Röviden
- 26 helységnek kell levegőminőségi tervet készítenie, az ország többi részének elég egy fenntartási terv. 2026. október 26-tól a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter 2.167/2026. sz. rendelete két kezelési rendszerre osztja az országot: az I. rendszerbe azok a területek kerülnek, ahol a levegőt vissza kell hozni a határértékek közé, a II. rendszerbe azok, ahol elég megőrizni a jelenlegi állapotot.
- A 26 esetből 21-ben a szálló por az ok. Az I. rendszer jegyzéke 25 sort és 26 közigazgatási-területi egységet tartalmaz, mert egyetlen sorban szerepel együtt Holboca és Ungheni község Iași megyében. PM10 szálló por miatt 21 helység szerepel a jegyzékben, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok miatt 9, PM2,5 szálló por miatt három, benzol miatt kettő.
- A besorolás szennyezőanyagonként történik, nem helységenként. Bukarest municípium nitrogén-dioxid, PM10 és PM2,5 tekintetében az I. rendszerben van, a jegyzék másik hét szennyezőanyagánál viszont a II.-ban. Brassó municípium csak nitrogén-dioxid miatt kerül az I. rendszerbe, Konstanca municípium csak PM10 miatt, Ploiești municípium pedig nitrogén-dioxid, PM10 és benzol miatt.
- Az ország többi része zónákon és agglomerációkon át kerül be. A 2. sz. melléklet 13 agglomerációt és mind a 41 megyei zónát felsorolja, mindegyiknél tíz megfigyelt szennyezőanyaggal: nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, benzol, nikkel, kén-dioxid, szén-monoxid, ólom, arzén és kadmium. Az I. rendszerbe sorolt helységek itt kivételként, zárójelben szerepelnek, az érintett szennyezőanyag mellett.
- A rendelet nem szab határidőt. Nincs olyan nap, ameddig a terveket el kell készíteni, és olyan sem, amikor a besorolást újra elvégzik. A 364 nappal korábban megjelent 2.761/2025. sz. rendelet hatályát veszti, a korábbi tervek alapján már megkezdett intézkedések pedig azt az egész időszakot tekintve érvényben maradnak, amelyre vállalták őket.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 893. szám, 2026. október 26., 3-6. oldal
Hatálybalépés: 2026. október 26., a közzététel napján, mivel a rendelet nem ír elő későbbi időpontot
2026. október 26-tól Romániában 26 helységnek kell levegőminőségi tervet készítenie, vagyis olyan intézkedési programot, amely a levegőt visszahozza a határértékek közé, az ország többi részének pedig, amely 41 megyei zónába és 13 agglomerációba van csoportosítva, csak levegőminőség-fenntartási tervet kell kidolgoznia. A felosztást a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter 2.167/2026. sz. rendelete végzi el, amely a Románia romániai Hivatalos Közlönye (Monitorul Oficial) I. részének 893. számában jelent meg. Ugyanez a minisztérium öt nappal korábban megjelent rendeletével 20 munkanapra rövidítette az integrált környezetvédelmi engedély kiadásának határidejét, azét az engedélyét, amely a nagy ipari létesítmények kibocsátását tartja ellenőrzés alatt, vagyis éppen az egyik olyan forrásét, amelyet a levegőminőségi terveknek rendbe kell tenniük.
A rendelet nyolc cikkből áll, a lényeg pedig a két mellékletben van. Az 1. cikk az I. rendszer jegyzékét hagyja jóvá, a 2. cikk a II. rendszerét, a 3. cikk kimondja, ki milyen tervet készít, a 4. cikk elmagyarázza, milyen adatok alapján döntöttek a besorolásról, az 5. cikk megóvja a már megkezdett intézkedéseket, a 6. cikk a mellékleteknek a jogi aktussal azonos erőt ad, a 7. cikk hatályon kívül helyezi a 2025-ös rendeletet, a 8. cikk pedig elrendeli a közzétételt.
A két rendszer közti különbség a helyreállítás és a megőrzés különbsége. A 3. cikk szerint az 1. sz. mellékletben szereplő helységek „levegőminőségi tervet, illetve adott esetben integrált levegőminőségi tervet dolgoznak ki”, a 2. sz. mellékletben szereplők pedig „levegőminőség-fenntartási tervet dolgoznak ki”. Az első fajta terv olyan intézkedéseket kíván, amelyek megváltoztatják a helyzetet a terepen, a második azt kéri, hogy a meglévő állapot ne romoljon.
