Röviden
- Az állam törvényben ismeri el az 1990. június 13-15-i bányászjárás, vagyis a bukaresti tiltakozások fővárosba vezényelt bányászokkal és karhatalmi erőkkel történt erőszakos leverésének áldozatait, négy csoportban: az elhunytak hozzátartozói, a sérültek, a letartóztatottak és az őrizetbe vettek.
- Aki megkapja az igazolványt, havi 5 000 lej járadékra jogosult, amelyet évente az inflációhoz igazítanak, ezenfelül ingyenes kezelésre és gyógyszerekre, sírhelyre, öt évvel korábbi nyugdíjba vonulásra, adómentességre és ingyenes utazásra.
- A törvény 2027. január 1-jén lép hatályba, a kérelmeket pedig a kommunista rendszer elleni harcosok érdemeinek elismeréséért felelős államtitkárság új osztályán kell benyújtani.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 574. szám, 2026. július 13.
Hatálybalépés: 2027. január 1.
Harminchat évvel azután, hogy az Egyetem téri tüntetőket bányászok és karhatalmi erők verték szét, a román állam törvénybe foglalja azok jogállását és járadékát, akik a következményekkel maradtak. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 13-i 574. számában megjelent 137/2026. sz. törvény havi 5 000 lejt ad, évente indexálva, mindazoknak, akik bizonyítani tudják áldozati mivoltukat. Ez a harmadik nagy jóvátételi törvény abból a családból, amelynél az Alkotmánybíróságnak többször is ki kellett mondania, ki tartozik bele és ki nem: a forradalmárokról szóló törvény után, amelynél a bíróság nemrég megerősítette a járadékok plafonálását, és a politikai üldözöttekről szóló 118/1990. sz. törvényerejű rendelet után.
A törvény 1. cikke nem kerülgeti a szavakat. Kimondja, hogy az 1990. június 13-15-i események fekete lapként maradtak meg Románia történelmében, amelyen a kormány elleni békés bukaresti tüntetéseket a karhatalmi erők a bányászok segítségével brutálisan leverték. Ez egy jogi aktus nyelve, nem a történelemkönyvé, és ez rögzíti az egész törvény jogi előfeltevését.
A szöveg senkire nem alkalmazandó automatikusan. Minden érdekeltnek magának kell hivatalos okiratokkal alátámasztott kérelmet benyújtania egy új bizottsághoz, az elismerés pedig egyénileg, határozattal történik.
Milyen hatásokkal jár
Négy, törvényben elismert jogállás jön létre. A 2. cikk sorolja fel őket: az események során elhunyt személy hozzátartozója; személy, aki megsérült; személy, akit az akciókban való részvétel miatt letartóztattak; személy, akit ugyanezért őrizetbe vettek. Mind a négy ugyanazokat a jogokat adja.
A járadék havi 5 000 lej, és indexálják. Az odaítéléstől számított második évtől kezdve az összeg évente, hivatalból emelkedik az Országos Statisztikai Intézet által az előző naptári évre közölt inflációs rátával, az indexálás pedig januártól érvényes. A pénz az állami költségvetésből érkezik, a Munkaügyi, Családügyi, Ifjúsági és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium, a Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat költségvetésén keresztül, a kifizetést pedig a nyugdíjpénztárak végzik.
A jogok nem állnak meg a pénznél. Az igazolvány birtokosa ingyenesen jut kezeléshez és gyógyszerhez az Egészségügyi Minisztérium, a védelmi és a belügyi tárca egységeiben, a gyógyfürdőket is beleértve, a háziorvoson keresztül ingyen kap minden gyógyszert, térítésmentesen kap tulajdonba sírhelyet, öt évvel csökken a törvényes nyugdíjkorhatára büntetés nélkül, feltéve, hogy legalább 15 év járulékfizetési ideje van, mentesül egy lakás és a hozzá tartozó telek adója alól, ingyen utazhat a városi tömegközlekedésen, és évi 12 ingyenes, oda-vissza szóló első osztályú vonatútra jogosult.
A közlekedésnél a család is részesül a kedvezményből. A 12 ingyenes utazás keretén belül a jogosult családtagjai is utazhatnak, az ingyenesség pedig kiterjed a rokkantsági fokozattal rendelkező, illetve az orvosi okból kísérőre szoruló személy kísérőjére is.
Az összegek nem adóznak, és nem zárnak ki más jogosultságokat. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a megítélt juttatások nem minősülnek jövedelemnek, nem adókötelesek, és nem érintik más jogok megadását. Aki már kap nyugdíjat vagy fogyatékossági járadékot, annak ez többet számít magánál az összegnél.
