Röviden
- Minden építési termék előre leírt ellenőrzési szintet kap. Egy 246 soros táblázat termékkategóriánként megmutatja, mennyire száll be a vizsgálatba egy független szervezet: az üzemi szemlékkel és szúrópróbaszerű vizsgálatokkal járó tanúsítástól addig a nyilatkozatig, amelyet a gyártó egyedül tesz meg. 186 sor független szervezetet kíván meg, 60 a gyártó saját felelősségére hagyja a nyilatkozatot.
- 2026. szeptember 17-én semmi nem válik esedékessé. A rendelet akkor lép hatályba, és közvetlenül alkalmazandó, román átültető törvény nélkül, de a táblázat egy termékcsaládra csak azután kezd dolgozni, hogy az Európai Bizottság kötelezővé teszi az adott család európai szabványát, és még egy év eltelik. Addig a régi rendszer szabványai maradnak talpon.
- Egy új vizsgálat viszont kivétel nélkül minden termékre megjelenik: a környezeti fenntarthatóság. Ez a 3+ rendszert kapja, amely a régi rendszerben nem létezett, és amely megkívánja, hogy egy független szervezet validálja a gyártó környezeti számítását. Minden családra és minden kategóriára vonatkozik, kivétel nélkül.
Megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/1310, 2026. augusztus 28.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 17., a 4. cikk szerint a kihirdetést követő huszadik nap
Az Európai Bizottság kategóriáról kategóriára megállapította, milyen szigorúan kell ellenőrizni azt a teljesítményt, amelyet a gyártó ráír egy építőanyagra. Az (EU) 2026/1310 felhatalmazáson alapuló rendelet, amely 2026. augusztus 28-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, 2026. szeptember 17-én lép hatályba, és minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó, mindenféle román átültető törvény nélkül. Egy kolozsvári kerámiatömb-gyárnak, egy aradi nyílászárógyártónak vagy egy hőszigetelő rendszert behozó importőrnek az aktus egyetlen kérdésre válaszol, de a legdrágábbra: ki erősíti meg, hogy a terméknek valóban megvan a bevallott teljesítménye, egyedül a gyártó vagy egy független szervezet, amely bemegy hozzá a gyárba. Ezeket az ellenőrzéseket Romániában bejelentett laboratóriumok és szervezetek végzik, amilyen például az URBAN-INCERC laboratórium, amelyet 2026 augusztusában újra kijelöltek.
Az értékelési és ellenőrzési rendszer, egyszerű szóval, az a recept, amely megállapítja, ki mit tesz, mielőtt a termék piacra kerül. Az egyik végén az 1+ rendszer áll, amelyben egy bejelentett szervezet, vagyis egy tagállam által hivatalosan elismert és az Európai Bizottság listájára felvett laboratórium vagy tanúsító társaság, megvizsgálja a gyárat, folyamatosan felügyeli az üzemi gyártásellenőrzést, sőt a piacról is vesz mintákat, amelyeket szúrópróbaszerűen megvizsgál. A másik végén a 4. rendszer áll, amelyben a gyártó maga végzi a vizsgálatokat, maga az üzemi ellenőrzést, és egyedül vállalja, amit bevall. Közöttük az 1., a 2+, a 3. és a 3+ rendszer van, mindegyik másféle munkamegosztással.
A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat az a dokumentum, amelyben a gyártó számokkal megmondja, mit tud a terméke: mennyit bír a tűzben, mennyit nyomószilárdságban, mennyit szigetel hőben. A CE-jelöléshez kötelező. Az értékelési és ellenőrzési rendszer nem a termék teljesítményét változtatja meg, hanem az alatta lévő aláírás súlyát. Ezért jelent a táblázat egy adott termékre vonatkozó sora a gyártónak költséget és az eladásig eltelő időt, a vevőnek pedig azt, mennyire támaszkodhat a címkén lévő számra.
A felhatalmazáson alapuló rendelet olyan aktus, amelyet az Európai Bizottság maga ír, de csak ott, ahol az Európai Parlament és a Tanács erre feljogosította. A felhatalmazás itt az (EU) 2024/3110 rendelet 10. cikkének (2) bekezdéséből származik, az építési termékek új európai rendeletéből, amely az (EU) 305/2011 rendeletet váltotta fel. Annak a cikknek a szövege megkívánja, hogy a rendszert „minden egyes termékcsalád vagy termékkategória esetében” állapítsák meg, és ami fontosabb, „mielőtt az alapvető jellemzőket meghatározó harmonizált műszaki előírások vagy az európai értékelési dokumentumok alkalmazandóvá válnak”. Más szóval: az ellenőrzés szintjét a szabványok előtt rögzítik, nem velük együtt.