A besorolás szennyezőanyagonként külön történik, nem a helység egészére. Az 1. sz. mellékletnek négy szennyezőanyag-oszlopa van: a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok (NO2 és NOx), a PM10 szálló por, a PM2,5 szálló por és a benzol (C6H6). A második mellékletben tíz van, mert itt szerepelnek azok a szennyezőanyagok is, amelyek miatt az országban egyetlen terület sem jutott az I. rendszerbe: a nikkel, a kén-dioxid, a szén-monoxid, az ólom, az arzén és a kadmium. Egy helység tehát lehet az I. rendszerben egyetlen szennyezőanyag miatt, és a II.-ban a másik kilenc szempontjából, és ez a szokásos helyzet.
Az 1. sz. mellékletben szereplő 26 közigazgatási-területi egység 17 municípium, 5 város és 4 község. A municípiumok: Bukarest, Brassó, Kolozsvár, Konstanca, Craiova, Iași, Ploiești, Temesvár, Déva, Szászsebes, Suceava, Marosvásárhely, Máramarossziget, Târgu Jiu, Dés, Csíkszereda és Codlea. A városok: Rovinari, Buftea, Voluntari, Bragadiru és Filiași. A községek: Brazi Prahova megyében, Glina Ilfov megyében, valamint Holboca és Ungheni Iași megyében.
Minden sorban meg van nevezve a terv elkészítéséért felelős személy is. 22 sorban ez a polgármester: Bukarest főpolgármestere, a municípium, a város vagy a község polgármestere. Három sorban, Ploiești municípium, Brazi község, valamint Holboca és Ungheni párosa esetében a felelősség „a megyei tanács által koordinált műszaki bizottságra” száll, azzal a megfogalmazással, amellyel a rendelet az integrált tervet jelöli, azt, amelyik egyszerre több helységet fog át.
A 2. sz. melléklet másképp épül fel. Van egy agglomerációs fejezete 13 nagyvárossal, és egy zónás, ahol minden sor egy megye nevét viseli, és a táblázat fejléce így magyarázza: „a zóna (a megye közigazgatási határa)”. Az agglomerációk: Bákó, Nagybánya, Brassó, Brăila, Bukarest, Kolozsvár, Konstanca, Craiova, Galați, Iași, Pitești, Ploiești és Temesvár municípiuma. Ezek közül ötnél mind a tíz szennyezőanyag a II. rendszerben van: Bákónál, Nagybányánál, Brăilánál, Galaținál és Pitești-nél. A másik nyolc egy és három közötti számú szennyezőanyag miatt szerepel az 1. sz. mellékletben.
Az I. rendszerbe került helységek a megyei zónán belül maradnak, és szennyezőanyagonként vonják ki őket belőle. Fehér megyénél a PM10 oszlop ezt a megjegyzést hordozza: „Szászsebes municípium kivételével”; Ilfov megyénél ugyanez az oszlop így szól: „Buftea, Voluntari, Bragadiru városok és Glina község kivételével”; Iași megyénél a PM10 oszlop kiveszi Iași municípiumot, valamint Holboca és Ungheni községet, a nitrogén-dioxid és a PM2,5 oszlop pedig egyedül Iași municípiumot. Összesen a 2. sz. mellékletben 23 kivételes zárójel van, 15 megye között elosztva. A másik 26 megye minden fenntartás nélkül, mind a tíz szennyezőanyag tekintetében a II. rendszerbe kerül.
Milyen hatásokkal jár
A konkrét kötelezettség papírmunka és helyi igazgatás. Az 1. sz. mellékletben szereplő helység polgármesterének el kell kezdenie a levegőminőségi terv kidolgozását arra a szennyezőanyagra vagy szennyezőanyagokra, amelyek mellett a jelölés áll, a megyei tanácsoknak pedig el kell kezdeniük a fenntartási terveket a zónáikra. A 6. cikk kimondja, hogy a mellékletek a rendelet szerves részét képezik, így a táblázatok jelölései ugyanolyan erővel bírnak, mint a cikkek szövege.
