Röviden

  • A végrehajtás a törvény erejénél fogva megszűnik, ha hat hónap telik el úgy, hogy a hitelező saját mulasztásából nem teszi meg azt a cselekményt, amelyet a bírósági végrehajtó írásban kért tőle.
  • Az Alkotmánybíróság elutasította azt a bírálatot, amely szerint a „ce i-a fost solicitat, în scris” (amelyet írásban kértek tőle) fordulat homályos, és büntetlenül hagyja a végrehajtót. A szöveg változatlan formában hatályban marad.
  • A hat hónap a kérelem közlésének napjától telik, nem attól a naptól, amelyen a végrehajtó megírta.
Jogi aktus: 152/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 708. szám, 2026. augusztus 26.
Kihirdetve: 2026. február 17.

Egy adós úgy próbált szabadulni a végrehajtás alól, hogy arra hivatkozott: a bírósági végrehajtó nem vonható felelősségre, ha hagyja állni az ügyiratot, az Alkotmánybíróság viszont azt válaszolta neki, hogy a törvény más eszközöket ad a kezébe. Az Alkotmánybíróság 152/2026. sz. határozata, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 26-i 708. számában jelent meg, megalapozatlanként utasítja el a polgári perrendtartás 697. cikkének (1) bekezdésében szereplő „ce i-a fost solicitat, în scris” (amelyet írásban kértek tőle) fordulatot érő alkotmányellenességi kifogást. Ez az idei második határozat, amellyel a testület a végrehajtási szakasz egyik mechanizmusát erősíti meg, a szabálysértési panasz illetékességéről szóló határozat után.

A vitatott szöveg rövid, a következményei viszont nagyok. A 697. cikk (1) bekezdése így szól: „Ha a hitelező saját mulasztásából hat hónapot hagy eltelni anélkül, hogy elvégezné a végrehajtáshoz szükséges cselekményt vagy lépést, ce i-a fost solicitat, în scris (amelyet írásban kértek tőle), a bírósági végrehajtó részéről, a végrehajtás a törvény erejénél fogva megszűnik.”

A kifogást Ion Ciorac emelte a Piatra-Neamț-i járásbíróság egyik ügyében, egy végrehajtás elleni kifogásban, amelyben a végrehajtási cselekmények megsemmisítését és a végrehajtás megszűnésének megállapítását kérte. Az előterjesztő szerint a norma nélkülözi a világosságot, az előreláthatóságot és az arányosságot, és nem szankcionálja a végrehajtó mulasztását: ha a végrehajtó semmit nem közöl, a hitelező nincs mulasztásban, a végrehajtás pedig már nem szűnhet meg.

Egy nappal e határozat kihirdetése után a bíróság ismét a törvény és a közigazgatási aktus határával foglalkozott, ezúttal környezetvédelmi téren, a 2026-2030-as nemzeti biodiverzitás-stratégiát jóváhagyó törvényről szóló határozatban.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás a szöveg megerősítése. A fordulat hatályban marad, a végrehajtás megszűnése pedig továbbra is a végrehajtó írásbeli kérelmétől függ.

A második hatás azt érinti, hogy mikortól telik a hat hónap. Az Alkotmánybíróság a saját gyakorlatára utalva kifejtette, hogy a határidő a kérelem hitelezővel való közlésének napján indul, nem az elkészítése napján. A szabályt a polgári perrendtartás 184. cikkével együtt kell olvasni.

A harmadik hatás az, hogy az ügyirat mozgatása továbbra is a hitelező dolga. A norma célja az Alkotmánybíróság szerint az, hogy a hitelezőt minden lehetséges igyekezetre rábírja a végrehajtható okirattal megszerzett jogok érvényesítése érdekében.

A negyedik hatás az adós helyzetére vonatkozik. A testület szerint az adósnak általában nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az ellene folyó végrehajtás befejeződjön, az egyetlen érdekelt fél a hitelező, tehát a megszűnés nem épülhet az adós tétlenségére.

