Röviden
- Azoknak a szakmáknak a listája, amelyekben hiányoznak az orvosok, 23-ról 25-re nő a 2026. november 15-i versenyvizsgára. Bekerül a geriátria és gerontológia, vagyis az idősek gyógyítása, és a gyermekpszichiátria. A listáról semmi nem esik ki, a másik 23 szakma pedig pontosan ugyanaz, mint a 2024-es és 2025-ös vizsgaidőszakokban.
- A lista olyan ajtót nyit ki, amely másként zárva van. A 18/2009. sz. kormányrendelet megtiltja az álláshelyre szóló rezidensképzést az egyetemi klinikai osztályokkal működő klinikai kórházakban, az intézetekben és a klinikai orvosi központokban, a hiányszakmákban viszont kivételként éppen ott lehet elvégezni. Aki ilyen álláshelyet foglal el, munkaszerződést ír alá az adott kórházzal, még a képzés megkezdése előtt.
- A vállalás hosszú: annyi év, amennyi a rezidensképzés tartama, vagyis 3 és 7 év között. Aki korábban elmegy, visszatéríti a képzési költségeket és a letelepedési támogatást, a le nem dolgozott időszak arányában. Érintettek az orvoslás, a fogorvoslás és a gyógyszerészet végzősei, akik már az első naptól biztos álláshelyet akarnak, valamint azok az egyetemi kórházak, amelyek ebben a 25 szakmában orvost keresnek.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 819. szám, 2026. szeptember 25., 13. oldal
Hatálybalépés: a kihirdetéstől, 2026. szeptember 25., mert a jogalkotási technikai normákról szóló 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése szerint a normatív aktusok, a törvények és a rendeletek kivételével, a romániai Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) való közzététel napjától fejtenek ki joghatást, ha maguk nem írnak elő későbbi időpontot, ez a rendelet pedig nem ír elő
Az álláshelyre szóló rezidensképzés, a román rendszerben „rezidențiat pe post”, az a változat, amelyben a fiatal orvos már az első naptól tudja, hol fog dolgozni: a képzés megkezdése előtt szerződést ír alá a kórházzal, és jó néhány évig ott marad azután is, hogy befejezte. A másik változat, a „rezidențiat pe loc”, vagyis a képzőhelyre szóló rezidensképzés, csak képzési helyet ad, állást nem. A 2026. szeptember 25-én kihirdetett rendelet megállapítja azt a 25 szakmát, amelyben ez a forma az egyetemi klinikai kórházakban is használható, ahol az általános szabály megtiltja. Annak, hogy ezek a szakmák hiányszakmák maradnak, pénzbeli oka is van, és az Alkotmánybíróságnak egy 2026 szeptemberében kihirdetett határozata megerősítette, hogy az orvosi ügyeletek díjazása a 2018 januárjából származó szabályok szerint marad.
A lista 25 tételből áll: aneszteziológia és intenzív terápia, infektológia, gyermekkardiológia, gyermeksebészet, epidemiológia, a munkaképesség orvosi szakértése, gyermekgasztroenterológia, geriátria és gerontológia, hematológia, higiénia, sürgősségi medicina, családorvoslás, orvosi mikrobiológia, sportorvoslás, gyermeknefrológia, neonatológia, gyermekneurológia, orvosi onkológia, gyermekonkológia és -hematológia, gyermekortopédia, gyermekgyógyászat, gyermekpulmonológia, gyermekpszichiátria, radioterápia, közegészségügy és menedzsment.
A 2025. november 16-i vizsgaidőszakhoz képest két belépő van, kiesés nélkül. A geriátria és gerontológia a harmadik életkor betegségeivel foglalkozik, a gyermekpszichiátria a gyerekek mentális egészségével. Az élet két vége ugyanabban az évben kerül a listára. A rendeletet az ugyanarra a vizsgaidőszakra megállapított 500 lejes díjjal együtt kell olvasni, amely a romániai Hivatalos Közlöny ugyanazon oldalán jelent meg, és ugyanazon a napon írták alá.
