Röviden

  • Az országos kutatás-fejlesztési intézetek (INCD) főigazgatói tisztsége mostantól kizárólag nyilvános pályázat útján tölthető be, amelyet az európai EURAXESS felületen is meg kell hirdetni, a törvényben rögzített jogosultsági feltételekkel.
  • A főigazgatónak évente közzé kell tennie nettó jövedelmét az intézet honlapján, június 15-ig. Ha ezt az Országos Kutatási Hatóság tájékoztatásától számított 30 napon belül sem teszi meg, a miniszter köteles megszüntetni a megbízatását.
  • A törvény a honvédelem, a közrend és a nemzetbiztonság területén működő intézmények kutatómagjait is az országos kutatás-fejlesztési rendszer részeként ismeri el, a közjogi kutatóegységekkel azonos jogokkal.
Jogi aktus: 174/2026. sz. törvény
Megjelent: Románia romániai Hivatalos Közlönye (Monitorul Oficial), 676. szám, 2026. augusztus 14.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 17.

Aki országos kutatóintézetet vezet, a jövőben nem nevezhető ki pályázat nélkül, a jövedelme pedig nyilvános adattá válik, évente frissítve. A pénteken Románia romániai Hivatalos Közlönyében megjelent 174/2026. sz. törvény újraírja az országos kutatás-fejlesztési intézetek főigazgatói tisztségéhez való hozzáférés szabályait, és egy eddig hiányzó kategóriával egészíti ki az országos kutatási rendszert. A területet idén nyáron már érintette a CNATDCU-bizottságok átrendezése.

A törvény három cikkből áll, és két különböző jogszabályon dolgozik. Az I. cikk új 71. cikket iktat be a tudományos kutatásról és a technológiai fejlesztésről szóló 57/2002. sz. kormányrendeletbe, ez hozza be a honvédelmi terület kutatómagjait az országos rendszerbe. A II. cikk a kutatási, fejlesztési és innovációs személyzet jogállásáról szóló 183/2024. sz. törvényt módosítja, két pontban: az első a 4. cikk (2) és (3) bekezdését írja újra, ide kerül a kutatómagok személyzete és a kutatómag meghatározása, a második a pályázatról szóló cikkeket illeszti be. A III. cikk azt a 30 napos határidőt rögzíti, amelyen belül a pályázat módszertanát frissíteni kell.

A legterjedelmesebb rész a II. cikk 2. pontja, amely hat új cikket illeszt a 183/2024. sz. törvénybe, a 171. cikktől a 176. cikkig. Ezek lépésről lépésre leírják, hogyan zajlik a főigazgatói tisztségre kiírt pályázat: ki hirdeti meg, ki értékeli, ki felügyeli, és mi történik a kinevezés után.

A törvényt az Alkotmány 77. cikkének (2) bekezdése alapján fogadták el, vagyis az államfő kérésére lefolytatott újratárgyalás után. A kihirdetésről szóló 725/2026. sz. elnöki rendelet ugyanazt a dátumot viseli, mint a törvény, 2026. augusztus 14-ét, azt a napot, amelyen mindkettő megjelent a romániai Hivatalos Közlönyben.

A közintézmények vezetőinek kinevezése az Alkotmánybíróságra is eljutott: egy friss határozatában a CCR alkotmányellenesnek mondta ki azt az eljárást, amellyel a parlament kinevezi a Román Televízió és a Román Rádió igazgatótanácsát.

Milyen hatásokkal jár

Kötelező nyilvános pályázat, az ország határain túl is meghirdetve. A tisztséget nyilvános pályázat útján kell betölteni, amelyet az intézet koordináló hatósága szervez, és amelyet mind a hatóság, mind az intézet honlapján, valamint az európai EURAXESS felületen is közzé kell tenni. Az intézetnek a saját honlapján közzé kell tennie azokat a gazdasági-pénzügyi dokumentumokat, amelyekre a pályázóknak a vezetői pályázati terv elkészítéséhez szükségük van.

