Röviden

  • 2026. szeptember 25-től egy megújulóenergia-közösség olyan elemzést kérhet az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságtól (ANRE), amelyből alacsonyabb elosztási tarifa jöhet ki. A csökkentés csak arra az energiára vonatkozik, amelyet a közösségben termelnek vagy az akkumulátorokból vesznek ki, és ugyanott is fogyasztanak el, az elemzést pedig kizárólag a közösség kérésére végzik el, hivatalból nem.
  • Az útnak három lépése van, és egy olyan költsége, amelyet minden eredmény előtt ki kell fizetni. A közösség adatokat kér az elosztórendszer-üzemeltetőtől, akinek 15 napja van megküldeni azokat, majd benyújtja a dossziét az ANRE-hez, amelynek legfeljebb 60 napja van az elemzésre. Az üzemeltetőnek fizetett díj a műszaki csatlakozási engedélyé, az összes tag teljesítményének összegére számolva, és akkor sem jár vissza, ha az eredmény negatív lesz.
  • A megszerzett csökkentés 5 évig tart, de már egy puszta késedelemtől is elveszik. Ha az elosztórendszer-üzemeltető változást jelent be a hálózatban, a közösségnek 45 napja van benyújtani az elemzés megismétléséhez szükséges dokumentációt. Ha nem nyújtja be, az ANRE kibocsátja a joghatások megszűnését megállapító határozatot, anélkül hogy megvizsgálná, megmaradtak-e az előnyök.
Jogi aktus: az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság elnökének 58/2026. sz. rendelete az elosztott energiaforrások költségeinek és hasznainak átlátható elemzésére vonatkozó módszertan jóváhagyásáról, amely a megújulóenergia-közösségen belüli energiamegosztásra alkalmazandó teljes elosztórendszeri költségek meghatározását szolgálja
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny 808. szám, 2026. szeptember 23.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 25., a rendelet 3. cikke által rögzített időpont, két nappal a közzététel után

Az iskola vagy a polgármesteri hivatal tetején lévő panelek, amelyekre az Energiaügyi Minisztérium már megnyitott 650 millió eurós támogatást panelekre és akkumulátorokra polgármesteri hivataloknak, iskoláknak és kórházaknak, 2026. szeptember 25-től alacsonyabb hálózati tarifával láthatják el a környező házakat. Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság elnökének 2026. szeptember 23-án közzétett 58/2026. sz. rendelete azt a módszertant hagyja jóvá, amely szerint kiszámítják, hogy egy energiaközösség könnyíti vagy terheli-e a saját környékének hálózatát. Ha könnyíti, a közösség kevesebbet fizet annak az energiának a szállításáért, amelyet a tagok között megoszt.

A rendeletnek három cikke és egy melléklete van. Az 1. cikk a módszertant hagyja jóvá, a 2. cikk a villamosenergia-ágazat gazdasági szereplőire rója a végrehajtást, a 3. cikk pedig maga rögzíti a hatálybalépés időpontját: 2026. szeptember 25. Ezért a közzététel és az alkalmazás között két nap haladék marad, ahelyett hogy a rendelet már a közzététel napjától alkalmazandó lenne. Az aktust Bukarestben 2026. szeptember 22-én írta alá George-Sergiu Niculescu, a szabályozó hatóság elnöke. A preambulumban hivatkozott jogalap a megújuló forrásokból származó energia előmozdításáról szóló, a 110/2026. sz. törvénnyel jóváhagyott 163/2022. sz. sürgősségi kormányrendelet 226. cikkének (2) bekezdése, valamint a szabályozó hatóság szervezéséről szóló 33/2007. sz. sürgősségi kormányrendelet 5. cikke.

A 226. cikket a 2022-es kormányrendeletbe a 2025. november 7-én a romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 1.035. számában megjelent 59/2025. sz. sürgősségi kormányrendelet vezette be, a cikk (2) bekezdése pedig azt írta elő a szabályozó hatóságnak, hogy 2026. február 28-ig hagyja jóvá ezt a módszertant. A határidő módszertan nélkül telt le. 2026. szeptember 25-ig 209 nap telt el tőle, csaknem hét hónap, és ebben az egész időszakban az energiaközösségek saját hálózati tarifához való joga papíron létezett, anélkül hogy bármiképpen érvényesíteni lehetett volna.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatást az energiaközösség érzi meg, és az egy belépési feltétellel kezdődik. A módszertan a 2. cikk szerint az energiaközösségek országos nyilvántartásába bejegyzett megújulóenergia-közösségekre, a koncessziós elosztórendszer-üzemeltetőkre, vagyis azokra a társaságokra alkalmazandó, amelyek koncesszió alapján működtetik az elosztóhálózatot, valamint a szabályozó hatóságra. Aki nincs bejegyezve, semmit nem kérhet. A nyilvántartást az ANRE vezeti, a bejegyzés pedig ugyanannak a hatóságnak az 50/2026. sz. rendelete szerint történik.

