Röviden
- Az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások valamennyi szolgáltatója 15 új mutatókészlet szerint szolgáltat majd statisztikai adatokat az ANCOM-nak, a 2013 óta használt készletek helyett.
- Az adatszolgáltatás évente kétszer történik: az első félévről augusztus 15-éig, a másodikról február 15-éig, ehhez jön még egy pillanatkép a december 31-i állapotról.
- A határozat csak 2027. január 1-jén lép hatályba, a 2026-os évre vonatkozó adatszolgáltatás pedig a régi szabályok alatt marad. Az első új adatszolgáltatásra 2027 augusztusában kerül sor.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 713. és 713 bis szám, 2026. augusztus 27.
Hatálybalépés: 2027. január 1.
Tizenhárom év után újraírják a távközlési piac statisztikáját. A Hírközlés Igazgatásáért és Szabályozásáért Felelős Országos Hatóság (ANCOM) 396/2026. sz. határozata, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 27-i 713. számában jelent meg, felváltja azt a mutatókészletet, amelyet az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások szolgáltatói 2013 óta használnak az adatszolgáltatáshoz. Ez a második új kötelezettség ugyanazon a napon az ágazat szereplői számára, a 218 kiberbiztonsági kontrollt tartalmazó katalógus után, amely közülük sokakat alapvető szervezetként érint.
A határozat hét cikkből és tizenöt mellékletből áll. A cikkek azt rögzítik, ki, mikor és hogyan szolgáltat adatot. A mellékletek, amelyek külön, a 713 bis számban jelentek meg 64 oldalon, a mutatókészleteket és a hozzájuk tartozó információkategóriákat tartalmazzák.
A jogi aktust 2026. július 29-én írták alá, a közzététel pedig csaknem egy hónappal később következett. Jogalapja a 22/2009. sz. sürgősségi kormányrendelet, amely az ANCOM-ot létrehozta, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 111/2011. sz. sürgősségi kormányrendelet 120. cikke.
2026. augusztus 28-án a hatósági bejelentési kötelezettség a videómegosztó platformok tartalomgyártóit is elérte: a 116/2026. sz. CNA-határozat 100 000 követőtől felfelé írja elő, ha a csatorna bevételt hoz.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a naptár. Az 1-14. sz. mellékletek adatait évente kétszer kell megküldeni: az adatszolgáltatási év augusztus 15-éig a január 1. és június 30. közötti időszakról, a következő év február 15-éig pedig a július 1. és december 31. közötti időszakról. A 15. sz. melléklet más rendszer alá esik: évente egyszer, február 15-éig kell adatot szolgáltatni, de a december 31-én fennálló állapotról, tehát pillanatképként, nem folyamatként.
A második hatás egy küszöbérték, amely kettéosztja a piacot. Az 1. sz. melléklet 1.4.1. táblázatának adatai csak azoknak a szolgáltatóknak kötelezőek, amelyek nettó árbevétele az adatszolgáltatási időszakban eléri a 10 millió lejt. A többiek számára a megküldés választható. Ugyancsak választható az 1.2. táblázat 9. mutatója, valamint a 14. sz. melléklet három táblázata.
A harmadik hatás azokat érinti, akiknek nem volt tevékenységük. Az a szolgáltató, amely szolgáltatói minőséggel rendelkezett, de az adott időszakban ténylegesen nem nyújtott hálózatot vagy szolgáltatást, szintén adatot szolgáltat: az 1.1. táblázat, illetve adott esetben az 1.2., az 1.3. és az 1.4. táblázat adatait. Más szóval a hallgatás egy tevékenységet nem folytató cégnek sem lehetőség.
A negyedik hatás a töredékidőszakokra vonatkozó szabály. Aki egy időszak közben válik szolgáltatóvá vagy szűnik meg annak lenni, arra az időtartamra szolgáltat adatot, amelyben ez a minősége fennállt, a 10 millió lejes küszöb és a választható kivételek megfelelő alkalmazásával.
Az ötödik hatás az adatok minőségét érinti. Becslések csak objektív és kellően megalapozott helyzetekben megengedettek, az alkalmazott elvek és módszerek részletes megjelölésével. Minden szolgáltatónak emellett esetről esetre meg kell jelölnie és indokolnia, hogy a jelentett értékek közül melyek minősülnek üzleti titoknak.
