Röviden
- A sportolók mellett ügyvéd, sporttanácsadó vagy szakszervezeti képviselő is jelen lehet a sporttevékenységi szerződés megtárgyalásakor, megkötésekor vagy módosításakor, valamint a sporttevékenységgel összefüggő jogvita teljes tartama alatt.
- A jog kiterjed a szövetségek és a sportszervezetek szintjén működő sportbizottságok és sportszervek előtti eljárásokra is.
- A sportszervezeteket, vagyis a klubokat és a szövetségeket, a maguk részéről ügyvéd, jogtanácsos vagy sporttanácsadó képviselheti.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 588. szám, 2026. július 20.
Hatálybalépés: 2026. július 23.
Az a sportoló, akit a szövetség fegyelmi bizottsága elé idéznek, többé nem mások jóindulatán múlik, ha ügyvédet szeretne maga mellé. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 20-i 588. számában megjelent 151/2026. sz. törvény két új bekezdéssel egészíti ki a 69/2000. sz. testnevelési és sporttörvényt, és ezzel törvényi szintre emeli ezt a jogot. Az ugyanabban a lapszámban megjelent törvények egyike, mellette olvasható a fogyatékossággal élő személyek lakhatási támogatásáról szóló törvény is.
A törvény egyetlen cikkből áll, azon belül két ponttal. Mindkettő a segítségnyújtásra és a képviseletre vonatkozik, vagyis pontosan arra a területre, ahol a sportoló, különösen a fiatal, egyenlőtlen helyzetben van a klubbal vagy a szövetséggel szemben.
Az első pont a 671. cikkbe illeszt be egy új, (15) bekezdést, amely a sporttevékenységi szerződésre alkalmazandó. A második a 941. cikket egészíti ki egy (2) bekezdéssel, amely a sportszervek és a sportbizottságok előtt érvényesül.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a sporttevékenységi szerződést érinti. A törvény szerint a szerződés megtárgyalása, megkötése vagy módosítása során, illetve a sporttevékenységgel összefüggő jogvita tartama alatt bármelyik fél igénybe veheti ügyvéd, sporttanácsadó vagy adott esetben annak a szakszervezetnek a képviselője segítségét, amelynek a sportoló tagja. A választás azé, aki a segítséget igénybe veszi: a törvény szövege szerint „saját döntése szerint”.
A lényeges részlet a „bármelyik” szó. A jog nem kizárólag a sportolót illeti meg, hanem mindkét felet. A klub is érkezhet saját képviselőjével, ami fenntartja az eljárási egyensúlyt, de a másik oldalon álló tanácsadó jelenlétét már nem utasíthatja vissza.
A második hatás ugyanezt a logikát viszi be a sportrendszer belsejébe. A sporttevékenység résztvevői és a sportszervezetek képviseltethetik magukat, vagy segítséget vehetnek igénybe a szövetségek, illetve a sportszervezetek szintjén létrehozott szervek és bizottságok előtt. Ide tartoznak a fegyelmi bizottságok, a fellebbviteli bizottságok, a licencbizottságok és minden más, döntési hatáskörrel rendelkező szerv.
A harmadik hatás annak elhatárolása, hogy kit ki képviselhet. A sporttevékenység résztvevőit ügyvéd, sporttanácsadó vagy annak a szakszervezetnek a képviselője segítheti, amelynek tagjai. A sportszervezeteket ügyvéd, jogtanácsos vagy sporttanácsadó képviselheti. A jogtanácsos tehát csak a szervezet oldalán jelenik meg, ami megfelel a jogi személy alkalmazottjaként betöltött jogállásának.
A negyedik, kevésbé szembetűnő hatás a sporttanácsadó törvényi elismerése olyan szereplőként, aki segítséget nyújthat az eljárásokban. Eddig a sportra vonatkozó szabályozásban inkább foglalkozásként szerepelt, nem pedig az eljárásokban elfogadott képviselőként.
Az ötödik hatás rendszerszintű: a sportban működő szakszervezetek egyértelmű jogalapot kapnak a fellépéshez. A szakszervezeti tag sportoló kérheti, hogy a szakszervezet képviselője elkísérje őt mind a tárgyalóasztalhoz, mind a bizottság elé.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
E törvény előtt a 69/2000. sz. törvény úgy szabályozta a sporttevékenységi szerződést és a sportszerveket, hogy nem mondta ki kifejezetten, ki nyújthat segítséget a feleknek és ki képviselheti őket. Szöveg híján a gyakorlat szövetségről szövetségre változott, a belső szabályzatok pedig korlátozhatták az ügyvéd bejutását az ülésekre.
