57/2026. sz. ANRE-rendelet: 2 mol% hidrogén a gázvezetékben

Röviden

A hidrogén első ízben kerül be a vezetékben szállított gáz minőségi listájába, legfeljebb 2 mol% határértékkel. A régi melléklet egyáltalán nem említette.
A felső fűtőérték, az a szám, amellyel a gázmérőn látható köbméterek a számlán kilowattórává válnak, most először felső határt is kap, nem csak alsót: 34,95 és 42,68 MJ között köbméterenként, vagyis 9,71 és 11,86 kWh között köbméterenként.
A nitrogén legfeljebb 10%-ról legfeljebb 5%-ra szorul össze, a szén-dioxid pedig 8%-ról 2,5%-ra. A termelőknek 12 hónapjuk van, 2027. szeptember 9-ig, hogy a berendezéseiket szintre hozzák.

Jogi aktus: az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság elnökének 57/2026. sz. rendelete a Romániában forgalmazott földgázmennyiségek mérési szabályzatának módosításáról és kiegészítéséről, amelyet az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság elnökének 62/2008. sz. rendelete hagyott jóvá
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 765. szám, 2026. szeptember 9.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 9., a közzététel napja

Annak a gáznak, amely a lakás kazánjába érkezik, 2026. szeptember 9-től új kötelező tulajdonságlistája van, és egyikük eddig nem létezett: a hidrogén. Az ANRE elnökének 57/2026. sz. rendelete teljes egészében lecseréli a földgázmennyiségek mérési szabályzatának 5. sz. mellékletét, vagyis azt a táblázatot, amely megmondja, mit tartalmazhat a Romániában eladott gáz, és milyen határok között. A rendelet közvetlenül az után a szám után következik, amellyel az ANRE augusztus 28-án jóváhagyta a Hidrogénkódexet és a megújuló hidrogén kötelező kvótáit. Az első aktus megmondja, mennyi hidrogént kell termelni, a második azt, mennyi hidrogén kerülhet be a gázvezetékbe: legfeljebb 2 mol%.

Az 5. sz. melléklet a szabályzatnak az a része, amelyet mindenki megérez, aki számlát fizet. A szabályzat nem gázt ad el, hanem megállapítja, hogyan mérik, és hogyan alakítják át a köbmétereket energiává. A 84. cikk képlete rövid: a számlázott energia a térfogat szorozva a felső fűtőértékkel. A térfogatot a gázmérő adja, a fűtőérték pedig a gáz kémiai összetételéből jön. Az 5. sz. melléklet pontosan ezt az összetételt rögzíti.

Eddig a táblázatban egyetlen energiához kötődő szám szerepelt, egy 7 840 kcal köbméterenkénti alsó küszöb, vagyis 32,82 MJ, illetve 9,12 kWh. Felső határ nem volt, és Wobbe-szám sem, jóllehet a szabályzat 2008 óta meghatározta a fogalmat. Az új mellékletben mindkettő ott van. A felső fűtőértéknek 34,95 és 42,68 MJ között kell lennie köbméterenként, rövid idejű, 45,28-ig terjedő tűréssel, a Wobbe-számnak pedig 45,70 és 54,00 MJ között köbméterenként. A relatív sűrűség is intervallumot kap, 0,555-től 0,70-ig.

A számokat nem Bukarestben találták ki. A rendelet beemeli a 2. sz. melléklet szabványlistájába az SR EN 16726 szabványt a H gázcsoport gázminőségéről, a relatív sűrűség intervalluma és a Wobbe-szám felső vége pedig pontosan az ebből az európai szabványból való. A második hozzáadott szabvány, az SR EN 437, a felhasználói készülékek vizsgálati gázairól szól, vagyis éppen azokról a kazánokról és gáztűzhelyekről, amelyek a vezeték végén elégetik a gázt.

A táblázat többi része összeszorul. A nitrogén legfeljebb 10 mol%-ról legfeljebb 5%-ra ereszkedik, rövid idejű, 7%-ig terjedő tűréssel és egy listával azokról a betáplálási pontokról, ahol továbbra is elfogadott a 10%. A szén-dioxid 8%-ról 2,5%-ra ereszkedik, 4%-ig terjedő tűréssel és négy kivételes ponttal. A kén-hidrogén 6,8-ról 5 milligrammra ereszkedik köbméterenként. Az oxigén marad 0,02 mol%-on, de első ízben kivételeket kap a biometán-betáplálási berendezések körül, 0,2%-ot a szállítási rendszerben és 0,5%-ot az elosztásban.

