Röviden
- Minden cég, amely visszakéri az áfát, 2026. szeptember 28-ától olyan kockázati szűrőn megy át, amely eddig nem létezett. Az ANAF 1.123/2026. sz. rendelete a 2022-es eljáráshoz hozzátesz egy mellékletet 14 olyan helyzettel, amelyből jogosulatlan visszatérítési kockázat következik. A tizennegyedik 11 esetre bomlik, tehát a lista 24 ellenőrzést jelent. Ha a cég akár egyetlenegybe beleesik, a bevallást már nem térítik vissza közvetlenül, hanem csak előzetes adóellenőrzés után.
- A bevallás elemzésének első szakasza a tiszta cégeknél 5 munkanapról 15 munkanapra nő. Ez a határidő eddig azoknak volt fenntartva, akik szerepelnek a kockázatos adózók külön adatbázisában. Egy 2026. szeptember 25-én, pénteken benyújtott bevallásnál a szakasz október 16-án zárul, nem október 2-án.
- Az új szabályok a rendelet megjelenése előtt benyújtott bevallásokat is elérik. A III. cikk szerint vonatkoznak a 2026. augusztusi bevallásokra, amelyek benyújtási határideje szeptember 25-én telt le, és ezen felül minden olyan bevallásra is, amelynek elbírálása 2026. szeptember 28-án folyamatban volt. Az egyetlen kivétel: azok a bevallások, amelyeket már továbbítottak az adóellenőrzési szervezeti egységnek előzetes ellenőrzésre.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 823. szám, 2026. szeptember 28., 4-16. oldal
Hatálybalépés: a megjelenéstől, 2026. szeptember 28-ától, mivel a jogalkotási technika normáiról szóló 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése szerint a normatív aktusok, a törvények és a kormányrendeletek kivételével, a romániai Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) való megjelenés napjától váltanak ki hatást, ha maguk nem tartalmaznak későbbi időpontot, a rendelet pedig nem tartalmaz ilyen időpontot
Azok a cégek, amelyek visszakérik az áfát az államtól, 2026. szeptember 28-ától új listát kaptak azokról az okokról, amelyek miatt a pénz egy ellenőrzés utánig visszatartható. Az Országos Adóügyi Hivatal (ANAF) közzétette az 1.123/2026. sz. rendeletet, amely 49 helyen nyúl hozzá a negatív áfaösszegeket tartalmazó bevallások elbírálási eljárásához, amelyet 2022-ben hagytak jóvá. A könyvelőknek ez az ősz második rendszerváltása, azután a rendelet után, amellyel az ANAF hivatalból állapítja meg az áfát azoknak a cégeknek, amelyek nem nyújtják be a 300-as bevallást. A különbség az, hogy ott egy be nem nyújtást szankcionáltak, itt pedig az változik, ahogyan minden egyes visszatérítési kérelemnél eldöntik, hogy a pénz most jön-e, vagy csak az ellenőrzés után.
Az alapmechanizmus marad az, amelyet az adóeljárási törvénykönyv ír le. A 207/2015. sz. törvény 169. cikke szerint a visszatérítésre kért áfát előbb kiadják, és utána ellenőrzik. A szabálynak vannak kivételei, és az egyik az, amely minden vitát szül: ha az adóhatóság a birtokában lévő információk alapján megállapítja, hogy fennáll a jogosulatlan visszatérítés kockázata, a bevallást csak előzetes adóellenőrzés után bírálják el. Azok a cégek, amelyekről ezt megállapították, bekerülnek egy belső listára, amelyet az eljárás a jogosulatlan áfa-visszatérítés kockázatára vonatkozó külön adatbázisnak nevez.
Az érdemi újdonság az, hogy ki és miért vehet fel egy céget arra a listára. Eddig a javaslat mástól érkezett: az adóellenőrzéstől, az Adócsalás Elleni Főigazgatóságtól, a jogi igazgatóságtól vagy az adóigazgatási szervezeti egységtől, amelyek indokolt előterjesztést küldtek, amikor a törvénykönyvben leírtakhoz hasonló információkkal rendelkeztek. Az a szakosztály, amely ténylegesen dolgozott a bevalláson, nem indíthatta el magától az eljárást. Az 1.123/2026. sz. rendelet a 8.(2) pontnál bevezet egy második utat: a szakosztály maga elemzi minden egyes bevallást, és ha akár egyet is megtalál a rendelethez fűzött új 6. sz. mellékletben szereplő helyzetek közül, elkészíti a felvételről szóló előterjesztést.
