Röviden

  • Románia Alkotmánybírósága elutasította az államelnök kifogását, és hatályban hagyta azt a törvényt, amely 2026-ra 859 barna medvét a megelőzési szinten és 110 példányt a beavatkozási szinten hagy jóvá, vagyis összesen 969 példányt.
  • A döntés szavazattöbbséggel született, nem egyhangúlag, két bíró pedig különvéleményt írt alá, amelyben azt állítja, hogy a törvényt olyan tanulmányok nélkül fogadták el, amelyek igazolnák az alternatív intézkedések eredménytelenségét, márpedig ezt az élőhelyvédelmi irányelv megköveteli.
  • A törvény új korlátokat is bevezet: tilos kilőni a 2 évnél fiatalabb bocsokat kísérő nőstényeket, és tilos a megelőzési kvóta kilövése azokon a területeken, ahol a vadászat tiltott. 2028-tól a kvótákat már nem törvény, hanem miniszteri rendelet állapítja meg, a genetikai vizsgálat alapján.
Jogi aktus: 733/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 630. szám, 2026. július 30.
Hatálybalépés: 2026. július 30.

Alkotmányos az a törvény, amely 2026-ban 969 barna medve kilövését engedélyezi. Románia Alkotmánybírósága megalapozatlanként utasította el az államelnök előzetes alkotmányossági kifogását, amelyet a Kormány 81/2021. sz. sürgősségi rendeletét módosító törvény ellen nyújtott be. A 733. sz. határozat 2026. június 24-én született, és a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 30-i, 630. számában jelent meg. Ezen a nyáron már másodszor hagy jóvá a testület egy megtámadott környezetvédelmi törvényt, miután korábban kimondta, hogy alkotmányos a védett természeti területeken épülő vízerőművekről szóló törvény is.

A tét az utóbbi évek egyik legvitatottabb kérdése. A barna medve a 92/43/EGK irányelv, közismert nevén az élőhelyvédelmi irányelv alapján szigorúan védett faj, és Romániában él az Európai Unió legnagyobb állománya. A törvény kezdeményezői arra hivatkoztak, hogy a példányszám meghaladta a szakemberek által optimálisnak tartott 4 000-es küszöböt, és megszaporodtak a balesetek, valamint a károk. A környezetvédő szervezetek és az államelnök szerint viszont az állam nem bizonyította, hogy kimerítette volna az enyhébb alternatívákat.

A törvényt a Szenátus első házként 2026. március 18-án, a Képviselőház döntéshozó házként 2026. április 22-én fogadta el. Kihirdetésre május 4-én küldték meg, az államelnök pedig május 21-én fordult az Alkotmánybírósághoz, az alkotmány 77. cikkének (1) bekezdésében előírt 20 napos határidőn belül. Az ügy irataihoz amicus curiae beadványokat is csatoltak.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás a kihirdetés akadályának elhárítása. Az elutasított kifogás azt jelenti, hogy az államelnök köteles kihirdetni a törvényt, amely ezután a rendes közzétételi és alkalmazási útra kerül. Az Alkotmánybíróság határozata a közzétételtől végleges és általánosan kötelező.

A második hatás maga a számadat. 2026-ra 859 példányt hagynak jóvá országos megelőzési szintként és 110 példányt beavatkozási szintként. A megelőzési kvóta megyék és vadászterületek szerinti elosztása az 5. sz. melléklet szerint történik, amelyet az új törvény melléklete vált fel.

A harmadik hatás arra vonatkozik, hogy ki lőhet és hogyan. A megelőzési kvótába tartozó példányokat 2026. december 31-ig vadászok ejthetik el, a vadgazdálkodó alkalmazásában álló szakszemélyzet irányítása mellett, a 407/2006. sz. törvény által megengedett vadászati módszerekkel. A beavatkozási kvótába tartozó példányokat ugyancsak 2026. december 31-ig, de kizárólag a vadgazdálkodó szakszemélyzete ejtheti el, és kizárólag lesből, illetve cserkeléssel.