A második hatás fontosabb, mint amilyennek látszik, és megváltoztatja, hogyan helyezkedhet el egy közösség a térképen. A tarifacsökkentés nem a tagok összes számlájára vonatkozik, hanem csak arra a mennyiségre, amelyet a módszertan a 3. cikkben a közösségen belül termelt vagy tárolt és elfogyasztott villamos energiának nevez. A meghatározásnak fizikai korlátja van: az energiát megújuló forrásokból a közösségen belül kell megtermelni, vagy a közösség akkumulátoraiból kivenni, ugyanabban az elszámolási időszakban kell elfogyasztani a tagok helyein, és kizárólag egy behatárolt terület elosztóhálózatán kell áthaladnia, egyetlen feszültségszinten. A kisfeszültségű hálózatban a terület ugyanannak a transzformátorállomásnak a leágazásaira szűkül. A középfeszültségű hálózatban ugyanannak az alállomásnak a leágazásaira. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a transzformátorállomáson lévő szomszédokról van szó, nem a városban szétszórt tagokról. Az az energia, amely feszültségszintet lép feljebb, kikerül a számításból.

A harmadik hatás egy minden eredmény előtt kifizetett számla. A közösség elkéri az elosztórendszer-üzemeltetőtől az elemzéshez szükséges adatokat, és a 4. cikk szerint megküldi neki a tagok fogyasztási és termelési helyeinek listáját, a termelés, a fogyasztás, a tárolás és a hálózatba való betáplálás becsült éves mennyiségeit, a megosztott energia becsült mennyiségeit és az akkumulátorok jellemzőit. Az adatok kiszámításáért és szolgáltatásáért a közösség olyan díjat fizet az üzemeltetőnek, amely megegyezik az egyetlen fogyasztási vagy termelési helyre szóló műszaki csatlakozási engedély díjával, de az összes tagra jóváhagyott teljesítmények összegével egyenlő teljesítményre számolva. A díj tehát minden újabb taggal nő, az elején kell megfizetni, és akkor is megfizetve marad, ha az elemzés negatív eredménnyel zárul.

A negyedik hatás az elosztórendszer-üzemeltetőre esik, aki a közösség bizonyítékszolgáltatójává válik. A megkereséstől számított 15 napon belül köteles tizenkét adatkategóriát megküldeni, a hálózati veszteségektől és azok feszültségszintenkénti költségétől, közösség nélküli és közösséggel számolt változatban, egészen a folyó évre és a következő négy évre előre jelzett beruházásokig, az elmaradt vagy többletként jelentkező beruházási munkálatokig és azok költségeiig, az előző év szűk keresztmetszeteiig és az elkerült szűk keresztmetszetekig, a közösség által egy helyi szűk keresztmetszet feloldására nyújtott rugalmassági szolgáltatások költségeiig és a hálózati feszültségminőség javulásáig. Ide tartozik a közösség által megküldött adatok érvényesítése is, tehát az üzemeltető megerősíti vagy megcáfolja a tagok becsléseit.

Az ötödik hatás a számítás. A szabályozó hatóság két helyzetet hasonlít össze: a hálózatot a közösség nyilvántartásba vétele előtt, ezt nevezi referencia-forgatókönyvnek, és a hálózatot azután, hogy a közösség működik. Az eredmény egy egyszerű kivonás, haszon mínusz többletköltség. A hasznok közé tartoznak az elkerült hálózati veszteségek, az elkerült tőke- és működési beruházások, az elkerült szűk keresztmetszetek és adott esetben más számszerűsíthető hasznok, például a jobb hálózati feszültség. A többletköltségek közé tartoznak a megnövekedett veszteségek, a többletberuházások, a többletműködtetés, a többlet szűk keresztmetszetek és a közösség által nyújtott rugalmassági szolgáltatások költségei. A hatóság határideje legfeljebb 60 nap attól a naptól számítva, amelyen a dosszié teljesnek minősül.

A hatodik hatás a határozat. Ha az eredmény pozitív, a hatóság kibocsátja a közösségben megosztott energiára vonatkozó elosztási tarifa csökkentését jóváhagyó határozatot, és azt közli az üzemeltetővel és a közösséggel is. Ha az eredmény negatív, a közösség csak az elemzést kapja meg, adott esetben olyan műszaki vagy üzemeltetési ajánlásokkal együtt, amelyek egy következő próbálkozásnál növelhetnék a hasznait. A kedvező határozat a közléstől számított 5 évig tart, és korábban csak a joghatások megszűnését megállapító határozattal szűnik meg.