A részvételi feltételek immár a törvényben szerepelnek, nem egy módszertanban. A pályázónak legalább CS II. fokozattal, vagyis elismert kutatói besorolással kell rendelkeznie, vagy egyenértékűség alapján legalább egyetemi docensi beosztással, az intézet szakterületén. A tapasztalat tekintetében a törvény két alternatív utat fogad el: legalább 3 év vezető beosztásban szerzett gyakorlat valamely belföldi vagy külföldi kutatószervezetnél, vagy legalább két, versenypályázaton elnyert és projektvezetőként lezárt kutatási projekt, összesen legalább 400 000 eurós költségvetéssel. Mindkét változat teljesíthető az intézet tevékenységi területén vagy egy kapcsolódó kutatási területen, ami érezhetően tágítja a pályázói kört. Feltétel a román vagy az angol nyelv írásbeli és szóbeli ismerete is, és éppen ez teszi a törvénnyel összeegyeztethetővé az EURAXESS-en való meghirdetést, valamint a betöltendő állásnak megfelelő egészségi állapot.

Az összeférhetetlenség a családra is kiterjed. A pályázó nem rendelkezhet üzletrésszel vagy részvénnyel olyan társaságban, amely azonos profilú, vagy amely közvetlen üzleti kapcsolatban áll az intézettel. A tilalom ugyanígy vonatkozik a házastársra, valamint a harmadik fokig bezárólag a vér szerinti rokonokra és a házassági rokonokra.

Bekerül a feltételek közé az erkölcsi bizonyítvány és az adóügyi előélet. Nem pályázhat, akit jogerősen elítéltek nemzetbiztonság elleni, hatóság elleni vagy emberiesség elleni bűncselekményért, korrupciós vagy hivatali bűncselekményért, hamisításért, illetve az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményért, kivéve a mentesítés, az elítélés utáni közkegyelem vagy a dekriminalizáció eseteit. A bűncselekmények tételes felsorolását egy gyűjtőkategória zárja: bármely szándékosan elkövetett bűncselekmény, amely a pályázót összeférhetetlenné tenné a tisztséggel. Ehhez járul az adóügyi nyilvántartásban szereplő tételek hiánya, valamint a 63. cikk d) pontja szerinti, a kutatásetikai és jó magatartási normák megsértéséért kiszabott szankció hiánya.

Az interjú a bizottságon kívüli megfigyelők jelenlétében zajlik. A törvény csak az interjú idejére hozza be őket, nem az eljárás minden szakaszába: egy megfigyelőt az érintett kollektív tárgyalási ágazat szintjén reprezentatív munkáltatói szervezet jelöl ki, egy másikat a reprezentatív szakszervezet, vagy adott esetben az intézet alkalmazottainak képviselője. Nem lehet bárkiből megfigyelő: tudományos kutatónak, egyetemi oktatónak vagy a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet támogató munkatársnak kell lennie. Azt kísérik figyelemmel, hogy érvényesül-e az átláthatóság, a pártatlanság, a titoktartás, az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség, és függetlenségi, pártatlansági és titoktartási nyilatkozatot írnak alá.

A főigazgató jövedelme minden évben nyilvánossá válik. Június 15-ig a főigazgató közzéteszi az intézet honlapján az előző évre vonatkozó nettó jövedelmét. Ha ezt elmulasztja, az Országos Kutatási Hatóság tájékoztatja a határidő lejártáról, és ha a tájékoztatástól számított 30 napon belül sem tesz eleget a kötelezettségnek, az oktatási és kutatási miniszter köteles kibocsátani a megbízatás megszűnéséről szóló rendeletet.

A vezetői szerződés konkrét mutatókhoz kötődik. A nyertes a kinevezési rendelet kibocsátásától számított legfeljebb 15 munkanapon belül aláírja a szerződést. A vezetői teljesítménymutatóknak kötelezően tartalmazniuk kell az elnyert európai uniós források értékét, az eredmények hasznosításának társadalmi-gazdasági hatását és az iparral kötött partnerségeket.

Az ORNISS-engedélynek határideje és szankciója van. Ahol a tisztség betöltéséhez szükség van az Államtitkot Képező Információk Országos Nyilvántartó Hivatalának, röviden az ORNISS-nak az engedélyére, vagyis a minősített információkhoz való hozzáférésre, a kinevezett személynek a kinevezéstől számított legfeljebb 30 napon belül kérelmeznie kell azt, az intézet legmagasabb minősítési szintjén. Ha nem kapja meg, a kinevezési rendeletet visszavonják.