A hatodik hatás a szankció. A határozat megsértését a 111/2011. sz. sürgősségi kormányrendelet XII. fejezete szerint büntetik, abban a fejezetben, amely a felügyeletről, az ellenőrzésről és a szankciókról szól.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Eddig az adatszolgáltatás az ANCOM elnökének 333/2013. sz. határozata szerint történt, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2013. június 3-i 319. számában jelent meg. Ez a határozat 2027. január 1-jén hatályát veszti, vagyis akkor, amikor az új határozat hatályba lép.
A változás nemcsak a mutatók tartalmát érinti, hanem az ütemet is. A régi rendszerben a bevételekről és a beruházásokról külön éves adatszolgáltatás volt, május 31-i határidővel, a többi adatról pedig féléves. Az új rendszer mindent két határidőre igazít, augusztus 15-re és február 15-re, a külön éves adatszolgáltatás pedig megszűnik.
A harmadik változás a felkészülési idő. A közzététel és az alkalmazás között négy hónap telik el, a közzététel és az első tényleges adatszolgáltatás között pedig csaknem egy év: 2027. augusztus 15., a 2027-es év első félévéről. A 15. sz. melléklet esetében az első adatszolgáltatás csak 2028 februárjában esedékes.
A 2026-os évre nézve semmi nem változik. A kötelezettségek a 2013-as határozat alatt maradnak, annak határidőivel: 2027. május 31. a bevételekre és beruházásokra vonatkozó éves adatokra, és 2027. február 10. a többi féléves adatra, valamint az említett jogi aktus 15. sz. mellékletére.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A hosszú hatálybalépési határidő, négy hónap az alkalmazásig és csaknem egy év az első adatszolgáltatásig, valódi időt ad a nyilvántartási rendszerek átalakítására.
- Az átmeneti szabályozás kifejezetten le van írva: senkinek nem kell találgatnia, milyen szabályok szerint szolgáltat adatot a 2026-os évről.
- A 10 millió lejes küszöb mentesíti a kis szolgáltatókat az adatszolgáltatás legnehezebb része alól.
- A naptár egyszerűsödik: két határidő három párhuzamos rendszer helyett.
- A becslések megengedettek, de csak indokolással, ami védi a statisztikai idősorok minőségét.
- A szolgáltató indokolással megjelölheti azokat az adatokat, amelyek üzleti titoknak minősülnek, így az összesített adatok közzététele nem tárja fel a versenyhelyzetét.
Mi marad probléma
- A mellékletek, vagyis az a rész, amely ténylegesen megmondja, mit kell jelenteni, külön, megvásárolandó számban jelentek meg.
- Tizenöt mutatókészlet 64 oldalon olyan megfelelési ráfordítást jelent, amelyet a jogi aktus sehol nem becsül meg.
- A 10 milliós küszöböt az adatszolgáltatási időszakra számítják, így egy szolgáltató az egyik félévben átlépheti, a másikban nem, a kötelezettségei pedig adatszolgáltatásról adatszolgáltatásra változnak.
- A jogi aktus nem ír elő határidőt arra, hogy az ANCOM közzétegye az összesített eredményeket, pedig az adatokat éppen azért gyűjtik, hogy nyilvánosan felhasználják őket.
- Hogy mit jelentenek az „objektív és kellően megalapozott helyzetek” a becslések esetében, az a hatóság mérlegelésén múlik.
- A tevékenységet nem folytató szolgáltatók is adatot szolgáltatnak, ami statisztikailag helyes, de adminisztratív teher marad a működést nem végző cégek számára.
Hasznos tanácsok
- Ha Ön szolgáltató, időben szerezze be vagy tekintse át a 713 bis számot: a mellékletek mondják meg, mit kell mérnie, és egyes adatokat menet közben kell gyűjteni, nem visszamenőleg.
- Számolja ki már most, hogy félévente meghaladja-e a 10 millió lejes nettó árbevételt. Ettől a küszöbtől függ, hogy az 1.4.1. táblázat kötelező vagy választható az Ön számára.
- Ne keverje össze a határidőket: a 2026-os év adataira a régi szabályok maradnak érvényben, 2027. február 10-ével és 2027. május 31-ével. A 2027-es évre már az új szabályok érvényesek, 2027. augusztus 15-ével.
- Ha a cég szolgáltatói minőséggel rendelkezik, de semmit nem nyújtott, akkor is nyújtsa be az 1.1. táblázatot, illetve adott esetben az 1.2., az 1.3. és az 1.4. táblázatot.
