Röviden
- Az az előleg, amelyet az állam a villamosenergia- és földgázszolgáltatóknak fizet a számlakompenzációs rendszer pénzéből, az elszámolásra kért összeg 40%-áról 60%-ára emelkedik.
- Azok a szolgáltatók, amelyek a 40%-ot már megkapták, kérhetik a 20%-os különbözetet, a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül benyújtott kiegészítő kérelemmel, vagyis 2026. szeptember 30-ig.
- Az elszámoláshoz és a záró elszámoláshoz szükséges adatokat 2026. december 31-ig lehet még bevinni, ezt a határidőt a törvény nem tolja el, noha megnöveli az addig feldolgozandó összegeket.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 723. szám, 2026. augusztus 28.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 31.
Az állam 20 százalékponttal megemeli azt az összeget, amelyet előlegként ad az energiaszolgáltatóknak abból a rendszerből, amellyel az ügyfelek számláit kompenzálta. A 179/2026. sz. törvény, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 28-i 723. számában jelent meg, és amelyet a 732/2026. sz. elnöki dekrétummal hirdettek ki, 40%-ról 60%-ra emeli az azonnal kifizetett részt, még mielőtt az Országos Energiaszabályozó Hatóság teljes egészében validálná az összegeket. Ez augusztus harmadik beavatkozása a villamosenergia-piacon, azután, hogy az ipari fogyasztók fizetést kezdtek kapni azért, ha a csúcsórákban csökkentik a fogyasztásukat.
A törvény két sürgősségi kormányrendeletet módosít, amelyek egymás után vitték a számlaplafonozási rendszert: a 27/2022. sz. sürgősségi kormányrendeletet a 2022. április 1. és 2023. március 31. közötti időszakra, és a 6/2025. sz. sürgősségi kormányrendeletet a villamos energia esetében a 2025. április 1. és 2025. június 30., a földgáz esetében pedig a 2025. április 1. és 2026. március 31. közötti időszakra. A mechanizmus mindkettőben ugyanaz volt: a szolgáltató a plafonozott áron számlázott az ügyfélnek, a tényleges árig terjedő különbözetet pedig az állam térítette meg neki, az Energiaügyi Minisztériumon vagy az Országos Kifizetési és Szociális Ellenőrzési Ügynökségen keresztül.
Ami most változik, az a pénz beérkezésének üteme. E törvényig a szolgáltató az elszámolási kérelem alapján kért összeg 40%-át kapta meg, még az ANRE validálása előtt, a többit pedig azután. 2026. augusztus 31-től 60%-ot kap, aki pedig régebbi kérelmekre már felvette a 40%-ot, külön űrlapon kérheti a különbözetet.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás pénzforgalmi. Minden elszámolási kérelemből a szolgáltató 60%-ra jogosult előlegként, amelyet a saját felelősségére tett nyilatkozata alapján fizetnek ki, nem pedig az iratok teljes körű ellenőrzése után. A törvény erre a kifizetésre kifejezetten eltér az államháztartásról szóló 500/2002. sz. törvény 52. cikkének (8) bekezdésétől, attól a szövegtől, amely a közintézményt arra kötelezi, hogy az igazolatlan előlegeket az év végéig visszaszerezze, méghozzá az előleg folyósításának napjától számított késedelmi felárakkal.
Az elszámolás ritmusa a hálózatban is változik: a 110 kV-os hálózat veszteségeit mostantól 15 percenként osztják fel, így az évi egyetlen műveletből legfeljebb 35 040 lesz.
A második hatás a pénz forrásának megváltozása. A romániai Hivatalos Közlöny 2025. február 28-i 182. számában megjelent formájában a 6/2025. sz. sürgősségi kormányrendelet a) pontja azt mondta, hogy a 40%-ot „az Energiaátmeneti Alapból és más, jogszerűen létrehozott forrásokból” fizetik ki. Az új szöveg azt mondja, hogy „az állami költségvetésből és más, jogszerűen létrehozott forrásokból”.