Ez magyarázza, miért most jelenik meg az aktus, és miért táblázatnak néz ki, nem történetnek. Az (EU) 2024/3110 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy az európai szabványügyi szervezetektől kérje a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal megállapított értékelési és ellenőrzési rendszer végrehajtásához szükséges műszaki részleteket. A szabványokat nem lehetett megrendelni addig, amíg nem volt ismert, melyik rendszer alkalmazandó. A 2026. augusztus 28-i rendelet az a darab, amely felszabadítja a szabványmegrendeléseket, és tőlük függ az új rendszer egész naptára.
Milyen hatásokkal jár
Az aktusnak négy cikke, hat preambulumbekezdése és három melléklete van, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 29 oldalán. Szinte az egész tartalom a mellékletekben áll, és a hármat elsőbbségi sorrendben kell olvasni, nem tetszés szerint. Az I. melléklet az 1. cikk (2) bekezdése szerint megelőzi a II. és a III. mellékletet. A II. melléklet a 2. cikk (2) bekezdése szerint megelőzi a III. mellékletet. Minden másra a III. melléklet marad.
Az I. mellékletnek egyetlen sora és egyetlen gondolata van. Ha egy külön felhatalmazáson alapuló jogi aktus megállapítja, hogy egy termék vizsgálat vagy további vizsgálat nélkül vélhetően elér egy teljesítményszintet vagy -osztályt, az ellenőrzés a 4. rendszerre száll le, vagyis a gyártó saját nyilatkozatára, bármelyik rendszert kívánná meg egyébként. Ez a szövegben „a megfelelőség vélelmének” nevezett szabály: ha a termék természete feleslegessé teszi a vizsgálatot, nem kell többé szervezetet fizetni azért, hogy megállapítsa, amit előre tudni lehet.
A II. mellékletnek tíz sora van, és azokat a jellemzőket fogja meg, amelyek nem egy adott termékhez tartoznak, hanem mindegyiken átmennek. A tűzzel szembeni viselkedés az 1+, az 1., a 3. vagy a 4. rendszert kapja, a tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztálytól és a gyártási folyamat jellegétől függően. A tetőfedő elemek és a homlokzatok külső tűzteljesítménye a 3. rendszert kapja. A veszélyes anyagok talajba és talajvízbe való kibocsátása a 2+ rendszert, a beltéri levegőbe való kibocsátás a 3. rendszert, a veszélyes anyagok tartalma a 2+ rendszert, a környezeti fenntarthatóság pedig a 3+ rendszert. Az utolsó két sor, a veszélyes anyagok tartalma és a környezeti fenntarthatóság, minden családra, minden kategóriára és minden rendeltetésre vonatkozik, tehát kivétel nélkül minden építési termékre.
A III. melléklet az aktus törzse: 246 sor, hét oszlop, az 1. sortól a 246.-ig megszakítás nélkül, 35 család 185 termékkategóriájára. Minden sor egyetlen ellenőrzési rendszerhez köt egy termékcsaládot, egy kategóriát, a rendeltetéseket és az érintett jellemzőket. A megoszlás, soronként megszámolva, így néz ki:
- 3. rendszer, 71 sor. A vizsgálatokat bejelentett laboratórium végzi, és ezek alapján egy bejelentett szervezet adja ki a termék teljesítményére és megfelelőségére vonatkozó tanúsítványt. A napi üzemi ellenőrzés a gyártóé marad, és a gyárba kívülről nem megy be senki.
- 2+ rendszer, 61 sor. A bejelentett szervezet nem a terméket nézi, hanem a gyárat: alapvizsgálat és az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, az üzemi gyártásellenőrzésre szóló tanúsítvánnyal.
- 4. rendszer, 60 sor. A gyártó mindent maga végez, és saját felelősségére nyilatkozik. A bejelentett szervezetnek egyetlen feladata sincs.
- 1. rendszer, 45 sor. A bejelentett szervezet tanúsítja a terméket, megvizsgálja a gyárat és felügyeli a gyártásellenőrzést, de nem vásárol mintákat a piacról.
- 1+ rendszer, 9 sor. Minden, ami az 1. rendszerben van, plusz a termék piaci forgalomba hozatala előtt vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata.
Összeadva a 246 sorból 186, vagyis 75,6%, valamilyen formában bejelentett szervezet beavatkozását kívánja meg, 60 sor pedig, vagyis 24,4%, teljesen kizárja. Bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány, a terméknél vagy a gyárnál, 115 sorban jelenik meg, vagyis a táblázat 46,8%-ában. A két legnehezebb rendszer, az 1. és az 1+, 54 sort tesz ki, valamivel a teljes állomány 22%-a alatt.