Milyen hatásokkal jár

A rendelet a közzététel napjától, 2026. szeptember 9-től alkalmazandó. A VI. cikk csak annyit mond, hogy a rendelet megjelenik a romániai Hivatalos Közlönyben, későbbi dátum kikötése nélkül, a 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése pedig megállapítja, hogy az autonóm közigazgatási hatóságok normatív aktusai a közzététel napján lépnek hatályba, ha nem rendelkeznek másként. A közzétételtől számított háromnapos határidő a törvényekre és a kormányrendeletekre vonatkozik, nem az ANRE rendeleteire.

Egy lakossági ügyfélnél a számla nem változik a közzététel napján. Nem változik a gázmérő, nem változik a leolvasási időköz, és nem változik a számítás módja: a rendelet egyetlen olyan cikkhez sem nyúl, amely ezeket szabályozza. Ami változik, az az a sáv, amelyben a szorzás második tényezője mozoghat. A számlázáshoz használt felső fűtőértéknek mostantól 9,71 és 11,86 kWh között kell lennie köbméterenként. A sáv két vége között 22,1% energiakülönbség van ugyanarra a köbméterre, amelyet a gázmérő kijelez, tehát érdemes a számlán szereplő számot is megnézni, nem csak a térfogatot.

Az alsó küszöb emelkedik. A régi, 7 840 kcal köbméterenkénti határ 9,12 kWh-t jelent, az új, 34,95 MJ-os határ pedig 9,71 kWh-t. Ez 0,59 kWh-val több minden egyes köbméteren, vagyis 6,5%-os növekedés abban a minimális energiában, amelyet az ügyfél ugyanazért a mért mennyiségért kaphat. A küszöb nem érződik azokban a hónapokban, amikor a gáz jó, mert nem azt mondja meg, mennyit kap, hanem azt, mennyinél kevesebbet nem kaphat. Pontosan azokban a hónapokban számít, amikor a minőség megcsúszik, és a számlán szereplő szám úgy csökken, hogy a gázmérőn semmi nem változik.

A hidrogén határértéke az ellenkező irányba megy, és itt nevén kell nevezni a dolgokat. A hidrogénnek azonos térfogaton nagyjából a metán energiájának egyharmada van. Ha a gáz 2%-a metán helyett hidrogénné válik, egy köbméter körülbelül 0,5 MJ-lal kevesebbet visz, vagyis a szokásos energiatartalom mintegy 1,4%-ával kevesebbet. Mivel a számla energiára, nem térfogatra készül, az ügyfél nem veszít pénzt: valamivel több köbmétert fogyaszt majd ugyanazért a hőért, de ugyanannyi kilowattórát fizet. A különbözetet az fizeti meg, akinek meghatározott gázra tervezett készüléke van, és éppen ezért került be a vizsgálati gázokról szóló szabvány.

A termelőknek a III. cikk szabja meg a nehéz határidőt: a hatálybalépéstől számított 12 hónap, tehát 2027. szeptember 9-ig, hogy a termelői vezetékekbe, a szállítási rendszerbe vagy az elosztásba bevitt gáz megfeleljen az új követelményeknek. Ez nem szándékkötelezettség, hanem eredménykötelezettség, a termelő, kezelő, kondicionáló, sűrítő vagy átadó berendezésekre vonatkozó műszaki intézkedésekkel.

Azoknak a cégeknek, amelyeknek projektjük van folyamatban, a II. cikk a hasznos rész. Azok a műszaki tervek, amelyek 2026. szeptember 9. előtt kiadott műszaki csatlakozási szakvélemény alapján készültek, és tervezés, ellenőrzés, engedélyezés, kivitelezés vagy átvétel alatt állnak, hozzáigazítandók az új követelményekhez. A hozzáigazítás a dokumentáció felülvizsgálatával történik, új szakvélemény nélkül, ha a műszaki megoldás ugyanaz marad. Ha a megoldás vagy a műszaki paraméterek megváltoznak, a termelői vezetékrendszer üzemeltetője ingyenesen frissíti a szakvéleményt, a kedvezményezett kérésére. Az üzembe helyezés azonban továbbra is az új követelményeknek való megfelelés igazolásától függ.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Az 5. sz. melléklet korábbi formája az, amely a 80/2020. sz. ANRE-rendeletből állt elő, 2020. május 21-i hatállyal. A szabályzatot ezt követően is módosították, utoljára a 64/2023. sz. ANRE-rendelettel, 2023. május 1-jei hatállyal, de azok a módosítások más fejezeteket érintettek. Az alábbi összehasonlítás a 2026. szeptember 9. előtti egységes szerkezetű formával készült, nem a 2008-as szöveggel.