A negyedik hatás a szelekciós szabályok együttese, amelyet a korosztályok és a nemek közötti egyensúly, valamint a domináns példányok védelme érdekében alakítottak ki. Azokon a vadászterületeken, ahol a megelőzési szint két vagy három példány, legalább egy olyan példányt kell kilőni, amelynek bundája nem haladja meg a 400 C.I.C. pontot. Ahol a szint négy vagy öt példány, ott legalább kettőt. Ha ezeket a feltételeket nem tartják be, a bundát és a koponyát át kell adni az Országos Erdészeti Őrség területi szervezetének, és azok az állam magántulajdonába kerülnek.

Az ötödik hatás az időtávot érinti. A 3^1-től a 3^5-ig terjedő cikkek szabályait 2027-ben is megfelelően alkalmazni kell. 2028-tól kezdve a példányszámot, valamint a megyék és vadászterületek szerinti elosztást már nem törvény állapítja meg, hanem a vadászatért felelős központi közigazgatási hatóság vezetőjének rendelete, minden év május 15-ig, a genetikai minták elemzéséről szóló tanulmány alapján.

A hatodik hatás precedensértékű. Az Alkotmánybíróság elfogadta, hogy az élőhelyvédelmi irányelv az alkotmányossági vizsgálat viszonyítási normája lehet, az alkotmány 148. cikke alapján, összefüggésben a 35. cikkben szereplő egészséges környezethez való joggal és az államnak a 135. cikk (2) bekezdés e) pontjában rögzített környezetvédelmi kötelezettségével. Úgy ítélte meg azonban, hogy a törvény megfelel ennek a próbának.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A Kormány 81/2021. sz. sürgősségi rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2021. július 26-i, 732. számában jelent meg, és amelyet a 197/2022. sz. törvény módosításokkal hagyott jóvá, már korábban létrehozta a megelőzési és a beavatkozási szint kettősségét. A most jóváhagyott törvény frissíti a 2026-os számokat, és ami fontosabb, olyan korlátokat told be, amelyek korábban nem szerepeltek a szövegben.

A legegyértelműbb a 2 évnél fiatalabb bocsokat kísérő nőstények kilövésének tilalma. Alapvető természetvédelmi szabály, amely hiányzott a törvény betűjéből, és a gyakorlatra volt bízva.

A második új korlát tiltja a megelőzési kvóta kilövését azokon a területeken, ahol a 407/2006. sz. törvény szerint tilos a vadászat. Az államelnök éppen ezt a pontot bírálta, arra hivatkozva, hogy ha a mellékletben olyan vadászterületek maradnak, amelyek tiltott övezeteket is magukban foglalnak, akkor a 859-es szám téves alapokon nyugszik. Az Alkotmánybíróság válasza szerint a szöveg kellően egyértelmű, mert a 407/2006. sz. törvény 17. cikkének (2^2) bekezdésével együtt kell olvasni, amely szerint a vadgazdálkodási tervek összhangban állnak a védett területek kezelési terveivel.

A harmadik változás a trófeák rendjét érinti. Ha a szelekciós feltételeket nem tartják be, a bunda és a koponya már nem marad a vadgazdálkodónál, hanem az állam magántulajdonába kerül, a vadgazdálkodó pedig nem fizeti meg a koponyákra előírt díjat. Vagyoni jellegű szankció, amely visszatartja a nagy, trófeaértékkel bíró példányok kilövésétől.

A negyedik változás a 2028-tól bekövetkező áttérés a törvényről a miniszteri rendeletre. Pontosan ezt kifogásolják a különvéleményt aláíró bírák: ha 2028-tól az elosztás közigazgatási úton, genetikai tanulmány alapján történik, akkor 2026-ra és 2027-re a kvóták törvényben való megállapítása szerintük törvény formájába öltöztetett műszaki-közigazgatási művelet.

