Röviden

  • Romániának első ízben van területrendezési, településrendezési és építésügyi törvénykönyve: a 169/2026. sz. törvény, 584 szakasszal és 8 melléklettel, teljes terjedelmében a romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 2026. augusztus 10-i számában.
  • A törvénykönyv hatályon kívül helyezi az 50/1991. sz. törvényt (építési engedélyezés), a 350/2001. sz. törvényt (területrendezés és településrendezés), a 10/1995. sz. törvény (építési minőség) csaknem egészét, valamint a végrehajtási szabályaikat tartalmazó két miniszteri rendeletet.
  • 2026. augusztus 25-én lép hatályba, a közzétételtől számított tizenöt nap múlva, és alkalmazása nem várja meg a végrehajtási jogszabályokat: a törvény kifejezetten kimondja, hogy a hatálybalépés automatikus.
Jogi aktus: 169/2026. sz. törvény
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny 661. szám, 2026. augusztus 10.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 25.

Az a két törvény, amely három évtizeden át meghatározta az építkezést és a településrendezést Romániában, két hét múlva megszűnik. Helyükbe egyetlen, 190 oldalas törvénykönyv lép, amely megváltoztatja az építési engedély kérésének módját, azt, hogy ki adja ki a szakvéleményeket, és azt is, mi vár a településrendezési tervüket nem frissítő önkormányzatokra. A 169/2026. sz. törvény a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 10-i 661. számában jelent meg, kihirdetéséről a 720/2026. sz. elnöki rendelet gondoskodott. Folytatása az építésügyi szabályokat érintő közelmúltbeli beavatkozások sorának, köztük a közberuházások szakaszos átvételének, amelyet a 141/2026. sz. törvény vezetett be, ezúttal azonban nem részleges módosításról van szó: a teljes jogi keret cseréjéről.

A törvénykönyv két könyvre oszlik. Az I. könyv, „A területrendezésről és a településrendezésről”, az első 110 oldalt foglalja el, és mindent lefed, ami a terület tervezéséhez tartozik: területrendezési tervek, településrendezési dokumentációk, védett övezetek, településrendezési műveletek, valamint az V. részben az építés és a bontás engedélyezésének rendje. A II. könyv, „Az építésről”, az építési minőség tárgykörét veszi át: teljesítménykövetelmények, szerepek és felelősségek az építkezésen, a beruházási projekt életciklusa, építőanyagok és építési termékek, végül a szankciók.

Ami augusztus 25-én megszűnik, rövid, de súlyos lista. Az építési munkálatok engedélyezéséről szóló, 1991 óta újraközölt és több tucatszor módosított 50/1991. sz. törvény teljes egészében hatályát veszti. Ugyanez vonatkozik a területrendezésről és településrendezésről szóló 350/2001. sz. törvényre. Az építési minőségről szóló 10/1995. sz. törvényből az 1–9., a 11–40. és a 42–44. szakasz veszti hatályát, vagyis tartalmának csaknem egésze, mivel a tárgykör a törvénykönyv II. könyvébe kerül át. Hatályát veszti az 50/1991. sz. törvény végrehajtási szabályait tartalmazó 839/2009. sz. rendelet, valamint a 350/2001. sz. törvény szabályait tartalmazó 233/2016. sz. rendelet is, három műszaki melléklet kivételével, amelyek az informális településekre és a téradat-állományokra vonatkoznak.

Egy részlet a gyakorlatban többet nyom a latban, mint amilyennek látszik: az 575. szakasz (2) bekezdése szerint a hatálybalépés automatikus, és a törvénykönyv alkalmazása nem függ másodlagos vagy harmadlagos jogszabályok elfogadásától. A megfogalmazás azt a megszokott forgatókönyvet hivatott elkerülni, amelyben egy új törvény hónapokig áll, mert nincsenek meg a végrehajtási szabályok. Augusztus 25-től a törvénykönyv szövege úgy alkalmazandó, ahogyan meg van írva, a minisztériumi rendeletek és módszertanok pedig fölé épülnek, nem elébe.