Az első változás a metán, és az általános benyomás ellen megy. A 2020-as rendelet a metán küszöbét 70 mol%-ról 85 mol%-ra emelte, egy listával a kivételt élvező termelési pontokról. Az új melléklet ismét legalább 70 mol%-ot ír, mindenkire, kivétellista nélkül. Papíron a metán küszöbe 15 százalékponttal csökken.

A gyakorlatban nem csökken ennyivel, és ez csak az oszlop összeadásából látszik. Ha összeadjuk a táblázatban szereplő összes többi összetevő felső határértékét, 10% etán, 3,5% propán, 1,5% bután, 0,5% pentán, 0,1% hexán, 0,05% heptán, 0,05% magasabb szénhidrogének, 5% nitrogén, 2,5% szén-dioxid, 0,02% oxigén és 2% hidrogén, akkor 25,22%-ot kapunk. A metánra 74,78% marad, vagyis csaknem öt ponttal több, mint a táblázatba írt küszöb. Még a nitrogénre és a szén-dioxidra kiterjesztett tűrésekkel is 28,72%-ra megy fel az összeg, és 71,28%-ot hagy a metánnak. A 70%-os küszöb soha nem lesz az a határ, amely elvág: megelőzi a többi sor aritmetikája.

A második változás az energia. A régi mellékletben egyetlen szám volt, egy 7 840 kcal köbméterenkénti minimum, egy régóta kiment mértékegységben kifejezve. Az új mellékletben van minimum, maximum és rövid idejű tűrés, megajoule-ban kifejezve, plusz egy Wobbe-szám és egy relatív sűrűség, amely korábban egyáltalán nem létezett.

A harmadik változás a gázban lévő levegő. A nitrogén megfeleződik, a szén-dioxid egyharmadánál is kevesebbre csökken. Ezek azok az összetevők, amelyek nem égnek, tehát pontosan azok, amelyektől egy köbméter kevesebb energiát ér. Az összeszorításuk ennek a rendeletnek az érdemi része, még ha a cím nem is jelenti be.

A negyedik változás a vízharmatpont, vagyis az a hőmérséklet, amelyen a gázban lévő víz kicsapódni kezd a vezetékben. A régi megfogalmazás egyetlen volt, legfeljebb mínusz 15 Celsius-fok az átadási pont nyomásán. Az új kettébontja, a szállítási nyomás szerint: mínusz 8 fok 40 bara nyomáson a 24 bara feletti szállításoknál, és mínusz 15 fok a vezetékben lévő nyomáson a 24 bara alatti szállításoknál.

Azt is érdemes elmondani, mi tűnt el. A régi mellékletben két olyan sor volt, amely az újban már nincs: a földgáz megengedett legnagyobb hőmérséklete, 50 Celsius-fok, és az etil-merkaptán szagosítóanyagként való kifejezett említése. A hőmérséklet sehol nem jelenik meg a mellékletben. A merkaptánok megjelennek, de anyagcsaládként, nem meghatározott anyagként, ami szabad kezet ad az üzemeltetőnek más szagosítóanyag választására.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