Új közigazgatási szervezeti egység jön létre. A Romániában 1945 és 1989 között fennállt kommunista rendszer elleni harcosok érdemeinek elismeréséért felelős államtitkárságon belül létrejön az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai jogainak elismerésével foglalkozó osztály, benne egy ötfős bizottsággal: elnöke az államtitkár, tagjai pedig az intézmény négy alkalmazottja.
Kizáró okok listája is van. Nem részesülhetnek a juttatásokban azok, akiket a román állam bírósági eljárás nyomán már kártalanított, akik az elnyomó, állambiztonsági és rendőri apparátus tagjai voltak vagy politikai rendőri tevékenységet folytattak, akik vezető tisztséget töltöttek be a Román Kommunista Pártban, akik tagjai voltak a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának, valamint azok, akiket jogerős határozattal a Securitate együttműködőjének vagy munkatársának nyilvánítottak.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
E törvényig az 1990. júniusi bányászjárás áldozatainak semmilyen saját jogállásuk nem volt. Aki kártérítést akart, annak a polgári jog általános szabályai szerint kellett bírósághoz fordulnia, a bányászjárás büntetőügye pedig éveken át jogerős megoldás nélkül maradt. A kommunista elnyomásért járó jóvátételt a 118/1990. sz. törvényerejű rendelet fedte le, az 1989. decemberi forradalomért járót pedig a 341/2004. sz. törvény. 1990 júniusa a kettő közé esett: az elsőhöz túl késői, a másodikhoz túl korai.
A 137/2026. sz. törvény betölti ezt a hézagot, de már ismert minta szerint: bizottság állítja ki az igazolványt, formanyomtatvány szerinti igazolás megy a nyugdíjpénztárakhoz, a havi járadékot pedig a közrendszer fizeti. Pontosan ez a forradalmároknál használt mechanizmus, azzal a különbséggel, hogy itt az összeget közvetlenül a törvény rögzíti, 5 000 lejben, és automatikusan az inflációhoz igazítja, ahelyett hogy egy olyan mutatóhoz kötné, amelyet a költségvetési törvénnyel plafonálni lehet.
A második érdemi különbség az, hogy a törvény ügyintézési határidőt szab. Az iratokat a kérelem benyújtásától számított 60 munkanapon belül, tértivevényes postai küldeményben kell megküldeni, a jóváhagyó határozat kibocsátásától számított 45 napon belül pedig az igazolások eljutnak a nyugdíjpénztárakhoz. Ezek leírt határidők, nem hivatali szokások.
A harmadik újdonság, hogy harmadik személy is megtámadhat egy elismerést. Aki bizonyítékok alapján úgy véli, hogy másvalaki a törvény megsértésével kapta meg az igazolványt, a jóváhagyó határozat közlésétől vagy közzétételétől számított 30 napon belül kifogást emelhet. Ez szelep a koholt kérelmek ellen, de egyben kiszámítható perforrás is.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az elismerés a törvény szövegében kifejezetten minősíti a történteket, aminek nemcsak jelképes, hanem jogi súlya is van.
- A járadékot a törvény rögzíti, és automatikusan az inflációhoz igazítja, tehát nem függ éves költségvetési döntéstől.
- A juttatások nem adóznak, nem minősülnek jövedelemnek, és nem zárnak ki más szociális ellátásokat.
- Az ügyintézési és a nyugdíjpénztárak felé történő továbbítási határidőket számokkal írja le a törvény, nem az intézmény mérlegelésére bízza őket.
- A jogtalanul megadott elismerés elleni, harmadik személytől származó kifogás az egész névsor hitelét védi.
- A 2027. január 1-jei hatálybalépés valódi időt hagy a végrehajtási szabályokra és a bizottság megszervezésére.
Mi marad probléma
- A törvény nem mondja meg, mely naptól indul a kifogás határideje annál, akinek a kérelmét elutasítják, mert sehol nem szabályozza az elutasító határozat kibocsátását és közlését.
- A harmadik személy kifogásának nincs törvényben megjelölt címzettje: nem derül ki, ki bírálja el és milyen eljárásban.
- A kérelmek harminchat évvel ezelőtti hivatalos okiratokat követelnek, a törvény pedig semmilyen másodlagos eljárást nem ír elő azokra az esetekre, amikor a levéltári anyag már nem létezik.
- Az igazolványokat és az igazolásokat közzéteszik az intézmény honlapján, így az áldozatok névsora nyilvánossá válik anélkül, hogy a törvény megmondaná, mely adatok jelennek meg.
