Röviden
- Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította azt a szöveget, amely lehetővé tette, hogy egy céget pusztán azért zárjanak ki egy koncessziós pályázatból, mert büntetőeljárás folyik ellene, minden jogerős elítélés nélkül.
- Az indok: az ártatlanság vélelme a gazdasági társaságokra is vonatkozik, a folyamatban lévő nyomozás alapján kizárt cég pedig hátrányba kerül ugyanazon eljárás többi résztvevőjéhez képest.
- A szöveget 2020-ban már hatályon kívül helyezték, így a mai pályázatokon nem változik semmi. A határozat a folyamatban lévő perekben számít, és megnyitja az utat egyes jogerős ítéletek perújítása előtt.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 600. szám, 2026. július 23.
Kihirdetve: 2026. február 4.
A folyamatban lévő büntetőeljárás többé nem tarthat távol egy céget a koncessziós pályázatoktól. Az Alkotmánybíróság helyt adott a két gazdasági társaság által emelt kifogásnak, és megállapította, hogy az építési koncessziókról és a szolgáltatási koncessziókról szóló 100/2016. sz. törvény 81. cikkének (4) bekezdése alkotmányellenes. Nyolc év alatt másodszor semmisít meg a testület olyan szabályt, amely egy le nem zárt büntetőügyből von le következtetéseket, azt követően, hogy a nyáron az ügyésszel megállapodást kötő köztisztviselő hivatalból való felfüggesztését is hasonló érvelés mentén korlátozták.
Az ügy egy köztisztasági pályázatból indult. A Târgu Jiu-i Polaris Mediu és a konstancai Polaris M Holding Năvodari város köztisztasági közszolgáltatásának átengedésére irányuló szerződés odaítélési eljárásának eredményét támadta meg, az ügy pedig az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács (CNSC) döntése után a Konstancai Ítélőtáblához került. A bíróság az Alkotmánybíróság elé terjesztette azt a bírálatot, amely azt a szöveget érte, amelynek alapján egy gazdasági szereplőt ki lehetett zárni a versenyből.
A szöveg röviden azt mondta ki, hogy a súlyos szakmai kötelezettségszegés miatti kizárási ok akkor is alkalmazandó, amikor a gazdasági szereplővel, illetve a vezető vagy felügyelő testületébe tartozó valamely személlyel szemben bírósági nyomozati eljárás folyik a törvényben felsorolt súlyos bűncselekmények valamelyike miatt: szervezett bűnözői csoport létrehozása, korrupció, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények, terrorizmus, pénzmosás, kiszolgáltatott személyek kereskedelme, csalás.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a közvetlen. A romániai Hivatalos Közlönyben való közzétételtől, vagyis 2026. július 23-tól a 100/2016. sz. törvény 81. cikkének (4) bekezdését egyetlen hatóság és egyetlen bíróság sem alkalmazhatja. Az Alkotmánybíróság határozatai véglegesek és általánosan kötelezőek, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint.
A második hatás az, amelyik a gyakorlatban számít, és szűkebb, mint amilyennek látszik. A megsemmisített szöveget kifejezetten hatályon kívül helyezte a 114/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet III. cikkének 17. pontja, amelyet a romániai Hivatalos Közlöny 2020. július 13-i 614. számában tettek közzé. A testület mégis megvizsgálta, mert joghatásai továbbra is érvényesülnek a régebbi odaítélési eljárásokból indult perekben, a jelen ügyben pedig az eljárás 2019. november 12-én indult. Egy ma szervezett koncessziós pályázaton a határozat semmit nem változtat: az a jogalap hat éve nem létezik.
A harmadik hatás a perújítás lehetősége. A polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja lehetővé teszi a jogerős ítélet perújítását akkor, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánít egy olyan rendelkezést, amely éppen abban az ügyben emelt kifogás tárgya volt. A határidő az 511. cikk (3) bekezdése szerint a határozat közzétételétől számított három hónap, vagyis 2026. október 23-án jár le.
A negyedik hatás a jog belső összhangját érinti. A testület 2018-ban, a 738. sz. határozatával megsemmisítette a közbeszerzési törvény azonos szövegét, a 98/2016. sz. törvény 167. cikkének (4) bekezdését. A koncessziós törvényben szereplő ikerpárja még két évig hatályban maradt, és végül hatályon kívül helyezéssel került ki, nem alkotmányossági felülvizsgálattal. Most ez utóbbi is alkotmányellenessé vált, ugyanazokkal az érvekkel.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A 100/2016. sz. törvényben két tiszta kizárási mechanizmus van, és a testület mindkettőt érintetlenül hagyta. Az első, a 79. cikk (1) bekezdésében, arra kötelezi az ajánlatkérőt, hogy zárja ki azt a gazdasági szereplőt, akit jogerős bírósági ítélettel elítéltek a szövegben felsorolt bűncselekmények valamelyikéért. A második, a 81. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, lehetővé teszi a kizárást az integritást megkérdőjelező súlyos szakmai kötelezettségszegés miatt, de csak akkor, ha a kötelezettségszegést bíróság vagy közigazgatási hatóság határozata állapította meg.
A megsemmisített bekezdés más volt. Súlyos szakmai kötelezettségszegésnek minősítette pusztán azt a tényt, hogy folyamatban van egy nyomozás, ami a cég integritásáról szóló döntést a bíróság kezéből az ajánlatkérő kezébe helyezte át. Az Alkotmánybíróság kifejezetten kimondta, hogy így az ajánlatkérő széles mérlegelési mozgástérhez jutott egy feltételezett bűncselekmény körülményeinek megítélésében, és következtetéseket vonhatott le a gazdasági szereplő jó hírnevéről még azelőtt, hogy bűnösségét jogerősen megállapították volna.
