Röviden

  • Azoknak a szakmáknak a listája, amelyekben hiányoznak az orvosok, 23-ról 25-re nő a 2026. november 15-i versenyvizsgára. Bekerül a geriátria és gerontológia, vagyis az idősek gyógyítása, és a gyermekpszichiátria. A listáról semmi nem esik ki, a másik 23 szakma pedig pontosan ugyanaz, mint a 2024-es és 2025-ös vizsgaidőszakokban.
  • A lista olyan ajtót nyit ki, amely másként zárva van. A 18/2009. sz. kormányrendelet megtiltja az álláshelyre szóló rezidensképzést az egyetemi klinikai osztályokkal működő klinikai kórházakban, az intézetekben és a klinikai orvosi központokban, a hiányszakmákban viszont kivételként éppen ott lehet elvégezni. Aki ilyen álláshelyet foglal el, munkaszerződést ír alá az adott kórházzal, még a képzés megkezdése előtt.
  • A vállalás hosszú: annyi év, amennyi a rezidensképzés tartama, vagyis 3 és 7 év között. Aki korábban elmegy, visszatéríti a képzési költségeket és a letelepedési támogatást, a le nem dolgozott időszak arányában. Érintettek az orvoslás, a fogorvoslás és a gyógyszerészet végzősei, akik már az első naptól biztos álláshelyet akarnak, valamint azok az egyetemi kórházak, amelyek ebben a 25 szakmában orvost keresnek.
Jogi aktus: az ügyvivő egészségügyi miniszter 1.461/2026. sz. rendelete azoknak a hiányszakmáknak a megállapításáról, amelyekre az egyetemi klinikai osztályokkal működő klinikai kórházakban, intézetekben vagy klinikai orvosi központokban álláshelyre szóló rezidensképzést szerveznek a 2026. november 15-i vizsgaidőszakban
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 819. szám, 2026. szeptember 25., 13. oldal
Hatálybalépés: a kihirdetéstől, 2026. szeptember 25., mert a jogalkotási technikai normákról szóló 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése szerint a normatív aktusok, a törvények és a rendeletek kivételével, a romániai Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) való közzététel napjától fejtenek ki joghatást, ha maguk nem írnak elő későbbi időpontot, ez a rendelet pedig nem ír elő

Az álláshelyre szóló rezidensképzés, a román rendszerben „rezidențiat pe post”, az a változat, amelyben a fiatal orvos már az első naptól tudja, hol fog dolgozni: a képzés megkezdése előtt szerződést ír alá a kórházzal, és jó néhány évig ott marad azután is, hogy befejezte. A másik változat, a „rezidențiat pe loc”, vagyis a képzőhelyre szóló rezidensképzés, csak képzési helyet ad, állást nem. A 2026. szeptember 25-én kihirdetett rendelet megállapítja azt a 25 szakmát, amelyben ez a forma az egyetemi klinikai kórházakban is használható, ahol az általános szabály megtiltja. Annak, hogy ezek a szakmák hiányszakmák maradnak, pénzbeli oka is van, és az Alkotmánybíróságnak egy 2026 szeptemberében kihirdetett határozata megerősítette, hogy az orvosi ügyeletek díjazása a 2018 januárjából származó szabályok szerint marad.

A lista 25 tételből áll: aneszteziológia és intenzív terápia, infektológia, gyermekkardiológia, gyermeksebészet, epidemiológia, a munkaképesség orvosi szakértése, gyermekgasztroenterológia, geriátria és gerontológia, hematológia, higiénia, sürgősségi medicina, családorvoslás, orvosi mikrobiológia, sportorvoslás, gyermeknefrológia, neonatológia, gyermekneurológia, orvosi onkológia, gyermekonkológia és -hematológia, gyermekortopédia, gyermekgyógyászat, gyermekpulmonológia, gyermekpszichiátria, radioterápia, közegészségügy és menedzsment.

