Röviden
- A Kormány 142 768 056,58 lejt oszt szét 34 megye 75 előadó-művészeti intézménye között, abból a jövedelemadóból elvont 2%-os hányadból, amelyet a költségvetési törvény a színházaknak, operáknak és filharmóniáknak tart fenn. A pénz a 2026. június, július és augusztus havi bevételekből származik, a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztériumnak pedig a közzétételtől számított öt napon belül, vagyis 2026. szeptember 29-éig át kell utalnia. Az intézményenkénti átlagos összeg 1 903 574 lej, a tíz legnagyobb kifizetés pedig az egész 34,29%-át teszi ki.
- Az év első elosztásához, a 2026. június 12-ihez képest az összeg 41,5%-kal kisebb, noha a fedett időszak hosszabb. Akkor 244 081 025,69 lejt osztottak szét 73 intézmény között. A legtöbb intézmény most az akkori összeg 53 és 58%-a közötti részt kapja, a kicsik pedig rosszabbul állnak a nagyoknál: az alsó fél átlaga 55,6%, a felső félé 58,0%.
- Két kivétel kilóg a sorból, hét megye pedig egyáltalán nem jelenik meg. Az Opera Română Craiova 7 457 000,17 lejt kap, vagyis az első körben felvett összeg 98,7%-át, és a lista legnagyobb kedvezményezettjévé válik. A pitești Teatrul „Alexandru Davila” 46,8%-ra esik. Călărași, Ialomița, Ilfov, Mehedinți, Olt, Sălaj és Teleorman a jövedelemadóból visszatartott hányaddal hozzájárul a fenntartott összeghez, és egyetlen intézményük sem szerepel a mellékletben.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial), I. rész, 816. szám, 2026. szeptember 24.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 24., a közzététel napja
2026. szeptember 24-étől 34 megye 75 színháza, operája, filharmóniája és kulturális központja tudja, mekkora összeget kap a jövedelemadó 2%-ából feltöltött fenntartott összeg második részletéből: összesen 142 768 056,58 lejt. A pénz költségvetés-módosítással kerül be a helyi költségvetésekbe, a felhasználás módjáért pedig az elsőrendű hitelutalványozók felelnek. A kulturális intézmények számára ez működési pénz, olyan évben, amikor a kulturális alkalmazottak bíróságon megnyert összegeit öt részletben, szakaszoltan fizetik ki.
A gépezet a költségvetési törvényben van leírva. A 2026. évi állami költségvetésről szóló 43/2026. sz. törvény 7. cikkének (1) bekezdése öt hányadra osztja a helyi költségvetéseket megillető jövedelemadót: 15% a megye költségvetésébe, 63% a községek, a városok és a municípiumok költségvetésébe, 6% a pénzügyi igazgatóság egyik számlájára, hogy megyei tanácsi határozattal osszák szét, 14% a helyi költségvetések országos szintű kiegyensúlyozására és 2% egy külön számlára, a megyékben található előadó-művészeti közintézmények finanszírozására. Ez az utolsó százalék az a fenntartott összeg, amelyből most fizetnek.
Az elosztás évente három körben történik, ugyanezen törvény 8. cikke (1) bekezdésében megszabott határidőkre. Az első a 2026. május 31-éig befolyt bevételeket fedte, a június 5-éig benyújtott kérelmek alapján, és a 451/2026. sz. kormányhatározatban öltött testet, amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2026. június 12-i 490. számában jelent meg, 244 081 025,69 lejjel 73 intézmény számára. A második, a mostani, a 2026. június 1. és augusztus 31. között befolyt bevételeket fedi, a szeptember 10-éig benyújtott kérelmek alapján, szeptember 30-i elfogadási határidővel. A harmadik a 2026. szeptember 1. és december 10. közötti időszakot fedi majd, december 4-éig benyújtott kérelmekkel és december 18-áig meghozott határozattal.
Az elosztás kulcsa is a törvényben van, a 8. cikk (2) bekezdésében, és két összetevője van. Minden kérelmező intézménynek pro rata kiszámított összeget juttatnak, a kért összeg meghaladása nélkül, a pro rata pedig az intézmény 2025-ös költségvetési teljesítése és az összes kérelmező intézmény 2025-ös teljesítéseinek együttes összege közötti arány. Ami el nem juttatva marad, mert egyes intézmények kevesebbet kértek, mint amennyi nekik jutott volna, azt egyenlően osztják szét az összes kérelmező intézmény között. A határozat sem a kért összegeket, sem a 2025-ös teljesítéseket nem közli, tehát a számítás nem végezhető el újra az aktusból.