Megváltozott az európai joghoz való viszony megítélése is. A testület megállapította, hogy ez a kizárási ok többlet volt a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló 2014/23/EU irányelvhez képest, amelynek 38. cikke (7) bekezdésének c) pontja azt kívánja meg, hogy az ajánlatkérő megfelelő módon bizonyítani tudja: a gazdasági szereplő súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el. A folyamatban lévő nyomozás senkiről nem bizonyítja be, hogy elkövette volna.
Végül tisztázódott egy elvi kérdés, amely túlmutat a koncessziók területén: az ártatlanság vélelme nem a természetes személyeknek fenntartott garancia. Attól kezdve, hogy a büntető törvénykönyv a VI. címben szabályozza a jogi személy büntetőjogi felelősségét, a gazdasági társaságra is vonatkozik a büntetőeljárási törvénykönyv 4. cikkének szabálya, amely szerint mindenkit ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnösségét jogerős büntetőítélet meg nem állapítja. Az Alkotmánybíróság ugyanebben az értelemben hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A koncessziós eljárásból való kizárás továbbra is olyan aktushoz kötődik, amely megállapít valamit: jogerős elítéléshez, vagy bíróság, illetve közigazgatási hatóság határozatához.
- A cégeket többé nem lehet gazdaságilag büntetni egy olyan nyomozás alatt, amely évekig eltarthat, és amely megszüntetéssel vagy felmentéssel is végződhet.
- A szabály mindenki számára kiszámíthatóvá válik, mert nem függ többé attól, hogy az egyes ajánlatkérők miként ítélik meg egy büntetőügy súlyát.
- A belső jog igazodik az európai irányelvhez, amely nem írta elő ezt a többletkizárási okot.
- Azok a cégek, amelyeknek folyamatban lévő perük vagy a megsemmisített szövegen alapuló jogerős ítéletük van, most kézzelfogható jogalapot kaptak ügyük alátámasztására.
Mi marad probléma
- A határozat hat évvel azután érkezik, hogy a szöveget amúgy is hatályon kívül helyezték, és csaknem nyolc évvel azután, hogy a testület megsemmisítette a közbeszerzési törvény azonos szabályát, így keveset javít abból, ami közben elveszett.
- A jogerős ítélet perújítása csak akkor működik, ha az alkotmányellenességi kifogást éppen abban az ügyben emelték, ami kirekeszti azokat a cégeket, amelyek nem hivatkoztak rá.
- A perújítás három hónapos határideje rövid, és a közzétételtől számít, nem attól az időponttól, amikor a fél tudomást szerez a határozatról.
- Az ajánlatkérők gyors eszköz nélkül maradnak: a jogerős ítéletig egy valós integritási gondokkal küzdő gazdasági szereplő is nyerhet közszerződéseket.
- A ma szervezett pályázatokra a határozat semmilyen gyakorlati hatással nincs, tehát azok a cégek, amelyek szabályváltozásra vártak, itt nem találják meg.
Hasznos tanácsok
- Ha folyamatban lévő pere van, amelyben azért zárták ki egy koncessziós eljárásból, mert a cég vagy annak egyik vezetője ellen büntetőeljárás folyt, hivatkozzon a határozatra az első tárgyaláson. 2026. július 23-tól végleges és általánosan kötelező.
- Ha már jogerős ítélet született Önnel szemben, ellenőrizze, hogy a 81. cikk (4) bekezdésére vonatkozó alkotmányellenességi kifogást éppen abban az ügyben emelték-e. Perújítást csak ebben az esetben lehet kérni, a kérelmet pedig 2026. október 23-ig be kell nyújtani.
- Olvassa el figyelmesen, hogy a hatóság milyen jogalapra hivatkozott a kizárásról szóló értesítésben. Ha a 98/2016. sz. törvény 167. cikkének (4) bekezdése volt, vagyis közbeszerzés és nem koncesszió, akkor a 2018-as határozat a mérvadó, az ahhoz kapcsolódó határidők pedig régen lejártak.
- Ha Ön ajánlatkérő, minden kizárást olyan iratra építsen, amely megállapítja a cselekményt: elítélő ítéletre, bírósági határozatra vagy az illetékes közigazgatási hatóság döntésére. Egy olyan átirat, amely csak egy büntetőügy létezését erősíti meg, többé nem elegendő.
- Őrizze meg a beszerzési iratanyagban annak bizonyítékát, hogy ellenőrizte a gazdasági szereplő erkölcsi bizonyítványát és naprakész helyzetét. A jogerős elítélés miatti kizárás továbbra is kötelező, és ezt a határozat nem érintette.
- Ha ajánlat benyújtására készül, és büntetőügye van folyamatban, kérje írásban a hatóságtól, hogy pontosítsa minden kizárási szándék jogalapját. A téves jogalapot könnyebben meg lehet támadni a CNSC, vagyis az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács előtt.
Gyakori kérdések
Változik valami egy most szervezett koncessziós pályázat esetében?
Egy cégre is vonatkozik az ártatlanság vélelme, nemcsak egy személyre?
Kizárható-e még a büntetőeljárás alatt álló cég egy koncessziós pályázatból?
Mit jelent az, hogy a határozat végleges és általánosan kötelező?
Kérhetem jogerős ítélet perújítását e határozat alapján?
Miért bírált el a testület olyan szöveget, amely már nem volt hatályban?
Ugyanez a probléma a rendes közbeszerzéseknél is fennállt?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 600. szám, 2026. július 23. 16 oldal PDF, 121 KB a jogi aktus a(z) 8. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.