A fűtőérték első ízben kap felső határt és Wobbe-számot, tehát a gáz nem lehet sem túl szegény, sem túl gazdag a vezetékre kötött készülékek számára.
Az energia alsó küszöbe 9,12-ről 9,71 kWh-ra emelkedik köbméterenként, 6,5%-kal, annak a javára, aki fizet.
A nitrogén és a szén-dioxid, vagyis azok az összetevők, amelyek nem égnek, a régi határértékek felére, illetve egyharmadánál is kevesebbre szorulnak össze.
A hidrogén határértéke bezár egy szabályozási rést, amely a 2026. augusztus 28-án jóváhagyott Hidrogénkódexszel keletkezett: mostantól tudni lehet, mennyi hidrogén kerülhet be a gázhálózatba.
A biometán saját szabályozást kap az oxigénre, éppen a betáplálási pontban mért értékekkel és 24 órás mozgóátlaggal, ami alkalmazhatóvá teszi a 9/2026. sz. sürgősségi kormányrendelettel bevezetett, a betáplálás korlátozására vonatkozó kötelezettségeket.
A folyamatban lévő projektekkel rendelkező cégek nem fizetnek a műszaki csatlakozási szakvélemény frissítéséért, még akkor sem, ha a műszaki megoldás megváltozik.

Mi marad probléma

Minden számot „standard körülmények között” adnak meg, olyan kifejezéssel, amelyet a módosított szabályzat sehol nem határoz meg. A szabályzat az „alapkörülményeket” 15 Celsius-fokon és 1,01325 baron határozza meg, a 8. cikk (4) bekezdésében pedig kifejezetten megengedi a 0 Celsius-fokra való áttérést. A két viszonyítás közötti különbség minden térfogati értéken 5,5%.
Az összes kén határértéke intervallumként van kiírva, 20-tól 50 mg-ig köbméterenként, anélkül hogy megmondanák, ki választja ki a számot az intervallumból.
A fűtőérték a mellékletben megajoule-ban van kifejezve, ugyanennek a szabályzatnak a 84. cikke szerinti számlázási képlet viszont kilowattórában kéri. Az átváltás egyszerű, de mindenki maga végzi el.
A termelőkre vonatkozó 12 hónapos határidő 2027. szeptember 9-ig fut, egy meghatározott termelési pontra, a Galbenu II-re vonatkozó kivétel pedig 40 nappal korábban, 2027. július 31-én jár le. A két határidő rosszul fedi egymást.
A gáz megengedett legnagyobb hőmérséklete, 50 fok, mindenféle magyarázat nélkül tűnik el a mellékletből.
Az a szabvány, amelyből a számok származnak, az SR EN 16726, a nem kötelező szabványok listájába kerül be, jóllehet a benne szereplő értékek az 5. sz. melléklet révén kötelezővé válnak.

Hasznos tanácsok

Nézze meg a gázszámlán azt a sort, amely a számlázáshoz használt felső fűtőértéket mutatja. A szabályzat 105. cikke kötelezi a szolgáltatót, hogy odaírja, a köbméterben megadott fogyasztás és a teljes energia mellé. A számnak mostantól 9,71 és 11,86 kWh közé kell esnie köbméterenként.
Ha két számla között szeretne ellenőrizni, a 104. cikk kötelezi az elosztói rendszerüzemeltetőket, hogy naponta közzétegyék a honlapjukon a felső fűtőérték értékeit a licencük alá tartozó minden településre.
Azoknak a cégeknek, amelyeknek 2026. szeptember 9. előtt kiadott műszaki csatlakozási szakvéleményük és befejezetlen projektjük van, írásban kellene állásfoglalást kérniük a termelői vezetékrendszer üzemeltetőjétől a II. cikkről: beletartozik-e a projekt vagy sem, és ha igen, a szakvélemény frissítése ingyenes.
Akinek az égés minőségére érzékeny berendezése van, gázmotor, kogeneráció, ipari kemence, annak a Wobbe-számot kellene követnie, nem csak a fűtőértéket. A Wobbe az a paraméter, amely megmondja, ugyanúgy viselkedik-e a láng az égő azonos beállításánál.
A biometántermelőknek érdemes ellenőrizniük a betáplálási pontban lévő oxigénelemzőjüket. A melléklet 24 órás mozgóátlagot ír elő, tehát egy pontszerű mérés bizonyítékként már nem elegendő.
Kövesse a szabályzat újraközlését. Az V. cikk elrendeli, a szövegek átszámozásával, a mostani cikkekre való hivatkozásokat pedig, a szerződésekben lévőket is beleértve, újra kell majd olvasni az újraközlés után.

Gyakori kérdések

Változik valami abban, amennyit a gázért fizetek?