A legnagyobb összegek az Opera Română Craiovához kerülnek, 7 457 000,17 lej, a nagyszebeni Teatrul Național „Radu Stanca” intézményhez, 6 989 076,85 lej, az Opera Brașovhoz, 5 960 422,67 lej, a kolozsvári Filarmonica de Stat Transilvaniához, 5 368 491,83 lej, és a temesvári Filarmonica „Banatul” intézményhez, 4 807 438,48 lej. A legkisebb összeg, 378 663,51 lej, a kézdivásárhelyi Centrul Cultural „Vigadó” intézményhez kerül. A legnagyobb és a legkisebb juttatás közötti arány 19,7-szeres. Megyénként a legtöbb intézmény Hargita és Temes megyében van, öt-öt, ezt követi Brassó, Kovászna és Dolj megye néggyel.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás egy rövid költségvetés-végrehajtási határidő. A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium a közzétételtől számított öt napon belül, vagyis 2026. szeptember 29-éig átutalja az összegeket a közigazgatási-területi egységek 21.A.04.06.00 kódú bevételi számláira. Onnan a pénz helyi költségvetés-módosítással kerül be a helyi költségvetésekbe, ami helyi vagy megyei tanácsi határozatot kíván. Az elsőrendű hitelutalványozóknak tehát az utolsó negyedév áll rendelkezésükre, hogy ezeket az összegeket lekössék és kifizessék.
A második hatást a kis intézmények érzik meg. Az év két határozatának összevetéséből az derül ki, hogy a második és az első kör közötti arány az intézmény méretével nő: az átlag 55,6% a kisebb teljesítésű félnél és 58,0% a nagyobb teljesítésű félnél. A magyarázat a törvényben szereplő kulcsban van: az összes kérelmező intézmény között egyenlően szétosztott rész arányosan többet számít egy kis intézménynek, és amikor a teljes összeg csökken, az a rész elvékonyodik.
A harmadik hatás két új intézmény belépése a programba. A Dolj megye alárendeltségébe tartozó Teatrul Coregrafic și Dans Folcloric „Maria Tănase” 1 074 336,44 lejt kap, a lugosi Casa de Cultură „Traian Grozăvescu” pedig 586 208,91 lejt. Egyikük sem szerepelt a júniusi határozatban. Együtt 1 660 545,35 lejt visznek, vagyis az egész 1,16%-át, a jelenlétük pedig 73-ról 75-re emeli a kedvezményezettek számát.
A negyedik hatás azon fordul, ki nem kap semmit. Hét megyének egyetlen intézménye sem szerepel a mellékletben: Călărași, Ialomița, Ilfov, Mehedinți, Olt, Sălaj és Teleorman. A 2%-os hányadot a megyékben található minden közigazgatási-területi egység szintjén visszatartják a jövedelemadóból, tehát e hét megye adófizetői úgy töltik fel a fenntartott összeget, hogy onnan egyetlen ottani előadó-művészeti intézményt sem finanszíroznak. Bukarest municípiumnak teljesen külön rendszere van, amelyet a költségvetési törvény 7. cikkének (2) bekezdése ír elő, 1%-kal Ilfov megyének, 14%-kal a saját költségvetésbe és 85%-kal a municípium, illetve a kerületek költségvetései között szétosztva, előadó-művészeti intézményekre szánt hányad nélkül. A bukaresti színházak nem tartoznak ebbe a fenntartott összegbe, de nem is járulnak hozzá.
Az ötödik hatás az év végén jelenik meg. A költségvetési törvény 8. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint a számlákon 2026. december 22-én, illetve 23-án megmaradt összegeket átutalják az állami költségvetésbe. A harmadik kör a december 10-éig befolyt bevételeket fedi, tehát ami 2026. december 11. és 22. között folyik be, az egyetlen kulturális intézményhez sem kerül el. Tizenkét nap bevétele az, amely visszatér a költségvetésbe.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. szeptember 24-éig az év egyetlen elosztása a június 12-i volt, 244 081 025,69 lejjel 73 intézmény számára. Az a költségvetési törvény hatálybalépésétől, 2026 márciusának végétől május 31-éig befolyt bevételeket fedte, vagyis körülbelül két hónapot.
