Röviden

  • A felek idézésével hozott ideiglenes intézkedés (ordonanță președințială, a román sürgősségi eljárás ideiglenes intézkedések elrendelésére) megtámadására nyitva álló, a kihirdetéstől számított 5 napos határidő a törvényben marad. Az Alkotmánybíróság a bírálatot megalapozatlanként elutasította, és megállapította, hogy a szöveg alkotmányos.
  • Az a pont, amely a gyakorlatban a leggyakrabban elvész, és amelyet az Alkotmánybíróság kifejezetten rögzített: az 5 napon belül a jogorvoslatot be kell nyújtani, indokolni nem kell. Az indokokat azonos hosszúságú határidőn belül nyújtja be, amely az írásba foglalt határozat kézbesítésétől kezdődik, a polgári perrendtartás 470. cikkének (5) bekezdése szerint.
  • Kit érint: mindenkit, aki ideiglenes intézkedést kér vagy megtámad, vagyis azt a sürgős eljárást, amelyben a bíróság ideiglenes jelleggel rendelkezik. A határozat 2026. július 24-től végleges és általánosan kötelező.
Jogi aktus: 53/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 605. szám, 2026. július 24.
Hatálybalépés: 2026. július 24.

A kihirdetéstől számítva öt napja van arra, hogy megtámadja az ideiglenes intézkedést, noha az írásba foglalt határozat még meg sem érkezett Önhöz. Az Alkotmánybíróság szerint a szabály alkotmányos, mert abban az öt napban csak be kell nyújtani a jogorvoslatot, az indokokat pedig később is beadhatja. A kifogást az Asociația Civică Acvila din București emelte, saját nevében, valamint Dan Mihalașcu és Ionuț Virgil Stan nevében, Laurențiu Apostol, Cătălin Irinel Bălăucă és Dan Băzăvan mellett, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közigazgatási és adóügyi tanácsának egyik ügyében. Ez a harmadik, ugyanazon a napon közzétett határozat, amely a jogorvoslatokat és a per végső szakaszait érinti, azt követően, amelyben a büntetések összbüntetésbe foglalásakor a bíróság újra megkeresi az enyhébb büntetőtörvényt. A 2026. január 22-i 53. sz. határozatot a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 24-i 605. számában tették közzé.

A bírált szöveg a polgári perrendtartás 1000. cikkének (1) bekezdése: ha külön törvények másként nem rendelkeznek, az ideiglenes intézkedés ellen csak fellebbezésnek van helye, a kihirdetéstől számított 5 napon belül, ha a felek idézésével hozták, és a kézbesítéstől számítva, ha az idézésük nélkül hozták. Ha a kérelmet első fokon az ítélőtábla bírálja el, a jogorvoslat a felülvizsgálati kérelem (recurs), ugyanezen cikk (4) bekezdése szerint, a határidő számításának szabálya azonban változatlan marad.

A kifogást emelők olyasmit kifogásoltak, ami ésszerűen hangzik: a kihirdetés napján még nem ismeri a bíróság indokolását, mert a határozat nincs megszerkesztve. Hogyan lehet öt napon belül megtámadni egy olyan döntést, amelynek indokait el sem olvasta? Arra is rámutattak, hogy egyes bíróságok tanácsülésen hirdetnek határozatot, nem nyilvános tárgyaláson, ami még nehezebbé teszi a döntés időben való megismerését. A jogállamiságra, a törvényességre, a jogegyenlőségre, az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférésre és a jogorvoslatok igénybevételére hivatkoztak, vagyis az Alkotmány 1. cikkének (3) és (5) bekezdésére, 16., 21. és 129. cikkére, az emberi jogok európai egyezményében szereplő hatékony jogorvoslathoz való jog fényében olvasva.

Az Alkotmánybíróságot megkereső bíróság, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék, megalapozatlannak találta a kifogást. Az ügyészség ugyanezt kérte. A Parlament két házának elnökei, a Kormány és az ombudsman nem közölt álláspontot.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás a gyakorlatban a leghasznosabb. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az 1000. cikk (1) bekezdését a polgári perrendtartás 470. cikkének (5) bekezdésével együtt kell olvasni: ha a határidő a határozat kézbesítésétől eltérő időponttól kezdődik, az indokolást azonos hosszúságú határidőn belül kell benyújtani, amely a tényleges kézbesítéstől kezdődik. Tehát a kihirdetéstől számított 5 napon belül nyújtja be a fellebbezést vagy a recursot, az indokokat pedig további 5 napon belül, az írásba foglalt határozat kézhezvételétől.

A második hatás az, hogy a határozat kérés nélkül is eljut a felekhez. Ugyanezen törvénykönyv 427. cikkének (1) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban hozott határozatot hivatalból kézbesítik, mihelyt megszerkesztették és aláírták, függetlenül attól, hogy idézéssel vagy anélkül hozták.

