Röviden
- Az Alkotmánybíróság nem volt hajlandó meghatározni, mely cselekmények nem tartoznak az adatok jogosulatlan átvitelének bűncselekményébe, amelyet egy évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.
- A kifogást elfogadhatatlanként elutasította: az indítványozó nem a törvényt támadta, hanem azt, ahogyan azt a saját büntetőperében értelmezik és alkalmazzák.
- A határok megvonása a bíróságok feladata marad, amelyek esetről esetre állapítják meg, hogy a hozzáférés engedélyezett volt-e vagy sem.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 567. szám, 2026. július 10.
Kihirdetve: 2025. október 16.
Egy adatok jogosulatlan átvitele miatt vád alá helyezett vádlott azt kérte az Alkotmánybíróságtól, mondja ki, hogy a saját fájljainak a saját számítógépéről egy pendrive-ra való átmásolása nem bűncselekmény, a Bíróság pedig azt válaszolta, hogy erről nem ő dönt. A 2025. október 16-i 450. sz. határozat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 10-i 567. számában jelent meg, egyhangú szavazattal, elfogadhatatlanként elutasítja a kifogást. Ez egyike annak a két büntetőjogi határozatnak, amelyet a Bíróság ugyanazon a napon hozott és ugyanabban a lapszámban tettek közzé, a másik pedig az, amelyben kimondta, hogy az elévülés megszakadása a bűncselekmény valamennyi részesével szemben kifejti a hatását.
A vitatott szöveg egyetlen mondatból áll. A Büntető Törvénykönyv 364. cikke kimondja: „Az adatok jogosulatlan átvitele valamely informatikai rendszerből vagy informatikai adathordozóból egy évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A kifogást a vaslui törvényszék büntető szekciója előtt vetették fel, amely 2021. április 22-i végzésével fordult a Bírósághoz. Az indítványozó azt állította, hogy a „jogosulatlan átvitel” kifejezés általános és kétértelmű: a jogosulatlan azt jelenti, hogy valakit senki nem hatalmazott fel, ő azonban senki felhatalmazására nem szorul ahhoz, hogy a saját számítógépéhez hozzáférjen és pendrive-ra másoljon fényképeket, zenét vagy dokumentumokat. Arra is rámutatott, hogy az adat fogalma többjelentésű, és személyes adatokra is kiterjedhet, például egy személyazonossági igazolvány másolatára.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy a szöveg jelenlegi formájában érintetlen marad, az indítványozó pere pedig folytatódik az érdemben eljáró bíróság előtt.
A második hatás a két joghatóság közötti határvonalat érinti. A Bíróság a 14. bekezdésben megállapította, hogy az indítványozó nem fogalmaz meg valódi alkotmányellenességi bírálatot, hanem az őt érintő büntetőperben a rendelkezések értelmezésének és alkalmazásának módjával elégedetlen. Márpedig a törvény értelmezése és alkalmazása, vagyis az alkalmazandó norma azonosítása, tartalmának elemzése és a megállapított tényekhez igazítása, a bíróság hatáskörébe tartozik.
A harmadik hatás az alkotmányossági felülvizsgálat korlátainak felidézése. A Bíróság a 2014. október 7-i 504. sz. határozat 14. bekezdésére hivatkozva megismételte, hogy a törvényeket, a kormányrendeleteket, a nemzetközi szerződéseket és a parlamenti házszabályokat az Alkotmányhoz mérten vizsgálja, a törvény alkalmazása és értelmezése pedig kizárólag az ügy érdemében eljáró bíróság, a jogorvoslati bíróságok, az egységes gyakorlat kérdésében pedig a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék hatáskörében marad.
A negyedik hatás az, ami nem történt meg. Az indítványozó az Alkotmány 26. cikkére hivatkozott, amely az intim, a családi és a magánéletről szól, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. cikkének tükrében. Mivel a kifogást elfogadhatatlanként elutasították, azt érdemben nem vizsgálták, így e szövegek egyike sem kapott választ.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi. A határozat nem módosítja a Büntető Törvénykönyv 364. cikkét, nem szűkíti annak hatályát és nem told hozzá feltételeket.