Most az összeg 142 768 056,58 lejre csökken, 41,5%-kal kevesebbre, egy háromhónapos időszakra. Sem a határozat, sem a költségvetési törvény nem magyarázza meg a különbséget, és az nem is jöhet az elosztás kulcsából, mert az a már összegyűlt összegen működik. A különbség az elosztás előttről jön, abból, ami a 2%-os hányadból feltöltött számlára befolyt.
Megváltozott a rangsor is. Júniusban a legnagyobb kedvezményezett a nagyszebeni Teatrul Național „Radu Stanca” volt, 12 142 684,97 lejjel, ezt követte az Opera Brașov, 10 364 048,83-mal. Most az első hely az Opera Română Craiovának jut, 7 457 000,17 lejjel, vagyis az első körben kapott 7 554 624,47 lej 98,7%-ával. Relatív értelemben a craiovai opera az egyetlen intézmény, amely a 41,5%-os csökkenésből szinte semmit nem érzett meg. A másik végen a pitești Teatrul „Alexandru Davila” 7 102 364,74 lejről 3 326 060,17 lejre esik, vagyis 46,8%-ra, ami a lista legnagyobb relatív vesztesége.
Ami nem változott, az a szövegben szereplő megszorítás. Az 1. cikk (2) bekezdése, ugyanúgy, mint júniusban, azt mondja, hogy az összegeket kizárólag a megyékben található helyi hatóságok alárendeltségébe tartozó előadó-művészeti közintézmények finanszírozására használják, „respectiv teatre, opere și filarmonici”, vagyis színházakra, operákra és filharmóniákra. A melléklet viszont ezúttal is kulturális központokat és egy kultúrházat tartalmaz, a 2. cikkben megnevezett bevételi számla pedig „instituțiilor de spectacole și concerte”, vagyis előadó-művészeti és koncertintézményekre utal, ami az 1. cikk (2) bekezdésében szereplőnél szélesebb megfogalmazás.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Hat nappal a törvényes határidő előtt jelent meg. A költségvetési törvény 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja 2026. szeptember 30-áig kérte a határozatot, az pedig szeptember 24-én jelent meg, a kérelmek benyújtási határidejétől számított 14 nap múlva.
- Rövid és ellenőrizhető határidőt szab a kifizetésre: a közzétételtől öt nap, tehát 2026. szeptember 29-éig, egy kóddal azonosított bevételi számlára.
- A pénzt az utolsó negyedévbe viszi, amikor az előadó-művészeti intézményeknél az évad javában tart, nem december végére, amikor már nem lehetne lekötni.
- Két új intézményt hoz be a programba, a Dolj megyei Teatrul Coregrafic și Dans Folcloric „Maria Tănase” intézményt és a lugosi Casa de Cultură „Traian Grozăvescu” intézményt, együtt 1 660 545,35 lejjel.
- A lista teljes és ellenőrizhető: a 75 összeg pontosan 142 768 056,58 lejt ad, kerekítési eltérés nélkül.
- A kis intézményeket is fedi, egészen 378 663,51 lejig, tehát a fenntartott összeg nem csak a nagy operák és filharmóniák számára működik.
Mi marad probléma
- Az összeg 41,5%-kal kisebb a júniusinál, egy hosszabb időszakra, és sem a határozat, sem a melléklet nem mondja meg, miért folyt be kevesebb a fenntartott összegbe.
- A határozat nem közli azokat az adatokat, amelyekből a számítás következik: sem az egyes intézmények által kért összegeket, sem a pro ratát adó 2025-ös költségvetési teljesítéseket. Az elosztást kívülről senki nem tudja ellenőrizni.
- Az 1. cikk (2) bekezdése a pénz felhasználását színházakra, operákra és filharmóniákra szorítja, miközben a melléklet 4 480 723,41 lejt, vagyis az egész 3,14%-át, kulturális központoknak és egy kultúrháznak juttatja.
- A kis intézmények relatíve többet veszítenek a nagyoknál, és ez a hatás a törvényes kulcsból jön, nem a határozatban felvállalt döntésből.
- Hét megye a 2%-os hányaddal hozzájárul a fenntartott összeghez, és semmit nem kap belőle, mert nincs helyi hatóságok alárendeltségébe tartozó előadó-művészeti közintézményük.
