Ügyvédi méltatlanság: az Alkotmánybíróság lezárja az ügyet, mert a támadott szöveg már megdőlt

Egy 2018-ban indult, az ügyvédi hivatásból való kizárásról szóló ügy érdemi vizsgálat nélkül zárult le, mert a támadott norma addigra már megdőlt. Az Alkotmánybíróság utóbb elfogadhatatlanná vált kifogásként utasította el az 51/1995. sz. törvény 14. cikk a) pontja elleni bírálatot, a többi bírálatot pedig megalapozatlanként. Ez a második, ugyanazon a napon közzétett határozat arról, hogy a jog milyen következtetéseket von le egy büntetőügyből, azután, hogy a testület kimondta: egy céget nem lehet kizárni egy versenyeztetési eljárásból pusztán azért, mert büntetőeljárás folyik ellene.

Az ügy a Bákói Ügyvédi Kamarától indult. A kifogás előterjesztője bíróság előtt támadta a Romániai Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége tanácsának és a Bákói Ügyvédi Kamara tanácsának egyaránt 2018-as határozatát, amelyekben megállapították a szakmai méltatlanságát, valamint az ügyvédi hivatás alapszabályának néhány bekezdését. Az ügy felülvizsgálati szakaszban jutott el a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közigazgatási és adóügyi szekciójához.

Az érdemi érv az volt, hogy a méltatlanság miatti kizárás a hivatásból abszolút és örökös tilalom, amely aránytalan az alapjog korlátozásának kivételes jellegéhez képest. A második érv az eljárásra vonatkozott: a közigazgatási perben nincs fellebbezés, a felülvizsgálat pedig a polgári perrendtartás szerinti hatályon kívül helyezési okokra korlátozódik, ami a kérelmező szerint nem biztosítja az ítélet tényleges vizsgálatát.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás, és éppen ezt olvassák félre a legkönnyebben, az, hogy az elfogadhatatlanságot megállapító megoldás nem jelenti azt, hogy a régi szöveg alkotmányos volt. Éppen ellenkezőleg. A testület megkeresése után, de a jelen ügy elbírálása előtt, a 2022. április 28-i 230. sz. határozatával a testület már megállapította, hogy az 51/1995. sz. törvény 14. cikk a) pontja az itt bírált formájában alkotmányellenes. A 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése szerint a már alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések nem képezhetik kifogás tárgyát, így ez a bírálat tárgytalanná vált.

A második hatás a ma is hatályban maradó norma megerősítése. Az 51/1995. sz. törvény 26. cikk d) pontja, amely szerint az ügyvédi minőség megszűnik, ha az ügyvédet jogerősen elítélték olyan cselekményért, amely méltatlanná teszi, alkotmányos. A testület meg is indokolja, hogy miért: utaló szabályról van szó, amely nem maga határozza meg, mit jelent a méltatlanság, hanem csak az ügyvédi minőség megszűnésének egyik esetét szabályozza. A konkrét tartalom a 14. cikkből következik, amelyet időközben újraírtak.

A harmadik hatás minden közigazgatási pert érint, nem csak az ügyvédi hivatást. Az első fokon hozott ítélet kizárólag felülvizsgálattal támadható, a közléstől számított 15 napon belül, a felülvizsgálat pedig kizárólag a polgári perrendtartás 488. cikkének (1) bekezdésében felsorolt nyolc jogszerűségi okra alapítható. A testület megerősíti, hogy ez a korlátozás alkotmányos.

A negyedik hatás egy pontosítás, amely egy egész érvelési vonalat lezár. Az alkotmány egyetlen rendelkezése sem garantálja a kétfokú bírósági eljáráshoz való jogot. Ez a garancia csak büntetőügyekben létezik, az emberi jogok európai egyezményéhez fűzött 7. kiegészítő jegyzőkönyv 2. cikke alapján.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A lényegi változás már megtörtént, ezen az ügyön kívül, a határozat pedig csak rögzíti. 2017-ben, a 225. sz. határozattal a testület alkotmányellenesnek nyilvánította a 14. cikk a) pontjában szereplő „a hivatás tekintélyét sértő” fordulatot. A gond ezután jelentkezett: a jogalkotó nem hozta összhangba a szöveget a határozattal, a bíróságok pedig a kiiktatott fordulat nélkül alkalmazták tovább. Az eredmény szigorúbb lett, mint korábban, mert a méltatlanság minden szándékos bűncselekmény esetén beállt, mindenféle szűrő nélkül.

A testület 2022-ben kifejezetten kimondta, hogy ez az eljárásmód az eredetinél súlyosabb alkotmányossági hibát okozott, és hogy a jogalkotó figyelmen kívül hagyta a 2017-es határozat kötelező hatályát, amelyet az alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése ír elő. Felszólította a parlamentet, hogy pontosan határozza meg azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetése az ügyvédi minőség elvesztéséhez vezet.

A parlament a 32/2023. sz. törvénnyel tett eleget ennek, amelyet a romániai Hivatalos Közlöny 2023. január 12-i 36. számában tettek közzé, és amely tételesen felsorolja ezeket a bűncselekményeket. Ennélfogva a jelen ügyben bírált szövegváltozat már nem létezik, és aki ma nézi meg a méltatlanság feltételeit, annak a hatályos szöveget kell olvasnia, nem a 2018-ast.

A felülvizsgálat tekintetében a közelmúltban nem változott semmi, a határozat viszont felidézi, miért így néznek ki a dolgok. A régi polgári perrendtartás alatt a 304¹. cikk lehetővé tette az ügy minden szempontból való vizsgálatát. Az új törvénykönyv a felülvizsgálatot rendkívüli jogorvoslattá alakította, kizárólag jogszerűségi okokra, kivétel nélkül. A közigazgatási perben a jogalkotó a fellebbezés helyett megtartotta a felülvizsgálatot, de két garanciát érintetlenül hagyott: a felülvizsgálat minden esetben végrehajtást felfüggesztő hatályú, helyt adás esetén pedig a felülvizsgálati bíróság hatályon kívül helyezi az ítéletet, és érdemben újratárgyalja a pert.

Előnyök és hátrányok

Hasznos tanácsok

Gyakori kérdések