Az ötödik hatás az, hogy továbbra is a bíróság állapítja meg azt a konkrét napot, amelytől a határidő telik. A kérelmet a végrehajtó fogalmazza meg, a napot viszont a megszűnés megállapítására felkért bíróság határozza meg.

A hatodik hatás a tétlen végrehajtóval szembeni jogorvoslatok listája, amelyet az Alkotmánybíróság kifejezetten felsorol: a polgári perrendtartás 712. cikke (1) bekezdésének második mondatában szabályozott végrehajtás elleni kifogás, a pénzbírság és a kártérítésre való kötelezés a 720. cikk (7) bekezdése szerint, valamint a bírósági végrehajtókról szóló 188/2000. sz. törvény 56. cikke szerinti, járásbírósághoz benyújtott panasz.

A hetedik hatás az, hogy a határozat végleges és általánosan kötelező, tehát minden bíróságra vonatkozik, nem csak arra az ügyre, amelyben a kifogást emelték.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Jogilag semmi. A határozat olyan megoldást erősít meg, amelyet az Alkotmánybíróság már kétszer kimondott, a 2023. október 5-i 503. sz. határozattal és a 2024. október 31-i 573. sz. határozattal, mindkettő ugyanezt a szöveget érő hasonló bírálatokat utasított el.

Ami világosabb lesz, az a megszűnésre építő adós helyzete. Azt az érvet, hogy a végrehajtó nem szankcionálható a tétlenségéért, az Alkotmánybíróság pontról pontra cáfolta, a négy törvényes jogorvoslat felsorolásával.

Világosabb lesz a végrehajtó aktív szerepe és a felek kötelezettségei közötti viszony is. Az Alkotmánybíróság szerint a támadott rendelkezés a végrehajtó aktív szerepének ad kifejezést, ugyanakkor a feleknek is teljesíteniük kell a törvényben előírt kötelezettségeiket.

Ami nem változik, az maga a mechanizmus: hat hónap, a hitelező mulasztása, a végrehajtó írásbeli kérelme, megszűnés a törvény erejénél fogva.

Nem változik a törvény minőségére vonatkozó vizsgálat sem. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szöveg világos, pontos és előrelátható, a norma címzettje pedig hozzá tudja igazítani a magatartását, tehát az alkotmány 1. cikkének (5) bekezdése nem sérül.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A szabály előrelátható marad: a megszűnés nem érheti váratlanul azt a hitelezőt, aki semmilyen írásbeli kérelmet nem kapott.
  • Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy a határidő a közléstől telik, ami megvédi a hitelezőt a végrehajtó iratai között maradt kérelemtől.
  • A tétlen végrehajtóval szembeni jogorvoslatok felsorolása a végrehajtás bármelyik szereplőjének hasznos, nem csak a kifogás előterjesztőjének.
  • Mivel a határozat elutasító, a bírósági gyakorlat nem változik, és a folyamatban lévő ügyiratok nem akadnak el.
  • Az Alkotmánybíróság kifejezetten a 184. cikkhez köti a 697. cikket, így a határidő számításának világos alapja van.

Mi marad probléma

  • Az adós továbbra is a hitelező igyekezetétől függ: ha az minden kérelemre formálisan válaszol, a végrehajtás évekig elhúzódhat.
  • A tétlen végrehajtóval szembeni jogorvoslatok valósak, de külön eljárást igényelnek, költséggel és idővel.
  • Az Alkotmánybíróság nem dönti el, mi történik akkor, ha a végrehajtó soha nem fogalmaz meg írásbeli kérelmet, mert ilyenkor a megszűnés egyáltalán nem következhet be.
  • A határozatot 2026 februárjában hirdették ki, és csak augusztusban jelent meg, tehát több mint fél év késéssel vált mindenkire kötelezővé.
  • Az ügyirat 2021 óta állt az Alkotmánybíróságon, a megkeresés pedig egy 2017-ben indult ügyből származott.