A mellékletnek 14 pozíciója van. Az első négy a cég mögött álló embereket érinti: azokat a részvényeseket, tagokat vagy ügyvezetőket, akik már szerepelnek a külön adatbázisban, ugyanazokat az embereket, akik ilyen minőségben más, ott szereplő cégeknél is jelen vannak, az adóügyi előéletbe bejegyzett egyetemleges vagy vagyoni felelősséget, valamint a társaságot képviselő vagy irányító személyek előéletében bűncselekményként szankcionált cselekményeket. Ezt követi a saját magatartás: a levonható vagy a fizetendő áfa olyan helyesbítései, amelyek jelentős hatással vannak a kért összegre, az összeg jelentős növekedése a korábbi kérelmekhez képest, az elírások javításának magas gyakorisága, a 394-es, a 390-es és a 406-os bevallás benyújtásának hiánya a bevallás benyújtásának napján, a fizetésképtelenség megelőzésére szolgáló eljárások, valamint az adóügyi fizetésképtelenség állapota. Az utolsó kettő nem ugyanaz: az első a bíróság előtt zajló fizetésképtelenségi eljárás, a második pedig az az adóeljárási állapot, amelyben az adósnak nincs végrehajtható vagyona vagy jövedelme, és a melléklet külön sorolja fel őket.
A 11. pozíció az, amely a fiatal cégeket érinti: a bevallás benyújtása előtt kevesebb mint 6 hónappal alapított társaság automatikusan elemzés alá kerül. A 12. és a 13. pozíció az utóbbi évek adatszolgáltatási rendszereit hozza be az eljárásba: a „RO e-Factura” rendszerben jelentett számlákból és a „RO e-Case de marcat” rendszer nyugtáiból, vagyis az elektronikus pénztárgépek adataiból származó áfa nagyobb, mint a bevallásban szereplő fizetendő áfa, illetve a bevallásokban szereplő levonható áfa nagyobb, mint a cég szállítói által az e-Factura rendszerben jelentett számlákból származó áfa.
A 14. pozíció a leghosszabb, és a szállítókra vonatkozik, nem arra a cégre, amely a pénzt kéri. Ha azoknak a szállítóknak legalább egyike, akiktől a levonható áfa jelentős hányada származik, beleesik a 11 eset valamelyikébe, a cég kockázatot kap: a szállító szerepel a külön adatbázisban, önkéntes felszámolás vagy fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, bűncselekmények szerepelnek az adóügyi előéletében, nem nyújtotta be a 300-as, a 394-es, a 390-es vagy a 406-os bevallást, többet jelent az e-Factura rendszerben, mint amennyit a bevallásában fizetendő adóként szerepeltet, adóügyi fizetésképtelenség vagy felszámolás alatt áll, lejárt áfatartozása van, szerepel az inaktív adózók nyilvántartásában vagy a törölt áfaszámúak jegyzékében, az utóbbi 6 hónapban vették nyilvántartásba vagy vették újra nyilvántartásba áfa szempontjából és negyedévente vall be, a kérelmezővel kapcsolt személy, vagy a bevallás előtt kevesebb mint 6 hónappal alapították.
Egy már benyújtott bevallásra nézve a következmény azonnali. Az eljárás 12. pontja eddig azt mondta, hogy a cég külön adatbázisba való felvételekor az eljárás megszakad, a bevallást pedig a 15.(1)-től 15.(20)-ig terjedő pontok szerinti elemzés alapján bírálják el, ez az elemzés pedig visszatérítéssel is végződhetett. Az új szöveg kivágja a közbenső lépést: a bevallást előzetes adóellenőrzéssel bírálják el. Ha időközben kiadták az utólagos ellenőrzés fenntartásával hozott visszatérítési határozatot, azt hatályon kívül helyezik, a cég pedig erről új aktust kap, az áfa-visszatérítési határozat hatályon kívül helyezéséről szóló határozatot, amelynek mintája a rendeletbe 5. sz. mellékletként kerül be. Az aktus ellen a közléstől számított 45 napon belül lehet panaszt benyújtani, jogvesztés terhe mellett.