A 2025. november 16-i vizsgaidőszakhoz képest két belépő van, kiesés nélkül. A geriátria és gerontológia a harmadik életkor betegségeivel foglalkozik, a gyermekpszichiátria a gyerekek mentális egészségével. Az élet két vége ugyanabban az évben kerül a listára. A rendeletet az ugyanarra a vizsgaidőszakra megállapított 500 lejes díjjal együtt kell olvasni, amely a romániai Hivatalos Közlöny ugyanazon oldalán jelent meg, és ugyanazon a napon írták alá.

Egy részlet, amely nem szúr szemet: a 25 szakma közül 11 a gyerekeket érinti. Kilenc a román eredetiben a „pediatrică” szót viseli a megnevezésében, a tizedik a „pediatrie”, vagyis a gyermekgyógyászat, a tizenegyedik pedig a neonatológia, amely az újszülöttekkel foglalkozik. Más szóval annak a szakmalistának a 44%-a, amelyben az állam nem talál orvost, a gyermekgyógyításból áll.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás kivétel két tilalom alól. A 18/2009. sz. kormányrendelet 18. cikkének (2) bekezdése csak a hiányterületeken lévő közegészségügyi egységekben engedi meg az álláshelyre szóló rezidensképzést, a (4) bekezdés pedig teljesen megtiltja az egyetemi klinikai osztályokkal működő klinikai kórházakban, az intézetekben, a klinikai orvosi központokban és a regionális kórházakban. Az (5) bekezdés egyetlen kerülőutat ad: az egészségügyi miniszter rendeletével megállapított hiányszakmákat. A mostani rendelet éppen az az aktus, és 25 szakmára kinyitja az egyetemi kórházak ajtaját.

A második hatást a jelölt érzi meg. Aki átmegy a versenyvizsgán egy ilyen szakmában kiírt álláshelyre, határozatlan időre szóló egyéni munkaszerződést ír alá azzal a kórházzal, amely az álláshelyet kiírta, még a képzés megkezdése előtt. A szerződés tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy annyi évig kell ott dolgozni, amennyi a rezidensképzés tartama, a rezidensképzés pedig 3 és 7 év között tart, szakmától függően.

A harmadik hatás a szankció. Ha az orvos a határidő előtt elmegy, viseli a képzésére fordított összes költséget, és visszatéríti a letelepedési támogatást, a le nem dolgozott időszak arányában. A kötelezettséget a munkaszerződéshez fűzött kiegészítő okirat állapítja meg, a munka törvénykönyve alapján, tehát nem egyszerű közigazgatási kikötés.

A negyedik hatás a kórházakat érinti. Egy egyetemi klinikai kórház az ebbe a 25 szakmába tartozó egyikben most álláshelyre szóló rezidenst vonzhat, azaz olyan embert, aki szerződéssel kötődik hozzá a képzés egész tartamára és még ugyanannyi időre. A krónikus személyzethiánnyal küzdő egységek számára ez az egyetlen, törvényben előírt, hosszú távú vállalással járó felvételi forma.

Az ötödik hatás a tájékoztatás. A rendelet megmondja, melyek a szakmák, de azt nem, hol vannak az álláshelyek. Az egységeket és az álláshelyek számát külön, az egészségügyi miniszter másik rendelete hagyja jóvá, ugyanannak a kormányrendeletnek a 18. cikke (3) bekezdése szerint, a jelöltnek pedig mind a kettőre szüksége van ahhoz, hogy tervet készítsen.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Az első változás a szám. A 2025. november 16-i és a 2024. november 17-i vizsgaidőszakra a lista 23 szakmát tartalmazott, egymással szó szerint azonosakat. Most 25 van. A növekedés a tételek számát tekintve 8,7%, két év után, amelyben a lista egyáltalán nem mozdult.

