Röviden
- Az Alkotmánybíróság egyhangúlag megerősítette, hogy a természetes személy becsületét, méltóságát vagy jó hírnevét ért sérelem miatti nem vagyoni kártérítési keresetek bírósági illetéke alkotmányos.
- Az illeték fix, 100 lej, függetlenül a kártérítés címén követelt összegtől. Az Alkotmánybíróság ésszerű mértéknek tekinti, amely nem zárja el az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.
- Az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés nem jelent ingyenes igazságszolgáltatást: az illeték a perköltség része, és végül a pervesztes fél viseli.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 608. szám, 2026. július 27.
Hatályba lép: 2026. július 27.
Aki a becsületét, méltóságát vagy jó hírnevét ért sérelemért kártérítést követel, fix, 100 lejes bírósági illetéket fizet, bármekkora összeget is kér. Az Alkotmánybíróság megalapozatlanként elutasította azt a kifogást, amelyet az Asociația Civică Stop Discriminării Cetățenilor din București (Polgári Egyesület a Bukaresti Polgárok Hátrányos Megkülönböztetése Ellen) és Dan Băzăvan (magánszemély) emelt a Bukaresti Törvényszék közigazgatási és adóügyi II. szekciója előtt folyamatban lévő ügyben, és megállapította, hogy a Kormány 80/2013. sz. sürgősségi rendeletének 7. cikk (1) bekezdése alkotmányos. Az elmúlt évben ez a második alkalom, hogy a bírósági illetékek rendszere átmegy az alkotmányossági teszten, azt követően, hogy a közigazgatási perek illetékei megúszták az alkotmányossági vizsgálatot. A 2026. január 20-i 34. sz. határozatot a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 27-i 608. számában tették közzé.
Az alapügy tárgya felülvizsgálati kérelem az illeték ellen, vagyis annak vitatása, ahogyan a bírósági illetéket megállapították. A támadott szöveg egyetlen mondatból áll: „A természetes személy becsületét, méltóságát vagy jó hírnevét ért nem vagyoni károk megtérítésének megállapítására és megítélésére irányuló keresetek illetéke 100 lej”
A kifogás előterjesztői azt állították, hogy a szöveg korlátozza az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférést, hogy homályos, és hogy eltérő értelmezései miatt bíróságonként eltérő illetékmegállapításhoz vezet. Az alkotmány cikkeinek hosszú sorára hivatkoztak, a román államtól és a jogegyenlőségtől kezdve a sztrájkjogig, a magántulajdonhoz való jogig és az életszínvonalig, ezen felül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és az emberi jogok európai egyezményének rendelkezéseire.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás eljárási. A határozat a közzétételtől végleges és általánosan kötelező, tehát a Bukaresti Törvényszéket köti az Alkotmánybíróság következtetése, és ugyanaz a kifogás ugyanabban az ügyben többé nem emelhető.
A második hatás a mértéket erősíti meg. Az Alkotmánybíróság kifejezetten megállapítja, hogy a Kormány 80/2013. sz. sürgősségi rendeletének 7. cikke által bevezetett illeték fix, 100 lejes összegű, és hogy ez ésszerű mérték, amely nem vezet az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés megsértéséhez. Aki 5 000 lej nem vagyoni kártérítést kér, és aki 500 000 lejt, a per megindításakor ugyanazt az összeget fizeti.
A harmadik hatás a jogalkotó logikáját érinti. Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a jogalkotói megoldás mindaddig indokolt, amíg a becsületet, méltóságot vagy jó hírnevet ért nem vagyoni kár esetében a jogalkotó a fix illeték rendszerét választja, és nem az érték szerinti illetékezést. Ez jogalkotás-politikai döntés, amelyet az Alkotmánybíróság nem helyettesíthet mással.
A negyedik hatást érdemes leginkább észben tartani a per megindítása előtt. A bírósági illetékek megfelelő összege beépül a bíróság által ítéletben megállapított perköltségbe, és annak megfizetése a pervesztes felet terheli. Más szóval az illeték előleg, nem végleges veszteség, ha a pert megnyerik.
Az ötödik hatás a homályosságra vonatkozó kifogást érinti. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékek és az adók megfizetése az alkotmány 56. cikk (1) bekezdése szerint a polgárok alkotmányos kötelezettsége, és e kötelezettség teljesítése az 1. cikk (5) bekezdésében foglalt jogszerűség elvét juttatja kifejezésre. A szöveg egyértelműségének hiányára alapított érv többé nem használható.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi nem változik. A szöveg változatlan formában hatályban marad, az Alkotmánybíróság pedig csupán megerősíti saját gyakorlatát, kifejezetten utalva a 2025. szeptember 18-i 403. sz. határozatra, a 2015. május 28-i 418. sz. határozatra és a 2017. október 17-i 624. sz. határozatra. Az indokolás kifejezetten lezárja a vitát: mivel új elemek nem merültek fel, a korábbi határozatok indokai és rendelkezései érvényben maradnak.