Egy részlet, amely nem szúr szemet: a 25 szakma közül 11 a gyerekeket érinti. Kilenc a román eredetiben a „pediatrică” szót viseli a megnevezésében, a tizedik a „pediatrie”, vagyis a gyermekgyógyászat, a tizenegyedik pedig a neonatológia, amely az újszülöttekkel foglalkozik. Más szóval annak a szakmalistának a 44%-a, amelyben az állam nem talál orvost, a gyermekgyógyításból áll.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás kivétel két tilalom alól. A 18/2009. sz. kormányrendelet 18. cikkének (2) bekezdése csak a hiányterületeken lévő közegészségügyi egységekben engedi meg az álláshelyre szóló rezidensképzést, a (4) bekezdés pedig teljesen megtiltja az egyetemi klinikai osztályokkal működő klinikai kórházakban, az intézetekben, a klinikai orvosi központokban és a regionális kórházakban. Az (5) bekezdés egyetlen kerülőutat ad: az egészségügyi miniszter rendeletével megállapított hiányszakmákat. A mostani rendelet éppen az az aktus, és 25 szakmára kinyitja az egyetemi kórházak ajtaját.
A második hatást a jelölt érzi meg. Aki átmegy a versenyvizsgán egy ilyen szakmában kiírt álláshelyre, határozatlan időre szóló egyéni munkaszerződést ír alá azzal a kórházzal, amely az álláshelyet kiírta, még a képzés megkezdése előtt. A szerződés tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy annyi évig kell ott dolgozni, amennyi a rezidensképzés tartama, a rezidensképzés pedig 3 és 7 év között tart, szakmától függően.
A harmadik hatás a szankció. Ha az orvos a határidő előtt elmegy, viseli a képzésére fordított összes költséget, és visszatéríti a letelepedési támogatást, a le nem dolgozott időszak arányában. A kötelezettséget a munkaszerződéshez fűzött kiegészítő okirat állapítja meg, a munka törvénykönyve alapján, tehát nem egyszerű közigazgatási kikötés.
A negyedik hatás a kórházakat érinti. Egy egyetemi klinikai kórház az ebbe a 25 szakmába tartozó egyikben most álláshelyre szóló rezidenst vonzhat, azaz olyan embert, aki szerződéssel kötődik hozzá a képzés egész tartamára és még ugyanannyi időre. A krónikus személyzethiánnyal küzdő egységek számára ez az egyetlen, törvényben előírt, hosszú távú vállalással járó felvételi forma.
Az ötödik hatás a tájékoztatás. A rendelet megmondja, melyek a szakmák, de azt nem, hol vannak az álláshelyek. Az egységeket és az álláshelyek számát külön, az egészségügyi miniszter másik rendelete hagyja jóvá, ugyanannak a kormányrendeletnek a 18. cikke (3) bekezdése szerint, a jelöltnek pedig mind a kettőre szüksége van ahhoz, hogy tervet készítsen.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Az első változás a szám. A 2025. november 16-i és a 2024. november 17-i vizsgaidőszakra a lista 23 szakmát tartalmazott, egymással szó szerint azonosakat. Most 25 van. A növekedés a tételek számát tekintve 8,7%, két év után, amelyben a lista egyáltalán nem mozdult.
A második változás a két belépő tartalma. A geriátria és gerontológia először szerepel az utóbbi évek listáin, ugyanígy a gyermekpszichiátria. Mindkettő olyan betegcsoportokat fed le, amelyek igényei növekednek, és amelyekre kevés képzési hely van, jelenlétük a listán pedig azt jelenti, hogy az Egészségügyi Minisztérium formálisan elismeri az ottani orvoshiányt.
A harmadik változás bármilyen kiesés hiánya. A tavalyi listáról semmit nem vettek le, noha a rendeletet évente adják ki, és mindkét irányban javíthatna. Az eredmény egy olyan lista, amely csak nő, anélkül hogy bármely aktus megmutatná, csökkent-e valahol a hiány.
A negyedik változás az aláírásnál van. A hiányszakmákról szóló rendeletet közvetlenül az ügyvivő egészségügyi miniszter írta alá, míg a díjról szólót, amely ugyanazon a napon, ugyanarra a versenyvizsgára kelt, egy államtitkár írta alá a miniszterért. Két párba állított aktus, két aláíró.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A lista ott nő, ahol a hiány látható: az idősek gyógyítása és a gyermekek mentális egészsége most kapja meg először ezekben a vizsgaidőszakokban az álláshelyre szóló rezidensképzés útját.