A határidőknél a változás egyetlen sorban olvasható. A 39.(2) pont azt írta elő, hogy az első szakasz, a bevallás elemzése, 5 munkanap alatt zárul azoknál a cégeknél, amelyek nem szerepeltek a külön adatbázisban, és 15 munkanap alatt azoknál, amelyek szerepeltek. A rendelet mindenkinek egyetlen határidőt hagy, 15 munkanapot. A kérelem elbírálásának törvényes határideje marad az, amelyet az adóeljárási törvénykönyv 77. cikke ad: 45 nap, vagy legfeljebb 90 nap, amikor ellenőrzésre van szükség.
Azokat a cégeket, amelyeknek törölték az áfaszámát, mostantól két ösvényen kezelik, a törlés oka szerint. Az elsőn a feddhetetlen kilépések állnak, vagyis az adótörvénykönyv 316. cikke (11) bekezdésének f), g) és i) pontja: a cég nem volt köteles és nem is volt jogosult nyilvántartásba vétetni magát, kérte a nyilvántartásból való törlését, hogy a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességi szabályozást vagy a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó különös szabályozást alkalmazza, vagy áttért a kisvállalkozásokra vonatkozó, határokon átnyúló szabályozásra. Ott a bevallás egyáltalán nem tartozik többé az eljárás hatálya alá, az összegeket pedig a közpénzügyi miniszter 1.899/2004. sz. rendeletével jóváhagyott általános eljárás szerint fizetik vissza, kizárólag adóellenőrzést követően. A második ösvényen a feddéssel járó törlések állnak, vagyis az a), a c)-től e)-ig terjedő és a h) pont: az inaktívnak nyilvánított cég, az, amelynek tagjai vagy ügyvezetői adóügyi előéletében bűncselekmények szerepelnek, az, amely hat hónapon át egyetlen bevallást sem nyújtott be, az, amelynek bevallásai sem beszerzést, sem értékesítést nem mutatnak, és a magas adókockázatú. Ott az eljárás lezárul, a negatív összegeket pedig az újranyilvántartásba vétel után benyújtott első bevallásban lehet újra érvényesíteni. A felosztás lefedi az összes hatályos pontot, mert a b) pont, vagyis a cégjegyzékbe bejegyzett ideiglenes szünetelés, 2017. január 1-jétől hatályát vesztette. Egy új kivétel, a 821. pont, azokat a cégeket érinti, amelyeknek a gazdasági tevékenysége szerinti székhelye Románián kívül van: ők kérhetik a törlés napján folyamatban lévő bevallásban szereplő összegek visszafizetését, ha kijelentik, hogy megszüntették a tevékenységüket Románia területén.
Az átmeneti rendelkezések többet nyomnak, mint a többi. A III. cikk (1) bekezdése azt mondja, hogy a rendeletet a 2026. augusztusi hónapra és a 2026. év III. negyedévére vonatkozó bevallásoktól kezdve kell alkalmazni. A (2) bekezdés hozzáteszi, hogy alkalmazandó azokra a bevallásokra is, amelyek elbírálása a hatálybalépés napján folyamatban volt, azok kivételével, amelyeket már továbbítottak az adóellenőrzési szakosztálynak. A 2026. szeptember 21-én aláírt és szeptember 28-án közzétett rendelet közepén ott áll szeptember 25-e, péntek, amikor letelt az augusztusi bevallás benyújtásának határideje. Azok a cégek, amelyek határidőre nyújtottak be, három nappal később olyan szabályok alá kerültek, amelyek a benyújtás napján nem léteztek.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az időt érinti. Egy 2026. szeptember 25-én benyújtott, negatív összegű bevallás egy gond nélküli cégnél október 2-áig jutott túl az első szakaszon. Szeptember 28-ától ugyanez a szakasz október 16-án is zárulhat. Ez két héttel több, mielőtt az ügyirat egyáltalán eljutna addig a döntésig, hogy közvetlenül visszatérítik-e, vagy ellenőrzésre küldik. Az adóeljárási törvénykönyv 45 napos határideje nem változik, de az első szakasz most a 45 naptári napból 21-et foglal el, szemben a korábbi 7-tel.
A második hatás az ellenőrzés valószínűségét érinti. 2026. szeptember 27-éig az eljárás 50. és 60. pontja világosan kimondta, hogy annak a cégnek a bevallását, amelynek adóügyi előéletében nincs bűncselekmény, és amely nem szerepel a két külön adatbázisban, a visszatérítési határozat kiadásával bírálják el. Eredményszabály volt: tiszta ügyirat, pénz. Az eredmény helyén most elemzés áll: a szakosztály először megnézi, hogy a cég beleesik-e a mellékletben szereplő 24 helyzet valamelyikébe, és csak azután dönt. Aki átmegy, megkapja a visszatérítési határozatot; aki nem megy át, bekerül a külön adatbázisba és előzetes ellenőrzésre.