Az 1+ rendszer kilenc sora, vagyis az egész aktus szigorúsági csúcsa, könnyen megjegyezhető, mert pontosan azokat a dolgokat írja le, amelyek a betonozás vagy a beépítés után már nem javíthatók: a cement, az összetevőivel nem összefüggő jellemzőknél; az utófeszítő rendszerek és a beton előfeszítésére szolgáló acél; a betonacél és a nem acélból készült megerősítő termékek; a betonhoz alkalmazott puccolános vagy látens hidraulikus adalékok; a magasból való lezuhanást megállító rögzítőeszközök; a szikla- és talajhorgonyzó készletek; valamint az erőátviteli kábelek, a tűzteljesítményük tekintetében.
A romániai olvasó számára a leggyakrabban számító családok így néznek ki:
- Előre gyártott betontermékek. Két sor, amelyek élesen kettéosztják a világot: szerkezeti felhasználás, 2+ rendszer; nem szerkezeti vagy könnyűszerkezetes felhasználás, 4. rendszer. Egy szegélykő és egy hídgerenda ugyanannak a családnak a két ellentétes végén áll.
- Ajtók, ablakok, ablaktáblák, kapuk és vasalatok. Tizenkét sor, és a köztük húzódó választóvonal a tűz. A tűz- vagy füstszakaszhatárokhoz és a menekülési útvonalakhoz való vasalat az 1. rendszerbe kerül; ugyanaz a vasalat, minden másra, a 3.-ba. A tűzteljesítménnyel, a füsttel, a menekülési útvonalakkal, a golyóállósággal és a robbanásbiztossággal összefüggő ablakok és bejárati ajtók az 1. rendszerbe kerülnek; ezekkel összefüggésben nem álló esetben a 3.-ba. A redőnyök és a vászontetők a 4. rendszerre szállnak le.
- Hőszigetelő termékek. Öt sor, és a Romániában legtöbbet eladott termék, a többrétegű külső hőszigetelő készlet, vagyis a hőszigetelő rendszer, a készlet jellemzőire az 1. rendszert kapja. A külön vett hőszigetelő anyagok a 3. rendszernél maradnak, a rezgés- és zajszigetelés szintén a 3.-nál.
- Falazat és a hozzá kapcsolódó termékek. Hét sor. A szerkezeti felhasználású kőműveshabarcs 2+ rendszer; a nem szerkezeti habarcs, a vakolat és a glett is beleértve, 4. rendszer. A falazóegységek szintén kettéválnak, 2+-ra és 4.-re, olyan szempont szerint, amelyet a magyar szöveg sem tesz érthetővé, ezért alább visszatérünk rá.
- Cement, építési mész és hidraulikus kötőanyagok. Négy sor. A cementnek két sora van: az összetevőkkel kapcsolatos jellemzők a 2+ rendszernél, a többi az 1+-nál. Az építési mész és a hidraulikus útépítési kötőanyagok a 2+-nál.
- Betonhoz alkalmazott betonacél és feszített acél. Hét sor, közülük négy az 1+ rendszerben, ez a szigorúság legnagyobb sűrűsége az egész aktusban. Azok a csatornák és hüvelyek viszont, amelyek csak védik és vezetik az acélt, a 4. rendszernél maradnak.
- Fémből készült szerkezeti anyagok. Tíz sor, közülük kilenc a 2+ rendszerben: fémelemek, hálók és gabionok, szelvények és sík termékek, hegesztőanyagok, huzalok, védőtermékek, rugós elemek, profillemezek. Az egyetlen kivétel az 1. rendszerbe megy fel, és a nagy teherbírású álmennyezetek fémelemeire vonatkozik.
- Szerkezeti faanyagok és faalapú panelek. Kilenc sor a kettő együtt. A ragasztott laminált fa és a faszerkezetek rögzítőelemei az 1. rendszerben. A szilárd faanyag, a faoszlopok és a rögzítőlemezek a 2+-nál. Azok a panelek, amelyek nem teherhordók, és nem szerkezeti célra használják őket, a 4. rendszerre szállnak le.
- Tetőburkolatok, tető-felülvilágítók, tetőablakok. Tizenhat sor, szinte mindig kettéosztva: tűzzel összefüggésben szigorúbb rendszer, tűzzel összefüggésben nem álló esetben könnyebb. A tetőcserép például a tűzzel összefüggő jellemzőknél a 3. rendszernél áll, a többinél a 4.-nél. Az egyetlen sor, amely az 1+-ig megy fel, azoké a rögzítőeszközöké, amelyek megelőzik vagy megállítják a személyek magasból történő lezuhanását.
