Röviden
- 2020-ban a bruttó átlagkereset 41,5 százalékának megfelelő juttatást csak azok a szakmai tevékenységet folytató személyek kapták meg, akik korábban már részesültek a szükségállapot idejére járó juttatásban. Aki az elsőt nem kérte, a másodikból is kimaradt.
- Az Alkotmánybíróság elutasította a hátrányos megkülönböztetésre alapított bírálatot. A szűrő alkotmányos marad, az erre épített perek pedig alap nélkül maradnak.
- A határozatot 2025 októberében hirdették ki, és csak most, több mint tíz hónap múlva tették közzé.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 709. szám, 2026. augusztus 26.
Kihirdetve: 2025. október 16.
Egy taxis, aki engedélyezett természetes személyként (PFA) dolgozik, véglegesen elveszítette azt a perét, amelyben a járvány idejére járó juttatást kérte, mert az azt megelőző juttatást annak idején nem igényelte. Az Alkotmánybíróság 474/2025. sz. határozata, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 26-i 709. számában jelent meg, megalapozatlanként utasítja el azt az alkotmányellenességi kifogást, amelyet a PFA Crafcic Paul Transporturi Taxiuri és további szakmai tevékenységet folytató személyek (a polgári törvénykönyv szerinti „profesionist”, vagyis minden vállalkozást működtető személy, a kereskedőktől az ügyvédekig és az orvosokig) emeltek a 132/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet 3. cikke (5) bekezdésének második mondata ellen. Ez a második olyan határozat, amelyet ugyanazon a napon tettek közzé, és amellyel a testület egy megtámadott szöveget erősít meg, a végrehajtás megszűnéséről szóló határozat után.
A tét megértéséhez két juttatást kell nyomon követni. Az elsőt a 30/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet XV. cikke vezette be, összege pedig megegyezett a 2020. évi országos bruttó minimálbérrel. Csak a szükségállapot időtartamára járt, és két kategóriának: a polgári törvénykönyv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szakmai tevékenységet folytató személyeknek, valamint azoknak, akik a szövetkezetekről szóló 1/2005. sz. törvény alapján egyéni munkamegállapodást kötöttek.
A másodikat a 132/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet hozta létre, havi juttatásként, amelynek összege a 2020. évi állami társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényben szereplő bruttó átlagkereset 41,5 százaléka volt. Ez már nem korlátozódott a szükségállapotra: a tevékenység átmeneti csökkenése esetén járt, szükségállapotban, készültségi állapotban vagy ostromállapotban.
A megtámadott szöveg a 3. cikk (5) bekezdésének második mondata: kivételként, 2020-ban a második juttatásban csak azok a szakmai tevékenységet folytató személyek és azok a személyek részesülnek, akik az elsőt megkapták.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a szűrő megerősítése. Az a feltétel, hogy az érintett megkapta az első juttatást, a 2020-as évre hatályban marad, és aki nem kérte, visszamenőleg a másodikat sem szerezheti meg.
A második hatás a folyamatban lévő pereket érinti. Az a három ügy, amelyből a kifogás indult, a Szeben Megyei Törvényszéken, a Krassó-Szörény Megyei Törvényszéken és a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéken, a hatályos szöveggel folytatódik, a hátrányos megkülönböztetésre alapított érvet pedig többé nem lehet felhozni.
A harmadik hatás módszertani, és túlmutat az ügyön. Az Alkotmánybíróság elvállalta egy olyan szöveg vizsgálatát, amely már nem volt hatályban, mert a joghatásai tovább élnek. A 2011. június 15-i 766. sz. határozatára támaszkodik, amely kimondta, hogy a 47/1992. sz. törvényben szereplő „hatályban lévő” fordulat a hatályukat vesztett, de tovább ható rendelkezésekre is kiterjed.
A negyedik hatás a különbségtétel elfogadása. Az Alkotmánybíróság szerint az állam nemcsak figyelembe veheti, hanem köteles is figyelembe venni azokat az objektív különbségeket, amelyek az objektív hasonlóságok mellett élnek, itt pedig a különbségek nyomnak többet a latban.
Az ötödik hatás a forrásokra vonatkozik. A testület megállapítja, hogy a kormány, amelynek számolnia kellett a járvány idején rendkívül igénybe vett pénzügyi forrásokkal, rangsorolhatta a szociális védelmi intézkedéseket, és az, ahogyan a mérleget tartotta, nem önkényes.