A második változás a két belépő tartalma. A geriátria és gerontológia először szerepel az utóbbi évek listáin, ugyanígy a gyermekpszichiátria. Mindkettő olyan betegcsoportokat fed le, amelyek igényei növekednek, és amelyekre kevés képzési hely van, jelenlétük a listán pedig azt jelenti, hogy az Egészségügyi Minisztérium formálisan elismeri az ottani orvoshiányt.

A harmadik változás bármilyen kiesés hiánya. A tavalyi listáról semmit nem vettek le, noha a rendeletet évente adják ki, és mindkét irányban javíthatna. Az eredmény egy olyan lista, amely csak nő, anélkül hogy bármely aktus megmutatná, csökkent-e valahol a hiány.

A negyedik változás az aláírásnál van. A hiányszakmákról szóló rendeletet közvetlenül az ügyvivő egészségügyi miniszter írta alá, míg a díjról szólót, amely ugyanazon a napon, ugyanarra a versenyvizsgára kelt, egy államtitkár írta alá a miniszterért. Két párba állított aktus, két aláíró.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A lista ott nő, ahol a hiány látható: az idősek gyógyítása és a gyermekek mentális egészsége most kapja meg először ezekben a vizsgaidőszakokban az álláshelyre szóló rezidensképzés útját.
  • A jelölt biztonságot nyer. Az álláshely már az első naptól garantált, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel, nem a rezidensképzés befejezése után.
  • Az egyetemi klinikai kórházak, az intézetek és a klinikai orvosi központok ebben a 25 szakmában felvehetnek embert, noha az általános szabály kizárja őket az álláshelyre szóló rezidensképzésből.
  • Az aktus 51 nappal a 2026. november 15-i versenyvizsga előtt jelenik meg, tehát a jelöltnek van ideje dönteni álláshely és képzőhely között.
  • A szöveg rövid, és nincsenek benne bonyolult hivatkozások: egy lista, egy időegység, egy versenyvizsga-időszak.

Mi marad probléma

  • A rendelet egyetlen számot sem mutat. Nem tudható, hány álláshelyet írnak ki szakmánként, melyik kórházban és melyik városban, e számok nélkül pedig a lista szándéknyilatkozat marad.
  • Nincs semmilyen közzétett szempont arra, hogy egy szakma felkerüljön a listára vagy lekerüljön róla. Nem ellenőrizhető, miért került fel a geriátria most, és miért nem két évvel korábban.
  • A lista soha nem csökkent. 2024-ben és 2025-ben 23 tételt tartalmazott, most 25-öt, és egyetlen szakmát sem vettek le róla, noha az aktust minden évben kiadják.
  • A felsorolás nincs megszámozva, és nincs betűrendbe sem állítva. A román eredetiben „medicină de urgență” áll a „medicină de familie” előtt, és „microbiologie medicală” a „medicină sportivă” előtt, ugyanúgy, mint a 2024-es és 2025-ös rendeletben. A magyar megnevezésekkel a második pár betűrendbe kerül, ezért a megállapítás a román eredeti szóalakjain nyugszik.
  • A 3-tól 7 évig tartó vállalás, a távozáskori költségtérítési kötelezettséggel, nincs benne a rendeletben, hanem abban a kormányrendeletben, amelyet a rendelet végrehajt. Az a jelölt, aki csak a listát olvassa el, nem tudja meg, mit ír alá.