- Tűzgátló és tűzvédelmi termékek. Két sor, mindkettő az 1. rendszerben, mindenféle könnyebb változat nélkül. Ugyanígy a rögzített tűzoltó berendezések hat sorából öt az 1. rendszernél áll.
Mindebből látszik az a logika, amely szerint a rendszereket szétosztották. Nem az számít, mennyire drága vagy mennyire látható a termék, hanem az, mi történik, ha enged, és észre lehet-e venni időben. A tűz, a szerkezet és a magasból való lezuhanás felfelé húz. A szaniteráruk, a redőnyök, a glett és a teherhordásra nem szolgáló termékek jó része a 4. rendszerbe esik. Ugyanaz a fizikai termék két különböző sorban, két különböző rendszerrel is állhat, aszerint, milyen rendeltetésre szánják, a rendeltetést pedig a gyártó vallja be.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Az (EU) 305/2011 rendelet alatt az ellenőrzés szintjét szintén az Európai Bizottság aktusai állapították meg, de darabonként és időben elhúzódva. A régi rendelet 28. cikkének (2) bekezdése felhatalmazta a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal állapítsa meg, melyik rendszer alkalmazandó egy termékre, egy családra vagy egy jellemzőre, a (3) bekezdés pedig kimondta, hogy a választott rendszert „fel kell tüntetni a harmonizált szabványosításra irányuló megbízásokban és a harmonizált műszaki előírásokban”. A gyakorlati eredmény évekre szétszórt határozatok gyűjteménye lett, mindegyik egy termékterületre, amelyhez még a szabvány szövege is hozzájött. Ahhoz, hogy megtudja az ember, mi vonatkozik rá, előre tudnia kellett, hol keresse.
Az új aktus pontosan ezen változtat. Minden család és kategória egyetlen táblázatban áll, amelyet a szabványok előtt fogadtak el, nem utánuk. Ez módszerbeli különbség, nem szigorúsági: a (2) preambulumbekezdés világosan kimondja, hogy az újak megállapításánál „tekintettel kell lenni” a régi rendszerre, éppen a folytonosság kedvéért. Akinek bejelentett szervezetre volt szüksége, annak főszabály szerint ezután is lesz.
A második változás egy rendszerrel több. A régi rendszerben öt rendszer volt, az 1+, az 1., a 2+, a 3. és a 4., mind leírva az (EU) 305/2011 rendelet V. mellékletében. Az (EU) 2024/3110 rendelet IX. melléklete hozzáteszi a hatodikat, a 3+ rendszert, a környezeti értékelés validálására: a gyártó gyűjti az adatokat, fogalmazza meg a feltételezéseket és végzi a modellezést, a bejelentett szervezet pedig a gyártóüzem alapvizsgálata után validálási jelentést ad ki a bemeneti értékekről, a feltételezésekről, az alkalmazott eljárásról és a számításhoz használt szoftverről. A 2026. augusztus 28-i rendelet ennek a rendszernek az egyetlen feladatát adja meg: a „környezeti fenntarthatóság” alapvető jellemzőt, minden termékcsaládnál és minden termékkategóriánál. Ez az egész aktus legszélesebb hatókörű új kötelezettsége, mert egyetlen terméket sem kerül el.
A harmadik változás az, hogy négy jellemzőcsoport levált a termékről. Az (EU) 2024/3110 rendelet X. melléklete hat horizontális csoportot sorol fel: a tűzzel szembeni viselkedést, a tűzállóságot, a külső tűzteljesítményt, a zajelnyelést, a veszélyes anyagok kibocsátását és tartalmát, valamint a környezeti fenntarthatóságot. Az új aktus (5) preambulumbekezdése kimondja, hogy a horizontális megközelítést ezek közül négyre kell alkalmazni, a II. melléklet pedig pontosan azt a négyet fedi le. A tűzállóság és a zajelnyelés tehát a III. melléklet minden egyes terméksorán marad, nem közös szabályban.
A negyedik változás a hangnemben van. A régi rendelet 28. cikkének (2) bekezdése azt kérte a Bizottságtól, hogy „a legkevésbé költséges rendszert vagy rendszereket” válassza, amely az építményekre vonatkozó valamennyi alkalmazandó alapvető követelménynek megfelel. Az (EU) 2024/3110 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése azt kéri, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok „a lehető legkisebbre csökkentsék a gyártókra nehezedő terheket, ugyanakkor biztosítsák az emberek egészségének és biztonságának, valamint a környezetnek a magas szintű védelmét”. Abból a kötelezettségből, hogy a megfelelők közül a legolcsóbbat kell választani, a gyártó kímélésének kötelezettsége lett, amely több mérlegelési teret hagy.