A hetedik hatás az, amely visszaveheti a megszerzettet. Amíg a csökkentés hatályban van, az elosztórendszer-üzemeltető figyelemmel kíséri, mit tesz a közösség a hálózattal, és köteles értesíteni a közösséget és a hatóságot, ha olyan változás áll be, amely jelentősen befolyásolhatja az eredményt, a veszteségeknél, a szűk keresztmetszeteknél, a rugalmassági szolgáltatásoknál vagy a költségeknél. Attól a naptól, amelyen az üzemeltető elküldi az értesítést, a közösségnek 45 napja van benyújtani az ANRE-hez az elemzés megismétléséhez szükséges dokumentációt és az erre irányuló kérelmet. Ha a megismételt elemzés negatív, a csökkentés megszűnik. Ha a dokumentáció nem érkezik meg a 45 nap alatt, a 13. cikk (4) bekezdése ugyanoda vezet, anélkül hogy bárki megvizsgálná, megmaradtak-e az előnyök.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A lényegi változás az, hogy megjelenik egy út ott, ahol 2026. szeptember 25-ig egy sem létezett. Az 59/2025. sz. sürgősségi kormányrendelet megadta az energiaközösségeknek azt a jogot, hogy a szabályozó hatóságtól átlátható költség-haszon elemzést kérjenek, amelyből kijönnének az energiamegosztásra alkalmazandó hálózati költségek, de a módszertant az ANRE-re hagyta, 2026. február 28-i határidővel. A 2026. szeptember 23-i rendeletig egyetlen olyan aktus sem létezett, amely megmondta volna, milyen adatokat gyűjtenek össze, ki adja meg őket, mennyi ideig tart, és ki dönt. Egy közösség, amely ezen időpont előtt kérte volna az elemzést, nem kapott volna semmit.

A második változás arra vonatkozik, ki kérheti ténylegesen. Az energiaközösségek országos nyilvántartását az 50/2026. sz. ANRE-rendelet nyitotta meg, az első két közösséget pedig 2026. szeptember 2-án jegyezték be: a Comunitatea Portului egyesületet, amely megújulóenergia-közösség, és a Micăcasa Coop energetikai szövetkezetet, amely polgári energiaközösség. Vagyis azon a napon, amelyen a módszertan hatályba lép, Romániában egyetlen olyan megújulóenergia-közösség létezik, amely használhatja a mechanizmust, és amelyet 23 nappal korábban jegyeztek be. A másik nem tartozik a módszertan hatálya alá, amely megáll a megújuló forrásokból működő közösségeknél.

A harmadik változás csak úgy látszik, ha a közzétett szöveget összevetjük azzal a tervezettel, amelyet az ANRE 2026. március 5-én bocsátott konzultációra. A tervezet azt kérte a közösségtől, hogy csatolja az elosztórendszer-üzemeltetőnek fizetett díj megfizetésének igazolását, az engedéllyel nem rendelkező közösségektől pedig az ANRE felé fizetett hozzájárulás megfizetésének igazolását is, valamint mentesítést adott a második hozzájárulás alól, ha az új elemzést az elsőtől számított egy éven belül kérték. A közzétett szöveg e három rendelkezés közül egyiket sem tartalmazza. Az ANRE felé fizetendő hozzájárulás azonban továbbra is napirenden van: a tervezet jóváhagyási előterjesztése szerint a rendelet alkalmazásához ki kell egészíteni a hatóság által 2026-ban beszedett díjakról és pénzbeli hozzájárulásokról szóló 82/2025. sz. ANRE-rendeletet, oly módon, hogy a közösségek kérelmeit úgy kezeljék, mint a nem koncessziós elosztórendszer-üzemeltetőkéit. A kiegészítés nem része a közzétett rendeletnek, tehát egy kérelem teljes költsége nem olvasható ki belőle.