A bizottságok tagjait az intézet forrásaiból fizetik. A végzett munkáért a pályázati bizottság, a kifogásokat elbíráló bizottság és a technikai titkárság tagjai a főigazgató alapbérének 10%-át kitevő összegben részesülnek, amelyhez adott esetben az utazási és a szállásköltség is hozzáadódik. A törvény szó szerint nem mondja ki, hogy az összeg mindegyiküket külön megilleti, de a szöveg természetes olvasata ez.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Eddig az országos intézetek főigazgatói tisztségére kiírt pályázat szabályai teljes egészében az 576/2016. sz. kormányhatározattal jóváhagyott módszertanban szerepeltek. Egy módszertan kormányhatározattal módosítható. Augusztus 17-től a jogosultsági feltételek, az összeférhetetlenségek, a megfigyelők szerepe és a kinevezés utáni kötelezettségek a törvényben állnak, tehát csak törvénnyel változtathatók meg.

A második változás a jövedelmek átláthatóságát érinti. A törvény a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatoktól különálló kötelezettséget vezet be: az előző év nettó jövedelmének közzétételét az intézet honlapján, rögzített határidővel, június 15-ig, és a megbízatás megszűnésével mint a nem teljesítés szankciójával.

A harmadik változás a hatókört illeti. A honvédelem, a közrend és a nemzetbiztonság területén feladatot ellátó intézmények kutatómagjai mostantól kifejezetten részei az országos kutatás-fejlesztési rendszernek, és jogaikat tekintve a közjogi kutatóegységekkel és kutatóintézményekkel esnek egy tekintet alá. Személyzetük kivételes jelleggel a KFI-személyzet kategóriájába tartozik. A kutatómag olyan szervezeti-funkcionális egység, amelyet az intézmény vezetőjének rendelete hoz létre, és amelynek fő célja alapkutatás, alkalmazott kutatás és technológiai fejlesztés végzése.

E kutatómagok finanszírozása továbbra is annak az intézménynek a kerete marad, amelyhez tartoznak, vagyis az állami költségvetésből vagy más, törvényesen létrehozott forrásból az intézménynek juttatott pénz, az intézmény vezetése által jóváhagyott projektek alapján.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Az országos intézetek vezetéséhez való hozzáférés törvény, és nem módszertan alapján válik versenyalapúvá, tehát nehezebb alkalmi jelleggel megváltoztatni.
  • Az EURAXESS-en való meghirdetés külföldi kutatók, köztük a diaszpórában élő románok előtt is megnyitja a pályázatot.
  • A tapasztalatra vonatkozó két alternatív út, a vezetői gyakorlat vagy a versenypályázaton elnyert projektek, olyan jelöltek előtt is utat nyit, akik a kutatásban és nem az adminisztrációban építettek teljesítményt, a kapcsolódó kutatási területre való nyitás pedig elkerüli a szűk szakterületeken keletkező holtpontot.
  • A munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek megfigyelői külső kontrollt visznek az interjúba, a törvény pedig megköveteli, hogy a kutatás vagy az egyetemi világ felől érkezzenek, ne a szakterületen kívülről.
  • A nettó jövedelem közzétételéhez valódi szankció társul, a megbízatás megszűnése, nem pusztán deklaratív kötelezettség.
  • A kötelező teljesítménymutatók az elnyert európai uniós forrásokhoz, a társadalmi-gazdasági hatáshoz és az ipari partnerségekhez kötik az igazgató értékelését.

Mi marad probléma

  • A módszertan továbbra is meghatározó marad: sok elem, a dokumentumok listájától a vezetői pályázati terv felépítéséig és a bizottságok összetételéig, ott dől el, a frissítésére pedig mindössze 30 nap áll rendelkezésre.
  • A legalább két lezárt projektre vonatkozó 400 000 eurós összesített költségvetési küszöb kemény szűrő a kis finanszírozású szakterületeken, ahol ritkák az ekkora értékű projektek.
  • A bizottságok díjazása az intézet saját forrásaiból történik, jóllehet a pályázatot a koordináló hatóság szervezi, nem az intézet.
  • A részvénytulajdonlási tilalom kiterjesztése a harmadik fokig bezárólag a rokonokra és a házassági rokonokra a gyakorlatban nehezen ellenőrizhető, és olyan helyzetek miatt zárhat ki pályázókat, amelyekre nincs befolyásuk.
  • A hat új cikk nem ír elő határidőt, amelyen belül a koordináló hatóság köteles lenne megszervezni a pályázatot, ami teret enged az elhúzódó ideiglenes vezetéseknek.
  • A honvédelmi és biztonsági terület kutatómagjai esetében a jogok egyenértékűsítéséhez nem társul új finanszírozási forrás. A pénz továbbra is a befogadó intézményé marad.