- A 2026. december 11. és 22. közötti bevételek már egyetlen elosztásba sem kerülnek be, és átutalják őket az állami költségvetésbe, mert a harmadik kör december 10-én megáll.
- A pénz egyetlen részletben érkezik, szeptember végén, az intézmények pedig nem kiszámítható pénzfolyamra tervezhetik az évadot, hanem három olyan összegre, amelyet néhány nappal az átutalás előtt hirdetnek ki.
Hasznos tanácsok
- Ellenőrizze a saját összegét a határozat mellékletében, és vesse össze a 451/2026. sz. kormányhatározatban szereplővel. Az 55%-nál jóval kisebb arány azt jelzi, hogy az általános csökkenésen túl valami megváltozott az intézmény adataiban, legvalószínűbben a kért összeg.
- Ha Ön elsőrendű hitelutalványozó, készítse elő a helyi költségvetés-módosítást 2026. szeptember 29. előtt. A pénz a közzétételtől öt napon belül befut a bevételi számlára, de a módosításig nem köthető le.
- Kérje írásban a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztériumtól a saját intézményére vonatkozó számítási kimutatást, a kért összeggel, a figyelembe vett 2025-ös teljesítéssel és az egyenleg egyenlő szétosztásából adódó résszel. Ezek olyan adatok, amelyek alapján egy téves besorolás megtámadható.
- Gondosan méretezze a harmadik körre szóló kérelmet, amelyet 2026. december 4-éig kell benyújtani. A törvényben szereplő kulcs a kért összegnél plafonozza a juttatást, tehát egy túl kicsi kérelem olyan pénzzé változik, amelyet másoknak osztanak szét.
- Ne az év végi bevételekre építse a kötelezettségvállalásokat. Ami 2026. december 10. után folyik be, az egyetlen elosztásba sem kerül bele, és visszatér az állami költségvetésbe.
- Azok az intézmények, amelyek nem szerepelnek a mellékletben, és egy megyei helyi hatóság alárendeltségében működnek, ellenőrizhetik, benyújtották-e határidőre a kérelmet. A kedvezményezettek listája a kérelmezők listája, nem a jogosult intézményeké.
- Ha Ön előadó-művészeti tevékenységet végző kulturális központ vagy kultúrház, dokumentálja ezt a profilt a szervezeti okiratokban. Az 1. cikk (2) bekezdése színházakat, operákat és filharmóniákat sorol fel, és a felhasználás módjának esetleges ellenőrzése abból a megfogalmazásból indul majd ki.
Gyakori kérdések
Honnan jön ez a pénz?
Hány intézmény kap pénzt, és mennyit?
Mikor érkezik a pénz az intézményhez?
Hogyan számították ki az egyes intézmények összegét?
Miért kisebb az összeg, mint júniusban?
Kapnak-e valamit a bukaresti színházak?
Következik-e még elosztás 2026-ban?
Mi történik az év végéig fel nem használt pénzzel?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- Az 1. cikk (2) bekezdése a melléklethez és a 2. cikkhez képest. A bekezdés azt mondja, hogy az összegeket „se utilizează exclusiv pentru finanțarea instituțiilor publice de spectacole din subordinea autorităților administrației publice locale ale unităților administrativ-teritoriale din județe, respectiv teatre, opere și filarmonici”, vagyis kizárólag a megyékben található közigazgatási-területi egységek helyi közigazgatási hatóságainak alárendeltségébe tartozó előadó-művészeti közintézmények, azaz színházak, operák és filharmóniák finanszírozására használják. A melléklet viszont 1 626 046,22 lejt juttat a besztercei Centrul Cultural Municipal „George Coșbuc” intézménynek, 1 889 804,77 lejt a Centrul Cultural Municipal Râmnicu Vâlcea intézménynek, 586 208,91 lejt a lugosi Casa de Cultură „Traian Grozăvescu” intézménynek és 378 663,51 lejt a kézdivásárhelyi Centrul Cultural „Vigadó” intézménynek, összesen 4 480 723,41 lejt, vagyis az összeg 3,14%-át. E négy intézmény közül a megnevezése szerint egyik sem színház, opera vagy filharmónia. Ráadásul a 2. cikk „Sume repartizate pentru finanțarea instituțiilor de spectacole și concerte” néven nevezi meg a bevételi számlát, ami szélesebb kategória. Az az elsőrendű hitelutalványozó, aki jóhiszeműen olvassa az aktust, arra is juthat, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő felsorolás kimerítő, és akkor a kiadás törvénysértő, és arra is, hogy példálózó, és akkor törvényes. A különbség 4,48 millió lejt és a 4. cikkben előírt felelősséget érinti.