A harmadik hatás azt a felet érinti, akit idéztek, és nem érdeklődött a döntés iránt. Az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy az idézett fél gondatlansága, aki nem nyújtja be a jogorvoslatot a törvényben előírt feltételek szerint, nem alkotmányellenességi hiba. Más szóval a rövid határidőt nem ellensúlyozza a passzivitás.

A negyedik hatás az eljárás logikájából következik. Az ideiglenes intézkedés gyors út, amelyen a bíróság sürgős esetekben ideiglenes jelleggel rendelkezik, a jog látszata alapján. A rövid megtámadási határidő ennek a szerkezetnek a része, a törvényhozó pedig az Alkotmány 126. és 129. cikke szerint szabadon szabályozhat az általános szabályoktól eltérő felépítésű jogorvoslatokat.

Az ötödik hatás eljárásjogi. A határozat a közzétételtől végleges és általánosan kötelező, ugyanaz a bírálat pedig többé nem vihető az Alkotmánybíróság elé. Azok a kifogások, amelyek a határidő túl rövid voltára építettek, elveszítik ezt az érvet.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Jogilag semmi nem változik. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem merültek fel új elemek a 2016. január 14-i 3. sz. határozathoz képest, amelyet a romániai Hivatalos Közlöny 2016. március 7-i 170. számában tettek közzé, és amellyel ugyanezeket a rendelkezéseket már ellenőrizték, szintén elutasító megoldással.

Amit a 2026-os határozat hozzátesz, az az érvelés kifejezett kiterjesztése a recursra. Ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet első fokon az ítélőtábla bírálja el, a jogorvoslat már nem a fellebbezés, hanem a recurs, az 1000. cikk (4) bekezdése szerint. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a 2016-os érvek ott is érvényesek, tehát az 5 napos határidő és a kézbesítéstől számított indokolás szabálya azonosan alkalmazandó.

A második új elem a jogalkotói megoldás régisége, amelyet az Alkotmánybíróság az 1865. évi polgári perrendtartásig követ vissza. Annak a törvénykönyvnek az 582. cikke (1) bekezdése ugyanezt az 5 napos határidőt írta elő, ugyanígy számítva, alkotmányosságát pedig több alkalommal megerősítették, köztük a 2009. május 12-i 762. sz. határozattal és a 2010. március 25-i 333. sz. határozattal.

Érdemes megjegyezni azt is, amit az Alkotmánybíróság nem vizsgált. Az Alkotmány 1. cikke (3) és (5) bekezdésére való hivatkozást pusztán formálisnak tekintették, a sérelem indokolása nélkül. Az Alkotmánybíróság a 2011. június 16-i 785. sz. határozatra és a 2011. október 4-i 1313. sz. határozatra hivatkozva emlékeztetett arra, hogy alkotmányos szövegek puszta felsorolása nem valódi bírálat, és ha mégis megvizsgálná, hivatalból végzett ellenőrzést folytatna, ami nem megengedett számára. Az Alkotmány 10. cikkére való utalást közvetlenül elvetették: az a szöveg Románia nemzetközi kapcsolatait érinti, tehát nincs köze az eljáráshoz.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Feketén-fehéren megerősíti azt a szabályt, amely az ügyeket megmenti: 5 napon belül a jogorvoslatot kell benyújtani, az indokolás további 5 napon belül érkezik, a határozat kézbesítésétől számítva.
  • Kifejezetten kiterjeszti az érvelést a recursra is, azokra az esetekre, amelyekben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet első fokon az ítélőtábla bírálja el.
  • Emlékeztet arra, hogy a határozatot hivatalból kézbesítik, tehát a félnek nem kell kérnie ahhoz, hogy indokolni tudjon.
  • Megőrzi az eljárás gyors jellegét, amely elveszíti értelmét, ha az ideiglenes intézkedést hosszú megtámadási határidőkkel lehet feltartani.
  • Megszilárdít egy régi ítélkezési vonalat, amely az 1865. évi polgári perrendtartásig követhető vissza, tehát kiszámítható a szakemberek számára.

Mi marad probléma

  • A kihirdetéstől számított 5 napos határidő csapda marad az ügyvéd nélkül eljáró fél számára, aki nem ismeri az utólagos indokolás szabályát, és azt hiszi, mindent egyszerre kell benyújtania.
  • A kifogást emelők által jelzett probléma, hogy egyes bíróságok tanácsülésen hirdetnek határozatot, nem kapott önálló választ a határozatban.
  • Aki nem követi aktívan az ügyét, az 5 nap letelte után értesülhet a döntésről, az Alkotmánybíróság pedig ezt gondatlanságként kezeli, nem pedig az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés problémájaként.
  • A jogállamiságra és a törvényességre alapított bírálatokat érdemben nem vizsgálták, mert indokolatlannak tekintették őket, tehát az érdemi kérdés nyitva marad egy jobban felépített megkeresés számára.
  • A 2020. szeptemberi megkereséstől a 2026. júliusi közzétételig csaknem hat év telt el, ami hosszú idő egy sürgős eljárási kérdéshez képest.

