Röviden
- A benzint és gázolajat áruló cégeknek 2026. szeptember 17-étől megvan az a nyomtatvány, amellyel igazolják, hogy nem lépték túl az ár felső határát. Havonta kell benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz, az Országos Adóigazgatási Ügynökségen keresztül, a hónap lezárásától számított 20 naptári napon belül, és tartalmazza az eladásból származó bevételt, a beszerzési vagy előállítási költséget, az eladott mennyiséget, az átlagos kereskedelmi haszonkulcsot és a súlyozott átlagárat. A számokat külön kell megadni benzinre és gázolajra, mindkettőn belül pedig külön a finomításra, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi eladásra. Mindenki érintett, aki a két üzemanyagot behozza, előállítja, forgalmazza vagy értékesíti, a finomítóktól a falusi benzinkútig.
- Az utasítás rögzíti azt a számot, amely eldönti a felső határt: 7,32%. A törvény szerint a 2025-ös év átlagos haszonkulcsa, amely a válság idejére a felső határ szerepét tölti be, egyetlen alkalommal emelhető meg az inflációs rátával. A rendelet kimondja, hogy ez a ráta a fogyasztói árak 2025-ös, 2024-hez viszonyított változása az Országos Statisztikai Intézet közlése szerint, vagyis 7,32%. Az így kapott határ túllépése, a válság teljes időszakának átlagán mérve, szabálysértés, és az előző évi éves árbevétel 1%-a és 2%-a közötti bírsággal jár.
- A módszertan 26 nappal a törvényi határidő után és négy nappal az első benyújtás előtt érkezett. A 162/2026. sz. törvény a hatálybalépésétől számított 15 napon belül, tehát 2026. augusztus 22-éig kérte az utasításokat. Szeptember 17-én jelentek meg, az augusztusi hónapra szóló jelentést pedig 2026. szeptember 21-éig kell benyújtani, mert a természetes határidő, szeptember 20-a, vasárnapra esik.
Megjelent: Hivatalos Közlöny 789. szám, 2026. szeptember 17.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 17., a megjelenés napja
2026. szeptember 17-étől mindenki tudja, aki Romániában benzint és gázolajat hoz be, állít elő, forgalmaz vagy ad el, hogyan kell igazolnia, hogy nem emelte az árat az állam által szabott határ fölé. A Pénzügyminisztérium, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) és a Versenytanács együttes rendeletet adott ki, amely jóváhagyja azokat a jelentési utasításokat, amelyeket az augusztusi törvény, amely plafonozta az üzemanyag haszonkulcsát, a hatálybalépésétől számított legfeljebb 15 napon belül kért. Az eredmény egy havi nyomtatvány, egyetlen benyújtási hely és egy rögzített inflációs szám.
A rendeletnek három cikke és egy melléklete van. Az első cikk jóváhagyja az utasításokat, a második a Pénzügyminisztériumra, az Országos Adóigazgatási Ügynökségre, az ANPC-re és a Versenytanácsra bízza a végrehajtást, a harmadik pedig a Hivatalos Közlönyben való közzétételről rendelkezik. A melléklet hét cikkből és három saját mellékletből áll: a jelentés nyomtatványából, a kitöltési utasításokból, valamint a szerkesztési és archiválási jellemzőkből. Az ANPC elnöke és a Versenytanács elnöke 2026. szeptember 9-én írta alá, a pénzügyminiszter szeptember 16-án, egy nappal a megjelenés előtt.
A kereskedelmi haszonkulcs, amely körül az egész aktus forog, itt számviteli meghatározást kap, nem érzésre valót. A benzin és a gázolaj eladásából befolyt bevétel és ugyanezen termékek beszerzési vagy előállítási költsége közötti különbözet, elosztva az eladott mennyiséggel, literben vagy tonnában kifejezve. A bevételt hozzáadottérték-adó nélkül, kivitel és Közösségen belüli értékesítés nélkül kell venni, és az egészet a hónap könyveléséből kell kiolvasni, nem a kúton kiírt árból.
