Röviden

  • Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazattal elutasította azt a kifogást, amely a Kormány 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendelete, vagyis a polgári perekben nyújtott jogi segítségnyújtást szabályozó aktus 8. cikkének régi formájában szereplő, családtagonkénti 300 és 600 lejes jövedelemküszöböket támadta.
  • A jóváhagyott szöveg már nincs hatályban. 2023 januárja óta a küszöbök nem rögzített összegek, hanem a minimálbér százalékai: 25% a teljes támogatáshoz és 50% a költségek felének átvállalásához. A 2026. július 1-jétől érvényes 4 325 lejes minimálbérnél ez családtagonként 1 081,25 lejt, illetve 2 162,50 lejt jelent.
  • A bíróság kiemelte, hogy ugyanennek a kormányrendeletnek a 8. cikk (3) bekezdése a küszöbök felett is lehetővé teszi a támogatást, a kérelmező szükségleteivel arányosan, amikor a per költségei korlátozzák az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférését. Ez a szelep annak, akinek a jövedelme épp csak meghaladja a határt.
Jogi aktus: 169/2026. sz. alkotmánybírósági határozat, 2026. február 26.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 750. szám, 2026. szeptember 4.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 4., a megjelenés napja

Alkotmányosak voltak azok a jövedelemküszöbök, amelyektől kezdve az állam kifizette a polgári peredet: családtagonként 300 lej a teljes támogatáshoz és 600 lej a felerészes támogatáshoz. Ezt döntötte el az Alkotmánybíróság a 2026. február 26-i, 169. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 4-i, 750. számában jelent meg. A kifogást Dan Băzăvan emelte a bukaresti 6. kerületi bíróság egyik ügyében, a bíróság pedig megalapozatlanként, egyhangú szavazattal elutasította. Néhány hét alatt már másodszor jut ugyanarra az eredményre az ugyanezt a szöveget érő bírálat, azután a határozat után, amelyről a CCR elutasítja a régi, 300 és 600 lejes jövedelemküszöbök elleni kifogást című cikkünkben írtunk.

A jogi segítségnyújtás az a mechanizmus, amellyel az állam egészben vagy részben megelőlegezi a polgári per költségeit annak, aki nem tudja állni őket. A Kormány 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendelete négy formát sorol fel: a képviseletet és a védelmet ellátó ügyvéd munkadíja, a szakértő, a fordító vagy a tolmács díjazása, a bírósági végrehajtó munkadíja, valamint a bírósági illeték alóli mentesség, annak csökkentése, részletekben való megfizetése vagy elhalasztása. Külön-külön és együtt is megítélhetők.

A kifogást emelő fél pontosan azt a részt támadta, amely eldönti, ki fér be és ki nem: a jövedelemküszöböket. Az érvelése az volt, hogy a családtagonkénti 300 lej nettó nevetségesen kis összeg, közel áll a gyermeknevelési támogatáshoz, miközben a bruttó minimálbér jelentősen nőtt. A határozatban idézett következtetése szerint már csak a szabadságuktól megfosztott és a jövedelemmel egyáltalán nem rendelkező személyek részesülhetnek támogatásban. Hivatkozott az Alkotmány 21. cikkében szereplő szabad hozzáférésre az igazságszolgáltatáshoz, a 47. cikkben szereplő életszínvonalra és a 16. cikkben szereplő egyenlőségre, valamint az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkére.

A második bírálat egy összehasonlításra vonatkozott: az állam havi tartási összeget fizet egy fogvatartottért, és bizonyos közhatóságok mentesek a bírósági illeték alól, miközben az a személy, akinek kicsi, de nem nemlétező jövedelme van, teljes egészében fizet. A kifogást emelő fél köztes megoldásként azt is kérte, hogy a bírósági illetéket egyenlő részletekben, például tizenkét részletben lehessen megfizetni.