A harmadik hatás a visszafelé mozgó pénzt érinti. Új pont kerül a szövegbe, a d) pont, amely szerint, ha a kifizetett összegeket vissza kell szerezni a szolgáltatótól, és a visszaszerzés nem történik meg a c) pontban előírt 10 munkanapon belül, a vissza nem szerzett részre késedelmi kamatot és késedelmi pótlékot számítanak fel, az adóeljárási törvénykönyv 174. és 176. cikke szerint. Eddig a szöveg előírta a visszafizetési kötelezettséget, a késedelem járulékait azonban nem.
A negyedik hatás visszafogottabb, és szintén a pénzről szól, nem a határidőkről. A havi elszámoláshoz és a záró elszámoláshoz szükséges adatok bevitelének 2026. december 31-i véghatárideje már a 19. cikk (4) bekezdésének 2025. februári formájában is szerepelt, és változatlan marad. Ugyanabban a bekezdésben a forrás íródik újra: a szöveg „az állami költségvetésből” történő elszámolásról beszél ott, ahol korábban „az Energiaátmeneti Alapból” történő elszámolás állt. Az (5) bekezdésben az változik, hogy ki fizet: a záró elszámoló számlák kiegyenlítése az Energiaügyi Minisztérium vagy a Munkaügyi, Családügyi, Ifjúsági és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium költségvetéséből átkerül az Energiaügyi Minisztériumhoz vagy az Országos Kifizetési és Szociális Ellenőrzési Ügynökséghez, továbbra is az állami költségvetés terhére. A szolgáltató kötelezettsége, hogy a különbözetet az ANRE közlésétől számított 10 munkanapon belül visszafizesse, korábban is megvolt, és a szöveg meg is tartja.
Az ötödik hatás a régi rendszerben számlázott mennyiségek záró elszámolását érinti. A 27/2022. sz. sürgősségi kormányrendeletben újraírják a 23^2. cikk (2) bekezdését, amely mindkét irányban rögzíti a szabályt: ha többet osztottak el, mint amennyit számláztak, a keletkező összegek negatívak, és a szolgáltató visszafizeti őket az állami költségvetésbe; ha kevesebbet osztottak el, az összegek pozitívak, és a szolgáltatónak joga van azokat a költségvetéstől kérni.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A százalék a látható változás, és a törvény ezt maga is kimondja az alkalmazásról szóló cikkében: az e törvénnyel megállapított 60% a hatálybalépéséig alkalmazandó 40%-kal szemben. Ez a 20 pont különbség pontosan az, ami visszamenőleg, a kiegészítő kérelemmel kérhető.
Kevésbé látható, de éppen ilyen fontos az, ami eltűnt a szövegből. A 2025-ös formában az a) pont határidőt is rögzített: a 40%-ot „a Pénzügyminisztérium erre a célra szóló forrásátutalásától számított 10 munkanapon belül” fizették ki. Az új a) pont már semmilyen fizetési határidőt nem tartalmaz. A 10 munkanapos határidő ugyanakkor megmarad a b) pontban, az ANRE validálása utáni különbözet kifizetésére, megmarad a c) pontban, arra a pénzre, amellyel a szolgáltató visszafizetéssel tartozik, és megmarad az átmeneti szabályban is, a kiegészítő kérelemmel kért 20% kifizetésére.
Megváltozott az is, ahogyan a szolgáltatók két csoportra oszlanak. Akiknek az állam egy régi kérelemre már kifizette a 40%-ot, azoknak kiegészítő kérelmet kell benyújtaniuk, egy 30 napos ablakban, hogy megkapják a maradék 20%-ot. Akiknek még semmit nem fizettek ki, azok közvetlenül 60%-ot kapnak, minden további formaság nélkül. Ugyanaz az összeg, két útvonal és két különböző kockázat arra, hogy elvesszen.