A negyedik változás az elosztórendszer-üzemeltető jogállását érinti, aki az egyszerű szolgáltatóból egy eljárás résztvevőjévé válik. Eddig semmilyen kötelezettsége nem volt az energiaközösségekkel kapcsolatban. 2026. szeptember 25-től 15 napos határideje van tizenkét adatkategóriára, állandó monitorozási kötelezettsége az 5 év egész tartamára, és köteles minden jelentős változást bejelenteni. Cserébe a módszertan semmilyen következményt nem ír elő arra az üzemeltetőre, aki nem tartja be a 15 napos határidőt.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Használhatóvá válik az a jog, hogy kevesebbet fizessenek a hálózatért. 2026. szeptember 25-ig eljárás nélkül állt a kormányrendeletben, tehát egyetlen közösség sem tudott belőle bármit is kihozni.
  • Az adatok listája zárt, és be van írva az aktusba: öt kategória a közösség, tizenkettő az elosztórendszer-üzemeltető terhére. Sem a közösséget nem lehet végtelen kérésekkel hitegetni, sem az üzemeltetőt új kérdésekkel meglepni.
  • Az elosztórendszer-üzemeltetőnek kötött, 15 napos határideje van az adatokra, és nem tagadhatja meg a szolgáltatásukat, tehát a közösség nem az ő jóindulatától függ, amikor összeállítja a dossziéját.
  • Az összehasonlítás a közösség nyilvántartásba vétele előtti és az utáni hálózat között történik, minden feszültségszinten külön. A közösség nem felel a hálózatban más okból fellépő gondokért.
  • A hálózati feszültségminőség javulása kifejezetten a hasznok közé kerül, noha lejben nehéz kifejezni. Sok kis közösség éppen egy hosszú vezeték végén helyezkedik el, ahol éppen a feszültség a gond.
  • A negatív eredmény nem végleges elutasítás. A hatóság műszaki vagy üzemeltetési ajánlásokat csatolhat hozzá, a közösség pedig visszatérhet, miután alkalmazta azokat.
  • A kedvező határozat 5 évig tart, pontosan annyi ideig, amennyi időre az üzemeltetőnek előre kell jeleznie a beruházásokat, tehát a közösségnek stabil időtávja van a saját számításaihoz.

Mi marad probléma

  • Az aktus nem mondja meg, mennyivel csökken a tarifa. Az elemzésből egyetlen szám jön ki, a hasznok és a költségek különbsége, a határozat pedig ennek az előjelén múlik, nem a nagyságán. Egyetlen közösség sem tudja előre megbecsülni, mit nyer.
  • A költséget az eredmény előtt kell megfizetni, és a tagok számával nő, mert az üzemeltetőnek járó díj egy csatlakozási engedélyé, az összes tag teljesítményének összegére számolva. A nagy közösségek fizetik a legtöbbet azért, hogy megtudjanak egy választ, amely lehet, hogy „nem”.
  • A megosztott energia meghatározásában lévő fizikai korlát egyetlen transzformátorállomásra vagy egyetlen alállomásra szűkíti a közösséget. Egy olyan egyesületnél, amelynek különböző városrészekben vannak tagjai, az energia egy része kimarad a csökkentésből.
  • A hatóság 60 napja attól a naptól telik, amelyen a dosszié teljes, nem a benyújtástól, és minden kiegészítő adatkérés odébb tolja ezt a napot. A kérések száma nincs korlátozva, az ellenőrzési lépésnek pedig nincs határideje.
  • A csökkentés akkor is elveszik, ha a hálózatban semmilyen valós változás nem történt, csak a megismétléshez szükséges dokumentáció nem érkezik meg 45 nap alatt. A 45 napból akár 15 elmehet az üzemeltető adataira való várakozással.
  • A 45 nap attól a naptól telik, amelyen az üzemeltető elküldi az értesítést, nem attól, amelyen a közösség megkapja. A számlálás kezdőnapját a másik oldal teszi le.
  • A polgári energiaközösségek nem jelennek meg a hatályban, noha ugyanabban a hálózatban osztanak meg energiát. Számukra semmilyen leírt út nem vezet a csökkentett tarifához.
  • Azoknak a közösségeknek, amelyek nem koncesszióba adott elosztóhálózatra csatlakoznak, nincs kitől adatokat kérniük, mert minden adatszolgáltatási kötelezettség a koncessziós üzemeltetőre esik.
  • Azt a pénzt, amelyet a közösség egy helyi szűk keresztmetszet feloldása érdekében nyújtott rugalmassági szolgáltatásokért kap, a többletköltségek közé írják, tehát csökkenti éppen azt az eredményt, amelyen a tarifacsökkentés múlik.