A lakosnak a közvetlen hatás közvetett, de ellenőrizhető: ha a helység szerepel az 1. sz. mellékletben, a helyi hatóságnak előkészítendő és társadalmi egyeztetésre bocsátandó intézkedéscsomagja van az adott szennyezőforrásra. Ha nem szerepel ott, a megyei fenntartási terv vonatkozik rá, amely sokkal kevésbé igényes dokumentum: azt kéri, hogy a helyzet ne romoljon, nem azt, hogy javuljon.
A vállalkozásoknál a hatás később, a terveken keresztül jelentkezik. A levegőminőségi tervek intézkedései általában a létesítmények üzemeltetési feltételei közé és a helység várostervezési, közlekedési és fűtési döntéseibe kerülnek át. A rendelet maga egyetlen vállalatra sem ró közvetlen kötelezettséget, de megállapítja, mely helységekben fognak ilyen intézkedéseket írni.
A folytonosságot az 5. cikk biztosítja, és a helyi önkormányzatoknak van okuk észben tartani: az előző besorolás nyomán megkezdett levegőminőségi tervek, integrált tervek és fenntartási tervek intézkedéseit „azt az egész időszakot tekintve végre kell hajtani, amelyre vállalták őket”. Más szóval az a helység, amely most kikerül az I. rendszerből, nem állíthatja le a hosszabb távra vállalt intézkedéseit.
Egy csendesebb igazgatási hatás a hivatkozásokat érinti. Minden helyi dokumentum, amely a 2.761/2025. sz. rendeletre hivatkozott, 2026. október 26-tól hatályon kívül helyezett jogalapon áll. A 7. cikk szerinti hatályon kívül helyezés a rendeletet teljes egészében kivonja a hatályból, a jegyzékekkel együtt.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. október 26-ig a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter 2.761/2025. sz. rendeletének jegyzékei voltak hatályban, amelyek Románia romániai Hivatalos Közlönye I. részének 986. számában, 2025. október 27-én jelentek meg. Az új rendelet 7. cikke ezt az új rendelet hatálybalépésének napján helyezi hatályon kívül, így a két jegyzék egyetlen napig sem él egymás mellett.
Azt, hogy az új felosztás min alapult, a 4. cikk írja le: figyelembe vették egyrészt a kezelési rendszerekbe való előző besorolást, másrészt a levegőminőség országos értékelésének eredményeit, amelyek a Nemzeti Levegőminőség-megfigyelő Hálózat részét képező állomásokkal „2025-ben végzett állandó mérésekből” származnak. A jegyzék tehát nem újraértékelés a nulláról, hanem éves korrekció a régi jegyzékre ráhelyezve.
Amit a rendelet nem mutat meg, az éppen a különbség. A jogi aktus két végleges jegyzéket tesz közzé, és sehol nem mondja meg, melyik helység került az I. rendszerbe, melyik került ki belőle és melyik szennyezőanyag miatt, jóllehet a 4. cikk megerősíti, hogy az előző besorolás a két szempont egyike volt. Aki látni akarja az elmozdulást, maga kell hogy összevesse a táblázatokat a 2025-ös rendelet táblázataival.
A jogi aktus szerkezete ugyanaz marad, mint azé, amelyet felvált: két melléklet, az egyik az I. rendszeré négy szennyezőanyag-oszloppal és egy oszloppal a felelős személynek, a másik a II. rendszeré tíz szennyezőanyag-oszloppal, felelősségi oszlop nélkül. A ritmus viszont stabilnak látszik anélkül, hogy bárhol le lenne írva: a 2025-ös rendelet és a 2026-os rendelet közzététele között 364 nap telt el.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A lefedettség teljes. A 41 megyei zóna és Bukarest municípium mint agglomeráció lezárja az ország egész felületét, így nem marad olyan terület, amelyhez ne lenne kezelési rendszer rendelve.
- A besorolás szennyezőanyagonként történik, nem a teljes helységre. Az a város, amelynek nitrogén-dioxid-problémája van, nem kap kötelezettséget arra, hogy ólomra vagy kadmiumra is levegőminőségi tervet írjon.
- Az 1. sz. melléklet minden sorban megnevezi a felelős személyt, számon kérhető formában: a municípium, a város, a község polgármestere, a főpolgármester vagy a megyei tanács által koordinált műszaki bizottság.
- A 2. sz. melléklet kivételei sorról sorra egyeznek az 1. sz. melléklettel. Minden helységet, amely az I. rendszerbe került, pontosan arra a szennyezőanyagra vonják ki a megyei zónából, amelyik miatt bekerült, és semmi másra, így egyetlen helység sem marad rendszer nélkül, és egyik sem kerül két ellentétes rendszer alá ugyanarra a szennyezőanyagra.