Végül egy kötelezettséggel bővült a közigazgatás dolga. A hatálybalépéstől számított 30 napon belül az energiaügyi miniszternek és a munkaügyi, családügyi, ifjúsági és társadalmi szolidaritási miniszternek, az ANRE-vel folytatott egyeztetés után, közös rendeletet kell kiadnia az elszámolási kérelmek elemzéséről, ellenőrzéséről, validálásáról és kifizetéséről, valamint azoknak a számláknak a feltöltéséről, amelyekről a kifizetés történik.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A szolgáltatók gyorsabban kapják vissza az ügyfeleknek megelőlegezett pénzt, és a likviditásukra nehezedő nyomás minden kérelemből 20 százalékponttal csökken.
- Aki már felvette a 40%-ot, nem marad a régi szabályon: kérheti a különbözetet, olyan űrlapon, amelynek tartalmát maga a törvény rögzíti.
- Az államnak visszafizetendő összegek után késedelmi kamat és késedelmi pótlék jár, tehát a visszafizetéssel való késlekedés többé nem ingyenes.
- A pénz forrása kifejezetten az állami költségvetés lesz az Energiaátmeneti Alap helyett, így a kifizetés nem függ többé egy elkülönített alap egyenlegétől.
Mi marad probléma
- Az új a) pont már semmilyen határidőt nem szab arra, hogy az állam kifizesse a 60%-ot, noha a korábbi szöveg 10 munkanapot adott.
- A mellékletben szereplő kiegészítő kérelem űrlapja kizárólag az Energiaügyi Minisztériumhoz szól, holott a szabály azokra a kérelmekre is vonatkozik, amelyeket az Országos Kifizetési és Szociális Ellenőrzési Ügynökségen keresztül számoltak el.
- A kiegészítő kérelemre nyitva álló 30 napos ablak ugyanazon a napon zárul be, amelyen lejár a minisztereknek az eljárást tisztázó közös rendeletre adott határidő.
- A 20% kifizetése a Pénzügyminisztérium olyan átutalásától függ, amelynek magának nincs határideje, tehát a 10 munkanap olyan naptól indul, amelyet a szolgáltató nem tud előre kiszámítani.
- A rendszer zárónapja marad 2026. december 31., noha a törvény új kérelmezési ablakot nyit, és ugyaneddig a napig megnöveli az elszámolandó összegeket.
Hasznos tanácsok
- Ha egy elszámolási kérelemre már felvette a 40%-ot, 2026. szeptember 30-ig nyújtsa be a kiegészítő kérelmet. A határidő 2026. augusztus 31-től számított 30 nap, és a törvény nem rendelkezik igazolási kérelemről.
- Minden régi kérelemnél ellenőrizze, ki teljesítette a kifizetést, az Energiaügyi Minisztérium vagy az Országos Kifizetési és Szociális Ellenőrzési Ügynökség. A mellékletben szereplő minta az Energiaügyi Minisztériumra van írva, tehát az ügynökségi útvonalon igazítsa ki a címzettet, és őrizze meg a benyújtás bizonyítékát.
- A 20%-ot az eredeti elszámolási kérelem értékéhez viszonyítva számolja, ne a még fel nem vett egyenleghez. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a százalékot a 60%-hoz és a 40%-hoz viszonyítva kell meghatározni.
- A kiegészítő kérelemhez használja a 179/2026. sz. törvény mellékletében szereplő mintát. Ez tartalmazza a sürgősségi kormányrendelet 9. cikkének (7) bekezdése által megkövetelt, saját felelősségre tett nyilatkozatot is, tehát az űrlap mindkét követelményt lefedi. A rendelet 3. sz. melléklete a nyilatkozat mintája, a szokásos elszámolási kérelemnek pedig saját mintái vannak, az 1. és a 2. sz. melléklet.
- Ha egy 2026. augusztus 31. előtt benyújtott kérelemre még semmit nem kapott, ne nyújtson be kiegészítő kérelmet. Ebben az esetben közvetlenül a 60%-os arány alkalmazandó, és egy további kérelem semmit nem gyorsít.