- Már az elején készítse el az indokolást azokra az adatokra, amelyeket üzleti titoknak tekint. A határozat esetről esetre kér indokolást, nem általános nyilatkozatot.
- Ha becsléseket használ, az elveket és a módszereket az adatszolgáltatással egy időben dokumentálja, ne utólag: a jogi aktus azok részletes megjelölését kéri.
- Ellenőrizze, hogy az időszak közben vált-e szolgáltatóvá, vagy szűnt-e meg annak lenni. Ebben az esetben csak arra az időtartamra szolgáltat adatot, amelyben ez a minősége fennállt.
Gyakori kérdések
Mikortól alkalmazandó?
Kire vonatkozik?
Mikor kell adatot szolgáltatni?
Mi lesz a 2026-os év adataival?
Mit jelent a 10 millió lejes küszöb?
Kell adatot szolgáltatnom, ha nem volt tevékenységem?
Jelenthetek becsült értékeket?
Hogyan védem meg az üzletileg érzékeny adataimat?
Mi történik, ha nem szolgáltatok adatot?
A szerkesztőség elemzése
Ez az a jogi aktus, amelyet a nap többi szabályozásának másolnia kellett volna a határidők fejezetében. Az ANCOM augusztusban tesz közzé egy kötelezettséget, amely januártól alkalmazandó, és amelynek első teljesítése a következő év augusztusában esedékes. A szolgáltatóknak egy teljes évük van a nyilvántartási rendszereik átalakítására, a hatóság pedig nem kockáztatja, hogy az első adatszolgáltatáskor sietősen összeállított adatokat kapjon. Az ugyanazon a napon megjelent kiberbiztonsági rendelethez képest, amely azonnal esedékessé válik, tanulságos a különbség: ugyanaz a közigazgatás ésszerű határidőkkel is tud dolgozni.
Ugyanilyen jól sikerült az átmeneti szabályozás. A jogi aktus nem elégszik meg a 2013-as határozat hatályon kívül helyezésével, hanem pontosan megmondja, mely kötelezettségek maradnak alatta, mely időszakra és milyen határidőkkel. Az a szolgáltató, amely elolvassa a 7. cikket, tudja, melyik évről milyen szabályok szerint szolgáltat adatot, anélkül hogy bárkit meg kellene kérdeznie. A 10 millió lejes küszöb pedig valódi arányossági megfontolást mutat: az adatszolgáltatás legköltségesebb része csak azokra hárul, akiknek van miből viselniük.
Ami hiányzik, az a körfolyamat másik vége. Az adatokat értelemszerűen azért gyűjtik, hogy a hatóság gyakorolhassa a hatásköreit, és hogy a piac nyilvánosan leírható legyen. A határozat aprólékosan szabályozza, mi megy be, arról viszont semmit nem mond, mi jön ki: sem azt, milyen időközönként teszi közzé az ANCOM az összesített eredményeket, sem azt, milyen formátumban, sem azt, milyen gyorsan az adatszolgáltatási határidő után. Egy olyan jogi aktusban, amely tizenöt mutatókészletet kér az egész piactól, a szimmetrikus közzétételi kötelezettség hiánya jól látható mulasztás.
Mit kellene megváltoztatni
- Határidő az összesített eredmények közzétételére. Ha a szolgáltatóknak augusztus 15. és február 15. a határidejük, a hatóságnak is meg kellene jelölnie egy dátumot, amikor a piaci jelentés nyilvánossá válik.
- A mellékletek ingyenes közzététele az ANCOM honlapján. A mutatók 64 oldala az egész piac munkautasítása, mégis egy megvásárolandó számban áll.
- Stabilitási szabály a 10 milliós küszöbre. Félévente számítva a küszöb adatszolgáltatásról adatszolgáltatásra megváltoztathatja a kötelezettségeket; az előző év árbevételéhez való igazítás kiszámítható lenne.
- Szempontok a becslésekhez. Az „objektív és kellően megalapozott helyzetek” fordulat nyerne néhány példával, hogy a szolgáltató előre tudja, mi fogadható el.
- Eljárás az üzleti titokként megjelölt adatokra. A jogi aktus indokolást kér, de nem mondja meg, ki dönti el, hogy az indokolás megalapozott-e, és mi történik, ha a hatóság nem ért egyet.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 713. szám és 713 bis szám, 2026. augusztus 27. 16 oldal PDF, 117 KB a jogi aktus a(z) 15. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
A további hivatkozott lapszámok: nr. 713 bis/2026
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.