A hatodik hatás eljárási tanulság. Az alkotmány 41. cikkére, vagyis a munkára és a munka szociális védelmére alapított bírálatot csak formálisan hozták fel, indokolás nélkül, az Alkotmánybíróság pedig megtagadta a vizsgálatát: az hivatalból való, elfogadhatatlan felülvizsgálatot jelentett volna.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi. A szöveg a bírált formájában amúgy sem volt már hatályban, mert a 44/2021. sz. sürgősségi kormányrendelet módosította, a határozat pedig elutasító.
Ami világosabb lesz, az azok helyzete, akik lemaradtak az első juttatásról. A kifogás egyik előterjesztője elmondta, hogy azért nem kérte, mert akkor úgy hitte, a szükségállapot nem tart sokáig, és mert a törvényből nem következett, hogy az akkori lemondás jövőbeli jogokat zárna el előle. Az Alkotmánybíróság szerint ez az érv nem változtat az eredményen.
Világosabb lesz a norma logikája is. A kormány a 3. cikk (5) bekezdésének első mondatával fenntartotta magának azt a jogot, hogy határozattal állapítsa meg az időtartamot, a szakmai tevékenységet folytatók kategóriáit és a kifizetés eljárását. A második mondattal viszont 2020-ra közvetlenül, magában a sürgősségi kormányrendeletben jelölte ki a jogosultakat, anélkül hogy a határozatot kiadta volna. Az Alkotmánybíróság szerint sem az nem róható fel neki, hogy fenntartotta magának a jogkört, sem az, hogy így gyakorolta.
Nem változik az egyenlőségi teszt sem. Az Alkotmánybíróság az alkotmány 16. cikke és az emberi jogok európai egyezményének 14. cikke felől alkalmazza, ez utóbbit az alkotmány 20. cikkének (1) bekezdésén keresztül felhívva.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A folyamatban lévő ügyek világos választ kapnak, a bíróságoknak pedig nem kell tovább várniuk az alkotmányos tisztázásra.
- Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy vizsgálhat olyan szövegeket is, amelyek már nem hatályosak, de a hatásaik tovább élnek, ami védi a régi perekben álló jogkeresőket.
- Az indokolás nyíltan megnevezi a szempontot: a szakmai tevékenységet folytatók sokféleségét és a járvány teremtette helyzetek sokféleségét.
- A határozat emlékeztet arra, hogy egy alkotmányellenességi bírálatot indokolni kell, nem elég kimondani, ami segít a jövőbeli kifogások helyes megfogalmazásában.
Mi marad probléma
- Azok a szakmai tevékenységet folytatók, akik azért nem kérték az első juttatást, mert nem tudták, hogy az feltétellé válik, véglegesen kimaradnak.
- Az Alkotmánybíróság elismeri, hogy a kormány indokait nem lehet biztonsággal azonosítani, és azon az alapon dönt, amit a kormány szem előtt tarthatott, nem azon, amit valóban szem előtt tartott.
- Tíz hónap és tíz nap telt el a kihirdetés és a közzététel között, olyan tárgyban, amelyben az embereknek folyamatban lévő pereik voltak.
- A Szeben Megyei Törvényszéken fekvő ügy 2021-es, tehát a tisztázás több mint négy év múlva érkezett meg.
- Sem a Parlament két házának elnökei, sem a kormány, sem a Nép Ügyvédje (ombudsman) nem közölt álláspontot, noha megkeresték őket.
Hasznos tanácsok
- Ha ilyen tárgyú pere van, ellenőrizze, hogy a kérelem alapja valóban a 3. cikk (5) bekezdésének második mondata-e. A határozat csak ezt az érvet zárja le.
- Ha a 2020-as évre kéri a juttatást, a feltétel továbbra is az, hogy megkapta a 30/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet szerinti juttatást. Ennek igazolása nélkül a kérelemnek nincs alapja.
- A 2020 utáni időszakra a szűrő nem érvényes: a második mondatban szereplő kivétel kifejezetten a 2020-as évre vonatkozott.
- Ha alkotmányellenességi kifogást fogalmaz meg, indokolja meg az alkotmány minden felhívott cikkét. Az Alkotmánybíróság a pusztán formálisan megjelölt bírálatokat nem vizsgálja.
- Egy hatályát vesztett szöveg is megtámadható, ha a joghatásai tovább élnek. Ilyenkor kifejezetten hivatkozzon a 766/2011. sz. határozatra.
- Őrizze meg a 2020-ban kapott juttatások kifizetési bizonylatait. Az abból az időszakból eredő adó- és társadalombiztosítási perekben továbbra is jelentőségük van.