A jelentésnek egyetlen tétje van. A 162/2026. sz. törvény minden gazdasági szereplő haszonkulcsát befagyasztotta a 2025-ben alkalmazott átlagra, a havi jelentés pedig az a bizonyíték, amellyel az állam ellenőrzi, betartották-e a befagyasztást. Nélküle a felső határ papíron maradt volna, mert senki nem tudhatta volna, ki mennyit tesz rá a saját költségére.
Milyen hatásokkal jár
A jelentési kötelezettség 2026. augusztus 7-e óta fennáll, a törvény hatálybalépése óta. A rendelet a tartalmat, a formátumot és a papír útját hozza. A jelentés neve „Jelentés a kereskedelmi haszonkulcs havi átlagértékéről”, ingyenesen rendelkezésre bocsátott segédprogrammal kell kitölteni, és elektronikus úton, az e-guvernare.ro felületen kell továbbítani. A jelentési hónap lezárásától számított 20 naptári napon belül kell benyújtani, augusztusra pedig csak a 2026. augusztus 7. és 31. közötti időszakot kell számításba venni, vagyis a törvény hatálybalépése utáni napokat.
A nyomtatvány minden terméktípusnál öt sort kér: az eladásból származó bevételt, a beszerzési vagy előállítási költségnek megfelelő ráfordítást, az összes eladott mennyiséget, a havi átlagos kereskedelmi haszonkulcsot és a havi súlyozott átlagárat. Hat terméktípus van, mert a benzint és a gázolajat külön kell jelenteni finomításra, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi eladásra. Ezekhez tevékenységi kód járul: 0 a felső határ alá eső tevékenységekre, 1 a finomításra és a kőolaj feldolgozásából származó termékek első eladására, 2 a behozatalra és a behozott kőolajtermékek első eladására. Az utolsó kettőt a törvény kiveszi a felső határ számításából, de az utasítások kimondják, hogy a kivétel nem mentesít a jelentés alól.
Az utolsó havi jelentés egyben a döntő is. Abba kerülnek a válság teljes időszakára, 2026. augusztus 7-étől 2026. október 31-éig vagy a válság kormányhatározattal meghosszabbított végéig halmozott értékek. Az így kapott átlagos haszonkulcsot össze kell vetni a felső határral, vagyis a 2025-ös év átlagával, egyszeri 7,32%-os emeléssel. Ha a teljes időszak átlaga a határ fölé megy, a cselekmény szabálysértés, és a 162/2026. sz. törvény 18. cikke szerint a szankcionálást megelőző év éves árbevételének 1%-a és 2%-a közötti bírsággal jár.
A rendelet a kiegészítő adatkéréseket is szabályozza. A Pénzügyminisztérium az Országos Adóigazgatási Ügynökségen keresztül, az ANPC és a Versenytanács adatokat kérhet a gazdasági szereplőktől az árak és a haszonkulcsok kialakításáról, a szereplőknek pedig a kérés kézhezvételétől számítva 10 napjuk van a válaszra. A kérés vonatkozhat az alkalmazott felárakra és kedvezményekre, a használt árképletekre, a nemzetközi referenciajegyzésekre, köztük a Platts-jegyzésekre, valamint az igazoló iratokra. Az a határidő, ameddig ilyen kérések küldhetők, ahhoz a hároméves elévüléshez kötődik, amelyet a törvény a szankció alkalmazására előír.
Az intézmények között a rendelet rövid határidős gépezetet épít. Az Országos Adóigazgatási Ügynökség kérésre, elektronikus levélben, legfeljebb 5 munkanapon belül bocsátja az adatokat az ANPC és a Versenytanács rendelkezésére, ha pedig az adatok összetettek, szintén 5 munkanapon belül közli, milyen határidőt szab magának. Az ANPC és a Versenytanács 5 munkanapon belül továbbítja egymásnak a tévesen hozzá érkezett bejelentéseket, és minden hét első munkanapján, legkésőbb 12:00 óráig kölcsönösen tájékoztatja egymást a folyamatban lévő ügyekről.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. szeptember 17-éig az üzemanyag-eladónak utasítások nélküli kötelezettsége volt. A 162/2026. sz. törvény 15. cikkének (1) bekezdése már augusztus 7-étől havi jelentéseket kért tőle a törvény alkalmazásának módjáról, köztük az alkalmazott árakra vonatkozó adatokat, de senki nem mondta meg, mi kerül a jelentésbe, milyen nyomtatványon és milyen úton. Ugyanezen törvény 15. cikkének (2) bekezdése ezt a Pénzügyminisztérium, az ANPC és a Versenytanács együttes utasításaira hagyta, amelyeket 15 napon belül kellett kiadni.
