Röviden

  • Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanság miatt visszautasította a közigazgatási perek bírósági illetékeit támadó kifogást, nem azért, mert az illetékeket helyesnek találta volna, hanem azért, mert a kifogás előterjesztője nem fejtette ki, miben áll az alkotmányellenesség. Tíz alkotmánycikkelyt és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának három cikkét sorolta fel anélkül, hogy megmutatta volna a kapcsolatukat a megtámadott szöveggel.
  • Az illetékek változatlanok maradnak: 50 lej egy közigazgatási aktus megsemmisítéséért vagy egy jog elismeréséért, és a követelt érték 10 százaléka, de legfeljebb 300 lej azoknál a kérelmeknél, amelyekben kártérítést is kérnek.
  • A határozat felidézi az alapszabályt: az alkotmányellenességi kifogásnak három eleme van, a megtámadott jogszabályszöveg, a hivatkozott alkotmányos rendelkezés és a kettő közötti ellentét indokolása. A harmadik nélkül a testület nem bírálhatja el a kifogást, mert az előterjesztő helyébe lépne.
Jogi aktus: Az Alkotmánybíróság 757/2025. sz. határozata
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 614. szám, 2026. július 28.
Hatálybalépés: 2026. július 28.

Aki egy törvényt az Alkotmánybíróság előtt támad meg, annak konkrétan meg kell mondania, miért tartja alkotmányellenesnek, nem elég alkotmánycikkelyeket felsorolnia. Ez a gyakorlati tanulsága a 2025. december 11-én hozott 757. sz. határozatnak, amely kedden jelent meg a romániai Hivatalos Közlönyben, és amellyel a testület elfogadhatatlanság miatt visszautasította a közigazgatási perek bírósági illetékeit támadó kifogást. A határozat ugyanabban a romániai Hivatalos Közlönyben látott napvilágot, mint a fogyatékossággal élő felnőtteknek járó juttatás eljárása, azzal ellentétben azonban jogilag semmit nem változtat: csupán egy alkotmánybírósági eljárási szabályt erősít meg.

A megtámadott szöveg a bírósági illetékekről szóló, a romániai Hivatalos Közlöny 2013. június 29-i 392. számában megjelent 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 16. szakasza volt. Ez határozza meg, mennyibe kerül perelni egy közhatóságot: 50 lej a közigazgatási aktus megsemmisítése, a követelt jog elismerése vagy egy igazolás, illetve bizonylat kiadása iránti kérelemért, és a követelt érték 10 százaléka, de legfeljebb 300 lej azoknál a kérelmeknél, amelyekben a közigazgatási aktussal okozott kár megtérítését is kérik.

A kifogást előterjesztő felperes, Dan Băzăvan a Bukaresti Ítélőtábla VIII., közigazgatási és adóügyi perekkel foglalkozó részlege előtt folyó ügyben emelte, egy olyan eljárásban, amelynek tárgya éppen a bírósági illeték felülvizsgálata iránti kérelem volt. Azt állította, hogy a 16. szakasz korlátozza az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférést, kétértelműen fogalmaz, és megteremti a bíróságok eltérő jogalkalmazásának előfeltételeit.

A bírósági illetékek szorosan összefüggnek a jogi segítségnyújtással, azzal a mechanizmussal, amellyel az állam ezeket az összegeket átvállalja az elegendő jövedelemmel nem rendelkezőktől, és a CCR nemrég a 300, illetve 600 lejes jövedelemküszöböt is jóváhagyta.

Milyen hatásokkal jár

Az illetékek pontosan úgy maradnak, ahogy voltak. Az elfogadhatatlanság miatti visszautasítás azt jelenti, hogy a szöveget érdemben nem vizsgálták meg, tehát sem jóvá nem hagyták, sem el nem vetették. A 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 16. szakasza továbbra is a 2013-as formájában alkalmazandó, amelyet a rendelet későbbi módosításai nem érintettek. Aki polgármesteri hivatalt, prefektusi hivatalt vagy minisztériumot perel, továbbra is 50 lejt fizet a megsemmisítésért, és legfeljebb 300 lejt akkor, ha kártérítést is kér.

A három elem szabálya. A határozat igazán hasznos része a 14. bekezdésben olvasható megállapítás, ahol a testület megismétli a 2011. október 4-én hozott 1313. sz. határozatában kialakított tételt. Minden alkotmányellenességi kifogásnak tartalmaznia kell a megtámadott jogszabályszöveget, az állítólag megsértett alkotmányos rendelkezést és a kettő közötti ellentét indokolását. Az első kettő pontosan meghatározható. A harmadik, az indokolás, szubjektív, és az Alkotmánybíróság leszögezi, hogy nem mennyiségi mércével mérik: nem az számít, hány oldalas, hanem az, hogy ésszerűen kiolvasható-e belőle egy kifogás.