- A határozat végleges és általánosan kötelező, tehát nincs értelme ugyanazt a bírálatot más ügyben újrafogalmazni.
Gyakori kérdések
Milyen juttatásról van szó?
Kit zártak ki?
Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Miért nem hátrányos megkülönböztetés?
Megtámadható-e egy már nem hatályos szöveg?
Miért nem vizsgálta az Alkotmánybíróság az alkotmány 41. cikkére alapított bírálatot?
Mi lesz a folyamatban lévő perekkel?
A szerkesztőség elemzése
A megoldás védhető, az indokolásnak pedig ritka érdeme van: nyíltan kimondja, hogy a kormány valódi indokait nem lehet biztonsággal azonosítani, és hogy a vizsgálat arra irányul, amit a kormány jogszerűen szem előtt tarthatott. Ez őszinte megfogalmazás, ugyanakkor megmutatja a válságintézkedések alkotmányossági ellenőrzésének határát is: egy indok valószínűségét ellenőrzik, nem a létezését.
A konkrét ügyet viszont érdemes közelről megnézni. A kifogás egyik előterjesztője azért nem kérte az első juttatást, mert 2020 márciusában úgy hitte, a szükségállapot rövid lesz, és ami fontosabb, mert az akkori törvényből sehol nem következett, hogy az egyik támogatásról való lemondás elzárhatja az utat egy másik elől, amely akkor még nem is létezett. Az a rendelet, amely az első juttatást jogosultsági feltétellé alakította, 2020 augusztusában jelent meg, tehát azután, hogy a kérelmezés ablaka bezárult. Az Alkotmánybíróság ezt a szempontot nem tárgyalja, pedig az nem az egyenlőséghez, hanem az előreláthatósághoz tartozik.
A legszembetűnőbb gond a naptár marad. A határozatot 2025. október 16-án hirdették ki, és 2026. augusztus 26-án tették közzé, vagyis tíz hónappal és tíz nappal később. Egy olyan ügyben, ahol három bíróságnak, köztük a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéknek, felfüggesztett vagy várakozó ügyiratai voltak, a késedelem nem igazgatási kérdés. A Szeben Megyei Törvényszéken fekvő ügy, amelyből a kifogás indult, 2021-es számot visel.
Egy utolsó észrevétel, a pontosságról. A 24. bekezdésben az indokolás a jogosultak második csoportját úgy írja le, mint „persoane care au încheiat contracte individuale de muncă în baza Legii nr. 1/2005” (az 1/2005. sz. törvény alapján egyéni munkaszerződést kötött személyek), noha a 21., 23. és 26. bekezdésben, csakúgy mint a rendelet idézett szövegében, egyéni munkamegállapodásokról van szó. A szövetkezeti törvény alatt az eszköz neve megállapodás, nem szerződés, és a különbség két külön jogi kategóriát választ el. A szövegkörnyezet egyértelművé teszi az értelmet, tehát a megoldáson nem változtat, de egy olyan határozatban, amely éppen a jogosulti kategóriák elhatárolására épül, a nevüknek egyetlennek kellene lennie.
Mit kellene megváltoztatni
- Belső véghatáridő a kihirdetés és a közzététel között, elsőbbséggel azoknak a határozatoknak, amelyek folyamatban lévő ügyeket tartanak fel. Tíz hónap egy elutasító határozatnál, olyan tárgyban, ahol három ügyirat várt elsőfokú bíróságokon és a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéken, már létező megoldásokat késleltet.
- Az előreláthatóság szempontjának kifejezett indokolása, valahányszor egy jogosultsági feltételt visszamenőleg vezetnek be. Itt a feltétel azután jelent meg, hogy a teljesítésére nyitva álló ablak bezárult, a határozat pedig ezt nem érinti.
- A jogosulti kategóriák megnevezésének egységesítése az indokolás szövegében. A „convenție individuală de muncă” (egyéni munkamegállapodás) és a „contract individual de muncă” (egyéni munkaszerződés) nem szinonimák, itt viszont ugyanazt a kategóriát jelölik különböző bekezdésekben.
- A megkeresett hatóságok kötelezése arra, hogy álláspontot közöljenek, vagy megindokolják a hallgatásukat. Ebben az ügyben a négy megkeresett hatóság egyike sem válaszolt, noha a törvény előírja a bevonásukat.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 709. szám, 2026. augusztus 26. 8 oldal PDF, 83 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.