Röviden

  • Egy szakszervezet azt kérdezte az Alkotmánybíróságtól, hogy a 2021. évi költségvetési törvény semmissé tehette-e a már kialkudott béremeléseket, amelyeket a kollektív munkaszerződéshez fűzött kiegészítő megállapodás rögzített. A Bíróság nem adott választ.
  • A kifogást elfogadhatatlanként elutasította: a kérdés a törvény bírósági értelmezéséről és alkalmazásáról szól, nem alkotmányosságról.
  • Érintetlen marad a 2021. évi állami költségvetésről szóló 15/2021. sz. törvény 48. cikkének (3) bekezdésében foglalt szabály: a 2020. december 31-én veszteséget vagy lejárt tartozást kimutató állami cégek nem tervezhettek béremelést a 2021-es költségvetésükbe.
Jogi aktus: 100/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 700. szám, 2026. augusztus 24.
Kihirdetve: 2026. február 5.

A költségvetési törvény előtt aláírt kollektív szerződés nem írja felül a költségvetési törvényt, de nem is az Alkotmánybíróság az, aki ezt kimondja: a választ a perben eljáró bíróságnak kell megadnia. A 2026. február 5-i 100. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 24-i 700. számában jelent meg, a Bíróság elfogadhatatlanként elutasította a Bukaresti Közlekedési Dolgozók Szakszervezete által emelt kifogást, amely a Bukaresti Törvényszék VIII., munkaügyi és társadalombiztosítási perekkel foglalkozó tanácsa előtt folyó ügyben merült fel. Ez a második határozat ugyanabból a sorozatból, amelyben a Bíróság meghúzza a határt az alkotmányossági kérdés és a törvényalkalmazás kérdése között; a másik a nyugdíjperek jogorvoslati útjairól szól.

A támadott szöveg a 2021. évi állami költségvetésről szóló 15/2021. sz. törvény 48. cikkének (3) bekezdése, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2021. március 9-i 236. számában jelent meg. Eszerint azok a gazdasági szereplők, amelyek 2020. december 31-én veszteséget vagy lejárt tartozást mutattak ki, a 2021-es bevételi és kiadási költségvetésükben nem irányozhatnak elő olyan bérjellegű kiadásnövekedést, amely a 2020 folyamán adott béremelésekből vagy a létszám növeléséből ered, és ezek teljes évre való kiterjesztését szolgálja.

A tényállás klasszikus volt: egy olyan társaság, amelyben egy közigazgatási-területi egység a többségi részvényes, még a költségvetési törvény hatálybalépése előtt aláírt egy kiegészítő megállapodást a kollektív munkaszerződéshez, amely béremeléseket adott. A szakszervezet szerint a költségvetési törvény alkalmazása erre a kiegészítő megállapodásra visszaható hatályú, és a hatóság beavatkozását jelenti egy kollektív szerződés teljesítésébe, amit a társadalmi párbeszédről szóló 62/2011. sz. törvény 131. cikkének (2) bekezdése tilt.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás az, hogy a szöveg érintetlen marad. A 15/2021. sz. törvény 48. cikkének (3) bekezdését nem nyilvánították alkotmányellenesnek, és továbbra is kifejti hatását minden olyan perben, amelyben alkalmazandó.

A második hatás a hatáskör áthelyezése. A Bíróság kifejezetten kimondta, hogy a felhozott szempontok a törvény értelmezését és alkalmazását érintik, közelebbről a törvény és a kollektív munkaszerződés viszonyát, ez pedig kizárólag a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Más szóval a kérdés nyitva marad, csak máshol kell feltenni.

A harmadik hatás az alkotmányossági felülvizsgálat korlátaihoz kapcsolódik. A 47/1992. sz. törvény 2. cikkének (3) bekezdése szerint a Bíróság kizárólag azoknak a jogi aktusoknak az alkotmányosságáról dönt, amelyek tekintetében megkeresték, és nem módosíthatja vagy egészítheti ki a felülvizsgálat alá vont törvényi rendelkezéseket. Az a kérés, hogy a szövegnek kiterjesztő értelmezést adjon, nem tartozik ebbe a hatáskörbe.

