Röviden

  • Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a vezetői engedély 90 napos felfüggesztése, a megengedett legnagyobb sebesség több mint 50 km/h-val való túllépése esetén, alkotmányos. A fix időtartam marad.
  • A jegyzőkönyv elleni kifogást elbíráló bíróság nem rövidítheti le és nem törölheti el a felfüggesztést, az egyetlen kivétel a jegyzőkönyv megsemmisítése.
  • A felfüggesztés 90 napról 30 napra való csökkentéséről szóló szöveget ért kifogást elfogadhatatlanként utasították el, mert a járművezető a bírságot vitatta, nem a csökkentés megtagadását.
Jogi aktus: 165/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 684. szám, 2026. augusztus 19.
Kihirdetve: 2026. február 26.

A sebesség több mint 50 km/h-val való túllépéséért járó 90 nap vezetői engedély nélkül olyan szám marad, amelyet egyetlen bíró sem csökkenthet. Az Alkotmánybíróság megalapozatlanként utasította el azt a kifogást, amely a közúti közlekedésről szóló 195/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet, vagyis a kormánynak a törvény erejével bíró aktusa, 102. cikke (3) bekezdésének e) pontját érte, azt a szöveget, amely IV. osztályú bírságot és a vezetői engedély 90 napos felfüggesztését írja elő. A határozat végleges és mindenkire kötelező, akárcsak az, amelyben a testület, ugyanebben az időszakban közzétéve, megállapította, hogy a bírósági illetékek alkotmányosak maradnak.

Az 5.763/328/2018. számon iktatott ügy fellebbezési szakaszban került a Kolozs Megyei Törvényszék elé. Egy szabálysértésért megbírságolt járművezető megtámadta a jegyzőkönyvet, első fokon pert vesztett, és ott emelte az alkotmányellenességi kifogást. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az ő esetében a szövegek a 130/2019. sz. törvény által megállapított formában alkalmazandók. Az érve nem a szankció létét vitatta, hanem annak merevségét: a fix, 90 napos időtartam, amely minden 50 km/h feletti túllépésre ugyanaz, sértené az Alkotmány 21. cikke szerinti szabad bírósághoz fordulás jogát, az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkével együtt olvasva, mert nem hagy teret az arányosításnak.

Az Alkotmánybíróság két részre osztotta a választ. Érdemi részében megvizsgálta a szankciót, és alkotmányosnak találta. A felfüggesztés közigazgatási úton történő, 90 napról 30 napra való csökkentését illető részben pedig megállapította, hogy a szövegnek nincs köze ahhoz a perhez, amelyből a megkeresés érkezett, ezért a kifogást vizsgálat nélkül elutasította.

A bíróság ugyanezt egy másik ügyben is kimondta: a 705/2025. sz. alkotmánybírósági határozattal elutasította azt a kérést, hogy a bíró lerövidíthesse a 90 napot.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás a fix időtartam megerősítése. Az Alkotmánybíróság megismétli a 2024. július 9-i 344. sz. határozat érvelését, amelyet a romániai Hivatalos Közlöny 2025. január 15-i 30. számában tettek közzé, és megmagyarázza, miért választott a jogalkotó pontos számokat. A rendelet 100. cikkének (3) bekezdése, 101. cikkének (3) bekezdése és 102. cikkének (3) bekezdése szerinti cselekményekre fokozatosan emelkedő skála létezik, 30, 60 és 90 nap, a társadalomra veszélyesség fokához igazítva. Ez, mondja a testület, a szankció törvényi egyéniesítése: nem valakinek a mérlegelésére bízott szempontok révén, hanem az időtartamnak a cselekmény súlyához való közvetlen hozzáigazításával.

A második hatás az, amely a tárgyalóteremben a legtöbbet számít. Az Alkotmánybíróság kifejezetten kimondja, hogy a bíróságok nem csökkenthetik és nem törölhetik el a kiegészítő szankciót, amikor a jegyzőkönyv elleni kifogást bírálják el. Az egyetlen helyzet, amelyben a felfüggesztés megszűnik, a szabálysértési jegyzőkönyv megsemmisítése. Más szóval, ha a jegyzőkönyv talpon marad, a 90 nap is marad.

A harmadik hatás az alkalmazott arányossági teszt. Az Alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatából veszi át, és két szempontra alkalmazza: az intézkedés időben korlátozott tartamára és a szankcionált személyre gyakorolt következményeire. A hivatkozott viszonyítási pontok az Ioan Pop kontra Románia ügyben 2011. június 28-án hozott elfogadhatósági döntés és az Escoubet kontra Belgium ügyben 1999. október 28-án hozott ítélet. A következtetés: 30, 60 vagy 90 nap ésszerű korlátozás, az időszak leteltével pedig a járművezető visszakapja a vezetés jogát.