Hasznos tanácsok

  1. Minden más előtt ellenőrizzék az energiaközösségek országos nyilvántartásába való bejegyzést. A 2. cikk a már bejegyzett közösségeknek tartja fenn a mechanizmust, a bejegyzés pedig külön, az 50/2026. sz. ANRE-rendelet szerint történik.
  2. Nézzenek rá a térképre, mielőtt a költségvetésre néznének. Számolják meg, hány tag van ugyanannak a transzformátorállomásnak a leágazásain kisfeszültségen, vagy ugyanannak az alállomásénak középfeszültségen. Csak az ott keringő energia tartozik abba a mennyiségbe, amelyre a csökkentés vonatkozik.
  3. Kérjék el az elosztórendszer-üzemeltetőtől, írásban és a kérelem benyújtása előtt, a fizetendő díj pontos összegét. Azt a műszaki csatlakozási engedély szerint számolják, az összes tag teljesítményének összegére, tehát attól függ, hány tag lép be a közösségbe, és mekkora teljesítménnyel.
  4. Írják bele a kérelembe azt a levelezési címet is, amelyen az üzemeltető értesítéseit megkapják. Az elemzés megismétlésére nyitva álló 45 nap attól a naptól telik, amelyen az üzemeltető elküldi az értesítést, nem attól, amelyen önök elolvassák.
  5. Ne nyújtsák be a kérelmet az ANRE-hez olyan adatokkal, amelyeket az üzemeltető nem érvényesített. A közösség által megküldött információk érvényesítése az üzemeltető tizenkét kötelezettségének egyike, egy általa megcáfolt becslés pedig kiegészítési felhívássá válik, és elhalasztja a 60 nap megkezdését.
  6. Tartsák készenlétben a megismétléshez szükséges dokumentációt az 5 év egész tartamára. Az üzemeltető értesítése bármikor jöhet, a 45 nap pedig nem hosszabbodik meg azzal az indokkal, hogy az új adatok tőle érkeznek, és hogy neki 15 napja van megküldeni azokat.
  7. Ha rugalmassági szolgáltatásokat adnak el a hálózati üzemeltetőnek, számolják ki külön, mennyit veszítenek ezen a költség-haszon elemzésben. A kapott összeg a többletköltségek közé kerül, és levonódik a hasznokból, akkor is, ha a szolgáltatás feloldotta a szűk keresztmetszetet.
  8. Írják be a naptárba a kedvező határozat közlésének napját. Az érvényesség attól számított 5 év múlva automatikusan megszűnik, a módszertan pedig semmilyen egyszerűsített megújítást nem ír elő: az egész utat újra kell járni, az üzemeltetőnek fizetendő díjjal együtt.

Gyakori kérdések

Mikortól lehet költség-haszon elemzésre irányuló kérelmet benyújtani?
2026. szeptember 25-től. A rendelet 3. cikke maga rögzíti a hatálybalépés időpontját, két nappal a 2026. szeptember 23-i közzététel után. Az a szokásos szabály, amely szerint egy rendelet a közzétételtől alkalmazandó, csak akkor érvényesül, ha az aktus hallgat, ez pedig nem hallgat. A 2026. szeptember 23-án vagy 24-én benyújtott kérelemre az aktusban nincs átmeneti rendelkezés.
Mennyivel csökken az elosztási tarifa?
A rendelet nem mondja meg. Az elemzés egyetlen számot állít elő, a hasznok és a többletköltségek különbségét, a 11. cikk (1) bekezdése pedig ahhoz köti a határozatot, hogy az eredmény pozitív, a csökkentés mértékére vonatkozó bármiféle szabály nélkül. A módszertan címének sincs megfelelője a számítást leíró cikkekben, noha az az energiamegosztásra alkalmazandó teljes elosztórendszeri költségek meghatározását ígéri.
Mennyi ideig tart az eljárás az első lépéstől a határozatig?
Legalább 75 napig, az aktusba írt határidők szerint: 15 nap az elosztórendszer-üzemeltető adataira és legfeljebb 60 nap a hatóság elemzésére. Ezekhez jön a dosszié ellenőrzésének lépése, amelynek nincs határideje, és minden kiegészítő adatkérés, amely odébb tolja azt a napot, amelytől a 60 nap telik.
Milyen energiára vonatkozik a csökkentés?
Csak arra, amelyet megújuló forrásokból a közösségen belül termeltek, vagy a közösség akkumulátoraiból vettek ki, és a tagok helyein, ugyanabban az elszámolási időszakban fogyasztottak el, és amely kizárólag egy behatárolt terület elosztóhálózatán és egyetlen feszültségszinten kering. Kisfeszültségen a terület ugyanannak a transzformátorállomásnak a leágazásaira korlátozódik, középfeszültségen ugyanannak az alállomásnak a leágazásaira.
Mennyibe kerül a kérelem, és ki kapja a pénzt?
A közösség olyan díjat fizet az elosztórendszer-üzemeltetőnek, amely megegyezik az egy fogyasztási vagy termelési helyre szóló műszaki csatlakozási engedély díjával, az összes tagra jóváhagyott teljesítmények összegével egyenlő teljesítményre számolva. A pénz az adatok kiszámításáért és szolgáltatásáért jár, és nem jár vissza, ha az elemzés eredménye negatív. Az ANRE felé fizetendő esetleges hozzájárulást a rendelet nem írja elő; a tervezet jóváhagyási előterjesztése szerint ehhez a 82/2025. sz. ANRE-rendelet kiegészítése következik.
Meddig tart a tarifacsökkentés, ha egyszer megszerezték?
A határozat közlésétől számított legfeljebb 5 évig. Korábban a joghatások megszűnését megállapító határozat közlésének napján szűnik meg, amelyet a hatóság vagy akkor bocsát ki, ha a megismételt elemzés negatív, vagy akkor, ha a közösség az üzemeltető értesítésétől számított 45 napon belül nem nyújtja be a megismétléshez szükséges dokumentációt.
Mi történik, ha az elosztórendszer-üzemeltető nem küldi meg az adatokat?
A módszertan semmit nem ír elő. Az 5. cikkben szereplő 15 napos határidőnek nincs szankciója, a 8. cikk (4) bekezdése pedig, amely a hallgatást a dosszié elutasításával sújtja, csak a közösségre vonatkozik, noha a hatóság kiegészítő kéréseire való válaszadás kötelezettségét a (3) bekezdés a közösségre és az üzemeltetőre egyaránt kiszabja.
Alkalmazandó a módszertan a polgári energiaközösségekre is?
A 2. cikk nem említi őket: a hatály a megújulóenergia-közösségekre, a koncessziós elosztórendszer-üzemeltetőkre és a szabályozó hatóságra terjed ki. A nyilvántartásba 2026. szeptember 2-án bejegyzett két közösség közül az egyik, a Micăcasa Coop energetikai szövetkezet, polgári energiaközösség, tehát kívül marad ezen a mechanizmuson.
Megtámadhatom az elemzés eredményét?
A rendelet semmilyen saját jogorvoslati utat nem ír elő, sem határidőt, sem szervet. A szabályozó hatóság határozata közigazgatási aktus, tehát marad az előzetes panasz és a közigazgatási bíróság általános útja. Az aktus viszont kifejezetten előírja, hogy a negatív eredményhez ajánlások csatolhatók, tehát az elemzés megismétlése azok alkalmazása után az az út, amelyet maga a módszertan nyit meg.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