Hol szakadt meg az érvelés. Ebben az ügyben az előterjesztő az Alkotmány 1. cikkelyére, 15. cikkelyének (1) bekezdésére, a 16., 21., 41., 42., 43., 44. és 47. cikkelyre, valamint a 135. cikkely (2) bekezdésének f) pontjára hivatkozott, ezenfelül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 7. és 8. cikkére, illetve 25. cikkének 1. pontjára. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezek túlságosan általános rendelkezések, puszta felsorolásuk pedig nem tekinthető valódi alkotmányellenességi kifogásnak. Ugyanerre a következtetésre jutott a 2023. november 21-én hozott 602. sz. határozat 15. bekezdésében is.

Miért nem egészítheti ki maga az Alkotmánybíróság az indokolást. Ha érdemben vizsgálna egy hiányosan indokolt kifogást, az alkotmányossági felülvizsgálatot végző testület az előterjesztő helyébe lépne a kifogások megfogalmazásában. Ez egyenértékű lenne a hivatalból indított felülvizsgálattal, amelyet a 47/1992. sz. törvény 29. szakaszának (4) bekezdése tilt. Az Alkotmánybíróság ugyanezen törvény 10. szakaszának (2) bekezdésére is hivatkozik, amely szerint a beadványokat indokolni kell.

A megkereső bíróság mulasztása. A határozat 7. bekezdése szűkszavúan rögzíti, hogy a Bukaresti Ítélőtábla a törvényi kötelezettsége ellenére nem fejtette ki álláspontját a kifogásról, szembemenve a 47/1992. sz. törvény 29. szakaszának (4) bekezdésével. A bíróság véleménye azon kevés támpont egyike, amely segíthette volna az Alkotmánybíróságot abban, hogy kifogást azonosítson ott, ahol az előterjesztő egyet sem fogalmazott meg. Ez hiányzott. A Parlament két házának elnökei és a Nép Ügyvédje sem küldött álláspontot. Az egyetlen beérkezett álláspont a kormányé volt, amely szintén az elfogadhatatlanság miatti visszautasítást kérte.

Mennyi ideig tartott. A kifogást a 2021. április 15-i végzéssel terjesztették az Alkotmánybíróság elé. A testület 2025. december 11-én hirdette ki a határozatot, és 2026. július 28-án tette közzé a romániai Hivatalos Közlönyben. A megkeresés és a közzététel között több mint öt év telt el, egy olyan megoldásért, amely az ügy érdemét nem érintette.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Jogilag semmi. A határozat egyetlen szöveget sem módosít, egyetlen rendelkezést sem függeszt fel, és nem kötelezi a jogalkotót beavatkozásra. Hatása arra az ügyre korlátozódik, amelyben a kifogást emelték: az illeték felülvizsgálata iránti kérelem elbírálása folytatódik a Bukaresti Ítélőtáblán anélkül, hogy a 16. szakasz érdemben szóba került volna.

Ami változik, az a joggyakorlati kiindulópont azok számára, akik a jövőben ugyanezt a szöveget akarják megtámadni. Az indokolás hiánya miatti visszautasítás nem zárja el az utat egy ugyanilyen tárgyú újabb kifogás elől. Ellentétben a megalapozatlanság miatti elutasítással, amely megállapítja a szöveg alkotmányosságát, vagy az utóbb elfogadhatatlanná vált kifogás visszautasításával, amely akkor következik be, ha a szöveget időközben már alkotmányellenessé nyilvánították, ez a megoldás teljesen nyitva hagyja az érdemi kérdést. Holnap egy másik jogkereső ugyanezt a kifogást emelheti, feltéve, hogy meg is indokolja.

Az ügyvédek és a magukat képviselő jogkeresők számára a határozat emlékeztetőként működik arról, mit jelent az elégséges indokolás. Nem a terjedelem számít, hanem a megtámadott szöveg és a hivatkozott alkotmányos norma közötti kifejezett kapcsolat. Cikkelyek felsorolása, bármilyen hosszú is, nem pótolja ezt a kapcsolatot.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Az Alkotmánybíróság saját joggyakorlatára hivatkozva világosan elmagyarázza, mit kell tartalmaznia egy alkotmányellenességi kifogásnak ahhoz, hogy érdemben elbírálják.
  • Kifejezetten leszögezi, hogy az indokolást nem mennyiségileg mérik: a rövid kifogás is elfogadható, ha világos kapcsolatot mutat a megtámadott és az alkotmányos szöveg között.
  • Az indokolás hiánya miatti visszautasítás nem zárja el az utat egy későbbi, helyesen megindokolt, ugyanilyen tárgyú kifogás elől.
  • A határozat egyhangú szavazattal, különvélemény nélkül született, így nem hagy bizonytalanságot a testület álláspontja felől ebben az eljárási kérdésben.
  • A szöveg nyilvánosan rögzíti, hogy a megkereső bíróság nem teljesítette a véleménynyilvánításra vonatkozó törvényi kötelezettségét, ami láthatóvá tesz egy bírói gyakorlati problémát.

