Röviden
- Aki országos kutatóintézetet akar vezetni, 2026. szeptember 22-től új szabályok szerinti pályázaton indul. A pályázati anyagot kizárólag elektronikusan kell benyújtani, annak a közintézménynek a felületén, amely az intézetet koordinálja, a felület pedig 25 munkanapon át marad nyitva. A 2016-os módszertant ugyanazon a napon helyezik hatályon kívül.
- Az értékelő bizottság öt főről háromra csökken, az átmenő jegy pedig továbbra is 8,00 a 10-ből. Az interjú legfeljebb 60 percig tart, román nyelven zajlik, és hangfelvétel készül róla, a felvételt pedig a végleges eredmények kifüggesztésétől számított egy évtől 5 évig őrzik meg.
- A pályázónak kevesebb ideje marad az óvásra, a nyertes viszont hamarabb kapja meg a kinevezési rendeletet. Óvást az eredmény kifüggesztésétől számított legfeljebb 2 munkanapon belül lehet benyújtani, szemben a 2016-os szabályok 3 munkanapjával, a kinevezési rendelet pedig a zárójelentés jóváhagyásától számított legfeljebb 15 munkanapon belül megérkezik, a korábbi 45 munkanap helyett.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 804. szám, 2026. szeptember 22.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 22., a kihirdetés napja, mert az aktus nem ír elő későbbi dátumot
A Kormány 743/2026. sz. határozata, amely 2026. szeptember 22-én jelent meg, egy hónappal korábban vállalt kötelezettséget visz végig. A 174/2026. sz. törvénnyel az országos kutatóintézetek igazgatói nyilvános pályázat alá kerültek, és évente közzé kell tenniük a jövedelmüket, annak a törvénynek a III. cikke pedig azt kérte, hogy a pályázat módszertanát a hatálybalépésétől számított 30 napon belül frissítsék. A törvény 2026. augusztus 17-én lépett hatályba, tehát a határidő 2026. szeptember 16-án járt le. A határozatot 2026. szeptember 18-án fogadták el, és 2026. szeptember 22-én került be a romániai Hivatalos Közlönybe.
Maga az aktus két cikkből és egy mellékletből áll. Az 1. cikk jóváhagyja a módszertant, a 2. cikk pedig hatályon kívül helyezi az 576/2016. sz. kormányhatározatot, amely tíz éven át szolgált a pályázat szabályzataként. A hivatkozott jogalap Románia újraközzétett Alkotmányának 108. cikke, valamint a tudományos kutatásról és a technológiai fejlesztésről szóló 57/2002. sz. kormányrendelet 22. cikkének (1) bekezdése. Kormányhatározat lévén a kihirdetés napján lép hatályba, a jogalkotási technika normáiról szóló, újraközzétett 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése szerint, mert a szövegében nem szerepel későbbi dátum.
A melléklet, vagyis az a rész, amely a hatásokat kiváltja, 39 cikkből és tíz saját mellékletből áll. Azt a hat új cikket ülteti át a gyakorlatba, amelyet a kutatási, fejlesztési és innovációs személyzet jogállásáról szóló 183/2024. sz. törvénybe éppen a 174/2026. sz. törvény iktatott be. A változások egy csomagban érkeznek: a pályázat teljes egészében informatikai felületre költözik, az értékelés 16 mutatóból és az aktusban rögzített súlyokból álló rácsot kap, a lebonyolítás pedig annak a közintézménynek a feladata lesz, amely az egyes intézeteket koordinálja, és amelyet a szöveg koordináló szervnek nevez, egyetlen országos hatóság helyett.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatást a pályázó érzi, és egy naptárral kezdődik. A pályázati felhívást az intézet és a koordináló szerv honlapján, valamint az EURAXESS portálon, a www.euraxess.gov.ro címen teszik közzé. Az informatikai felület a felhívástól számított legfeljebb 3 munkanapon belül megnyílik, és 25 munkanapon át marad elérhető. A dokumentumokat PDF vagy JPG formátumban kell feltölteni, a határidőig módosíthatók, a teljes feltöltés után pedig a pályázó automatikusan iktatószámot kap, amelyet azután az eredmények kifüggesztésénél használnak. Az 1. sz. mellékletben szereplő jelentkezési kérelem kifejezett kérést is tartalmaz a személyes adatok anonimizálására a kifüggesztéskor.