Végül megváltozott a naptár, és itt van a legfontosabb gyakorlati információ. Az (EU) 305/2011 rendelet 2026. január 8-ától hatályát veszti, cikkeinek hosszú listája azonban, a III. és az V. melléklettel együtt, csak 2040. január 8-án. Tizennégy évig a két rendszer párhuzamosan fut. A régi rendszerben kihirdetett és 2026. január 8-án hatályban lévő harmonizált szabványok addig maradnak érvényesek, amíg a Bizottság vissza nem vonja őket. Az új rendelet követelményei és kötelezettségei pedig egy termékcsaládra vagy termékkategóriára az (EU) 2024/3110 rendelet 95. cikkének (9) bekezdése szerint csak egy évvel azután alkalmazandók, hogy a végrehajtási aktus kötelezővé teszi az adott család harmonizált szabványát, ha az aktus nem állapít meg még későbbi időpontot. Az a gyártó, aki akarja, saját elhatározásából korábban is átléphet.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az ellenőrzés szintje egyetlen táblázatból megtudható, nem termékterületenként külön európai aktusból, a szabvány szövegével együtt olvasva.
- A rendszer a szabvány előtt ismert, tehát a gyártó időben felkészítheti a gyárát és a tanúsítási költségvetését, ahelyett, hogy a szabvány szövegével egyszerre értesülne róla.
- A szabályok minden tagállamban azonosak és közvetlenül alkalmazandók, tehát a román gyártó nem olyannal versenyez, akinél otthon ugyanarra a termékre olcsóbb ellenőrzési szint volna.
- A felosztás a kockázatot követi, nem a termék árát: a tűz, a szerkezet és a magasból való lezuhanás felfelé húzza az ellenőrzést, a teherhordásra nem szolgáló termékek lent maradnak.
- A horizontális jellemzőket terméktől függetlenül ugyanúgy ellenőrzik, tehát két különböző anyag azonos tűzzel szembeni viselkedési osztállyal többé nem kerül eltérő ellenőrzési szintre.
- Az I. mellékletben szereplő, a megfelelőség vélelmére vonatkozó szabály levág egy felesleges kiadást ott, ahol a vizsgálat semmi újat nem mondana.
- A vevő számára a termék mögötti rendszer a bevallott számba vetett bizalom mértéke, és ez most nyilvánosan megtudható, anélkül, hogy a gyártót kellene megkérdezni.
Mi marad probléma
- Az aktus sehol nem mondja meg, mely naptól fejt ki hatást egy adott termékre. A valódi dátum csak az alaprendelet 95. cikkének (9) bekezdéséből és az adott termékcsaládra vonatkozó végrehajtási aktusból derül ki.
- A 3+ rendszerbe sorolt környezeti fenntarthatóság kivétel nélkül minden termékre egy plusz bejelentett szervezetet jelent, azokra is, amelyek egyébként a 4. rendszernél állnak, és soha nem volt dolguk eggyel sem.
- A termékcsalád száma az egyetlen fogódzó a III. mellékletben, a családok neve pedig nem az aktusban található meg, hanem az (EU) 2024/3110 rendelet VII. mellékletében. Aki csak az aktust olvassa, nem tudja megmondani, mi a 17. vagy a 34. család.
- A VII. melléklet 36. családjának, a rögzített létráknak, egyetlen sora sincs a III. mellékletben, jóllehet a (3) preambulumbekezdés kimondja, hogy az aktus valamennyi termékcsaládra vonatkozik.
- Ugyanaz a termék két sorba is eshet, eltérő rendszerrel, a szándékolt rendeltetés szerint, a rendeltetést pedig szintén a gyártó vallja be. Aki szerényebb rendeltetést vall be, olcsóbb ellenőrzést fizet.
- Az aktusnak nincs saját átmeneti rendelkezése és halasztott alkalmazási határideje sem. Az egész naptár más szövegeken függ.
- A megjegyzések oszlopának megfogalmazásai anyagi jogi szabályokat vezetnek be, nem magyarázatokat. Az 56. sor egy megjegyzésben állít fel termékcsaládok közötti elsőbbségi sorrendet, amelyet az 1., a 2. és a 3. cikk nem ír elő.
Hasznos tanácsok
- Először azt derítse ki, melyik család számába tartozik az Ön terméke. A számok az (EU) 2024/3110 rendelet VII. mellékletéből valók, és nélkülük a III. melléklet nem olvasható.
- A sorokat az aktus elsőbbségi rendjében olvassa: előbb az I. melléklet, azután a II., és csak a végén a III. Ha a termékre vonatkozik a megfelelőség vélelme, az ellenőrzés a 4. rendszerre száll le, és arra a jellemzőre a többi már nem számít.