A törvénykönyv első olyan végrehajtási aktusa, amely közvetlenül érinti a tulajdonosokat, augusztus 27-én jelent meg: a Kulturális Minisztérium írásbeli hozzájárulásának eljárása, szigorú határidőkkel és hallgatólagos hozzájárulással a műemlék épületeknél.

Milyen hatásokkal jár

Három külön munkálati rendszer, nem egy. A 259. szakasz (6) bekezdése kimondja, hogy az építési engedély kötelező marad új épületeknél, meglévő épületeken végzett beavatkozásoknál és tereprendezéseknél, két kivétellel: azon munkálatoknál, amelyekre a törvény az egyszerűsített bejelentési eljárást engedi, és azoknál, amelyek mindenféle alakiság nélkül elvégezhetők. Bejelentett munkálatoknál a hatóságnak legfeljebb 15 munkanapja van a válaszra, az építkezés pedig a határidő leteltét követő 15 naptári nap múlva indulhat. A bejelentett munkálatok elvégzésének joga 3 évig érvényes.

A szakvélemények egy helyen születnek. A törvénykönyv létrehozza a területrendezési és településrendezési dokumentációk integrált véleményezésének országos bizottságát, az ennek megfelelő helyi bizottságokat és az egységes hozzájárulási bizottságot. A Fejlesztési Minisztériumnak és a helyi hatóságoknak a közzétételtől számított 45 munkanapjuk van, vagyis nagyjából 2026. október 12-ig, hogy megszervezzék és működőképessé tegyék őket. A cél az, hogy a kérelmezőnek ne kelljen intézményről intézményre járnia a szakvéleményekért.

A településrendezési igazolás öt típusra oszlik. A törvénykönyv megkülönbözteti a tájékoztató igazolást, a telekkönyvi műveletekhez szükségeset, az épületek és tereprendezések építéséhez vagy bontásához szükségeset, a mérnöki létesítményekre vonatkozót, valamint a különleges rendeltetésű építményekre vonatkozót. A tájékoztató igazolást bárkinek kiadják, aki kéri, és ahol az önkormányzat működő informatikai rendszerrel rendelkezik, ott automatikusan, legfeljebb 5 munkanapon belül. A telekkönyvi műveletekhez és az építéshez kiadott igazolások, amelyekből hiányoznak a törvényben előírt tartalmi elemek, semmisek.

A hiányos iratanyagnak ezentúl világos menetrendje van. Ha a hatóság megállapítja, hogy az építési engedélyhez benyújtott iratanyag hiányos vagy tisztázást igényel, az iktatástól számított legfeljebb 10 munkanapon belül értesítenie kell a kérelmezőt, és minden hiányosságot egyszerre kell közölnie. A pótlásra adott határidő nem haladhatja meg a 3 hónapot.

Az általános településrendezési tervüket nem frissítő önkormányzatok elesnek a támogatásoktól. Az 573. szakasz 3 évet ad a hatálybalépéstől, vagyis 2029. augusztus 25-ig, a 7 évnél régebbi tervek frissítésének jóváhagyására. A szankció nem bírság, hanem tilalom: nem igényelhetnek és nem kaphatnak visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást semmilyen formában attól a pillanattól, amikor az Állami Építésügyi Felügyelőség megállapító határozata véglegessé válik.

Új helyi adó jelenik meg, választható jelleggel. A helyi tanácsok, Bukarest Főváros Általános Tanácsa és a megyei tanácsok a törvénykönyv hatálybalépésétől bevezethetik a terület közművesítésének helyi adóját. Az összeg kizárólag a városfejlesztéshez szükséges közcélú infrastruktúrára fordítható: utakra, közműhálózatokra, valamint az elfogadott településrendezési dokumentációval érintett terület oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális, sport- és környezetvédelmi létesítményeire.