- Az 5. cikk nem szakítja meg a már megkezdett intézkedéseket, bármennyit változott is a besorolás az elmúlt évhez képest.
Mi marad probléma
- A rendeletben sehol nincs határidő. Sem arra, mikorra készüljenek el a tervek, sem arra, mikor kerüljenek társadalmi egyeztetésre, sem arra, mikor végzik el újra a besorolást.
- A 2. sz. mellékletben nincs oszlop a felelős személynek, jóllehet az 1. sz. mellékletben van. A 41 megyei zónánál senki sincs megnevezve, a melléklet címe pedig közigazgatási-területi egységekről beszél, miközben a sorai zónák és agglomerációk.
- Az adatok 2025-ös mérésekből származnak, a rendelet pedig a mérési év vége után 299 nappal jelent meg.
- A 2025-ös jegyzékhez képesti elmozdulás sehol sincs bemutatva, jóllehet a 4. cikk szerint az előző besorolás számított.
- Bukarest körül öt levegőminőségi terv készül ugyanarra a szennyezőanyagra, külön-külön, öt különböző hatóság által, integrált terv nélkül.
- Beszterce-Naszód megye a 2. sz. mellékletben a rövidített „Bistrița” névvel szerepel, amely a megyeszékhely municípiumának a neve, nem a megyéé.
Hasznos tanácsok
- Először az 1. sz. mellékletben keresse meg a helységét. Ha ott szerepel, nézze meg, melyik oszlopban áll a jelölés: ez az a légszennyezési probléma, amelyre a helyi hatóságnak levegőminőségi tervet kell írnia.
- Ha nem találja az 1. sz. mellékletben, keresse meg a megyét a 2. sz. mellékletben, és olvassa el a zárójeleket. Ha ott szerepel a helység neve, akkor az adott szennyezőanyagra kivonták a megyei zónából, ami annak a jele, hogy arra az 1. sz. mellékletben szerepel.
- Vegye figyelembe, hogy a két rendszer ugyanarra a helységre egyszerre is vonatkozhat. Iași municípiumnak például levegőminőségi terve van nitrogén-dioxidra, PM10-re és PM2,5-re, és fenntartási terve a másik hét szennyezőanyagra.
- Ha az 1. sz. mellékletben szereplő 26 helység egyikében él, kérje el a polgármesteri hivataltól a levegőminőségi tervet és az ütemtervét. A rendelet nem szab határidőt, így a megkérdezendő kérdés az, hogy pontosan mikor, nem az, hogy lesz-e.
- Ha olyan céget vezet, amelynek létesítményei a 26 helység egyikében vannak, kövesse a terv kidolgozását a tervezet szakaszától. Az Önt érintő intézkedésekről ott tárgyalnak, nem a terv jóváhagyása után.
- Ilfov megyénél jegyezze meg, hogy négy helységnek, Buftea, Voluntari és Bragadiru városnak, valamint Glina községnek külön-külön saját terve van PM10-re, a megye többi része pedig fenntartási terv alatt áll.
- Ellenőrizze, hogy a helyi dokumentumok, amelyekre támaszkodik, az engedélyektől a tanácsi határozatokig, hivatkoznak-e még a 2.761/2025. sz. rendeletre. 2026. október 26-tól ez a jogalap hatályon kívül van helyezve.
Gyakori kérdések
Mit jelent az I. és a II. kezelési rendszer?
Hogyan tudom meg, melyik rendszerben van a helységem?
Melyik a 26 helység az I. rendszerben?
Mely szennyezőanyagokat figyelik?
Ki készíti el a tervet?
Mikorra kell elkészíteni a terveket?
Miért szerepel a helységem „kivételével” megjegyzéssel a megye mellett?
Milyen adatok alapján végezték a besorolást?
Mi lesz a régi jegyzékek alapján megkezdett intézkedésekkel?
Érvényben van még a 2025-ös rendelet?
