vagyis elfogadhatatlan kockázat miatt. Az a küszöb, amelytől egy engedélyt megtagadnak, a jogi aktusból nem deríthető ki.
A szerkesztőség elemzése
Az utasítás olyan problémát old meg, amely amúgy is felmerült volna. A hidrogén feljebb kerül a beruházási napirenden, a polgármesteri hivataloknak pedig semmilyen eszközük nem volt annak eldöntésére, hogy egy töltőállomás 40 vagy 400 méterre állhat-e egy lakótömbtől. A szöveg három hasznos dolgot hoz: a kockázatelemzés településrendezési dokumentummá válik, nem csupán ipari biztonsági iratként létezik; a hatásterületet kataszteri alaptérképen rajzolják meg, tehát láthatóvá és megtámadhatóvá válik; a polgármesteri hivatal szerepe pedig a formai ellenőrzésre korlátozódik, ami egyszerre akadályozza meg a visszaélést és annak a közigazgatásnak a megbénulását, amelynek nincsenek folyamatmérnökei.
A komoly gond az, hogy a jogi aktus nem mondja meg, hol a küszöb. Mennyiségi elemzést kér, három kockázati kategóriát határoz meg, és felhatalmaz az elutasításra elfogadhatatlan kockázat esetén, egyetlen határértéket sem tesz azonban közzé. A 17. cikk (5) bekezdése elismeri a hiányt, és a két minisztériumra bízza, hogy később, közös rendeletben hagyjon jóvá nemzeti határérték-készleteket. Addig ugyanaz a létesítmény az egyik megyében engedélyt kaphat, a másikban elutasítást, attól függően, hogy az elemzés készítője melyik európai útmutatót választotta, a 12. cikk (3) bekezdése pedig tiltja az eseti módszertanokat anélkül, hogy megmondaná, melyek a megengedettek.
A második észrevétel a szabályokhoz való hozzáférést érinti. Az utasítás kötelező jelleggel utal az ISO 19880 sorozatra, az ISO 19881 szabványra, az EN ISO 15916 szabványra és az European Industrial Gases Association útmutatóira. Mindegyik megvásárolandó, némelyik több száz euróba kerül darabonként. Egy olyan kötelező norma, amelynek alkalmazása magánszabványok készletének megvásárlását feltételezi, olyan hozzáférési költséget támaszt, amely a hatásvizsgálati számításokban sehol nem jelenik meg.
A harmadik a szomszédokat érinti. A kockázati hatásterület korlátozza, hogy mi építhető a környező telkeken, olykor olyan ingatlanokon, amelyeknek semmi közük a beruházáshoz. Az utasítás őket kizárólag az elemzés tárgyaként kezeli, nem az eljárás részeseként: nem rendelkezik sem a kijelölt területen lévő tulajdonosok értesítéséről, sem olyan útról, amelyen ezek a kapott kontúrt megtámadhatnák.
Mit kellene megváltoztatni
- Az egyéni és a társadalmi kockázatra vonatkozó nemzeti határértékek közzététele, a 17. cikk (5) bekezdésében bejelentett közös rendelettel. Ezek nélkül a 12. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti, elfogadhatatlan kockázatra alapított elutasítás nem indokolható ellenőrizhető módon, a gyakorlat pedig megyénként eltérő lesz.
- Az 59/2016. sz. törvényhez való viszony tisztázása, egyetlen cikkben. Ez megszüntetné a 2. cikk (3) bekezdése és a 15. cikk közötti ellentmondást, és világosan megmondaná, milyen kötelezettségei vannak egy 5 tonnánál több hidrogént tartalmazó telephelynek.
- Egyszerűsített eljárás a kisebb összetettségű létesítményekre, a jogi aktusban leírt besorolási kritériumokkal. Az utasítás a 3. cikk r) pontjában és a 7. cikk (2) bekezdésében használja a fogalmat, de az „limitele stabilite de reglementările tehnice aplicabile”, vagyis az alkalmazandó műszaki szabályozásokban megállapított határok szerinti utalással határozza meg, tehát egy kis beruházó előre nem tudhatja, hogy megússza-e a teljes mennyiségi elemzést.
- A kockázati hatásterületen lévő tulajdonosok értesítése és a kontúr megtámadására szolgáló út. A terület korlátozza a szomszédos telkeken való építés jogát, jelenlegi formájában pedig úgy jelölik ki, hogy ők nem is szereznek róla tudomást.
- A két minisztérium által közzétett, ingyenes módszertani útmutató, amely lefordítja a fizetős szabványok követelményeit. Ez a norma alkalmazását magánszabványok készletének előzetes megvásárlása nélkül is lehetővé tenné, és egységesítené a jelentéseket.
- A felkészült szakértők nyilvános névjegyzéke, felvételi kritériumokkal. A 3. cikk n) pontja tapasztalat, nem pedig minősítés alapján írja le őket, ami mind a hatóságot, mind a beruházót ellenőrizhető kritérium nélkül hagyja.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 711. szám, 2026. augusztus 26. 16 oldal PDF, 126 KB a jogi aktus a(z) 8. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.