A negyedik hatás joggyakorlati. A Bíróság a 2023. április 27-i 253. sz. határozatára utalt vissza, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2023. augusztus 2-i 708. számában jelent meg, és amelyben már kimondta: a konkrét helyzetre alkalmazandó törvényszövegek értelmezése, az elbírálás alatt álló ügyben a törvény helyes alkalmazása érdekében, a rendes bíróságra tartozik, nem az Alkotmánybíróságra.

Az ötödik hatás a folyamatban lévő ügyek szempontjából gyakorlati. A Bukaresti Törvényszék folytathatja a tárgyalást, és neki magának kell eldöntenie, hogy a kiegészítő megállapodás kifejti-e a hatását, a jogi normák értelmezésének szokásos módszereit alkalmazva.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvény szövegében semmi. A 2021. évi állami költségvetési törvény hatálya arra a költségvetési évre korlátozódott, amelyre elfogadták, a Bíróság mégis vállalta a vizsgálatát, mert joghatásai a hatályvesztés után is tovább élnek, a 2011. június 15-i 766. sz. határozatban rögzített szabály szerint.

Ami változik, az a perbeli helyzet. Eddig a szakszervezet remélhette, hogy egy alkotmánybírósági határozat a kollektív szerződés javára dönti el a vitát. Az elfogadhatatlanként való elutasítás után a vita kizárólag az elsőfokú bíróság előtt, munkajogi terepen folyik tovább.

A második változás a törvény rangjára épített érvet érinti. A szakszervezet azzal érvelt, hogy egy egyszerű törvény, amilyen a költségvetési törvény, nem térhet el egy sarkalatos törvénytől, amilyen a társadalmi párbeszédről szóló 62/2011. sz. törvény. A Bíróság ezt az érvet érdemben nem vizsgálta, tehát a bíróság előtt továbbra is felhozható, csak alkotmánybírósági határozat támogatása nélkül.

A harmadik változás a jogi környezetre vonatkozik. A 62/2011. sz. törvényt, már a Bíróság megkeresése után, a társadalmi párbeszédről szóló 367/2022. sz. törvény 189. cikke hatályon kívül helyezte; ez a romániai Hivatalos Közlöny 2022. december 22-i 1.238. számában jelent meg. A hatóságok beavatkozásának tilalma a kollektív szerződések megkötésébe és teljesítésébe most az új jogi keretben szerepel.

Ami nem változik, az a kollektív tárgyaláshoz való jog. A határozat nem azt mondja, hogy egy kollektív szerződést figyelmen kívül lehet hagyni, csak azt, hogy a kérdés nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Tisztázza, hol folyik a vita: az elsőfokú bíróság előtt, nem az Alkotmánybíróságon, ami a jövőbeli felszólalókat megkíméli egy felesleges kerülőúttól.
  • Feloldja a Bukaresti Törvényszéken felfüggesztett ügyet, amely így érdemben folytatódhat.
  • Saját joggyakorlatára hivatkozva emlékeztet arra, hogy a törvény értelmezése a konkrét ügyben a rendes bíróság feladata.
  • Nem szűkíti a szakszervezet jogát arra, hogy ugyanezeket az érveket a munkaügyi bíróság előtt felhozza.

Mi marad probléma

  • Az érdemi kérdés, hogy a költségvetési törvény megfoszthatja-e hatásától egy korábban aláírt kiegészítő megállapodást, országos szinten egységes válasz nélkül marad.
  • Az egyszerű és a sarkalatos törvény viszonyára vonatkozó érvet nem vizsgálták, pedig a jogforrási hierarchiát érinti, ami tipikusan alkotmányossági kérdés.
  • A munkavállalók 2021 óta tartó bizonytalanságban maradnak, a megoldás pedig bíróságonként eltérhet.
  • A határozat öt évvel a kifogás felvetése után jelenik meg, márpedig ez alatt az idő alatt a bírált törvény már teljes egészében kifejtette a hatását.