Hasznos tanácsok

  1. Ellenőrizze, hogy az Önt érdeklő szakma szerepel-e a listán, mielőtt álláshely és képzőhely között választ. A 2026. november 15-i vizsgaidőszaktól 25 szakma van, rajtuk kívül pedig az álláshelyre szóló rezidensképzést nem lehet elvégezni egyetemi klinikai kórházban, intézetben vagy klinikai orvosi központban.
  2. Olvassa el a 18/2009. sz. kormányrendelet 18. cikkét a versenyvizsga előtt. Ott, és nem a rendeletben, van leírva, hogy a képzés megkezdése előtt munkaszerződést ír alá, és hogy annyi évig marad a kórházban, amennyi a rezidensképzés tartama.
  3. Számolja ki a valódi vállalást. A rezidensképzés tartama 3 és 7 év között van, a maradás kötelezettsége pedig rárakódik, tehát a hosszú esetekben tizennégy évről beszélünk, ugyanahhoz az egységhez kötve.
  4. Kérdezze meg a kórházat a letelepedési támogatásról, mielőtt aláír. A határidő előtti távozáskor a le nem dolgozott időszak arányában vissza kell téríteni, a képzési költségekkel együtt.
  5. Kövesse azt a rendeletet, amely jóváhagyja az egységeket és az álláshelyek számát. Ez csak a szakmákat állapítja meg, a konkrét helyek az egészségügyi miniszter másik aktusában jelennek meg.
  6. Ha a geriátria és gerontológia vagy a gyermekpszichiátria a célja, jegyezze meg, hogy ez az első vizsgaidőszak az utóbbi években, amelyben szerepelnek a listán, tehát ne az elmúlt évek tapasztalatára építsen.

Gyakori kérdések

Hány hiányszakma van 2026-ban?
Huszonöt, a 2026. november 15-i vizsgaidőszakra. A 2024-es és a 2025-ös vizsgaidőszakban 23 volt.
Mely szakmák kerültek a listára?
A geriátria és gerontológia, vagyis az idősek gyógyítása, és a gyermekpszichiátria. A 2025-ös listáról semmit nem vettek le.
Mit jelent a hiányszakma?
Olyan szakmát, amelyre a 18/2009. sz. kormányrendelet 18. cikke (4) bekezdésében szereplő tilalomtól eltérve álláshelyre szóló rezidensképzést lehet szervezni egyetemi klinikai osztályokkal működő klinikai kórházakban, intézetekben vagy klinikai orvosi központokban is.
Mire kötelez egy álláshelyre szóló rezidensi hely?
Arra, hogy határozatlan időre szóló egyéni munkaszerződést írjon alá azzal a kórházzal, amely az álláshelyet közzétette, még a képzés megkezdése előtt, és hogy ott annyi évig dolgozzon, amennyi a rezidensképzés tartama, vagyis 3 és 7 év között, szakmától függően.
Mi történik, ha korábban elmegyek?
Viseli a szakmai képzésére fordított összes költséget, és visszatéríti a letelepedési támogatást, a le nem dolgozott időszak arányában, a munkaszerződéshez fűzött kiegészítő okiratnak megfelelően.
Hol vannak az álláshelyek?
A rendelet nem mondja meg. Azokat az egységeket és szakmákat, amelyekre álláshelyre szóló rezidensképzést szerveznek, évente egy másik egészségügyi miniszteri rendelet hagyja jóvá, a 18/2009. sz. kormányrendelet 18. cikke (3) bekezdése szerint.
A 25 szakma közül hány érinti a gyerekeket?
Tizenegy. Kilencnek a megnevezésében a román eredetiben a „pediatrică” szó szerepel, a tizedik a „pediatrie”, vagyis a gyermekgyógyászat, a neonatológia pedig az újszülöttekkel foglalkozik, ami a lista 44%-át jelenti.
Mikortól alkalmazandó a rendelet?
A kihirdetéstől, 2026. szeptember 25-től. Az aktus nem ír elő későbbi időpontot, a 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése pedig megállapítja, hogy a normatív aktusok, a törvények és a rendeletek kivételével, a romániai Hivatalos Közlönyben való közzététel napján lépnek hatályba, ha maguk nem tartalmaznak más időpontot.

A szerkesztőség elemzése

A rendeletnek három cikke és egy listája van. Semmit nem hibázik, és nem mond önmagának ellent, de olyan aktus, amely sokat mond azzal, amit nem mond ki. Az első észrevétel a számolásból jön ki, nem a szövegből: a 25 hiányszakma közül 11 a gyermekgyógyítás. Kilenc a román eredetiben a „pediatrică” szót viseli a megnevezésében, a tizedik a „pediatrie”, vagyis a gyermekgyógyászat, a neonatológia pedig az újszülöttekkel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy azoknak az orvosi szakmáknak a 44%-a, amelyekben az állam nem talál embert, a gyerekek ellátásához tartozik, egy olyan országban, ahol az ilyen rendeleteket évente adják ki, az arány pedig 2024 óta érdemben nem változott.