Közvetlenül nem, és a közzététel napján sem. A rendelet nem módosítja az árat, nem módosítja az elosztási tarifát, és nem nyúl ahhoz, ahogyan a gázmérőt leolvassák vagy a számlát kiszámítják. Azt a sávot módosítja, amelyben a felső fűtőérték állhat, vagyis azt a számot, amellyel a gázmérőn látható köbméterek kilowattórává alakulnak. A hatás idővel látszik, azon keresztül, hogy a gáz többé nem eshet 9,71 kWh alá köbméterenként.

Mit jelent a számlán szereplő felső fűtőérték?

Azt az energiát, amely egy köbméter gáz teljes elégetésekor felszabadul, a szabályzat szerinti referenciakörülmények között. A számla energiára készül, nem térfogatra, így a 84. cikk képlete a korrigált térfogatot szorozza meg ezzel a számmal. A nagyobb fűtőértékű gáz azt jelenti, hogy kevesebb köbméter kell ugyanahhoz a hőhöz.

Lesz hidrogén az otthoni kazánomban?

A rendelet senkit nem kötelez hidrogén betáplálására. Csak azt mondja meg, mennyi hidrogén fogadható el a vezetékben lévő gázban, ha valaki betáplálja: legfeljebb 2 mol%. E rendeletig a minőségi melléklet egyetlen sort sem tartalmazott a hidrogénről, tehát nem létezett leírt határérték.

Ha a gázban hidrogén van, pénzt veszítek?

Nem, mindaddig, amíg a számla energiára készül. A hidrogénnek azonos térfogaton nagyjából a metán energiájának egyharmada van, tehát 2% hidrogén mintegy 1,4%-kal csökkenti egy köbméter energiatartalmát. Valamivel több köbmétert fogyaszt majd ugyanazért a hőért, de ugyanannyi kilowattórát fizet. A hidrogén problémája műszaki, nem számlázási: a meghatározott gázra tervezett készülékeket érinti.

Változik a gázmérő vagy a leolvasási időköz?

Nem. A rendelet csak a 2. sz. mellékletet, vagyis a szabványlistát, és az 5. sz. mellékletet, vagyis a minőségi követelményeket módosítja. A gázmérőkről, a térfogatkorrektorokról, a leolvasásokról és a számlázásról szóló fejezetek változatlanok maradnak. Az 50 mbar alatti nyomásra való membrános gázmérőknek, vagyis a lakásokban lévőknek, most sincs szükségük térfogatkorrektorra.

Mikortól alkalmazandó, és kinek van ideje alkalmazkodni?

A rendelet 2026. szeptember 9-től, a közzététel napjától alkalmazandó. Azoknak a termelőknek, akik a termelési területeken meglévő berendezéseket üzemeltetnek, 12 hónapjuk van, 2027. szeptember 9-ig, hogy a vezetékekbe bevitt gáz megfeleljen az új követelményeknek. A folyamatban lévő műszaki tervek a II. cikk különleges szabályozása alá esnek.

Mi történik, ha egy termelő nem tartja be a határértékeket?

A mellékletben megnevezett termelési pontokra a 11. és a 12. jegyzet kifejezetten előírja, hogy a termelő a szállítási rendszerüzemeltető írásbeli kérésére köteles csökkenteni a termelést vagy leállítani a szállítást. Egyebekben az energiajogszabályok szabálysértési rendszere alkalmazandó, a biometánnál pedig a szállítási rendszerüzemeltetőnek 2026 februárja óta kötelessége korlátozni vagy leállítani a nem megfelelő betáplálást.

Hol találom az új melléklet teljes szövegét?

Románia romániai Hivatalos Közlönye I. részének 2026. szeptember 9-i, 765. számában, a 13-tól 15. oldalig. A melléklet teljes egészében szerepel ebben a cikkben is, az aktus eredeti szövegét tartalmazó szakaszban.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