Hasznos tanácsok

  1. Ha ilyen tárgyú pered van, vidd át az érvelést munkajogi terepre. A Bíróság kimondta, hogy a kérdés a törvény értelmezése és alkalmazása, tehát az elsőfokú bíróság el tudja dönteni.
  2. Ne úgy fogalmazz meg alkotmányellenességi kifogást, hogy a szöveg egy bizonyos értelmezését kéred. A Bíróság elfogadhatatlanként utasítja el azokat a kérelmeket, amelyek valójában kiterjesztő értelmezésre irányulnak.
  3. Nézd meg, hogy a cégednek volt-e vesztesége vagy lejárt tartozása 2020. december 31-én. Ez az a feltétel, amely a 48. cikk (3) bekezdése szerinti tilalmat kiváltotta.
  4. Ha a hatóságnak a kollektív szerződésbe való beavatkozására hivatkozol, a ma hatályos szöveget használd. A 62/2011. sz. törvényt a társadalmi párbeszédről szóló 367/2022. sz. törvény hatályon kívül helyezte.
  5. Őrizd meg a kiegészítő megállapodást és a megkötése napjának bizonyítékát. Az aláírás időpontja, a költségvetési törvény hatálybalépéséhez viszonyítva, a vita központi eleme.
  6. Tartsd észben, hogy egy költségvetési törvény azután is kifejti a hatását, hogy lezárult az az év, amelyre elfogadták, ha a hatálya alatt keletkezett jogviszonyok tovább élnek.

Gyakori kérdések

Mit ír elő a támadott szöveg?
A 2021. évi állami költségvetésről szóló 15/2021. sz. törvény 48. cikkének (3) bekezdése szerint azok a gazdasági szereplők, amelyek 2020. december 31-én veszteséget vagy lejárt tartozást mutattak ki, a 2021-es bevételi és kiadási költségvetésükben nem irányozhatnak elő olyan bérjellegű kiadásnövekedést, amely a 2020 folyamán adott béremelésekből vagy a létszám növeléséből ered.
Miért utasították el elfogadhatatlanként a kifogást?
Mert a Bíróság szerint a bírálatok valójában a törvény értelmezését és alkalmazását érintik, pontosabban a törvény és a kollektív munkaszerződés viszonyát, ami kizárólag a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.
Azt jelenti ez, hogy a szakszervezet elvesztette a pert?
Nem. A határozat nem dönti el a munkaügyi jogvitát, csak megállapítja, hogy a kérdés nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A per a Bukaresti Törvényszék előtt folytatódik.
Miért vizsgált meg a Bíróság egy már nem hatályos költségvetési törvényt?
Mert a 2011. június 15-i 766. sz. határozat szerint az alkotmányossági felülvizsgálat kiterjed azokra a rendelkezésekre is, amelyek joghatásai a hatályvesztés után is tovább élnek, márpedig a szöveg alkalmazandó volt a folyamatban lévő ügyben.
Mi lesz a kollektív szerződésekbe való beavatkozás tilalmával?
A szabály a társadalmi párbeszédről szóló 62/2011. sz. törvény 131. cikkének (2) bekezdésében szerepelt, amelyet a társadalmi párbeszédről szóló 367/2022. sz. törvény 189. cikke hatályon kívül helyezett. A tilalom jelenlegi formájában is része a társadalmi párbeszéd jogi keretének.
Megállapíthatja-e a Bíróság egy szöveg meghatározott értelmezését?
Nem. A 47/1992. sz. törvény 2. cikkének (3) bekezdése szerint a Bíróság kizárólag azoknak a jogi aktusoknak az alkotmányosságáról dönt, amelyek tekintetében megkeresték, és nem módosíthatja vagy egészítheti ki a felülvizsgálat alá vont törvényi rendelkezéseket.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