A bíróság mindezeket a bírálatokat elutasította. Megismételte, amit a 2015. február 3-i, 39. sz. határozatában és a 2022. március 17-i, 156. sz. határozatában is kimondott, hogy tudniillik a jövedelemhatárok, a jogosultak körének és a megítélési feltételeknek a megállapítása a jogalkotó döntése. Idézte az Emberi Jogok Európai Bíróságát a Kreuz kontra Lengyelország ügyben hozott, 2001. június 19-i ítéletében, amelyben megállapították, hogy a bírósághoz való hozzáférés joga nem jelent feltétlen jogot az ingyenes jogi segítségnyújtásra polgári ügyekben, sem ingyenes eljárásra.

A közhatóságokhoz képesti hátrányos megkülönböztetést illetően a bíróság röviden válaszolt: az egyenlőség elve nem működik a polgárok és a közhatóságok között, mert eltérő jogalanyi kategóriákról van szó. Hozzátett egy olyan pontosítást is, amelyet kevesen ismernek. A hatóságok illetékmentessége nem terjed ki minden perre, csak azokra a kérelmekre, amelyekkel közbevételeket hajtanak be, a Kormány 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendeletének 30. cikke alapján. Amikor egy intézmény polgári vagy kereskedelmi szerződéses alapon perel, ugyanúgy fizet illetéket, mint bárki más.

Milyen hatásokkal jár

A határozat a megjelenéstől, vagyis 2026. szeptember 4-től végleges és általánosan kötelező. A gyakorlatban lezárja a vitát egy olyan szöveg körül, amely már csak a folyamatban lévő régi ügyekben fejt ki hatást, azokban, amelyekben a jogi segítségnyújtás iránti kérelmet 2023. január 15-e előtt terjesztették elő.

Annak, aki 2026-ban kér jogi segítségnyújtást, a határozat közvetlenül semmit nem változtat. Rá a 8. cikk jelenlegi, a romániai Hivatalos Közlöny 2023. január 12-i, 38. számában megjelent 31/2023. sz. törvénnyel módosított formája vonatkozik. Ott a küszöbök már nem rögzített összegek, hanem az országos bruttó minimális alapbér százalékaként számítandók: a minimálbér 25%-a alatt az állam az egész összeget megelőlegezi, 50%-a alatt a felét.

A 146/2026. sz. kormányhatározattal megállapított és 2026. július 1-jétől alkalmazandó 4 325 lejes minimálbérrel a mai konkrét számok 1 081,25 lej és 2 162,50 lej családtagonkénti havi nettó átlagjövedelem, a kérelmet megelőző két hónapra számítva. A felső határ a 7. cikkben szereplő marad: az ügyvédre, szakértőre és végrehajtóra megítélt támogatás egy éven belül nem haladhatja meg tíz bruttó minimálbér egyenértékét, vagyis 2026 szintjén 43 250 lejt.

A határozat valóban gyakorlati hatású része a 17. bekezdés, ahol a bíróság emlékeztet arra, hogy a 8. cikk (3) bekezdése az (1) és (2) bekezdésben előírtaktól eltérő helyzetekben is lehetővé teszi a támogatás megítélését, a kérelmező szükségleteivel arányosan, amikor a per biztos vagy becsült költségei alkalmasak arra, hogy korlátozzák az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférését. A bíróság ezt a bekezdést használta fő indokként arra, hogy ne állapítsa meg az Alkotmány 21. és 47. cikkének megsértését. Más szóval éppen egy tartalék kapu létezése az az érv, amely a küszöböket állva tartja.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A küszöbök történetét érdemes egészében elmondani, mert megmagyarázza, hogyan jutott az ügy az Alkotmánybíróságig. 2008-ban, a kormányrendelet megjelenésekor a teljes támogatás küszöbe 500 lej volt, az 50%-os támogatásé pedig 800 lej. A 2011 decemberében megjelent 251/2011. sz. törvény 300, illetve 600 lejre szállította le őket. Ugyanez a törvény vezetett be egy frissítési mechanizmust is: a jövedelemhatárokat kormányhatározattal lehetett módosítani.