A szabálysértési rendszer elszakad az általános jogtól. Az 581. szakasz (3) bekezdése szerint a szabálysértések jogi rendjéről szóló 2/2001. sz. kormányrendelet a törvénykönyvre nem alkalmazandó. Az e jogterület megszokott mechanizmusai tehát itt már nem működnek automatikusan, a megállapítási és szankcionálási eljárás a törvénykönyvé. Az összegek ehhez igazodnak: az engedélyben rögzített szintszám túllépéséért a törvénykönyv minden engedély nélküli szint után 50 000 és 500 000 lej közötti kiegészítő bírságot ír elő.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Eddig annak, aki Romániában építkezni akart, legalább három törvényt és két végrehajtási szabálycsomagot kellett párhuzamosan olvasnia, ráadásul több területre szétszórt kormányhatározatokat is. Az 50/1991. sz. törvény mondta meg, hogyan kell engedélyt szerezni, a 350/2001. sz. azt, hogyan zajlik a településtervezés, a 10/1995. sz. pedig azt, ki felel a munka minőségéért. A három más-más évben, más-más logikával született, és külön-külön több tucatszor módosították őket. A törvénykönyv egyetlen szövegbe fogja össze mindhármat, egységes számozással és egyetlen fogalomkészlettel, amelyet az 1. melléklet tartalmaz.

A második érdemi változás az áttérés a széttagolt véleményezésről az integrált véleményezésre. A régi rendszerben minden szakvéleményt külön kellett beszerezni, intézményenként, saját határidőkkel. A törvénykönyv erre helyezi rá az integrált véleményezési bizottságokat és az egységes hozzájárulási bizottságot, amelyek együtt vizsgálják az iratanyagot. A már megszerzett szakvélemények érvényben maradnak: az 582. szakasz (2) bekezdése lehetővé teszi a korábban indult eljárások egyszerűsített folytatását az integrált véleményezési bizottságban, figyelembe véve a addig megszerzetteket.

A harmadik különbség a törvénybe írt digitalizáció, amelyet nem hagynak az egyes önkormányzatok belátására. A törvénykönyv említi az Országos Egyablakos Ügyintézési Pontot az iratanyagok benyújtására és a bejelentések továbbítására, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírást követel meg a digitálisan kiállított iratokon, GIS-formátumot ír elő az újonnan indult településrendezési dokumentációkra, és öt nyilvános nyilvántartást szervez meg: az épületenergetikai auditorokét, a műszaki szakértőkét, a tervellenőrökét, az építésvezetőkét és a kivitelezés műszaki felelőseiét.

Végül egy késleltetett hatású változás Bukarestet érinti. Az 584. szakasz szerint 2028. november 1-jétől a ma a kerületi polgármesterek által gyakorolt településrendezési hatáskörök a főpolgármesterhez kerülnek, a szakigazgatóságot pedig a város főépítésze vezeti majd, 7 főépítész-helyettes segítségével. Ez a 2024-es helyi népszavazás eredményének végrehajtása, de kétéves átmenettel.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Egyetlen szöveg, három törvény és két, egymástól 10, illetve 25 év távolságban írt szabálycsomag helyett, az 1. mellékletben egységesített fogalmakkal.
  • Kifejezett határidők ott, ahol eddig hallgatás volt: 10 munkanap a hiányos iratanyag jelzésére, 15 munkanap a bejelentés megválaszolására, 5 munkanap a tájékoztató igazolásra ott, ahol van informatikai rendszer.
  • Az a kötelezettség, hogy egy iratanyag összes hiányosságát egyetlen értesítésben kell közölni, véget vet a sorozatos hiánypótlási felszólításoknak, amelyek hónapokkal nyújtották el az eljárásokat.
  • Az alakiság nélküli és a bejelentéses rendszer kiveszi az engedélyezési körből a kisebb munkálatokat, amelyek ma valódi tét nélkül kötik le az ügyfélszolgálati időt.
  • Az önkormányzatokra nehezedő nyomás, hogy frissítsék általános településrendezési terveiket, valódi, mert a szankció pontosan ott sújt, ahol fáj: az uniós forrásokhoz és a hitelekhez való hozzáférésnél.