Az egyetlen korábban megjelent darab mást fedett le. A pénzügyminiszter 1.019/2026. sz. rendelete, amely a Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 12-i, 669. számában jelent meg, jóváhagyta a 183-as nyomtatványt, a „Nyilatkozat a kereskedelmi haszonkulcs éves átlagértékéről” címűt, amellyel minden gazdasági szereplő bevallotta a 2025-ös év átlagát. Az egyszeri nyilatkozat volt, ötnapos határidővel, és a felső határ kiindulópontját rögzítette. A havi jelentésnek, amely azt mutatja, hogyan mozog a haszonkulcs a válság alatt, mostanáig nem volt nyomtatványa.
A második változás a jelentés tényleges címzettje. A törvény négy intézményt nevez meg, amely megkapja a havi jelentéseket: a Versenytanácsot, a Pénzügyminisztériumot, az ANPC-t és az Energiaügyi Minisztériumot. Az utasítások egyetlen helyre, az Országos Adóigazgatási Ügynökséghez viszik a jelentést, a többi hatóságra pedig azt hagyják, hogy onnan kérje az adatokat. A gazdasági szereplőnek ez négy helyett egyetlen benyújtást jelent, az Energiaügyi Minisztériumnak pedig azt, hogy sehol nem jelenik meg az eljárásban.
Végül lezárul egy kétértelműség, amely pénzben mérhető. A törvény a felső határ „az inflációs rátával” való megemeléséről beszélt, anélkül, hogy megmondta volna, az Országos Statisztikai Intézet által közölt számok közül melyikről van szó. Az utasítások a fogyasztói árak 2025-ös, 2024-hez viszonyított éves változását választják, és bele is írják a szövegbe: 7,32%. Aki most számolja ki a saját felső határát, annak már nem kell két szám között választania.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Mindenkinek egyetlen benyújtás. A gazdasági szereplő az Országos Adóigazgatási Ügynökséghez küldi a jelentést, az ANPC és a Versenytanács pedig onnan veszi az adatokat, ahelyett, hogy külön kérné ugyanazokat a számokat.
- Az inflációs ráta leírt szám, nem utalás. A 7,32% ott áll az utasítások fogalommeghatározásai között, így minden cég felső határa értelmezés nélkül kiszámítható, és nem kell kockáztatni, hogy rosszul választ az Országos Statisztikai Intézet által közölt mutatók közül.
- A felső határt a válság teljes időszakának átlagán ellenőrzik, nem hónapról hónapra. Egy drágább hónap, amelyet egy olcsóbb követ, nem von maga után automatikusan bírságot, ami teret hagy a kőolajjegyzések szokásos mozgásának.
- A nyomtatvány a könyvelésből vett számokat kéri, nem becsléseket. A bevétel, a költségek és az eladott mennyiségek a hónap nyilvántartásából jönnek, az átlagos haszonkulcsot és a súlyozott átlagárat pedig a segédprogram számolja ki.
- A hibák külön eljárás nélkül javíthatók. A helyesbítő jelentést ugyanazon a nyomtatványon, egy jelöléssel kell benyújtani, teljesen kitöltve, a nem változó adatokkal együtt.
Mi marad probléma
- A szabályok négy nappal az első benyújtás előtt érkeztek. Az augusztusi jelentést 2026. szeptember 21-éig kell benyújtani, a cégek pedig csak szeptember 17-én tudták meg, hogyan kell kitölteni, jóllehet a törvény augusztus 22-éig kérte az utasításokat.