A harmadik hatás azokat az aktusokat érinti, amelyeket a cég kap. Az utólagos ellenőrzés fenntartásával kiadott visszatérítési határozat hatályon kívül helyezése korábban is létezett, a 14. és a 21.(4) pontnál, de nyomtatvány és név nélkül. Most jóváhagyott mintája van, benne leírt jogalappal, az adóeljárási törvénykönyv 94. cikkének (2) bekezdésével, és jogorvoslattal: panasz a közléstől számított 45 napon belül, a 272. cikk szerint hatáskörrel rendelkező adóhatóságnál. Azok a cégek, amelyek be vannak regisztrálva a „Spațiul privat virtual” szolgáltatásba, vagyis az adóhatóság virtuális magánterébe, az új 43.(3) pont szerint ezen a szolgáltatáson keresztül kapják meg a határozatokat.
A negyedik hatás belső, de a gyakorlatban látszik. A szakosztály naponta küld az ellenőrzési szervezeti egységnek egy jegyzéket azokról a bevallásokról, amelyeket aznap soroltak be előzetes ellenőrzésre, új mintával, amelybe beírják a jogalapot és az okot, köztük azt a mellékletbeli helyzetet, amely miatt a céget kockázatosnak tekintették. Korábban az ügyiratokat küldték át, indoklista nélkül. Szintén innen jön az éves takarítási kötelezettség is: január 31-éig a szakosztály törli a külön adatbázisból azokat a cégeket, amelyeket az előző évben töröltek az adónyilvántartásokból.
Az ötödik hatás a késve benyújtott bevallásokat érinti. Ezek korábban sem tartoztak az eljárás hatálya alá, a negatív összeget pedig a következő időszakra vitték át. Az új 33.(21) pont két dolgot tesz hozzá: a késedelmes bevallás bekerül az elírások hivatalból történő javításának eljárásába, a céget pedig írásban értesítik arról, hogy az egyenleget a következő bevallásba kell átvinnie. Aki egynapos késéssel nyújtott be és a pénzt várta, ezt mostantól értesítésből tudja meg, nem a hallgatásból.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A 2026. szeptember 27-éig hatályos forma a 2026. április 28-án egységes szerkezetbe foglalt volt, a 352/2022. sz. rendelet eddigi egyetlen módosítása után, amelyet az ANAF 506/2026. sz. rendelete hajtott végre, és amely a Romániai Hivatalos Közlöny 2026. április 28-i, 338. számában jelent meg. Az összehasonlítás ezzel történik, nem a 2022. márciusi szöveggel.
A kockázatelemzés előterjesztésből listává vált. A 10. pontnak négy pontja volt, amelyek az adóeljárási törvénykönyv 169. cikkének (4) bekezdésében szereplő helyzeteket ismételték meg, és amelyek mind egy másik szervezeti egység előterjesztéséből indultak ki. A d) pontot, vagyis a cég 394-es és 390-es VIES bevallásai és a partnerei bevallásai közötti jelentős eltéréseket, teljesen kicserélték: a helyén most a szakosztály saját megállapítása áll, amelyet a 6. sz. melléklet alapján tesz. Az a) pontból hatályát vesztette az utolsó bekezdés, az, amely megkövetelte, hogy a bűnügyi nyomozó szervektől származó információkon alapuló előterjesztéseket csak a büntetőeljárás megindítása után készítsék el.
Az első bevallás meghatározása kitágult. Az 58.(3) pont szó szerint azt mondta, hogy az áfanyilvántartásba vétel után benyújtott első bevalláson az eredeti nyilvántartásba vétel után benyújtott első kérelmet kell érteni, „nu și după reînregistrarea în scopuri de TVA”, vagyis nem az áfa szempontjából történő újranyilvántartásba vétel utánit is. Az új forma pontosan az ellenkezőjét mondja: beletartozik az újranyilvántartásba vétel után benyújtott kérelem is, az adótörvénykönyv 316. cikkének (12) bekezdésében foglalt feltételek mellett, valamint az, amelyet a visszatérítési igényről való lemondás után nyújtanak be. Mivel az első bevallást amúgy is előzetes adóellenőrzés után bírálják el, azok a cégek, amelyek visszaszerzik az áfaszámukat, a visszatérés után kért első visszatérítésnél ellenőrzésen fognak átesni. Egy új bekezdés, az 58.(4), hozzáteszi, hogy a második bevallás is ellenőrzésre megy, ha a benyújtásának napján az elsőre vonatkozó határozatot még nem közölték a céggel.