A szerkesztőség elemzése
Normatív aktusként a rendelet a lezáruló jegyzék példája. Újra elvégeztük a két melléklet egyeztetését sorról sorra és oszlopról oszlopra, és nem találtunk repedést. Az 1. sz. melléklet 26 helysége 35 helység-szennyezőanyag párt tesz ki. Közülük három Bukarest municípiumé, amely egyetlen megyéhez sem tartozik, így 32 pár marad, amelyet ki kell vonni a 2. sz. melléklet megyei zónáiból. A 2. sz. mellékletben pontosan 23 kivételes zárójel van, és a kilenc különbséget teljesen megmagyarázza az a hat zárójel, amely egyszerre több helységet fed le: az Ilfov megyei PM10-kivétel négy helységet foglal magában, az Iași megyei három, a Dolj és a Gorj megyeiek kettőt-kettőt, Prahova megyének pedig két zárójele van kettő-kettő helységgel, a nitrogén-dioxidnál és a benzolnál. Az összeg pontosan kijön. Egyetlen szennyezőanyag sincs rendszer nélkül egyetlen helységre sem, és egyik sem kerül két ellentétes rendszer alá.
A gyenge pont nem a táblázatokban van, hanem abban, amit a rendelet az időről és a személyekről nem mond. Ami csak akkor látszik, ha a két mellékletet egymás mellé tesszük, az más, és Bukarest levegőjét érinti. A főváros a PM10 miatt az I. rendszerben van, körülötte pedig az 1. sz. mellékletben további négy Ilfov megyei helység áll, szintén PM10 miatt: Buftea, Voluntari és Bragadiru városa, valamint Glina községe. Ez öt különböző igazgatás, öt külön tervvel, ugyanarra a szennyezőanyagra, ugyanabban a légtérben, és az 1. sz. melléklet öt különböző felelős személyt ad nekik: Bukarest főpolgármesterét, három városi polgármestert és egy községi polgármestert. A rendeletben sehol sem jelenik meg számukra integrált terv. Ugyanakkor a rendelet kétszer is éppen azt a mechanizmust használja, amelynek itt működnie kellett volna: Ploiești municípiumnál és Brazi községnél, Prahova megyében, valamint Holboca és Ungheni községnél, Iași megyében, ahol a felelősség a megyei tanács által koordinált műszaki bizottságra száll. A teljes jegyzék legzsúfoltabb esetét, öt egymás melletti helységgel és a legnagyobb kitett lakossággal, öt elszigetelt esetként kezeli, miközben a legkisebbek, két helységgel, megyei koordinációt kapnak.
Ugyanez a következetlenség jelenik meg Iași-nál, ugyanazon a megyén belül. Iași municípium a PM10 miatt az I. rendszerben van, felelős személye a municípium polgármestere. Holboca és Ungheni község, a szomszédai, szintén az I. rendszerben van PM10 miatt, felelős személyük pedig a megyei tanács által koordinált műszaki bizottság. Ugyanarra a szennyezőanyagra tehát, összefüggő területen, a rendelet két tervezési folyamatot nyit, két különböző gazdával. Ha a Holboca szálló pora indokol egy megye által koordinált integrált tervet, nem világos, miért tervez külön a szomszédos municípium, amelynek ugyanez a problémája.
A harmadik megfigyelés az igazgatás ideje és a címzettek ideje közti viszonyra vonatkozik, és annál feltűnőbb, hogy a mérleg egyik serpenyője üres. A Hatásvizsgálati, Szennyezés-ellenőrzési és Klímaváltozási Főigazgatóság jóváhagyó feljegyzése a DGEICPSC/125953 számot viseli, kelte 2026. szeptember 30. A rendeletet 2026. október 19-én írták alá, vagyis 19 nappal a feljegyzés után, és október 26-án tették közzé, újabb hét nappal később. Összesen 26 nap telt el a feljegyzéstől a Románia romániai Hivatalos Közlönyében való megjelenésig. Az adatok, amelyekre az egész építmény épül, 2025-ös mérések, és az év vége és a rendelet közzététele között 299 nap telt el. A 26 helységnek és a 41 megyei tanácsnak, amelyeknek a terveket meg kell írniuk, ezzel szemben a rendelet semmilyen határidőt nem szab. Az igazgatás pontosan számolja a napjait, a címzettnek nincs mitől számolni.