- Az összes elszámolási és záró elszámolási adatot 2026. december 31. előtt vigye be az ANRE platformjára, és őrizze meg a visszaigazolást. E dátum után a szöveg semmilyen pótlási lehetőséget nem ír elő.
Gyakori kérdések
Változik-e valami annak az ügyfélnek, aki a számlát kapja?
Meddig nyújtható be a 20%-os különbözetre a kiegészítő kérelem?
Mennyi idő alatt fizeti ki az állam a külön kért 20%-ot?
Mi történik, ha az ANRE a záró elszámolásnál az elszámoltnál kisebb összeget állapít meg?
Melyik az utolsó nap, amikor még adatot lehet bevinni a platformra?
Milyen pénzből fizetik ki a 60%-ot?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A melléklet, a kiegészítő kérelem űrlapja, a „Către”, vagyis a címzett sora. Az űrlap kizárólag az Energiaügyi Minisztériumhoz szól, és azt állítja, hogy a kért összeg „a fi suportată din bugetul Ministerului Energiei”, vagyis az Energiaügyi Minisztérium költségvetését terheli, holott a IV. cikk (2) bekezdésének A pontja azokra a kérelmekre is vonatkozik, amelyeknél a 40% kifizetését az Országos Kifizetési és Szociális Ellenőrzési Ügynökség teljesítette, ugyanennek a szövegnek a c) pontja pedig a „Ministerul Energiei, respectiv Agenției Naționale pentru Plăți și Inspecție Socială” útján történő kifizetést írja elő, vagyis az Energiaügyi Minisztériumon, illetve az Országos Kifizetési és Szociális Ellenőrzési Ügynökségen keresztül. A 6/2025. sz. sürgősségi kormányrendelet pontosan ezt a szétválasztást két külön űrlappal oldotta meg, az ügynökséghez címzett 1. sz. melléklettel és a minisztériumhoz címzett 2. sz. melléklettel, amelyek mindegyike a romániai Hivatalos Közlöny 2025. február 28-i 182. számában jelent meg. Mivel a törvény a kérelem tartalmát „conform anexei care face parte integrantă din prezenta lege”, vagyis a törvény szerves részét képező melléklet szerint írja elő, az a szolgáltató, amely az ügynökségen keresztül számolt el, vagy olyan űrlapot nyújt be, amely rossz intézményt és rossz költségvetést nevez meg, vagy nincs mit benyújtania, a 30 napos határidő pedig kioltja a 20%-hoz való jogát.
A szerkesztőség elemzése
Az a valós probléma, amelyet a törvény megold, régi és kézzelfogható: a szolgáltató a plafonozott árat szedi be az ügyféltől, de piaci áron veszi az energiát, a különbözetet pedig saját pénzéből finanszírozza addig, amíg az állam el nem számolja vele. Az előleg 40%-ról 60%-ra emelése pontosan ezt az időszakot rövidíti le, a már kifizetett kérelmekre visszamenőleg kérhető 20 pont pedig azt mutatja, hogy a Parlament a múltat is el akarta érni az intézkedéssel, nem csak a jövőt.
Amit a törvényt elejétől a végéig olvasva nem látni, az az, ami törlődött. A 2025-ös a) pontnak két összetevője volt, egy százalék és egy határidő: 40%, amelyet „a Pénzügyminisztérium erre a célra szóló forrásátutalásától számított 10 munkanapon belül” kellett kifizetni. Az új a) pont megtartja a százalékot, megemeli, a határidőről pedig lemond. A 10 munkanapos határidő nem tűnt el a rendeletből. Megmarad a b) pontban, az ANRE validálása utáni különbözet kifizetésére; a c) pontban, arra a pénzre, amelyet a szolgáltató fizet vissza; az újraírt 19. cikk (5) bekezdésében, a záró elszámolás utáni visszafizetésre; és az átmeneti szabályban, a 20% kifizetésére. Az egyetlen hely, ahonnan kikerült, éppen az a pont, amelyet a törvény a szolgáltató javára módosít, így az előleg, amelynek százaléka éppen most nőtt, a rendszer egyetlen olyan fizetési kötelezettsége marad, amelynek nincs esedékessége.