Az az ablak, amelyben az ANAF még visszafordíthat egy visszatérítést, megrövidült. A 35. pont úgy határozta meg a folyamatban lévő bevallást, hogy az a benyújtás napja és a jóváhagyott összegek tényleges beszámításának vagy visszafizetésének napja közé esik. Az új szöveg az első kiegyenlítési művelet, vagyis az első beszámítás vagy visszafizetés napján zárja az ablakot, „indiferent de suma stinsă”, vagyis a kiegyenlített összeg nagyságától függetlenül. Annak a cégnek, amely részletekben kapja meg a pénzt, ez azt jelenti, hogy az első részlet kiviszi a bevallást abból a sávból, amelyben a visszatérítési határozat még hatályon kívül helyezhető.
A közigazgatás egyik határideje eltűnt. A 74. pont hatályát veszti. Ez arra kötelezte a szakosztályt, hogy a beszámítási határozat vagy a visszafizetési feljegyzés kézhezvételétől számított legfeljebb egy napon belül tájékoztassa a céget arról, hogyan bírálták el a kérelmét. A feladat az új 72.(1) ponttal a beszedési szakosztályhoz kerül, amely az adóalannyal közli a beszámítási határozat vagy a visszafizetési feljegyzés egy példányát. Az az egynapos határidő sehol nem található meg többé.
A VI. fejezetet az áfaszám törlésének pontjai szerint írták újra. A régi 78. és 79. pont az „art. 316 alin. (11)” szerinti nyilvántartásból való törlésről beszélt, anélkül hogy különbséget tett volna az okok között. Most mindegyik pontnak megvan a maga útja, egy új pont pedig, a 80.(1), lefedi azt a helyzetet, amelyben az áfaszám a bevallás benyújtásának napján már törölve volt, és amelyet korábban nem szabályoztak. A cég törlésekor elbírálatlanul maradt összegek nyilvántartása, amelyet eddig egy meghatározatlan „evidență separată”, vagyis külön nyilvántartás keretében vezettek, saját mintát kap, az eljárás 7. sz. mellékletét.
A nyomtatványok egy tömbben változtak. A rendelet kicseréli az eljárás 1., 2. és 3. sz. mellékletét, vagyis a bevallások nyilvántartását és a negatív összeg rekonstruálási lapját az útmutatójával együtt, és kicseréli a rendelet 4. sz. mellékletét, az eljárás lezárásáról szóló határozatot. A bevallások nyilvántartásának, amelyet a lapszám 10. oldalán facsimilében közölnek, mostantól 36 oszlopa van a nagy és a közepes adózóknál és 40 a többinél, új oszlopokkal a fenntartásról vagy törlésről szóló előterjesztés, a visszatérítés hatályon kívül helyezéséről szóló határozat, valamint a határozat panasz nyomán történő teljes vagy részleges hatályon kívül helyezése számára.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A visszatérítési határozat hatályon kívül helyezésének végre van nyomtatványa, leírt jogalapja és jogorvoslati útja. Korábban a cég úgy tudta meg, hogy a határozatát hatályon kívül helyezték, hogy nem kapott olyan aktust, amelyet mint olyat megtámadhatott volna.
- A kockázati szempontokat közzétették. Bárki elolvashatja a 6. sz. mellékletben szereplő 14 helyzetet, és láthatja, miért küldték ellenőrzésre, ahelyett hogy a hallgatásból következtetne rá.
- Az az ablak, amelyben a visszatérítés visszafordítható, az első kiegyenlítési műveletnél zárul, az összegtől függetlenül, nem a teljes kiegyenlítésnél. Világos határ ott, ahol a régi szöveg helyet hagyott az értelmezésnek.
- A határozatok a „Spațiul privat virtual” szolgáltatáson keresztül érkeznek az oda beregisztrált cégekhez, a visszatérítési határozatot pedig a jóváhagyástól számított legfeljebb egy napon belül közlik, és ez a határidő korábban nem létezett.
- Azok a külföldi cégek, amelyek lezárják a romániai tevékenységüket, kérhetik az áfaszám törlésekor folyamatban lévő bevallásban szereplő összegek visszafizetését, ahelyett hogy elveszítenék őket egy soha el nem jövő újranyilvántartásba vételre várva.