A negyedik megfigyelés a 2. sz. melléklet formájára vonatkozik, és ez az egyetlen, amely a gyakorlatban kérdéseket vethet fel. Az első jegyzéknek van egy oszlopa „A levegőminőségi terv/integrált terv kidolgozásáért felelős személy” fejléccel, amelyet minden sorban kitöltöttek. A 2. sz. mellékletben nincs megfelelő oszlop, jóllehet a címe a „közigazgatási-területi egységek jegyzékét” hirdeti, a sorai pedig valójában 13 agglomeráció és 41 zóna, amelyeket a megye közigazgatási határaként határoznak meg. A 3. cikk szerint „a 2. sz. mellékletben szereplő közigazgatási-területi egységek levegőminőség-fenntartási tervet dolgoznak ki”, de a megyei zóna olyan terület, amely a megye összes közigazgatási-területi egységét magában foglalja, a zárójeles kivételek nélkül, és maga nem közigazgatási-területi egység. A jogi aktus maga nem zárja le azt a kérdést, hogy ki írja alá egy megye zónájának fenntartási tervét, és az 1. sz. melléklet megmutatja, hogy a kibocsátó tudta, hogyan kell lezárni: úgy, hogy beírja a hivatal nevét a táblázatba. A kérdés nem puszta elmélet, mert a különbség egyetlen megyei terv és néhány tucat helyi terv között van.
Végül egy apró megfigyelés, de olyan, amely a megyék jegyzékének első olvasatakor szembetűnik: Bihar és Botoșani között a második mellékletben a megye „Bistrița” néven szerepel. Ilyen nevű megye nincs. Van Bistrița municípium és Beszterce-Naszód megye. Az ábécé szerinti helyzet, a fejezetcím és az a tény, hogy a másik 40 megye mind jelen van, nem hagy teret más olvasatnak, így emiatt senki sem fogja rosszul alkalmazni. Ettől még ez az egyetlen közigazgatási-területi egység, amelynek nevét hiányosan írták le egy olyan jogi aktusban, amelynek éppen a közigazgatási-területi egységek jegyzéke a tárgya.
Mit kellene megváltoztatni
- A 2. sz. mellékletben legyen oszlop a felelős személynek, mint az 1. sz. mellékletben. A 41 megyei zóna és a 13 agglomeráció mindegyikénél annak a hivatalnak a neve, amely aláírja a fenntartási tervet. A gyakorlati hatás az, hogy többé nem merülhet fel a vita arról, hogy a tervet a megyei tanács készíti-e, vagy minden polgármesteri hivatal külön-külön, a késedelmes tervnek pedig azonosítható gazdája lenne.
- Határidő a tervek kidolgozására, legalább az I. rendszerben. A 3. cikkben egyetlen mondat, „e rendelet hatálybalépésétől számított x hónapon belül” jelleggel, az esedékesség nélküli kötelezettséget ellenőrizhetővé tenné. Jelenlegi állapotában az a helység, amely egy évig semmit nem kezd el, e rendelet egyetlen rendelkezését sem sérti meg.
- Integrált terv Bukarest municípium és a négy PM10 miatt az I. rendszerbe sorolt Ilfov megyei helység számára. A mechanizmus már megvan a jogi aktusban, a megyei tanács által koordinált műszaki bizottság formájában, és sokkal kisebb helységpárokra alkalmazzák. Itt alkalmazva öt független tervet váltana fel egyetlenegy, a főváros légterére szólóval, és lehetővé tenné azokat az intézkedéseket, amelyek csak összehangolva működnek, a közlekedéstől a tároláson át az égetésig.
- Ugyanez a megoldás Iași municípiumra, Holboca és Ungheni községgel együtt. A rendelet a két községet már a megyei műszaki bizottsághoz utalja a PM10 miatt. A municípium bevonása ugyanabba az integrált tervbe megszüntetné azt a helyzetet, amelyben két különböző dokumentum foglalkozik ugyanazzal a szálló porral összefüggő területen.
- Melléklet, amely egyezteti a jegyzéket a 2025-össel. Két oszlop, a belépők és a kilépők, a helységgel és a szennyezőanyaggal. A 4. cikk szerint az előző besorolás az egyik szempont volt, így az összehasonlítás a kibocsátónál mindenképpen megvan. Közzétéve megkímélne minden polgármesteri hivatalt és minden üzemeltetőt attól, hogy a két, egyenként tízoszlopos táblázat között maga rekonstruálja az elmozdulást.
- Beszterce-Naszód megye nevének helyesbítése a 2. sz. mellékletben. Egyszavas javítás, amely kiveszi a jogi aktusból az egyetlen hiányos közigazgatási-területi egység-nevet.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 893. szám, 2026. október 26., 3-6. oldal 16 oldal PDF, 103 KB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.