A melléklet 2. pontja, az „Összes kén” sor. A határérték „20-tól 50-ig” van kiírva, tehát intervallum, nem egyetlen szám. Az aktusból semmi nem mondja meg, ki választja ki az értéket az intervallumból, és milyen szempont szerint. Hogy egyetlen határértékről van szó, az ugyanennek a mellékletnek a 8. jegyzetéből látszik, amely egyes számban beszél a „felső határértékről”, és megengedi, hogy az legfeljebb 48 órára megemelkedjen. Az a gáz, amelyben 45 mg összes kén van köbméterenként, a közzétett szöveg szerint egyszerre megfelelő és nem megfelelő.
A melléklet 3. pontja, a „Vízharmatpont” sor. Az első francia bekezdés „a 24 bara-nál nagyobb szállítási nyomásokra” alkalmazandó, a második „a 24 bara-nál kisebb szállítási nyomásokra”. A pontosan 24 bara szállítási nyomás egyikbe sem esik bele, tehát rá a melléklet semmilyen vízharmatpont-határértéket nem ír elő. A korábbi megfogalmazásnak, amely nem osztott nyomásküszöbök szerint, nem volt ilyen rése.
A melléklet 7. jegyzetének b) pontja. A táblázat „Merkaptánok” sora minimumot ír elő, 8 mg-ot köbméterenként, vagyis azt a szagosítási küszöböt, amely alatt a gáz szaga már nem érezhető. A 7. jegyzet b) pontja ezt a szabályt a határkeresztező összekötési pontokon azzal váltja fel, hogy „a felső határértékek 6-tól 8 mg/m3-ig terjednek”, amit annak a lehetősége követ, hogy „magasabb határértékig” emelkedjenek. Sem az intervallum vége, sem a magasabb határérték nincs meghatározva az aktusban, az intervallum egyik vége, a 6 mg pedig az általános küszöb alatt van.

A szerkesztőség elemzése

A rendelet valós és régi problémát old meg. A gáz minőségi mellékletéhez 2020. május 21. óta nem nyúltak, azelőtt pedig egy olyan hálózatra írták, amelyet csaknem kizárólag a belföldi termelés táplált, kiszámítható összetételű gázzal. Időközben Románia összekapcsolódott a szomszédos rendszerekkel, biometánt fogadott be, és e rendelet előtt hat nappal jóváhagyott egy Hidrogénkódexet. Egy olyan táblázat, amelyben sem Wobbe-szám, sem relatív sűrűség, sem egyetlen sor hidrogénről nem szerepelt, ezek közül egyiket sem tudta már kiszolgálni. Az SR EN 16726-hoz való igazodás természetes lépés volt, és az, hogy az ANRE egy rövid aktussal, egyetlen teljes egészében lecserélt melléklettel tette meg, jobb, mint egy foltozássorozat.

A gazdasági tét csak akkor látszik, ha összeadjuk az oszlopokat, és más, mint amit a cím sugall. A metán mintha 85%-ról 70%-ra csökkenne, ami 15 pontos lazítás lenne. Nem az. Az összes többi összetevő felső határértékének összege 25,22%, tehát a metán nem mehet 74,78% alá, a nitrogénre és a szén-dioxidra kiterjesztett tűrésekkel pedig 71,28% alá. A táblázatban szereplő 70%-os küszöbnek egyetlen megengedett kombinációban sincs saját hatása. A valódi korlát a metán sorából az inert összetevők soraiba és az energiahatárértékbe került át, ami műszakilag jobb megközelítés, mert az égőnek nem az számít, mennyi metánja van a gáznak, hanem az, mennyi energiája, és hogyan ég.

A második észrevétel, amely az aktus elejétől a végéig olvasva nem látszik, a 3. pont három új sora közötti kapcsolat. A Wobbe-szám meghatározás szerint a fűtőérték osztva a relatív sűrűség négyzetgyökével, a három közzétett intervallum pedig nem független egymástól. A megengedett legnagyobb relatív sűrűségen, 0,70-en a 45,70-es minimális Wobbe-szám legalább 38,24 MJ köbméterenkénti fűtőértéket kíván, vagyis 10,62 kWh-t, 3,29 MJ-lal többet, mint a táblázatba írt 34,95-ös küszöb. Fordítva, az a gáz, amely pontosan az energiaküszöbön áll, nem léphet túl 0,585-ös relatív sűrűséget, nem 0,70-est. A „minimális fűtőérték és maximális sűrűség” kombináció 41,77-es Wobbe-számot ad, az alsó határérték alatt, a „maximális fűtőérték és minimális sűrűség” kombináció pedig 57,29-et, a felső fölött. Ez nem hiba, minden gázspecifikáció így működik, de azt jelenti, hogy a táblázat számai nem olvashatók külön sorokként, és ezt a melléklet sehol nem mondja meg.