A különvélemény ennél tovább is megy. Azt állítja, hogy a törvény nem felel meg a kielégítő alternatíva hiányára vonatkozó feltételnek, amelyet az élőhelyvédelmi irányelv 16. cikke együttesen ír elő. A kezdeményezők villanypásztorokra, medvebiztos konténerekre és a lakosság tájékoztatására hivatkoztak, mondván, hogy ezek nem ellensúlyozzák a túlnépesedést, a különvélemény szerint azonban sem a jogalkotónak, sem az alkotmánybírónak nem álltak rendelkezésére konkrét adatok vagy hatástanulmányok, amelyek alátámasztanák ezt a következtetést. Az indokolás számba veszi a bekövetkezett incidenseket, de nem értékeli az alternatív intézkedések hatását.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Utat nyit egy olyan törvénynek, amelyet a hegyvidéki közösségek vártak, ahol a támadások és a károk mindennapos közbiztonsági kérdéssé váltak.
  • Beírja a szövegbe a 2 évnél fiatalabb bocsokat kísérő nőstények kilövésének tilalmát, vagyis egy természetvédelmi garanciát, amely korábban hiányzott a törvényből.
  • Kifejezetten tiltja a megelőzési kvóta kilövését ott, ahol a vadászat egyébként is tilos, ami védi az érzékeny területeket.
  • Visszaszorítja a trófeavadászatot a C.I.C. pontokra vonatkozó szabállyal, valamint azzal, hogy a szabályok megszegése esetén a bunda és a koponya az államhoz kerül.
  • 2028-tól tudományos alapokra helyezi a döntést: a genetikai minták elemzéséről szóló tanulmányra épülő miniszteri rendelet dönt, rögzített határidővel, minden év május 15-ig.
  • Megerősíti, hogy az élőhelyvédelmi irányelv viszonyítási normaként használható az alkotmányossági vizsgálatban, ami a jövőben erősíti a környezet védelmét.

Mi marad probléma

  • A döntés nem egyhangúlag született. A különvélemény szerint hiányoznak azok a konkrét adatok és hatástanulmányok, amelyek bizonyítanák, hogy a megelőző alternatívák nem működnek, márpedig az élőhelyvédelmi irányelv ezt a feltételt is együttesen írja elő.
  • Ha a megyékre és vadászterületekre lebontott kvótákat törvény állapítja meg, az érintettek elesnek az uniós jog szerinti eljárási garanciáktól: egy közigazgatási rendeletet meg lehet támadni a közigazgatási bíróságon, egy törvényt nem.
  • Az alkotmányossági jóváhagyás nem zárja le a kérdést európai szinten. Az Európai Bizottság bármikor kötelezettségszegési eljárást indíthat, ha úgy ítéli meg, hogy az eltérés nem felel meg az élőhelyvédelmi irányelv 16. cikkének.
  • Az optimális küszöbként emlegetett 4 000 példányos szám nem kap alátámasztást a törvény szövegében, a genetikai tanulmány pedig csak 2028-tól válik kötelezővé.
  • A szelekciós szabályok csak a két és öt példány közötti vadászterületekre vonatkoznak. Az egyetlen példánnyal vagy ötnél többel rendelkező területekre nincs egyenértékű követelmény.
  • A 2027-es kvótákat visszautalással, automatikusan veszik át, anélkül hogy 2026 végén újraértékelnék a terepen kialakult helyzetet.

Hasznos tanácsok

  1. Ha medvés vidéken él, nézze meg a törvény mellékletét. Az elosztás megyékre és vadászterületekre bontva történik, így megtudhatja, hány példány jut az Ön környékére, és ki a felelős vadgazdálkodó.
  2. Ne keverje össze a két szintet. A megelőzési kvótát vadászok lövik ki, a megengedett vadászati módszerekkel. A beavatkozási kvótát kizárólag a vadgazdálkodó szakszemélyzete, kizárólag lesből és cserkeléssel, konkrét veszélyhelyzetekben.
  3. Ha medve okozott kárt Önnek, őrizze meg a bizonyítékokat. A kár megállapítása marad az az eljárás, amely megalapozza a beavatkozást és az esetleges kártérítést, az éves kvótától függetlenül.
  4. Vadgazdálkodóként figyeljen a C.I.C. pontokra vonatkozó szabályra. A szelekciós feltételek be nem tartása esetén elveszíti a bundát és a koponyát is, mindkettő az állam magántulajdonába kerül.
  5. Jegyezze meg az abszolút tilalmakat: a 2 évnél fiatalabb bocsokat kísérő nőstények nem lőhetők ki, a megelőzési kvótát pedig nem szabad kilőni azokon a területeken, ahol a 407/2006. sz. törvény tiltja a vadászatot.
  6. Ha környezetvédelmi szempontból követi a témát, a következő fontos pont 2028, amikor a példányszámot miniszteri rendelet állapítja meg, vagyis olyan közigazgatási aktus, amely megtámadható a közigazgatási bíróságon.
  7. Olvassa el a különvéleményt is, amely ugyanabban a romániai Hivatalos Közlönyben jelent meg. Ez tartalmazza azt a jogi érvelést, amelyre a jövőbeli kifogások, köztük az európai szintűek is, nagy valószínűséggel támaszkodni fognak.