- A benyújtás olyan segédprogramtól függ, amelynek léteznie kell. Az utasítások szerint a nyomtatvány kizárólag ezzel a programmal tölthető ki, és az e-guvernare.ro felületen továbbítható, de nem mondják meg, mely naptól érhető el.
- A határidők nem egyenlőek. A gazdasági szereplőnek 10 kemény napja van válaszolni egy adatkérésre, a hatóságnak 5 munkanapja, azzal a joggal, hogy szintén 5 munkanapon belül más határidőt jelentsen be, bármi legyen is az.
- Az Energiaügyi Minisztérium, amelyet a törvény a havi jelentés címzettjei közé sorol, a rendelet egyetlen cikkében és egyetlen mellékletében sem jelenik meg.
- Az ellenőrzés az általa felügyelt időszak után zárul. Az a halmozott szám, amely eldönti, betartották-e a felső határt, az utolsó jelentéssel jut el az államhoz, vagyis 2026. november 20-án, három héttel az október 31-éig kihirdetett válság vége után.
Hasznos tanácsok
- Hat sorra készítse elő a számokat, ne kettőre. A benzint és a gázolajat külön kell jelenteni finomításra, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi eladásra, és ha különböző kódú tevékenységeket végez, az adatokat minden kódnál külön kell feltüntetni.
- Az első határidő 2026. szeptember 21-e. Az augusztus lezárásától számított 20 naptári nap szeptember 20-án telik le, ami vasárnap, a munkaszüneti napra eső adóügyi határidők pedig az első munkanapig meghosszabbodnak, az adóeljárási törvénykönyv 75. cikke szerint, amely a polgári perrendtartás 181. cikkének (2) bekezdésére utal.
- Vonja ki a bevételből a hozzáadottérték-adót, a kivitelt és a Közösségen belüli értékesítést. A képlet ezeket kifejezetten kizárja, egy bruttó szám pedig az 1. sorban feleslegesen emeli meg az átlagos haszonkulcsot és a súlyozott átlagárat is.
- Ne vonjon le következtetést egyetlen hónapból. A szabálysértést a válság teljes időtartama alatt alkalmazott haszonkulcs átlagához mérten állapítják meg, így egy határ fölötti hónap kiegyenlíthető, de ugyanaz a hónap benne lesz az utolsó jelentés végső átlagában is.
- Tartsa kéznél az árat magyarázó iratokat. Az adatkérések vonatkozhatnak a felárakra és a kedvezményekre, az árképletekre, a Platts-jegyzésekre és az igazoló iratokra, a válaszadási határidő pedig a kérés kézhezvételétől számított 10 nap.
- Ha finomító vagy első eladást végző importőr, akkor is nyújtsa be. Az utasítások kifejezetten kimondják, hogy a felső határ alóli kivétel nem mentesít a jelentés alól, és a nyomtatványon éppen az Ön helyzetére vannak tevékenységi kódok.
Gyakori kérdések
Kinek kell benyújtania a havi jelentést?
Meddig és hogyan kell benyújtani?
Milyen számok kerülnek a nyomtatványba?
Mennyivel emelhető a 2025-ből örökölt felső határ?
Mi történik, ha egyetlen hónapban léptem túl a felső határt?
Mekkora bírságot kockáztat, aki túllépi a felső határt?
Ki látja a jelentés adatait?