Hasznos tanácsok

  1. Ha országos intézet főigazgatói tisztségére kíván pályázni, ellenőrizze időben azt a két feltételt, amelyet gyorsan nehéz teljesíteni: a CS II. fokozatot vagy az egyetemi docensi egyenértékűséget, valamint a tapasztalat igazolását, vagyis a 3 év vezetői gyakorlatot vagy a legalább két, projektvezetőként lezárt projektet, összesen legalább 400 000 eurós költségvetéssel.
  2. Nézze át, milyen részvényekkel rendelkezik ön, a házastársa, valamint a harmadik fokig bezárólag a vér szerinti és a házassági rokonai olyan társaságokban, amelyek azonos profilúak vagy üzleti kapcsolatban állnak az intézettel. Ez kizáró ok, nem pusztán bejelenthető összeférhetetlenség.
  3. Ha már főigazgató, jegyezze fel a június 15-i határidőt az előző évi nettó jövedelem közzétételére. A nem teljesítés következménye, az Országos Kutatási Hatóság tájékoztatásától számított 30 nap elteltével, a megbízatás megszűnése.
  4. Kövesse az 576/2016. sz. kormányhatározattal jóváhagyott módszertan frissítését, amelyet a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül el kell végezni. Ott lesz a dokumentumok listája, a kérelem mintája és a vezetői pályázati terv keretszerkezete.
  5. Ha a honvédelem, a közrend vagy a nemzetbiztonság területén működő kutatómagban dolgozik, tartsa észben, hogy tevékenysége mostantól az országos kutatás-fejlesztési rendszer része, a közjogi kutatóegységekkel azonos jogokkal.
  6. Ha a megcélzott tisztséghez ORNISS-engedély szükséges, a kérelmet a kinevezéstől számított legfeljebb 30 napon belül nyújtsa be. Az engedély elmaradása a kinevezési rendelet visszavonásához vezet.

Gyakori kérdések

Mikortól kell alkalmazni az új szabályokat?
2026. augusztus 17-től. A törvény 2026. augusztus 14-én jelent meg a romániai Hivatalos Közlönyben, és a törvényekre vonatkozó általános szabály szerint a megjelenéstől számított 3 nap múlva lép hatályba.
Mi az az országos kutatás-fejlesztési intézet?
Ez a központi közigazgatás valamely szakhatósága által koordinált intézetek szervezeti formája, amelyet a törvény INCD rövidítéssel jelöl. A törvény nem sorolja fel őket, de a főigazgatói pályázatra vonatkozó valamennyi új szabály rájuk is vonatkozik.
Érvénytelenné válnak a folyamatban lévő pályázatok?
A törvény ebben a kérdésben nem tartalmaz átmeneti rendelkezést. Csupán az 576/2016. sz. kormányhatározattal jóváhagyott módszertan frissítését írja elő, a hatálybalépéstől számított 30 napon belül.
Mit jelent a CS II. fokozat?
Ez az a kutatás-fejlesztési szakmai fokozat, amelyet a törvény az elismert kutatóval, az európai besorolás szerinti R3 szinttel tekint egyenértékűnek. Az elfogadott alternatíva az egyetemi docensi oktatói beosztás, az intézet tevékenységi területén.
Mik a honvédelmi és biztonsági intézmények kutatómagjai?
Olyan szervezeti-funkcionális egységek, amelyeket az intézmény vezetőjének rendelete hoz létre, és amelyek fő célja alapkutatás, alkalmazott kutatás és technológiai fejlesztés végzése. A törvény beemeli őket az országos kutatás-fejlesztési rendszerbe, és jogaikat tekintve a közjogi kutatóegységekkel azonos elbírálás alá vonja őket.
Ki fizeti a pályázati bizottságok tagjait?
Az intézet, a saját forrásaiból. A pályázati bizottság, a kifogásokat elbíráló bizottság és a technikai titkárság tagjai a főigazgató alapbérének 10%-át kitevő összegben részesülnek, amelyhez adott esetben az utazási és a szállásköltség is hozzáadódik. A törvény megfogalmazása többes számú, és nem tartalmazza azt a szót, amely kifejezetten kimondaná, hogy az összeg minden egyes tagot megillet.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 676. szám, 2026. augusztus 14. 16 oldal PDF, 119 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.