  • A módszertan 1. cikkének (2) bekezdése, 9. cikkének 5. pontja és 11. cikkének (1) bekezdése. Az elemzés deklarált tárgya, amelyet a rendelet címe, a rendelet 1. cikke, a melléklet címe és a módszertan 1. cikkének (2) bekezdése egyaránt megismétel, a megújuló energia megosztására alkalmazandó teljes elosztórendszeri költségek meghatározása. Ez a fogalom a 4-13. cikk egyikében sem jelenik meg többé, a 3. cikk nem határozza meg, és sehol nem számítják ki. Az egyetlen eredmény, amelyet a módszertan előállít, a 9. cikk 5. pontjában a hasznok és a többletköltségek különbsége, a 11. cikk (1) bekezdése pedig ahhoz köti a tarifacsökkentésről szóló határozatot, hogy ez a különbség pozitív, nem a nagyságához. Sem a közösség, sem az elosztórendszer-üzemeltető nem tudja megállapítani az aktusból, mennyivel csökken a tarifa, noha az aktus éppen erről a műveletről kapta a nevét.
  • A 8. cikk (3), (4) és (5) bekezdése a 10. cikkel összefüggésben. A (3) bekezdés a hatóság kiegészítő adatkérésére való válaszadás kötelezettségét a közösségre és az elosztórendszer-üzemeltetőre egyaránt kiszabja. A (4) bekezdés viszont csak a közösség hallgatását szankcionálja, a dosszié hiányos volta miatti elutasítással. Ha az üzemeltető az, aki nem válaszol, az aktus semmilyen következményt nem ír elő, a dokumentáció kiegészítésének napja pedig, amelyet az (5) bekezdés b) pontja jelöl ki a 10. cikk szerinti 60 nap kezdőnapjának, soha nem következik be. Ugyanarra a kérelemre tehát két megoldás is védhető: hogy a határidő a benyújtáskor indult, az a) pont szerint, vagy hogy el sem indult, mert a b) pont vált alkalmazandóvá, és nem tud beteljesülni. A közösség válasz és határidő nélkül marad.
  • A 9. cikk bevezető mondata. A szöveg azt mondja, hogy a hatóság által készített elemzés „poate include”, vagyis tartalmazhatja a felsorolt elemeket, köztük az 5. pontnál a költség-haszon elemzés eredményét. A 11. cikk viszont ezt az eredményt teszi a határozat egyetlen feltételévé: az (1) bekezdés akkor alkalmazandó, ha az eredmény pozitív, a (2) bekezdés akkor, ha negatív. Az az elem tehát, amelyen az egész joghatás múlik, az őt leíró cikkben fakultatív, az őt alkalmazó cikkben pedig kötelező. A tervezet jóváhagyási előterjesztésében az ANRE ugyanezt a listát „a költség-haszon elemzés minimális tartalmának” nevezi, amit a közzétett szöveg nem mond ki.