A szerkesztőség elemzése
A határozat egyszerű problémát old meg, egy számlán összegyűlt összeg szétosztását, és határidőn belül oldja meg. Amit nem old meg, az a számítás átláthatósága. Az elosztás kulcsának a törvény szerint három összetevője van: minden intézmény 2025-ös költségvetési teljesítése, a kért összeg adta plafon és a megmaradt egyenleg egyenlő szétosztása. A három közül egyik sem jelenik meg az aktusban. Az eredmény egy 75 számot tartalmazó táblázat, amelyet a minisztériumon kívül senki nem tud újraépíteni, noha az összes bemeneti adat már megvan, hiszen a Pénzügyminisztérium közölte a Fejlesztési Minisztériummal.
Az első észrevétel, amely a határozat önmagában való elolvasásából nem látszik, az év első elosztásával való összevetésből adódik. A mostani és a júniusi összeg aránya nem mindenkinél ugyanaz, és nem is véletlenszerű: következetesen nő az intézmény méretével. A kisebb teljesítésű félnél az átlag 55,6%, a felső félnél 58,0%, a széleken pedig a különbség tisztán látszik. A kézdivásárhelyi Centrul Cultural „Vigadó” 53,1%-ra esik, a botoșani Teatrul pentru Copii și Tineret „Vasilache” 53,8%-ra, miközben a nagyszebeni Teatrul Național „Radu Stanca”, az Opera Brașov és a Filarmonica de Stat Transilvania 57,5-57,6%-on áll. A magyarázat mechanikus: az összes kérelmező között egyenlően szétosztott rész arányosan többet számít annak, aki keveset kap, és amikor a teljes összeg csökken, az a rész elvékonyodik. Más szóval egy olyan évben, amikor a fenntartott összeg kevesebbet szed össze, a kulcs egyenlősítő összetevője gyengül, és a kis intézmények veszítenek először. Ez a törvény tervezésének hatása, nem a határozat döntése, de a következményét éppen azok az intézmények viselik, amelyeknél 100 000 lej dönti el, bemutató lesz vagy felújítás.
A második észrevétel a táblázat egyetlen valódi kivételéhez tartozik. Az Opera Română Craiova 7 457 000,17 lejt kap, vagyis a júniusi 7 554 624,47 lej 98,7%-át, egy olyan körben, amelyben mindenki más a felére csökkent. A törvényben szereplő kulcs egyetlen lehetséges magyarázatot hagy: az első körben a craiovai opera juttatását a „kért összeg meghaladása nélkül” plafon vágta le, tehát a pro rata jelentősen többet adott neki, mint amennyit kért. A második körben, kisebb teljes összeggel, a pro rata csaknem a kérés szintjére szállt le, és a plafon nem mart bele többé. Ha ez a magyarázat, akkor azt mondja, hogy az Opera Română Craiovának messze a legnagyobb költségvetési teljesítése van a kérelmező intézmények között, olyan tényt, amelyet az aktusban egyetlen szám sem mutat. Szimmetrikusan a pitești Teatrul „Alexandru Davila” 46,8%-ra esik, jóval a csoport átlaga alá, ami az első körhöz képest kisebb kérésre utal. Mindkét olvasat következtetés marad, éppen azért, mert a bemeneti adatokat nem közlik.
A harmadik észrevétel a földrajzhoz tartozik, és ez a legkényelmetlenebb. A 2%-os hányadot a megyékben található minden közigazgatási-területi egység szintjén tartják vissza a jövedelemadóból, a pénz pedig csak azokhoz az előadó-művészeti intézményekhez kerül, amelyek a helyi hatóságok alárendeltségében léteznek. Hét megyének egyetlen intézménye sem szerepel a mellékletben: Călărași, Ialomița, Ilfov, Mehedinți, Olt, Sălaj és Teleorman. Az ottani adófizetők feltöltik a fenntartott összeget, és semmit nem kapnak belőle, a gépezet pedig semmilyen kiegyenlítést nem ír elő. Ez tényszerűen megyék közötti átcsoportosítás, amelyet nem kifejezett kultúrpolitika döntött el, hanem az örökölt intézményi térkép. Bukarest municípiuma ezzel szemben sem nem járul hozzá, sem nem kap, mert a 7. cikk (2) bekezdése teljesen külön rendszert tart fenn neki.