Mi marad probléma

  • Egy 584 szakaszos törvénykönyv 15 nap alatt lép hatályba, az augusztusi szabadságok kellős közepén, az önkormányzati alkalmazottaknak és a tervezőknek pedig alig marad idejük elolvasni, mielőtt alkalmazniuk kell.
  • Az integrált véleményezési és az egységes hozzájárulási bizottságokat októberig kell felállítani, vagyis azután, hogy a törvénykönyv már hatályos. Van egy időszak, amelyben az új szabályok azon szervezetek nélkül működnek, amelyeknek végre kellene hajtaniuk őket.
  • A terület közművesítésének helyi adója lehetséges többletköltség a fejlesztőknek, rajtuk keresztül pedig a vásárlóknak, a mértéket és a feltételeket viszont a törvénykönyv minden helyi hatóságra külön bízza.
  • A 2/2001. sz. kormányrendelet kizárása azt jelenti, hogy azok az eljárási garanciák, amelyekhez a szabálysértők hozzászoktak, e tárgykörben már nem érvényesülnek automatikusan.
  • A valódi digitalizáció azon múlik, hogy helyi szinten működnek-e informatikai rendszerek. Ahol nincsenek, ott a rövid határidők írott malaszttá válnak, az önkormányzatok közötti szakadék pedig mélyül.
  • A hatályon kívül helyezett törvények alapján hozott kormányhatározatok addig alkalmazandók, amíg a kormány le nem cseréli őket, ami olyan időszakot hagy maga után, amelyben régi szabályok működnek egy új törvénykönyv alatt.

Hasznos tanácsok

  1. Ha érvényes településrendezési igazolása van: ne dobja el, és ne siesse el a benyújtást. Az 582. szakasz (4) bekezdése világosan kimondja, hogy az augusztus 25. előtt kiadott igazolások érvényben maradnak, és az engedélyt ezek, valamint az általuk kért szakvélemények alapján adják ki.
  2. Ha településrendezési dokumentációja véleményezés alatt áll: az eljárás a régi törvény hatálya alatt marad, de a még meg nem szerzett szakvéleményekre kérheti az egyszerűsített folytatást az integrált véleményezési bizottságon keresztül. A már megszerzettek érvényesek maradnak, tehát semmi nem kezdődik elölről.
  3. Ha augusztus 25. után nyújtja be az engedélykérelmet: jegyezze fel az iktatás dátumát. Ettől számít az a 10 munkanap, amely alatt a hatóságnak minden hiányosságot közölnie kell, nem egyesével.
  4. Ha kisebb munkálatai vannak: előbb nézze meg a törvénykönyvben, hogy bejelentéshez vagy alakiság nélküli munkálatokhoz tartoznak-e, mielőtt teljes engedélyezési eljárást indítana. Figyelem: védett beépített övezetekben az alakiság nélküli munkálatok csak akkor megengedettek, ha a helyi településrendezési szabályzat ezt kifejezetten kimondja.
  5. Ha műemlék épületen vagy annak védőövezetében dolgozik: a Kulturális Minisztérium szakvéleménye továbbra is kötelező. Közveszélyt jelentő építményeken végzett elsődleges sürgősségi beavatkozásokhoz az írásbeli hozzájárulást 5 munkanapon belül adják ki, a határidő túllépése pedig hallgatólagos hozzájárulásnak számít.
  6. Ha polgármester vagy a helyi közigazgatásban dolgozik: írjon be két dátumot a naptárba. 2026. december 31-ig felül kell vizsgálni a szervezeti szabályzatokat és a működési eljárásokat. 2029. augusztus 25-ig jóvá kell hagyni a 7 évnél régebbi általános településrendezési tervek frissítését, különben elzáródik a támogatásokhoz való hozzáférés.
  7. Ha folyamatban lévő építkezése van: kérhet részleges műszaki átadást az új törvénykönyv feltételei szerint, még akkor is, ha a munkálatok a régi törvény alatt indultak. Ez azon kevés rendelkezések egyike, amely visszamenőleg alkalmazandó, méghozzá a beruházó javára.