Azt a mechanizmust soha nem használták. A küszöbök 2011 decemberétől 2023 januárjáig 300 és 600 lejen maradtak, tizenegy éven át, amely alatt a bruttó minimálbér 670 lejről 3 000 lejre nőtt. A 31/2023. sz. törvény másképp oldotta meg a problémát, automatikus indexálással: a küszöböket a minimálbérhez kötötte, és hatályon kívül helyezte a kormányhatározattal való frissítést lehetővé tevő cikket, mert az feleslegessé vált.

Ugyanez a törvény újraírta a 7. cikket is: megtartotta az évi tíz bruttó minimálbér felső határát, de kifejezetten a kérelem előterjesztésének évéhez viszonyítva. Módosította a 9. cikket is, amely megmondja, mi számít bele a jövedelembe: fizetések, juttatások, tiszteletdíjak, járadékok, bérleti díjak, önálló tevékenységből származó nyereség, de az alapvető szükségletekre rendszeresen kifizetett összegek is, mint a lakbér és a tartási kötelezettségek. Az utóbbiakat levonják, tehát azt, aki gyermektartást fizet, nem a bérpapíron szereplő bruttó jövedelem alapján értékelik.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Közzétett határozatban erősíti meg kifejezetten, hogy a 8. cikk (3) bekezdése önálló út a támogatáshoz, nem díszítő formula. Akinek a jövedelme épp csak meghaladja a küszöböt, most van mire hivatkoznia, a bíróság érvelésével együtt.
  • Tisztázza a közhatóságok illetékmentességének határát. A mentesség csak a közbevételek behajtására működik, a Kormány 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendeletének 30. cikke alapján, nem minden olyan perre, amelyben egy intézmény félként szerepel.
  • Lezár egy sor azonos tárgyú, ugyanattól a személytől származó ügyet, és kivesz a számításból egy bizonytalanságot, amely a régi jogi segítségnyújtási kérelmek felett lebegett.
  • Emlékeztet arra, hogy a jelenlegi, minimálbérhez kötött mechanizmus magától frissül, nem függ attól, hogy valaki hajlandó-e kormányhatározatot kiadni.

Mi marad probléma

  • A határozat egy halott szöveget hagy jóvá. A 300 és 600 lejes küszöbök 2023. január 15-én kerültek ki a hatályból, 1 328 nappal a határozat megjelenése előtt, és azok, akik beleütköztek, semmit nem nyernek ebből a megerősítésből.
  • A bíróság egyáltalán nem válaszol az érdemi bírálatra, arra, hogy egy tizenegy éven át változatlan rögzített összeg pusztán az idő múlásával mássá válik, mint ami az elfogadásakor volt. Az a válasz, hogy „a jogalkotó döntése”, nem érinti a problémát.
  • A 8. cikk (3) bekezdésének, amelyet a bíróság szelepként hív segítségül, nincsenek leírt kritériumai. A bíróság szabadon mérlegeli, mit jelentenek az „igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést korlátozó” költségek, ami pontosan a kifogást emelő fél kifogása volt a bíróságonként eltérő értelmezésekről.
  • A bírósági illeték részletekben való megfizetésére vonatkozó kérés indokolt válasz nélkül maradt, jóllehet a mentességek, a csökkentések és a részletfizetések a 6. cikk d) pontjában a támogatás formájaként szerepelnek.
  • Az Alkotmány 1. cikkének (5) bekezdésére, 56. és 57. cikkére alapított bírálatokat indokolatlanként vetették el, érdemi vizsgálat nélkül.