- A horizontális jellemzőket külön ellenőrizze. Az a termék, amely a III. mellékletben a 4. rendszernél áll, a tűzzel szembeni viselkedésnél a II. melléklet útján az 1+-ba vagy az 1.-be kerülhet, a környezeti fenntarthatóságnál pedig mindenképpen a 3+-ba jut.
- Vesse össze a sort azzal a rendeltetéssel, amelyet ténylegesen bevall. A szerkezeti és a nem szerkezeti felhasználás közötti különbség a bejelentett szervezettől a saját nyilatkozatig mozdítja el a terméket, a bevallott rendeltetést pedig alá kell támasztani a műszaki dokumentációban.
- Tervezzen be a költségvetésébe egy bejelentett szervezetet a környezeti értékelésre, akkor is, ha eddig soha nem dolgozott eggyel. A II. melléklet 10. sorának egyetlen kivétele sincs.
- Ne siessen 2026 szeptemberében változtatni semmin. A követelmények termékcsaládonként alkalmazandók, egy évvel az után a végrehajtási aktus után, amely az adott szabványt kötelezővé teszi, tehát az Ön családjára figyelje az Európai Unió Hivatalos Lapját, ne az általános naptárat.
- Ha tervező vagy műszaki ellenőr, az anyagok átvételekor kérje azt a dokumentumot, amely a rendszernek megfelel: a termék teljesítményének állandóságára és a termék megfelelőségére vonatkozó tanúsítványt az 1+ és az 1. rendszernél, az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványát a 2+-nál, a termék teljesítményére és megfelelőségére vonatkozó tanúsítványt a 3.-nál, validálási jelentést a 3+-nál, a 4. rendszernél pedig csak a gyártó nyilatkozatát.
Gyakori kérdések
Kell tennem valamit 2026. szeptember 17-éig?
Szükség van kormányhatározatra vagy miniszteri rendeletre ahhoz, hogy Romániában alkalmazni lehessen?
Mit jelent konkrétan a 4. és az 1+ rendszer közötti különbség?
Nőnek a költségek a román gyártóknak?
Hol találom meg, mit jelent a 17. vagy a 34. család?
A termékemnek két rendeltetése van. Melyik rendszer alkalmazandó?
Mi lesz a régi rendszerben szerzett tanúsítványokkal?
Érvényben maradnak a romániai bejelentett szervezetek?
Egyszerű vevőként hogyan ellenőrzöm, mennyire komolyan ellenőriztek egy anyagot?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A III. melléklet, az egész táblázat, az (EU) 2024/3110 rendelet VII. mellékletéhez viszonyítva. A III. mellékletnek 246 sora van, és az 1-től 35-ig terjedő termékcsaládokat fedi le. Az alaprendelet VII. melléklete 36 családot sorol fel, az utolsó a „RÖGZÍTETT LÉTRÁK”. A 36. család a III. melléklet egyetlen sorában sem jelenik meg, jóllehet az (EU) 2024/3110 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése „minden egyes termékcsalád vagy termékkategória esetében” megkívánja a rendszer megállapítását, az aktus (3) preambulumbekezdése pedig kimondja, hogy „ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus valamennyi termékcsaládra vonatkozik”. A rögzített létrákra csak az I. és a II. melléklet marad alkalmazandó, amelyek a megfelelőség vélelmét és a horizontális jellemzőket érintik; a termék saját jellemzőire semmilyen rendszer nincs megállapítva. Egyébként ez az egyetlen olyan család, amely új az (EU) 305/2011 rendelet IV. mellékletének 1. táblázatához képest, amely a 35.-nél megállt.
- A II. melléklet 1. sora a 4. sorhoz viszonyítva. Az 1. sor az 1+ rendszert állapítja meg a 31. családba tartozó erőátviteli kábelekre, vezérlőkábelekre és távközlési kábelekre, az A., B. vagy C. tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztálynál. A 4. sor a 3. rendszert állapítja meg valamennyi család azon termékeire, amelyek gyártási folyamatának nincs olyan egyértelműen azonosítható szakasza, amely teljesítményjavulást eredményez a tűzzel szembeni viselkedés tekintetében, az A., B., C., D. vagy E. osztálynál. Az A., B. vagy C. osztályú kábel, amelyet ilyen szakasz nélkül gyártanak, mindkét sor alá esik, két különböző rendszerrel. Hogy az átfedést látták, a 2. sorból derül ki, amely kifejezetten kizárja az erőátviteli, a vezérlő- és a távközlési kábeleket; a 4. sorban nincs ilyen kizárás. Az aktus az 1. cikk (2) bekezdésében és a 2. cikk (2) bekezdésében elsőbbséget állapít meg a mellékletek között, de semmilyen elsőbbségi szabályt nem ad ugyanazon melléklet sorai közé.