A részvételi feltételek nem a módszertanban szerepelnek, hanem a 183/2024. sz. törvény 172. cikkének (1) bekezdésére utalnak. Röviden: II. fokozatú tudományos kutatói szakmai fokozat vagy ezzel egyenértékűen egyetemi docensi tisztség, az intézet tevékenységi területén; vagy legalább 3 év vezetői beosztásban szerzett gyakorlat egy kutatószervezetben, vagy legalább két, versenyeztetéssel elnyert és projektigazgatóként lezárt projekt, összesen legalább 400 000 eurós költségvetéssel; a román vagy az angol nyelv ismerete; tiszta erkölcsi és adóügyi bizonyítvány; kutatásetikai szankció hiánya; valamint az, hogy se a pályázónak, se a házastársának, se a harmadik fokig terjedő vér szerinti és sógorsági hozzátartozóinak ne legyen üzletrésze azonos profilú vagy az intézettel üzleti kapcsolatban álló cégben.
A második hatás az, ahogyan a jegyet megállapítják. A pályázatnak két szakasza van. Az I. szakasz csak a részvételi feltételeket ellenőrzi, a bizottságnak legfeljebb 5 munkanap áll rendelkezésére az ellenőrzésre, a szakasz pedig a felület bezárásától számított legfeljebb 15 munkanapon belül lezárul. A II. szakasz két fázisból áll, és legfeljebb 20 munkanapig tart. Az I. fázisban a pályázati anyagot elemzik, és jegyet adnak a C1 kritériumra, a vezetői tevékenységre, 40%-os súllyal, valamint a C2 kritériumra, a tudományos tevékenységre, 60%-os súllyal. A II. fázisban zajlik az interjú, amely a C3 kritériumot, a vezetői program minőségét hozza be 60%-os súllyal, és a C4 kritériumot, a tudományos tekintélyt és a nemzetközi együttműködéseket, 40%-os súllyal. Mindegyik kritériumot 0-tól 10-ig pontozzák, két tizedesjeggyel, és saját maximális pontszámmal rendelkező mutatókra bontják, 2 és 5 pont között, amelyek kritériumonként pontosan 10 pontot adnak ki.
Az egyes fázisok jegye a súlyozott pontszámok összege, a fázis jegye a három tag által adott jegyek számtani átlaga, a II. szakasz jegye pedig a két fázis jegyének számtani átlaga. A küszöb 8,00. Ez alatt a pályázót elutasítják, bármilyen jól jött is ki a többiekkel való összehasonlításból. Holtverseny esetén az előz, aki a második fázisban, vagyis az interjún szerezte a magasabb jegyet.
A harmadik hatás az interjút érinti, amely szigorú szabályokhoz kötött próbává válik. Pályázónként legfeljebb 60 percig tart, román nyelven zajlik, a bizottság valamennyi tagjának jelenlétében, a bizottság, a megfigyelők és a pályázó által aláírt terv alapján, az ugyanarra a tisztségre pályázók számára közös kérdésekkel. Hangfelvétel készül róla, a felvételt a végleges eredmények kifüggesztésétől számított egy évtől 5 évig őrzik meg, és eljut az óvási bizottsághoz, ha valaki megóvja a II. szakaszt.