A második észrevétel a lista egyirányúságát érinti. 2024-ben 23 tételt tartalmazott, 2025-ben ugyanazt a 23-at, most 25-öt. Egyetlen szakma sem esett ki soha. Egy csak növekvő lista két dolgot jelenthet: vagy mindenhol mélyül a hiány, vagy senki nem értékeli újra a régi tételeket. Mivel a rendelet sem a felkerülés, sem a lekerülés szempontjait nem teszi közzé, a kettő között kívülről nem lehet dönteni. Egyetlen sor a szakmánkénti betöltetlen álláshelyek számával megoldaná a kérdést.

A harmadik észrevétel azt érinti, mit vásárol az állam ezzel a kivétellel. A 18/2009. sz. kormányrendelet 18. cikke (4) bekezdésének szabálya éppen azért tartja távol az álláshelyre szóló rezidensképzést az egyetemi klinikai kórházaktól, mert ott már eleve verseny van a helyekért. A hiányszakmákra szóló kivétel megfordítja a logikát: ahol senki nem jön önként, a garantált álláshely vonzó eszközzé válik. Az árát a fiatal orvos fizeti, aki a képzés tartamával egyenlő időre kötődik egy egységhez, vagyis olyan összegre, amely a 7 éves szakmákban a rezidensképzés első napjától számítva tizennégy évre nyúlik.

A negyedik észrevétel a két párba állított aktust érinti. A díjról és a hiányszakmákról szóló rendeletet ugyanazon a napon írták alá, ugyanazon az oldalon jelentek meg, és ugyanarra a versenyvizsgára vonatkoznak, de különböző aláírójuk van: az egyiket a miniszterért egy államtitkár írta alá, a másikat maga az ügyvivő miniszter. Nem hiba, mert mindkét aláírási forma érvényes, de azt mutatja, hogy az aktusok az utolsó pillanatig külön útvonalon haladtak, noha egyiknek sincs értelme a másik nélkül.

Mit kellene megváltoztatni

  • A rendeletnek tartalmaznia kellene a szakmánkénti álláshelyszámot. A számok nélküli lista egyetlen jelöltnek sem engedi meg, hogy összehasonlítsa az esélyeit a szakmák között, a közvéleménynek pedig azt, hogy lássa, a kivétel valóban valós hiányt fed-e le.
  • A listára való felkerülés és a lekerülés szempontjait közzé kellene tenni. Egy mérhető küszöb, például a betöltetlen álláshelyek országos aránya, felváltana egy olyan döntést, amely minden leírt indokolás nélkül jelenik meg.
  • A listát meg kellene számozni. Huszonöt vesszővel felsorolt megnevezés, amelyek közül négy maga is tartalmaz kötőszót, az utolsó kettőt pedig az aktusban vessző sem választja el, nehezen számolható meg, noha a számuk éppen az aktus alapvető információja.
  • A rendeletnek emlékeztetnie kellene a vállalás tartamára. Egy mondat a képzés megkezdése előtt aláírt munkaszerződésről és a maradás kötelezettségéről éppen annak a jelöltnek volna hasznos, aki a listát olvassa el, és nem a kormányrendeletet.
  • Ugyanannak a versenyvizsgának a két rendeletét egyetlen aktusként vagy kölcsönös hivatkozással kellene kiadni. A díjat és a hiányszakmákat együtt olvassa az ember, most viszont egyik sem említi a másikat.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 819. szám, 2026. szeptember 25., 13. oldal 16 oldal PDF, 143 KB a jogi aktus a(z) 13. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.