- A határidő után benyújtott bevallások sorsa írásbeli értesítésből derül ki, nem abból, hogy nem jön semmilyen válasz.
Mi marad probléma
- A „tiszta ügyirat, pénz” szabály eltűnt. Az 50. és a 60. pont garantálta a visszatérítési határozatot azoknak a cégeknek, amelyek előéletében nem szerepel bűncselekmény, és amelyek nem szerepelnek a külön adatbázisokban. A garancia helyét most olyan elemzés vette át, amelynek az eredménye nem kiszámítható.
- A melléklet 24 tesztjéből 14 nem azt a céget nézi, amely a pénzt kéri: 3 a részvényeseket és az ügyvezetőket, 11 a szállítókat. Egy korrekt társaság azért kerülhet ellenőrzésre, mert egy szállítója rosszul nyújtotta be a bevallásait.
- A „semnificativ”, vagyis a jelentős szó hétszer fordul elő a mellékletben, mindenféle küszöb nélkül. Az adóeljárási törvénykönyv a 169. cikke (4) bekezdésének c) pontjában tud számszerűsíteni: a visszatérített összeg 10%-át meghaladó, de legalább 50 000 lejes eltérés. A melléklet semmit nem vesz át ebből a szokásból.
- Az első szakasz a háromszorosára nőtt, 5 munkanapról 15-re, azoknál a cégeknél is, amelyek semmit nem követtek el. A 15 nap eddig azoknak járt, akiket már gyanúsítottak.
- A külön adatbázisba való felvétel belső előterjesztéssel történik, amelyet az adóhatóság bizottsága hagy jóvá. A céget előtte nem hallgatják meg, a felvételről szóló aktust nem közlik vele. Csak a következményét tudja meg.
- A rendeletet olyan bevallásokra is alkalmazzák, amelyeket a megjelenése előtt nyújtottak be, köztük a 2026. augusztusiakra, amelyek benyújtási határideje három nappal korábban telt le.
Hasznos tanácsok
- A rendelet 6. sz. mellékletét ellenőrzőlistaként olvassa el, mielőtt bejelöli a visszatérítési igényt, ne utána. A 14 helyzet a 823. lapszám 15. oldalán áll, a 14. pozícióban szereplőnek pedig 11 pontja van.
- Nézze meg azokat a szállítókat, akiktől a levonható áfa legnagyobb része érkezik. Az inaktív adózók nyilvántartása, a törölt áfaszámú személyek nyilvántartása és a bevallásaik állapota nyilvános, a 14. pozíció 11 pontjából pedig három előre ellenőrizhető.
- Ha a céget az utóbbi 6 hónapban alapították, induljon ki abból, hogy az első visszatérítési kérelem ellenőrzésre megy. Oda vezet a melléklet 11. pozíciója és az eljárás 58. pontja egyaránt.
- Ha törölték az áfaszámát és visszaszerezte, az újranyilvántartásba vétel után benyújtott első visszatérítési kérelmet kezelje első bevallásként. A régi szabály kivette, az új nem.
- Ne nyújtsa be a második, visszatérítési igényt tartalmazó bevallást azelőtt, hogy az elsőre vonatkozó határozatot közölnék Önnel. Az 58.(4) pont pusztán azért küldi a második bevallást előzetes ellenőrzésre, mert az első nem zárult le.
- Ha megkapja az áfa-visszatérítési határozat hatályon kívül helyezéséről szóló határozatot, jegyezze fel a közlés napját. 45 napja van a panaszra, jogvesztés terhe mellett, a határidő pedig a közléstől számít, nem a határozat keltétől.
- A benyújtás előtt nézze meg, hogy a 394-es, a 390-es és a 406-os bevallás, amelynek a határideje letelt, mind be van-e nyújtva. A melléklet 8. pozíciója pontosan ezt nézi, a bevallás benyújtásának napján.
- A III. negyedévi bevallásoknál a benyújtási határidő 2026. október 25-ére esik, ami vasárnap, tehát hétfőn, október 26-án telik le. Ezek már az új szabályok szerint kerülnek benyújtásra, a visszamenőleges alkalmazásról szóló vita nélkül.
Gyakori kérdések
Mikortól alkalmazzák az új szabályokat?
Az augusztusi bevallást határidőre, szeptember 25-én benyújtottam. Mi lesz vele?
Valójában hány kockázati helyzet van?