A negyedik hatás eljárásjogi lecke, nem közlekedési. A 104. cikket, vagyis a felfüggesztés csökkentéséről szóló szöveget érő kifogást egyszerű okból utasították el elfogadhatatlanként: az ügy tárgya az a fellebbezés volt, amelyet a jegyzőkönyv elleni kifogást elutasító ítélet ellen nyújtottak be, nem pedig a csökkentést megtagadó döntés megtámadása. A folyamatban lévő ügy és a támadott szöveg között semmilyen kapcsolat nem állt fenn, egy esetleges helyt adás pedig semmilyen hatással nem lett volna a perre. A 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (1) bekezdése szerint ennyi elegendő volt.

Az ötödik hatás technikaibb, de hasznos. A kifogásolt szövegeket időközben módosították, a 104. cikk (1) és (2) bekezdését az 1/2022. sz. kormányrendelettel, a 104. cikk (3) bekezdését pedig a 13/2020. sz. sürgősségi kormányrendelettel, az eredeti jogalkotói megoldás megtartása nélkül. Az Alkotmánybíróság mégis megvizsgálta őket, a régi szövegezésükben, a 2011. június 15-i 766. sz. határozatra hivatkozva: alkotmányossági vizsgálat alá esnek azok a rendelkezések is, amelyek joghatásai a hatályvesztésük után is tovább érvényesülnek.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A közlekedési szabályokban semmi. Elutasító határozatról van szó, tehát a 102. cikk (3) bekezdésének e) pontja pontosan úgy marad, ahogy volt: IV. osztályú bírság és 90 napos felfüggesztés az adott útszakaszon és a gépjármű kategóriájára megengedett legnagyobb sebesség több mint 50 km/h-val való túllépéséért, ha azt típusjóváhagyással rendelkező és metrológiailag hitelesített eszközökkel állapították meg.

Megváltozott viszont ennek a szabálynak a szilárdsága. Az arányossági érvet, amelyet a leggyakrabban hoznak fel a fix időtartamok ellen, most másodszor utasították el, a 344/2024. sz. határozat után. Az Alkotmánybíróság nem csupán elutasítja, hanem be is sorolja: a fix időtartam nem az egyéniesítés hiánya, hanem a jogalkotó által, a bíró helyett elvégzett egyéniesítés. Aki újra elő akarja venni ezt a kifogást, annak új érvre van szüksége, nem ugyanannak az átfogalmazására.

A második változás, szintén a törvény olvasásának módjában, a két út viszonyát érinti. A szankciót bíróságon kell megtámadni, a jegyzőkönyv elleni kifogással. A felfüggesztés csökkentését, 90 napról 30 napra, közigazgatási úton kell kérni, a megye vagy Bukarest közlekedésrendészetének vezetőjétől, illetve a Román Rendőrség Főfelügyelősége közlekedésrendészetének vezetőjétől, két együttes feltétellel: a közlekedési szabályok ismeretét ellenőrző teszt sikeres letétele és a vezetői engedély megszerzése legalább egy évvel a cselekmény előtt. Külön útvonalak ezek, és a határozat megmutatja, mi történik, ha összekeverik őket: az egyikre vonatkozó kifogást, a másikról szóló perben, el sem bírálják.

Érdemes megjegyezni, hogy a csökkentésről szóló szövegeket 2020-ban és 2022-ben módosították, tehát aki ma ellenőrzi őket, annak a hatályos szöveget kell olvasnia, nem a határozatban közöltet, amely az a változat, amelyet az Alkotmánybíróság abban az ügyben alkalmazandónak tekintett.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Kiszámíthatóság. Minden járművezető előre tudja, hogy az 50 km/h feletti túllépés 90 napot jelent, függetlenül a bíróságtól, a megyétől vagy az eljáró tanácstól.
  • Egyenlő bánásmód. A fix időtartamról nem lehet alkudni, tehát nem függ attól, mennyire jó az ügyvéd vagy mennyire elnéző a bíró.
  • A 30, 60 és 90 napos skála fokozatos marad, tehát a szankció a cselekmény súlyát követi, nem pedig egyformán sújt mindenkit.
  • A 90 napról 30 napra való csökkentés közigazgatási útja továbbra is létezik annak, aki teljesíti a két feltételt.
  • A határozat minden jövőbeli kifogás szempontjából hasznos dolgot tisztáz: a támadott szövegnek kapcsolódnia kell ahhoz a perhez, amelyben a kifogást emelik.

Mi marad probléma

  • A bíró nem veheti figyelembe a körülményeket. A határérték 51 km/h-val és a 120 km/h-val való túllépése ugyanazt a 90 napos felfüggesztést vonja maga után.
  • A felfüggesztés valós következményei emberenként óriási mértékben eltérnek, a törvény pedig nem látja ezeket: egy hivatásos járművezetőnek a három hónap vezetői engedély nélkül a munkahelye elvesztését jelentheti.
  • A kifogás előterjesztője éveken át várt olyan megoldásra, amelyben a kifogások egy részét érdemben meg sem vizsgálták, hanem a perrel való kapcsolat hiánya miatt utasították el.
  • A határozatot 2026. február 26-án hirdették ki, és csak 2026. augusztus 19-én tették közzé, csaknem hat hónappal később.
  • A határozatban közölt 104. cikk a 2020-as és 2022-es módosítások előtti változat, ami félrevezetheti azt az olvasót, aki a ma alkalmazandó szabályt keresi. A megerősített 102. cikk (3) bekezdésének e) pontját nem érintették ezek a módosítások.