- A III. melléklet 94. és 95. sora, a falazóegységek. A 94. sor a 2+ rendszert adja az „alacsony biztonsági tényezőkkel tervezett szerkezet” esetére, a 95. sor a 4. rendszert a „magas biztonsági tényezőkkel tervezett, nem strukturális szerkezet” esetére. A „biztonsági tényezők” kifejezés sehol nincs meghatározva az aktusban, amelynek egyáltalán nincs fogalommeghatározásokat tartalmazó cikke, és a három melléklet egyetlen más sorában sem fordul elő. Ráadásul a 95. sor ugyanabba a cellába tesz egy számítási szempontot, a magas biztonsági tényezőket, és egy használati kategóriát, a „nem strukturálisat”, anélkül, hogy megmondaná, mindkét feltételnek egyszerre kell-e teljesülnie. A magyar változatnak van egy saját következetlensége is: a „strukturális” szó az egész táblázatban csak itt, ebben az egy cellában szerepel, mindenhol máshol, a 94. sor fölötti és alatti sorokban is, „szerkezeti felhasználás” áll. Ugyanennek a családnak a 91. sorában a termékkategória cellája nem nevet tartalmaz, hanem a „Beleértve a kőműves segédtermékeket” fordulatot, vagyis egy megjegyzésformulát ott, ahol a többi nyelvi változat a kategóriát nevezi meg, és ahol az adott sor megjegyzés rovata szintén „Beleértve” szóval kezdődik. Egy kerámiatömb- vagy pórusbetongyártó a szövegből nem tudja megállapítani, kell-e neki bejelentett szervezet a gyártásellenőrzéshez, a 2+ rendszerben, vagy egyedül nyilatkozik, a 4. rendszerben, a kettő közötti költségkülönbség pedig a teljes különbség aközött, hogy van-e harmadik fél a gyárban vagy nincs.
A szerkesztőség elemzése
Az aktus valós problémát old meg, és elegánsan oldja meg. A régi rendszerben ahhoz, hogy megtudja az ember, ki ellenőrzi a termékét, meg kellett találnia az Európai Bizottság tizenöt évvel ezelőtti határozatát a saját termékterületére, majd a szabvánnyal együtt kellett elolvasnia. Most a válasz egy táblázat egyik sorában áll, a táblázatot pedig a szabványok előtt fogadták el, ahogy az alaprendelet 10. cikkének (2) bekezdése megkívánja. A három melléklet közötti elsőbbségi sorrend kifejezetten le van írva, az 1. cikk (2) bekezdésében és a 2. cikk (2) bekezdésében, ami azt mutatja, hogy a szerzők gondoltak az átfedésekre. Annál feltűnőbb, hogy ugyanez a gondosság nem szállt le a II. melléklet belsejébe, ahol az 1. és a 4. sor ugyanazon a kábelen osztozik.
A számok elmondanak valamit, ami a táblázat soronkénti olvasásából nem látszik. A 246 sorból 60 a gyártót hagyja egyedül a nyilatkozatával, 186 pedig bejelentett szervezetet hoz be. A 186-ból viszont csak 54 van az 1. és az 1+ rendszerben, az egyetlen kettőben, amelyben a bejelentett szervezet a terméket és a gyárat is értékeli, és 9 sor, a táblázat kevesebb mint 4%-a, jut el az 1+ rendszerig, a piacon vett minták szúrópróbaszerű vizsgálatával. A kilenc sor nem véletlenszerű: a cement, a betonacél és a feszített acél, az utófeszítő rendszerek, a puccolános adalékok, a szikla- és talajhorgonyok, a magasból való lezuhanást megállító eszközök és a kábelek. Mindegyiknek ugyanaz a vonása: olyan termékek, amelyek beépülnek az építménybe, és azután soha többé nem vizsgálhatók meg, akár azért, mert betonba temetik őket, akár azért, mert a hiányuk csak a balesetben derül ki. Az aktus szigorúsága tehát a későbbi ellenőrzés lehetetlenségét követi, nem a termék gazdasági súlyát. A készre kevert beton, amely messze a legnagyobb piaci mennyiség, a 2+ rendszernél áll.