Ami tisztázódott, az az, hogy ki válaszol az ügyben felmerült kérdésre. A vaslui törvényszék álláspontjában már kifejtette, hogy az a kérdés, mennyiben engedélyezett vagy jogosulatlan valamely személy hozzáférése egy másik személy birtokában lévő informatikai rendszerhez, ténykérdés, amelyet az igazságügyi szervek a bizonyítékok alapján elemeznek. A Bíróság hallgatólagosan megerősíti ezt az utat azzal, hogy nem hajlandó ő megvonni a bűncselekmény tárgyi elemének határait.
Az is világosabbá vált, mit kért valójában az indítványozó. A 13. bekezdésben a Bíróság rögzíti, hogy olyan helyt adó határozatot kértek tőle, amely megállapítja, hogy bizonyos cselekmények nem tartoznak a bűncselekmény tárgyi elemébe. Egy ilyen kérés, a megkereső bíróság szavaival, a Bíróság jogalkotó szervvé alakítását jelentette volna.
Változatlan marad az ügyészség képviselője által másodlagos érvelésében felhívott eljárási keret is: a büntetőeljárási törvénykönyv 138. cikke meghatározza azokat a fogalmakat, amelyeket az indítványozó tisztázatlannak tartott, a 168. cikk pedig az informatikai házkutatást szabályozza. Lakáskutatás keretében, az adott rendszerre vonatkozó, informatikai házkutatást elrendelő végzés hiányában, a rendszerhez való hozzáférés bármely formája tilos.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Világosan megőrzi a határt: az Alkotmánybíróság a törvény szövegét vizsgálja, az érdemben eljáró bíróság pedig megállapítja, hogy a konkrét cselekmény a hatálya alá tartozik-e.
- Megakadályozza, hogy az alkotmányossági felülvizsgálat a felmentés megszerzésének kerülő útjává váljon.
- Emlékeztet arra, hogy a vádlott által felhozott tisztázatlanságnak a normára kell vonatkoznia, nem az ő ténybeli helyzetére.
- Érintetlenül hagyja egy jövőbeli, helyesen megfogalmazott bírálat lehetőségét ugyanezzel a szöveggel szemben.
Mi marad probléma
- Az érdemi kérdés nyitva marad: a Büntető Törvénykönyv 364. cikke, ahogyan a határozat idézi, nem mondja meg, kié kell hogy legyen az az informatikai rendszer, amelyből az adatokat átviszik.
- A felhívott három jogalap, az Alkotmány 26. cikke, az egyezmény 8. cikke és a Charta 7. cikke, semmilyen választ nem kap.
- A határozat legkonkrétabb jogi tartalma, az informatikai házkutatásról szóló rész, csak az ügyészi indítvány összefoglalójában jelenik meg, nem a Bíróság indokolásában.
- A Bírósághoz fordulás és a határozat közzététele között 1905 nap telt el, egy olyan válaszért, amely az érdemet nem érinti.
Hasznos tanácsok
- Ha egy büntetőjogi normát akar támadni, mutassa meg, mi az a szövegben, ami bárki számára tisztázatlan, nem azt, amit önnek az ügyben felrónak. A kettő közötti különbség dönti el az elfogadhatóságot.
- Az az érv, hogy az ön cselekménye nem tartozik a bűncselekmény tartalmába, az érdemben eljáró bíróság előtt támasztható alá bizonyítékokkal, nem az Alkotmánybíróságon.
- Ha az ügyben informatikai rendszerből származó adatok szerepelnek, ellenőrizze, volt-e informatikai házkutatást elrendelő végzés. Enélkül a rendszerhez való hozzáférés lakáskutatás keretében tilos.
- A szakkifejezések jelentéséért nézze meg a büntetőeljárási törvénykönyv 138. cikkét, ahol azokat meghatározzák, és a 168. cikket, amely az informatikai házkutatás eljárását szabályozza.
- Ne feledje, hogy az elfogadhatatlanként való elutasítás nem hitelesíti a törvény szövegét. Csak annyit mond, hogy a kérdést rossz intézménynek tették fel.
Gyakori kérdések
Mit büntet a Büntető Törvénykönyv 364. cikke?
Bűncselekmény-e a saját fájlok átmásolása a saját számítógépről?
Mit jelent az elfogadhatatlanként elutasítva?
Hatályban marad a szöveg?
Ki állapítja meg, hogy a hozzáférés engedélyezett volt-e?