Hasznos tanácsok

  1. Ha 50 km/h feletti túllépésért szankcionálták, ne arra építse a kifogást, hogy a bíróság lerövidítheti a 90 napot. Az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy nem teheti.
  2. Az egyetlen mód, ahogyan a felfüggesztés a bíróságon megszűnik, a jegyzőkönyv megsemmisítése. A védekezést a megállapítás jogszerűségére összpontosítsa: típusjóváhagyással rendelkező és metrológiailag hitelesített készülék, a jármű és az útszakasz helyes azonosítása.
  3. A felfüggesztés csökkentése iránti kérelmet külön, közigazgatási úton kell benyújtani, a közlekedésrendészet vezetőjéhez. Nem a bíróságtól kérik, és nem helyettesíti a jegyzőkönyv elleni kifogást.
  4. A csökkentéshez mindkét feltételt teljesíteni kell, nem csak az egyiket: a közlekedési szabályok ismeretét ellenőrző teszt sikeres letétele és a vezetői engedély megszerzése legalább egy évvel a cselekmény előtt.
  5. A kérelem benyújtása előtt ellenőrizze a rendelet 104. cikkének hatályos szövegét. A szöveget 2020-ban és 2022-ben módosították, a határozat pedig a régi változatot közli, azt, amelyet az Alkotmánybíróság abban az ügyben alkalmazandónak tekintett.
  6. Ha alkotmányellenességi kifogást emel, győződjön meg arról, hogy a támadott szöveg valóban alkalmazandó az Ön perében. Különben a kifogást elfogadhatatlanként utasítják el, mindenféle érdemi vizsgálat nélkül.
  7. Tervezze meg időben a 90 napot. Az a közlekedésrendészethez benyújtott csökkentési kérelemtől függetlenül telik, a végén pedig a vezetés joga magától áll helyre.

Gyakori kérdések

Változik valami a sebességtúllépés szankciójában?
Nem. A határozat elutasítja a kifogást, tehát a 102. cikk (3) bekezdésének e) pontja változatlanul hatályban marad: IV. osztályú bírság és a vezetői engedély 90 napos felfüggesztése.
Csökkentheti a bíróság a felfüggesztésemet 90 napról 60 napra?
Nem. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróságok a jegyzőkönyv elleni kifogás elbírálása során nem csökkenthetik és nem törölhetik el a kiegészítő szankciót. Kivétel a jegyzőkönyv megsemmisítése, amely esetben a szankció teljes egészében elesik.
Akkor hogyan juthatok el a 30 naphoz?
Közigazgatási úton, a megye vagy Bukarest közlekedésrendészetének vezetőjéhez, illetve a Román Rendőrség Főfelügyelősége közlekedésrendészetének vezetőjéhez címzett kérelemmel, ha együttesen teljesíti a törvényben előírt két feltételt.
Mi ez a két feltétel?
Sikeresen le kell tennie a közlekedési szabályok ismeretét ellenőrző tesztet, és a vezetői engedélyt legalább egy évvel a cselekmény elkövetése előtt kellett megszereznie. Mindkettőt, nem csak az egyiket.
Miért utasították el elfogadhatatlanként a kifogás egy részét?
Mert az az ügy, amelyből a megkeresés érkezett, a jegyzőkönyv elleni kifogásra vonatkozott, nem a felfüggesztés csökkentésének megtagadására. Mivel a szöveg és az ügy között nem volt kapcsolat, egy esetleges helyt adás semmit nem változtatott volna azon a peren.
Miért vizsgált az Alkotmánybíróság már módosított szövegeket?
A 2011. június 15-i 766. sz. határozat szerint az alkotmányossági vizsgálat azokra a rendelkezésekre is kiterjed, amelyek joghatásai a hatályvesztésük után is tovább érvényesülnek, mint a régi törvény alatt indult ügyek esetében.
A fix időtartam tényleg nem sérti az arányosságot?
Az Alkotmánybíróság szerint nem. A 30, 60 és 90 napos skála fokozatosan emelkedik, a társadalomra veszélyesség fokához igazodva, és ez a jogalkotó által elvégzett egyéniesítést jelenti. Ráadásul az intézkedés időben korlátozott, a jog pedig a lejáratkor magától helyreáll.
Mit jelent az, hogy a határozat végleges és mindenkire kötelező?
Azt, hogy nem támadható meg, és hogy minden bíróságra és hatóságra kötelező. Ugyanezeket a kifogásokat nem lehet sikerrel újra előhozni, amíg nem merülnek fel új elemek.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 684. szám, 2026. augusztus 19. 16 oldal PDF, 880 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.