Hasznos tanácsok

  1. Ha idézték, a fellebbezést vagy a recursot a kihirdetéstől számított 5 napon belül nyújtsa be, akár kifejtett indokok nélkül is. A határidőben való benyújtás az, amit utólag már nem lehet pótolni.
  2. Írja bele a kérelembe, hogy az indokokat a polgári perrendtartás 470. cikkének (5) bekezdése szerinti határidőn belül nyújtja be, amely a határozat kézbesítésétől kezdődik. Pontosan ez az a mechanizmus, amelyet az Alkotmánybíróság megerősített.
  3. A kihirdetés napján ellenőrizze az ügyet a bíróság portálján. A döntés ott az írásba foglalt határozat előtt megjelenik, a határidő pedig attól a pillanattól kezdődik.
  4. Ha az ideiglenes intézkedést az Ön idézése nélkül hozták, az 5 napos határidő a kézbesítéstől kezdődik, nem a kihirdetéstől. Ez a különbség teljesen megváltoztatja a naptárt.
  5. Ha a kérelmet első fokon az ítélőtábla bírálta el, a jogorvoslat a recurs, nem a fellebbezés. A tévesen megnevezett jogorvoslatot átminősíthetik, de ne számítson erre.
  6. Őrizze meg a határozat kézbesítésének bizonyítékát, a borítékot vagy az elektronikus visszaigazolást. Attól a naptól számítják az indokolási határidőt, a bizonyíték pedig Önt terheli.

Gyakori kérdések

Mit döntött konkrétan az Alkotmánybíróság?
Megalapozatlanként elutasította az Asociația Civică Acvila din București és a többi fél által a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közigazgatási és adóügyi tanácsának 1.874/2/2020/a5 sz. ügyében emelt kifogást, és megállapította, hogy a polgári perrendtartás 1000. cikkének (1) bekezdése a megfogalmazott bírálatokhoz képest alkotmányos. A döntés egyhangú szavazattal született.
Mi az ideiglenes intézkedés?
Különleges és sürgős eljárás, amelyben a bíróság ideiglenes jelleggel rendelkezhet, ha megállapítja, hogy a felperes javára fennáll a jog látszata, jogok vagy jogos érdekek sérelmének elkerülése érdekében.
Indokolnom kell a jogorvoslatot az 5 napon belül?
Nem. Az 5 napon belül a jogorvoslat benyújtása szükséges, a kihirdetéstől számítva. Az indokolás azonos hosszúságú határidőn belül történik, amely a határozat kézbesítésétől kezdődik, a polgári perrendtartás 470. cikkének (5) bekezdése szerint. Éppen ez az az érv, amely miatt a szöveget alkotmányosnak találták.
Mikortól kezdődik a határidő, ha nem idéztek?
A határozat kézbesítésétől. A kihirdetéstől számított határidő csak akkor alkalmazandó, ha az ideiglenes intézkedést a felek idézésével hozták.
Mi történik, ha az 5 nap letelte után értesülök a döntésről?
A jogorvoslat többé nem gyakorolható. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az idézett félnek lehetősége van megismerni a döntést és cselekedni, a gondatlanság pedig nem alkotmányossági kérdés. A törvényben előírt feltételek mellett marad az igazolási kérelem, alaposan indokolt okokból.
Fellebbezés vagy recurs?
A főszabály a fellebbezés. Ha azonban az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet első fokon az ítélőtábla bírálta el, a jogorvoslat a recurs, a polgári perrendtartás 1000. cikkének (4) bekezdése szerint, a határidőre vonatkozó szabályokat pedig megfelelően kell alkalmazni.
Miért nem vizsgálta az Alkotmánybíróság az összes bírálatot?
Mert az Alkotmány 1. cikke (3) és (5) bekezdésére való hivatkozás csak formális volt, a sérelem indokolása nélkül, hivatalból végzett vizsgálatot pedig nem folytathat. Ami az Alkotmány 10. cikkét illeti, az Románia nemzetközi kapcsolatait érinti, tehát nem lehetett irányadó.
Mikortól vált ki joghatást a határozat?
A romániai Hivatalos Közlönyben való közzétételtől, vagyis 2026. július 24-től. Az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozatai a közzététel napjától általánosan kötelezőek, és csak a jövőre nézve hatnak.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 605. szám, 2026. július 24. 16 oldal PDF, 123 KB a jogi aktus a(z) 4. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.