A negyedik hatás a pályázat lezárása után kezdődik. A koordináló szerv a zárójelentés jóváhagyásától számított legfeljebb 15 munkanapon belül kiadja a kinevezési rendeletet. A főigazgató ezután a rendelettől számított legfeljebb 15 munkanapon belül menedzsmentszerződést ír alá az 5 éves megbízatás idejére, a rendelettől számított legfeljebb 30 napon belül pedig bemutatja vezetői programját az intézet személyzete előtt. Ha a tisztség betöltetlen marad, a koordináló szerv legfeljebb 6 hónapon belül új pályázatot ír ki.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A legnagyobb változás az, hogy ki tartja a pályázatot. A 2016-os módszertan egyetlen intézményre, a kutatás-fejlesztés állami hatóságára bízta a lebonyolítást, az Országos Tudományos Kutatási és Innovációs Hatóság útján, amely a betöltetlen tisztséggel rendelkező intézetek listáját is összeállította. A 2026-os szabályok mindezt az egyes intézetek koordináló szervéhez teszik át, vagyis ahhoz a minisztériumhoz vagy közintézményhez, amelynek koordinálása alatt az intézet áll. Megváltozik tehát az is, hogy ki felel a naptárért, ki biztosítja a felületet, és ki írja alá a kinevezési rendeletet.
A második változás a bizottság. 2016-ban öt tagja volt: a hatóság egy képviselője, az intézet tudományos tanácsának elnöke és három szakember I. fokozatú tudományos kutatói fokozattal vagy egyetemi tanári címmel. 2026-tól három tagja van: a koordináló szerv egy képviselője és a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Konzultatív Kollégium által javasolt két szakember, akiktől legalább II. fokozatú tudományos kutatói fokozatot vagy egyetemi docensi tisztséget kérnek. Az intézet így elveszíti a helyét abban a bizottságban, amely az igazgatóját kiválasztja, a fokozati léc pedig egy fokkal lejjebb kerül.
A harmadik változás észrevétlen marad, de szintén a pályázóra esik. Az óvásokat elbíráló bizottság 2016-ban a hatóság három képviselőjéből állt, akik közül az egyiknek jogi végzettséggel kellett rendelkeznie, a technikai titkárságnak pedig három tagja volt, közülük szintén egynek jogi végzettséggel. Az új módszertan az óvási bizottságnak ugyanazt az összetételt adja, mint a pályázati bizottságnak, és két főre hagyja a titkárságot. A jogi végzettség követelménye mindkét helyről eltűnik, pedig az óvás az eljárás egyetlen olyan lépése, amelyben egy normát konkrét ügyre alkalmaznak.
A negyedik változás a pontozórács. A 2016-os kritériumok a szakmai tevékenység, a vezetői program minősége, a döntéshozatalhoz kapcsolódó készségek és a kommunikációs készségek voltak, 30%-os, 40%-os, 10%-os és 20%-os súllyal, a jegyeket pedig sávokban adták, az első fázisban 1-től 6-ig, a másodikban 1-től 4-ig. 2026-tól a kritériumok ugyanazokat a címkéket viselik, C1-től C4-ig, de mást jelentenek, a súlyok a fázisokra vonatkoznak, és mindegyik kritériumnak vannak mutatói az aktusban rögzített maximális pontszámmal. A tudományos tevékenység, amely a régi kritériumokból önálló tételként hiányzott, az első fázis legnagyobb súlyú összetevőjévé válik.
A többi különbség a határidőkön és az alaki követelményeken látszik. A benyújtási ablak összeszűkült: 2016-ban a felhívást legalább 45 nappal a benyújtás zárása előtt közzé kellett tenni, most pedig a felhívástól a határidőig terjedő leghosszabb időköz 28 munkanap, vagyis 40 naptári napnál kevesebb. Az óvási határidő 3 munkanapról 2-re csökkent. Cserébe a kinevezési rendeletet a zárójelentéstől számított legfeljebb 15 munkanapon belül adják ki, nem 45 alatt. Az orvosi igazolás legfeljebb 6 hónappal korábban állítható ki, nem 3 hónappal. A felhívást már nem kell országos terjesztésű napilapban is közzétenni. A munkáltatói és a szakszervezeti megfigyelőket most kötelezően jelölik, a felhívástól számított 15 munkanapon belül, a saját kezdeményezésre küldött szándéklevél helyett, cserébe viszont már nem készítik el azt a saját jelentést, amelyet a 2016-os szabályok az interjúktól számított 5 munkanapon belül kértek.