Változtat a rendelet a kúti áron?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A melléklet 3. cikkének (1) bekezdése a 162/2026. sz. törvény 15. cikkének (1) bekezdéséhez képest. Az utasítások szerint a gazdasági szereplők „kötelesek havonta továbbítani a Pénzügyminisztériumnak, az Országos Adóigazgatási Ügynökségen keresztül” a kereskedelmi haszonkulcs havi átlagértékeiről szóló jelentést. Az a törvény, amelynek alapján kiadták őket, ugyanezeket a szereplőket arra kötelezi, hogy a havi jelentést a Versenytanácsnak, a Pénzügyminisztériumnak, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnak és az Energiaügyi Minisztériumnak küldjék meg. A kihagyott három intézmény közül kettőnél az utasítások 6. cikke kerülő úton megoldja a gondot: az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Versenytanács kérésre megkapja az adatokat az Országos Adóigazgatási Ügynökségtől. Az Energiaügyi Minisztériumra nincs semmi. Az intézmény a rendelet egyetlen cikkében és egyetlen mellékletében sem szerepel, jóllehet a törvény 15. cikkének (2) bekezdése éppen ezektől az utasításoktól kéri a „továbbítási csatornák” megállapítását. Az a gazdasági szereplő, aki pontosan azt teszi, ami az utasításokban áll, semmit nem küld az Energiaügyi Minisztériumnak, pedig a törvény ezt kéri tőle; aki pedig a törvényt akarja betartani, az utasításokban sem a formátumot, sem a csatornát nem találja meg.
A szerkesztőség elemzése
Az aktusra szükség volt, és azt teszi, amit tennie kellett. Az az ár felső határa, amelynek betartását nem lehet nyomtatvánnyal igazolni, szándéknyilatkozat marad, és 2026. augusztus 7-étől szeptember 17-éig pontosan ez volt az üzemanyag felső határa. Az utasítások számviteli meghatározást adnak a haszonkulcsnak, öt sorból és hat terméktípusból álló nyomtatványt, egyetlen benyújtási helyet és egy rögzített inflációs számot. A gond az óra. A törvény a hatálybalépésétől számított 15 napon belül, tehát 2026. augusztus 22-éig kérte őket, ők pedig 41 nappal azután jelentek meg, 26 nappal a határidő után és négy nappal az első jelentés esedékessége előtt. Az aláírásokon is látszik: az ANPC elnöke és a Versenytanács elnöke szeptember 9-én írta alá, a pénzügyminiszter csak szeptember 16-án. Az utolsó aláírás egy héttel a másik kettő után érkezett, egy amúgy is lejárt határidőn belül.
Az a megfigyelés, amely nem látszik az aktus végigolvasásából, a második fogalommeghatározásban van. A törvény megengedi a felső határ emelését „az inflációs rátával”, anélkül, hogy megmondaná, az Országos Statisztikai Intézet által közölt számok közül melyikről van szó, az intézet pedig 2025-re két igen eltérő számot közölt: 7,32%-ot, a 2025-ös év átlagát a 2024-es év átlagához mérve, és közel 9,7%-ot, a 2025. decemberi növekedést 2024 decemberéhez képest. Az utasítások az elsőt választják. A kettő közötti különbség majdnem 2,4 százalékpont, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ös, literenként egy lejes átlagos haszonkulcsnál a felső határ 1,0732 lejre emelkedik 1,097 lej helyett, tehát minden eladott literen közel 2,4 banival kevesebb a mozgástér. A választásnak van indoka, mert a válság időszakát egy teljes évhez mérik, az éves átlag pedig az a mutató, amely az évet leírja. Ami hiányzik, az az indokolás: a szám egy fogalommeghatározás-listában bukkan fel, mintha az egyetlen lehetséges lett volna.
A második megfigyelés az ellenőrzés felépítésére vonatkozik, amely elválasztja az adatokat a szankciótól. A jelentés az Országos Adóigazgatási Ügynökséghez érkezik, a felső határ túllépéséért járó bírságot viszont az ANPC és a Versenytanács szabja ki, mindegyik a maga hatáskörében. A két hatóság nem automatikusan kapja meg az adatokat, hanem kérésre, és annak az 5 munkanapnak, amely alatt meg kellene kapniuk, van egy kiskapuja: az adatok összetettségétől függően az Országos Adóigazgatási Ügynökség szintén 5 munkanapon belül más válaszadási határidőt közölhet, mindenféle felső korlát nélkül. Az aszimmetria akkor látszik, ha egymás mellé tesszük ugyanazon aktus két határidejét: a gazdasági szereplőnek 10 kemény napja van válaszolni egy kérésre, a hatóságnak 5 munkanapja, amelyet maga cserélhet le másra. Az általános óra pedig ugyanabba az irányba húz: az a szám, amely eldönti, betartották-e a felső határt, csak az utolsó havi jelentésből derül ki, vagyis 2026. november 20-án, három héttel az október 31-éig kihirdetett válság vége után.