A szerkesztőség elemzése

A módszertan valós problémát old meg, méghozzá védhető módon: egy közösség hálózati tarifáját a hálózaton mért hatásához köti, nem egy mindenkinek egyformán adott kedvezményhez, és lezárja azoknak az adatoknak a listáját, amelyeket a két fél egymástól kérhet. A gond a naptárban van. A 163/2022. sz. sürgősségi kormányrendelet 226. cikkének (2) bekezdésében szereplő határidő 2026. február 28. volt, a rendelet pedig 2026. szeptember 25-én lép hatályba, vagyis 209 nappal később. A legtöbbet azonban egy másik szám mondja el: a határidőt bevezető kormányrendelet közzétételétől, 2025. november 7-től az esedékességig a hatóságnak 113 napja volt a munkára. A késedelem csaknem kétszer hosszabb, mint a kapott idő. Ráadásul a tervezetet 2026. március 5-én bocsátották nyilvános konzultációra, öt nappal azután, hogy a törvényes határidő már lejárt, az észrevételezési ablakot pedig 10 munkanapra rövidítették, azzal a jóváhagyási előterjesztésbe írt indokkal, hogy a módszertan jóváhagyási határideje „extrem de redus”, vagyis rendkívül szűkös. A konzultáció március közepén zárult, a rendeletet pedig szeptember 22-én írták alá: több mint hat hónappal az utolsó beérkezett észrevétel után. A sürgősség a megkérdezettek oldalán nyomott, nem a kibocsátóén.

A második észrevétel két olyan dátum egymásra csúsztatásából jön ki, amelyek nem ugyanabban az aktusban állnak. Az energiaközösségek országos nyilvántartása 2026. szeptember 2-án kapta meg az első két bejegyzést, a módszertan pedig 23 nappal később lép hatályba. A két közösség közül csak az egyik, a Comunitatea Portului egyesület, megújulóenergia-közösség, tehát csak ő tartozik a 2. cikk hatálya alá. A másik, a Micăcasa Coop energetikai szövetkezet, polgári energiaközösség, és a módszertan sehol nem említi, noha ugyanazon a hálózaton oszt meg energiát, és ugyanazokat a hatásokat váltja ki a veszteségekre és a szűk keresztmetszetekre. Ugyanennek a 226. cikknek a (3) bekezdése, amelyet az ANRE a jóváhagyási előterjesztésben idéz, azt kéri a hatóságtól, hogy az elemzést „polgári energiaközösségen belül” is dolgozza ki. A leszállított mechanizmus tehát egyelőre pontosan egy közösséget fed le a létező kettőből.

A harmadik észrevétel a határidők aritmetikájáról szól, és megmutatja, kinek van ideje és kinek nincs. A belépésnél a határozatig vezető legrövidebb út 75 nap: 15 az üzemeltető adataira, 60 a hatóság elemzésére. Ezekhez jön a dosszié ellenőrzése, amelyre a 8. cikk semmilyen határidőt nem ír elő, és a kiegészítő adatkérések, amelyek száma nincs korlátozva, és amelyek mindegyike odébb tolja azt a pillanatot, amelytől a 60 nap telik. A kijáratnál az arány megfordul. A 13. cikk (2) bekezdése 45 napot ad a közösségnek a megismétléshez szükséges dokumentáció benyújtására, az a dokumentáció pedig olyan adatokat tartalmaz, amelyeket csak az üzemeltető tud előállítani, és amelyekre neki az 5. cikk szerint 15 napja van. Marad 30 nap saját munkára, az óra pedig nem akkor indul, amikor a közösség megtudja, hanem amikor az üzemeltető elküldi az értesítést. A túllépés szankciója teljes és automatikus: a (4) bekezdés a határozat joghatásainak megszűnéséhez vezet, a hálózat valós helyzetének bármiféle vizsgálata nélkül. Az a közösség, amely ténylegesen csökkentette a hálózati veszteségeket, egy nappal később elküldött levél miatt veszíti el a csökkentést, és ahhoz, hogy visszaszerezze, az egész utat újra kell járnia, az üzemeltetőnek fizetett díjjal együtt.