Hasznos tanácsok

  1. Ha Ön a hitelező, és írásbeli kérelmet kap a végrehajtótól, jegyezze fel a közlés napját. Innen telik a hat hónap, nem az iraton szereplő naptól.
  2. Válaszoljon írásban a végrehajtó minden megkeresésére, és őrizze meg a bizonyítékot. A megszűnés csak a hitelező mulasztása miatt következik be.
  3. Ha Ön az adós, és a megszűnésre akar hivatkozni, előbb ellenőrizze, hogy van-e írásbeli végrehajtói kérelem, és hogy közölték-e a hitelezővel. E nélkül a határidő nem telik.
  4. A megszűnés nem állapítja meg magát. A bíróságtól kell kérni, jellemzően végrehajtás elleni kifogás útján.
  5. Ha a végrehajtó megtagadja egy végrehajtási cselekmény elvégzését, Önnek a polgári perrendtartás 712. cikke (1) bekezdésének második mondata alapján végrehajtás elleni kifogás áll rendelkezésére.
  6. Ha a megtagadás indokolatlan, panaszt tehet annál a járásbíróságnál, amelynek területén a végrehajtói iroda székhelye van, a 188/2000. sz. törvény 56. cikke szerint.
  7. A végrehajtó pénzbírsággal sújtható és kártérítésre kötelezhető, a polgári perrendtartás 720. cikke (7) bekezdésének feltételei szerint.
  8. Ne támaszkodjon pusztán az idő múlására. A hitelező mulasztása nélkül a végrehajtás nem szűnik meg, bármeddig is tart.

Gyakori kérdések

Mit jelent a végrehajtás megszűnése?
A végrehajtás megszűnését a törvény erejénél fogva, amikor a hitelező saját mulasztásából hat hónapot hagyott eltelni anélkül, hogy elvégezte volna a bírósági végrehajtó által írásban kért cselekményt vagy lépést.
Mikortól telik a hat hónap?
Attól a naptól, amelyen a végrehajtó közölte a kérelmet a hitelezővel. Ezt az Alkotmánybíróság az 503/2023. sz. határozatával mondta ki, és itt megismétli, a polgári perrendtartás 184. cikkével együtt olvasva.
Mit döntött az Alkotmánybíróság?
A kifogást megalapozatlanként elutasította, és megállapította, hogy a „ce i-a fost solicitat, în scris” (amelyet írásban kértek tőle) fordulat a megfogalmazott bírálatokhoz képest alkotmányos.
Változik bármi a gyakorlatban?
Nem. A szöveg változatlan marad, a határozat pedig az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát erősíti meg.
Mit tegyek, ha a végrehajtó nem mozdul?
Négy útja van: végrehajtás elleni kifogás a cselekmény elvégzésének megtagadása miatt, a 188/2000. sz. törvény szerinti panasz a járásbírósághoz, a pénzbírság és a végrehajtó kártérítésre kötelezése.
Kérheti-e az adós a megszűnés megállapítását?
Igen, de bizonyítania kell, hogy létezik a végrehajtó írásbeli kérelme, hogy azt közölték a hitelezővel, és hogy hat hónap telt el anélkül, hogy a hitelező eleget tett volna neki.
Csak arra az ügyre vonatkozik a határozat, amelyből indult?
Nem. Végleges és általánosan kötelező, tehát mindenkire vonatkozik.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

  • A 12. bekezdés: a megoldást alátámasztó előzményre való utalás nem létező lapszámhoz vezet. Az Alkotmánybíróság két korábbi határozatára alapítja az elutasítást. A második utalás pontos: a 2023. október 5-i 503. sz. határozat valóban a romániai Hivatalos Közlöny 2024. március 26-i 259. számában található. Az elsőt nem lehet ellenőrizni: a szöveg azt írja, hogy „Decizia nr. 573 din 31 octombrie 2024, publicată în Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 820 din 4 septembrie 2024” (a 2024. október 31-i 573. sz. határozat, közzétéve Románia romániai Hivatalos Közlönyének I. részében, a 2024. szeptember 4-i 820. számban). A 2024. évi 820. szám 2024. augusztus 19-i keltezésű, nem szeptember 4-i, és kizárólag az Állandó Választási Hatóság választási bevételi és kiadási jelentéseit tartalmazza, egyetlen alkotmánybírósági határozatot sem. Egy 2024. október 31-én kihirdetett határozat egyébként sem jelenhetett volna meg ugyanazon év augusztusi lapszámában. Az olvasónak, aki ellenőrizné az alapként hivatkozott 37-46. bekezdéseket, nincs hol keresnie őket.