A negyedik észrevétel napok megszámolása az év végén. A három kör a május 31-éig, a június 1. és augusztus 31. közötti, valamint a szeptember 1. és december 10. közötti bevételeket fedi. Ami 2026. december 11. és 22. között folyik be, az egyetlen elosztásba sem kerül bele, a 8. cikk (3) és (4) bekezdése pedig az állami költségvetésbe küldi az egyenlegeket. Tizenkét nap jövedelemadó-bevétele hullik ki a kulturális körforgásból, anélkül hogy bármelyik szöveg megmagyarázná, miért áll meg a harmadik kör tizenegy nappal a költségvetési év vége előtt.
Az ötödik észrevétel a mellékletben szereplő neveket illeti, és ezek nem csak tipográfiai kérdés. Négy intézmény kulturális központ vagy kultúrház, egy ötödik pedig, a tulceai Centrul cultural cu statut de teatru „Jean Bart”, magában a megnevezésében jelenti be a jogállását, ami azt mutatja, hogy valaki felvetette a kérdést, és az intézmény nevével oldotta meg, nem a határozat szövegével. Az Ateneul Național din Iași, 3 852 446,67 lejjel, ugyanabba a regiszterbe tartozik. Ha a „színházak, operák és filharmóniák” felsorolás kimerítő lenne, ezeknek a neveknek semmi keresnivalójuk nem lenne a listán, a 4. cikk pedig az elsőrendű hitelutalványozókra, nem a Kormányra teszi a felelősséget.
Mit kellene megváltoztatni
- A mellékletnek három további oszlopot kellene kapnia: a kért összeget, a 2025-ös költségvetési teljesítést és az egyenleg egyenlő szétosztásából adódó részt. Az adatok már megvannak a minisztériumnál, a jelenlétük pedig bárki számára ellenőrizhetővé tenné az elosztást, azokat az intézményeket is beleértve, amelyek egymással hasonlítják össze magukat.
- Az 1. cikk (2) bekezdését úgy kellene újrafogalmazni, hogy tényleg lefedje a mellékletben szereplő kedvezményezetteket. Egy olyan megfogalmazás, mint „előadó-művészeti és koncertintézmények, beleértve az előadó-művészeti tevékenységet végző kulturális központokat”, összehangolná a szöveget a listával és a 2. cikkben szereplő számlanévvel, megszüntetve azt a kockázatot, amelyet ma az elsőrendű hitelutalványozók viselnek.
- A kulcs egyenlősítő összetevőjét a fenntartott összeg fix százalékaként kellene kifejezni, nem megmaradt egyenlegként. Ma minél kevesebbet szed össze a fenntartott összeg, annál többet veszítenek a kis intézmények, pontosan az ellenkezőjét annak, amit egy biztonsági háló kívánna. Egy fix százalék körről körre stabilizálná a kicsik költségvetését.
- A harmadik körnek a december 20-áig befolyt bevételeket kellene fednie. A mostani december 10-i határidő tizenkét nap bevételét hagyja olyan helyzetben, hogy visszatér az állami költségvetésbe, az átutalási eljárások pedig a 2. cikkben szereplő öt nappal azt mutatják, hogy egy rövidebb időköz megvalósítható.
- A saját előadó-művészeti intézmény nélküli megyéknek utat kellene kapniuk a fenntartott összeghez. Akár az abban a megyében szervezett vendégjátékok és évadok finanszírozásával, akár az újonnan létrehozott intézmények első évi jogosultságával, különben a 2%-os hányad megyék közötti hallgatólagos átcsoportosítás marad.
- A kérelmek benyújtási határidejét be kellene jelenteni az intézményeknek, nem csak a költségvetési törvénybe beírni. Két intézmény csak a második körben való belépése azt mutatja, hogy az információ nem egyenletesen érkezik meg, és aki nem kér, nem kap, akármilyen volt a 2025-ös teljesítése.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 816. szám, 2026. szeptember 24. 8 oldal PDF, 77 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.