Lehet-e ugyanazzal a szöveggel szemben újra kifogást emelni?
Egyhangúlag született a határozat?
A szerkesztőség elemzése
A megoldás helyes és előre látható. A kifogás szerzője nem azt mondta, hogy a szöveg alkotmányellenes, hanem azt, hogy őrá, az ő helyzetében, nem kellene vonatkoznia. Az Alkotmánybíróság ilyen kérdésre nem válaszolhat anélkül, hogy érdemben eljáró bírósággá ne válna, elzárkózása pedig megőriz egy határt, amely ha egyszer eltörlődik, az alkotmányossági felülvizsgálatot harmadik jogorvoslati úttá alakítaná.
Csakhogy a kérdés az asztalon marad, a szöveg pedig táplálja. A Büntető Törvénykönyv 364. cikke, ahogyan a 11. bekezdésben idézik, az adatok jogosulatlan átvitelét bünteti „valamely informatikai rendszerből vagy informatikai adathordozóból”, anélkül hogy megmondaná, kié a rendszer. Az indítványozó által felvetett eset, azé az emberé, aki a saját számítógépéről másol fájlokat, tehát nem a szövegből marad ki, hanem annak értelmezéséből. A különbség számít, mert az értelmezés bíróságonként eltér mindaddig, amíg a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék egységesíti.
A második észrevétel olyan részletre vonatkozik, amely csak akkor tűnik fel, ha ceruzával a kézben olvassa az ember az indokolást. A 15. bekezdésben a Bíróság kifejti, mit jelent a törvény értelmezése és alkalmazása, majd így zárja: a bíróságok „hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy a bírált törvényi rendelkezések adóhatóság általi értelmezése és alkalmazása helyesen történt-e”. Az ügyben nincs semmilyen adóhatóság. Adatok jogosulatlan átvitele miatti büntetőeljárásról van szó. A mondat nyilvánvalóan egy korábbi, adóügyi tárgyú határozatból származik, és úgy vették át, hogy nem igazították az ügyhöz. A megoldáson nem változtat, de megmutatja, hogyan vándorolnak az indokolások egyik ügyről a másikra.
A harmadik észrevétel arra vonatkozik, hol található az aktus leghasznosabb információja. Nem a Bíróság indokolásában, hanem az ügyészség képviselőjének indítványát összefoglaló 3. bekezdésben: a tisztázatlannak mondott fogalmakat a büntetőeljárási törvénykönyv 138. cikke határozza meg, az informatikai házkutatás eljárását a 168. cikk szabályozza, lakáskutatás keretében pedig, informatikai házkutatást elrendelő végzés nélkül, a rendszerhez való hozzáférés bármely formája tilos. Pontosan ezek azok a támpontok, amelyekre az indítványozó helyzetében lévőnek szüksége van, a határozat pedig rögzíti őket anélkül, hogy megerősítené vagy cáfolná azokat.
Végül a kronológia. A vaslui törvényszék 2021. április 22-i végzésével fordult a Bírósághoz, a határozat 2025. október 16-án született, és 2026. július 10-én jelent meg. A megkereséstől a közzétételig 1905 nap telt el, az eredmény pedig az, hogy a kérdés változatlanul visszakerül ahhoz a bírósághoz, amely feltette.
Mit kellene megváltoztatni
- A Büntető Törvénykönyv 364. cikke nyerne azzal, ha pontosítaná, melyik informatikai rendszerről van szó. Amíg a szöveg nem mondja meg, kié a rendszer, a saját számítógép esete értelmezés útján rendezendő, vagyis bíróságonként eltérően.
- A korábbi határozatokból átvett indokolásokat hozzá kellene igazítani az ügyhöz. Az adóhatóságra való hivatkozás egy büntetőügyben nem vált ki joghatást, de gyengíti egy olyan indokolás tekintélyét, amelyre a továbbiakban hivatkozni fognak.
- Az elfogadhatatlanság miatti elutasítás korábban is megszülethetett volna. Annak megállapítása, hogy az indítványozó a törvény alkalmazását bírálja, nem magát a törvényt, nem függ öt év elteltétől, közben pedig az érdemben eljáró bíróság olyan válaszra várt, amely nem született meg.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 567. szám, 2026. július 10. 16 oldal PDF, 111 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.