Az aktus gyenge pontja a szóhasználat, nem a műszaki tartalom. Minden értéket „standard körülmények között” adnak meg, olyan kifejezéssel, amely a módosított szabályzatban sehol máshol nem fordul elő. A szabályzat az „alapkörülményeket” határozza meg, 15 Celsius-fokon és 1,01325 baron, valamint a „referenciakörülményeket”, a 8. cikk (4) bekezdése pedig kifejezetten megengedi a 0 Celsius-fokra való áttérést. A két térfogati viszonyítás között 1,0549-es arány áll, tehát 5,5% minden köbméterre kifejezett értéken. Egy 34,95 MJ-os küszöb mást jelent 15 fokon, mint 0 fokon. Ez azonban nem jogi következménnyel járó hiba, mert ugyanennek a szabályzatnak a 84. cikke 15 fokban rögzíti az égési hőmérsékletet, a hivatkozási listában szereplő SR ISO 13443 szabvány neve pedig éppen „Standard referenciakörülmények”, tehát egy jóhiszemű olvasó egyetlen válaszhoz jut. Az az európai szabvány, amelyből a számokat átvették, a maga részéről szintén 15 Celsius-fokot használ, mind az égésre, mind a térfogatra. Marad azonban egy hanyagság, amely három szóval javítható.

Egy utolsó részlet annak, aki az európai eredetivel veti össze. A Wobbe-szám felső vége, 54,00 MJ köbméterenként, és a relatív sűrűség intervalluma, 0,555-től 0,70-ig, változatlanul az SR EN 16726-ból származik. Az alsó vég nem: a szabvány 46,44-től indul, a román melléklet pedig 45,70-et ír, 0,74 MJ-lal lejjebb. A különbség nem nagy, de egyetlen irányba tart, a szegényebb gáz elfogadása felé, és megérdemelt volna egy indokolást a jóváhagyási előterjesztésben, mert ez az egyetlen hely, ahol Románia eltér attól a szabványtól, amelyet éppen most tett be a hivatkozási listájába.

Mit kellene megváltoztatni

A „standard körülmények” kifejezés meghatározása a szabályzat 1. sz. mellékletében. Egy sor a fogalomjegyzékben, amely a 8. cikk (2) bekezdése szerinti alapkörülményekre utal. Hatás: az 5. sz. melléklet kilenc térfogati értéke értelmezés nélkül ellenőrizhetővé válik, a termelő és az üzemeltető közötti jogvitát pedig nem lehet többé a referencia-hőmérsékleten folytatni.
Az összes kén határértékének egyetlen számra zárása. Vagy 20, vagy 50, vagy egy szabály, amely megmondja, ki állapítja meg az értéket, és mely pontokra. Hatás: a laboratóriumi elemzés ítéletet ad, nem vitát.
A pontosan 24 bara szállítási nyomás lefedése a vízharmatpontnál. Elég, ha a két francia bekezdés egyike azt mondja, hogy „nagyobb vagy egyenlő”. Hatás: eltűnik az a rés, amelyből azt lehet állítani, hogy ezen a nyomáson semmilyen határérték nem alkalmazandó.
A III. cikk határidejének összehangolása a melléklet jegyzeteiben lévő dátumokkal. A Galbenu II-re vonatkozó kivétel 2027. július 31-én jár le, az általános megfelelési határidő pedig 2027. szeptember 9-én. Hatás: a Galbenu II termelője tudja, hogy a két dátum közötti 40 napot fedi-e a türelmi idő vagy sem.
A fűtőérték kifejezése kilowattórában is köbméterenként, a megajoule mellett. Ugyanennek a szabályzatnak a 84. cikke szerinti számlázási képlet kilowattórát kér, és a számlák is azt használják. Hatás: az ügyfél közvetlenül összevetheti a számlán szereplő számot a mellékletben lévő határértékkel, átváltás nélkül.
A szabályzat 129. cikkének frissítése az V. cikk által elrendelt újraközléskor. A cikk a szabályzat be nem tartását „a 351/2004. sz. gáztörvény szerint” szankcionálja, azt a törvényt pedig a 123/2012. sz. törvény 200. cikke (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatás: az új minőségi követelmények olyan szankciós alapot kapnak, amely létezik, az újraközlés pedig nem visz tovább egy 14 éve halott hivatkozást.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 765. szám, 2026. szeptember 9. 16 oldal PDF, 115 KB a jogi aktus a(z) 13. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitása PDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.