- A gépjárműre vonatkozó adómentesség csak a hycomat vagy hidramat, vagyis az átalakított járművekre vonatkozik, holott a törvény a négy jogállás egyikét sem köti fogyatékossághoz.
- A bizottságnak öt tagja van, mind ugyanabból az intézményből, egyetlen külső tag nélkül, egy olyan történelmi elismerési eljárásban, amelyet vitatni fognak.
Hasznos tanácsok
- Ne nyújtsa be a kérelmet 2027. január 1-je előtt, és főleg ne a végrehajtási szabályok megjelenése előtt. Ezeket kormányhatározattal hagyják jóvá a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül, és ezek állapítják meg az igazolvány, valamint a formanyomtatvány szerinti igazolás mintáját és a kiállítás eljárását.
- Az okiratok felkutatását kezdje el most. A törvény az illetékes szervek, hatóságok vagy intézmények által kiállított hivatalos iratokat kér, egy kórlap vagy egy kórházi, illetve rendőrségi levéltári igazolás megszerzése pedig hónapokig tart, nem napokig.
- A hozzátartozói minőséghez készítse elő a halotti bizonyítvány hitelesített másolatát és a rokoni kapcsolatot igazoló iratokat, valamint azokat az okiratokat, amelyekből kiderül, hogy a halál az 1990. június 13-15-i események során következett be.
- A sérülti minőséghez a legfontosabb irat a kórházi felvétel és az agresszív cselekmények következtében elszenvedett sérülések bizonyítéka. Csatoljon minden olyan dokumentumot is, amelyből kiderül a felvétel időpontja, helye és oka.
- Minden kérelemhez két útlevélkép és egy saját felelősségre tett nyilatkozat kell arról, hogy Ön nem esik a 3. cikk szerinti kizáró okok egyike alá sem. A nyilatkozat nem formaság: a törvény polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget ír elő a benyújtott iratok valóságtartalmáért.
- Őrizze meg a benyújtás napjának bizonyítékát. Ettől számít az a 60 munkanap, amelyen belül az intézménynek meg kell küldenie Önnek az iratokat.
- Ha a kérelmét elutasítják, 30 napja van közigazgatási perre az 554/2004. sz. törvény szerint. Ne várjon békés elintézésre, a határidő telik.
- Ne feledje, hogy a járadékot az illetékes nyugdíjpénztár fizeti, nem az államtitkárság. A formanyomtatvány szerinti igazolás a jóváhagyó határozat kibocsátásától számított 45 napon belül érkezik oda.
Gyakori kérdések
Mely naptól nyújthatók be a kérelmek?
Mekkora a járadék, és ki fizeti?
Adózik a járadék?
Milyen iratokra van szükség?
Ki nem részesülhet a törvény juttatásaiban?
Mit tegyek, ha elutasítják a kérelmemet?
Megtámadhatja-e más az én elismerésemet?
Mindenkire vonatkozik az öt évvel korábbi nyugdíjba vonulás?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- 6. cikk, (1)-(4) bekezdés. A kifogás határideje olyan aktustól indul, amelyet a törvény nem szabályoz. Az (1) és a (2) bekezdés kizárólag azt írja le, mi történik „după admiterea cererii”, vagyis a kérelem jóváhagyása után: igazolványt és formanyomtatvány szerinti igazolást állítanak ki, amelyeket 60 munkanapon belül postán megküldenek. A (3) bekezdés viszont a 30 napos határidő kezdetét a „comunicarea deciziei prin poștă”, azaz a határozat postai közlése napjához köti, a (4) bekezdés pedig a „data primirii deciziei de respingere”, vagyis az elutasító határozat kézhezvételének napjához. A törvény egyetlen rendelkezése sem írja elő elutasító határozat kibocsátását, annak közlését, sem azt a határidőt, amelyen belül az intézménynek ki kell bocsátania. Az a kérelmező, akinek nem hagyják jóvá a kérelmét, a törvény szövegéből nem tudja megállapítani, mikor kezd telni az a határidő, amelyen belül megvédheti a jogát.
- 6. cikk, (5) és (6) bekezdés. Jogorvoslat elbíráló szerv nélkül. A (4) bekezdés a kérelmező kifogását kifejezetten a közigazgatási bírósághoz utalja, az 554/2004. sz. törvény szerint. Az (5) bekezdés ezzel párhuzamosan létrehozza a harmadik személy jogát, hogy megtámadja a jóváhagyó határozatot, de nem mondja meg, kihez kell címezni a kifogást, ki bírálja el és milyen határidőn belül. A (6) bekezdés alaki feltételeket és semmisségi szankciót ír elő rá, olyan feltételeket, amelyek közigazgatási panaszra jellemzők, nem keresetlevélre, ahol a semmisséget a polgári perrendtartás szabályozza. Ugyanabból a szövegből jóhiszeműen el lehet jutni oda is, hogy a beadványt az államtitkársághoz kell benyújtani, és oda is, hogy közvetlenül a bírósághoz.