Megjelenik egy olyan szabály is, amelynek 2016-ban nem volt megfelelője. Az akkreditált állami egyetemek koordinálása alatt álló intézetek esetében a 2. cikk az egyetemi szenátusra bízza a főigazgatói pályázat módszertanát. A 2016-os szabályok semmilyen ilyen megkülönböztetést nem tettek.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A pályázati anyag teljes egészében a felületre kerül, automatikusan generált iktatószámmal, és kérhető, hogy a név anonim maradjon az eredmények kifüggesztésekor. Aki olyan állásból pályázik, amelyet nem akar elveszíteni, többé nem kényszerül arra, hogy ezt nyilvánosan tegye.
- A jegy ellenőrizhetővé válik. A négy kritérium 16 mutatóra bomlik, mindegyiknek az aktusban rögzített maximális pontszámával, a súlyok és a számítási képletek pedig a határozat szövegében állnak, nem egy belső pontozólapon.
- Az interjúról hangfelvétel készül, és a felvételt egy évtől 5 évig megőrzik. Megkapja az óvási bizottság is, tehát az interjún elhangzott kérdésekre vonatkozó kifogás ellenőrizhető.
- A nyertes kevesebbet vár. A kinevezési rendelet a zárójelentés jóváhagyásától számított legfeljebb 15 munkanapon belül megérkezik, szemben a 2016-os módszertan 45 munkanapjával.
- A munkáltatói és a szakszervezeti megfigyelőket kötelezően jelölik, a koordináló szerv kérésére, és aláírják az interjúról készült jegyzőkönyvet.
- Az összeférhetetlenségnek végre van eljárása: nyilatkozat a felületen minden egyes pályázóval szemben, csere a póttagok listájáról, és az eredmény újraszámítása, ha a helyzet későn derül ki.
Mi marad probléma
- Az óvást 2 munkanap alatt kell benyújtani, a bizottságnak pedig 3 munkanapja van az elbírálásra. A pályázó kevesebb időt kap a megírásra, mint amennyi a közigazgatásnak a válaszra jut, pedig neki kell megtalálnia a hibát.
- Az óvás ronthat is az eredményen. A 23. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint az óvásnak minden olyan esetben helyt adnak, amikor az újraértékelés legalább 1,00-dal eltér a kezdeti jegytől, anélkül hogy a szöveg megmondaná, milyen irányban, a 24. cikk (1) bekezdése pedig az óvási bizottság jegyét teszi végleges jeggyé. A lefelé mutató újraértékelés tehát véglegessé válik.
- A háromtagú bizottság kevés mozgásteret hagy. Egyetlen, a II. szakasz után felfedezett összeférhetetlenségi helyzet a minimális két tagra viszi az értékelést, a második pedig az I. szakasztól indítja újra a pályázatot, új bizottsággal.
- A bizottsági szakemberektől megkövetelt fokozat az I. fokozatú tudományos kutatóról vagy egyetemi tanárról a II. fokozatra, illetve egyetemi docensre csökken, vagyis pontosan arra a küszöbre, amelyet az általuk értékelt pályázótól kérnek.
- Az óvási bizottságból és a technikai titkárságból eltűnik az a követelmény, hogy valakinek jogi végzettsége legyen, amely a 2016-os szabályokban mindkettőnél szerepelt.
- A pályázati anyag összeállítására szánt idő megrövidült. A 12 oldalas vezetői programot, a kritériumok szerint tagolt listát, a bizonyítványokat és az igazolásokat a felhívástól számított legfeljebb 28 munkanap alatt kell összeszedni, szemben a korábbi legalább 45 naptári nappal.
- Nincs semmilyen átmeneti rendelkezés. A régi módszertan 2026. szeptember 22-én hatályát veszti, az aktus pedig semmit nem mond az ezen időpont előtt meghirdetett és be nem fejezett pályázatokról.
Hasznos tanácsok
- Állítsa össze az eredményeinek listáját a felület megnyitása előtt, és tagolja pontosan a C1, C2 és C4 kritérium, valamint a 19. cikkben szereplő mutatók szerint. A 9. cikk f) pontja éppen ezt a szerkezetet kéri, egy másként rendezett lista pedig arra kényszeríti az értékelőt, hogy maga keresse meg a pontokat.