Hasznos tanácsok

  1. A küszöböt a kérelem időpontjában érvényes minimálbérrel ellenőrizd, ne egy megjegyzett számmal. 2026. szeptember 4-én a teljes támogatás határa családtagonként 1 081,25 lej havi nettó átlagjövedelem, az 50%-os támogatásé pedig 2 162,50 lej. A minimálbér kormányhatározattal változik, tehát a küszöbök is változnak.
  2. A kérelmet megelőző két hónap jövedelmét számold ki, és oszd el a családtagok számával. Vond le az alapvető szükségletekre rendszeresen kifizetett összegeket, a lakbért és a tartási kötelezettségeket, mert a 9. cikk figyelembe veszi őket.
  3. Ha épp csak a küszöb fölé kerülsz, kérd a támogatást a 8. cikk (3) bekezdése alapján, és mutasd meg a kérelemben, milyen konkrét költségek akasztanak meg: a bírósági illeték összege, a becsült szakértői díj, a végrehajtónak fizetendő előleg. A 169/2026. sz. határozat közvetlen érvet ad a kezedbe erre a bekezdésre.
  4. A kérelmet ahhoz a bírósághoz nyújtsd be, amelyik azt a pert tárgyalja, amelyben szükséged van a támogatásra. Ha a bíróság még nem határozható meg, a lakóhelyed szerinti járásbíróság illetékes.
  5. Csatold a jövedelmeket igazoló okiratokat, a tartási kötelezettségek bizonyítékait és a korábban kapott támogatásokról szóló, saját felelősségre tett nyilatkozatot. A kérelmet a felek idézése nélkül, tanácsteremben hozott, indokolt végzéssel bírálják el, tehát mindennek, amit el akarsz mondani, már benne kell lennie az iratokban.
  6. Ha a kérelmedet elutasítják, a közléstől számított öt napod van felülvizsgálatot kérni. A határidő rövid, és a közléstől számít, nem attól, amikor tudomást szerzel róla.
  7. Ne feledd, hogy a támogatás az állam előlege, nem ajándék. A törvény előírja, hogy a kérelmezőt írásban tájékoztatják arról, hogy ha elveszíti a pert, kötelezhető a költségek viselésére. Kérdezz rá erre kifejezetten, mielőtt benyújtod a kérelmet.