A negyedik észrevétel egy olyan pontra vonatkozik, amelyen a módszertan az őt megkövetelő politika ellen dolgozik. Azoknak a rugalmassági szolgáltatásoknak a költségei, amelyeket a közösség egy helyi szűk keresztmetszet feloldása érdekében nyújt, háromszor jelennek meg az aktusban, az 5. cikk i) pontjában, a 9. cikk 3. pontjának e) alpontjában és az 5. pont képletében, és mindannyiszor a többletköltségek oldalán. Az a közösség tehát, amelyet megfizetnek az általa feloldott szűk keresztmetszet értékén, a bevételét a saját eredményéből levonva látja viszont, a művelet pedig éppen akkor válik semlegessé az elemzésben, amikor a leghasznosabb a hálózatnak. Az (EU) 2023/2413 irányelv, amelyet RED III néven ismernek, a módszertan 3. cikke 2. pontjának g) alpontjában van meghatározva, és az aktus többi részében már nem szerepel, noha ugyanazon jóváhagyási előterjesztés szerint éppen ez az európai szöveg kéri az államoktól, hogy tevékenyen ösztönözzék az energiaközösségek piaci részvételét, „inclusiv prin servicii de flexibilitate”, vagyis rugalmassági szolgáltatások útján is. A háttérhez hozzátartozik, hogy az ANRE megkereste a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet, és az előterjesztésben rögzítette, hogy a szervezet egyik vizsgált államban sem talált a 226. cikk (2) bekezdése által kért típusú módszertant. Románia itt minta nélkül ír, ami újabb érv egy felülvizsgálati záradék mellett, nem pedig egy olyan aktus mellett, amely 5 évig felülvizsgálatlanul alkalmazandó.

Mit kellene megváltoztatni

  • A módszertannak szüksége van arra a szabályra, amely az eredményt tarifává alakítja. Akár az elosztási tarifára alkalmazott százalék, akár olyan képlet, amely a nettó hasznot elosztja a megosztott energia mennyiségével, de a szövegbe írva, nem a határozatra hagyva. Nélküle két nagyon eltérő eredményű közösség ugyanakkora csökkentést kaphat, és egyik sem tudja előre kiszámítani, megéri-e megfizetni a belépési díjat.
  • Az elosztórendszer-üzemeltetőnek fizetett díjat plafonozni kellene, és a tényleges munkához kötni, nem a tagok teljesítményének összegéhez. Ahogy meg van írva, egy 40 háztartásból álló közösség annyit fizet az adataiért, mint egyetlen ipari fogyasztó csatlakoztatásáért, noha az üzemeltető erőfeszítése nem nő arányosan. Egy plafon és egy kedvezmény az ugyanazon éven belüli második kérelemre elérhetővé tenné a mechanizmust a kis közösségeknek, éppen azoknak, amelyeket az európai politika szem előtt tart.
  • A 13. cikk (2) bekezdésében szereplő 45 napnak az értesítés kézhezvételétől kellene telnie, és nyugodnia kellene az üzemeltető 15 napja alatt. Különben a közösség a saját jogával felel egy olyan határidőért, amelyet valaki más használ el. A minimális alternatíva az, hogy az üzemeltető értesítése automatikusan kiváltsa az ő adatszolgáltatási kötelezettségét is, ugyanabban a határidőben.
  • A csökkentés elvesztése a dokumentáció be nem nyújtása miatt nem kellene automatikusnak lennie. Egy felszólítás, rövid póthatáridővel, ott tartaná a szankciót, ahol indokolt, vagyis annál a közösségnél, amely elzárkózik az újraellenőrzéstől, és kivenné belőle annak az esetét, amely adminisztratívan késett, noha a hálózat jobban áll vele, mint nélküle.
  • A rugalmassági szolgáltatásokat ki kellene venni a költségek oldaláról, vagy kifejezetten szembe kellene állítani az általuk elkerült szűk keresztmetszetekkel. Különben az aktus éppen azt a magatartást bátortalanítja el, amelyet a saját meghatározásaiban hivatkozott irányelv az államoktól ösztönözni kér, egy közösség pedig odáig jut, hogy kiszámolja, nem jövedelmezőbb-e nem segíteni a hálózatnak.
  • A polgári energiaközösségeknek és azoknak, amelyek nem koncesszióba adott elosztóhálózatra csatlakoznak, leírt megoldásra van szükségük. Akár a hatály kiterjesztésére, akár határidővel ellátott külön aktusra. Addig a nyilvántartásba kerülő közösségek egy része a tarifacsökkentéshez vezető út nélkül marad, anélkül hogy az aktus megmondaná, miért.
  • Egy kétéves felülvizsgálati záradék megfelelőbb lenne, mint egy 5 éves, érintetlenül hagyott érvényesség. A módszertan olyan területen alkalmazandó, amelyen maga a hatóság állapította meg, hogy nincs mintája más államokban, az első dossziék pedig megmutatják majd, milyen adatok hiányoznak és milyen határidők nem tarthatók. Egy ütemezett felülvizsgálat olcsóbb, mint az esetenkénti javítgatás.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 808. szám, 2026. szeptember 23. 16 oldal PDF, 97 KB a jogi aktus a(z) 10. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.