Mi marad probléma

  • Az érdemi kérdés, vagyis hogy a közigazgatási perek bírósági illetékei korlátozzák-e az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a megkeresés után több mint öt évvel is eldöntetlen marad.
  • A magát képviselő jogkereső teljes egészében viseli az elégtelen indokolás következményeit, anélkül hogy bármely eljárási szakasz a döntés kihirdetése előtt jelezné neki a hiányt.
  • A megkereső bíróság véleményének hiánya, bár törvénybe ütközik, semmilyen következménnyel nem jár a határozatban: csupán rögzítik.
  • Sem a Nép Ügyvédje, sem a Parlament két házának elnökei nem küldtek álláspontot, jóllehet a törvény éppen ebből a célból írja elő a végzés közlését.
  • A kihirdetés, 2025. december 11., és a közzététel, 2026. július 28. közötti idő meghaladja a hét hónapot, egy olyan területen, ahol a határozat a közzétételtől fejt ki joghatást.

Hasznos tanácsok

  1. Amikor alkotmányellenességi kifogást emel, minden hivatkozott alkotmánycikkely esetében írja le kifejezetten, miben áll az ellentét a megtámadott jogszabályszöveggel. E kapcsolat nélkül a kifogás elfogadhatatlan, bárhány cikkelyt sorol is fel.
  2. Kevés, de találó alkotmányos rendelkezést válasszon. A testület itt azt állapította meg, hogy az általános jellegű rendelkezésekre, például az életszínvonalra vagy a sztrájkjogra vonatkozókra való hivatkozás nem segít egy kifogás azonosításában.
  3. Ne tévessze össze az alkotmányellenességi kifogást azzal az elégedetlenséggel, amelyet a bíróságok jogalkalmazása vált ki. Ez utóbbi a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik, nem az Alkotmánybíróságéba.
  4. Ha közhatóságot perel közigazgatási perben, számoljon 50 lej bírósági illetékkel a megsemmisítés iránti kérelemért, és legfeljebb további 300 lejjel, ha kártérítést is kér.
  5. Tartsa észben, hogy a vagyoni jellegű kérelmek illetéke a követelt érték 10 százaléka, 300 lejben maximálva. Nagy összegű követelések esetén a felső határ érvényesül.
  6. Ha úgy ítéli meg, hogy az illeték túl magas a helyzetéhez képest, az út az illeték felülvizsgálata iránti kérelem vagy az állami jogi segítségnyújtás, nem feltétlenül az alkotmányellenességi kifogás.
  7. Ha egy kifogását indokolás hiánya miatt elfogadhatatlanként visszautasították, újat terjeszthet elő, helyesen megindokolva. Ennek a megoldásnak nincs ítélt dolog hatálya az ügy érdemében.
  8. A kifogásokat szerkesztő ügyvédek az 1313/2011. sz. határozatot és a mostanit is használhatják viszonyítási pontként a testület által megkövetelt minimális szerkezethez.

Gyakori kérdések

Mit jelent az, hogy a kifogást elfogadhatatlanság miatt visszautasították?
Azt, hogy eljárási akadály gátolta meg az Alkotmánybíróságot az érdemi vizsgálatban. Itt az akadály az indokolás hiánya volt. A jogszabályszöveget sem alkotmányosnak, sem alkotmányellenesnek nem nyilvánították.
Változik valami a bírósági illetékeknél?
Nem. A 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 16. szakasza változatlan formában hatályban marad: 50 lej az aktus megsemmisítéséért vagy a jog elismeréséért, és a követelt érték 10 százaléka, de legfeljebb 300 lej a vagyoni jellegű kérelmeknél.
Mi az alkotmányellenességi kifogás három eleme?
A megtámadott jogszabályszöveg, az állítólag megsértett alkotmányos rendelkezés és a kettő közötti ellentét indokolása. A szabály a 2011. október 4-én hozott 1313. sz. határozatból származik, és a mostani határozat megismétli.
Elég sok alkotmánycikkelyt idézni?
Nem. Az Alkotmánybíróság kifejezetten kimondta, hogy alkotmányos vagy nemzetközi egyezményben szereplő rendelkezések puszta felsorolása nem valódi alkotmányellenességi kifogás.
Miért nem egészítette ki a testület hivatalból az indokolást?
Mert a kifogás előterjesztőjének helyébe lépett volna, ami hivatalból indított felülvizsgálattal ért volna fel. A 47/1992. sz. törvény 29. szakaszának (4) bekezdése ezt tiltja.
Emelhetem újra ugyanezt a kifogást?
Igen. Az indokolás hiánya miatti visszautasítás nem dönt az ügy érdemében, tehát nem akadályoz meg egy ugyanilyen tárgyú új kifogást, ha azt megfelelően megindokolják.
Mi történt a megkereső bíróság véleményével?
A Bukaresti Ítélőtábla nem fejtette ki álláspontját, jóllehet a 47/1992. sz. törvény 29. szakaszának (4) bekezdése erre kötelezi. A határozat ezt a 7. bekezdésben rögzíti, egyéb következmény nélkül.
Egyhangúlag született a határozat?
Igen, egyhangú szavazattal és különvélemény nélkül. A romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől, azaz 2026. július 28-tól végleges és mindenkire nézve kötelező.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 614. szám, 2026. július 28. 16 oldal PDF, 121 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.