Gyakori kérdések

Mikortól alkalmazandó az új területrendezési, településrendezési és építésügyi törvénykönyv?
2026. augusztus 25-től, vagyis 15 nappal a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 10-i 661. számában való közzététel után. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a hatálybalépés automatikus, és a törvénykönyv alkalmazása nem függ a végrehajtási szabályok elfogadásától.
Mely törvények vesztik hatályukat a törvénykönyv hatálybalépésével?
Az építési munkálatok engedélyezéséről szóló 50/1991. sz. törvény és a területrendezésről és településrendezésről szóló 350/2001. sz. törvény teljes egészében hatályát veszti. Az építési minőségről szóló 10/1995. sz. törvényből az 1–9., a 11–40. és a 42–44. szakasz veszti hatályát. Hatályát veszti a 839/2009. sz. rendelet és a 233/2016. sz. rendelet is, a végrehajtási szabályok 4., 5. és 6. melléklete kivételével.
Érvényes még a júliusban szerzett településrendezési igazolásom?
Igen. A törvénykönyv hatálybalépése előtt kiadott településrendezési igazolások érvényben maradnak, az építési vagy bontási engedélyt pedig az 582. szakasz (4) bekezdése alapján ezek, valamint az általuk kért szakvélemények alapján adják ki.
Továbbra is szükségem van építési engedélyre bármilyen munkálathoz?
Nem. A törvénykönyv fő szabályként fenntartja az építési engedélyt új épületekre, meglévő épületeken végzett beavatkozásokra és tereprendezésekre, de két kivételt állapít meg: az egyszerűsített bejelentési eljárással elvégezhető munkálatokat és a mindenféle alakiság nélkül elvégezhetőket. Azt, hogy melyik munkálat melyik kategóriába tartozik, maga a törvénykönyv határozza meg.
Mi a terület közművesítésének helyi adója?
Olyan adó, amelyet a helyi tanácsok, Bukarest Főváros Általános Tanácsa és a megyei tanácsok a törvénykönyv hatálybalépésétől bevezethetnek. Nem kötelező, és nem lép életbe automatikusan. A beszedett összeg kizárólag az elfogadott településrendezési dokumentációval érintett terület városfejlesztéséhez szükséges közcélú infrastruktúrára fordítható.
Mi történik, ha egy önkormányzat nem frissíti az általános településrendezési tervét?
A helyi hatóságoknak a törvénykönyv hatálybalépésétől számítva 3 évük van, vagyis 2029. augusztus 25-ig, hogy jóváhagyják a 7 évnél régebbi tervek frissítését. Ha ezt elmulasztják, nem igényelhetnek és nem kaphatnak visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást semmilyen formában attól kezdve, hogy az Állami Építésügyi Felügyelőség megállapító határozata véglegessé válik.
Mekkora bírság szabható ki az engedélyezett szintszám túllépéséért?
Az alapszankción felül a törvénykönyv 50 000 és 500 000 lej közötti bírságot ír elő minden olyan szint után, amelyet engedély nélkül, a jóváhagyott magassági rend fölött építettek.
Elölről kell kezdeni a már véleményezés alatt álló településrendezési dokumentációkat?
Nem. A törvénykönyv hatálybalépése előtt indult eljárásokra továbbra is az indításuk időpontjában hatályos jog vonatkozik. A még meg nem szerzett szakvélemények esetében az eljárás egyszerűsítve folytatható az integrált véleményezési bizottságon keresztül, a már kiadott szakvélemények pedig érvényben maradnak.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul, a közzététel hivatalos nyelvén olvasható.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 661. szám, 2026. augusztus 10. 192 oldal PDF, 801 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.