Ugyanez az aszimmetria látszik a kamatok kezelésében is. Az 500/2002. sz. törvény 52. cikke (8) bekezdésétől való eltérés kiveszi az előleget az általános szabály alól, amely az igazolatlan összegek visszaszerzését az előleg folyósításának napjától számított felárakkal követeli meg. Helyette az új d) pont olyan kamatot és pótlékot ír elő, amely csak az ANRE közlésétől számított 10 munkanap lejárta után kezd el ketyegni. Más szóval ugyanabban a jogi aktusban az előleg a felével nő, a kamatóra pedig később indul. Annak a szolgáltatónak, amely időben fizet vissza, a változás semleges; annak, amely késik, könnyítés.
A naptárat is érdemes egészében olvasni. A törvény 2026. augusztus 31-én lép hatályba. Ettől a naptól a szolgáltatóknak 30 napjuk van a kiegészítő kérelemre, vagyis 2026. szeptember 30-ig, a minisztereknek pedig ugyancsak 30 napjuk arra a közös rendeletre, amely megállapítja, hogyan elemzik, validálják és fizetik ki a kérelmeket. A két határidő ugyanazon a napon jár le, ami azt jelenti, hogy az eljárás akár azon a napon is megjelenhet, amelyen a benyújtási ablak bezárul. Ezután 92 nap marad 2026. december 31-ig, amely dátum után már nem lehet adatot bevinni. Ez utóbbi nem mozdult: 2025 februárja óta benne áll a rendeletben, és a törvény, noha új kérelmezési ablakot nyit és megnöveli a feldolgozandó összegeket, pontosan ott hagyja, ahol volt. A 6/2025. sz. sürgősségi kormányrendelet szerinti villamosenergia-kompenzációs időszak 2025. június 30-án ért véget, tehát a rendszer elszámolási számlái 18 hónappal az utolsó kompenzált hónap után is nyitva állnak.
Mit kellene megváltoztatni
- Egy második minta a kiegészítő kérelemre, az ügynökséghez címezve. Ez az egész visszamenőleges mechanizmus egyetlen alaki akadályát szüntetné meg, és az ügynökségi útvonalon lévő szolgáltatókat ugyanabba a helyzetbe hozná, mint a minisztériumi útvonalon lévőket, még mielőtt a 30 napos határidő visszafordíthatatlan következményekkel járna.
- A fizetési határidő visszahelyezése az a) pontba. Enélkül a szolgáltatónak egyetlen fogódzója marad, a közigazgatási jóindulat, a 60%-os előleghez való jog pedig esedékesség nélküli joggá válik, vagyis pontosan az ellenkezőjévé annak, amiért a százalékot megemelték.
- Határidő a Pénzügyminisztérium átutalására is. Mind a 10 munkanapos fizetési határidő ettől az átutalástól indul, amelynek magának nincs dátuma. Egy ottani határidő olyan lánccá alakítaná a fizetési sort, amely az egyik végétől a másikig mérhető, ahelyett hogy az első szeme szabadon lógna.
- A közös rendelet a benyújtási ablak elé kerüljön, ne a végére. Ha a rendeletre adott határidő 30 nap helyett 10 nap lenne, a szolgáltatók már az ellenőrzés szabályainak ismeretében nyújtanák be a kiegészítő kérelmeiket, a közigazgatás pedig nem kapna kérelemhullámot egy közzé nem tett eljárásra.
- Az elszámolások állásának rendszeres közzététele. Egy havi kimutatás a kért, megelőlegezett, validált és visszafizetett összegekről, a két rendelet mindegyikére külön, nyilvánosan mutatná meg, mennyit kell még lezárnia a rendszernek 2026. december 31-ig, és ellenőrizhetővé tenné magát e határidő célját is.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 723. szám, 2026. augusztus 28. 16 oldal PDF, 119 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.