  • A 15. bekezdés: az idézett szöveg önmagában nem olvasható. A testület bejelenti, hogy a támadott rendelkezések „au următorul cuprins”, vagyis a következőképpen szólnak, majd teljes egészében idézi a 15/2021. sz. törvény 48. cikkének (3) bekezdését. Az idézet első szavai azonban ezek: „Operatorii economici prevăzuți la alin. (1)”, vagyis az (1) bekezdésben megjelölt gazdasági szereplők, az (1) bekezdés pedig sehol nem szerepel a határozatban. Aki a romániai Hivatalos Közlöny 700. számát a 10-12. oldalon felüti, semmiből nem tudhatja meg, a gazdasági szereplők mely körére vonatkozik a tilalom, jóllehet ez az egyetlen vizsgált norma. Egy olyan határozatban, amely hat joggyakorlati hivatkozást közöl gondosan, számmal, kelttel és oldalszámmal, éppen az elemzett szöveg címzettjének meghatározása hiányzik.
  • A 4., a 12. és a 13. bekezdés: a beterjesztés ítélettel történt, holott a testület által idézett norma végzést kíván. A 4. bekezdés szerint az eljáró bíróság „prin Sentința civilă nr. 5.385 din 12 iulie 2021” fordult az Alkotmánybírósághoz, vagyis a 2021. július 12-i 5.385. sz. polgári ítélettel. A 12. bekezdés a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (4) bekezdését idézi, amely szerint „sesizarea Curții Constituționale se dispune de către instanța în fața căreia s-a ridicat excepția de neconstituționalitate, printr-o încheiere”, vagyis az Alkotmánybíróság megkeresését az a bíróság rendeli el végzéssel, amely előtt az alkotmányellenességi kifogást emelték. A testület egyetlen dolgot vet az eljáró bíróság szemére, azt, hogy a beterjesztést az indokolásban rendelte el és nem a rendelkező részben, és teljesen átsiklik afölött, hogy a használt aktus nem az, amelyet a törvény előír. A 13. bekezdés ezután törvényesnek nyilvánítja a beterjesztést, anélkül hogy a második szabálytalanságot akár csak megemlítette volna.
  • A 15. bekezdés olyan vizsgálatot jelent be, amelyet a rendelkező rész nem végez el. A szöveg szerint „Curtea urmează să exercite controlul de constituționalitate asupra acestor dispoziții legale”, vagyis a testület elvégzi e törvényi rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát. A 22. bekezdés és a rendelkező rész viszont elfogadhatatlanként utasítja el a kifogást, vagyis semmilyen vizsgálatot nem végez a szövegen. A két állítás ugyanazon a határozaton belül mond ellent egymásnak, és a siető olvasó szemében az első marad meg, mert közvetlenül a norma idézése előtt áll.

A szerkesztőség elemzése

A dosszié mögötti valódi probléma nem alkotmányossági, és ebben a testületnek igaza van. Egy szakszervezet kiegészítő megállapodást írt alá a 2019 és 2021 közötti kollektív munkaszerződéshez, amely béremelést adott, majd megjelent a 15/2021. sz. törvény, 2021. március 9-én közzétéve, amely megtiltotta a 2020. december 31-én veszteséget vagy lejárt tartozást kimutató állami cégeknek, hogy ezeket az emeléseket beépítsék a költségvetésükbe. Az, hogy ki fizeti a különbözetet, vagy hogy fizeti-e egyáltalán valaki, munkajogi kérdés, és a törvény és a szerződés viszonyának értelmezésén múlik. A testület ezt három bekezdésben elmondhatta volna. Huszonháromra és öt évre volt szüksége.

A leginkább védhetetlen rész az időköz. A kifogást ideiglenes intézkedés iránti kérelemben emelték, vagyis abban az eljárásban, amelyet a polgári perrendtartás éppen a sürgős esetekre alakított ki, ahol az intézkedés ideiglenesen és gyorsan születik. Az Alkotmánybíróság megkeresése 2021. július 12-i keltű, a kihirdetés 2026. február 5-i, a közzététel 2026. augusztus 24-i. A 2021. évi költségvetési törvény költségvetési hatásai évekkel a tárgyalási határnap előtt teljesen kimerültek. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás mindeközben felfüggesztve maradt, egy olyan kérdés miatt, amelyről a testület végül megállapította, hogy nem az övé.