Megváltozik viszont az illetéket vitatók perbeli helyzete. Az alkotmányossági érv kimerült, és a vita mostantól már csak a konkrét számítási módról folyhat, a felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság előtt.
Érdemes megfigyelni azt a módszert is, amellyel az Alkotmánybíróság megszűrte a kifogásokat. A hivatkozott alkotmánycikkek közül az Alkotmánybíróság szerint ésszerűen csak az 1. cikk (5) bekezdése, vagyis a jogszerűség elve, és a 21. cikk, vagyis az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés tekintetében azonosítható minimális alkotmányellenességi kifogás. A többi szöveg, a sztrájkjogtól az életszínvonalig, semmilyen ellentmondásban nem állt a támadott normával.
A szűrő alapja a 2011. október 4-i 1.313. sz. határozatban megfogalmazott elvi szabály: minden alkotmányellenességi kifogásnak három elemet kell tartalmaznia, a támadott szöveget, az állítólag megsértett viszonyítási szöveget és a köztük fennálló ellentmondás indokolását. Az indokolásnak nem kell terjedelmesnek lennie, de léteznie kell. Ha a hivatkozott viszonyítási szöveg kellően pontos, az Alkotmánybíróság köteles érdemben megvizsgálni a kifogást, még akkor is, ha az előterjesztő indokolása szűkszavú.
Az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés kapcsán az Alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is felidézi. Az Ashingdane kontra Egyesült Királyság ügyben hozott, 1985. május 28-i ítélet megállapította, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés nem abszolút jog, és korlátozható mindaddig, amíg maga a lényege nem sérül. A Kreuz kontra Lengyelország ügyben hozott, 2001. június 19-i ítéletben az európai bíróság kifejtette, hogy soha nem utasította el az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés pénzügyi korlátozásának gondolatát, éppen az igazságszolgáltatás megfelelő működésének érdekében.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A fix illeték a nagy összegű kérelmeknek kedvez: bármekkora értékű nem vagyoni kártérítésért ugyanúgy 100 lejt kell fizetni, szemben a pénzben kifejezhető keresetekkel, ahol az illeték a követelés értékével együtt nő.
- A perbe lépés költsége alacsony és kiszámítható, ami sokat számít a becsületében vagy jó hírnevében megsértett természetes személynek.
- Az illeték behajtható a pervesztes féltől, mivel a perköltség része.
- A határozat a kifogások vizsgálatának módszerét is tisztázza: az alkotmánycikkek hosszú sorára való hivatkozás nem segít, ha hiányzik az ellentmondás a támadott szöveggel.
Mi marad probléma
- A kifogás előterjesztői számára az alkotmányossági út lezárult, a felülvizsgálati kérelmet pedig kizárólag a számítási mód szempontjából bírálják el.
- A fix illeték nem veszi figyelembe a felperes anyagi helyzetét: az a 100 lej ugyanannyi a minimális jövedelemből élőnek is.
- Az Alkotmánybíróság nem válaszol a bíróságonként eltérő alkalmazásra vonatkozó kifogásra, mert az értelmezési, nem pedig alkotmányossági kérdés.
- Az illeték visszaszerzése a per megnyerésétől és a pervesztes fél fizetőképességétől függ, tehát a gyakorlatban nem garantált.
Hasznos tanácsok
- Ha a kereset tárgya kizárólag természetes személy becsületét, méltóságát vagy jó hírnevét ért nem vagyoni kártérítés, az illeték 100 lej, a követelt összegtől függetlenül. Ellenőrizze a nyugtán, hogy nem számoltak-e mást.
- Ha ugyanabban a keresetben vagyoni követeléseket is előterjeszt, például anyagi kárt, azokat a kereseti kérelmeket külön, a rájuk vonatkozó szabályok szerint illetékezik a bíróság. A kereset megfogalmazása közvetlenül befolyásolja az illetéket.
- Ha olyan illetéket állapítottak meg, amelyet tévesnek tart, éljen a felülvizsgálati kérelemmel az illeték ellen. Ez a gyors út, ugyanahhoz a bírósághoz kell benyújtani, és nem jár külön perrel.
- Ha nem tudja megfizetni az illetéket, kérjen költségmentességet, vagyis jogi segítségnyújtást, amely mentesség, mérséklés, részletfizetés vagy halasztás formáját öltheti.
- Őrizze meg az illeték befizetésének igazolását, és kifejezetten kérje a perköltség iránti kérelemben. Ha nem kéri, a bíróság hivatalból nem ítéli meg.
- Ne építse a védekezését vagy a támadását e szöveg alkotmányellenességére. Az Alkotmánybíróság többször döntött, és a kifogást megalapozatlanként elutasítják.
Gyakori kérdések
Konkrétan mennyibe kerül nem vagyoni kártérítést kérni becsületért vagy jó hírnévért?
Pontosan mit döntött az Alkotmánybíróság?
Miért nem ingyenes az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés?
Visszakapom a 100 lejt, ha megnyerem a pert?
Mi történik, ha nem tudom megfizetni az illetéket?
Mikortól fejt ki hatást a határozat?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 608. szám, 2026. július 27. 16 oldal PDF, 176 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.