A második megfigyelés a II. mellékletnek a táblázat többi részével való összevetéséből jön. A környezeti fenntarthatóság minden családnál és minden kategóriánál a 3+ rendszert kapja. A 3+ az egyetlen új rendszer a régi rendszerhez képest, és validálási jelentést kíván egy bejelentett szervezettől, a gyártóüzem alapvizsgálatával. A következmény, amely sehol nem olvasható ki így, az, hogy a 4. rendszer 60 sora, vagyis éppen azok a termékek, amelyek eddig mentesek voltak minden bejelentett szervezettel való érintkezéstől, abban a pillanatban szorulnak egyre, amint környezeti teljesítményt vallanak be. Egy redőny-, szaniteráru- vagy vakolóhabarcsgyártónak az az aktus, amely látszólag semmit nem kér tőle, pontosan az az aktus, amely az első bejelentett szervezetet hozza be a gyárába. Hogy ez milyen hamar történik meg, olyan naptártól függ, amelyet a rendelet nem tartalmaz: a hatálybalépésén kívül az egész aktusban egyetlen dátum sem mondja meg, mikortól.
A harmadik megfigyelés a határidők viszonyára vonatkozik. Az aktust 2026. június 11-én fogadták el és 2026. augusztus 28-án hirdették ki, 78 nap különbséggel, a kihirdetéstől a hatálybalépésig pedig még 20 nap telt el. A címzettnek viszont az aktus semmilyen határidőt nem szab, sem a megfelelésre, sem az átmenetre. Az (EU) 305/2011 rendelet 2026. január 8-ától hatályát veszti, egy része azonban, benne a régi rendszereket tartalmazó V. melléklet, 2040. január 8-áig hatályban marad. Tizennégy év párhuzamos rendszer, egy olyan piacon, ahol ugyanaz a fal az átmenet különböző szakaszaiban lévő termékekből épül, olyan alkalmazási probléma, amelyet egy táblázat, bármilyen jól megcsinált, nem old meg egyedül.
Mit kellene megváltoztatni
- Egy sor, vagy több, a VII. melléklet 36. családjának. Enélkül a rögzített létráknak vannak olyan alapvető jellemzőik, amelyekre semmilyen értékelési és ellenőrzési rendszer nincs, a szabványukat pedig nem lehet megrendelni, mivel az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdése a szabványosítási kérelmet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal megállapított rendszerhez köti.
- Az erőátviteli kábelek kifejezett kizárása a II. melléklet 4. sorából is, ahogy a 2. sorban van. Ez lezárná az aktus egyetlen belső ellentmondását, és megkímélné a kábelgyártókat attól, hogy az 1+ és a 3. rendszer között kelljen választaniuk, vagyis a piaci mintavizsgálatokkal járó teljes tanúsítás és az egyszerű laboratóriumi vizsgálatok között.
- A 94. és a 95. sorban a „biztonsági tényezők” kifejezés felváltása a valódi műszaki szemponttal, egységesen megfogalmazva. A falazóegységek gyártói tudnák, a 2+ vagy a 4. rendszer vár-e rájuk, a piacfelügyeleti hatóságnak pedig lenne mit ellenőriznie. Ugyanitt a 91. sor termékkategória-cellájába a kategória nevét kellene beírni, nem a „Beleértve a kőműves segédtermékeket” fordulatot.
- Általános elsőbbségi szabály minden melléklet belsejébe, a különös sor az általános sorral szemben mintájára. Az aktusnak már vannak elsőbbségi szabályai a mellékletek között; egy mondat a 3. cikkben megkímélné az értelmezőt az értelmezési kánonoktól, és a jövőbeli helyzeteket is megoldaná, nem csak a kábelekét.
- A termékcsaládok megnevezésének megismétlése a III. melléklet egy oszlopában vagy egy jegyzetében. A táblázatot gyárak munkaeszközének szánták, nem jogászokénak, egy olyan munkatáblázat pedig, amelyhez másik aktust kell megnyitni ahhoz, hogy megtudjuk, mit jelent a „17”, elhibázza a célját.
- Az anyagi jogi szabályok átemelése a megjegyzések oszlopából a cikkek szövegébe. Az 56. sor megjegyzése, amely szerint az értékelési és ellenőrzési rendszer alkalmazandó, „kivéve, ha az értékelési és ellenőrzési rendszert egy másik termékcsalád határozza meg”, kollíziós norma, nem magyarázat, és semmi keresnivalója egy táblázat utolsó oszlopában. Ugyanez az oszlop a 26. sorban, a többrétegű külső hőszigetelő készleteknél, „a megfelelő sorban felsorolt alkatrészek alapvető jellemzőinek értékelési és ellenőrzési rendszerére” utal, újabb anyagi jogi utalás olyan helyen, ahol az olvasó megjegyzést vár.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/1310, 2026. augusztus 28. 29 oldal PDF, 1,0 MB
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.