- A dokumentumok érvényességi idejét a benyújtási határidőtől külön ellenőrizze. Az erkölcsi és az adóügyi bizonyítványnak a benyújtás napján érvényesnek kell lennie, az orvosi igazolást pedig legfeljebb 6 hónappal a pályázat lebonyolítása előtt állíthatják ki.
- Tartsa be a vezetői program terjedelmi korlátját: legfeljebb 12 oldal, Times New Roman 12-es betűmérettel, szimpla sorközzel, ebből legfeljebb 4 oldal a vezetői elképzelésre és 4 a vállalt teljesítménymutatókra. A 2. sz. mellékletben szereplő keretszerkezet éppen azoknak az alpontoknak a listája, amelyeket a C3 kritérium pontoz.
- Jelölje be a jelentkezési kérelemben az anonimizálás kérését, ha nem szeretné, hogy a neve megjelenjen a közzétett listákon. Az 1. sz. melléklet szerinti űrlap kifejezetten tartalmazza, de hivatalból nem alkalmazzák.
- Mielőtt óvást nyújt be, mérlegelje a kockázatot. Ha az újraértékelés legalább 1,00-dal lejjebb viszi a jegyet, a kisebb jegy lesz a végleges, és az egyetlen megmaradó út a közigazgatási bíróság.
- Töltse fel időben a dokumentumokat. A határidőig módosíthatja őket, de az iktatószám és a visszaigazoló e-mail csak a teljes feltöltés után érkezik meg, a felület pedig a megnyitástól számított 25 munkanap múlva bezár.
- Ha az Önt érdeklő intézetet állami egyetem koordinálja, kérdezze meg az egyetemi szenátust, milyen módszertant alkalmaz. A 2. cikk szövege kiveszi őket az általános szabály alól, és a szenátusra hagyja a rájuk vonatkozó szabályokat.
Gyakori kérdések
Mikortól kell alkalmazni az új pályázati szabályokat?
Mi történik a 2026. szeptember 22. előtt megkezdett pályázattal?
Ki bonyolítja le a pályázatot?
Milyen jegyet kell elérnem ahhoz, hogy sikeresnek nyilvánítsanak?
Meddig tart az interjú, és készül-e róla felvétel?
Mi történik, ha egyik pályázó sem éri el a 8,00-s jegyet?
Megóvhatom az eredményt, és mennyi időn belül?
Milyen dokumentumok kötelezőek a pályázati anyagban?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- 2. sz. melléklet, 1. sz. táblázat, I11 mutató. A kiadások összegére közzétett képlet I6 + I7 + I8 + I9. Az I6 azonban ugyanabban a táblázatban a bevételek összege, az I10, vagyis az egyéb kiadások pedig kimarad. Ahogy le van írva, a menedzsmentszerződésben vállalt kiadások összege az összes bevételt és a négy kiadási kategóriából hármat adja össze. A táblázat többi részével összhangban álló képlet az I7 + I8 + I9 + I10 lenne. A 804/2026. sz. romániai Hivatalos Közlöny 17. oldalán látható.
- A módszertan 2. cikke. Az akkreditált állami egyetemek koordinálása alatt álló intézetek esetében a szöveg azt mondja, hogy a pályázat módszertanát az egyetemi szenátus dolgozza ki, de nem rögzít sem határidőt, sem minimális tartalmat, sem addig alkalmazandó szabályt. Ugyanakkor a 183/2024. sz. törvény 171. cikkének (1) bekezdése azt kéri, hogy a tisztséget a Kormány által jóváhagyott módszertan szerint lebonyolított pályázattal töltsék be, anélkül hogy különbséget tenne aszerint, ki koordinálja az intézetet. Ezeknél az intézeteknél a szövegből nem állapítható meg, milyen módszertan alkalmazandó 2026. szeptember 22-től.
- 2. sz. melléklet, az 1. sz. táblázat jegyzetei. Az I11 mutató szerepel azoknak a felsorolásában is, amelyeknél a vállalt teljesítmény minimumértéket jelent, és azoknak a felsorolásában is, amelyeknél maximumértéket. Ugyanaz a mutató nem lehet egyszerre alsó küszöb és felső határ. Ezen túl az I12, vagyis az üzleti év bruttó eredménye, és az I13, vagyis a nettó nyereség, a jegyzetekben szereplő három kategória egyikébe sem tartozik, tehát náluk nem tudni, mit is vállalnak. Ugyanannak a kiadásnak a 19. oldala.