Kaphat még egy új cég ellenőrzés nélküli visszatérítést?
Mit jelent a visszatérítési határozat hatályon kívül helyezése?
Meddig tarthat most egy visszatérítés?
Ha az egyik szállítómnak gondjai vannak, elveszítem a visszatérítést?
Mi történik a törvényes határidő után benyújtott bevallással?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- Az adóeljárási törvénykönyv 169. cikke (4) bekezdésének d) pontja út nélkül marad az eljárásban. A rendelet az a)-tól c)-ig terjedő pontokra szűkíti mind az ellenőrzési szervezeti egységek megkeresésének kötelezettségét a 8.(1) pontnál, mind az új 6. sz. melléklet tárgykörét, amely az „altele decât cele prevăzute la art. 169 alin. (4) lit. a)-c)”, vagyis a hivatkozott pontokban előírtaktól eltérő kockázati helyzeteket sorolja fel. Ugyanakkor a 10. pont d) alpontja, amely eddig a törvénykönyv d) pontját ismételte meg, vagyis a cég 394-es és 390-es VIES bevallásai és a partnerei bevallásai közötti jelentős eltéréseket, teljesen más tartalmat kap. A törvénykönyv d) pontja nem vesztette hatályát, az eljárás 7.(1) pontja, amely a külön adatbázist a 169. cikk (4) bekezdésének egészére való hivatkozással határozza meg, nem módosul, a 4. sz. mellékletben szereplő új jegyzék lábjegyzete pedig továbbra is arra utasítja az ellenőrt, hogy említse meg az „art. 169 alin. (4) lit. a)-d)” rendelkezéseit. Az a cég, amelynél eltérés van a saját 394-es bevallása és a partnereié között, a szövegből nem tudja megállapítani, hogy bekerül-e még a külön adatbázisba, márpedig ettől a választól függ, hogy a visszatérítést közvetlenül kapja-e meg, vagy előzetes ellenőrzés után.
A szerkesztőség elemzése
A rendelet valós problémát old meg. Annak a szakosztálynak, amely a bevalláson dolgozott, e rendeletig nem volt eszköze arra, hogy megállítson egy olyan visszatérítést, amelyre bizalmatlanul nézett, mert a kockázatot másnak kellett megállapítania és előterjesztésen továbbítania. Innen jöttek a halasztások is, és a későn visszafordított visszatérítések is. A rendelet leírt szempontokat és nyomtatványt ad neki. A fizetett ár azonban szintén kiolvasható a szövegből, és aki keresi, három szinten találja meg: abban, hogy kit néznek, abban, hogy hogyan mérnek, és abban, hogy ki tartozik számadással kinek.
Az első szinten a számolás egyszerű. A 6. sz. melléklet 14 pozíciója 24 tesztre bomlik, mert a 14. pozíciónak 11 pontja van. Ezek közül 11 a cég szállítóira vonatkozik, 3 pedig, vagyis az 1., a 2. és a 4. pozíció, a részvényesekre, a tagokra és az ügyvezetőkre, illetve ugyanezeknek az embereknek a más társaságaira. Marad 10 teszt, amely azt nézi, mit tett ténylegesen a cég a saját áfájával. Más szóval kevesebb mint a fele azoknak a szempontoknak, amelyek alapján eldöntik, hogy egy cég most kapja-e meg a pénzét vagy az ellenőrzés után, annak a cégnek a magatartását írja le.
A második szinten a szöveg nem mér. A „semnificativ”, vagyis a jelentős szó hétszer fordul elő a mellékletben: jelentős hatás a kért összegre, jelentős növekedés a korábbi kérelmekhez képest, jelentősen nagyobb érték az e-Factura rendszerben, mint a bevallásban, a levonható áfa jelentős hányada egy szállítótól. Egyik előfordulásnak sincs küszöbe. Az összehasonlítás a saját hivatkozási aktusával történik: az adóeljárási törvénykönyv 169. cikke (4) bekezdésének c) pontja, amelyet a rendelet tucatszor idéz, a visszatérített összeg 10%-át meghaladó, de legalább 50 000 lejes eltérést kíván meg. A jogalkotó tudott küszöböt írni ott, ahol akart. A mellékletben a küszöb mindenütt hiányzik, a döntés pedig annak a tisztviselőnek a mérlegelésén marad, aki az előterjesztést elkészíti.