A második dolog, ami az aktusból látszik, az, hogy a testület az elfogadhatatlanságot választotta a magyarázat helyett. A kifogás előterjesztője olyan érvet hozott fel, amely nem értelmezési, hanem a jogforrási hierarchiát érintő: egy egyszerű törvény, a költségvetési törvény, eltért volna a 62/2011. sz. törvény 131. cikkének (2) bekezdésétől, amely sarkalatos törvény. A 17. bekezdés ezt is a törvény „de interpretare și aplicare a legii”, vagyis értelmezésének és alkalmazásának kérdésévé alakítja, egyetlen mondattal, anélkül hogy megmondaná, miért volna más az egyszerű és a sarkalatos törvény viszonya, mint alkotmányossági kérdés. Az érv így senki által el nem döntött marad: a testület azt mondja, nem az övé, az eljáró bíróság pedig nem nyilváníthat alkotmányellenessé egy törvényt.

Egy utolsó elem érdemel feljegyzést, mert elmond valamit arról, hogyan működik a lánc. Azt a normát, amelyről a vita szólt, a 62/2011. sz. törvény 131. cikkének (2) bekezdését, a 367/2022. sz. törvény 189. cikke már 2022 decemberében hatályon kívül helyezte, vagyis több mint három évvel a kihirdetés előtt. A testület ezt zárójelben említi, anélkül hogy megmondaná, melyik szöveg felel meg neki az új törvényben. A Bukaresti Törvényszék most úgy folytatja a tárgyalást, hogy a dossziéban hatályon kívül helyezett normára van hivatkozás, és nincs megjelölve, hol található az ma.

Mit kellene megváltoztatni

  • A hivatkozott szöveg közlése is, ne csak a támadotté. Amikor a vizsgált norma más bekezdésre utalva határozza meg a címzettjét, mint itt a 48. cikk (1) bekezdésére, azt a bekezdést mellette kellene idézni. Három sorba kerül, és a határozatot olyanból, amelyet a 15/2021. sz. törvénnyel együtt kell olvasni, olyanná teszi, amely önmagában megáll.
  • Elfogadhatósági szűrő a bemenetnél, ne öt év után. Az elutasítás indoka, vagyis hogy a törvény értelmezését kérik és nem alkotmányossági vizsgálatot, látszott a kifogás indokolásából, amelyet az 5-8. bekezdés közöl. Ha az ilyen kifogásokat már a jelentés szakaszában kiszűrnék, az alapügyek nem állnának évekig felfüggesztve egy előre látható válaszért.
  • A jogforrási hierarchiára vonatkozó érv külön kezelése. Azt az állítást, hogy egy egyszerű törvény eltér egy sarkalatostól, vagy érdemben kell vizsgálni, vagy saját indokolással kell elutasítani. Az alkalmazási kifogásokkal együtt az elfogadhatatlanságba csomagolva olyan érv marad, amelyet Romániában egyetlen bíróságnak sincs hatásköre eldönteni.
  • A hatályos norma megjelölése akkor, ha a támadottat hatályon kívül helyezték. A 17. bekezdés megállapítja a 62/2011. sz. törvény hatályon kívül helyezését a 367/2022. sz. törvénnyel, és megáll ott. Az új törvény megfelelő cikkére való utalás egy keresést takarítana meg minden olyan bíróságnak, amely ezt a határozatot idézni fogja.
  • Az eljárás felfüggesztése ne működjön ugyanúgy ideiglenes intézkedésnél, mint a rendes perben. A sürgős eljárás elveszti az értelmét, ha öt évre megáll. Egy olyan szabály, amely megengedné a bíróságnak, hogy ideiglenesen döntsön, majd az alkotmánybírósági határozat után visszatérjen a kérdésre, megőrizné az alkotmányossági vizsgálatot is és az ideiglenes intézkedés célját is.
  • A határozat közzététele közelebb a kihirdetéshez. 2026. február 5. és augusztus 24. között több mint hat hónap telt el, amely alatt a döntés végleges volt, de nem járt joghatással, mert az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése ezt a közzétételhez köti. Egy kifejezett, 30 nap nagyságrendű határidő bezárna egy olyan időszakot, amelyben a felfüggesztett ügyek hiába maradnak felfüggesztve.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 700. szám, 2026. augusztus 24. 16 oldal PDF, 114 KB a jogi aktus a(z) 10. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.