Gyakori kérdések

Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Megalapozatlanként utasította el az államelnök előzetes alkotmányossági kifogását, és megállapította, hogy a Kormány 81/2021. sz. sürgősségi rendeletét módosító törvény a megfogalmazott bírálatokhoz képest alkotmányos. A döntés szavazattöbbséggel született, és különvélemény kapcsolódik hozzá.
Hány medvét lehet kilőni 2026-ban?
Összesen 969 példányt: 859 példány az országos megelőzési szintet, 110 példány pedig a beavatkozási szintet jelenti. A megelőzési kvóta megyék és vadászterületek szerinti elosztása az 5. sz. melléklet szerint történik, amelyet a törvény melléklete vált fel.
Meddig lehet kilőni a példányokat?
2026. december 31-ig, mind a megelőzési, mind a beavatkozási kvóta esetében.
Mi a különbség a megelőzési és a beavatkozási szint között?
A megelőzési kvótát vadászok lövik ki, a vadgazdálkodó szakszemélyzetének irányítása mellett, a 407/2006. sz. törvény által megengedett vadászati módszerekkel. A beavatkozási kvótát kizárólag a vadgazdálkodó szakszemélyzete lövi ki, és csak lesből, illetve cserkeléssel.
Mi történik a bocsos nőstényekkel?
A 2 évnél fiatalabb bocsokat kísérő nőstények kilövése tilos. Új tilalom, amelyet kifejezetten az Alkotmánybíróság által jóváhagyott törvény vezetett be.
Miért támadta meg az államelnök a törvényt?
Egyebek mellett az alkotmány 148. cikkének megsértésére hivatkozott az élőhelyvédelmi irányelvre vonatkoztatva, továbbá a jogszabály minőségére, a hatalmi ágak elválasztására és az egészséges környezethez való jogra, mondván, hogy a rögzített kvóták törvényi megállapítása nem teljesíti az irányelv 16. cikkében szereplő együttes eltérési feltételeket, és hogy a 859-es szám téves alapokon nyugszik, hiszen a melléklet olyan vadászterületeket is tartalmaz, amelyeken belül vannak vadászati tilalom alatt álló övezetek.
Mit mond a különvélemény?
Azt, hogy a kifogásnak helyt kellett volna adni, mert sem a jogalkotónak, sem az Alkotmánybíróságnak nem álltak rendelkezésére konkrét, releváns és elegendő adatok, adott esetben hatástanulmányokból, amelyek igazolnák, hogy a megelőző alternatívák nem működnek, márpedig ezt az élőhelyvédelmi irányelv megköveteli. Azt is állítja, hogy a törvény valójában kvótaelosztó műszaki-közigazgatási művelet, amely megfosztja a címzetteket az uniós jog szerinti eljárási garanciáktól.
Mi történik 2027 után?
A 3^1-től a 3^5-ig terjedő cikkek szabályait 2027-ben is megfelelően alkalmazni kell. 2028-tól kezdve a példányszámot, valamint a megyék és vadászterületek szerinti elosztást minden év május 15-ig a vadászatért felelős központi közigazgatási hatóság vezetőjének rendelete állapítja meg, a genetikai minták elemzéséről szóló tanulmány alapján.
Lezárja a határozat véglegesen a jogi vitát?
Lezárja az e törvény feletti belső alkotmányossági vizsgálatot, amely végleges és általánosan kötelező. Nem akadályozza meg viszont az élőhelyvédelmi irányelv betartásával kapcsolatos európai uniós eljárást, sem a törvény alkalmazásában kibocsátott közigazgatási aktusok megtámadását a közigazgatási bíróságon.
Védett faj marad a barna medve?
Igen. Az élőhelyvédelmi irányelv szerinti szigorú védelmi rendszer fennmarad, a kilövés pedig eltérés keretében történik, az irányelv 16. cikkében foglalt feltételekkel, amelyek konkrét indokokat, a kielégítő alternatíva hiányát és az állomány kedvező védettségi helyzetének fenntartását követelik meg.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 630. szám, 2026. július 30. 32 oldal PDF, 203 KB a jogi aktus a(z) 11. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.