A harmadik megfigyelés egy kölcsönvett határidőről szól. Az utasítások 4. cikkének (4) bekezdése az adatkéréseket „a 162/2026. sz. törvény 18. cikkének (14) bekezdésében előírt hároméves elévülési határidőhöz” köti, és hozzáteszi, hogy annak leteltével megszűnik a hatóságok minden, a törvény alkalmazására irányuló lépése. Az idézett szöveg létezik, és valóban 3 évet ír elő, de csak a 18. cikk (2), (3) és (5) bekezdése, valamint a 19. cikk (2) bekezdése szerinti szankciókra, vagyis a haszonkulcs túllépésére, a napi egynél gyakoribb áremelésre és az engedély nélküli kivitelre. A jelentéssel kapcsolatos cselekmények, vagyis a pontatlan, hiányos vagy elmaradt tájékoztatás, a törvény 20. cikkében állnak, és nem szerepelnek abban a felsorolásban, tehát rájuk a 2/2001. sz. kormányrendelet 13. cikkének hat hónapos általános szabálya vonatkozik. Az utasítások viszont éppen adatkérésekről beszélnek, arról az anyagról, amelyet a 20. cikk szankcionál, és a hároméves határidőhöz kötik. Az a hatóság, amely csak a rendeletet olvassa, azt hiheti, hogy három éve van egy be nem nyújtott jelentés szankcionálására, holott hat hónapja.
Mit kellene megváltoztatni
- Be kell venni az Energiaügyi Minisztériumot az utasítások 6. cikke szerinti gépezetbe. Gyakorlati hatás: a minisztérium ugyanazon az úton kapná meg az adatokat, mint az ANPC és a Versenytanács, a gazdasági szereplőnek pedig nem kellene választania a törvény és a rendelet szövege között.
- Bele kell írni az utasításokba, mely naptól érhető el a segédprogram az e-guvernare.ro felületen. Gyakorlati hatás: a cég tudná, tartható-e a 2026. szeptember 21-i határidő, és ha nem, mikortól nyílik meg ténylegesen a benyújtás lehetősége.
- Indokolni kell az inflációs ráta megválasztását, nem csak a számot kiírni. Gyakorlati hatás: aki vitatja a felső határt, a gondolatmenetet látná maga előtt, nem egy fogalommeghatározás-listában felbukkanó értéket, az Országos Statisztikai Intézet másik mutatójához képesti közel 2,4 százalékpontos különbség pedig többé nem tűnne hallgatólagos választásnak.
- Korlátot kell szabni annak a határidőnek, amelyet az Országos Adóigazgatási Ügynökség maga állapíthat meg. Gyakorlati hatás: az ANPC és a Versenytanács tudná, mikor kapja meg az adatokat, egy bejelentés pedig nem várakozhatna a végtelenségig az intézmények levélváltásában.
- Helyesbíteni kell a 4. cikk (4) bekezdését, és a határidőt szabálysértési kategóriánként külön kell rögzíteni. Gyakorlati hatás: senki nem hihetné többé, hogy a törvény 20. cikke szerinti jelentési cselekmények 3 év alatt évülnek el, amikor az általános szabály 6 hónapot ad.
- Világosan ki kell mondani, hogy a törvény által a felső határ számításából kivett szereplők kitöltik-e a válságidőszakra vonatkozó oszlopot is. Gyakorlati hatás: a finomítók és az első eladást végző importőrök tudnák, beírják-e a halmozott számot vagy üresen hagyják az oszlopot, ahelyett, hogy választaniuk kellene az utasítások 3. cikkének (4) bekezdése, amely kiveszi őket a számításból, és a 2. sz. melléklet között, amely mindenkitől kéri az oszlop kitöltését.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Hivatalos Közlöny 789. szám, 2026. szeptember 17. 16 oldal PDF, 106 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.