Gyakori kérdések

Mi pontosan a jogi segítségnyújtás?
Az a támogatási forma, amellyel az állam megelőlegezi a polgári per költségeit annak a természetes személynek, aki nem tudja viselni őket. Fedezheti az ügyvédi munkadíjat, a szakértő, a fordító vagy a tolmács díjazását, a bírósági végrehajtó munkadíját és a bírósági illetéket, mentesség, csökkentés, részletfizetés vagy halasztás formájában.
Melyek a jelenleg érvényes jövedelemküszöbök?
Az országos bruttó minimális alapbér 25%-a alatt az állam teljes egészében megelőlegezi az összegeket. A minimálbér 50%-a alatt a felét előlegezi meg. A kérelmet megelőző két hónapból számított, családtagonkénti havi nettó átlagjövedelmet veszik figyelembe. A 2026. július 1-jétől hatályos 4 325 lejes minimálbérnél a küszöbök 1 081,25 lej és 2 162,50 lej.
A jövedelmem épp csak meghaladja a küszöböt. Tényleg nem kaphatok semmit?
Kaphatsz. A Kormány 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendeletének 8. cikk (3) bekezdése más helyzetekben is lehetővé teszi a támogatás megítélését, a kérelmező szükségleteivel arányosan, amikor a per biztos vagy becsült költségei alkalmasak arra, hogy korlátozzák az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférését. Az Alkotmánybíróság a 169/2026. sz. határozatban éppen erre a bekezdésre támaszkodik, hogy megmutassa: a rendszer nem szűkül két számra.
Van felső határa a támogatásnak?
Igen. A 7. cikk szerint az ügyvédre, szakértőre, fordítóra, tolmácsra és végrehajtóra megítélt támogatás értéke egy év alatt nem haladhatja meg tíz országos bruttó minimális alapbér egyenértékét, a kérelem előterjesztésének évéhez viszonyítva. 2026-ra, 4 325 lejes minimálbér mellett, a felső határ 43 250 lej.
Mit döntött konkrétan az Alkotmánybíróság?
Megalapozatlanként elutasította az alkotmányossági kifogást, és megállapította, hogy a Kormány 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendelete 8. cikkének (1) és (2) bekezdése, a 31/2023. sz. törvényt megelőző szövegezésben, a megfogalmazott bírálatokhoz képest alkotmányos. A határozat egyhangú szavazattal született, és végleges, valamint általánosan kötelező.
Változtat valamit a helyzetemen, ha ma kérek támogatást?
Közvetlenül nem. A vizsgált szöveg, a 300 és 600 lejes, 2023. január 15-e óta nincs hatályban. Rád a jelenlegi forma vonatkozik, a minimálbér százalékaival. Ami hasznodra válik a határozatból, az a bíróság érvelése a 8. cikk (3) bekezdéséről, amelyre a kérelmedben hivatkozhatsz.
Miért döntött a bíróság egy már nem hatályos szövegről?
Mert a 2011. június 15-i, 766. sz. határozatban lefektetett szabály érvényesül, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2011. augusztus 3-i, 549. számában jelent meg: a bíróság a hatályukat vesztett normákról is dönt, ha azok továbbra is hatást fejtenek ki a folyamatban lévő ügyekben. A 300 és 600 lejes szöveg még mindig a 2023 januárja előtt benyújtott kérelmeket szabályozza.
A közhatóságok tényleg nem fizetnek bírósági illetéket?
Nem minden perben. A bíróság pontosítja, hogy a Kormány 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendeletének 30. cikkében előírt mentesség csak azokra a kérelmekre és keresetekre vonatkozik, amelyekkel költségvetési követeléseket érvényesítenek, vagyis közbevételeket hajtanak be. Amikor egy intézmény pere polgári vagy kereskedelmi szerződésből ered, ugyanúgy fizet illetéket, mint bármely más fél.
Hová nyújtom be a kérelmet, és mennyi ideig tart?
Ahhoz a bírósághoz, amely hatáskörrel rendelkezik annak az ügynek a tárgyalására, amelyben a támogatást kéred, ha pedig ez a bíróság nem határozható meg, a lakóhelyed szerinti járásbírósághoz. A kérelmet a felek idézése nélkül, tanácsteremben hozott, indokolt végzéssel bírálják el. A végzés ellen a közléstől számított öt napon belül kérhetsz felülvizsgálatot.
Kiterjed a támogatás a büntető- vagy a szabálysértési eljárásokra is?
A Kormány 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendelete a polgári ügyekben nyújtott jogi segítségnyújtást szabályozza. Más területekre más szabályok vonatkoznak, más normatív aktusokban, amelyeket külön kell ellenőrizned egy ügyvéddel vagy a bíróság tájékoztató irodájában.

A szerkesztőség elemzése

Az a szám, amely mindent elmond erről az ügyről, nem szerepel a határozatban. A 300 lejes küszöböt a 251/2011. sz. törvény állapította meg, egy olyan évben, amikor az országos bruttó minimális alapbér 670 lej volt, az 1193/2010. sz. kormányhatározat szerint. 2012. január 1-jétől, az alkalmazás első teljes évétől a minimálbér 700 lejre nőtt az 1225/2011. sz. kormányhatározattal. A küszöb akkor a minimálbér nagyjából 43%-át tette ki. 2020 márciusában, amikor a 6. kerületi bíróság a bírósághoz fordult, a minimálbér a 935/2019. sz. kormányhatározat szerint 2 230 lej volt, ugyanaz a 300 lej pedig ennek már csak 13,5%-a. Ez, számokban, pontosan a kifogást emelő fél bírálata, a bíróság pedig az indokolásban sehol nem érinti.

A számítás második része ugyanilyen érdekes. A 31/2023. sz. törvény a küszöböt a minimálbérhez kötötte, ami a jövőre nézve megoldja az eróziót, de 25%-on rögzítette, vagyis alig valamivel a 2012-ben kiinduló arány felénél többön. Ha a jogalkotó megtartotta volna a 43%-os arányt, a mai küszöb családtagonként nagyjából 1 854 lej lenne, nem 1 081,25 lej. Az indexálás megállította a leromlást, de szentesítette azt, ami már bekövetkezett. Az 50%-os küszöbnél pedig még világosabb a helyzet: a 600 lej 2012-ben a minimálbér 86%-át jelentette, most viszont a határ 50%.