Most a szabály be van írva a törvénybe. Az a szövetségi szabályzat, amely megtiltaná az ügyvéd vagy a szakszervezeti képviselő segítségét, magasabb szintű normába ütközik.
Változik a szakszervezetek helyzete is. A megtűrt jelenléttől a kifejezetten előírt jogig vezető lépés megváltoztatja az erőviszonyokat a sportolói szerződésekről szóló tárgyalásokon, különösen a csapatsportokban.
Ami nem változik, az a sporttevékenységi szerződés jellege. A törvény nem alakítja át egyéni munkaszerződéssé, és nem érinti a sportoló adózási vagy társadalombiztosítási helyzetét. Nem módosítja a sportbizottságok hatáskörét és a jogorvoslati utakat sem.
Nem változik a költségviselés kérdése sem. A törvény elismeri a segítség igénybevételéhez való jogot, de nem mondja meg, ki fizeti az ügyvéd vagy a sporttanácsadó díját.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A sportoló, különösen a kiskorú vagy a pályája elején járó, többé nem ír alá egyedül olyan szerződést, amelyet nem ért.
- A szövetségek belső szabályzatai többé nem akadályozhatják meg az ügyvéd vagy a szakszervezeti képviselő jelenlétét.
- A jog szimmetrikus: a klub és a sportoló egyaránt érkezhet segítővel, így nem alakul ki fordított egyensúlyhiány.
- Elismeri a sporttanácsadót az eljárásokban elfogadott szereplőként, nem csupán a foglalkozási jegyzékben szereplő szakmaként.
- Konkrét szerepet ad a sportban működő szakszervezeteknek, ami a kollektív tárgyalásokra is kihat.
Mi marad probléma
- A törvény nem mondja meg, ki viseli a segítségnyújtás költségeit, így a jog elméleti marad az anyagi forrás nélküli sportolók számára.
- Nincs kifejezett szankció arra a szövetségre, amely a gyakorlatban megtagadja a képviselő belépését az ülésre.
- A sporttanácsadó jogállását ez a szöveg nem határozza meg, így nyitva marad a képzettségére és a felelősségére vonatkozó kérdés.
- A szöveg nem ír elő idézési vagy iratközlési határidőket, ezek nélkül pedig a segítségnyújtás formálissá válhat.
- A szakszervezeti szervezettség Romániában a legtöbb sportágban alacsony, így a szakszervezeti út kevés sportágban járható.
Hasznos tanácsok
- Ha sporttevékenységi szerződésről tárgyalsz, írásban jelezd a klubnak, hogy segítővel érkezel, és azt is, ki kísér el. Egy rövid értesítés megelőzi a tárgyalóterem ajtajában folytatott vitákat.
- Nézz utána, van-e a sportágadban sportolói szakszervezet. Ha tag vagy, a képviselője számodra többletköltség nélkül vehet részt.
- Időben kérd az ügy iratait a fegyelmi bizottság ülése előtt. A segítséghez való jognak csak akkor van értelme, ha az, aki segít, el is tudja olvasni őket.
- A kluboknak és a szövetségeknek: frissítsétek a belső szabályzatokat. Minden olyan rendelkezést el kell hagyni, amely korlátozza a segítségnyújtást, mert a törvény magasabb szintű.
- Ha sportszervezet vagy, tartsd észben, hogy saját jogtanácsos, ügyvéd vagy sporttanácsadó is képviselhet, választásod szerint.
- A tárgyaláson vetess be a szerződésbe egy kikötést arról, hogyan történik az iratok közlése és milyen határidőkkel. A törvény nem írja elő, de semmi sem tiltja.
- Ha a sportoló kiskorú, a felnőtt általi segítségnyújtás nem pótolja a törvényes képviselő hozzájárulását. A kettő két különböző követelmény.
Gyakori kérdések
Ki segítheti a sportolót a szerződés aláírásánál?
Megtagadhatja a klub az ügyvéd jelenlétét?
A szövetség bizottságai előtt is érvényesül a jog?
Ki képviselhet egy klubot vagy egy szövetséget?
Képviselhet-e jogtanácsos egy sportolót?
Ki fizeti a segítségnyújtást?
Változik a sporttevékenységi szerződés jellege?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 588. szám, 2026. július 20. 16 oldal PDF, 110 KB a jogi aktus a(z) 11. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.