A szerkesztőség elemzése

Az Alkotmánybíróság megoldása helyes és jól indokolt. A kifogás előterjesztőjének bírálata hamis előfeltételezésből indult: abból, hogy a szöveg büntetlenül hagyja a végrehajtót. A testület pontról pontra válaszol, négy külön jogorvoslatot felsorolva, amelyek közül az egyik, a cselekmény elvégzésének megtagadása miatti végrehajtás elleni kifogás, magában a polgári perrendtartásban szerepel, a 712. cikk (1) bekezdésének második mondatában. Az az érv is elesik, hogy a norma homályos: a mechanizmusnak három látható eleme van, az írásbeli kérelem, a hitelező mulasztása és a hat hónapos határidő, azt pedig, hogy a határidő mikortól telik, már 2023-ban eldöntötték.

A gyenge pont nem az érvelés, hanem az, ahogyan eljut az olvasóhoz. A határozatot 2026. február 17-én hirdették ki, és 2026. augusztus 26-án tették közzé, tehát több mint fél évvel később vált általánosan kötelezővé. Egy elutasító határozatnál a gyakorlati következmény csekély, a késedelem viszont rendszerszintű gond marad: az ugyanezt a kifogást felvető többi ügy felei olyan válaszra vártak, amely már létezett.

A második észrevétel az ellenőrizhetőségről szól. Egy alkotmánybírósági határozat erejét a saját gyakorlatára való utalásokból meríti, itt pedig a két lényegi utalás egyikét nem lehet követni. Ez nem formális kérdés: a 12. bekezdés kifejezetten azt mondja, hogy a megoldás a hibásan idézett határozat 37-46. bekezdésén nyugszik, vagyis olyan érvelésen, amelyet az olvasó nem tud elolvasni.

A harmadik észrevétel az eljárási naptárra vonatkozik. A kifogást egy 2017-es ügyben emelték, a megkeresés a 2020. januári ítélettel érkezett az Alkotmánybírósághoz, az ügyirat pedig a 3.110D/2021. számot viseli. A végrehajtásbeli történések és az alkotmányos tisztázás között csaknem kilenc év telt el.

Mit kellene megváltoztatni

  • A 12. bekezdésben szereplő utalás helyreigazítása, a romániai Hivatalos Közlönyben közzétett helyesbítéssel. Ez visszaadná az olvasónak a hozzáférést ahhoz az előzményhez, amelyen a megoldás nyugszik, és az ilyen helyesbítések már bevett gyakorlatnak számítanak a közzétett aktusoknál.
  • Belső véghatáridő a kihirdetés és a közzététel között az Alkotmánybíróság határozatainál. Fél év egy háromoldalas szövegnél, amely a meglévő gyakorlatot erősíti meg, feleslegesen késlelteti a tisztázást a kapcsolódó ügyekben.
  • A határozatszám és a közzétételi hivatkozás párosításának automatikus ellenőrzése, még a romániai Hivatalos Közlönynek való megküldés előtt. A lapszám keltezése és a kihirdetés napja két olyan adat, amelyet gépileg össze lehet vetni, egy a kihirdetés napja előtt megjelent határozat pedig fogalmilag lehetetlen.
  • Annak a helyzetnek a tisztázása, amelyben a végrehajtó semmilyen írásbeli kérelmet nem fogalmaz meg. Ebben az esetben a megszűnés soha nem következhet be, a végrehajtás pedig végtelenül nyitva maradhat, ami sem a hitelezőnek, sem az adósnak nem használ.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 708. szám, 2026. augusztus 26. 16 oldal PDF, 108 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.