- 2. sz. melléklet, 1. sz. táblázat, I6 mutató. A bevételek összegét I1 + I2 + I3 + I4 alakban határozzák meg, holott a táblázat az I5-öt, vagyis az egyéb bevételeket is tartalmazza, külön bevételi mutatóként. A kategória benne marad a táblázatban, de az összegen kívül.
A szerkesztőség elemzése
A módszertan alapjában véve jó aktus: kiveszi a pályázatot a papíralapú dossziéból, súlyokat tesz a határozat szövegébe, és rögzíti az interjút. A baj a megjelenés dátumával van. A 174/2026. sz. törvény 2026. augusztus 17-én lépett hatályba, és 30 napot adott a módszertan frissítésére, tehát a határidő 2026. szeptember 16-án járt le. A határozat szeptember 18-i keltezésű, és szeptember 22-én jelent meg, vagyis 6 nappal az esedékesség után. A beszédes szám azonban nem a 6, hanem a 36. Ennyi nap telt el a törvény hatálybalépésétől a módszertan hatálybalépéséig, és ebben az egész időszakban a törvény egyfajta pályázatot írt le, miközben az egyetlen hatályos módszertan egy másikat. A címkék egybeesése tovább rontja a helyzetet: a törvény C1-től C4-ig a vezetői tevékenységet, a tudományos tevékenységet, a vezetői program minőségét és a tudományos tekintélyt jelölte, a 2016-os szabályok pedig ugyanennek a négy címkének a szakmai tevékenység, a vezetői program, a döntéshozatali készségek és a kommunikációs készségek jelentést adták. Egy 2026. augusztus 17. és szeptember 21. között meghirdetett pályázatnak szó szerint két azonos nevű kritériumkészlete volt.
A második észrevétel nem látszik az aktust elejétől a végéig olvasva, mert csak a határidők összeadásából jön ki. Egymás után rakva az eljárás maximális határidői ezt adják: 3 munkanap a felület megnyitásáig, 25, amíg nyitva áll, 15 az I. szakaszra, 20 a II. szakaszra, 15 a kinevezési rendeletig és további 15 a menedzsmentszerződésig. Ez 93 munkanap, vagyis csaknem 19 hét, tehát nagyjából négy és fél hónap a felhívástól az aláírásig. Ehhez jön még az a 6 hónap, amelyet a 3. cikk (1) bekezdése pusztán az eljárás elindítására ad a koordináló szervnek. Egy betöltetlen tisztség tehát anélkül maradhat üresen csaknem tíz hónapig, hogy bárki bármit megsértene. Ugyanakkor a 183/2024. sz. törvény 17. cikkének (13) bekezdése azt mondja, hogy a tisztség ideiglenes ellátása a pályázat útján történő betöltésig tart, de legfeljebb 6 hónapig. A módszertan saját naptára ezt mintegy négy hónappal túllépi, a (14) bekezdés szerinti egymást követő megbízások lehetősége pedig csak egy nyertes nélkül lezárult pályázat után nyílik meg, nem az első pályázat alatt. Egy intézet tehát úgy érhet a törvényes ideiglenesség végére, hogy a pályázat még a saját határidein belül tart.
A harmadik észrevétel azt méri, ki nyer időt és ki veszít. Az egyetlen határidő, amely a pályázó kárára rövidült, az óvásé, 3 munkanapról 2-re, és rövidebb marad annál a 3 munkanapnál, amelyet a bizottság a válaszra vesz magának, pedig a pályázó feladata a nehezebb: neki kell megtalálnia a hibát, a bizottságnak csak megerősítenie. A másik végén az a határidő rövidült a legtöbbet, 45 munkanapról 15-re, amellyel a közigazgatás a nyertesnek tartozott. A 23. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 24. cikk (1) bekezdése közötti összjáték csapdát is rejt: a kezdeti jegytől való legalább 1,00-s eltérés az óvásnak való helyt adáshoz vezet, és az óvási bizottság jegyét teszi véglegessé, függetlenül attól, milyen irányba ment az újraértékelés. Az eljárás tehát tartalmazza annak lehetőségét, hogy az óvást benyújtó helyzete rosszabbodjék, amit az aktus sehol nem nevez meg, és nem is jelez a pályázónak.