- A jelölt biztonságot nyer. Az álláshely már az első naptól garantált, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel, nem a rezidensképzés befejezése után.
- Az egyetemi klinikai kórházak, az intézetek és a klinikai orvosi központok ebben a 25 szakmában felvehetnek embert, noha az általános szabály kizárja őket az álláshelyre szóló rezidensképzésből.
- Az aktus 51 nappal a 2026. november 15-i versenyvizsga előtt jelenik meg, tehát a jelöltnek van ideje dönteni álláshely és képzőhely között.
- A szöveg rövid, és nincsenek benne bonyolult hivatkozások: egy lista, egy időegység, egy versenyvizsga-időszak.
Mi marad probléma
- A rendelet egyetlen számot sem mutat. Nem tudható, hány álláshelyet írnak ki szakmánként, melyik kórházban és melyik városban, e számok nélkül pedig a lista szándéknyilatkozat marad.
- Nincs semmilyen közzétett szempont arra, hogy egy szakma felkerüljön a listára vagy lekerüljön róla. Nem ellenőrizhető, miért került fel a geriátria most, és miért nem két évvel korábban.
- A lista soha nem csökkent. 2024-ben és 2025-ben 23 tételt tartalmazott, most 25-öt, és egyetlen szakmát sem vettek le róla, noha az aktust minden évben kiadják.
- A felsorolás nincs megszámozva, és nincs betűrendbe sem állítva. A román eredetiben „medicină de urgență” áll a „medicină de familie” előtt, és „microbiologie medicală” a „medicină sportivă” előtt, ugyanúgy, mint a 2024-es és 2025-ös rendeletben. A magyar megnevezésekkel a második pár betűrendbe kerül, ezért a megállapítás a román eredeti szóalakjain nyugszik.
- A 3-tól 7 évig tartó vállalás, a távozáskori költségtérítési kötelezettséggel, nincs benne a rendeletben, hanem abban a kormányrendeletben, amelyet a rendelet végrehajt. Az a jelölt, aki csak a listát olvassa el, nem tudja meg, mit ír alá.
Hasznos tanácsok
- Ellenőrizze, hogy az Önt érdeklő szakma szerepel-e a listán, mielőtt álláshely és képzőhely között választ. A 2026. november 15-i vizsgaidőszaktól 25 szakma van, rajtuk kívül pedig az álláshelyre szóló rezidensképzést nem lehet elvégezni egyetemi klinikai kórházban, intézetben vagy klinikai orvosi központban.
- Olvassa el a 18/2009. sz. kormányrendelet 18. cikkét a versenyvizsga előtt. Ott, és nem a rendeletben, van leírva, hogy a képzés megkezdése előtt munkaszerződést ír alá, és hogy annyi évig marad a kórházban, amennyi a rezidensképzés tartama.
- Számolja ki a valódi vállalást. A rezidensképzés tartama 3 és 7 év között van, a maradás kötelezettsége pedig rárakódik, tehát a hosszú esetekben tizennégy évről beszélünk, ugyanahhoz az egységhez kötve.
- Kérdezze meg a kórházat a letelepedési támogatásról, mielőtt aláír. A határidő előtti távozáskor a le nem dolgozott időszak arányában vissza kell téríteni, a képzési költségekkel együtt.
- Kövesse azt a rendeletet, amely jóváhagyja az egységeket és az álláshelyek számát. Ez csak a szakmákat állapítja meg, a konkrét helyek az egészségügyi miniszter másik aktusában jelennek meg.
- Ha a geriátria és gerontológia vagy a gyermekpszichiátria a célja, jegyezze meg, hogy ez az első vizsgaidőszak az utóbbi években, amelyben szerepelnek a listán, tehát ne az elmúlt évek tapasztalatára építsen.
Gyakori kérdések
Hány hiányszakma van 2026-ban?
Mely szakmák kerültek a listára?
Mit jelent a hiányszakma?
Mire kötelez egy álláshelyre szóló rezidensi hely?
Mi történik, ha korábban elmegyek?
Hol vannak az álláshelyek?
A 25 szakma közül hány érinti a gyerekeket?
Mikortól alkalmazandó a rendelet?