A szerkesztőség elemzése
A törvény megtesz valamit, amit a román állam harminchat évig halogatott: nevén nevezi, mi történt 1990 júniusában, és a megnevezéshez vagyoni következményt kapcsol. Az a választás, hogy a járadékot közvetlenül a törvény rögzíti, lejben kifejezett összegben, és automatikusan az inflációhoz igazítja, szilárdabb, mint az olyan mutatókhoz kötött megoldások, amelyeket a költségvetési törvénnyel évente plafonálni lehet, ahogyan az a forradalmároknál történt. Ugyanígy a számokban leírt határidők, a 60 munkanap az ügyintézésre és a 45 nap az igazolások továbbítására, előrelépést jelentenek a jóvátételi törvények megszokott gyakorlatához képest.
A törvény gyengéje eljárási, nem szándékbeli. Az a rész, amely a kérelem jóváhagyása utáni menetet írja le, gondosan van megírva. Az a rész, amely az elutasítás esetét írja le, vagy azt, ha valaki megtámad egy jóváhagyást, két, formájában egymásnak ellentmondó bekezdésbe van felvázolva, és pontosan azt a pillanatot hagyja fedezetlenül, amikor az embernek világos szabályokra van szüksége. Egy jóvátételi törvényben, ahol szinte minden kérelem hiányos levéltári anyagon múlik, sok lesz az elutasítás, a per pedig elkerülhetetlen.
A második érdemi gond a bizonyítás. A törvény hivatalos okiratokat kér 1990-ben történt tényekről, egy olyan időszakról, amikor a nyilvántartásokat rosszul és helyenként szándékosan hiányosan vezették. Semmilyen másodlagos út nincs: sem tanúvallomás, sem mai igazságügyi orvosszakértői vizsgálat, sem vélelem. Aki nem találja meg a papírt, kimarad, bármi történt is vele.
Mit kellene megváltoztatni
- Az elutasító határozat kifejezett szabályozása. A törvénynek elő kellene írnia, hogy a kérelmet indokolt határozattal bírálják el, amelyet ugyanazon a 60 munkanapos határidőn belül közölnek, a döntés tartalmától függetlenül. Enélkül a 6. cikk (4) bekezdése szerinti 30 napos határidőnek nincs kezdőpontja, a hallgatással történő elutasításra pedig nincs orvoslás.
- A harmadik személy kifogását elbíráló szerv megjelölése. Az államtitkárság és a közigazgatási bíróság közötti választást a törvényben kellene meghozni, határidővel és a már kiállított igazolványra gyakorolt hatás megjelölésével. Különben ugyanazt a kifogást mindkét úton elfogadhatatlanként fogják elutasítani.
- Másodlagos bizonyítási út a levéltári anyag nélküli kérelmekhez. Ha a jogállást teljes bizonyítás alapján, tanúkkal és szakértői véleménnyel is el lehetne ismerni akkor, amikor a hivatalos okirat már nem szerezhető be, a törvény azok törvényéből, akiknek megvannak az irataik, az áldozatok törvényévé válna.
- A honlapon közzétettek körének szűkítése. Az igazolványok és igazolások teljes szövegének közzététele orvosi és fogva tartási adatok kiteregetését jelenti. A nevet és az elismert jogállást tartalmazó névsor közzététele ugyanazt a nyilvános ellenőrzést biztosítaná, jóval kisebb áron az érintett számára.
- A gépjárműadó-mentesség összehangolása a törvény tényleges kedvezményezettjeivel. A hycomat vagy hidramat járművekre való szűkítés a fogyatékossággal élőkre vonatkozó szabályozásból van átvéve, és hatástalanná teszi a jogot a négy kategória többsége számára, amelyeket nem rokkantság alapján határoztak meg.
- A bizottság megnyitása külső tagok előtt. Egy, a kommunista rendszert kutató intézmény által kijelölt történész és az áldozatok egyesületeinek egy képviselője olyan tekintélyt adna az elismerő döntéseknek, amelyet ugyanazon államtitkárság öt alkalmazottja egyedül nem tud megadni.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 574. szám, 2026. július 13. 16 oldal PDF, 101 KB a jogi aktus a(z) 11. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.