Az utolsó észrevétel a háromtagú bizottságra vonatkozik. A 12. cikk (3) és (4) bekezdése azt mondja, hogy ha összeférhetetlenség a II. szakasz után derül ki, az érintett tag értékelését kizárják, azzal a feltétellel, hogy legalább két tag értékelése érvényes maradjon, ellenkező esetben az eljárás az I. szakasztól kezdődik újra, új bizottsággal. Öt tagnál, amennyi a bizottságnak 2016-ban volt, a szabály két kizárásra hagyott mozgásteret. Háromnál az első kizárás pontosan a minimumra viszi a bizottságot, a második pedig mindent töröl, ami addig történt, és új, legfeljebb 20 munkanapos órát indít egy amúgy is a plafonhoz közelítő ideiglenesség fölött. A bizottság szűkítése olcsóbbá teszi az eljárást, de éppen abba a pontba viszi a törékenységét, ahol a legdrágább, ha elszakad.
Mit kellene megváltoztatni
- Átmeneti rendelkezés a már meghirdetett pályázatokra. Egyetlen mondat a határozatban, amely kimondja, hogy a hatálybalépése előtt megkezdett eljárások a felhívás napján hatályos módszertan szerint fejeződnek be, minden koordináló szervet megkímélne egy saját döntéstől, és minden pályázót attól a kockázattól, hogy az eljárás nulláról induljon újra.
- Az óvási határidőnek legalább akkorának kellene lennie, mint az elbírálásinak, és az egyéni értékelőlap közlésétől kellene indulnia. Két munkanap egy iktatószámokból álló lista kifüggesztésétől azt jelenti, hogy olyasmit kell megóvni, amit a pályázó még nem látott. A mutatónkénti pontszámok kézhezvételétől számított három munkanap formaságból valódi ellenőrzéssé tenné az óvást.
- A végleges jegy nem eshetne a megóvott jegy alá. Egy erről szóló mondat a 24. cikkben megoldaná a kérdést. Különben a pályázó egyetlen védelme az marad, hogy nem óv, ami kiüresíti a jogorvoslat értelmét. Ha mégis a mindkét irányú újraértékelést részesítik előnyben, akkor a kockázatnak az óvási űrlapon a helye, láthatóan, nem két együtt olvasott cikk következtetésében.
- A 2. cikknek határidőre és minimális szabálykészletre van szüksége. Amíg az egyetemi szenátus nem fogadott el saját módszertant, az egyetemek által koordinált intézetek alkalmazandó eljárás nélkül maradnak. Egy 90 napos határidő és egy olyan kikötés, amely addig a kormányzati módszertant teszi alkalmazandóvá, bezárná a rést.
- Az eljárás teljes naptárát kifejezetten maximálni kellene, és össze kellene hangolni az ideiglenes megbízással. Egy leírt felső határ, például a felhívástól a zárójelentésig terjedő 60 munkanap, megakadályozná, hogy a részhatáridők csaknem 19 hétre adódjanak össze, és a 183/2024. sz. törvény által megengedett 6 hónapos ideiglenességen belülre helyezné az eljárást.
- Az 1. sz. táblázat képleteit és az alatta álló jegyzeteket helyesbítéssel kellene rendbe tenni. Olyan mutatókról van szó, amelyek bekerülnek a menedzsmentszerződésbe és az igazgató éves értékelésébe, egy olyan képlet pedig, amely a bevételeket a kiadásokhoz adja, olyan számot állít elő, amelyet valakinek ki kell számolnia és alá kell írnia. Ez tehát túlmutat egy szerkesztési hibán.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 804. szám, 2026. szeptember 22. 32 oldal PDF, 174 KB a jogi aktus a(z) 9. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.