A harmadik észrevétel a jogalkotás mechanikáját érinti. A 251/2011. sz. törvény nem bízta a véletlenre a dolgot: bevezetett egy cikket, amely lehetővé tette a kormánynak, hogy határozattal frissítse a jövedelemhatárokat. Az eszköz tizenegy évig létezett, és soha nem használták, a 31/2023. sz. törvény pedig feleslegesként hatályon kívül helyezte. Amikor a bíróság azt válaszolja, hogy a határok megállapítása „a jogalkotó döntése”, a válasz formailag helyes, de megkerüli azt, hogy a döntést már gyakorolták, egy hallgatólagos frissítési kötelezettség formájában, amelyet senki nem vitt végig.

Marad az időtartam. A bírósághoz fordulásról szóló végzés 2020. március 13-i, a határozathozatal 2026. február 26-i, a közzététel 2026. szeptember 4-i. Ez 2 176 nap a megkereséstől a határozathozatalig, és további 190 nap a határozathozataltól a közzétételig, összesen 2 366 nap, csaknem hat és fél év. Az alapügy iratszáma 18.096/303/2019 volt, tehát az a per, amelyben a kifogást emelték, egy évvel korábban kezdődött. Egy olyan kérelemnél, amely éppen arról szól, hogy valaki nem tud kifizetni egy pert, a késedelemnek önálló hatása van.

Mit kellene megváltoztatni

  • Leírt kritériumok a 8. cikk (3) bekezdéséhez. Az a bekezdés, amelyet a bíróság szelepként hív segítségül, semmit nem mond arról, hogyan kell megítélni, hogy egy költség „korlátozza az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést”. Néhány minimális támpont, például a bírósági illeték és a család havi jövedelmének aránya, egy lehetőségből kiszámítható joggá tenné a szöveget, és csökkentené a bíróságonkénti eltéréseket.
  • A százalék visszaállítása a 2012-es szintre. A küszöb 25%-ról a minimálbér nagyjából 43%-ára emelése visszahozná a teljes támogatásnak azt a lefedettségét, amelyet a rögzített összeg megállapításakor élvezett, vagyis 2026-ban körülbelül családtagonkénti 1 854 lejt.
  • A kormányrendelet újraközlése. A 31/2023. sz. törvény II. cikke előírja a Kormány 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendeletének új számozással való újraközlését. 2026. szeptember 4-én, a törvény hatálybalépése után több mint három évvel és hét hónappal, a jogszabálytár portálja továbbra is egységes szerkezetbe foglalt, nem pedig újraközölt formát mutat. Aki keresi a szöveget, 300, 500 vagy 800 lejes változatokba botlik, anélkül hogy tudná, melyik vonatkozik rá.
  • Nyilvános küszöbszámító. Az Igazságügyi Minisztérium közzétehetne egy egyszerű oldalt, amelyen be lehet írni a család jövedelmét és a tagok számát, az eredmény pedig megmutatja, hogy teljes támogatásra, 50%-osra vagy a 8. cikk (3) bekezdésére jogosult-e valaki. A költsége minimális, a hatása pedig az, hogy az emberek nem mondanak le eleve azért, mert nem értik a számot.
  • Belső határidő a bírósági határozatok közzétételére. A határozathozatal és a közzététel közötti 190 nap egy olyan ügyben, ahol a határozat csak a közzétételtől fejt ki hatást, nehezen indokolható. Egy nyilvánosan vállalt tájékoztató határidő kiszámíthatóvá tenné azt az időpontot, amelytől egy határozatra hivatkozni lehet a bíróságon.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 750. szám, 2026. szeptember 4. 16 oldal PDF, 169 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.