A harmadik szinten a határidők viszonya áll. A rendelet 45 napot ad a cégnek a panaszra, jogvesztés terhe mellett, és a háromszorosára növeli a közigazgatás első szakaszának határidejét, 5 munkanapról 15-re. Egy 2026. szeptember 25-én, pénteken benyújtott bevallásnál ez október 2-áról október 16-ára tolja a szakasz végét, vagyis abból a 45 napból, amelyet az adóeljárási törvénykönyv 77. cikke a teljes kérelem elbírálására ad, 21 naptári napot foglal el. Korábban ugyanez a szakasz 7 naptári napot fogyasztott, a határidő egyhatodánál kevesebbet. Ugyanabban az aktusban az egyetlen rövid határidő, amelyet a közigazgatás maga szabott magának, vagyis a 74. pontban szereplő legfeljebb egy nap arra, hogy tájékoztassa a céget a kérelme elbírálásáról, hatályát veszti, a kötelezettség pedig a beszedési szakosztályhoz kerül, mindenféle határidő nélkül. Az adózó határidejét nem mozdítja el, a közigazgatás két határideje viszont elmozdul, és mindkettő ugyanabba az irányba.
Marad a dátum. A rendeletet 2026. szeptember 21-én írták alá, szeptember 28-án tették közzé, és az augusztusi bevallásokra alkalmazzák, amelyek benyújtási határideje szeptember 25-én telt le. Az aláírás és a közzététel között hét nap telt el, a közepére pedig pontosan az a nap esett, amelyen a cégek benyújtották azokat a bevallásokat, amelyeket majd az új szabályok szerint bírálnak el. Három nappal korábbi közzététel semmibe nem került volna, és feleslegessé tette volna a visszamenőleges alkalmazásról szóló vitát.
Mit kellene megváltoztatni
- Számszerű küszöböt a „semnificativ”, vagyis a jelentős szó minden előfordulásához. Egy százalékot és egy legkisebb összeget, az adóeljárási törvénykönyv 169. cikke (4) bekezdése c) pontjának mintájára. A cég a benyújtás előtt maga ellenőrizhetné, hogy beleesik-e a kockázati helyzetbe, az előterjesztések pedig panaszban ellenőrizhetővé válnának.
- A külön adatbázisba való felvételről szóló aktus közlését. Ma a cég csak a következményből tudja meg, hogy felvették, vagyis abból, hogy a bevallását ellenőrzésre küldték. A jóváhagyott előterjesztés másolata, a határozatokéval azonos határidőn belül közölve, megadná neki azt a tárgyat, amelyet megtámadhat.
- Határidőt az elbírálás módjának közlésére. A hatályon kívül helyezett 74. pont legfeljebb egy napot írt elő. Az új 72.(1) pont a feladatot a beszedési szakosztályhoz teszi át, és nem mondja meg, meddig. A határidő visszaállítása bezárná azt a rést, amelyet éppen ez a rendelet nyitott.
- Kifejezett tisztázást az adóeljárási törvénykönyv 169. cikke (4) bekezdésének d) pontjáról. Vagy az eljárás mondja meg, ki és milyen úton jelzi a 394-es és a 390-es VIES bevallás közötti eltéréseket, vagy a jegyzék jegyzetében szereplő hivatkozást kell kijavítani. Ma a szöveg mindkettőt alátámasztja, az eredmény pedig ugyanannál a cégnél eltérő.
- Alkalmazást csak a közzététel után benyújtott bevallásokra. A mai szöveg elkapja az augusztusi bevallásokat is, amelyeket még a rendelet létezése előtt nyújtottak be. Egy olyan megfogalmazás, amely az új szabályokat a benyújtás napjához köti, nem az adómegállapítási időszakhoz, érintetlenül hagyná azokat az ügyiratokat, amelyeket az akkor hatályos szabályok szerint állítottak össze.
- Külön számozást a rendelet és az eljárás mellékleteinek. E rendelet után ugyanabban a szövegben van egy 6. sz. melléklet a rendelethez, a kockázati helyzetekkel, és egy 6. sz. melléklet az eljáráshoz, a jegyzékkel. Ugyanez a helyzet a 4. és az 5. sz. melléklettel. Minden hivatkozást a hozzá tapadó jelzővel együtt kell olvasni, egyetlen kihagyás pedig megváltoztatja, melyik dokumentumhoz jut az olvasó.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 823. szám, 2026. szeptember 28., 4-16. oldal 16 oldal PDF, 159 KB a jogi aktus a(z) 4. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.