A szerkesztőség elemzése
A rendeletnek három cikke és egy listája van. Semmit nem hibázik, és nem mond önmagának ellent, de olyan aktus, amely sokat mond azzal, amit nem mond ki. Az első észrevétel a számolásból jön ki, nem a szövegből: a 25 hiányszakma közül 11 a gyermekgyógyítás. Kilenc a román eredetiben a „pediatrică” szót viseli a megnevezésében, a tizedik a „pediatrie”, vagyis a gyermekgyógyászat, a neonatológia pedig az újszülöttekkel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy azoknak az orvosi szakmáknak a 44%-a, amelyekben az állam nem talál embert, a gyerekek ellátásához tartozik, egy olyan országban, ahol az ilyen rendeleteket évente adják ki, az arány pedig 2024 óta érdemben nem változott.
A második észrevétel a lista egyirányúságát érinti. 2024-ben 23 tételt tartalmazott, 2025-ben ugyanazt a 23-at, most 25-öt. Egyetlen szakma sem esett ki soha. Egy csak növekvő lista két dolgot jelenthet: vagy mindenhol mélyül a hiány, vagy senki nem értékeli újra a régi tételeket. Mivel a rendelet sem a felkerülés, sem a lekerülés szempontjait nem teszi közzé, a kettő között kívülről nem lehet dönteni. Egyetlen sor a szakmánkénti betöltetlen álláshelyek számával megoldaná a kérdést.
A harmadik észrevétel azt érinti, mit vásárol az állam ezzel a kivétellel. A 18/2009. sz. kormányrendelet 18. cikke (4) bekezdésének szabálya éppen azért tartja távol az álláshelyre szóló rezidensképzést az egyetemi klinikai kórházaktól, mert ott már eleve verseny van a helyekért. A hiányszakmákra szóló kivétel megfordítja a logikát: ahol senki nem jön önként, a garantált álláshely vonzó eszközzé válik. Az árát a fiatal orvos fizeti, aki a képzés tartamával egyenlő időre kötődik egy egységhez, vagyis olyan összegre, amely a 7 éves szakmákban a rezidensképzés első napjától számítva tizennégy évre nyúlik.
A negyedik észrevétel a két párba állított aktust érinti. A díjról és a hiányszakmákról szóló rendeletet ugyanazon a napon írták alá, ugyanazon az oldalon jelentek meg, és ugyanarra a versenyvizsgára vonatkoznak, de különböző aláírójuk van: az egyiket a miniszterért egy államtitkár írta alá, a másikat maga az ügyvivő miniszter. Nem hiba, mert mindkét aláírási forma érvényes, de azt mutatja, hogy az aktusok az utolsó pillanatig külön útvonalon haladtak, noha egyiknek sincs értelme a másik nélkül.
Mit kellene megváltoztatni
- A rendeletnek tartalmaznia kellene a szakmánkénti álláshelyszámot. A számok nélküli lista egyetlen jelöltnek sem engedi meg, hogy összehasonlítsa az esélyeit a szakmák között, a közvéleménynek pedig azt, hogy lássa, a kivétel valóban valós hiányt fed-e le.
- A listára való felkerülés és a lekerülés szempontjait közzé kellene tenni. Egy mérhető küszöb, például a betöltetlen álláshelyek országos aránya, felváltana egy olyan döntést, amely minden leírt indokolás nélkül jelenik meg.
- A listát meg kellene számozni. Huszonöt vesszővel felsorolt megnevezés, amelyek közül négy maga is tartalmaz kötőszót, az utolsó kettőt pedig az aktusban vessző sem választja el, nehezen számolható meg, noha a számuk éppen az aktus alapvető információja.
- A rendeletnek emlékeztetnie kellene a vállalás tartamára. Egy mondat a képzés megkezdése előtt aláírt munkaszerződésről és a maradás kötelezettségéről éppen annak a jelöltnek volna hasznos, aki a listát olvassa el, és nem a kormányrendeletet.
- Ugyanannak a versenyvizsgának a két rendeletét egyetlen aktusként vagy kölcsönös hivatkozással kellene kiadni. A díjat és a hiányszakmákat együtt olvassa az ember, most viszont egyik sem említi a másikat.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 819. szám, 2026. szeptember 25., 13. oldal 16 oldal PDF, 143 KB a jogi aktus a(z) 13. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.
